Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-15 / 239. szám, vasárnap

T950 október 15. * 41. (101.) TARTÓS BEKEERT, NEPI DEMOKRÁCIÁÉRT> S A PÁRTÉLET ESEMÉNYEI Hírek a Lengyel Egyesült Munkáspárt BCözparati BskcIájábóS A Lengyel Egyesült Munkáspárt lodzi központi egyéves pártiskolájában az idén 360-an, tehát 100-zal többen kezdték meg a tanuiást, mint a mult évben. A hallgatók létszáma főleg a szakszervezetek és a Lengyel Ifjúsági Szövetség dolgozóinak bekapcsolása révén növekedett. A pártpropaganda új feladataival kapcsolatban, a fő (szervezői) tanfolya. mon kívül propagandista-előadói és újságírói tagozatok is alakultak, ezenkívül szerveztek egy olyan tagozatot is, amely volt iskolai tanítókból áll, akik a tanulás végeztével a pártbizottságok oktatási osztályain fognak dolgozni. A propagandista-előadói tagozat létszáma 80 főből áll. Hallgatói a ta nulás befejezése után pártiskolákon és szakszervezeti iskolákon, valamint az Ifjúsági Szövetség iskoláin vezetik majd a tömeges pártoktatást. A szemináriumi foglalkozások ebben a csoportban nagy. részt hallgatók beszámolóiból és előadásaiból állnak. Az újságíró-tagozat tanulói gyakorlati oktatásuk során a gyári és falusi (faliújságok szerkesztésében segítenek. Ezenkívül különleges előadásokat fognak hallgatni, Varsóban pedig kéthónapos kiegészítő tanfolyamot végez, nek el. Szakelőadásokat tartanak a tanítói tagozat számára is. A Román Munkáspárt Területi és Körzeti Eizotts: gainak megalakítása A Román Népköztársaság új közigazgatási beosztásával kapcsolatban a Román Munkáspártban 28 területi és 177 körzeti pártbizottság létesült. A bukaresti pártszervezet közvetlenül az RMP Központi Vezetőségének van alárendelve. Az RMP újonnan szervezett területi bizottságai összetételüket és felépítésüket tekintve sokkal erősebbek a régi megyei pártbizottságoknál. Sok olyan elvtársat léptettek elő vezető pártmunkára, akik 1949—1950-ben végezték el a Stepan Gheorghiu pártfőiskolát. A területi bizottságok titkárságain és apparátusaiban dolgozó elvtársak, valamint a területi pártaktíva között szépszámmal vannak olyan pártmunkások, akik középfokú pártiskolát végeztek. A körzeti bizottságokban a következő osztályokat szervezték: a párt-, komszomol. és szakszervezeti vezetőkáderek osztályát, propaganda és agitációs osztályt, ipari, mezőgazdasági és más osztályokat. Az újonnan létesült körzeti bizottsá gok jelentékenyen megerősödtek az egykori járási bizottságokhoz képest. Ez lehetővé teszi a körzeti pártbizottságoknak, hogy sikerrel hajthassák végre a körzet politikai és gazdasági életének vezetése terén, különösen pedig a mezőgazdaság szocialista átalakításában reájuk rótt feladatokat. A területi pártkáderek képzettségének emelése céljából az RMP Központi Vezetőségében a területi bizottságok vezető titkárai, a propagandakérdésekkel, valamint a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárok stb. számára három- és ötnapos • szemináriumokat rendeztek. A területi és körzeti pártmunkások politikai és ideológiai színvonalának emelésében nagy szerepük van a marxista-leninista esti egyetemeknek és esti iskoláknak, amelyek az ország 19 területi központjában működnek. A pártoktatás második éve Csehszlovákiában A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Vezetőségének Elnöksége öszszegezte a párttagok és tagjelöltek alapfokú marxista-leninista pártoktatásának első évi eredményeit. A tanulók egy év alatt megismerkedtek a Párt politikájának azokkal a főbb elveivel, amelyek Csehszlovákiában a szocializmus építésénél irányadók. A tanulók az oktatási év folyamán jelentékenyen emelték ideológiai színvonalukat. r A Köztársaságban mintegy 86.000 alapfokú tanfolyam működött 1.5 milliónál több tanulóval; működött topábbá 7360 marxista-leninista tanulókör 94.300 tanulóval, ezenfelül a marxizmus-leninizmus esti iskolái mellett több mint 580 fiókiskolában közel 18.000 hallgató tanult. E tanfolyamok vezetését mintegy 94.000 előadó s ugyanannyi segédelőadó látta eL A CSKP Központi Vezetősége Elnökségének határozatára most kezdődik a pártoktatás második esztendeje. A pártoktatásnak négy formája van: alapfokú tanfolyamok, marxista-leninista körök, marxizmus-leninizmus esti iskolái és a pártmunkások egyéni tanulása. Az alapfokú tanfolyamok tanrendjében a következő témák szerepelnek: „Nemzetközi helyzet és a békéért vívott harc", „Hogyan harcoltak és hogyan győztek Oroszország munkásai és parasztjai", „A CSKP harminc éve", „A fa'u útja a szocializmushoz", „A szocialista ipar fejlődése". „A pártépítés és a szervezeti szabályzat". Minden egyes témáról füzetek fognak megjelenni és taneszközök — grafikonok, fényképek stb. — készülnek. Az egyéni tanulók az SZK(b)P történetét, Lenin és Sztálin műveit és Gottwald elvtárs munkáit fogják tanulmányozni. Ezek az elvtársak egyidejűleg előadásokat tartanak a Párt tanfolyamain, cikkeket írnak stb. Nagy szerep hárul a Párt elméleti tanácsadó irodáira, amelyek megszervezik az előadók számára az útmutatást és kiegészítő előadásokat tartanak részükre. A „Szikra" Könyvkiadó tevékenysége Magyarországon Az országnak a fasizmus alóli felszabadulása után a Magyar Kommunista Párt, a „Szikra" pártkiadó elé azt a feladatot tűzte, hogy a marxizmusleninizmus klasszikusai műveinek rendszeres kiadása útján a széles dolgozó tömegekkel megismertesse a marxizmus, leninizmus tudományos elméletét. A „Szikra" kiadó, a Párt útmutatását követve, tevékenységével jelentősen elősegítette a pártkáderek elméleti-politikai színvonalának és az egész magyar nép kultúrájának általános emelését. 1945ben a kiadó 73 könyvet 384.500 példányszámban bocsátott ki, 1949-ben már 334 könyvet 8,750.420 példányszámban. Kiadta Marx, Engels, Lenin és Sztálin legjelentősebb műveit: „A tőke" I. kötetét, V. I. Lenin, K. Marx, F. Engels kétkötetes válogatott műveit; F. Engels „Anti-Dühring"-jét és a „Természet dialektikáját"; V. I. Lenin: „A szociáldemokrácia agrárprogramja az 1905—1907. első orosz forradalomban", „A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban" e. könvve; Lenin—Sztálin: „Az ifjúságról" gyűjteményt; I. V. Sztálin: az „SZK(b)P történetének rövid tanfolyamáét és a „Kínáról" c. könyvet. A szocializmus alapjainak lerakásánál Magyarországon az elméleti és gyakorlati kérdések eldöntésében biztos iránytű a Magyar Dolgozók Pártja tagjai és az egész magyar dolgozó nép számár3 Rákosi elvtárs „Építjük a nép országát" című könyve. A Magyar Népköztársaság életében nagy politikai eseményt jelentett I. V. Sztálin összes műveinek 1949-ben megkezdett kiadása. A III. kötet kiadása után a XI. kötet jelent meg, amelyben Sztálin elvtárs azon munkái találhatók, amelyeknek Magyarország jelenlegi fejlődési szakaszában döntő jetentőségük van. A marxizmus-leninizmus klasszikusainak művei hatalmas fegyver a magyar dolgozók kezében az osztályellenség ármánykodásaival és a burzsoá kultúra maradványaival szemben és megkönynyíti a szocializmus sikeres építését. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG TERVKÖLCSCNEI Ismeretes, hogy a felszabadulást közvetlenül követő időszakban ha* talmas infláció futott végig Magyarországon. A reakció az infláció mélypontján, majd a stabilizáció első szakaszában szívósan terjesztette azt ä koholmányt, hogy Magyarország belső erői nem elég ségesek arra, hogy az inflációt megállítsa, a pénz stabilizálását végrehajtsa, sem pedig arra. hogy egy nagyszabású újjáépítési tervet — min't ami íven a kommunisták által javasolt hároméves terv volt — saját erejéből megvalósíthasson. A reakció törekvése világos volt: igyekezett az országot az amerikai tőke karjába taszítani, hogy a Wall Street dollárkölcsöneivel az Egyesült Államok politikai függvényévé változtassa Magyarországot. Ezekkel a törekvésekkel szemben a Kommunista Párt vezetéséve

1 eredményesen megállották a sarat Magyarország dolgozói: a belső erők mozgósításával 1946-ban sikerült megvaiósííani pénzünk stabilizálását. Ezután a megszilárdult pénzzel a hároméves tervet a Szovjetunó támogatásával, minden kapitalista kölcsön nélkül két év és öt hónap alatt sikerült végrehaj tani Már a háromeves terv megkezdésekor fölmerült egy belső kölcsön terve. Ez azonban kivitelre nem került egyrészt azért, mert a termelési eszközök államosítása akkor még a kezdetén állott, másrészt a viszonylag még alacsony életszínvonal a be'.ső akkumulációnak ezt az eszközét egyelőre nem 'tette hozzáférhetővé A hároméves terv időelőtti befejezése, anna'k nagy eredményei, a dolgozók életszínvonalának viszonylag gyors emelkedése (a hároméves terv végén: 1949-ben az életszínvonal 137 százaléka volt' az 1938. évinek) gyökeresen változtattak a helyzeten. Uj, ötéves tervünk kidolgozásakor, 1949 végén már a bankok mellett az ipar 92 százalékig, a külkereskedelem 100 százalékban, a belkereskedelem 30 százalékig államosítva volt, s ez megteremtette a belső kölcsön gazdasági és politikai feltételeit. Maga az Ötéves Népgazdasági Terv, amely a szocializmus alapjainak lerakását tűzte ki feladatául, amely hazánkat agrár-ipari országból ipari-agrár országgá akarja átalakítani — a dolgozók munkalendületének mozgósítása és az anyagok tervszerű felhasználása mellett egy állami, ötéves tervkölcsönre is irányt vett. Amikor Pártunk és a kormány az ötéves Tervkölcsön kibocsátását a mult év őszén elhatározta, ebben is Szovjetunió példája vezette. Sztálin elvtárs mutatott rá arra: mennyire „szükséges, hogy a meg takarított fölöslegek ne aprózódjanak el az országban, hanem a szövetkezeti és állami hitelintézetekben gyűjtsék össze azokat, valamint a belső kölcsönök formájában, hogy elsősorban az ipar javára legyenek felhasználhatók." Emellett Pártunk számbavette, hogy a tervkölcsön jegyzése hatal mas politikai állásfoglalás és mozgósítja a dolgozók legszélesebb rétegeit a szocialista építés oldalán. Az első kölcsön — az .Ötéves Tervkölcsön" kibocsátására 1949 szeptember 29-én került sor. Az 500 millió forintra tervezett kölcsönt, akkor három nap alatt túljegyezték és a jegyzés 752 millió forintos végeredménnyel zárult. A kölcsön jegyzésről méltán állapíthatta meg Rákosi elvtárs, hogy „résztvesz benne nemcsak a dolgozó nép: a munkás és paraszt, hanem a szó szoros értelmében hazánk minden hű fia". A jegyzésben 2,471.000-en vettek részt, — Magyarország összlakosságának több mint egynegyede. A jegyzésben a munkásosztály járt az élen, ő döntötte el a jegyzés sikerét, de felsorakozott melléje a Irta: liSä Kékrolig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja * • dolgozó parasztság és az értelmiség is. A paraszt-jegyzők szama mégha ladta a 830.000-et. A kölcsönjegyzök közül részletekben fizették be a kölcsönt 10 hónap alatt az ipari munkások és alkalmazottak, készpénzben egyenlítették ki a jegyzett összegeket az egyéni gazdálkodást folytató parasztok és általában a szabadfoglalkozásúak, kiskereskedők és kisiparosok A kölcsön sikere új erőforrássá vált, új lendületet adott a szocialista építésnek, elősegítette a termelés növelését és ezzel az életszínvonal emelkedését. A kölcsön eredményeképpen lehetővé vált az ötéves Népgazdasági Terv beruházási kereteinek 900 millió forinttal történt fölemelése Ez év szeptemberében a tervkölcsön nyereménykötvényeinek első sorsolásra is sor került. Több mint 140.000-en nyertek kisebbnagyobb összegeket. A reakció egy esztendőn át hirdette, hogy a kölcsönnel kapcsolatos Ígéreteinket nem váltiuk be. Evégből a kölcsön nyereménysorsolása még külön politikai jelentőségre is szert tett. Az első tervkölcsön kibocsátásával szerzett jó tapasztalatok arra késztették Pártunkat és a népköztársaság minisztertanácsát, hogv — ismét a Szovjetunió példáját követve — újabb kölcsön: a Békekölcsön jegyzésére szólítsa fel az ország dolgozó népét. Ilvmódon került kibocsátásra a második kölcsön: a „Békekölcsön". Az új kölcsönt 750 millió forint összegben bocsátottuk ki. A 750 millió forintos, fölemelt előirányzatnál számoltunk azzal, hogy az elmúlt év alatt jelentékenyen emelkedett a munkabéralap, teljesen megszűnt a munkanélküliség, a tömegfogyasztási cikkek árcsökkenése révén az ország lakossága 1950 első hét hónapjában mintegy 500 millió forintot takarított meg, amivel a belső akkumuláció feltételei egy év alatt tovább javultak. A dolgozók — különösen az ipari munkások, az alkalmazottak, az értelmiség — óriási lelkesedéssel vettek részt az új kölcsön jegyzésében. Elsősorban ezeknek a dolgozóknak volt köszönhető, hogy a Békekölcsön . kibocsátási összegét 36 óra alatt túljegyezték és végeredményben több mint 2,750.000 ember 1032 millió forintot adott kölcsön az államnak, tehát a kölcsönt 282 millió forinttal túljegyezte. Az a körülmény, hogy az ipari munkásság, az alkalmazottak és az értelmiség kereken 1,800.000 jegyzést tett, bizonyítja, hogy részvételük a kölcsónjegyzésben csaknem maradéktalan volt, alig néhány tízezerre tehető azoknak a száma, akik a jegyzésből kimaradtak. A kölcsönjegyzés mindenütt az önkéntességre, a dolgozók politikai öntudatára épült A Békekölcsön politikai jelszava a béke megvédése, az ötéves népgazdasági terv meggyorsítása volt A kötcsönjegyzés milliós tömegek mozgósítását jelentette. Számtalan megragadó példájával találkoztunk a politikai öntudat erősödésének, annak, hogy dolgozóink mennyire szeretik épülő, szocialista hazájukat. Az egyik nagy vasipari üzemünk hegesztője írta leveléből: „Mostohából édesanya lett hazánk és ennek az édesanyának igaz szívvel kölcsönöztem 1500 forintot.. Érdemes összehasonlítást tenni a két kölcsön jegyzési adatai között. A számadatokon keresztül a dolgozók politikai öntudatának fejlődése éppen oly pontosan lemérhető, mint a nép életszínvonalának emelkedése. Az 1949. évi ötéves Tervkölcsönt 15 nap alatt jegyezték le. Az 1950-es Békekölcsönt a tizedik napon zártuk le. Az ötéves Tervkölcsön 752 millió forintot, a Békekölcsön jegyzése 1032 millió forintot eredményezett, ötéves Tervkölfesönt 2,471.000-en, a Békekölcsönt 2,750.000-en jegyeztek. Még szembeötlőbb a fejlődés, ha a jegvzési átlagot mérjük össze: az egy főre eső jegyzési átlag az ipari munkásoknál és alkalmazottaknál egy év alatt 389 forintról 424 forintra, a parasztságnál 146 forintról 188 forintra emelkedett. A nagyüzemeknél a jegyzési átlag sokkal magasabb volt. Az Egyesült Izzólámpagyár dolgozói a tavalyi 344 forintos átlaggal szemben, az idén 640 forintos átlagot értek el. A Rákosi Mátyás Vas- és Acélműveik dolgozói több mint 5 millió forinttal jegyeztek többet, mint tavaly. Ezen az üzemen belül a Martin-üzem dolgozói 1135 forintos átlagjegyzésükkel az egész országban a legjobbak között vannak. Dolgozó parasztságunk is az öntudat kimagasló példáit mutatta. Különösen kiemelkednek fiatal termelőszövetkezeteink, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak jegyzései. A „Dimitrov" termelőszövetkezeti csoport 37 tagja 20.000 forinttal, a „Trefort-pusztai" állami gazdaság 49 dolgozója 25.000 forinttal járult hozzá a Békekölcsön sikeréhez. A községek versenyében kiváló eredményt ért el a Tolna megyei Decs község, ahoi 619 forintos átlagot értek el. A Békekölcsön jegyzésének egyik nagy eredménye az értelmiségi dolgozók jegyzése. Értelmiségünk a jegyzéssel is megmutatta, hogy egyre hűségesebb harcostársa a munkásosztálynak. A kölcsönjegyzési felhívás napján az elsők között jegyeztek közhivatalaink, intézményeink, vállalataink, dolgozói, művészeink, orvosaink, tanáraink és tudósaink. Kiemelkedik soraikból a Magyar Tudományos Akadémia példája: 111 akadémikus 690.000 forintot jegyzett Külön hangsúlyozni kell azt a határtalan lelkesedést, amellyel dolgozó fiataljaink, az ifjúmunkások vettek részt a jegyzésben. Számos üzemben az ifjúmunkások egy-két havi fizetésüket jegyezték és jegyzéseiket ilyen kijelentésekkel kisérték: „A koreaiak fegyverrel harcolnak hazájukért, mi kölcsönjegyzéssel védjük a békét." Mindez azt bizonyítja hogy dolgozó népünk egységesen készen áll az előtte álló feladatok megoldására. A békekölcsönjegyzésben való részvétel valóságos népszavazás volt: a munkások, a parasztok, a tisztviselők, a szabad pályán dol gozók szavazása. Szavaztak eddigi győzelmeink mellett, szavaztak az épülő szocializmusra, szavaztak a Szovjetunió iránti törhetetlen hűségre, szavaztak győzelmeink szervezőjére, a Magyar Dolgozók Pártjára és annak bölcs vezetőjére Rákosi Mátyásra. A Békekölcsön sikerével barátnak, ellenségnek egyaránt, megmutattuk, hogy a magyar nép mindenkm kész a békének, a szabadságnak és függetlenségének megvédésére. A Békekölcsön sikeréért folytatott harcban mindenütt a kommunisták, a kommunista népnevelők jártak az élen, akik személyes jópéldával vitték maguk után a többieket. A Békekölcsön jegyzésében egybeforrott az egész magyar nép, egybeforrott azért, mert a Békekölcsönnek békés építés a célja. A Békekölcsön győzelme azt mutatja, hogy égést dolgozó népünk Lenin és Sztáííl| zászlaja alatt halad a szocializmus felépítése felé.