Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-04 / 229. szám, szerda

A szovjet tervkölcsön Az első szovjet államkölcsönt 1922­ben bocsátották ki. Azóta egyre ha­talmasabb tömegek, egyre óriásibb összegek jegyzésével támogatják a szovjet gazdasági életet. A szovjet államkölcsön a szocialista felhalmo­zás egyik legfontosabb forrása. Az államkölcsönök óriási szerepet játszottak a népgazdaság' helyreállí­tásában, az iparosítás, az ötéves tervek megvalósításában és a honvé dö háború győztes befejezésében. A szovjet nép mindig nagyszerűen meg­értette, hogy az államkölcsön a szov­jet társadalomban nem más, mint az egyéni érdekek egybehangolása a közösség, a szocialista állam érdeké­vel. Ez a mélységes hazafias szem­pont vezette a szocializmus építésé­ben, ez vezeti most a háború utáni ötéves terv megvalósítására fordított kölcsönben, amikor a szocializmus­ba való fokozatos átmenet már való­sággá válik. A szovjet dolgozók tudják, hogy a befolyt kölcsön összege a nép, a dol­gozók széles tömegeinek érdekét szol­gálja, amikor a kötvénytulajdonosok milliói jutnak hatalmas nyeremé­nyekhez. 1949-ben például kétmilliárd 500 millió rubelt fizettek ki nyere­ményként a kötvények tulajdonosai­nak. Megszokott jelenség a szovjetek országában, hogy minden új kölcsönt ezinte példátlanul rövid idő alatt túl­jegyeznek. A háború utáni negyedik államkölcsönt néhány nap alatt 3 milliárd 825 millió 270,000 rubellel Jegyezték túl, Egyedül Moszkva vá­ros dolgozói 2 milliárd 102 millió ru­belt jegyeztek. Példájukat követték a többi nagy szovjet városok is. De különösen jelentős volt a jegyzés Kö­zép-Ázsia köztársaságaiban, Ukraj­na, Grúzia és Örményország lakossá­ga, főleg kolhozparasztjai között. A szovjet tervkölcsön lényegileg más, mint a burzsoá országok kölcsö­nei. A kapitalista országokban a köl­csönök a munkások és parasztok ki­zsákmányolásának, a népek imperia­lista leigázásának eszközei. A bur­zsoá kölcsönök, amelyek jellegüki-él fogva népellenesek, a pénzmágnásokat gazdagítják és súlyos terheket rónak dolgozók vállaira. A szovjet kölcsö­nök minden vonatkozásban valóban népi kölcsönök és céljuk a Szovjet­únió hatalmának megerősítése, a ter­helő erők fejlődésének elö.nozdítása, a nép gazdagságának növelése, a doJgozók anyagi jólétének felemelése. íme, az az oka, hogy a szovjet köl­csönök oly rendkívül népszerűek a dolgozó tömegek előtt. A kölcsön jegyzésében minden dolgozó a teljes ökéntesség elve alapján vesz részt, maga határozza meg jegyzése nagy­sáfoát és választja ki a szempontjá­ból legkedvezőbb kötvényc'mleteket. Munkások, kolhozparasztok, alkalma­zottak, a tudomány és a művészet dolgozói a kölcsön lelkes és készsé­ges aláíárásával bizonyítják határta­lan szeretetüket és odaadásukat a szocialista haza, Lenin és Sztálin nagy pártja iránt. A háború után kibocsátott kölcsö­nök a Szovjetúnió gazdasági és kul­turális építését szolgálják és elő­mozdítják az ország fokozatos átté­rését a szocializmuból a kommuniz­musba. Szocialista munkaversenvek az Októberi Forradalom évforduló­iára. Ufai jelentések szerint Baskír üzemeiben szocialista munkaverse­nyek kezdődtek a nagy Októberi Forradaiom 33-ik évfordulójára. A versenyt Bieloreck város kohászai kezdeményezték akik. miután tel­jesítették az ötéves tervet, kötele­zettséget válhltak, hogv a terven felül még többezer tonna nyers­vasat, acélt és hengerelt vasat ad­nak az országnak. A bielorecki kezdeményezést magukévá tették a köztársaság olajipari munkásai, vasutasai, építői és más dolgozói is. A kuznyecki Kirov bánva dolgo­zói a békeműszak befejeztével újabb szocialista kötelezettségeket vállaltak a Nagv Októberi Forra­dalom évfordulójának méltó meg­ünneplésére. November 7-ig a ter­| vet felül 15 szerelvény kiváló mi­f nöségü szenet adnak az országnak. Kölcsönjegyzés a Sztálin-autógyárban Hatalmas, szinte ünneoszámba menő lelkesedés mellett folvnak le azok a gyűlések, amelyeken az üzemek és gyárak lefolytatják a tervkölcsönjegy­zést. Vegyük Moszkva egyik legnagyobb üzemét, a Sztálin nevét viselő autógyárat, illetó'leg annak ór'ási „Vörös Sarkát", amely ez alkalommal a szokottnál jóval népesebb és hangosabb. Az új tervkölcsön k bocsátásáról folyik a szó. Az ablak mellett áll Pjotr Alexandrovics Olienvev művezető, aki már 33 éve dolgozik a műhelyben. A gyár újjáépítése terén végzett önfeláldozó munkájáért megkapta a „Vörös zászló" rendielet. Ismeri a hatalmas gyár minden egves tégláját, szeme előtt épült fel ez az egész ha­talmas üzem. A kölcsönjegyzéssel kapcsolatban Oldjenyev művezető a kö­vetkezőket mondja: — Országunk ereje és, gazdasága mitőlünk, a mi munkánktól, szorgal­munktól és takarékosságunktól függ. A kölcsönök rubeljeit és kopejkáit kormányunk hazánk felvirágoztatásá­ra fordítja. Es nézzetek körül, hogyan növekszik évről évre a mi üzemünk, hogyan emelkedik szinte napról napra a kezünkből kikerülő autók száma. Állandóan új munkagépek és gépcso­portok könnyítik meg a munkát. A szovjet kormány hatalmas összege­Az üzemi pártcsoport harca a takarékosságért A háború utáni Sztálini ötéves terv sikeres teljesítésében jelentős része van az üzemi pártcsoportoknak• Ezt bizonyítja a tulai szerszámgépgyár pártcsoportjainak munkája is. A gyár pártszervezetének 92 csoportja van. Ezek az egyes munkaszakaszokon, műhelyekben és osztályokon tevé­kenykednek ott, ahol eldöl a terme­lési tervek és feladatok végrehajtásán nak sorsa. Számos példát hozhatunk fel arra, hogy milyen nagy befolyással van­nak a pártcsoportok a gyár munka­menetére. így például a második me­chanikai műhely sajtóosztályának pártcsoportja élére állt a takarékos­ságért indított harcnak. A kommu­nisták kezdeményezésére a szövőgé­pek dobját új módszerrel, két darab­ból készítik. Ez komoly fémanyag­megtakarítást jelent. Igen sok kiváló kezdeményezést in­dított a fonógépeket előállító műhely szerelő osztályának pártcsoportja. TO karev pártcsoportszervező vezetésével igen nagy eredményeket értek el a gépi berendezés megjavítása terén. így elkerülik a szerszmgépek vesz­teglését, ami géphiba miatt követke­zett be. I Nézzük meg, hogyan szervezik munkájukat a pártcsoportok? Heten­ként legalább egy ízben gyűlést tar­tanak, ezen megvitatják a párlmeg­bizaiások és határozatok teljesítését­De a pértcsoportok nemcsak a mű­helyt érdeklő gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. Áttekintik a népgazda­ság alapvető problémáit is és elmé­lyendnek a marxizmus-leninizmus ta­nulmányozásóba. A párt csoportok éppen, mert nem zárkóznak szűk szakmai gyakorla­tiasságba, jól meg tudják oldani gya­korlati feladataiitat. Minden hónap elején a főművezetők jelentést tesznek a párt csoportnak az új termelési fel­adatokról és a csoportok határozatot hoznak a terv feladatainak teljesíté­se sorám. előforduló hiányok kiküszö­bölésére. De nem lenne teljes a pártcsopor­tok munkája, h a megelégednének a gazdasági munka jó megszervezésé­vel, ellenőrzésével és a tagság elmé­leti színvonalának folytonos emelé sével. A pártcsopOrtszervezők igen jól tudják, hogy pusztán ezekkel az eszközökkel nem lehet biztosítani százszázalékban a jó eredményt. Ezért igen jelentős a pártcsoportok szerepe a dolgozók közötti elvtársi vi­szony kialakítása tekintetében is. A kommunisták nemcsak maguk teljesí­tik túl a normákat, hanem segítenek az elmaradott munkásoknak is telje sítményeik megvalósításában. A fonógépgyártó műhelyben az or­sógyűrüket gyártó osztály pártcso portja megkétszerezte a gépalkatré­szek gyártását. E munkacsoportban volt egy munkás, egy pártonkívüli esztergályos, Mironov, aki nem tud­ta elérni az átlagos teljesítményt. Sze­remetyev elvtárs, e kommunista gép­lakatos, ennek a munkásnak segítsé­get nyújtott. Kipróbálta az elmaradó esztergályos szerszámgépét és ezután azt tanácsolta neki, hogy használjon egy második kést is• Ezzel MirOnov esztergályos munkája hamarosan el­érte az átlagos színvonalat. A pártcsoportok tevékeny munká­jától függ nagyrészben az üzemek munkájának jó eredménye. Ezért a pártbizottságok feladatai közé tarto­zik «z is, hogy napról napra gondos­kodjanak a pártcsoportok megerősí­téséről és munkájuk ellenőrzéséről. ket áldoz a munkafolyamatok gépesí­tésére. Büszke vagyok rá, hogy nem­csak munkámmal, hanem tervkölcsön­jegyzéssel is kivehetem részem ebből az óriási építő munkából. Ezért más­fél havi fizetésemet aiánlom fel a tervkölcsön cél iaira. A kovácsműhely dolgozói fergete­ges tapssal fogadják bejelentését, mi­re villogószemű fiatalember. Vasziljev Krjucskin, a kovácsok ifjúmunkás brigádjának vezetője veszi át a szót. Ez a brigád a szocialista versenyben kitűnő eredményeket ért el. Krjucskin meghatottan, ünnepélvesen beszél: — Most, hogy Oljenvev művezetőt hallottam, azt jutott eszembe, hogy ha a jövőben is nyugodtan, békében akarunk dolgozni, ha boldogan aka­runk élni, ha építeni akarjuk hazán­kat, akkor megerősödéséért harcol­nunk kell. Erősöknek kell lennünk, mert az erestől félnek, a gyöngét pe­dig verik. Bejelentem, hocrv brigádom minden tagja a kölcsön céljaira egyha­vi keresetét ajánlja fel. A moszkvai autógyár dolgozói rö­vid idő alatt néhány millió rúbelt je­gyeztek. Jegyzésükkel építik a szov­jet hazát és védi a világ békéjét. • A scserbakovi ipariskola klubja. A scserbakovi ipariskola klubja igen hasznos nevelőmunkát végez. A klubban az elmúlt néhány hét alatt számos előadást tartottak. Ezeknek során az ipariskola növendékeivel is­mertették a koreai eseménveket és a külpolitikai helyzetet. Előadás hang­zott el a természet átalakításának nagy munkájáról és a szoviet nép di­cső hőstetteiről. Az előadásokat az iskola növendékei tartják. ^fogoly voltam az álomvárosban Ez a cikk bizonyítja a modern kapitalista inkvizíció sötét terveit a haladás erőivel szemben. Az Atomenergiát Viz sgáló Bizottság félévi jelentésében szó esik az amerikai laboratóriumok kiépítéséről Los Alamos, Brookhaven, Argon­ne, Berkeley és Oak-Ridgében. Ezek a »l aboratóriumok* azonban a valóságban törneggyilkosságokat előkészítő hatalmas gyárak. A cikk szerzője osztrák, ha­ladó újságíró és New Yorkban találkozott az Oak-Rl lge-ben lévő atomgyar egy volt alkalmazottjával, aki a következőket mondotta el: »Az Oak Ridge-ben érkező utas első benyomása nem valami kellemes. A szigorúan ellenőrzött bejáratoknál álló őrök, koncentrációs táborokra emlé­keztetnek. Nem könnyű dolog bejutni az atomvárosba, amelynek jelenleg kb. 78.000 lakosa van és ez a szám állan­dóan emelkedik. De még sokkal nehe­zebb: kikerülni a városból . Az amerikai hadseregből való elbo­csátásomat követő rossz anyagi viszo­nyaimban és az az ígéret, hogy könnyű munkát kapok, bírtak rá arra, hogy az AFL amerikai szakszervezet közvetíté­sével munkaszerződést kössek a »Cir­bide and Carbon« társasággal. A szer­ződés az »X I0& atomgyár üzemrészle­gére szólt. Oak Ridge-ben. Érkezésem után a felfegyverzett rendőrség azon­nal átvizsgálta csomogjaimat. Azután elvezettek a ^felvételi osztály« vezető­jéhez, egy szőke óriáshoz, aki kérdez­getni kezdett. AKCIÓBAN AZ FBI Megkérdezte, mi volt eddigi szak­mám és azt hol tanu'ta.n ki, melyik szakszervezetnek voltam tagja és hol dolgoztam. A kihallgatás után nyilat­kozatot kellett aláírnom arról, hogy nem vagyok kommunista és ki kellett töltenem egyéb hivatalos kérdőívek ha­talmas halmazát. A kérdések apámra, családomra, magáné'etemre, őszes ed­digi barátaimra, jövőt illető terveimre, a szakszervezetre és vallásra vonatko­zó egyéni véleményemre, világnézetem­re és még ezer más dologra vonatkoz­tak. Aki kitölti ezeket a kérdőíveket, az jóismerőse lesz az FBI titkosrendőr­ségének. I Oak Ridge-ben a lakóházak a gyár­' városnak csak kis részét foglalják el és úgy néznek ki, mint bármely más amerikai városban Kis családi házak, mozik, szórakozóhelyek, varieték és lokálok sorakoznak fel, mint ahogyan illik és kijár Tenessee ötödik, legna­gyobb »vöIgvvárosának«. Két épület nagyobb csupán, mint amilyent a lakos­ság állandóan emelkedő száma megkö­vetelne. S ez: két kórház. MÉRGEZŐ PLUTÓNIUM Mindkél kórház szüntelenül zsúfolt. A megbetegedések 70%-ának diagnó­zisa: roncsolás a szervezetben — rá­dióaktív sugárzás következtében. Az emberek látványa — akiknek kihull a hajuk, akiknek kezéről és lábáról hiány­zik a körmük — megrázó. A gyárüze­mekben veszélyes mértékben fenyeget a vérszegénység. A mérgező, plutóniu­mos rádióaktív sugárzás elsősorban a csontvelőbe hatol és ott meggátolja a vörösvérsejtek képződését. A kisugárzás ellenőrzésére mindenki, aki közvetlenül a gyártásban dolgozik, fénymentes, zárt lapocsKákat visel az ujjain. E lapocskákban egy kis darab érzékeny, megvilágíthatatlan film van. Rádióaktív sugárzás keletkezésekor a film — megfeketedik. Ezenkívül, az üzem minden dolgozója, kis Geiger-féle rádióaktív mérőt visel a zsebében. E kis, töltőtoll alakú készülék szintén jelzi a sugárzást A munkából való el­távozáskor mindenki egy újabb gép alá fekteti kezét, amely megvizsgálja, hogy az illető keze rádióaktivitást su­gároz-e. Mindezen óvintézkedések azon­ban mit sem érnek, mert csak utólago­san állapítják rneg, ha valakinek a szervezetét a rádióaktív sugárzás meg­támadta. Naponként történnek balese­tek, amelyek tragikusan végződnek. KIS KARCOLAS — MINDKÉT LAB AMPUTALVA Egy napon felrobbant a gőzelvezető cső és a 40 éves szerelő, aki mellette dolgozott, leesett a létráról. Ügy lát­szott, hogy nem érte különösebb sérü­lés, egy jelentéktelen karcolást kivéve. Ez a kis karcolás azonban nem akart gyógyulni és végül a szerelő mindkét lábát amputálták. A munkások beléleg­zik a rádióaktív port és betegségük a megtámadott tüdőből ered. Rendkívül veszélyes a munka azok­ban a részlegekben, ahol az ú. n. »p!u­tonium-piles« nevű atomelemek állanak. Ezt az elemet mesterséges úton állít­ják elő a 235-ös urán szétbomlása ré­vén. A neutrónsugárzásnak — amely e gyártási folyamatnál keletkezik —, kel­lemetlen tulajdonsága van: a legcse­kélyebb hasadékon, résen is áthatol. A sugárzás ellen nem elégséges az ele­mek vastag réteggel való bevonása, légmentesen is el kell szigetelni őket, mert még a levegő is rádióaktivvá vá­lik. A légkör nyomasztó és a lehetőség szerint az újoncokat elkülönítik, hogy legalább egy ideig, ne fertőzze meg őket ez az általános hangulat. A mun­kások keveset érintkeznek egymással. Mindegyiküknek színes, személyi lapja van, amely mindig a megfelelő <zín alapján, biztosítja számukra az üzem valamelyik részlegébe való belépést. Ugyanez vonatkozik ? technikusokra is, akik valóban maguk sem tudják, hogy mit gyártanak. A gyárak vezetősége olyan módszert dolgozott ki, amely meggátolja az alkalmazottakat, különö­sen technikusokat abban, hogy meg­ismerjék i gyártás e^yea fázisait . AZ ATOMENERGIA ARISZTOKRATAI Az atombomba gyártói az ú. n. » szno­bok-dombján* laknak. A munkások és technikusok az ő felügyeletük alá tar­toznak — őket pedig külön-kü'ön, gon­dosan őrzik az FBI ügynökei. Senki­vel nem beszélhetnek s állandó meg figyelés alatt* állatiak. Egy tudóst azért bocsátották eJ, mert megtudták lakás, adójától, hogy amikor öt évvel ezelőtt tőle elköltözött a lakásban egy újság­lapot hagyott, ameéynek ugyan nem volt meg a fejléce, de feltételezhető — mondta a lakásadó —, hogy a baloldali »New Masse?« című lapból való volt. A tudósok meg vannak győződve arról, hogy az egész ellenőrzés és a kémtevékenységtől való félelem — teljesen felesleges. Az atombomba kö­rül nincsen titok és minden ország gyárthatja, ha meg vannak a szüksé­ges technikai előfeltételei és rendelke­zik megfelelő technikai személyzettel. Az FBI ügynökei mindenütt jelen vannak, minden szót kihallgatnak. Az ember minden pillanatban azt várja, hogy egy rosszul alkalmazott szó miatt lecsukják. Az FBI ügynökeinek buzgó­sága már nem egy tudóst bőszített fel, aminek eredménye az volt, hogy végül is felhagyott itteni munkájával és saját kis kutatólaboratóriumába vo­nult vissza. Csakhfrrar eloszlottak a jó keresetre \onatkozó remény v m is. 1 dollár 30 centet kt restem Ugyan óránként, de pl. csaK a lakásomért havonta 30 dol­árt kelleti fizetnem Természetesen lá­togatók it fogadni é< hasonlóképpen a várost elhagyni: tilos. FELMONDÁS— NINCS ENGEDÉLYEZVE A nagyváros foglyainak »szellemi« szórakoztatásával a »Roane Anderson Cie« nevű céget bízták meg. Ez né­hány rossz bárt rendezett be. Az árak »viszonylag« drágák voltak. A gyár­ban töltött nyolc hét után a mérnök­höz mentem és bejelentettem, hogy nem óhajtok tovább itt dolgozni. »Be akarja szüntetni a munkát?« kérdezte bizalmatlanul. »Ebben az esetben előbb meg kell tanácskoznom a dolgot a FBI-veI.« A következő napon magához hivatott és tudomásomra hozta, hogy a munkát nem szüntethetem be. Az FBI nem járult hozzá. KIDOBNI — LEHET Nemsokára ezután részlegem dolgo­zói elhatározták, hogy béremelést kér­nek. A gyárvezetőség tudomására hoz­tuk, hogy szükség esetén sztrájkba lépünk A aCarbid and Carbon« azon­nal elküldte hozzánk az AEC (Atomic Energy Commission) titkárát, Lilienthal urat. Az rövid szónoklatot tartott, amelyben tudomásunkra adta, hogy nem sztrájkolhatunk Beszélt még va­lamit az amerikai világpolitika maga­sabb célkitűzéseiről. Én csak annyit szerettem volna tudni, hogyan óhajt elérni bármit is a világpolitikában, ami­kor még az »X 10« részleg 875 mun­kásának bérkérdését sem képes meg­oldani. Az 50 centes órabéremelés helyett, csak 30 centet kaptunk. Amikor ezt tudomásunkra hozták, találkoztunk né­hány munkással, akik a »K 25« rész­legben dolgoztak Ok csupán 8 centes órabéremelést követeltek. Kijelentet­tem hogy saját eredményünkkel elége­detlen vagyok és hogy mi a ».K 25« részleg bérkövetelését is támogatni fogjuk. Az FBI egyik ügynöke, aki termé­szetesen most sem hiányzott körünk­ből, tudomásul vette kijelentésemet. Elhatározta, hogy »veszélyes elem* vagyok és néhány nap elteltével a gyár vezetősége — az FBI-vel folyta­tott megbeszélés után — azonnali ha. táliyal felmondott. Nem mondhatnám, hogy ez valame­lyest is bosszantott volna. Elbocsátá­som után a FBI egyik ügynöke állandó kísérőmmé szegődött így ment ez né­hány hónapig — végül elunták...«

Next

/
Oldalképek
Tartalom