Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-15 / 239. szám, vasárnap

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja * Buka r fest * 41. (101.) • 1950 ok'óber 15. Ara 50 fiitér A 3ÉKE HÍVEINEK MÁSODIK VILÁGKONGRESSZUSA ELÉ A népeknek a békéért vívott nagy történelmi harcában fontos határkő__ lesz a béke híveinek novemberi második világkongreszszusa. Ez a kongresszus kifejezi majd sokszázmillió ember törhetetlen akaratát, abbeli elszántságát, hogy meghiusítja a háborús gyujtogatók bűnös terveit. Világosan tanúskodnak erről a minden országban kibontakozó kongresszusi előkészületek. Mindenki, akinek drága a béke és a népek biztonsága, gyűlések és összejövetelek ezrein követeli az atomfegyvernek, mint a tömeges emberirtás fegyverének betiltását, a fegyverkezési verseny beszüntetését, a lefegyverzés megvalósítását és az agresszió elítélését. Emberek százmilliói aktívan és állhatatosan juttatják kifejezésre akaratukat és követelik az új háború barbár és embergyűlölő propagandájának, annak a propagandának betiltását, amely több kapitalista országban — de különösen nagy erővel az USAban — folyik; követelik az Egyesült Nemzetek Szervezetének, minta béke fegyverének megszilárdítását és a népek ama jogának biztosítását, hogy maguk rendelkezhessenek sorsuk fölött. Követelik a háborús konfliktusok békés rendezését és normális gazdasági és kulturális kapcsolatok létesítését az országok között. A végzett munkát összegezve, a békehívek világkongresszusának előkészítő bizottsága az október 5-én Prágában tartott ülésén megállapíthatta, hogy „a világ 'szabad emberei a stockholmi felhíváshoz való csatlakozásukkal rábírták a különböző kormányokat arra, hogy véleményüket nyilvánítsák, fölfedjék szándékaikat és elálljanak az atombomba használatától." Hiába fintorogtak az Achesonok és Bevinek s hiába igyekeztek azt a látszatot kelteni, hogy nem köti meg a kezüket az emberek százmillióinak aláírása a stockholmi felhíváson! Az imperialista uraknak mégis csak számolniok kell a stockholmi felhívást aláíró sokszázmillió ember akaratával. Bárhogyan is csürjék-csavarják a dolgot az amerikai és angol háborús propagandisták nem rejthetik véka alá azt a lényt., hogy több mint 400 millió émber elítélte a háborút és kész elszántan harcolni a békéért. A békehívek második világkongresszusának előkészítő bizottsága helyesen jegyzi meg: „Amit polgárok százmillióinak egyesülésével már elértünk, azt még nagyobb méretekben is meg lehet csinálni." Valamennyi nép létérdeke sürgetően követeli a békeharc elmélyítését és kiterjesztését. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének mostani ülésszakán a Szovjetunió küldöttsége javasolta, hogy fogadjanak el nyilatkozatot „egy új háború veszélyének kiküszöböléséről, s a békének és a népek biztonságának megszilárdításáról" A nyilatkozat pontos világos javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy tiltsák be az új háború népszerűsítése érdé kében folytatott propagandát és tiltsák be az atomfegyvert; az USA, Nagybritannia, Franciaország, Kína és a Szovjetunió kössenek egymásközt egyezményt a béke megszilárdítására, valamint arra, hogy 1950 folyamán az öt nagyhatalom fegyveres erőit egyharmadával csökkentik. Ezek a javaslatok a tartós világbéke létrehozásának nagyszerű és nemes programját tárják elénk. Abból indulnak ki, hogy két rendszer békés együttélése lahetséges és arra irányulnak, hogy valóban megszilárdítsák az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Ámde az amerikai és angol háborús gyujtogatóknak és ügynökeiknek fölötte ellenséges magatartásába ütközött ez a békeprpgram, a Szovjetunió küldöttségének az ENSZ Közgyűlése elé terjesztett eme javaslata, amely valamennyi békeszerető nép gondolatait és vágyait, minden ország jószándékú embereinek gondolatait és vágyait fejezi ki. A Szovjetunió, Ukrajna, Bjelorusszia, Lengyelország, Csehszlovákia küldöttségei konkrét javaslatokat terjesztettek a Közgyűlés elé Korea függetlenségének ügyében. Ezek a javaslatok a hadműveletek azonnali beszüntetését, a külföldi csapatoknak Koreából való azonnali visszahívását, általános szabad választásokat és egész Koreára kiterjedő kormány megalakítását irányozták elő. Ezek a javaslatok azonban visszautasításra taláfnak azok részéről, akik összeesküvést szőnek a béke ellen. Az amerikai háborús gyujtogatók az ENSZ zászlajával takaródzva még kegyetlenebbül folytatják Korea békés lakosságának pusztítását, egyre inkább kiszélesítik a hadműveletek méreteit és arra törekednek, hogy Koreát minél hamarább az amerikai imperialisták gyarmatává és katonai felvonulási területté tegyék a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság s a szabadságukért és nemzeti függetlenségükért harcra kelt gyarmati népek ellen. Az amerikai imperialisták koreai véres akciói a hitlerista banditák gaztetteit is elhomályosítják. Az amerikai militaristák egyik provokációt a másik után szervezik s durván megsértik a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió határait. Amerikai repülőgépekről kínai falvakat és városokat vesznek tűz alá, majd pedig — a szovjet-koreai határtól 100 kilométernyi távolságra fekvő — szovjet repülőteret lövik. Ezek a cselekedetek kísérik az Achesonok, Austinok és Jebbek fellengős, utolsó szavukig képmutató és hazug beszédeit az ENSZ Közgyűlésén és a Biztonsági Tanácsban. Az USA-ban és a tőle függő országokban továbbra is fokozódik az erőteljes fegyverkezési hajsza. Az USA háborús kiadásai az idén elérik a 62 milliárd dollárt. Mind az USA-ban, mind a marshallizált országokban meghosszabbítják a katonai szolgálati időt. Nyugat-Németországban támadó célokat sžolgáló hadsereget szerveznek. A Koreában lobbanó bombák visszhangoznak azoknak a gránátoknak a robbanásaiban, amelyeket a béke önfeláldozó harcosaira hajítanak a fasiszta bérgyilkosok. A WallStreet mágnásai és jobboldali szocialista lakájaik nem igen bíznak a sötét tömlöcökben, ahová jogtalanul vetik a kommunistákat és demokratákat. Orvul, banditamódra akarnak leszámolni a béke és demokrácia védelmezőivel. Országos méretekben szervezett rendőri önkény és band

t;tizmus, ebben merül ki a mai imperialista politikusoknak minden tudománya. Mily rendkívüli erővel szól hozzánk az a jellemzés, amelyet Sztálin elvtárs már 16 esztendővel ezelőtt adott az imperialista agressziókról, amikor a német és olasz fasiszták a japán militaristákkal szövetségben, erőltetett ütemben készültek véres kaland jukra. „ ... a kapitalista országok uralkodó osztályai — mondotta akkor Sztálin elvtárs — buzgón semmisítik meg, vagy teszik teljesen értéktelenekké a parlamentarizmus és a burzsoá demokrácia utolsó maradványait, melyeket a munkásosztály kihasználhatna elnyomói elleni harcában, illegalitásba kergetik a kommunista pártokat és diktatúrájuk megvédése érdekében nyíltan, terrorísztikus módszerekre térnek át. A sovinizmus és a -háború előkészítése, mint a külpolitika fő elemei, a munkásosztály bilincsbeverése és a terror a belpolitika terén, mint a jövendő háboriú frontmögötti területeinek megerősítéséhez szükséges eszközök — ezek azok a teendők, amelyek a mai imperialista politikusokat különösen foglalkoztatják. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a kardcsörtető burzsoá politikusok számára ma a fasizmus lett a legdivatosabb árucikk." Az imperialistáknak ez a politikája, mint tudjuk, akkoriban a r. ásodik világháború kitöréséhez vezetett. A mai helvzet azonban gyökeresen különbözik a második világháborút megelőző helyzettől. Akkor a béke erőit csupán egy állam — a Szovjetunió képviselte. Ma a hatalmas Szovjetunióval egysorban védik a békét a földkerekség lakosságának egynegyedét képviselő Kínai Népköztársaság, a népi demokrácia országai s a Német Demokratikus Köztársaság. Akkor a kapitalista országokban még nem voltak kommunista tömegpártok, amelyek a nép széles rétegeinek rokonszenvét és támogatását élvezik. Ma Tnár vannak ilyen pártok, amelyeket sem orvlövések, sem fasiszta bíróságok nem tudnak elpusztítani, mert a kommunisták mögött menetelnek a legszélesebb néptömegek. Végül: akkoriban, 1939-ben nem volt meg a béke híveinek világméretekben szervezett mozgalmuk. Most van ilyen mozgalom, amely fejlődik és cselekszik, harcol és megreszkettati az ágyúgyárosokat, akik arról álmodoznak, hogy új háború örvényébe taszítsák a világot. A béke erői ma jóval felülmúlják a háború erőit! A békehívek második világkonA Német Demokratikus Köztársaság fennáll SÍ: egyéves évfordulójának megünneplése Október hetedikén mult egy éve annak, hogy kikiáltották a Német Demokratikus Köztársaságot. Ebből az alkalomból Sztálin elvtárs a következő tásviratot intézte Ottó Grotewohlhoz, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökéhez: „A nemzeti ünnep — a Köztársaság Napja — alkalmából fogadja Miniszterelnök Ür a német néphez, a Köztársaság Kormányához és személyesen önhöz inézett őszinte szerencsekívánataimat. Sikereket kívánok az egységes, független, demokratikus, békeszerető Németország felépítéséhez. I. Sztálin" A Német Szocialista Egységpárt Központi Vezetősége üdvözlő táviratot kapott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságától és sok ország kommunistaés munkáspártjainak vezetőségétől. Október 7-én Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság megalakításának egyéves évfordulója alkalmából ünnepi gyűlés folyt le. Ottó Grotewohl miniszterelnök beszédében körvonalazta a köztársaság egyéves útját. Hangsúlyozta, hogy a német népnek, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok oldalán, minden erejét mozgósítani kell a békéért való harcra. Ottó Grotewohl felszólalása után Wilhelm Píeck köztársasági elnök átnyújtotta a tudomány, technika, irodalom és művészet terén elért kiváló teljesítményekért évenként kiadandó nemzeti díjakat. Az egész köztársaságban gyűlések és értekezletek zajlottak le, melyeken a dolgozók helyeselték a kormány politikáját és kifejezésre juttatták, hogy készek lankadatlanul harcolni a békéért és Németország demokratikus egységéért. A Francia Kommunista Párt Központi Vezetőségének nyilatkozata A Francia Kommunista Párt Központi Vezetősége testvéri ragaszkodásáról biztosítja Jacques Duclost, aki majdnem áldozatul esett annak az elvetemült merényletnek, amelyet fasiszta banditák, a háborús gyújtogatok ügynökei követtek el ellene. A Központi Vezetőség teljes együttérzéséről biztosítja a bűnös merénylet valamennyi áldozatát, és szívből kíván nekik gyors javulást. A Központi Vezetőség biztos abban, hogy az egész ország méltatlankodásának ad kifejezést és erélyesen leleplezi a hitlerista módszereket, amelyeket a kormány bűnrészessége következtében egyre gyakrabban kezdenek már alkalmazni Franciaország érdekeinek igazi védelmezőivel szemben. A Központi Vezetőség valamennyi párttagot és minden dolgozót emlékeztet arra a legutóbbi határozatára, amélyet a pártmunkások védelmének biztosítása, valamint a munkások és demokratikus szervezetek helyiségeinek őrzése végett hozott. A Francia Kommunista Párt Központi Vezetősége mélyen meg van győződve, hogy a köztársaság valamennyi híve megmutatja, hogy élesen elítéli a fasiszta gonosztevőket, s hogy össze tud fogni majd a demokratikus szabadságjogok és a béke győzelmes védelmére. A lengyelországi békekongresszus küldötteinek beszámolói Egész Lengyelországban népes összejöve'íelek és nagygyűlések zajlanak le, s ezeken az első lengyelországi békekongresszus küldöttei ismertetik a lakossággal, a kongresszus határozatait, valamint a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottsága elnökségének Prágában tartott ülésszakán hozott határozatokat. Ilyen gyűléseket tartottak a lengyel kereskedelmi flotta valamenynyi hajóján is. Ugyanezeken a gyűléseken gyűjtést is rendeztek az amerikai bombázásoktól szenvedett koreai polgári lakosság megsegítését szolgáló alapra. A lublini beszámoló nagygyűlésen Jaroslaw Iwaszkiewicz, ismert lengyel író, a kongresszus küldötte szólalt fel. Az egybegyűltek viharos tapsokkal fogadták Iwaszkiewicznek azt a kijelentését, hogy s háború nem elkerülhetetlen. gresszusának egyre szélesedő előkészületei egy fokkal továbbfejlesztik ezt a mozgalmat. A béke megóvása nevében a legkülönbözőbb foglalkozású emberek — munkások, parasztok, kézművesek, tudósok, írók, színészek, lelkészek, háziasszonyok, kereskedők és iparosok egyesültek és egyesülnek. Akaratuk és cselekvésük egysége olyan erő. amelý útját szegi a háborúnak. Természetes, hogy e hatalmas mozgalom első soraiban a kommunisták haladnak. A kommunistákat nem ijesztik meg a féktelen üldözések, amelyeket ma az impéria lista háborús gyujtogatók zúdita nak reájuk. Az Achesonok és Bevinek, Schumacherek és Kardeliek rágalmai és provokációi nem térítik le a kommunistákat arról az útról, amely megfelel a néptömegek érdekeinek. A béke harcosainak egységét és sorainak tömörségét a kommunisták szilárdítottak meg és továbbra is dolgoznak annak szilárdításán. Valamennyi jószándékú emberrel együtt, minden erejüket megfeszítik, hogy a Béke Híveinek második Világkongresszusát — a háborús gyujtogatók ellen, a világbékéért küzdő népeknek ezt a hatalmas seregszemléjét — teljes siker koronázza.