Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-04 / 229. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! Bratislava, 1950 október 4, szerda Hivatalos jelentés a kormány október 3-i 107-ik üléséről III. évfolyam, 229. szám Visinszkij felfedi a koreai támadás igazi hátterét Az ENSz politikai bizottsága folytatta ülését Az ENSz közgyűlésének politikai bizottsága hétfőn folytatta a nyolc állam határozatának megvitatását, amelynek a koreai háború „rendezé­se" a célja az amerikai beavatkozók által diktált feltételek mellett. A. J. Visinszkij, aki elsőnek szólalt fel, Austin USA kiküldöttnek szep­tember 30-i beszédével foglalkozott. Austin ebben a beszédében megkísé­relte, hogy a Szovjetunióra hárist a felelősséget a koreai eseményekért. Visinszkij erről a kísérletről kimutat­ta, hogy nem egyéb, mint a tények szándékos kiforgatása és rámutatott arra, hogy a Koreáról szóló moszkvai egyezmény a független és egységes Korea megalakítására tanácskozáso­dat tűzött, ki a koreai nép demokra­tikus pártjaival és szervezeteivel. Az USA azonban nem volt hajlandó tár­gyalni olyan szervezetekkel, mint a koreai szakszervezet és az összkoreai mezőgazdasági szövetség. Austin és a nyolc állam határozatának szerzői azt állítják, hogy egységes, független és demokratikus Koreát akarnak. A határozat azonban a kormányzat fel­állítását a „szövetséges parancsnok­ság" megkérdezésétől teszi függővé, ami csupán az illető parancsainalt teljesítését jelenti. Dél-Koreában a demokratikus vezéreket fogságba ve­tik s a demokratikus szervezeteket üldözik. Ezeket az intézkedéseket csak olyan szervezetek ellen fogana­tosították, amelyekről ismeretes volt, hogy a három nagyhatalom határoza­tát védik, a demokratikus, független és egységes Korea megalakításáról szóló határozatot. Dél-Korea katasztrofális pénzügyi helyzetéről beszélve Visinszkij rámu­tatott a li-szin-mani klikk korrupt­ságára és széthullására és kijelentet­te, hogy a pénzügyi nehézségek azért növekedtek, mert a néptömegek nem voltak hajlandók az igazságtalan adókat fiz&ini. Visinszkij továbbá ki­jelentette, hogy Li-Szin-Man klikkje által gyakorolt elnyomás és terror idézte elő a mostani polgárháborút Koreában. Továbbá rámutatott arra, hogy a Li-Szin-Man kllikk, amely rabszolgaságban tartotta Dél-Korea népét, egyben támadást készített elö Észak-Korea ellen is. Visinszkij szá­mos nyilatkozatot és okiratot idé­zett, amelyek azt bizonyítják, hogy Li-Szin-Man klikkje a koreai népi demokratikus köztársaság elleni tá­madás előtt több mint egy éven át az amerikai urak parancsára mesz­szire kiterjedő előkészületeket, tett a támadásra. Visinszkij rámutatott arra, hogy ezek az okiratok bizonyítják, hogy Li-Szin­Man klikkje már 1949 nyarán felkérte az amerikai katonai küldöttség főnö­két »a benső biztonság fenntartására«. Ez azt jelentette, hogy a falvak szá­zait pusztították el, amelyeknek lakos­ságát azzal gyanúsították, hogy össze­köttetésben állnak a partizánokkal, tö­meges letartóztatásokat végeztek stb., stb. Akkoriban — mondotta továbbá Visinszkij — a 38-ik szélességi foknál számos incidenst rendeztek. A katonai előkészületek 1950 májusában érték el tetőpontjukat és az amerikai katonai tanácsadók kijelentették, hogy Dél­Koreában minden elő van készítve. Ezek a tények' jól ismertek — mondot­ta Visinszkij, — azonban közülük egy tény különösen figyelemre méltó. Az északkoreaiak a li-szin-mani klikk ok­irattárában hadászati térképet zsákmá­nyoltak, amely teljes képet nyújt a délkoreaiak Észak-Korea ellen irányu­ló támadási terveiről. Visinszkij rész­letesen leírta a térképet és hangsúlyoz­ta, hogy ezek a tények mutatják, hogy ki az igazi bűnös és teljesen kiforgat­ják az amerikaiak kijelentését, amely szerint Észak-Korea követett el »ag­ressziótc. Az USA hamis képet adott a helyzetről és a valóságnak ez meg­másítása okozta azt, hogy az ENSz kü­lönféle szervei megsértették a chartát. Visinszkij hangsúlyozta, hogy a nyolc állam határozata, amelyet most fog meg, tárgyalni a politikai bizottság, nyilván­valóan sérti a chartát és az a célja, hogy leplezze a koreai amerikai inter­venció törvényellenességét és hogy jóváhagyja Korea további megszállá­sát az amerikai katonaság által. Visinszkij beszéde befejező részében azt mondotta, hogy a szovjet küldött­ség a nyolc állam határozata ellen fog szavazni, amely teljesen elfogadhatat­lan és saját határozatát terjeszti elő, esetleg más küldöttségekkel együtt. Visinszkij hozzátette, hogy a szovjet kormány javaslatot terjeszt elő, amely­ben felhívja a közgyűlést, hogy vessen véget a hágai egyezmény folytonos megsértésének, a nyilt városok barbár bombázásának. Visinszkij továbbá ki­jelentette, hogy a szovjet küldöttség követeli az ENSz koreai bizottságának feloszlatását is, mert ez a bizottság nem teljesítette kötelességét és meg­sértette a chartát. Visinszkij beszéde után Li-Szin-Man klikkjének úgynevezett külügyminisz­tere emelkedett szólásra, majd befeje­ződött a politikai bizottság délelőtti ülése. A kormány keddi ülésén A. Zápo­tocký kormányelnök vezetésével jó­váhagyta a kormánv V. Nősek bel­ügyminiszter javaslatát és elhatároz­ta, hogy tervet készít a közigazgatás feladatairól. Hogy közigazgatásunk legyőzze és politikailag helyesen teljesítse a reá váró feladatokat a szocializmus építé­se, gazdasági, kulturális és szociális téren és hogy ezirányú tevékenysé­gét ellenőrizhessék, szükséges, hogy előre elkészített terv szerint működ­jék. E célból a közigazgatás minden Szervének negyedéves terveket kell összeállítania a feladatokról, szem előtt tartva az évenként megszabott politikai irányvonalat. A kormány ha­tározata így biztosítja egyrészt a közigazgaVási feladatok elosztását, máafészt az egyes feladatok megfe­lelő központosítását. V. Kopecký tájékoztatási és nép­művelésügyi miniszter javaslatára a kormány jóváhagyta, hogy kulturkül­döttséget meneszt a népi Kínai Köz­társaságba. A küldöttség feladata lesz tájékozódni az új Kína kulturális kérdéseiről, biztosítani államaink köl­csönös kulturális kapcsolatainak elő­íekételeit és megismertetni a kínai nyilvánosságot a hazánkbeli viszo­nyokkal. A küldöttséget dr. Prusek egyetemi tanár vezeti. A kormány megtárgyalta a 1950. október l-ével előterjesztett katonai kitüntetéseket is. azonkívül elintézett több folyóügyet, főleg a külügymi­nisztérium, a külkereskedelmi és köz­lekedésügyi minisztérium hatásköré­ből. Békenap Nyugat-Németországban A s^pbad német Ifjúság Nyugat­Németország valamennyi nagyvárosá­ban vasárnap békenapot tartott. Valamennyi német városban fokoz­ták az aláírási akciót és számos helyen békemanifesztációt rendeztek a hivata­lok tilalma ellené-e. Békemanifesztációkról adtak hírt Frankfurtból, Darmstadtból Hannover­ből, Münchenből és számos más nyu­gatnémetországi városból. A békemani­fesztációkon a tömegek hatalmas transzparenseket és táblákat vitték ilyen jelszavakkal: Vajat ágyúk he­lyett! Magasabb béreket hadosztályok helyett! Ezek a jelszavak is kifejezték a nyugatnémetországi békeharcosok szilárd elhatározását, hogy megakadá­lyozzák Németország újrafelfegyverzé­sét s a német nép új háborúba sodrá­sát. Megerősítik harcukat Németország egységéért és demokráciájáért is. Az Ifjúsági Világ Szövetség elnöke, Guy de Boisson az ifjú békeharcosok­nak Nyugat-Németországban táviratot küldött, amelyben hetven mi'lió fiatal­ember üdvözletét tilmácsolja az egész világról. A haladó német ifjúság béketörekvé­sei azonban a nyugatnémetországi hi­vatalos helyeknek és mindhárom nyu­gatnémetországi megszállási övezet hivatalainak nincsenek ínyére. Az a terror, amellyel Nyugat-Németország­ban a békemozgalmat üldözik ezekben a napokban érte el tetőpontját. A nagy­városook, mindenekelőtt a Rajna-vidék és a Ruhr-vidék városai ostromállapot képét mutatták. A rendőrkor készen­létben állott és a rendőröknek azt a parancsot adták, hogy a tüntetők ellen lőfegyverüket használhatják. Nemcsak a népgyűléseket és felvonulásokat til­tották be, hanem a zárt helyiségekben tartott gyűléseket is. A törvényellenes rendőri intézkedé­sek ellen Dél-Szászországban Róbert német kommunistapárti képviselő tilta­kozott. Ugyanazon a napon, október 1-én a haladó nőszervezetek bákekon­gresszust rendeztek Münchenben és Stuttgartban. Ezt a két kongresszust is a nyugatnémetországi hivatalok tilalma ellenére tartották. A gyűlés határozatában a német haladó nők tilta­koztak a békemanifesztációk betiltása ellen Nyugat-Németországban. Kritika és önkritika segíti a választe rvek sikerét A választervezés a kassai kerület üzemeiben 16 újítóiavaslatot nyújtottak be a bányák dolgozói Hazánk dolgozói az ipari termelés minden szakaszán azon igyekez­nek, hogy Csehszlovákiát egyre erősebbé és biztosabbá tegyék az or­szágépítés és a béke frontján. Napról napra tapasztalhatjuk magunk kö­rül az egyre emelkedő életszínvonal és a fokozódó jólét áldásait. Ma, amikor a nyugati imperialista államok munkássága elkeseredett osztály­harccal küzd a megélhetésért és jogaiért, a Szovjetúnió oldalán felsorako­zó és a béke mellett kiálló népi demokráciák dolgozóira az a dicső fel­adat vár, hogy tervszerűen, egyre észszerűbben, könnyebben és jobban termeljék ki szükségleteiket. Tudja ezt Csehszlovákia népe is, ezért igyek­ezik olyan lendülettel és lelkesedéssel minél gyorsabban megvalósítani a szocializmus egyik lépcsőfokát jelentő ötéves tervet. A kassai kerületi szaktanács nem­zetgazdasági osztálya értékelte a választervezés második szakának ak­cióját. Kedvező eredményekkel igen szép kép rajzolódik elénk, ami azt bizo­nyítja, hogy az üzemek és a különfé­le munkahelyek dolgozói megértették az új irányt és a szocialista munka módszerét. A sikeres eredmények azt is bizonyítják, hogy a választervezést az üzemi szervek megértették, gon­dosan előkészítették, megbeszélték a munkahelyeken, ahol mindenkinek le­hetősége nyüt újító javaslatokat ten­ni. Van egynéhány üzem, amely nem teljesíti kellően a tervet és nem szen­tel a választervezésnek sem megfe­lelő figyelmet. A kritika és önkritika elvére támaszkodva, szükséges, eze­ket az üzemeket is megnevezni és figyelmeztetni az elvtársainkat köte­lességeikre. Iparunk legfontosabb szakaszán, a bányaiparban, a választervezés ke­retében 16 újítójavaslatot nyújtottak be az 1951. évre. A javaslatokkal 27.020 munkaórát takarítanak meg. A munka újjászervezésével 1,769.650 koronát nyernek, a normák átvizsgá­lásával pedig 3,858.485 koronát. A forgalmi alkalmazottak 15 újító­javaslatot tettek, ami összesen 2,656.560 korona pénzbeli, 56.630 munkaóra és 145 munkaerő megta­karítást jelent. 50 kollektív kötele­zettséget vállaltak. A fémmunkások két úiítóiavasla­tot nyújtottak be 338.624 korona ér­tékben. 589 időbeli, 9069 gépórát és 15 munkaerőt nyernek a javaslattal. A mezőgazdasági, erdészeti és ker­tészeti alkalmazottak két újítójavas­iatot adtak be. amelyek 242.743 ko­rona megtakarítást jelentek. A mun­ka újjászervezésével 865.714 koronát nyernek. Az élelmiszer üzemi alkalmazottak 91 úiítója vasl^tot nyújtottak be 595.060 korona értékben. A normák megszilárdításával 1.210.000, az anyagmegtakarítással 201.046 koro­nát nyernek. Az egyes ágazatok általános érté­kelésénél meg kell dicsérni a rudna­nyi vasércbányákat, amelyek elégte­len munkaerejük ellenére is túltelje­sítik a tervet. Nem monlhatjuk ezt el a gömöri bányákról, amelyek le­maradtak és a választervezést sem győzték. A kassai Keletszlovákiai Gépgyár az 1951. évi választervezés elkészítése tekintetében egyike a leg­példásabb üzemeknek. Az idei tervet október 28-ig akarják elvégezni. A kassai kerület forgalmi üzeme példásan teljesíti az ötéves terv fel­adatait. Kiemelendök a kassai vasúti fűtőház élmunkás dolgozói, akik a választervet gondosan készítették elő. Mezőgazdasági vonalon az állami birtokok gyorsan fejlődnek a terme­lés új formái terén. Az élelmiszer­üzemek közül nagy érdemeket szer­zett a kassai Húsüzem, amelv a kriti­ka és önkritika, valamint a becsület és szégyen tábla iának bevezetésével elérte, hogy dolgozói példásan végez­ték el a választervezést. A Svit-i Tatrasvit nemzeti vállalat új káderek segítségével kidolgozta a választervet és a teliesítménv-normák további átvizsgálásával nagyarányú javulást ért el a normák és a mun­ka megszervezése terén. A lőcsei és kassai Zornica nemzeti vállalat részle­tesen kidolgozta a választervet. Át­vizsgálta a teljesítménvnormákat és egýes temelési cikkeknél bevezeti az állami munkakatalágust. Ebben az üzemben a terv teljesítése is állan­dóan javul. Ezek az eredménvek szolgáljanak további ösztönzésként az 1951. évi választervezést sikeresen végrehajtó üzemeknek. Azon üzemekben, ame­lyek nem mutattak öntudatosságot és szorgalmat, a munkásnak, az élmun­kásnak, a műszakinak a mesternek és a mérnöknek kell gondoskodnia, hogy munkahelyén, műhelyében, irodájában megteremtse a jövendő terv előfelté­teleit a gottwaldi ötéves terv gyors és sikeres teljesítéséhez. II béketábor tudfa 9 hogy igazságos eszméért harcol J. Lukačovič távirata a Biztonsági Tanácshoz Jozef Lukačovič tanár, műszaki meg­bízott az Egyesült Nemzetek Szerveze­te Biztonsági Tanácsának a következő táviratot küldte: »A csehszlovák dolgozó nép szorgal­masan igyekszik eltüntetni a második világháború szomorú örökségét. Miliár­dos beruházásokkal és erőnk megfeszí­tésével igyekszünk újjáépíteni hazán­kat és megteremteni a szebb jövő elő­föltételeit. Népünk a békés életvágyát a Béke Hívei stockholmi határozatának aláírásával fejezte ki. Kilenc és fél mil­lió ember írta alá ezt a határozatot, te­hát mindenki, a még írástudatlan gyer­mekek kivételével. Nemzeteinknek ezt az egyöntetű kívánságát tiszteletben kell tartanunk. Aki kegyetlen kézzel nyúlna békés életünkhöz és új életet építő igyekezetünkhöz, az a legaláva­lóbb gaztettet követné el! Ellensége lenne az emberiségnek, az emberi civi­lizációnak és a nemzetek szabadságá­nak. A vérszomjas és hatalomratörő fasizmus módszereit elítélte az egész világ. Egy év leforgása alatt meglátogat­tam a Szovjetúniót, a népi demokrati­kus Lengyelországot és a Német De­mokratikus Köztársaságot. Saját sze­memmel meggyőződhettem nemzeteik őszinte békevágyáról. Senkinek nincs joga ezekre a nemzetekre más életkö­rülményeket kényszeríteni, mint ami­lyenre. vágynak. Azonban ellentétes tö­rekvéseket is látunk. A demokrácia köpenye alatt a világuralom felújítására törekvő tőke imperialista utakon halad. A népi demokráciák nemzetei azonban látják a különbséget a valódi és az ál­demokrácia között. A vietnami, maláji és a koreai események felnyitják a ké­telkedők szemét. Látják, hogy a kapi­talista államok gyarmatosító politikája idegen nemzetek újabb rabszolgasors­ba hajtását célozza és mindig hiányoz­ni fog belőle az emberiesség és a de­mokratikus jelleg. Ázsia nemzetet sza­badságra vágynak. Legfényesebb bizo­nyítéka ennek a kínai nemzet hősi harca hazája felszabadításáért. Ázsia többi nemzeteinek is egyedül kell in­tézniök sorsukat. A stockholmi békehatározat körül csoportosuló több, mint négyszázmil'iós tábor tudja, hogy igazságos eszméért harcol és hogy a világbékéért folyta­tott küzdelmét győzelem koronázza.* Thorez a békeharc kiszélesítéséről Franciaország Kommunista Pártja Központ- Bizottságának ülésén Mau­rice Thorez főtitkár nagyjelentőségű beszédet mondott, amelyben többek között foglalkozott Németország új­bóli felfegyverzésével- A Le Mond szeptember 19-én azt írta, hogy Né­melorszá'g újbóli felfegyverzése lo­gikusan következik az Atlanti egyez­ményből. 1947 óta azt mondottuk, hogy a Marshall-terv mindenekelőtt Ny ugat-Németország fennsőbbségé­nek biztosítósára irányul a gyarmato­sított Európában. 1947-ben rámutat­tunk Acheson kijelentésére, ak; azt mondotta: „A német termelés felújí­tását az én kormányom Európa új­jáépítése alapkövének tartja a Mar­shall-terv keretében". Amidőn bennünket eltávolítottak a kormányból amerikai uraik paran­csára, mondotta továbbá Thorez, a miniszterek készségesen aláírták ezt a tervet, amely teljes ellentétben áll Franciaországnak és a békének érde­keivel. A nép azonban még nem mon. dotta ki az utoi'.só szót. Nyugat-Né­metország felfegyverzésének híre nagy felzúdulást keltett az összes franciák körében. Nyugat-Németor­szág újrafelfegyverzése mérhetetlen veszélyt jelent országunkra és a bé­kére. Thorez elvtárs ezután a Szovjet­úniónak, a béke hatalmas védőpaj­zsának szerepéről beszélt. Az ameri­kai politikusok szeretnék elhitetni Franciaország népével — mondotta —, hogy a Szovjetúnió az, amely megsérti a békét és fenyegeti orszá­gunkat. Franciaország népe azonban nem hagyja magát becsapni. Nem fe­lejti el sohasem, hogy mit köszönhet Sztálingrád hőseinek. Franciaország népe mérhetetlenül hálás felszabadí­tói; a szovjet katonák iráni és szere­tett vezérük, a nagy Sztálin iránt. Franciaország népe nem akar és nem fog harcolni a Szovjetúnió ellen­Azok a franciák, akiket nem vakított el a szenvedély és a szovjetellenes elfogultság s a franciák mérhetetlen többsége közéjük tartozik, tudják, hogy a Szovjetúnió mindig szilárd békepolitikát folytatott és folytat váll­tozatlanul. A békeharccal foglalkozva Thorez rámutatott arra, hogy az imperialis­ták gonosztevő terveik megvalósítása céljából az új háború előkészítésére kényszerítik a béke híveit. Ennek el­lenére azonban az egész földtekén erősödik a Béke Híve ; ' '""mas moz­galma. A stockholmi f az atom­fegyverek eltiltására gész vilá­, (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom