Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-06 / 231. szám, péntek

1950 október 6 II J SWS u J srn 9ó kezekben van a fegijuer Elindultak. A fülekl zomámcgyátr­ból, a rozsnyói bányavidékről, Komá­romból, Dél-Szlovákia kis falvaiból Együtt a podbrezovaiakkal, a szlovák, morva és cseh fiúkkal. Elindultak. Vállukon egyszerű fekete láda, rajta a név és más semmi. A munkásosz­tály küldte őket, a Párt szavára hagy­ták ott az esztergapadot, fúrógépet, a traktort és a kapát. Elindultak, hogy a duklai hősük nyomdokában egysze­rű egyenruhájában őrizzék egy bol­dogságot építő nép államát. Az utolsó Egész Ausztria dolgozó népe sztrájkkal felei az imperialistákat kiszolgáló kormány politikájára Az üzemi tanácsok országos bizottságénak kiáltványa Az osztrák munkástömegek a leghatározottabban emelik fel szavukat az új bér. és áregyezmény ellen. Hatalmas sztrájkokban tiltakozik Ausztria népe az osztrák kormány és az osztrák Szakszervezeti Szövetség között létrejött egyezmény ellen. A reakciós szocialista vezetők elárulták a nép érdekeit, a megkötött egyezménnyel a kizsákmányoló kapitalista osztály szolgálatába álltak. Ausztriában a dolgozó nép hétfő óta az üzemekben, gyárakban tiltakozása jeléül sztrájkba lépett. A sztrájk csütörtökön érte el tetőfokát. Az új ár- és béregyezmény tovább csökkenti az osztrák munkásosztály reálbéreit, amelyek pedig eddig sem fedezték azt, amihez élete biztosításá­hoz szüksége van. Vasárnap Bécsbe, Ausztria fővárosába 2417 kiküldött érkezett, mint az egyes üzemi tanácsok vagy munkás sztrájkbizottságok kiküldöttei, akik úgy határoztak,. hogy a kormány elé terjesztik követelésü­ket, hogy október 4-ig vonja vissza az ár- és béregyezményt. napok lázas izgalomban teltek el. A • gyárakban még egy utolsó erőfeszí­tés, megadták az utasításokat, az utol­só tanácsot a helyükbe lépő fiatalok­nak és elbúcsúztak az üzemi párt­szervezettől, az üzemi tanác selnöké­től, a szocializmusért harcoló báitPr elvtársaktól és elvtársnőktől Amikor búcsúzóul utoljára szorí­tották meg kezüket az elvtársak, ezt mondták: „Jó erősen fogjátok a fegy­vert, tanuljatok meg vele bánni. Le­gyetek olyanok, mint a szovjet kato­Az ausztriai üzemi tanácsok és sztrájkbizottságok konferenciája kiált­vánnyal fordult Ausztria munkásaihoz és tisztviselőihez, amelyben a követ­kezőket szögezi le: A • munkásosztály követelményeinek teljesítéséért harcol, amelyeket az or­szágos értekezlet egyöntetűen elfoga­dott. 1. Megszüntetni az árak emelését, vagy pedig kétszeresére eme'ni a fi­zetéseket és a nyugdíjak után járó pótlékokat és ezeket a pótlékokat men­tesíteni mindennemű adó alól. 2. A további áremelkedések meg­akadályozása. 3. Megtiltani a silling devalválását. A munkások és tisztviselők, akik kizárólag csak ezekért a követeiéser kért harcolnak, megkezdik a sztrájkot. Azok a hazugságok, amelyek azt ál­lítják, hogy ennek 1 harcnak célja politikai változás elérése, kizáróJag azt a célt tartják szem előtt, hogy a munkásokra rákényszerítsék az ér­és béregyezményt. Az elmúlt eszten­dőkben a vállalkozók 18 milliárd sil­ling haszonra tettek szert. Amit ma a munkások és tisztviselők követelnek, az csak 1.5 mi liárd siilinget tesz ki. A követelések teljesíthetők az árak emelése nélkül is. A kapitalistáknak csak hatalmas jövedelmük egyrészéről kellene temondaniok és most azt kia­bálják, hogy a »szabadság van ve­szélyben.* Ügyanakkoi azonban csak saját zsebükre gondolnak, mert a sza­szadságon hatalmas vagyonok hará­cso'ását éríik. A munkásság már nem hisz a hazug ígérgetéseknek. Törvényt követel, amely megtiltja az árak to­vábbi emelését Ennek elutasítása bi­zonyságul szolgál, hogy a kapita­listák és a kormány olyan útra akar­nak térni, amely további áremelkedé­seket jelentené. A munkásosztály kö­vetelése nem veszélyezteti Ausztria gazdasági életét, ellenkezőleg, a vá sárlóképesség emelése kiküszöböli i munkanélküliséget Sem a munkásság, sem a tisztviselők nem hagyják ma­gukat provokálni, vagy megfélemlíte. ni. Kezdjétek meg a sztrájkot egysé­ges és fegyelmezett frontban. Vegye­tek részt a munkásosztály tömeges tiltakozásaiban, bizonyítsátok be, hogy a munkások harcolni tudnak jogaikért. Követeléseink igazságosak és azokat teljesíteni ke!l!« A konferencia elnöksége egy továb­bi kiáltványában felhívja Ausztria és főleg Bécs lakosságát, hogy hatalmas manifesztációkban szálljon síkra azo­kért a követelményekért, amelyeket az üzemi tanácsok kiküldöttei a lakos­ság nevében megszövegeztek. Az Osztrák Kommunista Párt felhívása. Az Osztrák Kommunista Párt sajtó­szolgálata közzétette Központi Bizott ságának felhívását: »A kormány és a koalíciós pártok vezetősége — hangzik a felhívás, — amely nem képes a munkásosztály igazságos követelményeivel szemben egyetlen meggyőző éivet sem állítani fantasztikus rágalmakat terjeszt s kommunisták terveiről, hogy Áusztriá. A provokációs panaszok napirendről való levételét követeik az liSz-Esen nák. Hősiesek, egyszerűek, bátrak, szabadságért harcoló nép fiai. Aho­gyan itt az üzemben és a szövetke­zetekben élmunkával küzdöttetek a szocializmus győzelméért, úgy válja­tok most csapataitokban mintakato­nákká, a csehszlovák néphadsereg bátor harcosaivá. Jó fegyvereket adott kezetekbe a munkásosztály, jó vezetőkről gondoskodott a Párt, le­gyetek ti is példát mutató, jó katonák. Valahogy így történt• Azután egy kis mulatság, vidám beszélgetés után élénk nótaszóval elindult a vonat. Október 1-én. A kaszárnyában ed~ Az ENSz közgyűlésének kisegítő politikai bizottsága október 3-án és 4-én folytatta a Bulgária, Magyar­ország és Románia elleni panasz tár­gyalását, hogy „a békeszerződés cik­kelyeit megsértették". Kuba és Bolivia kiküldötteinek fel­szólalása, valamint Birke török meg­bízott bolgárellenes kirohanása után Drahojewszki lengyel delegátus emel­kedett szólásra, aki meggyőző érvek­kel leplezte le a Bulgária, Magyaror­szág és Románia elleni rágalomhad­• járat igazi célját. Emlékeztetett ar­ra, hogy az elmúlt közgyűlésen a len gyei delegátus kijelentette, hogy a közgyűlés nem illetékes e kérdés megvitatására, mert ez semmi mást nem jelentene, mint hogy beavatko­zik e három állam belügyeibe. A len­gyel delegátus hangsúlyozta, hogy a közgyűlésnek kötelessége az, hogy napirendjéről a törvényellenes, pro­vokációs panaszt levegye. A szerdai ülésen Skorobogatyij elv­társ, Bjelorusszia delegátusa emelke­dett szólásra. Beszédének bevezető részében e rágalomhadjárat egész történetét boncolgatta, majd megál­! lapította, hogy a kérdésnek megfo­galmazása már magában is törvény­telen, mert sérti az ENSz alapokmá­nyát, amely tiltja egyes államok belügyeibe való avatkozást. A nem­zetközi ítélőtábla beavatkozása ugyancsak törvényellenes. Bjelorusszia delegátusa a továbbiak során összehasonlította Bulgária, Ma­gyarország és Románia helyzetét emberi jogok tekintetében az USA, Nagy-Britannia és Ausztrália állapo­tával. Rámutatott arra, hogy az USA-ban 14 millió néger a legalap­vetö emberi jogoktól megfosztottan él. Ebben az országban a négerek el­leni linch éa erőszak érvényesül ma zett, barnárasült arcú, barátságos és szívé,yes e'-vtársak fogadták őket. A kaszárnya feldíszített kapujában ott állt a parancsnok, a politikai tisztek, a zenekar. Soha még újoncokat nem várt ilyen fogadtatás. És a dolgozó nép mi mindennel ellátta bevonuló fiait! Nincs már gond arra, hogy mi lesz otthon, ha én bevonulok.. Más vi­lág ez. Friss szelek fújnak. A bevo­nuló újoncok arcán bizakodás, re­ménység, erős akarat. Ez a hadsereg a népet szolgálja, a nép érdekeit vé­di, a békét védi, a Szovjetúnió és a népi demokráciák hadserege oldalán. A gyárak a legjobb felszertléssel látják el bevonuló fiaikat. A hatal­mas gépek, tankok, repülőgépek, erős fegyverek árnyékában biztos léptek­kel indul útjára a fiatal katona az első kiképzési napokon. A Hadsereg Napján az egész dolgozó nép rájuk gondol. Szemefényére, a néphadse­regre. Szemefényére, a munkásosztály és dolgozó parasztság fiaira. Akikre számíthat, akik minden ellenséggel szemben megvédik a szocializmus fe­lé haladó Csehszlovákiát. XJtjvk, útunk Sztálin útja, Gottald útja, Ši­roký útja. S ez az út biztosan és egye­nesen előre vezet... H. L. is. Bulgáriában, Magyarországon és Romániában fasiszta háborús bűnösö­ket üldöznek,ugyanakkor az USA-ban a bíróságok a haladó ellenzéki poli­tikai pártok képviselőit üldözik, mint ezt bizonyítja az amerikai Kommu­nista Párt tizenegy vezető tényező­jének esete. Amerikában azokat az embereket üldözik, akik a békét vé­dik, akik az atomfegyver használata ellen lépnek fel. Bjelorusszia kiküldöttének felszóla­lása után Nagy-Britannia képviselője jelentkezett szólásra, aki megismé­telte a rágalmakat és támogatta aa ausztráliai határozati javaslatot. Dr. Eduárd Goldstücker, Csehszlo­vákia képviselője Skorobogatyij elv­társ javaslatát támogatta és hangsú­lyozta, hogy az angol-amerikai pa­nasznak egyedüli célja, hogy befo­lyást gyakoroljon a három államra, ami viszont törvényellenes és indoko­latlan. Az ENSz-nek ezt a panaszt el kell utasítania. E kérdésnek az ENSz előtti szereplése megalázó ma­gára a szervezetre, mert azt a be­nyomást kelti, hogy egyszerűen az USA eszköze. Az USA inspirálta ezt az oktalan és törvénytelen panaszt, mert úgy véli, hogy szüksége van az ENSz támogtására, hogy antidemok­ratikus politikáját igazolja. E pa­nasszal összefüggő főkérdés az, váj­jon a bolgár, magyar és román nép­nek megvan-e a joga ahhoz, hogy úgy éljen, ahogy akar, vagy pedig alá kell-e vetnie magát az USA-nak, amelynek kormánya mindeképpen be akar avatkozni e három ország bel­ügyeibe. A csehszlovák kormány képviselője ezután foglalkozott azokkal a sike­rekkel és azzal az előreahaldással, amelyet ez a három népi demokrati­kus ország a legutóbbi esztendők so­rán elért. Beszédét azzal a kijelentés sel fejezte be, hogy a népi demokra tikus országok létezni fognak, ha tetszik ez az USA-nak. ha nem. Az USA megtagadta a beutazási vízumot az EiSz delegátusától Az elmúlt napok során az Egyesült Államok külügyminisztériumának újabb felháborító cselekedete döb­bentette meg a világ haladó népeinek és a béke őszinte híveinek milliós táborát. Az Északaimerikai Egyesült Államok az emberi jogokért harcoló liga délafrikai képviselőjének, Mi­chael Scott páternek beutazási en­gedély iránti kérelmét visszautasítot­ta. Michaiel Scottnak, mint megfigye­lőnek kellett volna résztvennie az ENSz közgyűlésén. Ez a haladószel­lemű pap, ahogy erről számot ad a Neitional Guardian, már többízben részvett az ENSz gyámtanácsi bizott­ságának ülésein és több esetben ko­moly bizonyítékokat terjesztett elő a Délafrikai Unió kormányköreinek embertelen magatartásáról. Az egész haladó világ mély felháborodással vette tudomásul az Északamerikai Egyesült Államok hallatlan lépését, annál is inkább, mert ezzel a tettével egyenesen megsértette azt az egyez­ményt, amely az ENSz székhelyének exterritoriális jogot biztosít az Észak­amerikai Egyesült Álalmokban. A nyolc állam javaslatát azok támogatják (Folytatás az 1. oldalról) vaslatáról ezeket állapította meg: Olyan határozati javaslat, amely a Li­Szin-Man-féle kormányt Koreában az egyedüli törvényes kormánynak ismeri el, vagy amely egy „hatalmi" bizottság létesítését tartja szükségesnek, (ta­lán jobb lenne ezt az erős kéz bizott­ságának nevezni) — csak a Li-Szin­Man kormány hatalmának kiterjesz­tését fogja eredménvezni Koreában minden gyűlölet ellenére, amelyet iránta a koreai nép érez. Csakis az idegen katonaság visszavonása hoz­hatja meg a koreai népnek azt, hogy elvitathatatlan önrendelkezési jogával élhessen. Csak azok kifogásolhatják ezt az állítást, akik nem akarnak tu­domást venni a koreai nép jogáról. A Szovjetúnió és vele egyetértő ál­lamok által előterjesztett javaslatnak ellenségei azt kérdezik, vaiion miért csak most vetette fel a Szovjetúnió az idegen katonaság visszarendelésé­nek kérdését. Ez a ténveknek elferdí­tése. Azonnal, már az első napon, ahogy Malik szovjet delegátus a Biz­tonsági Tanácsban elnöki tisztét át­vette, javaslatot terjesztett elő a ko­reai kérdés békés befejezésére, vala­mint az idegen katonaság visszaren­delésére. Ez két hónappal ezelőtt volt. Nagyon is ismeretes, hogv ezeket a szovjet javaslatokat nem fogadták el és elutasították az USA és csatlósai. A Szovjetúnió arra törekedett és most is azon van és a iövőben is ar­ra fog törekedni, hogy a koreai kér­dés békés úton nyerjen elintézést. A szovjet delegátus felemlítette J. V. Sztálinnak Nehruhoz írt válaszát, amelyben őrömmel üdvözölte Nehru békekezdeményezését s amelyben hangsúlyozta a koreai helvzet békés elintézésének szükséges voltát. A Szovjetúnió javaslatának elbírálása tehát nem indokolt és csak újabb rá­galmakból áll a békeszerető Szovjet­únió ellen. Visinszkij elvtárs a Szovjetúnió külügyminisztere ezek után leleplezte a koreai katonai intervenció törvény­telen jellegét és hangsúlyozta: az USA és a Biztonsági Tanácsban ülő csatlósai további törvénvellenes tettet követtek ej azzal, hogy június 25-én összejövetelt tartva úgy nyilatkoztak, hogy ők a békét képviselik. Ezzel szemben világos, hogy a Biztonsági Tanácsnak június 25-én tartott ülése törvényellenes volt, mert abban sem a Szovjetúnió, sem Kína nem volt képviselve. A továbbiak során Visinszkij arra a kifogásra válaszolt, amelvet az USA és csatlósai szoktak érvényesíteni Ko­rea kérdésében. Visinszkii rámutatott arra, hogy ha az Bszakamerikai Egye­sült Államok érdeklődnek a koreai kérdés iránt, akkor az még akkor is helyes az amerikaiak szerint, ha Ko­rea 10.000 mérföld távolságra fekszik Amerikától. Am. ha a Szovjetúnió vagy Kína mutat érdeklődést ebben a kérdésben, amellyel Korea határos, akkor az mindjárt valami „gyanús" dolog. ban államfordulatot akarnak előidézni. A kormánynak, a koalíciós pártok vezetőségének ez a módszere nem je­lent újat, mindig ezt használja, ha a munkásosztály jogai védelmére, a ki­zsákmányolás ellen fellép. Ez e kö­peny a kormány antidemokratikus magatartását lenne hivatva leplezni, valamint azt a tényt, hogy az új pak­tumot diktatórikus módszerekkel kényszerítette rá a népre. Ausztria Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága hangsúlyozza, hogy az az ál­lítás, mintha a kommunisták fordu­latot készítenének elő, amint az a kormánynyilatkozatban, a kormány tagjainak, valamint az osztrák szak­szervezetek elnökének, Böhrruiek beszédében elhangzott, szemenszedett hazugság. A sztrájk célja, amely különben október 4-én kezdődött, elérni azokat a követeléseket, amelyeket az auszt­riai üzemi tanácsok konferenciája m'ár elfogadott. A kormány minden eszközt felhasznál, hogy tévedésbe ejtse a lakosságot, hogy megfélem­lítse és megbontsa a munkásosztályt és ennek érdekében még a legalja­sabb hazugságtól sem riad vissza. Mi, kommunisták tartjuk magukat az ausztriai üzemi tanácsok konferen­ciájának döntéséhez. Többi munkás­társainkkal együtt résztveszünk a sztrájkokban, a tüntetésekben és min­dent elkövetünk, hogy kényszerítsük a kormányt az új ár- és béregyez­mény visszavonására. Az üzemek, a gyárak dolgozói Ausztria-szerte beszüntették a munkát Az üzemi tanácsok országos kon* ferenciájénak határozatát Ausztria dolgozó népe magáévá tette és a kor­mány, valamint a megszálló hatósá­gok s a sztrájktörő jobboldali szociál­demokraták minden mesterkedése el­lenére az országos sztrájk olyan ha­talmas méreteket ölt, amely félreért­hetetlenül bizonyítja Ausztria lakos­ságának mély felháborodását és har­ci elszántságát, hogy a konferencia határozatában foglalt három pontért minden erejéből végleges megvalósí­tásukig küzdeni akar és síkra is fog szállni. Az üzemek százai és százai szüntették be a munkát, a dolgozók nemcsak a kisüzemek munkáját állí­tották le. A sztrájk megbénította Ausztria valamennyi nagyüzemének termelését is. Sztrájkban állanak a linzi Egyesült Acélművek, a Steyr automobilgyár, az ország legnagyobb fonó- és textil gyárai, a voithi gép­gyár. Bécs gyárnegyedeiben ugyan­csak leállt a munka, Floridsdorf, Ackersdorf és Stadlau, valamint Dél­Ausztria hatalmas ipari központjai­ban és Nyugat-Ausztria további üze­meinek százaiban szerda óta megállt a munka. A kormány és az osztrák szakszer­vezetek jobboldali vezető tényezői terrorral, véres közbelépésekkel akar­ják megakadályozni az osztrák mun­kásság egységes fellépését. Október 4-én, a délelőtti órákban több, znint 30 személyt tartóztattak le- A letar­tóztatottak között aktív képviselők vannak és dr. Koplenig Anna, az Osztrák Kommunista Párt alelnöké" nek lánya, akit letartóztatásakor bán­talmaztak. A reakciós szocialista párt mindenben a kormtány segítségére siet, hogy a sztrájkot elnyomja, Hel­mer belügyminiszter és Böhm, az osztrák szakszervezetek reakciós el­nöke kedden kijelentették, hogy a sztrájkot minden eszközzel el kell nyomni, h a kell, durva erőszakkal is. A munkásosztály árulói összeját­szanak a „Heimwehr gárdával", ame­lyet a belügyminiszter fasiszta helyet­tese, Graf toboroz. A szocialista re­akciós vezetők az üzemekbe sztrájk­törőket szállítanak, akiket árulásu­kért napi 50 sillinggel jutalmaznak. A sztrájktörőket gumibotokkal sze­relték fel és provokáló magatartásuk miatt számos helyen összetűzésre ke­rült sor, így Bécsújhelyen, Hypollt­ban és Linzben a sztrájktörők meg­támadták az üzemek sztrájkoló dol­gozóit. Bécsben külön felfegyverzett rend­őrségi járőregységek cirkálnak. A kormány reakciós és munkásellenes magatartását a legjobban igazolja a New York Times jelentése, amely be­számol arról, hogy az osztrák kor­mány m/egkérte az amerikai rendőr­séget, legyen készenlétben, hegy szük­ség esetén a munkásság ellen fellép­hessen. A kormány egyébként a rá­dió, a sajtó útján és röpiratokban megfenyegeti a munkásságot, hogy mindazokra, akik a sztrájkban rés át­vesznek, megtorlás vár. Ausztria dol­gozó népét azonban nem tudják meg­félemlíteni ezek a felhívások és znin­den rendőri terror ellenére Bécsen és a gyárvárosokban a házak falait feliratok lepik el: „Védjétek a bé­két", „Sorakozzatok fel a béketábor stockholmi felhívása mellett". Az osztrák kormány fél az igaz­ságtól, ezzel magyarázható, hogy szer­dán több napilapot elkoboztatott, így az Oesterreichisdhe Volksstimmet, * Die Wahrheitet, a Der neue Vor­wärtset.

Next

/
Oldalképek
Tartalom