Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-04 / 229. szám, szerda

A szovjet tervkölcsön Az első szovjet államkölcsönt 1922ben bocsátották ki. Azóta egyre hatalmasabb tömegek, egyre óriásibb összegek jegyzésével támogatják a szovjet gazdasági életet. A szovjet államkölcsön a szocialista felhalmozás egyik legfontosabb forrása. Az államkölcsönök óriási szerepet játszottak a népgazdaság' helyreállításában, az iparosítás, az ötéves tervek megvalósításában és a honvé dö háború győztes befejezésében. A szovjet nép mindig nagyszerűen megértette, hogy az államkölcsön a szovjet társadalomban nem más, mint az egyéni érdekek egybehangolása a közösség, a szocialista állam érdekével. Ez a mélységes hazafias szempont vezette a szocializmus építésében, ez vezeti most a háború utáni ötéves terv megvalósítására fordított kölcsönben, amikor a szocializmusba való fokozatos átmenet már valósággá válik. A szovjet dolgozók tudják, hogy a befolyt kölcsön összege a nép, a dolgozók széles tömegeinek érdekét szolgálja, amikor a kötvénytulajdonosok milliói jutnak hatalmas nyereményekhez. 1949-ben például kétmilliárd 500 millió rubelt fizettek ki nyereményként a kötvények tulajdonosainak. Megszokott jelenség a szovjetek országában, hogy minden új kölcsönt ezinte példátlanul rövid idő alatt túljegyeznek. A háború utáni negyedik államkölcsönt néhány nap alatt 3 milliárd 825 millió 270,000 rubellel Jegyezték túl, Egyedül Moszkva város dolgozói 2 milliárd 102 millió rubelt jegyeztek. Példájukat követték a többi nagy szovjet városok is. De különösen jelentős volt a jegyzés Közép-Ázsia köztársaságaiban, Ukrajna, Grúzia és Örményország lakossága, főleg kolhozparasztjai között. A szovjet tervkölcsön lényegileg más, mint a burzsoá országok kölcsönei. A kapitalista országokban a kölcsönök a munkások és parasztok kizsákmányolásának, a népek imperialista leigázásának eszközei. A burzsoá kölcsönök, amelyek jellegüki-él fogva népellenesek, a pénzmágnásokat gazdagítják és súlyos terheket rónak dolgozók vállaira. A szovjet kölcsönök minden vonatkozásban valóban népi kölcsönök és céljuk a Szovjetúnió hatalmának megerősítése, a terhelő erők fejlődésének elö.nozdítása, a nép gazdagságának növelése, a doJgozók anyagi jólétének felemelése. íme, az az oka, hogy a szovjet kölcsönök oly rendkívül népszerűek a dolgozó tömegek előtt. A kölcsön jegyzésében minden dolgozó a teljes ökéntesség elve alapján vesz részt, maga határozza meg jegyzése nagysáfoát és választja ki a szempontjából legkedvezőbb kötvényc'mleteket. Munkások, kolhozparasztok, alkalmazottak, a tudomány és a művészet dolgozói a kölcsön lelkes és készséges aláíárásával bizonyítják határtalan szeretetüket és odaadásukat a szocialista haza, Lenin és Sztálin nagy pártja iránt. A háború után kibocsátott kölcsönök a Szovjetúnió gazdasági és kulturális építését szolgálják és előmozdítják az ország fokozatos áttérését a szocializmuból a kommunizmusba. Szocialista munkaversenvek az Októberi Forradalom évfordulóiára. Ufai jelentések szerint Baskír üzemeiben szocialista munkaversenyek kezdődtek a nagy Októberi Forradaiom 33-ik évfordulójára. A versenyt Bieloreck város kohászai kezdeményezték akik. miután teljesítették az ötéves tervet, kötelezettséget válhltak, hogv a terven felül még többezer tonna nyersvasat, acélt és hengerelt vasat adnak az országnak. A bielorecki kezdeményezést magukévá tették a köztársaság olajipari munkásai, vasutasai, építői és más dolgozói is. A kuznyecki Kirov bánva dolgozói a békeműszak befejeztével újabb szocialista kötelezettségeket vállaltak a Nagv Októberi Forradalom évfordulójának méltó megünneplésére. November 7-ig a ter| vet felül 15 szerelvény kiváló mif nöségü szenet adnak az országnak. Kölcsönjegyzés a Sztálin-autógyárban Hatalmas, szinte ünneoszámba menő lelkesedés mellett folvnak le azok a gyűlések, amelyeken az üzemek és gyárak lefolytatják a tervkölcsönjegyzést. Vegyük Moszkva egyik legnagyobb üzemét, a Sztálin nevét viselő autógyárat, illetó'leg annak ór'ási „Vörös Sarkát", amely ez alkalommal a szokottnál jóval népesebb és hangosabb. Az új tervkölcsön k bocsátásáról folyik a szó. Az ablak mellett áll Pjotr Alexandrovics Olienvev művezető, aki már 33 éve dolgozik a műhelyben. A gyár újjáépítése terén végzett önfeláldozó munkájáért megkapta a „Vörös zászló" rendielet. Ismeri a hatalmas gyár minden egves tégláját, szeme előtt épült fel ez az egész hatalmas üzem. A kölcsönjegyzéssel kapcsolatban Oldjenyev művezető a következőket mondja: — Országunk ereje és, gazdasága mitőlünk, a mi munkánktól, szorgalmunktól és takarékosságunktól függ. A kölcsönök rubeljeit és kopejkáit kormányunk hazánk felvirágoztatására fordítja. Es nézzetek körül, hogyan növekszik évről évre a mi üzemünk, hogyan emelkedik szinte napról napra a kezünkből kikerülő autók száma. Állandóan új munkagépek és gépcsoportok könnyítik meg a munkát. A szovjet kormány hatalmas összegeAz üzemi pártcsoport harca a takarékosságért A háború utáni Sztálini ötéves terv sikeres teljesítésében jelentős része van az üzemi pártcsoportoknak• Ezt bizonyítja a tulai szerszámgépgyár pártcsoportjainak munkája is. A gyár pártszervezetének 92 csoportja van. Ezek az egyes munkaszakaszokon, műhelyekben és osztályokon tevékenykednek ott, ahol eldöl a termelési tervek és feladatok végrehajtásán nak sorsa. Számos példát hozhatunk fel arra, hogy milyen nagy befolyással vannak a pártcsoportok a gyár munkamenetére. így például a második mechanikai műhely sajtóosztályának pártcsoportja élére állt a takarékosságért indított harcnak. A kommunisták kezdeményezésére a szövőgépek dobját új módszerrel, két darabból készítik. Ez komoly fémanyagmegtakarítást jelent. Igen sok kiváló kezdeményezést indított a fonógépeket előállító műhely szerelő osztályának pártcsoportja. TO karev pártcsoportszervező vezetésével igen nagy eredményeket értek el a gépi berendezés megjavítása terén. így elkerülik a szerszmgépek veszteglését, ami géphiba miatt következett be. I Nézzük meg, hogyan szervezik munkájukat a pártcsoportok? Hetenként legalább egy ízben gyűlést tartanak, ezen megvitatják a párlmegbizaiások és határozatok teljesítésétDe a pértcsoportok nemcsak a műhelyt érdeklő gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. Áttekintik a népgazdaság alapvető problémáit is és elmélyendnek a marxizmus-leninizmus tanulmányozásóba. A párt csoportok éppen, mert nem zárkóznak szűk szakmai gyakorlatiasságba, jól meg tudják oldani gyakorlati feladataiitat. Minden hónap elején a főművezetők jelentést tesznek a párt csoportnak az új termelési feladatokról és a csoportok határozatot hoznak a terv feladatainak teljesítése sorám. előforduló hiányok kiküszöbölésére. De nem lenne teljes a pártcsoportok munkája, h

a megelégednének a gazdasági munka jó megszervezésével, ellenőrzésével és a tagság elméleti színvonalának folytonos emelé sével. A pártcsopOrtszervezők igen jól tudják, hogy pusztán ezekkel az eszközökkel nem lehet biztosítani százszázalékban a jó eredményt. Ezért igen jelentős a pártcsoportok szerepe a dolgozók közötti elvtársi viszony kialakítása tekintetében is. A kommunisták nemcsak maguk teljesítik túl a normákat, hanem segítenek az elmaradott munkásoknak is telje sítményeik megvalósításában. A fonógépgyártó műhelyben az orsógyűrüket gyártó osztály pártcso portja megkétszerezte a gépalkatrészek gyártását. E munkacsoportban volt egy munkás, egy pártonkívüli esztergályos, Mironov, aki nem tudta elérni az átlagos teljesítményt. Szeremetyev elvtárs, e kommunista géplakatos, ennek a munkásnak segítséget nyújtott. Kipróbálta az elmaradó esztergályos szerszámgépét és ezután azt tanácsolta neki, hogy használjon egy második kést is• Ezzel MirOnov esztergályos munkája hamarosan elérte az átlagos színvonalat. A pártcsoportok tevékeny munkájától függ nagyrészben az üzemek munkájának jó eredménye. Ezért a pártbizottságok feladatai közé tartozik «z is, hogy napról napra gondoskodjanak a pártcsoportok megerősítéséről és munkájuk ellenőrzéséről. ket áldoz a munkafolyamatok gépesítésére. Büszke vagyok rá, hogy nemcsak munkámmal, hanem tervkölcsönjegyzéssel is kivehetem részem ebből az óriási építő munkából. Ezért másfél havi fizetésemet aiánlom fel a tervkölcsön cél iaira. A kovácsműhely dolgozói fergeteges tapssal fogadják bejelentését, mire villogószemű fiatalember. Vasziljev Krjucskin, a kovácsok ifjúmunkás brigádjának vezetője veszi át a szót. Ez a brigád a szocialista versenyben kitűnő eredményeket ért el. Krjucskin meghatottan, ünnepélvesen beszél: — Most, hogy Oljenvev művezetőt hallottam, azt jutott eszembe, hogy ha a jövőben is nyugodtan, békében akarunk dolgozni, ha boldogan akarunk élni, ha építeni akarjuk hazánkat, akkor megerősödéséért harcolnunk kell. Erősöknek kell lennünk, mert az erestől félnek, a gyöngét pedig verik. Bejelentem, hocrv brigádom minden tagja a kölcsön céljaira egyhavi keresetét ajánlja fel. A moszkvai autógyár dolgozói rövid idő alatt néhány millió rúbelt jegyeztek. Jegyzésükkel építik a szovjet hazát és védi a világ békéjét. • A scserbakovi ipariskola klubja. A scserbakovi ipariskola klubja igen hasznos nevelőmunkát végez. A klubban az elmúlt néhány hét alatt számos előadást tartottak. Ezeknek során az ipariskola növendékeivel ismertették a koreai eseménveket és a külpolitikai helyzetet. Előadás hangzott el a természet átalakításának nagy munkájáról és a szoviet nép dicső hőstetteiről. Az előadásokat az iskola növendékei tartják. ^fogoly voltam az álomvárosban Ez a cikk bizonyítja a modern kapitalista inkvizíció sötét terveit a haladás erőivel szemben. Az Atomenergiát Viz sgáló Bizottság félévi jelentésében szó esik az amerikai laboratóriumok kiépítéséről Los Alamos, Brookhaven, Argonne, Berkeley és Oak-Ridgében. Ezek a »l aboratóriumok* azonban a valóságban törneggyilkosságokat előkészítő hatalmas gyárak. A cikk szerzője osztrák, haladó újságíró és New Yorkban találkozott az Oak-Rl lge-ben lévő atomgyar egy volt alkalmazottjával, aki a következőket mondotta el: »Az Oak Ridge-ben érkező utas első benyomása nem valami kellemes. A szigorúan ellenőrzött bejáratoknál álló őrök, koncentrációs táborokra emlékeztetnek. Nem könnyű dolog bejutni az atomvárosba, amelynek jelenleg kb. 78.000 lakosa van és ez a szám állandóan emelkedik. De még sokkal nehezebb: kikerülni a városból . Az amerikai hadseregből való elbocsátásomat követő rossz anyagi viszonyaimban és az az ígéret, hogy könnyű munkát kapok, bírtak rá arra, hogy az AFL amerikai szakszervezet közvetítésével munkaszerződést kössek a »Cirbide and Carbon« társasággal. A szerződés az »X I0& atomgyár üzemrészlegére szólt. Oak Ridge-ben. Érkezésem után a felfegyverzett rendőrség azonnal átvizsgálta csomogjaimat. Azután elvezettek a ^felvételi osztály« vezetőjéhez, egy szőke óriáshoz, aki kérdezgetni kezdett. AKCIÓBAN AZ FBI Megkérdezte, mi volt eddigi szakmám és azt hol tanu'ta.n ki, melyik szakszervezetnek voltam tagja és hol dolgoztam. A kihallgatás után nyilatkozatot kellett aláírnom arról, hogy nem vagyok kommunista és ki kellett töltenem egyéb hivatalos kérdőívek hatalmas halmazát. A kérdések apámra, családomra, magáné'etemre, őszes eddigi barátaimra, jövőt illető terveimre, a szakszervezetre és vallásra vonatkozó egyéni véleményemre, világnézetemre és még ezer más dologra vonatkoztak. Aki kitölti ezeket a kérdőíveket, az jóismerőse lesz az FBI titkosrendőrségének. I Oak Ridge-ben a lakóházak a gyár' városnak csak kis részét foglalják el és úgy néznek ki, mint bármely más amerikai városban Kis családi házak, mozik, szórakozóhelyek, varieték és lokálok sorakoznak fel, mint ahogyan illik és kijár Tenessee ötödik, legnagyobb »vöIgvvárosának«. Két épület nagyobb csupán, mint amilyent a lakosság állandóan emelkedő száma megkövetelne. S ez: két kórház. MÉRGEZŐ PLUTÓNIUM Mindkél kórház szüntelenül zsúfolt. A megbetegedések 70%-ának diagnózisa: roncsolás a szervezetben — rádióaktív sugárzás következtében. Az emberek látványa — akiknek kihull a hajuk, akiknek kezéről és lábáról hiányzik a körmük — megrázó. A gyárüzemekben veszélyes mértékben fenyeget a vérszegénység. A mérgező, plutóniumos rádióaktív sugárzás elsősorban a csontvelőbe hatol és ott meggátolja a vörösvérsejtek képződését. A kisugárzás ellenőrzésére mindenki, aki közvetlenül a gyártásban dolgozik, fénymentes, zárt lapocsKákat visel az ujjain. E lapocskákban egy kis darab érzékeny, megvilágíthatatlan film van. Rádióaktív sugárzás keletkezésekor a film — megfeketedik. Ezenkívül, az üzem minden dolgozója, kis Geiger-féle rádióaktív mérőt visel a zsebében. E kis, töltőtoll alakú készülék szintén jelzi a sugárzást A munkából való eltávozáskor mindenki egy újabb gép alá fekteti kezét, amely megvizsgálja, hogy az illető keze rádióaktivitást sugároz-e. Mindezen óvintézkedések azonban mit sem érnek, mert csak utólagosan állapítják rneg, ha valakinek a szervezetét a rádióaktív sugárzás megtámadta. Naponként történnek balesetek, amelyek tragikusan végződnek. KIS KARCOLAS — MINDKÉT LAB AMPUTALVA Egy napon felrobbant a gőzelvezető cső és a 40 éves szerelő, aki mellette dolgozott, leesett a létráról. Ügy látszott, hogy nem érte különösebb sérülés, egy jelentéktelen karcolást kivéve. Ez a kis karcolás azonban nem akart gyógyulni és végül a szerelő mindkét lábát amputálták. A munkások belélegzik a rádióaktív port és betegségük a megtámadott tüdőből ered. Rendkívül veszélyes a munka azokban a részlegekben, ahol az ú. n. »p!utonium-piles« nevű atomelemek állanak. Ezt az elemet mesterséges úton állítják elő a 235-ös urán szétbomlása révén. A neutrónsugárzásnak — amely e gyártási folyamatnál keletkezik —, kellemetlen tulajdonsága van: a legcsekélyebb hasadékon, résen is áthatol. A sugárzás ellen nem elégséges az elemek vastag réteggel való bevonása, légmentesen is el kell szigetelni őket, mert még a levegő is rádióaktivvá válik. A légkör nyomasztó és a lehetőség szerint az újoncokat elkülönítik, hogy legalább egy ideig, ne fertőzze meg őket ez az általános hangulat. A munkások keveset érintkeznek egymással. Mindegyiküknek színes, személyi lapja van, amely mindig a megfelelő <zín alapján, biztosítja számukra az üzem valamelyik részlegébe való belépést. Ugyanez vonatkozik ? technikusokra is, akik valóban maguk sem tudják, hogy mit gyártanak. A gyárak vezetősége olyan módszert dolgozott ki, amely meggátolja az alkalmazottakat, különösen technikusokat abban, hogy megismerjék i gyártás e^yea fázisait . AZ ATOMENERGIA ARISZTOKRATAI Az atombomba gyártói az ú. n. » sznobok-dombján* laknak. A munkások és technikusok az ő felügyeletük alá tartoznak — őket pedig külön-kü'ön, gondosan őrzik az FBI ügynökei. Senkivel nem beszélhetnek s állandó meg figyelés alatt* állatiak. Egy tudóst azért bocsátották eJ, mert megtudták lakás, adójától, hogy amikor öt évvel ezelőtt tőle elköltözött a lakásban egy újságlapot hagyott, ameéynek ugyan nem volt meg a fejléce, de feltételezhető — mondta a lakásadó —, hogy a baloldali »New Masse?« című lapból való volt. A tudósok meg vannak győződve arról, hogy az egész ellenőrzés és a kémtevékenységtől való félelem — teljesen felesleges. Az atombomba körül nincsen titok és minden ország gyárthatja, ha meg vannak a szükséges technikai előfeltételei és rendelkezik megfelelő technikai személyzettel. Az FBI ügynökei mindenütt jelen vannak, minden szót kihallgatnak. Az ember minden pillanatban azt várja, hogy egy rosszul alkalmazott szó miatt lecsukják. Az FBI ügynökeinek buzgósága már nem egy tudóst bőszített fel, aminek eredménye az volt, hogy végül is felhagyott itteni munkájával és saját kis kutatólaboratóriumába vonult vissza. Csakhfrrar eloszlottak a jó keresetre \onatkozó remény v m is. 1 dollár 30 centet kt restem Ugyan óránként, de pl. csaK a lakásomért havonta 30 dolárt kelleti fizetnem Természetesen látogatók it fogadni é< hasonlóképpen a várost elhagyni: tilos. FELMONDÁS— NINCS ENGEDÉLYEZVE A nagyváros foglyainak »szellemi« szórakoztatásával a »Roane Anderson Cie« nevű céget bízták meg. Ez néhány rossz bárt rendezett be. Az árak »viszonylag« drágák voltak. A gyárban töltött nyolc hét után a mérnökhöz mentem és bejelentettem, hogy nem óhajtok tovább itt dolgozni. »Be akarja szüntetni a munkát?« kérdezte bizalmatlanul. »Ebben az esetben előbb meg kell tanácskoznom a dolgot a FBI-veI.« A következő napon magához hivatott és tudomásomra hozta, hogy a munkát nem szüntethetem be. Az FBI nem járult hozzá. KIDOBNI — LEHET Nemsokára ezután részlegem dolgozói elhatározták, hogy béremelést kérnek. A gyárvezetőség tudomására hoztuk, hogy szükség esetén sztrájkba lépünk A aCarbid and Carbon« azonnal elküldte hozzánk az AEC (Atomic Energy Commission) titkárát, Lilienthal urat. Az rövid szónoklatot tartott, amelyben tudomásunkra adta, hogy nem sztrájkolhatunk Beszélt még valamit az amerikai világpolitika magasabb célkitűzéseiről. Én csak annyit szerettem volna tudni, hogyan óhajt elérni bármit is a világpolitikában, amikor még az »X 10« részleg 875 munkásának bérkérdését sem képes megoldani. Az 50 centes órabéremelés helyett, csak 30 centet kaptunk. Amikor ezt tudomásunkra hozták, találkoztunk néhány munkással, akik a »K 25« részlegben dolgoztak Ok csupán 8 centes órabéremelést követeltek. Kijelentettem hogy saját eredményünkkel elégedetlen vagyok és hogy mi a ».K 25« részleg bérkövetelését is támogatni fogjuk. Az FBI egyik ügynöke, aki természetesen most sem hiányzott körünkből, tudomásul vette kijelentésemet. Elhatározta, hogy »veszélyes elem* vagyok és néhány nap elteltével a gyár vezetősége — az FBI-vel folytatott megbeszélés után — azonnali ha. táliyal felmondott. Nem mondhatnám, hogy ez valamelyest is bosszantott volna. Elbocsátásom után a FBI egyik ügynöke állandó kísérőmmé szegődött így ment ez néhány hónapig — végül elunták...«