Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-01 / 227. szám, vasárnap

J j, POLITIKAI JEGYZETEK 1. Kardéig, a fasiszta éz kém Mr. Acheson szolgálatában New Yorkban most ülésezik az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése. A szovjet küldöttség a békének s a népek biztonságának megóvása, valamint a háborús veszély elhárítása céljából azt javasolta a Közgyűlésnek a szovjet kormány nevében, hogy fogadja el „az új háborús veszély elhárításáról s a békének és a népek biztonságának megszilárdításáról szóló nyilatkozatot". A szovjet kormány azt javasolja, hogy ítéljék el és tiltsák meg azt a propagandát az új háborúért, amelyet több országban folytatnak, vonják felelősségre a bűnösöket, tiltsák meg az atomfegyvernek, mint az agresszió és tömeges emberirtás fegyverének használatát, létesítsenek szigorú nemzetközi ellenőrzést e tilalom tiszteletben tartása felett és nyilvánítsák háborús bűnösnek azt a kormányt, amely bármely ország ellen először használja az atomfegyvert, vagy az emberek tömeges megsemmisítésének más eszközét. A szovjet kormány azt is javasolta, hogy az USA, Nagybritannia, Franciaország, Kína és a Szovjetunió egyesült erőfeszítéssel védjék a békét, kössenek egyezményt a béke megszilárdítása érdekében s 1950-ben egyharmadával csökkentsék fegyveres erőiket. Ez a nyilatkozat — a béke ügyét védelmező, a népek biztonságának megszilárdítására konkrét programot javasló szovjet kormánynak egészen világos és határozott irányvonala. Ámde ez a program nincs ínyére az amerikai és angol imperialistáknak. Egymásután lépnek az ENSZ szószékére a marshalíizált országok „államférfiai" és uraik parancsára visszautasítják a Szovjetunió javaslatait. Az új háborúra fiszítók hazug és rágalmazó beszédeinek sorozatában nem utolsó helyet foglalt el Kardelj, a fasiszta kém beszéde. A titóista Jugoszláviának az ENSZ-ben működő képviselői a Biztonsági Tanácsban a legutóbbi időkig tartózkodtak a szavazástól Korea kérdésében. Ezzel az aljas kísérlettel akarták tévútra vezetni a világ demokratikus közvéleményét. Az amerikaiak belgrádi cselédei már szükségtelennek tartják, hogy aljas képüket álarccal leplezzék. A fasiszta Kardelj a Közgyűlés szószékéről piszkos rágalmakat szórt a hős koreai népre és ... agresszornak nevezte azt! Sőt, Kardelj egy amerikaiak által diktált javaslatot is terjesztett elő, amely elítéli Korea hős népének igazságos harcát hazája szabadságáért és függetlenségéért. Kardelj, aki aljasul megrágalmazta a Szovjetuniót és a népi demokratikus országokat, igen szolgálatkészen hizelgett az Egyesült Államoknak: valóságos dicshimnuszokat zengett azokról, akik a hős koreai nép vérét ontják. Tito képviselője nem átallotta kiejteni a száján azt az aljas állítást, hogy a koreai nép hadműveletei az amerikai intervenciósok ellen „nem szolgálják a koreai nép igazi függetlenségének és egységének ügyét". Kardelj megdöntött minden hazugságrekordot. azt állítván az ENSZ-ben, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok agreszszióra készülnének Jugoszlávia ellen. „Bizonyítékul" arra hivatkozott, hogv több néni demokratikus országból'eltávolították Jugoszlávia képviselőit, s hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok felbontották a Jugoszláviával kötött egyezményeket. Elhallgatta azonban, hogy az angol és amerikai hírszerzőszolgálatok megbízásából a titóista „diplomaták" áitampuccsokat készítettek elő a népi demokrácia országaiban, hogy a jugoszláv fasiszták ezekben az országokban kémkedéssel és romboló tevékenységgel foglalkoztak, s hogy már régen rátértek a szerződési kötelezettségek durva megszegésének útjára. Amikor Acheson Kardeljt állította ki a porondra, nyilván mindenkit bámulatba akart ejteni azzal, hogy az amerikaiak és angolok koreai intervencióját... lám, még Jugoszlávia kormánya is támogatja. Szenzáció helyett azonban csak újabb zűrzavar keletkezett: a népek már régen tudták, miként fogják viselni magukat Titóék abban a harcban, amelyet a béke erői vívnak az agresszió és a háború erői ellen. A titóista kémek trükkjei ezért senkit sem leptek és nem is lephettek meg. Kardelj a demokratikus tábor ellen irányuló aljas, rágalmazó beszédeivei és az imperialisták iránt tanúsított visszataszító talpnyalásával, talán megszolgál a Tito-klikk részére egy újabb dollárkölcsönöcskét, magának pedig egy, szolgálataihoz méltó jutalmat. De amire máris alaposan rászolgált, — az a jugoszláv népnek és a béke valamennyi őszinte hívének még nagyobb gyűlölete a belgrádi árulók és kémek klikkjével szemben, akik az ENSZ szószékét az- új háború propagandájának céljaira használják fel. 2. Ez korántsem szíves fogadtatás Clark, amerikai tábornok nemrég Bécsbe érkezett. Mint jelentették, érkezésének célja: megszeni lélni az Ausztriában állomásozó amerikai csapatokat. Clark tábornok eléggé isrnm ember; elsősorban azért közismert, mert Ausztriában hosszú időn át szívvel-lélekkel végrehajtotta gazdáinak, a Wall-Street mágnásainak rabló imperialista politikáját. Az amerikai imperialisták osztrák lakájai minden alkalmat felhasználnak arra, hogy hajbókoljanak és kedvében járjanak „magas pártfogóiknak". Igyekeztek tehát Clarkot is a legszivélyesebben fogadni. Helmer osztrák belügyminiszter és Peterlunger, az államrendőrség főnöke, a szolgálatkészségben egymást túllicitálva, idejekorán gondoskodtak arról, hogy ezt a kedves fogadtatást senki se zavarja. E célból rendőrséget vontak össze a „Bristoľ'-szál'óhoz, ahol Clark sajtóértekezletet rendezett Ezen a sajtófogadáson Clark tilalmakat szórt a koreai népre s pimaszul a koreai nép szemére vetette azokat az aljas bűncselekményeket, amelyeket az amerikaiak követnek el Koreában. Kijelentette, hogy „a pótlólag kidolgozott utasítások értelmében" az amerikai katonaságot a jövőben is azokra a háborús módszerekre fogják kiképezni, amelyeket az amerikaiak már alkalmaznak Koreában, vagyis másszóval az amerikai katonák meg fogják tanulni, miként kell elkövetni azokat a kegyetlenkedéseket, amelyeket Clark tábornok képmutatóan „önvédelmi módszereknek" nevet.. De álig, hogy befejeződött ez a rendőrségi védőszárnyak alatt megtartott sajtófogadás, .máris kiderült hogy semmiféle jóelőre foganatosított „elővigyázatossági rendszabály" nem volt képes megakadályozni a bécsi dolgozók megmoz dulását, A dolgozók szívélyesnek egyáltalán nem mondható fogadtatást rendeztek Clark tábornoknak Alig fejezte be Clark a sajtóértekezletet, máris harsány kiáltásokat hallott: „Clark, menj hazai", „Korea a koreaiaké!". Becsületes osztrákok tízezrei juttatták kifejezésre, hogy mi a véleményük az amerikai háDorús gyujtogatókról. Az összegyűltek között röpiratot terjesztettek, amelyen többek között ez állott: „Le a megszállással!", „Clark ágyútölteléket akar csinálni az osztrákokból, de az osztrák nép békét akar!'*. A rendőrség gumibotot használt és ,minden válogatás nélkül ütlegelni kezdte a tüntetőket is, meg a járókelőket is. Ausztria reakciós vezetői ezzel újból be akarták bizonyítani Ciark tábornok előtt „megbízhatóságukat" és hűségüket Az osztrák nép azonban éppen az ellenkezőjét mutatta annak, amivel Ausztria reakciós vezetői akartak kérkedni Clark előtt: kimutatták harcos békeakaratukat, és izzó gyűlöletüket a háború gyujtogatóival szemben. JAN MAREK Az Uruguayi Kommunista Párt fennállásának 30. évfordulója Szeptember 21-én volt 30 éve, hogy megalakult az Uruguayi Kommunista Párt. Az uruguayi dolgozók erről a napról számos gyűlésen és összejövetelen emlékeztek meg, amelyeken kiemelték a Párt szerepét, " mint a ' legkövetkezetesebb békeharcosét, mint annak a harcnak folytatóját, amelyet Uruguay nemzeti hőse — Artígas vívott egykor a nemzeti felszabadításért. Nem sokkal az évforduló előtt Montevideóban megjelent az új napilap, a „Verdad" (Igazság) első száma. A „Verdad" vezércikkben ezt írja: „Mi, a Kommunista Párt sajtójaként jelenünk meg, azért, hogy minden erőnket a békéért, a nemzeti felszabadulásért, Uruguay szuverénitásáért s az amerikai imperializmus ellen folyó harc megszervezésére fordítsuk... Mi köntörfalazás nélkül megmondjuk az igazságot, elő fogjuk segíteni a munkásegység és a népi egység létrehozását és könyörtelenül harcolni fogunk azok ellen, akik dollárért vagy fontsterlingért magukat eladva — elárulják a tömegeket." Az NKP Központi Vezetőségének teljes ülése demokratikus jogainak megvédéA napokban ült össze a Német Kommunista Párt Központi Vezetőségének teljes ülése. A teljes ülésen Max Reimann, az NKP elnöke, felszólalásában rámutatott arra, hogy Adenauer klikkje külföldi gazdáinak utasítása szerint Nyugat-Németország dolgozóira hárítja a harmadik világháború előkészítésének terhét. Reimann hangsúlyozta, hogy föl kell világosítani a tömegeket: a drágaság ellen vívott sikeres harcuk döntő csapással sújtja a nyugatnémet zsoldos hadsereg létrehozását és fölfegyverzését. A teljes ülés elhatározta, hogy nyilt levélben fordul a szociáldemokrata munkásokhoz és közös harcra szólítja fel őket a békének és a nép sere. A teljes ülés elhatározta, hogy ezév november I7-én összehívja a Német Kommunista Párt kongreszszusát. TARTŰS BÉKÉÉRT NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT! Politikai heíilaD. Laokiadótuiaidonos: Szabadsáe Laokiadóváilalat. A maavarnvelvO kiadásért felelős: Golács Ernő. Szerkesztősé e: Budanest. VI. Dalszfnház-u. 1. II. felláró. félemelet. Kiadóhivatal! Budaoest. Vín.. Biaha Lutüa-tér 3. Tel.: E ervén I előfizetés: 143—012. 143—017. üzemi előfizetés: 136—121. 137-816. 138—621 Nvomarott a Szikra Lannvomda körforsóeénein. Budanest VIII.. Rökk Szllárd-u. 4. Felelős nyomdavezető: Povárnv Jenő Schumacher, a német jobboldali szociáldemokraták vezére nemrég, Stuttgartban mondott beszéde során kijelentette: „Készek vagyunk ismét fegyvert fogni!" (Újsághír.) Kinek a szavait ismétli Schumacher úr? J. Novak rajza. NO AZ ELLENÁLLÁS A T1TO-REZSIM ELLEN Tito fasiszta klikkje könyörtelenül kizsákmányolja Jugoszláviának rendkívül nehéz helyzetben lévő dolgozó parasztságát. A falvakat és községeket különítmények járják be, amelyek erőszakkal veszik el a parasztoktól a gabonát, igásállatot, takarmányt, stb. Az úgynevezett kötelező állami beszolgáltatások elviselhetetlen teherként nyomják a dolgozó parasztokat, akik egyre inkább tudatára ébrednek annak, hogy szembe kell szállniok Tito fasiszta klikkjével. A titóista „Borba" szeptember 21 -i számában akaratlanul ismerteti egyik formáját a jugoszláv dolgozó parasztság ellenállásának a Tito-rendszerrel szemben. Külön vezércikkben dühödten rátámad az egész jugoszláv parasztságra. A „Borba" azt a kényszerű beismerést teszi, hogy a „parasztok eladják, vagy levágják állataikat, függetlenül attól, hogy takarmánybeszerzésre van-e lehetőség". A „Borba" persze leplezi az állatok tömeges levágásának igazi okait, leplezi, hogy a parasztok nem akarják, hogy ezek az állatok Tito satrapáihoz jussanak. De az újság mégis ráfanyalodik arra a rendkívül jelentős beismerésre, hogy „az egész parasztságot pánik szállta meg". A „Borba" beismerése annál is fontosabb, mivel Jugoszlávia sok kerületéből egyre gyakrabban érkeznek hírek a parasztok és a hóhér Rankovics büntető különítményei közötti fegyveres összetűzésekről. A jugoszláv parasztság harca a Titoklikk ellen hazája felszabadításáért, aktív formákat ölt. Sztrájkmozgalom Görögországban Egyre szélesebb méretekben bontakozik ki a görög dolgozók sztrájkmozgalma, akik tiltakoznak a monarchofasiszta kormány politikája ellen, amely éhséget, nyomort, alacsony munkabéreket és háborút jelent. Sztrájkokban jut kifejezésre a dolgozók ellenállása az áremeléssel szemben, amely a reálbérek további csökkenéséhez vezetett. A vaj, burgonya, cukor, rizs és tej ára 50 százalékkal emelkedett, az ásványolajtermékeké 30—35 százalékkal, a villanyvilágítás díja 15 százalékkal, a lakásbérek pedig 60—140 százalékkal. A sztrájkok az áruló, reformista szakszervezeti vezetők akarata ellenére, a haladó munkások iranyitása alatt folynak le. A sztrájkmozgalmak magukkal ragadják a legkülönbözőbb foglalkozási ágakhoz tartozó munkásokat. 20 napon át szüneteltették a munkát az Athén— Pireusi Közlekedési Társaság auto-, busz-kocsivezetői. A sztrájkokban I resztvettek a peloponézoszi vasuta-1 sok, Athén villamosközlekedési dolgozói, a Sztratoniki bányászok, Pireus gázgyári munkásai. Különösen a Pireusi Műtrágyagyár 3000 munkásának sztrajkja vert nagy hullámokat A munkabeszüntetés ideje alatt a sztrájkolok éhségtüntetéseket szerveztek Athénban. Egy hónapnal tovább szüneteltették a munkát a pireusi malmok, makaróni- és textilgyárak dolgozói. Szeptember elején sztrájkok robbantak ki Athén és Pireus nyomdáiban, olajütőiben és gyapjúfonóiban. A munkabeszüntetések többnyire a sztrájkolok győzelmével végződtek, így például Patras város közlekedési dolgozói, Pireus kikötőmunkásai és a kisebb hajók s vitorlások matrózai 28 százalékos béremelést harcoltak ki. A munkásosztállyal karöltve erőteljesen lépnek fel a béresek, a szegény- és középparasztok is, akiket erősen sujt a munkanélküliség, az adó és a Marshall-terv előidézte mezőgazdasági válság. ti)