Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-27 / 249. szám, péntek

« mégpedig szakemberek hiányában, akiknek nein tudunk bizto. sitani lakást, de általában munkaerők hiányában is. A beruházási építkezési terv teljesítésének megjavítását biz. tositani kell lakásépítések, internátusok, napközi otthonok és tanoncotthonok építésével. Az új üzemek építésénél azzal a jelenséggel találkozunk, hogy a közigazgatási beruházások nincsenek összehangolva az ipar felépítésével és egyes üzemekhez ennek következtében csak mezei utak vezetnek, vagy egyes üzemeknek nincs vizük, stb. A tervezési szervek feladata lesz. tiogy a közigazgatási beruházások terve az ipar felépítésének tervével összhangban álljon, hogy a csatornázást, vízvezetéket, szociális lakás, é* kuliúrberuházásokat olyan helységekben valósítsák meg, ahol ipari üzemeket építünk. A népi igazgatás feladata lesz biztosítani, hogy az ipari termelés fejlődését segítsék elő ezek a beru. házások. Ez vonatkozik az államosított és szövetkezeti elosztó hálóratra iSs amelyet úgy kel kiépíteni, hogy a nép ellátását biztosítsák azáltal is, hogy az e.'árusitólielyeket elégséges kapacitással építsék ki a gazdasági élet új központjaiban is. Ami az építkezési és ném építkezési beruházások összhangba hozását illeti, erre az eddiginél sokkíl köx'etkezeteseftbfcn kell figyelmet fordítani. A nehézipari üz«mek kapacitásának íe!ülv

:zsgálá?a során végbement akció az építkezési és nem építkezési beruhá. zások koordinálásának szilárdabb alapját biztosítja. Amit különösképpen biztosítani kell az ipari üzemek felépítéséné! az az új üzem termelésének megindulását biztosító tírv kidolgozása, amely megakadályozza azt, hogy termelési területek hónapokon át kihasználatlanul maradjanak, hogy a gépek raktárakba kerüljenek, hogy előkészített káderek nélkül induljon meg a munka. Tehát el kel! készíteni a termelés megindítására vonatkozó időtervet, amely teljes mértékben megoldja az üzem teljes foglalkoztatottságának mind*n kérdését. Gyakorta főleg azt a hibát követjük el, hogy törekvéseinket nem összpontosítjuk egy vagy két tárgyra, hanem mindannyit párhuzamosan készítjük elö, a helyett, hogy az egyiket a másik után oldanók meg és igy biztosítanék teljes kihasználásukat. A csehszlovákiai épitő üzemek is szívesen kezdenek hozzá több akcióhoz, hogy az építkezések tervét nagyjában teljesít* sék, de így aztán az építkezések befejezése késedelmet szenved. A mi feladatunk, hogy biztosítsuk az üzemek gyorsabb megindítását. Ezt akkor érjük el, ha az egyes kérdéseket, mint a káderek előkészítésének, a termelési programnak, a gépek szállításának kérdését nem bízzuk s természetes, fejlődésre, hogy majd minden kérdés magától megoldódik, függetlenül a többitől, hanem ha az egész építkezést és a termelés megindítását is egy időtervbe kapcsoljuk, amely az építkezés minden murtkájának irányítója lesz. Az új üzemek felépítésének sikeres lefolyására szükséges lesz. hogy szervezési és káderintézkedéseket foganatosítsunk, gondoskodnunk kell hangsúlyozottan arról, hogy az üzem élére, amely építkezés alatt áli, a kezdet kezdetétől olyan igazgató álljon, aki n építkezés szervezője lesz, hogy az üzem vezető helyein tapasztalt-és népi demokratikus rendszerünkhöz hC szakérők áljanak. akik már más üzemekben munkaképességükről bizonyságot tettek és végül ami a Párt munkáját illeti, hogy ez biztosítsa az építés munkájának sikeres lefolyását jó politikai erőkkel, szükség esetén szervezési természetű személyes intéz, kadésekkel, amelyek az építkezésnél a Párt vezető feladatát kiemelik. Az új üzemek felépítésének tervteljesítésénél különös figyelmet kell szentelni a nehézipar szektorába tartotó üzemeknek. A munkaerők toborzásánál előnyben kall őket részesíteni, a gépi berendezés leszállítását személyesen biztosítani és gondoskodni ae építkezési akció lebonyolításához szükséges anyagszállítások betartásáról. Ennek keretében fokozott Jelentősége van a vízi- és hő erő villanyt) zemek építésének. A részleges korlátozások, »melyeket kénytelenek vagyunk bevezetni, jutatják, hogy termelésünk fejlődése mennyire ftigg a villányerő termelésétől. Az energetikai alapok biztosítása az ötéves terv további esztendeiben egyik leglényegesebb feladatunk. Szlovákia ipari felépítésének politikájában a legnagyobb fogyatékosság az x < ipari üzemek termelésének káderelőkészitése Szlovákia iparosításának ez a leggyengébb pontja. Ez irányban A Párt előtt nagy feladatok állnak, új falusi munkaerők megnyerése és átképzése, valamint munkaerők szerzése az építkezésekből, az elosztókból és a hivatalokból. Vonatkozik ez férfiakra, asszonyokra és az ifjúságra, segédmunkásokra, szakmnukások és középszakmunkások kiképzésére egyaránt. Az eddigi eredmények teljesen elégtelenek. Csak nagyvonalú és állandó előhaladással tudunk alapos javulást elérni. Itt a Párt előtt egy új munkásosztály átképzésének feladata áll, azon munkások ezreinek átképzése, akik az üzemekben minden tapasztalat nélkül, a technika és gépek ismerete nélkül és sokszor elégséges politikai öntudat nélkül jönnek az üzembe. Elsősorban faluról jönnek, a kis- és középparasztok családjaiból, egyéni gazdaságból. Az új munkásokkal szemben a párt Bzak- és kádermunkásainak állásfoglalása gyakorta helytelen éa megjelölésük, mint „fémföidmüves", építkezési földműves" stb. nemcsak azt akarja jelölni. hogy ipari munkások és egyben falujukban földműveseit is, de egy bizonyos lenézést ia fejez ki, a hozzájuk való helytelen viszony kifejezését jelentik. Oly emberekről van szó. akiknek a közösségi tulajdon, a kollektív munka iránt még nincsen helyes viszonyuk kialakulva. ennek következtében sokszor elmaradnak a munkából, gyakorta változtatják munkahelyüket, nacionalista, vallási és egyéb előítéletekkel teltek és a termelésbe beviszik az anarchia elemeit mindenféle kispolgári befolyással és nézettel együtt. Mindezek a jelenségek azonban nem indokolják e munkásokkal szemben a lenéző álláspontot, ellenkezőleg, arra kell, hogy késztessenek, hogy a Párt és a tömegszervezetek e munkások átképzését személyes feladatuknak tekintsék, hogy politikailag hatványozottabban foglalkozza-• nak velük, mint más munkásokkal, ftiert aa új munkamorálért, e tömegek új munkafegyelméért való harcot céltudatos politikai átképző munkával kell vezetni és csakis politiujsza — kai és osztályöntudatult fokozásával érhetjük el, hogy belőlük magas munkaerkölcsü, ••Ludatos építők legyenek. A politika átképzés éa a szakfcevelés ezeknél a munkásoknál a szocializmus felépítésének egyik legnagyobb feladata. E tekintetben a munkásosztály és a kis- és középparasztság további elmélyült kapcsolatának kérdését társadalmi átalakulásunk kardinális kérdésének kell tekinteni, ahogy az a Szovjetúnióban végbement szocialista, építőmunkából következik. A mi viszonyainkra is érvényesek Sztálin elvtárs szaval: „A lényeg abban áll, hogy a szocializmust a földmüvesekkel közösen építsük, határozottan közösen a földmüvesekkel és határozottan a munkásosztály vezetésével, mert a munkásosztály vezető szerepe a fő biztosíték arra, hogy az építés a szocializmus felé vezet. Es továbbá, „az ipar és a mezőgazdaság kölcsönös viszonyának kérdése, a proletariátus és a földmüvesség kölcsönös kapcsolatainak kérdése alapvető kérdését jelenti a szocialista gazdaság építési problémájának." Iparunk rohamos növekedése megköveteli tőlünk, hogy biztosítsuk mezőgazdas-;gun-knak szélesebb közellátási alapjait, ezenkívül a munkások ezreinek munkába állítását tesz: szükségessé. akiket a mezőgazdasági termelés tud szabaddá tenni, ha ott a földmegmunkálás szocialista formái elterjednek. Az Egységes Földműves Szövetkezetek, amelyek sikeresen vezetik a dolgozó parasztságot a magasabb formák felé. biztosítani tudják a felszabaduló munkaerőket és a termények szolgáltatását az üzemeknek. A falun e szocializmus megvalósításának kérdése joggal vált a munkásosztály kérdésévé Szükséges, hogy EFSz-einknek az üzemek nagyobb segítséget nyújtsanak. hathatósabb legyen a segítség, mint eddig volt, hogy i munkásoszt á Ívna ka kis- és középparasztsíghoz való viszonyában szélesebb politikai, szervezési és technikai segítsége jusson kifejezésre. Másfelől szükséges, hogy az EFSz-ek iparunk építése érdekében tervszerűen tegyék szabaddá azokat a munkásokat, akik a falvakon már nem szükségesek. A kisés középparasztok szervezett munkájával, a gépek segítségével «z EFSz-ekben munkaerőfeleslegek mutatkoznak, amelyeket szabaddá kelt tenni, mert másképpen a mezőgazdasági munkákat indokolatlanul költségessé tesszük és megakadályozzuk a földműves nép magasabb életszínvonala eléréséért folytatott harcát. Helyes volna, hogy a mezőgazdasági munkák terveinek összeállításánál feltárják ezeket a tartalékokat, hogy a felszabadult munkaerőket az ipar átvehesse. Elegendő számú dolgozó megnyerése üzemeink számára, azoknak politikai nevelése tehát a Párt kerületi, járási és alapszervezeteinek nagy öntudatosító és szervezési munkája és ezt különös gondossággal kell végrehajtani azzal, hogy az új üzemekben a politikai munkát biztosítják, hogy az üzemek pártr>zervezeteib« tapasztalt kommunistákat osztanak be, a kerületi és lérási nemzeti bizottságok bevált szervezőit, agitátorait és oktatóit. Hasonló feladatok előtt áll a szakszervezet is. Az új üzemekben működnek a szakszervezetek a leggyöngébben, a helyett. hogy ott a legjobban dolgoznának. Az úi üzemekbe kerülő asszonyok nagy százaléka megköveteli, hogy a nők között is állandó önrudaiogító munkát végezzenek és ez szervezési munkát követe! meg, A nők igényeinek fekozott figyelmet kell szentelni és óvodák, elemi iskolák és napközi otthonok létesítésével lehetővé kell tenni, hogy az iparban alkalmazott nők száma gyorsabban emelkedjék. A CsISz valamennyi üzemi szervezete előtt az a feladat áll. hogy elérjék, hogy a tanoncok és a fiatal munkások, fiúk és liányok a CsISz szervezetében olyan szervezettel rendelkezzenek, amely a fiatal emberek lelkesedését a konkrét kijelölt feladatok felé vezeü az ipar felépítésében való nagyobb részvétel érdekében. A népi igazgatásnak állandóan segítenie kell az építés munkáját, az üzemi telek megkeresésétől egészen a munkaerők kérdésének megoldásáig, a szükséges szakemberek lakással való ellátásáig, a közigazgatási beruházások tervének koordinálásáig és az üzem építéséhez szükséges lakó épületek építéséig. r Ami a szakemberek és a munkások lakással való ellátását illeti, itt nem lehet csak ez úi lakásegységek beruházásávail saámolni.'-ha az úi lakások száma újólag emelkedik is. nem lehet annyi új lakást építeni, hogy minden szükségletet ezzel fedezzünk A lakásokat ió lakáspolitikával kell biztosítani, azaz tervszerű lakáskiutalással. Az eddigi lakáspolitika egyes helyeken nemhogy elősegítette volna az ipar építését, hanem gátolta, itt gyökeres javulást kell elérni. Az úi munkásokkal való politikai munka feladataival öszszefügg az a feladat is. hogy betanítsuk őket úi hivatásuk elvégzésére. hogy elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek szükségesek teljesítményükhöz. Szlovákiának mezőgazdsági országrészből ipari országrésszé való átalakulása, amely új üzemekkel és a már létező üzemek termelésének kiszélesítésével történik, magával hozza a termeiéiben foglalkoztatott személyek számának emelkedését és úi termelés egész sora létesül. amit eddig nem űztünk és e munkához nincsenek kiképzett munkaerők. Hogy az úi munkások, nemcsak a férfiak, hanem a nők is a technikai berendezéssel való eljárást megtanulják, erre rá kell vezetni őket. Ez nemcsak az ő egyéni ügyük. Ez csak a kapitalizmus idején volt így. amikor a kapitalista vállalkozónak nem volt érdeke, hogy kvalifikált kádereket neveljen, haneam egyszerűen a piacon bérelte őket. Világos, hogy a szocialista iparban a nemzeti vállalatok gondoskodnak a munkások előkészítéséről, hogy a munkások nevelése szervezett nevelés, hogy a szocialista gazdálkodás tervfeladataiihoz híven előkészíti a termeléshez szükséges kádereit. E kérdésben is a Szovjetúnió mintája szerint fogunk eljárni, amely már kezdettől fogva nagy figyelmet fordít a munkások szervezett tanítására, hogy termelési feladataiknak megfeleljenek. Eddigi eredményeink e tekintetben teljesen elégtelenek, ha az utóbbi időben a munkások iskoláztatására nagvobb figyelmet szentelünk is, mint a múltban. A nehézipari üzemek egész sorában nem dolgozunk teljes kapacitással, sokszor még egész váltásban sem, nem beszélve a második vagv a harmadik váltásról, azért, mert nincsenek bedolgozott embereink. Másutt a munkaproduktivitás alacsony és a munkateljesítmények megjavítását a normák felülvizsgálásával sem értük el és pedig azért, mert a munkások szakszerű előkészítése teljesen elégtelen. E tekintet ben vállozást kell elérnünk és gyors javulást. A feladatoknak, amelyeket magunk elé tűzünk, sokkal nagyobbaknak kell lenniük és az Iskoláztatásra fordított figyelmünknek ugvancsak fokozottabbnak kell lenni. Mert máskülönben a termelési objektumokat csak félig fogjuk kihasználni és a gépek állni fognak. Üzemeink ieladaíikat ezirányban teljességgel nem tudató1950 október 27 sítják. Azt várják, hogy szakmunkások érkeznek maid más üzemekből. A helyzet ezzel szembeo aZ, hogy minden, üzemben hiány mutatkozik bennük, tehál nincs mire várniok. Minden üzemnek, minden vállalatnak gondoskodnia kell azoknak embereknek iskoláztatásáról, akikre szükségük van és tekintetben a kezdeményezési nekik kell 'mrgtenniök. Minden üzemnek ki kel! dolgoznia a káderiskolázás tervét, amely szerint a káderek előkészítése végbe fog menni, amire a termelésnek szüksége van. Az, új munkások kitanításának feladatát ki kell terjeszteni az egész munkásasziályra. Az új munkások tanításának feladata az öreg, bedolgozott, szakképzett káderek nagy és becsületbeli kötelessége. Az új munkásokat főleg közvetlenül a termelés helyén a gépek mellett tanítsuk be. Ahhoz, hogy valakit jó öntudatos munkásnak tartsunk, "fiem elégséges, hogy pusztán maga dolgozzék jól. Ahhoz szükséges, hogy másokat is megtanítson jól dolgozni. A Szovjetúnióban az ipari felépítés korszakában a szakképzés .előkészítése és emelése tömegmozgalmi kérdés volt és a fiatal munkások számára való tapasztalatátadás *-mozgalom főcélja volt. Nálunk is elérjük, hogy az ifjúmunkások betanítása a napifeladatok tartozéka legyen. Az idős munkásoknak a fiatal munkások feletti védnökségével gyors javaulást érhetünk 'el, ha ez a mód az új munkások betanításának általános formájává lesz. A versenyzés egyik formájául kellene, hogy kialakuljon az, hogy az új munkások és a nem szakképzett munkások szakképzettségre törekedjenek. A munkások bedolgozására való törekvésnek a szocialista termelés részévé kell válnia az idős. bedolgozott és szakmunkásoknál. A munkásságnak ezt a kiképzését gyakorló műhelyekben kell elvégezni, amelyeket az üzemek mellett létesítenek. Ez a módszer jól bevált. A munkásiskoláztatásnak jó segítői az átképző kprzusok, a betanító központok, amelyeket az egyes ipari körzeteken belül létesítenek. Ezeket szaporítani kell. Természetesen nemcsak arról van itt szó, hogv a munkások elsajátítsák az alapmódszereket, hanem arról is, hogy ismereteiket kibővítsék és emeljék a technikai Színvonalat. Egész törekvésünk a munkatermelékenység emelésére olvan helyzetbe kerül, amelyben a szocialista versenyzés, az élmunkásmozgalom további fokozása és annak új, magasabb formáira való áttérés szempontjából szükséges, hogy a munkásságot magasabb technikai színvonalra emeljük. Az üzemek sóra helyesen értelmezte ezt a szükséget és technikai iskolákat, alapkurzusokat és szakkurzusokat szervez. Az üzemekben fokozni kell az üzemi iskolák munkájának tevékenységét. A káderek nevelésénél a termelési feladatokra helyezzük a hangsúlyt. A technikai színvonal emelkedésével összefügg és elsőrendű jelentőséget nyer az újítómozgalom, amelynek a szocialista verseny egyik fő formájává kellene átalakulnia, oly mozgalommá, amely széles tömegalapokra her lyezkedik és a munkások találékonyságát fokozza. A munkásság e nagy tanításának szükséges része lesz a mesterek és a középtechnikai káderek iskoláztatása, mert ebben nagy hiány mutatkozik és ezeknek funkciója a termelés megindításánál roppant fontossággal bír. Üzemeinknek támogatniok kell a munkásság taníttatásánag minden formáját, a politikai és szakiskolákba, továbbá a dolgozók magasabb iskoláiba való kiválasztást, a munkáskurzusok előkészítését és befolyást kell gyakorolniok a többi iskolákra, abból a szempontból, hogy a kvalifikált kádereknek kitanítlatása a szocializmus felépítésének egyik fontos előfeltétele, amelvet nem lehet a lokálpatriotizmus szűk szemüvegén át nézni. Különös fontossággal bír a már létező üzemek tapasztalatainak átadása az új üzemeknek, a régi üzemeknek segíteniök kell az építés munkáját és éppen ezért át kell adniok évtizedes tapasztalataikat. Egyes nagyüzemek a cseh országrészekben védnökséget vállalnak újonnan épülő üzemeink felett. Ezek a védnökségek a támogatás hatékony formáivá válnak az építés munkájában, ha a védnökségi üzemekre fogunk támaszkodni. A kvalifikált munkások bizonyos számának szervezett átcsoportosítása az új üzemekbe, elősegíti az új üzemek terme, lesének fejlődesét. Az új üzemekben a munkáskollektív magvát az így átvitt munkaerőkből fogjuk kiképezni, hogy így elősegítjük az üzemek gyors és jobb nekilendülését. Szlovákia uj üzemeinek felépítésében nagy segítséget nyújt nekünk a cseh munkásosztály, a cseh országrész üzemei és a csehországi műszaki értelmiség. A szlovákiai ipar legsajátosabb érdeke, hogy munkasok, tanoncok, középkáderek lagmagasabb számban átkerüljenek szervezett átcsoportosítás útján a cseh üzemekbe munkaelsajátitás végett, hogy a feladatokat, amelyeket az egyes üzemek maguknak kitűztek, necsak megvalósíthassák. hanem a legmesszebbmenőén túlléphessék. A káder előkészítés tervének szükséges része kell. hogv legyen minden üzemben az a feladat, hogy minél nagyobbszámú embert kfcldjenek csehországi rokonüzemekbe, hogy a munkamódszert elsajahts'ák. A cseh műszakiak és betanult kádereket akik Szlovakraba eljönnek, örömmel fogadjuk, mint iparosításunk legjobb tamogatóit. akikkel karöltve gyorsan hajthatjuk végre Szlovákia átépítését Körünkben úgy fogják magukat érezni, mint otthonukban, mint olyan emberek közt, akik a szocialista örömteli álmokat valósítják meg a cseh néppel való testvéri szövetségben, az ő segítségükkel, amely a munkaerők között oly légkört teremt, amely bizonyítéka lesz a csehszlovák munkásosztály egysegének, az örömteli együttmunkálkodás légkörének Mindezek a féladatok, amelyekről a kvalifikált káderek elókészitese során beszéltek, természetesen a munkásifjúságra is vonatkoznak. Ám ami a tanoncokat és a munkásifjuságot általában illeti — és itt a feladatok mennyiségileg emelkednek — hangsúlyozni kívánom még a róluk való különös gondoskodás szükségességét, hogy belőlük új embereket kell neveim, a sztálini kor új ifjúságát, amely nem fél senkiből és semmitói, tudást sajátított el és az élet értelmét a szocialista es kommunista társadalom kiépítésében látja Munkásosztályunk szeretettel fordul ifjúságunk felé benne kell latnia az új célok megvalósítóját, tanítania keli őket a munka, az üzem és hivatás szeretetére. Az ifjú munkásokhoz való ilyfajta viszonyt nem értették meg az egyik olvasztóban, ahol a tanoncokat lebeszélték, hogy ilyen .piszkos munkát" ne vállaljanak. Ennek következtében ebből az olvasztóból több mint 70 tanonc távozott vissza otthonába Ezek a főfeladatok, amelyek megoldásra várnak hogy a Szlovákiái ipari üzemek felépítésének tervet sikeresebben hajthassuk vegre. E kérdéseik helyes megoldásában az fog dönteni milyen ütemben oldjuk meg az iparosítást, azaz mekkora időre van szükség, attól a pillanattól, hogv az új üzem felépítésének szük segszerusége bekövetkezik, addig a pillanatig, amio- az üzem teljes kapacitással dolgozni kezd, tehát nemcsak teljes váltásban, hanem két, illetőleg három váltásban. Ezt az ütemet kell meggyorsítani. Gottwald elvtárs jelszava: »Gyorsabban, bátrabban előre a szocializmus építésében « Ez annyit jelent, hogy meg kell gyorsítani az új üzemek felépítését. Az uj üzemek gyorsabb feliépítése Szlovákia gyorsabb gazdasagi, szociállis és kulturális fejlődését jelenti, a munka és termelési erők gyorsabb fejlődését, megrövidítését annak az időnek, amely magán hordja a kapitalista multat életünk különféle elégtelenségeiben. Szlovákia felépítése nagv cél, amely lángra lobbantja a munkdh-Ikesedést, amely a munkásosztály, a szlovák nép és a csehszlovák állam iránti őszinte szeretetből fakad. Az kell pusztán, hogy a kommunisták megmutassák, hogy bebizonyítják, ahogy bebizonyították mostanáig, amikor nagy feladatok előtt állottak. Elvtársak és elvtársnők mutassuk meg, hogy mit tudunk. Mi azt bebizonyítjuk!