Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-25 / 247. szám, szerda

UJSZÖ Ä Bf KE MtEilí rr WABimIKI A Béke Híve] másodHí világkongresszusának előestéién minden ország­ban felélénkült a békeharc. A Béke Híveinek moszkvai össz-szövetségi érte­kezlete után a Szov jetúnióban minden felé népes tömeg gyűléseket tartottak, amelyeken az előadók beszámoltak a moszkvai értekezlet munkájának ered­ményeiről, ismertették az értekezlet határozatait. A gyűlések résztvevői mindenütt nagy lelkesedéssel foglaltak állást a békeharc folytatása mellett, kifejezték egyetértésüket a békevédelmi értekezlet határozataival és azokkal az utasításokkal, amelveket az értekezlet a béke világkongresszusra indutó szovjet küliöttségnek adott A határozat kifejezésre (uttítia a szovjet em­berek elszántságát, hogv az egész világ békehíveivel včľvetve kivannak harcolni az új háború elhárításáért. juk átalakítja a f«W arculatit, szovjet rendszerben Grúziában fe lett ipart, hatalmas energia-gazdasi got építettek ki. A grúzin földeken traktorok, kombájnok és más mezi gazdasági gépek ezrei dolgoznak. A öntözőberendezések hálózata a kö: társaságban meghaladja a 7000 kik métert. Most építenek egy hatalm; öntözőrendszert, amelv 68.000 he M j földet fog öntözni. Kiszárítiák a ko ehiti síkság hatalmas területéi A szovjet kormány nemrégen h( Békél Ez a nemes szó zászlaja alatt egyesít az emberiség boldogságáért, a nemzetek testvériségéért harcoló minden becsületes embert Maradhat-e ma közömbös, állhat-e a békeharcon kívül egy becsületes ember is, tekin­tet nélkül politikai meggyőződésére, nemzetiségére yagv arcszinére? Ma. amidőn az amerikai imperialisták új háborút idéztek elő. amidőn Koreában embervérözön ömlik, amidőn az ame­rikaiak hideg kegyetlenséggel romok­ká. pusztává változtatják a békés ko­reai városokat és- falvakat, nem lehet kívül állni a nemzetek békeharcán A háború könnyeket és nyomort okoz. mindent elpusztít, amit évszáza­dok alatt az emberi géniusz alkotoť Éppen ezért mondják az összes orszá­gok egyszerű emberei világosan és határozottan, hogv békét akarnak, ezért írják alá az atomfegyverek el­tiltását követelő stockholmi felhívást A béke nemes harcosai nem ijednek meg semilyen üldöztetéstől és a reak­ciósok ijesztgetéseitől. A stockholmi felhívás a békéért vívott nemes harc­ban mintegy 500 millió embert egyesí­tett, akik ezt az okiratot aláírták Ez aláírások közé tartozik a szovjet nép több mint 155 mtlliónvi aláírása, ami a szocializmus országának egész felnőtt lakosságát képviseli. A szovjet "ép minden gondolata és cselekedete a béke megszilár­dítására irányul. A Grúzin Szocialista Szovjet Köí társaság dolgozói engem küldtek kép viselőjükül a Béke Hívei II. össz­szövetségi konfereciá iára Felhatal­maztak engem, hogy a konferencián nyilvánítsam ki a szovjet nép békevá­gyát. Szülőhazámat képviseltem a Béke Hívei I. össz-szövetségi konfe­renciáján is Akkoriban épúgy, mint ma is választóim megbíztak azzal, hogy beszéljek a grúzin nép békés építő mnkájáról, amelvet a haza to­vábbi felvirágoztatásáért és a világ béke megszilárdításáért végeznek. A szovjet emberek rvönyörfi új városokat és falvakat építenek, erdő­ket és kerteket létesítenek hallatlan gabonaterméseke! érnek el. a szén­és fémtermelésben rekordteljesítmé­nyeket érnek el Lelkes alkotó munká­A a zott rendelete az ú i hatalmas, óriási építkezésekről — a kujbisevi, sztálin­grádi. kachovi erőművek, a turkmé­niai, félukratnai és északkrimi csator­nák építéséről a szoviet nép békés erőfeszítésének újabb fénves bizonyí­tékát szolgáltatják, a szoviet népnek falvakból besz«kereztek a parasztok, hirdetmény jelent meg ugyanis, hogy a júniusi élelmiszer jegyekre dohányt osztanak s még Limoposból is átjöttek, hogy friss levegőn töltsék el a vasár­napot s egyben egy-két font vajat vagy némi zöldséget vásárdjanak. Ebédidő volt. Avrilné, az öreg ki­főző-tulajdonos halkan diskurált ven­dégeivel, akik kőzött volt egy párizsi többgyermekes családanya, egy nyu­galmazott állatorvos, meg néhány köztisztviselő. »Ma kacsasült lesz sár­garépával ...« Az állatorvos a leg­frissebb híreket adta elő: »Még nem szálltak partra...» A? étteremben két fiatal tanítónő étkezett, akiket gya­korlatra kiiidtek ide — sietek, hogy elkéssenek az iskolából és nem ették végig az ebédet. A kávéházban pedig öreg gazdaemberek itták a savanykás lőrét, közben efféléket közöltek egy­mással: »Azt beszélik, hogy a partizá­nok vízzel árasztották el az alag­utat ...« A templomtorony órája két óra tíz percet mutatott. A torony teHején, mint az Franciaországban szokásos, kis kakas pompázott. Könnyű felhők lebeglek az égen A. borbélymester egy vörösképű gazdí arcát szappa­nozta, a gyógyszerész egy őregasz­szonynak magyarázta, hogy az orvos­ságot ne evés előtt szedje, hanem utána. A fiatai gépiró-kisasszony, aki nemrég érkezett Limoges-ből, elfeled­kezett arról, hogy voltaképpen vajat akart venni, egy fa alatt üldögélt és ábrándozott a szeretemről. Az iskolák tanulói játéktól még izgatottan nyü­zsögtek és a tanítónéni csitítgatta őket, ahogy tudta: »Csendesebben, gyerekek, még mindig wrn tudjátok a százalékszámítást...« A közjegyző újságot olvasott, a helybeli doktor Desourteaux egy újszülöttet vizsgált éppen és dörmögött: »Rendes gyé­rek...* Az első gépkocsin, amely németeket hozott a városkába, ült Hans Schierke is. Amikor elolvasta az útjelző táblán »Oradour-sur-Gl3ns« — ftzt gondolta: túlságosan hosszú elne­vezés egy ilyen hitvány kis fészek­nek ... Ásított. Tyhö. de elfáradtunk az elmúlt négy nap alatt, hát még mi vár ránk Nórmandiában ... nem nya­ralás , a fényes jövőbe vetett rendíthetetlen hitéről adnak tanúságot. miivész éltető eleme a béke! Mint a békének szenvedélyes har­cosa lép fel a szoviet művészet is, amelynek képviselője vagyok. A szov­jet művészetet ihlető magas humanis­ta eszmék világosan megnyilvánultak a szovjet drámaírók, festők, zeneszer­zők és színészek számos műveiben is. Egy szovjet színdarabban vagy film­ben! egy képen vagy rajzon sem, egy énekben • vagy zeneműben sincs és nem lehet más nemzet elleni támadás­ra való felhívás. Ellenkezőleg, a szov­jet művészet dolgozói műveikkel a nézőket a nemzetek közötti barátság nemes érzéseire, a kölcsönös tisztelet, a béke és az alkotás szeretetére ne­velik. A szovjet Grúzinia negyvenhat opera- és drámai színházában jele­nünk időszerű kérdéseivel foglalkozó műveket adnak elő. E színdarabok hő­sei egyszerű szoviet emberek, az új élet építői, a természet úiítói. Az elő­adások megmutatják a szoviet ember magas erkölcsi tulajdonságait, a hala­dás győzelméről beszélnek, a reakció sötét erői fölött, a fénves humanista elvek diadaláról. Mi szoviet művész­dolgozók boldogok vagyunk, hagy al­kalmunk van színpadra vinni, a nép színpadára, amelyet szolgálunk, a leg­haladóbb, a leghumánosabb eszméket, nagy vezéreink. Lenin és Sztálin esz­méit, akik a szoviet hatalom uralom­rajutásának első napjaitól kezdve a békeharc élére állottak. Mi szovjet emberek bátran beszé­lünk a békéről, mert meg vagyunk győződve arról, hogv sikerül a békét megvédeni. Az imperialista reakciós táborra] szemben áH a béke és demo­krácia védőinek hatalmas növekedő és erősödő arcvonala. Tudjuk, hogy a bé­kéért folytatott harcunkban nem ál­lunk egyedül. Velünk vannak a népi demokratikus országok összes dolgo­zói és a kapitalista országok minden becsületes embere. A háborús uszítók nem fogják tudni megvalósítani go­nosztevő terveiket. A békeharc győze­lemmel végződik, mert a béke igazsá­gos ügye legyőzhetetlen." így ír Akakij Choreva a Béke Hívei második össz-szövetségi konferenciá­jának egyik kiküldötte, a Szovjetunió nemzetii művésze: Szava hozzánk is szól, csehszlovákiai magvar dolgo­zókhoz. Szilárdan meg vagyunk róla győződve ml is, hogv a háborús uszí­tók gaz terveiket nem fogiák tudni végrehajtani, mert a békeharcot a vi­lág leghaladóbb országa, a Szovjet­únió vezeti, élén szeretett tanítónkkal és barátunkkal, a nagv Sztálinnal A németek a város e(gész lakossá­gát a főtérre parancsolták. Egy öreg­ember így felelt Hans kérdésére: — Beteg vagyok nem tudok lábam­ra állni, három éve ágyban fekszem ... — Hát mi vagyok én? Orvos? — nevetett Hans. Lerántotta az öreget ágyáról és puskatussal főbeivágta. Sokan voltak a főtéren. Az asszo­nyok szívükhöz szorították gyerme^ keiket. A kicsik sírtak. Az öregembe­rekét, anyókákat unokáik támogatták odáig. Itt volt a városka egész lakos­sága. A gyerekek is idejöttek mind­két iskolából, még pajtáskodtak is, a németek azt mondták nekik, hogy a főtéren valamennyiüket lefényképezik. De mikor a gyerekek meglátták a bősz német pofákat, elcsendesedtek. Ezalatt a németek körülzárták a vá­rost; keresztül-kasui vizsgálták a ha­tárt; nem bújt-e meg valaki a vetés közt. Az óra hármat mutatott. Már mind együtt voltak. Az SS-katonák a nőket és gyermekeket különválasztot­ták és a templomba terelték. A férfia­kat kisebb csoportokban a kocsiszínek­be és fészerekbe zárták, aztán mun­kához láttak; felgyújtották a fészere­ket is, kocsiszíneiket is. Aki megpró­bált kitörni az égő falak közül, mind agyonlőtték. A nőket és gyermekeket a templomba zárták. Köröskörül gép­puskák álltak. Mikor a templomot is felgyújtották, egyik asszony őrjöngve dobta ki eigy szűk abiakrésen gyerme­két. Schierke éberen őrködött, elkap­ta a csecsemőt és visszadobta a lán­gokba. , Amint az emberekkel végeetek, a németek kezdték a házakból kihordani az értéktárgyakat; találtak ott selymet, hordókban bort, ezüstneműt, élelmi­szert: mindezt gépkocsira rakták. Az­tán petróleummal öntözték meg a há­zakat és felgyújtották a várost. Klotz szakaszvezető megjegyezte: — Oroszországban jobban égett... ott sok a fa ... Obersturmführer Schwaahe az órára nézett: — öt perc múlva kilenc — és mi két órakor értünk kle. Hét óra — ee 1980 október 25 Új szovjet város épUI Nem messze a kujbisevi viilajvy­müvektől új várost építenek, amely­ből az iskolák, klubok és az üzletek sem fognak hiányozni. Az első há­zak építését m>áris megkelték. Kuj­bisevből az építkezés he'.yére több­ezer köbméter építkezési fát szállí­tottak. Most a kujbisevi vállalatot 5000 négyzetméter fából ajtókat és ablakokat készítenek a lakóházak és az iskolák számára. Az október előtti versenyzés A bakui nafta és iparvillalatok al­kalmazottai és munkásai hasonlókép­pen, mint a Szovjetúnió többi dolgo­zói, megünneplik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját új termelési sikerekkel. Ezért minden ősszel a nafta-üzemekben szocialista versenyzést kezdenek a terven felüli naftatermelésben Az idén az októ­beri versenyzés különösen nagy mé­reteket ölt. Az idei versenynek a kez­deményezője a Szovjetúnió legrégibb nafta-üzemének, a „Leninnaff'-üzem kollektívája. Ezt a kezdeményezést az összes naftaüzemek munkásai támo­gatják és kötelezték magukat, hogy a Nagy Októberi Forradalom tiszte­letére többezer torina naftát kiter­melnek a megállapított normán fe­lül. A versenyzésbe a gépüzemek,' textllgyárak, valamint az élelmiszer és cipőipar is bekapcsolódik. GyapottermeSés Ukrajnában Már régóta kísérleteznek az ukraj­nai sztyeppéken gyapottermeléssel. Nem nehéz megállapítani, hogy ezek a kísérletek eddig miért nem jártak sikérrel: azért, mert nem volt elég meleg és a tartós száraz szelek gyako­riak voltak. Az utóbbi hatvan év alatt Ukrajnában húsz olyan száraz nyár volt, hogy még az őszi búza sem érett be. Kedvező időjárású évekbe pedig a gyapottobozok nem érhettek be, mert nagyon hamar be­köszöntött a hideg időjárás. A szov­jet tudósok nehéz és kitartó munká­ja azonban mégis sikerrel j art, mert sikerült nekik kitermelni egy olyan fajta gyapotot, amely csak 140—142 napot igényel a megérésre. Ez a nagy micsurini tudomány győzelme A szovjet gyapottermelés most már a 48 as szélességi övezeten túlra is ki­terjed. Ukrajna és Kubán vidékein is sikeresen folyik a gyapottermelés. Ukrajnában és. Krim északi részein elárasztó berendezések segítségével egyre magasabb terméseket érnek el. igazán nem sok — végtére is egy egész város volt... S ezzel Oradour-sur-Glans megszűnt létezni. Tizennyolcan menekültek meg a lakosságból, a többi mind odaégett. Az SS-katonák a szomszédos fal­vakban nyakalták be az elrablott bo­rokat; röhögtek, katonanótákat gaj­doltak s a parasztság azt hitte, talán valami győzelmet arattak a szövetsé­geseken és ezt ünneplik. Hans Schier­ke lelke megkönnyebbült: Végre sike­rült leszámdnia ezekkel a svarangy­lvadékokkal!« Mikor eszébe jutott, hogy sikoltozott az az asszony, akinek gyermekét tűzbe dobta, Hans elmoso­lyodott: úgy kell megfizettek Walle­rért, a felrobbantott hidakért, az én kínlódásomért. Másnap Hans lovelet küldött apjá­nak, ezt írta benne: »Kedves Apám! Ezekben a napok­ban különösen közel érezlek magam­hoz léleikben. A terroristák hátba akar­nak támadni bennünket, de hiába, nem sikerül nekik. Tegnap egy egész da­rázsfészket elpusztítottunk. Nyugodt lehetsz, a fiad nem hagyja magát és nem lógatja az orrát. Mamától két levelet kaptam, ő természetesen izgul miattad is, miattam is. Türelmetlenül várom a hireket a keleti háborúról!, itt az a benyomásom, hogy mindenütt fel tudtátok tartani a vörösöket, öleülek számtalanszor. Heil Hitler! Hű fiad fians.« Azt az öregembert, akit Hans meg­ölt, Armand Clavaudnak hívták, nyolc­vankétéves volt s még emlékezett a porosz-német háborúra. A gyermek, akit Hans a tűzbe dobott, még nem volt egészen két hónapos — április tizennegyedikén született. A »Führer« nevét viselő ezred Poitlers felé nyomult. Hans S«Warke kedvenc dallát dúdolgatta: »Egy kis virágot láttam, Az útszélen «eeelyg»tl Letépni kár, otthagyni fáj... Ki érti ezt a doigot?« gyilkosok leroe Naponta hallom: súgnak, búgnak. Kínjukban a szemük forog. Mert százezer torok harsogja a békés, munká3 holnapot. ök nem, — ők háborút akarnak, hogy harci gépek tiporják szemétté a békés falvakat, s mint a zápor, hulljanak a borobék. Hogy üsrkős csonkok heverjenek a meggyalázott földtekén. Hogy ott égjen a rémült téboly a halott gyermekek szemén. 6s a vérpárás felhők alatt, ha az ágyúfüst ellebeg, — nagyon jól tudjuk — elindulna a véresszájú hiéna-sere^. Üzletet kötni cr nyoaena, a vért aranyra váltani s a megbilicselt lázadókra új halált kiáltani. De hiába as erőlködés. aranv és agyafúrt garság: mint a férget eltapossa tervüket a béke és ígaxság. Déiti 6 y ft r g y. ILJA EHRENBURG: ORADOUR Hja Ehrenburg nevét jért wmeri minden olvasónk. Irodalmi munkássága az egész haladó világ megbecsülését érdemelte kl s mint közíró ieíkesítő cikkei­vel a Nagy Honvédelmi Háborúban olyan munkát végzett, amely hathatósan hozzájárult a Vörös Hadsereg nagy győzelmeihez. Ma a béke arcvonalán végez felbecsölhetetlei munkát az egész világ dolgozóinak, kultúrmunkásai­nak lelkiismeretéhez apelláló felszólításaival, llja Ehrenburgot a Szovjetúnió II. össz-szövetségi békekonferenciája a szovjet Békevédelmi Bizottság egyik elnökhelyettesévé választotta. Az itt közölt »Oradour« című írásában a francia Lidice sorsát vázolja a béke harcosának izzó haragjával s háború elleni gyűlöletével. Oradour békés városka volt valahol Franciaországban A fasiszta hordák megszállták a falut. A férfiakat, asz­szonyekat és gyermekeket kiirtották. Csak kevesen menekültek meg ebből a szörnyű tömeggyilkosságból. Az SS-osztag egész télen át francia partizánok ellen harcolt. Szép kis téli üdülés! . . Na. perezNormaodiában még kutyábbid lesz' . . Itt legalább lehetett kávéházban üldögélni, iszogat­ni. vihorászni . Schwaabe Obersturmführer azt gon­dolta, hogy estére Limogeban lesznek, ők azonban teljes két napot vesztettek a terroristák garázdálkodása miatt. Crasenac körül egy csapatra bukkan­tak s valóságos ütközet kerekedett. Százegynéhány SS-lcatona eiesett vagy megsebesült. Hans Schierkenek eszébe jutott apja leveie az orosz partizánok­ról. Igen, de Oroszországban ez ért­hető — ott az emberek megszokták, hogy erdőben élnek, mint a vadak. De ezek a »varangyfiókák« egyebet sem tudnak, mint parfőmöt gyártani és fő­pincér minőségben hajlongani. Hon­nan vették hát ezt a szemtelensé­get!? ... Saidel Unterschaarführer szinte a gondolataiban olvasott, amikor így szólt hozzá: — En voltam Szerbiában, ott ahány ember annyi bandita, ezt ml már előre tudtuk és fel is gyujtottunk minden falut Voítam Oroszországban is. Le­ningrád körül. Ott egy leány két em­berünket megölte. Lábánál fegva akasz­tottuk fel. Ott felgyújtottuk a falvakat a bennelakókkal együtt, még a gyere­kek Is bennégtek — így is mondtuk —. legjobb, ha mindjárt poloskástul,,. Itt azonban mi magunk vagyunk a hi­básak, négy esztendeig kukoricáztunk vefliik. Hát most itt az eredmény ... Nem, pajtás, ezekkel másként kell diskurálni. Túliéban a mieink felakasz­tottak másfélszáz franciát és okosan tették. Erős hátországra van szüksé­günk. Másnap rqggei megint tüzeltek rá­ták és Saidel Unterschaarführer a balkáni és oroszországi harcok vete­ránja — halálos sebet kapott. Egészen odavoltak mindannyian. Obersturm­führer azt mondta, hogy beszélni fog a főnökkefl: határozott intézkedésre van szükség. Ki látott olyat, hogy erdők­ben vadászszanak terroristákra, az csak hasztalan erő- és időveszteség... Derűs nyári nap volt Oradour, ez a kis vidéki város tökéletes békesség­ben éldegélt. Köröskörül ligetek zöld­je, legelésző tehéncsordák. A kis pa­tak mentén türelmes horgászok kuk­soltak, füzek hajoltak a víz fölé és a topolyfák eltünődően áíltak, mint ma­gános álmodozók. Egy kis oázis volt ez a városka — környékén nem vd­tak partizánlakta erdők és gyárak sem, amelyek bombázást vonnak magukra. Itt húzták meg magukat a Párizsból, messzi Bordeauxból. Lotharingiából menekültek, itt találtak munkát a spa­nyol munkások is, akik a köztársaság bukása után ehagyták hazájukat. A helybeli Mosok több zsidót is rejteget­tek: egy budapesti fodrászt és egy párizsi nőt. és noha Normandiában már három napja nagy harcok dúltak, itt minden és mindenki nyugodt ma­radt. Szombat volt és ha némi élénkü­lés volt észrevehető, korántsem hábo­rús okokból: az iskolákban orvosi fe­lülvizsgálatot tartottak; a környező

Next

/
Oldalképek
Tartalom