Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-01 / 227. szám, vasárnap

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának fietilapja • Bukarest * 39. (99.) • 1950 október 1. * 39. (99.) Ara 50 fii t ér Korunk történelmének kiemelkedő eseménye játszódott le egy évvel ezelőtt: kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Ez az esemény koronázta meg a kínai demokratikus erők hősies és győzelmes felszabadító harcát, amelyet a Kuomintangreakció és az amerikai-angol imperializmus egyesült erői ellen vívtak. A kínai nép nehéz és véres harcot vívott szabadságáért és nemzeti függetlenségéért, de sem a tömeges kivégzések, sem a blokád és éhség, sem pedig az imperialisták és szekértolóik haditechnikában és felszerelésben tapasztalt fölénye nem tudta megtörni az igaz ügyért küzdő kínai nép akaratát és szabadságszeretetét A kínai nép győzelme megsemmisítő csapást mért a nemzetközi imperializmusra. Kína az imperialisták legnagyobb gyarmati vadászterülete volt, amely évente milliárdos jövedelmeket biztosított nekik. A 475 milliós nép győzelme rést ütött az imperializmus gyarmati rendszerén és megrendítette ezt a keresztül-kasul rothadt rendszert, amely a gyarmati népek nemzeti felszabadító mozgalmainak csapásai alatt a pusztulás felé haladt. A kínai forradalom győzelms megmutatta, milyen nagy hatása van a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, amely új korszakot nyitott az emberiség történelmében. Megmutatta, mily nagy vonzódvei rendelkezik a Szovjetunió, amely példát adott minden elnyomottnak és kizsákmányolnak arra: miként kell kizsákmányolók nélkül építeni életüket s haladni a kommunizmus, az emberek boldog, örömteli élete felé. A kínai forradalom győzelmét az tette lehetővé, hogy a szocializmus a Szovjetunióban diadalt aratott és a Szovjet Hadsereg leverte a hitleri fasizmust és a japán imperia'i7must. A Kínai Népköztársaság megalakulása viszont je'entékenyen megszilárdította az imperialista-ellenes demokratikus tábor erőit, hogy áttörhessék az imperializmus gyarmati láncolatának újabb láncszemeit. Ez a kínai nép győzelmének nagy történelmi jelentősége. Egy esztendővel ezelőtt, amikor kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, az imperialista sajtó annak közeli pusztulását jósolta s azt állította, hogy a kínai nép saját erejével nem tudja megoldani a gazdasági helyreállítás alapkérdéseit. A Iwmíszú .éveken át dúló háború borzalmas rombolást végzett az országban. A feudális urak évszáza dos kizsákmányolásától, a militaristák fosztogató hadjáratai, a reakciós Kuomintang-kormány kibírhatatlan adóterhe miatt tönkre jutott parasztság nyomorban tengődött. A közlekedésben zűrzavar uralkodott. Az ipari központokban felrobbantott gyárak és üzemek romjai meredeztek. A reakció abban reménykedett, hogy a népi kormánynak nem sikerül rendbehozni a gazdasági életet, s hogy Kína az imperialisták „segítsége" nélkül összeroppan az éhség és nyomor harapófogójában. A dicsőséges Kommunista Párt által vezetett kínai nép azonban ezúttal is keresztülhúzta ellenségei számítását. A Kínái Népköztársaság, fennállásának első évében lerakta a kínai nép nemzeti újjászületésének alapköveit. Olyan sikereket ért el, amelyek támaszul szolgáinak a még nagyobb átalakulásokhoz. Barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés jött létre a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között, ami örökre megszilárdította a két nagy nép barátságát. A szovjet-kínai barátság fontos tényezővé lett abban a harcban, amelyet a népek a békéért, az új háború gyujtogatói ellen vívnak. A Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió testvéri segítségére támaszkodva, egy év alatt elérte gazdasági életének megszilárdulását: végetvetett az inflációnak, (a Jüan árfolyama a dollárhoz és fontsterlinghez viszonyítva a napokban újból emelkedett), helyreállítottak ezernyi vállalatot, vasútvonalat, lerakják a tervgazdaság alapjait. A munkásosztály helyzete jelentékenyen megjavult. Sok iparvállalatban folyik munkaverseny és szüntelenül növekszik a munka termelékenysége. A mezőgazdaság fellendülőben van: nagy öntözési munkálatok folynak és sikeresen harcolnak a természeti csapások ellen. Az idei termés sokkal jobb a tavalyinál. Ez annak az eredménye, hogy mintegy 145 milliós parasztlakta területen már végrehajtották az agrárreformot, a többi területen pedig a népi hatalom az adók és a földbérek csökkentése útján minden lehető segítséget megad a szegény- és középparasztságnak. Kína tavaly felszabadított tartományaiban gondos előkészületek folynak az agrárreform megvalósítására. Az agrárreform eltávolítja a nagybirtokosokat, mint osztályt. megszünteti a feudális földbirtokrendszert, bevezeti a paraszti földbirtokrendszert. A kínai agrárreform nagy jelentősége különösen szembetűnik, ha számításba veszszük, hogy egészen a közelmúltig a nagybirtokosoké volt az egész megművelt föld 70—80 százaléka. A feudalizmus fékezi Kína fejlődését az imperialisták legfőbb támasza pedig éppen a feudális nagybirto kosság. Ahhoz, hogy megnyissák az utat a termelőerők széleskörű fejlődéséhez és megszilárdítsák a nemzeti függetlenséget, mélyreható agrárforradalmat kell véghez vinni amely Kínában a politikai erőviszonyokat gyökeresen megváltoztatja a demokrácia javára, s megszilárdítja a munkásosztály vezetése alatt a munkásosztály és a dolgozó parasztság harci szövetségét. A gazdaság újjáépítés, a kultűrforradalom és a szociális átalakulások legfontosabb eszköze Kínában a népi demokratikus állam. Ez .az állam elvileg különbözik a bur zsoá államtól, ahol csak a kizsákmányoló kisebbség számára van demokrácia. Sztálin elvtárs zseniális éleslátással állapította meg, hogy „Kínában az eljövendő forradalmi hatalom, jellegét tekintve, általában olyan hatalomra fog hasonlítani, amilyenről nálunk 1905-ben volt szó, vagyis olyasvalamire, mint a proletariátus és a parasztság demokratikus diktatúrája, azzal a különbséggel azonban, hogy ez főleg im perialistaellenes hatalom lesz. Ez a hatalom átmenet lesz Kína nem-kapitalista, vagy pontosabban, szocialista fejlődéséhez." Az államhatalom Kínában nem a proletariátus diktatúrája — ebben különbözik az európai népi demokratikus országok államhatalmától, ahol a népi demokrácia a proletárdiktatúra funkcióit tölti be. A népi demokrácia diktatúrája Kínában a munkásosztály, a parasztság, a kispolgárság, a nemzeti burzsoázia és a többi hazafias demokratikus elem, munkások és parasztok szövetségén alapuló és a munkásosztály által vezetett népi demokratikus egységfrontjának államhatalma. Kínában most, a népi demokrácia előtt a következő feladatok állnak: az agrárreform végrehajtása, a munkásosztály és a parasztság szövetségének megszilárdítása, sokszázmillió embernek az aktiv politikai életbe való bevonása, az ország gazdasági helyreállítása és iparosítása, a társadalmi tulajdon alapjainak megszilárdítása és kiterjesztése, a dolgozók életszínvonalának emelése és kultúrforradalom keresz tülvitele. Kína központi népi kor mánya szervezi az ország védelmét az. imperialista agresszió ellen. A népi demokratikus államhata lom jellegét Kínában ennek a nem rég még gyarmati országnak viszonyai határozzák meg. Kína dolgozói előtt egyelőre még nem ál lanak közvetlenül a szocializmus építésének feladatai, amelynek a proletárdiktatúra az eszköze. „Ha majd megteremtettük virágzó nem zeti gazdaságunkat és kultúránkat — mondja Mao Ce-Tung, — ha már megértek az összes feltételek és minekutána ez az egész ország helyeslésével találkozott, feltartóz tathatatlan előnyomul ásunk során új szakaszba, a szocializmus korszakába lépünk." A kínai nép győzelmeit a cficső séges Kommunista Pártnak köszönheti, amelyet a kipróbált vezér — Mao Ce-Tung vezet A Kínai Kom munista Párt, amely a kínai nép előtt feltárta a szocializmus felé vezető utat tevékenységében marxizmus-leninizmus elméletére és a nagy Bolsevik Párt tapasztalatára támaszkodik. Lenin és Sztálin ragyogóan megmutatták a kínai forradalom perspektíváit és hajtó erőit A marxi-lenini elmélet további elsajátítását a kínai kommu nisták legfontosabb feladatuknak tekintik, amelynek teljesítése biztosítja a helyes vezetést, a szoros kapcsolatot a néppel, a forradalmi éberség fokozódását és hűséget a proletár internacionalizmus elvei iránt A kínai forradalom győzelmének és a Kínai Népköztársaság megszilárdulásának legfontosabb eredménye, hogy Kínában béke van. Hosz szú évtizedeken át szüntelenül dúltak a véres háborúk Kínában, kimerítették a nagy nép erőit. Az új, demokratikus kormányzat mindent elkövet, hogy tartóssá tegye a békét, mert csakis békés körülmények között lehetséges Kína gyors áttérése a szocialista építés vágányaira. A kínai nép, amely a saját bőrén szenvedte el a háború minden nehézségét, lelkesen küzd a békéért. Eddig 100 milliónál több kínai polgár írta már alá a stockholmi felhívást. Kína szilárd és hatalmas erődítmény lett a béke és demokrácia nemzetközi frontján. Az új Kína békepolitikája együttérzésre és támogatásra talál Kelet valamennyi elnyomott népénél, amelyek a kínai forradalomban példát látnak arra, miként kell küzJeniök nemzeti felszabadulásukért. A demokratikus Kína sikerei hitet és reménységet öntenek az elnyomottak szivébe és elszánt harcra szólítják őket az imperialista rabság ellen. India földnélküli parasztja, az angol gyarmatosítók csizmája alatt nyögő maláji, az amerikai diktátorokat egész lelkével gyűlölő fülőpszigeti, a vietnami, aki fegyverrel kezében űzi ki hazájából az idegen hódítókat — mindannyian egyre jobban és világosabban látjálk, hogy ütött felszabadulásuk órája, amelyet el lehet érni, ha egyesítik erőiket az imperialisták elleni harcra. Kelet népeinek magasra emelkedő nemzeti felszabadító mozgalmára az amerikai-angol imperialisták részéről véres, pusztító háború a válasz. Példátlan kegyetlenkedésekkel igyekeznek térdre kényszeríteni a szabadságszerető, hős koreai népet. Korea földjét aggok és gyermekek, asszonyok és férfiak vérével öntözték. Sortűzzel végzik ki India főidért küzdő parasztjait, bitóra hurcolják a malájokat, akik csak egyet akar-' nak: szabad hazát. Elrabolták a kínai szigetet — Taivant — és azzal dicsekednek, hogy óriási, elsüllyeszthetetlen repülőgépanyahajóvá változtatják, amelynek segítségével azt remélik, hogy uralmukat egész Délkelet-Ázsiára kiterjeszthetik. Bombázzák Mandzsúria városait és arcátlanul provokálják a háborút Kínával. Kelet népeit nem tartják embereknek és azzal fenyegetőznek, hogy a gyilkolás még vadállatibb módszereit fogják alkalmazni velük szemben. Továbbra is támogatják Csang Kai-Seket, ezt a véreskezű hóhért és minden józan ész ellenére megtagadják a nagy kínai néptől, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet az ENSZ-ben. Az imperialista urak azonban ismét kegyetlenül elszámítják magukat. A helyzet alaposan megváltozott és elmultak azok az idők, amikor a MacArthurok büntetlenül vadászhattak keleti emberekre. Kelet népei megtanulták már, hogyan kell verni a fékevesztett gyarmatosítókat és a teljes felszabadulásért küzdve, még óbban fogják verni őket A világ népei forrón üdvözlik a Kínai Népköztársaságot fennállása első évfordulójának napján és a hős kínai népnek új, még nagyobb sikereket kívánnak.