Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-26 / 248. szám, csütörtök

UISIO 1950 október 26 A fiarkácsi állami birtok példát mutat a kornyék parasztságának A tornaijai járásban van Harkács község. A községtől kb. egy kilomé­terre fekszik a harkácsi ál.ami birtok. A feji u határában bizony még irindig csak a vertessel kínlódnak az egyéniig gazdálkodók. Meglátszik, liogy a fáit!­ban még nincsen Egységes Földmű­ves Szövetkezet. Keskeny földek, sok barázda. Az egyik földben- búza, a má­sik tarló, a harmadik szántás. Bizony nem is jó nézni azokat a keskeny föl­deiket, ahol a sok barázda kihasználat­lanul^marad. De majd rá fognak jönni a harkácsi parasztok is és fejüket va­karva fogják mondani, hogyan van az, hogy az állami birtokon sokkal több a hektáronkénti hozam, mint nálunk. Meg is látszik már az állami bir­tok határán, hogy jobb termés lesz a birtokon, mint a falu parasztjainak, mert míg a frlu határában javában folyik a vetés, addig az állami bir­tokon már zöldéi a rozs és a búza. A birtok udvarához érve gyönyörű látvány tárul szemem elé. A régi egy­házi birtokon, amit 'tavaly vett tulaj­donába az állam, a dülledező házak helyén ma mái vadonatúj mezőgazda­sági munkáslakások, sertéshizlalda, a gazdasági szerszámok részére újjá­épített pajták azt hirdetik, hogy a harkácsi birtok dolgozóinak is megvál­tozott az élete. Egészséges és tágas szobák várják az alkalmi munkásokat is. Nem úgy, mint régen a földesurak idejében, amikor az alkalmi munkások­nak vagy istállóban, vagy pedig vala. miiyen raktár helyiségben, poros szal­mán keMt az egész napi kemény munka után a fejüket álomra hajta­niok. Ma már minden munkás részére külön ágy van, de még, ami nagyon szükséges egészség szempontjából a munka után, íe is fürödhetnek és így feírissülve, tisztán s emberhez mél­tón mehetnek aludni a birtok dolgozói. — A birtok minden dolgozója tu­datában van annak, — mondja Fejes Sándor az állami birtok vezetője, — hogy ha kevesebb munkával többért termelünk, nemcsak nemzetgazdasá­gunk gyarapodik, hanem ugyanígy emelkedik a birtok dolgozóinak az életszínvonala is. Csakis öntudatos és megértő dolgozókkal lehert azt elérni, amit mi egy év leforgása alatt elér­tünk ezen a birtokon. A földjeink is nagyon el voltak hanyagolva, de mi úgy ráfeküdtünk a munkára, hogy a tavalyi öt vagón termés he­lyett az idén már 11 vagón gabona termett a birtokon. A jövő évben még jobb termésre számítunk, mert idajében veteittünk, V i t k ó József tizennyolc tehenet gOndfíz és a földeket istállótrágyával trágyáz­tuk meg. — Bizony nem gondoltam volna, hogy a tervezett időnél egy héttel előbb el tudunk veitni Hogy előbb elvetettünk, az is a dol­gozóink érdeme, mert a vetési munkákban versenyeztek egymás­sal a csoportok s így minden cso­port azon volt, hogy ő lehessen az első. A kukorica és burgonya betakarí. tásánál a lányok érdemelnek dicsé­retet, különösen Húsza Piroska, Szeged! Teréz és Gojza Margit, akik jó példával jártak elöl a munkában. Ahogy ' beszélgetünk Fejes elvtárs­sal, közben a sertéshizlalda elé érünk, ahol nagy katlanokban főzik a burgo­nyát a hízók részére. Bodor füst száll a kéményből, de még jobban füstöl Riz István bácsi pipája, aki közben a tüzet ékeli s meg.meg-kavarja a kat­A tornaijai gépállomás befejezi az ősziek vetését A tornaijai gépállomás 9 EFSz-tel kötött szerződést, melv szerint 435 hektáron középszántást. 225 hektáron boronálást, 150 hektáron vetést, 302 hektáron műtrágyaszórást kell elvé­gezni, E munkákat már javarészt el is végezték, úgyhogy már 90 száza­lékra állnak az ősziek vetésével. Ez nem jelenti azt, hogy az őszi szán­tást még nem kezdték meg. mert van már olyan EFSz is, ahol már 50 szá­zalékban elvégezték az őszi mélyszán­tást is. — Traktorosaink külön csoportokra vannak beosztva és így dolgoznak a falvakban, a z EFSz-ekben — mondja Ondrus János. — Csak azokban a szövetkezetekben dolgozunk, auol a szerződést már megkötöttük. — Mennyit tud kiszántani közép­szántásnál egy traktorista naponta? — Attól függ, hogy miiven a föld és melyik határrészen dolgozunk — mondja Ondrus elvtárs. Átlagos szá­mításunk szerint közéDszántásnál három ekével három hektár a leg­több. Akkor is túlhalad iuk a napi nor­mát, mert a napi megállapított norma két hektár. De nagvon kell' igyekezni traktorosaiinknak, mert nálunk sok helyen van az u. n. sárgaföld. ahol bi­zony nagyon nehéz a szántás. A legügyesebb traktoristák Kis Jenő, aki három és fél vagy négy hektárt is felszánt naponta és 5.000—6.000 koronát keres ha­vonta. Nála az nem fordul elő, hogy munka közben javítani kelljen- a traktort. Egy­szer ugyan előfordult, hogv a közelben lévő földeken szántott és valami baj történt a traktorral. De ő nem hívott egy másik traktort segítségül, hanem saját erejét kihasználva, maga tolta haza, mondván, hogy megspórolom a naftát. Azóta már előfordult, hogy valamelyik traktorral bai volt s a trak­torosok tréfálkozva mondották, hogy el kellene küldeni Kisért. majd ő ha­zatol ia. — Most, hogy a munkákat minél előbb elvégezzük, két váltásban dol­gozunk — mondia Mlinárovics Gyu­la traktorista. — Az egvik csoport reggel 5 órától, másik délután 1 órától dolgozik. !VWv is ám a munka. E héten szom­' • már az ősziek vetését is befe­jezzük. Az őszi mélvszántásra eddig 650 hektárra van a szerződésünk, eh­hez jön még 600 hektár, melvet a sa­jógömöri EFSz-szel kötött szerződés alapján fogunk felszántani. A mélyszántásnál szintén a földek minősége szerint van a normamegálla­pítás. Általánosan számítva, mély­szántásnál kettős ekével 1.5 hektár a norma, ami 140 koronát tesz ki. Eze­ket a normákat is túllépjük, mert van, mikor 2.5 hektárt is meg tudunk szán­tani. Minden csoport versenyben van egymással s így azon vagyunk, hogy minél többel kiszántsunk. De ugyanakkor ió munkát is kell, hogy végezzünk, mert maid a ter­méshozamból is kapunk bizonyos százalékot s ezért arra törekszünk, hogy a legjobban megműveljük a/ feltet. Ha nagyon sürgős a munka, még éjjel is dolgozunk. Előfordul az is, hogy valamely EFSz-nél sürgősen kellett a vetés előtt szántani. így az egyik traktoristánk. Vancsik János, reggel négy órától éjjel 12 óráig dol­gozott és 9 hektárt felszántott. Ezen az egy napon 650.— koronát keresett. Amint Mlinárovics elvtárssal be­szélgetek, odajön a gépállomás leg­öregebb traktoristáia. a 47 éves Sza­bón János, aki két fiával együtt dol­gozik a gépállomáson. — Mondhatom, én már nagyon sok földet felszántottam. A Szilágyi-féle birtokon dolgoztam 1930-tól. Mindig ötös ekével szántottam, s azt lehet mondani, hogy bagóért, mert éppen hogy csak megkaptam a kommenciót s ahhoz egy évre 300 koronát. Bizony az a kis pénz alig volt elég az asz­szonynak a házi szükségletre. Hol van még a ruha és a cipő. Az őszi hide­gekben borzasztó volt a hiányos öltö­zetben a traktoron állva szántani. Mert a régi típusú traktoron állni kel­lett az embernek egész nap. A lábaim tele vannak reumával, mert sohsem volt annyim, hogy melegen felöltöz­hettem volna belőle. A tornaijai gépállomás traktorista?, akik közül 15 élmunkás traktorista, jó munkájukkal segítik a járás falvaiban lévő EFSz-eket és így elősegítik a szövetkezetek fejlődését s példát mu­tatnak azoknak, akik még mindig nem hisznek a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiben. (—) lóiban lévő burgonyát, őszülő baju­szán látszik, hogy nem mai gyerek már Riz bácsi, ami kissé fáj is neki, mert az ő idejében bizony nem volt ilyen könnyű sorsuk a munkásoknak. — Bizony, — mondja Riz bácsi — azeíőtt megkaptuk a kommenciót a földes úrtól, meg azt a pár koronát. Da mi volt az egész évre? Most idáig is megkerestem havi 3500 koronát 100 sertés gondozásáért, de ezentúl még többet fogunk keresni, mert^ mi is aszerint fogjuk kapni a fizetést, ahány sertés gondozását vállaltuk. Hárman dolgozunk a sertéshizlaldában és 500 sertést etetünk. A fiammal együtt dolgozom. Éppen most jön a fiam — és mutat a közelledő emberre Riz bácsi — ő már élmunkás! — jegy­zi meg büszkén Mivel is érdemelte ki ifjú Riz Ist­ván, hogy ő is az élmunkások sorába került? — Szerettem volna, ha apámmal együtt vállalhattam volna, azt, amit én vállaltam. de mint idősebb ember már nem veheti fej velem a versenyt, — mondja az ifjabb Riz István. — Magam vállaltam 200 sertés gondozását s ugyanakkor szocialista szerződést kötöttem s köteleztem magam, hogy az abrakkal takaré. koskodni fogok s emelni fogom a hízósertéseknél a napi súlygyarapo­dást. Amint Riz elvtárs júliusi kartotékja mutatja, július hónapban napi 7 kg abrakkal 61 dkg súlygyarapodást ért el, a kötelezettségvállalás után augusztus havában 68 dkg-ra emel­kedett a napi súlygyarapodás, tehát 7 dkg-mal többre, viszont áz abrak 4.86 kg -ra csőkkent. így Riz elvtárs elérte azt, hogy kevesebb köütséggel többet termelt, s megérdemli, hogy kitüntessék az élmunkás címmel. Hat élmunkása van a harkácsi álla­mi birtoknak. Ünnepélyes keretek kö­zött október 28-án fogják megkapni az éí munkáskön y vecslíét. Az élmunkások közül megemlítjük még Vitko Józsefet, aki a tehenészet­ben dolgozik. 12 tehén etetése és fe­jese volt Vitko elvtárs munkája. Ön­tudatos, szocialista gondolkodású em­ber s. tudatában van annak, hogy jó munkánkkal s kevesebb önköltséggel hozzájárulunk a világbéke megerősí­téséhez, ami minden dolgozó Síágya, jegyzi meg Vitko bácsi is. — Ezért tettem azt a nagy lépést s büszke vagyok rá, hogy a többi él­munkás között lehetek s ezért vállal­tam a Szlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusára 18 tehén gondozását. Ehhez járul még négy növerudékmar­ha és egy apaállat. A tejhozamot is felemeltem és így birtokunk már augusztus 10-re teljesítette tejbeszol­gáltatási kötelezettségét. Az állami birtok építkezésén doügo­zó kőművesek, Fehér Lajos és Dorka Márton 160—170%-ra teljesítik a normát" s bizony az ő sikeres munká­juk eredménye, hogy a birtokon dol­gozók egészséges és tiszta lakáshoz jutottak, mert egy évvel ezelőtt még úgy nézett ki, ez a birtok, mint egy lakatlan tanya, ma pedig már teljesen újjá van építve. így ők is a birtok többi dolgozóival együtt megkapják az élmunkáskönyvecskét. Jól tudjyjk, hogy a régi földesúri világban 'raktárnok csakis idősebb ember lehetett. Legfőképp olyan hí­zeigő vagy árulkodó, aki mindig az intéző úrnak hordta a híreket. Ha a munkások a fizetésemelésről beszél­gettek, ő mint kém már jelentette s bizony annak a szegény munkásnak, mint rendbontónak el kéjlett a birto­kot hagynia. Nem így van ez már most. A har­kácsi birtokon egy munkáslányból lett raktárnok van. Két éve dolgozik a birtokon Tamási Irén. Fiatal lány, de beszédéből kitűnik, - hogy nem csak a férfiak tudják ezt az állást betölteni. Sokat nem beszélhetek vele, mert na­gyon siet, hogy a munkáját elvégez­ze. Tudniillik minden nap két órakor van anyagkiadás és ő nem akar egy percet sern késni. — Felelősségteljes münka, de amit kiadok mindig bevezetem a füzetembe Nem is hiányzott még semmiből sem, pedig minden nap kell kiadnom abra­kot a sertésetetőknek és a tehéngon­dozóknak. Az üzemanyagot is én adom ki a traktorosoknak.—Közben már el is szaladt a raktárba, hogy a napi adagokat kiadja A harkácsi állami birtok dolgozói is undorral tekintenek az amerikai impe­rialisták háborús provokációjára s til­takozásukat fejezik ki az ellen, hogy a védtelen Mukat, Korea gyermekeit és asszonyait barbár módra pusztít­sák az amerikai bombázók. Kötelezettségvállalásukkal nemcsak élmunkáskönvvecskéhez jutnak, ha­nem az egész birtok minden munkása a béke megvédéséért és a dolgozók boldogabb jövőjéért fog dolgozni. Méry Ferenc, A példás munka Sietének eredményei a párkányi járásban A párkányi járásban rendezett pél­dás munka hete keretében dolgozó parásztságunk mindenütt bebizonyí­totta azt, hogy a járási szövetkezeti tanács 'által kezdeményezett példás munka hetében minden községben ko­molyan vették ezt a felhívást és ver­senyszerűen szép eredményeket ér­tek el. A járás legnagyobb szövetkeze­tében, Bátorkeszin. ahol az EFSz több, mint 200 hektár szántóföldön gazdálkodik, a példás munka hete alatt 177 hektárt vetettek be, ami, ha figyelembe vesszük, hogy köz­ben eső is esett, nagyon szép telje­sítmény. Bényben az EFSz 243 hek­tár területét az őszi vetést befejez­ték. Szőgyénben ugyancsak ez alatt az idő alatt 112 hektárt vetettek be. A búcsi szövetkezet szintén ki­vette részét a munkából és az ősziek vetését az egész község területén elvégezték. A példás munka hetében 106 hektárt vetettek be. Elvetettek összesen 215 hektár búzát, 43 hektár rozsot, 42 hektár őszi árpát és 13 hektár őszi bükkönyt. A község többi földművesei is, akik szintén az egységes vetési el­járás szerint dolgoznak, egyidöben az EFSz-el 216 hektáron befejezték a vetési munkákat. Tehát a mag, amely­ből a jövő évi kenyér lesz. idején a földbe került. A szocializmust építő dolgozóink ezzel az első lépést megtették a falu felemelkedésének út ián. A szövetke­zetekben dolgozó parasztság azonban itt még nem áll meg, hanem tovább megy és a következő nagv munkát, az őszi mélyszántást ugyanolyan len­dülettel fogja elvégezni, mint a ve­tést. (ky) Jól megszervezett munkával Gömörhorkán már elvégezték az ősziek vetését Mit is jelent az, ha a szövetkezet­ben nem értik meg a tagok egymást vagy nem jó a vezetés? Ez volt az eset a gömörhorkai szövetkezetben a tavaszi munkáknál. A tagok állandóan veszekedtek a vezetőséggel. Egy gyű­lésen sem tudtak határozni semmit. Ezen a dolgon segíteni kell, mon­dogatták egymás közt. De hogyan? — Nagyon könnyen. Es segítettek is a gömörhorkai szövetkezetesek, még pedig úgy, hogy új vezetőséget vá­lasztottak. Meg is volt a hatás, mert az aratási munkákra már úgy rendbe­jöttek a dolgok, hogy a járás vándor­zászlaját elragadták Sajógömörtől az aratási és cséplési munkák sikeres el­végzéséért. Büszke 's rá a gömörhor­kai EFSz, hogy a versenyzászló még mindig az o tulajdonukban van. Aratás óta is nagyon sokat fejlő­dött a szövetkezet. A második típus­ban dolgoznak 200 taggal. Egy-két kulák kivételével az egés z falu a szö­vetkezetben dolgozik. Az öszi vetést már az agrotechnikai mérnökök kidolgozott tervei szerint végezték és így eltűntek a mezsgyék is. — Nagy változás ez nekünk, — mondja Czakó Sándor, a szövetkezet elnöke. Földjeink a falutól 6 km-re vannak. Hatalmas emelkedőn kell menni, míg oda jutunk. Többnyire csak tehén vagy ökrös fogattal ren­delkezünk. Mos tudjuk csak igazán, hogy mit jelent nekünk a traktor. Csak a trágyahordásról beszélek. Bi­zony rengeteg időbe került, míg 6 km-re ökrös fogatokkal ki tudtuk a trágyát hordani. Most pedig 56 hek­tárt letrágyáztunk ősziek alá. Össze­sen 119 hektár őszi vetésünk van. Ahová nem jutott istállótrágya, oda műtrágyát adtunk. 271 métermázsa műtrágyát szórtunk el az őszi veté­sek alá. Nem is lehet elmondani, hogy mi­csoda érzés volt az. mikor az első nap kivonult az egész falu s a már vetés­hez elkészített földeken megindultak a fogatok. Hat géppel az első nap 15 hektárt vetettünk be. Október 2-án kezdtük a vetést, s 13-án már be is végeztük. Az őszi mélyszántás is már 80 százalékban el van végezve. Tavasszal 202 hektár földterület ke­rül bevetésre. 40 hektáron burgonyát fogunk termelni, amihez az ültetni va­ló burgonyát Csehországból hozat­tuk. Jól tudjuk, hogyha minden munkát idejében fogunk elvégezni, sokkal több lesz földjeink terméshozama, de azt sem engedjük, hogy a versenyzász­lót valamelyik szövetkezet elvigye tő­lünk. Csakis így tudnak az EFSz keretén belül megértéssel dolgozni, ha a tagok és a vezetőség megértik egymást. Nem _úgy kell azt gondolni, hogy a veze­tők maguk fognak parancsolni, hanem ők csak jntézik a szövetkezet hivata­los dolgait, könyvelést stb. A többi munkákat már aztán előzőleg közösen megbeszélve kell végezni. Kötelezettséget vállaltak a tagok, hogy rendbehozzák az elhanyagolt le­gelőt s rátérnek a tejtermelésre. Ki­veszik a teheneket a fogatos munkák­ból, mert csák így tudják elérni, hogy több lesz a tehenek teihozama. Nem akarunk lemaradni mi sem — mondja Czakó elvtárs. — arról a ver­senyről sem, amire a hrási EFSz hív­ta ki a tornaijai járás összes szövet­kezeteit. Remélem, hogv az őszi mun­kában is, mint az aratásnál mi le­szünk az elsők s továbbra is nálunk marad a tornaijai iárás verseny­zászlaja. Ahol 800 mázsa cukorrépa terem holdanként A csehszlovák földműves küldött­ség, amely az idén meglátogatta a Szovjetúnió különféle részeit, nagyon sok értékes tapasztalatot és felejthe­tetlen emléket hozott ebből a gazdag országból. Az egyik csoport Ukraj­nát, Kijevei, Vinicát és Odesszát láto. gatta meg. Többek között a »H a r­m a d i k fal u«-kolhozban is járt. A mult évben ez a koihoz 1000 hektár földön gazdálkodott. Ez kevés volt és ezért egybeolvadt a »,Komu­nárd« és az »Internacioná!« kolhozok­kal, úgyhogy most 2890 hektár föld áll az egyesített kolhozok rendelkezé­sére. Az állattenyésztésbein 477 darab szarvasmarha. 108 ökör, 222 ló, 540 sertés, 280 juh és 4000 darab baromfi tenyésztésével foglalkoznak. Földműveseink megtekintették a kolhoz cukorrépa földjeit. Hála a föl­dek gondos megművelésének, a cukor­répa nagyon jól fizet. A »Harm.adik faiu«-kolhozban az idén 600 q cukorrépa termést vár. tak hektáronként. Vannak azonban olyan termelőbrigádok >s, amelyek a vinicei vidéken 800 mázsás hektá­ronkénti földhozamot is elérnek a cukorrépában. A Szovjetúnió cukorrépatermejésének 22%-át itt termelik. Amikor paraszt­ságunk megtekintette a cukorrépa fcSdeket, — amint azt maguk is mond­ják — látták, hogy milyen szorgal­masan dolgoznak a kolhozasszonyok csoportjai (egy csoport 7 asszonyból áll). A kolhozasszonyok éppen a cukor­répakapálást végezték. Átlagos napi teljeisítményük 8 órai munkaidő mel­lett 0.8 hektár megkapálása. Egy cso­port tehát körülbelül 3 hektáron vég­zi el a munkát. Itt évente átlag ötször bekapálják a répát. Magas hektáronkénti földhozamok eléréséért a kolhozban már 48 kolhoz­tagot, illetve kolhozasszonyt tűntettek ki. Hat kolhoztag a Lenin-rendet kap­ta meg. További hét kolhoztag pelig a szocialista munka hőse. Ezenkívül munkájáért. Egy koihozasszony pedig a szocialista munka hőse. Ezenkívüil több dolgozót tüntettek ki érmekkel. A »H a r m a d i k f a 1 u«-kolhozban 860 ember dolgozik. Ebből 520 asz­i szony és 340 férfi. Mint mindenütt a Szovjetúnióban, itt is nagy gondot fordítanak a kol­hoztagok életszínvonalára. Megbetegedés esetén a kolhoztagok Ingyenes orvosi kezelésben, vagy esetleg kórházi elhelyezésben része­sülnek. Hasonlóképpen a gyógysze­rek is ingyenesek. Abban az eset­ben, ha olyan kolhoztag betegedik meg, aki családfenntartó, a koihoz gondoskodik családjáról, a gyereke­ket felruházza és pénzjuttatásban is részesíti. A »Harmadik falu«-koíhozban, amikor küldöttségünk ott járt, éppen egy megbetegedett kolhoztag után 3 gye­rek ellátásáról gondoskodtak. - Az idős kolhoztag számára a kolhozi pénzalap utal ki bizonyos pénzösszeget. Az idős kolhoztagok mindent meg­kapnak, amire szükségük van: gabonafélét, tüzelőt,, pénzt, stb. A sokgyerekes családok megsegítéséről az összkolhozi gyűlésen gondoskodnak. Itt megtárgyalják, hogy mire van az illető családnak szüksége. A segítsé­get, a kolhoz vagy kölcsön- vagy pedig ajándékképpen adja. így gon­doskodik a Szovjetúnió beteg és idős tagjairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom