Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-07 / 206. szám, csütörtök

UJSZ0 1950 sz&piember 7 Zsigárd is megindul gazdálkodás útján A zsigárdi vonaton beszélgetnek az utasok. Mivel én is Zsigárdra uta­zom, — a földműves szövetkezetet akarom meglátogatni, — közelebb húzódom a beszélgetőkhöz. Éppen a szövetkezetről van szó. A beszélgetők köaül az egyik kisgazda zsigárdi. Ez a kisparaszt éppen azok közül való volt, akik még mindig nem értik meg, hogy mi is az a szövetkezeti _ud_kodás. Az ilyen emberek is, .c tudatlanságukban a régi vii'ig .t és kizsiikmányolóit kívánják .2 vissza, rá fognak jönni, hogy ostoba fecsegés mindaz, amit a iakció a szövetkezetekről terjeszt, gyre több az öntudatos falusi , dol­;ozók-száma, akik felvilágosító mun­kájukkal, földjük magasabb termés­aozarruával példát mutatnak a kétel­kedőknek. Zsigárdra érve nagy csoport trak­ort Játok a szövetkezet előtt. A trak­.o.o.^on felgyűrt ingujjú, izmos trak­.Qľisbák, akik most végezték el a tar­. j utást. A vágsellyei gépállomás­főttek, tizenegyen vannak és köz­a.. .iát élmunkás. lwunik'ateljesítményük után érdek­.öaöáx. Tóth ejvtáxs, az egyik trak­torista önérzetesen és büszkén felel. Aratáskor 5 hektár volt a norma, de ha nagyobb táblákon dolgoztak, 12 hektárt is learattak naponta. Mond­ják a traktoristák, hogy nagyon szé­pen kerestek. Júliusban a keresetük 9—10.000 koronára emelkedett, de volt, aki 12.000 koronát is kapott egy hónapra. Csak néhány szót váltanak velem a traktoristák, mert sietnek, hogy a járás egy másik szövetkezeté­nél is elvégezzék a még elmaradt szántást. Az utcán egy lovasfogattai talláiko­zom. A gazdája valamiféle takarmá­nyért megy, mert ahhoz van előké­szítve' a. kocsija. Odamegyek hozziá és megkérdezem tőle, hová készül­— A szövetkezet állatai részére ho­zok takarmányt — mondja Kvasz elvtárs. Ö is tagja a szövetkezetnek. Beszélgetünk és elmondja még, hogy négy és fél hektár földdel lépett be a szövetkezetbe. Bizony elég nehezen tudták a földműves szövetkezetet megalakítani, mert a faluban sok még ma is az olyan ember, aki in­kább hallgat a reakciós kulákokra. — Most ugyan belátják, mit jelent a szövetkezeti gazdálkodás — foly­tatja Kvasz elvtárs —, mert hisz még csök az elsä évbn gazdálkodunk és látják, hogy nekünk máris könnyebb a sorsunk, A tarlószántást már traktorokkal végezték el a szövetkezetben. •— Az ilyen forróságban nem is tudtam volna lóval szántani — mond­ja a lovára mutatva Kvasz elvtárs. Amint Kvasz elvtárs mondja, ő már megpróbálta azt a „régi jó vi­llágot" is, amikor 15 éven át minden esztendőben aratott egy kuláknál azért, hogy a kulák gabonájából meg­kapja a 12-ik vagy a 15-^jk részt. Ez még nem volt elég, mert habár már így is eléggé megszolgálta a kerese tet, mégis még hatvan napot az év­ben ingyen kellett ledolgoznia, hogy megkapja az aratómunkát. Ha aztán mégis előfordult, hogy valamelyik na­pon éppen nem mehetett az ingyen munkára, akkor meg volt a válasz — Nem baj — mondta a kulák — ha nem jöhetsz, majd eljön más, hisz mindenkinek kell ez aratás. Ha meg a szegény ember arató­munka nélkül maradt, akkor meg nem volt mit ennie majdnem egész esztendőben. Mert abban a „régi jó világban", ha az ember nem emelt kalapot a kulákhak és nem ment el neki télen fát vágni, meg ingyen dol­gozni, akkor aztán várhatta, hogy mikor kap tőle munkát­Beszéltem SvihLár elvtárssal, a szö­vetkezet gazdasági vezetőjével is. El­mondta, hogy Zsigárdon ez év feb­ruárjában alakult meg a szövetke­zet. Már 81 tagja van és a III. típus ban dolgozik. Beismeri,' hogy ebben a 2000 lakosú faluban ez bizony nagyon kevés, de bízik benne, hogy a szö­vetkezet példamutatása nyomán nem­sokára az egész falu belép a szövet­kezetbe. A szövetkezet 600 hektáron fog gazdálkodni. Őszre már közös ^állatállományuk lesz. Tavaszra ter­vezik a közös istálló felépítését. Az egységes vetési tervet most készítik el és tagosítj'ák a szövetkezeti földe­ket is. Ősszel már a Micsurin-féle ágas­búzából is fognak vetni. Ehhez a ve­tőmag a zsigárdi határban termett. 18 kg vetőmagból 650 kg termésük lett. Ebből most 5 métermázsa vető­magot szereztek meg a szövetkezet részére. Az aratási közös munkákat csak a szövetkezet keretén belül tudták megszervezni. Hat csoport kézi ka­szával, négy csoport pedig önkötöző­gépekkel aratott. — Mi aztán egy hétetl előbb le­arattunk — mondja Svihlár elvtárs — mint azok, akik csak úgy arattak, mint régen. Most aztán mondják az emberek, hogy jövőre már ők is gép­pel, meg közös munkával fognak gwi 'qqosojo lei^os a§; 'tujeje aztán hamarabb is megvan. vm. t) Asszonyaink tapasztalatai a Szovjetunióban A Csehszlovák Nőszövetség prágai i kerületi bizottsága a napokban Prá- I gában a Lucerna nagytermében gyű­lést tartott, amelyen a Szovjetúnió­ban járt asszonyok beszámoltak ta­pasztalataikról. Az ülésen, amelyet Jirina Reinerová, a Nőszövetség ke­rületi bizottságának elnöknője nyi­tott meg, jelen volt A. Hodinová Spurná, a Nemzetgyűlés alelnöknöje és sok élmunkásnő. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták meg a szovjet üzemekről és intézményekről szóló beszámolókat. B. Holečková nemzetgyűlési kép­viselőnő, aki a csehszlovák nöküldött. ség vezetője volt, többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Meglátogattuk Moszkvát, Kie­vet és sok ukrán kolhozt, valamint Sztálingrádot. Tanúi voltunk annak, mii} en gyorsan orvosolja a becsüle­tes szovjet nép azokat a sebeket, me­lyeket hazáján a második világhábo­rú ejtett. Láttuk, hogy azokon a he­lyeken, amelyek a háború folyamán csak romhalmazok voltak, milyen ha­talmas városok és falvak nőttek ki néhány rövid év alatt. Mily csodá­latos módon újjáépült a hírneves Sztálingrád, mennyi sok új üzem, park. tér. kultúrház és gyermekját­szótér látható itt! Sztálingrád amelyről nemcsak a Szovjetunió, ha­nem az egész világ békeszerető né­pe úgy emlékezik meg, mint a hő­siesség jelképéről, szebb lesz. mert szebbnek kell lennie, mint a többi városok. — A szovjet nők lépten-nyomon arra kértek bennünket, hogy ne csak üdvözletünket tolmácsoljuk hazatér­tünk után Csehszlovákia asszonyai­nak, hanem szólítsuk fel őket arra hogy tegyük egyre szorosabbá a két nép asszonyai közötti barátságot, s ilymódon biztosítsuk gyermekeink jobb jövőjét s ezzel járuljunk hozzá I a békés világ megteremtéséhez. És I mi Csehszlovákia asszonyai nevében megfogadtuk, hogy azzal a bizalom­mal, amelyet belénk helyeztek, nem élünk vissza. Találkoztunk sztahano­vista nőkkel, mérnöknőkkel, tudomá­nyos munkásnökkel, a szocialista munka hőseivel, lcolhozmunkásnök­kel stb. Beszélgettünk Zinaidával, a moszkvai földalatti vasút helyettes igazgatónőjével, aki tábornoki ran­got visel. — A moszkvai vasúton utazva sok mozdonyvezetönőt, váltókezelönőt, kalauznőt láttunk, meggyőződtünk arról, hogy a szovjet asszony min­denütt megállja a helyét. M. Noviko­vá, a moszkvai körvasút igazgatójá­nak helyettese, akí a múltban föld­müvesasszony volt, elmondotta ne­künk, hogy a szovjet vasút szolgála­tában 25.000 technikusnö és mérnök­nő dolgozik. A szovjet vasút sze­mélyzetének egyharmada nő. Kon­draáová mérnöknötől megtudtuk, hogy a Szovjetunióban több mint 300.000 mérnöknő és technikusnö van. Zahradková, az Üsti n/Labem ke­rületi Nemzeti Bizottságának tagja a szovjet asszonyok kolhozmunkájá­ról számolt be. Elmondta, hogy mennyire megkönnyíti a modern gaz. dálkodás az asszonyok sorsát a Szov­jetúnióban. J. Prokopová nemzetgyűlési képvi­selőnő a szovjet nők kultúréletét is­mertette. A szovjet nők nagy érdek­lődést tanúsítanak a könyvek és egy­általán a művészet iránt. — Minden jelentősebb csehszlovák író müve megtalálható a Szovjetúnióban — je­lentette ki Prokopová. Svobodová élmunkásnő a „Pál" üzem élmunkásnője arról számolt be, hogy mennyire szereti a szovjet nép mindazt, ami Lenin és Sztálin elvtárs nevéhez fűződik és amit nekik kö­szönhetnek. Ujoacaink bevanuínak öt évvel a felszabadulás után most vonulnak be először Köztársaságunk, ban magyar újoncok. Bizony, ezek a leendő katonák kissé félnek is a ka­tonaélettől. Miért? Mert azt hiszik, hogy talán most is olyan hadseregbe vonulnak be, mint a régi kapitalista világban volt, ahol a katonának na­gyon keserves és hosszú volt a két esztendő. Hajszolták őket, mint a barmokat és embertelen módra bán­tak velük. A harcmezőkön sem tudta a sze­gény katona, hogy vájjon miért is kell annyi bajtársnak elpusztulnia. Csak mentek a harcba, mert parancs volt. Harcoltak a bankárok, a grófok és a nagybirtokosok érdekeiért. Har­coltak az olyan emberekért, akik még ma is meg akarják zavarni a dolgozó emberiség békéjét s új há­borút akarnak zúdítani a világra. Más feladata van már a mai kor katonájának. Népi hadseregünkben a katona éppúgy harcol a szocializ. mus építéséért, mint dolgozó elvtár­saink s ami ennél is több, egyszer­smind a szocializmus védője. Nagyot változott a katona élete, el látás, szórakozás és kultúra terén. Nem kell már az ebédet állva elfo­gyasztania, mint azelőtt. A mi kaszárnyáinkban — teljesen a Szovjetúnió példájára — gyönyö­rűen berendezett ebédlök várják, ahol nyugodtan fogyaszthatják ej a jóízű ételt a béke őrei. A népi had­sereg katonáját szabad idejében könyvtárakkal berendezett küLtúrter. mek várják. Ha olvasni van kedve, bemegy a könyvtárba s ott tetszés szerint választhat magának könyvet. Külön szobák vannak a levélíráshoz, ahol rendelkezésére áll papír, toll, tinta. Külön játéktermek is vannak minden kaszárnyában nemesen szó­rakoztató játékokkal felszerelve. Rá­dió nélkül el sem képzelhető egy szoba sem• Hogy igazi bátor őrei legyenek szo­cialista hazánknak, fegyelmezett és kötelességüket mindenben teljesítő katonákra van szükség népi hadse­regünkben. A gyakorlatok alatt min­denben engedelmeskedniük kell fel. jebbvalóiknak. Nem szabad elesiig­gedniök, ha néha a szokottnál kis­sé többet gyalogolnak s megnyomja a bakancs a lábukat vagy ha 25 fo­kos hidegben őrségre kell menniök. Gondoljunk csak a szovjet katonára, aki —45 fokos hidegben szenvedett s nemcsak az ô hazájáért, hanem mi­értünk is. Ha nem lettek volna a Szovjet Hadseregnek ilyen öntudatos és bátor katonái, mi továbbra is a kizsákmányolás világában élnénk s nem volna népi hadseregünk sem. Kiből lehet tiszt a népi hadsereg­ben? Azt gondoljátok úgy-e, hogy most is úgy van, mint volt, hflgyha a jegyző úr jóbarátja a százados úr­nak, a fiából félév múlva tiszt lehet. Nem így van ez ma már. Tiszt le­het minden olyan katona, aki példás magatartásóval kiérdemli. Katonáink nevelése itehát minden tekintetben szociális alapon folyik. Pár hét múlva bevonulnak az újon­cok abba a hadseregbe, amelynek az a célja, hogy vigyázzon a dolgozók hazájára és ha kell, megvédje. Ez igazi népi hadsereg. Az újoncok le­gyenek öntudatos és bátor tagjai, vés­sék a szívükbe, hogy kötelességük. nek mindig eleget tegyenek, továbbra is maradjanak a szocializmus építői. Nincs nagyobb dicsőség, mint a né­pi hadseregben a dolgozók békés éle­tére vigyázni• M. F. Hazafias papjaink segítsége Bulgáriában üdülnek a csehszlovákiai földművesek Kedden reggel indult úrnak Prá­gából a csehszlovákiai földművesek negyven tagból álló küldöttsége üdü­lésre Bulgáriába. Földműveseink há­rom hétig fognak ott tartózkodni. Megismerkednek a bolgár szövetke­zetek munkájával és néhány napot a Fekete-tenger partján töltenek. A kül­döttséget a pályaudvaron J. Tatiéek, a Csehszlovákiai Földművesek Egy­séges Szövetségének elnöke és Ma­šek titkár búcsúztatta el. A cirok felvásárlásáról k A legközelebbi napokban a hiva­talos lapban megjelenik egy rendelet, amely szerint a cirókszalmát a ter­melök kizárólag csak a Kefeüzemek nv-nek adhatják el. Éppen ezért a ciróktermelöket figyelmeztetjük a hivatalos lap ezen köziemen; mert annak be nem tartása tetés alá esi t A közös aratási munkálatok sikeres befejezése sok földművesnek nyitotta ki a szemét, akik idáig bizalmatlanul néztek a földműves szövetkezetekre. Az idei aratásban szerzett tapasztala­tok meggyorsították a szövetkezetek­ben a magasabbtípusú munkamódsze­rekre való áttérést. A meggyőző munkába hazafias pap­jaink is bekapcsolódtak, akik világosan látják, hogy a munka a leghatható­sabb fegyver a világbéke megvédésé­ért folytatott harcban. Hazafias pap­jaink közül említésreméltó Horváth Mihály fenyőkosztolányi pap, aki az ottani szövetkezet megalapítója és te­vékeny építője. Kezdettől fogva az előkészítő bizottság élén állt és hat­hatós meggyőző tevékenységet foly­tatott a földművesek között. Megma­gyarázta a földműveseknek, hogy az EFSz-be való belépéssel hozzájárul­nak a község életszínvonalának eme­léséhez. Hasonlóképpen jó munkát végez Lő­rinc István kat. pap is a feledi járás­ból, aki előadásokat tart a népnek a iarlóhántás szükségességéről és je­lentőségéről, valamint a gabonafelvá­sárlás fontosságáról. Megismerteti a földműveseket a gazdálkodás elö­nyösebb formáival az EFSz keretében. És így tovább még sok hazafias papot említhetnénk meg, akik a szo­cializmus építésében tevékenyen részt­vesznek. Ezek a papok a népből szár­maznak és visszautasítanak mindenféle együttműködést a volt földesurakkal és zsírosparasztokka! és minden ere­jüket és tudásukat arra szentelik, hogy kis- és középparasztjaink szebb jövőt építő munkáját elősegítsék. Új munkamódszerek az érsekújvári gépállomáson Az állami gépállomások központi bizottsága annak érdekében, hogy minden gépállomásra megfelelő szak­képzettségű vezetőt állíthasson, tan­folyamot rendezett a traktoristák­nak, hogy ezek aztán a tanfolyam befejezése után átvegyék az egyes gépállomások vezetését. Az újonnan kinevezett vezetők kö­zül megmlitjük Gyurai Mihályt, a trnavai állami gépállomás voit trak­toristáját, aki ez év auguscztus 15-én vette át az érsekújvári állami gépál­lomás vezetését. A gépállomás az új vezető belépésekor bizony nem volt a legjobb állapotban. Nem volt ele­gendő garázs a gépek részére. Ezért az új vezető első feladata az volt, hogy megsürgette a Csehszlovákiai Építészeti Hivatalt, hogy a garázsok építését sürgősen fejezze be. Az új vezető további feladata az volt, hogy több munkatársat gyűjtsön maga kö­ré főleg politikai és szaktéren, mert a gépállomás volt vezetője a közös munkának nem szentelt elég nagy figyelmet. Továbbá ugyancsak fon­tos, hogy elmélyítse ez állomáson a SzKP és a ROH üzemi szervezetei­nek együttműködését, mert ezen a téren idáig hiányok mutatkoztak. Az új vezető javaslatára e hó 5-én és 6-án járási értekezletet rendeznek a földműves szövetkezetek kiküldöttei­nek, hogy közösen megbeszéljék a jövő évi munkálatokat és hogy elő­készítsék az EFSz-ekkel a szerződések megkötését. Az érsekújvári gépállomáson egy agronóm is megkezdte működését, hogy ilymódon is a Szovjetúnió gép­állomásainak példája szerint dolgoz­zanak. A gépállomáson eddig nem szenteltek elegendő figyelmet a szo­cialista munkaversenynek és az él­munkásmozgalomnak sem. Ezen a té­ren is kiküszöbölik a hámráStató kö­rülményeket. Az őszi munkákat az á]fcwnás al­kalmazottai két váltásban fogják vé­gezni, mégpedig reggel 5 órától este 21 óráig. A két váltást azért veze­tik be, hogy így a gépeket jobban ki tudják használni s hogy ilymódon az őszi munkákat idejében el tud­ják végezni. A terv teljesítéséről az össz-üzemi értekezleten fognak be­szíámolni, hogy így idejében eltávo­lítsák az esetleges hibákat. Az új munkamódszer hozzájárul a szocia­lista munkaverseny és az éknunkás­mozgalom további kiszélesítéséhez. Két héttel ezelőtt folyt le a ,.Koreáig érő barázda" akció. Ez a verseny szép eredményekkel fejeződött be. Az érsekújvári állami gépállomás traktoristái összesen 260 hektárt szántottak fel. Ezzel a tervezett nor­mát 40 hektárral túlihaladták. Az ara­tási munkálatokat az állomás 135 szá­zalékra teljesítette- A tarlóhántást augusztus 25-ig 3420 hektáron végez­te el. A jövő héten értekezletet tartanak az összes alkalmazottak részvételé­vel, amelyen megbeszélik az ellenter­v<ízés irányszámait. Mindezekből lát­ható, hogy a gépállomás új vezetője megértette a reé váró feladatokat. Ideiében kell biztosítani a vetftmaget A kapások betakarításán kívül a legfontosabb feladatunk, hogy előké­szüljünk a jövő évi termés biztosí­tására. Annak érdekében, hogy a jö­vő évi termés még gazdagabb legyen, mint az idén volt, szükséges, hogy a szántást példásan és gyorsan elvé­gezzük, valamint a földeket alapo­san megtrágyázzuk. Ugyanilyen nagy figyelmet kell fordítanunk a minő­ségi vetőmag biztosítására is. EFSz­einknek, a kis- és középparasztok­nak gondoskodniok kell tiszta és csá­vázott vetőmag biztosításáról. Ezért saját termésükből az egysa gabona­és takarmányfajtákból bizonyos mennyiségű magot hagyjanak meg, amelyet alapos átcsávázás után el­vethetnek vagy pedig kicserélhetnek az egyes szövetkezetekkel. A kerületi és járási Nemzeti Bi­zottságok mezőgazdasági osztályai­nak feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy az EFSz-eknek, valamint a többi kis- és középföldműveseknek a7. őszi és a tavaszi vetésre megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmag biztosítva legyen. Tavalyi kukoricát rejteget a kólák A galgóci járásban a zsírosparasz­tok 11 vagon gabonával kevesebbet adtak be, mint amennyi elő volt írva. Ez az egész járás előírt beszállítandó gabonamennyiségének egy százalékát teszi ki és éppen ez az egy százalék hiányzik ahhoz, hogy a galgóci járás 100 százalékban eleget tegyen beszol­gáltatási kötelezettségének. Hulák István például, aki több, mint húsz hektár földön gazdálkod :k, a múltban 4—4 3/2 vagón gabonát ter­tnelt. Az idén 157 q gabonát írtak ne­ki elö, de ő csak 96 q gabonát szolgál­tatott be. Húsz hektáros birtokán ;sak egy tehenet nevel. Ebből kifolyólag az előírt 2300 litfr tej helyett csak 350 litert szolgáltatott be. Az előírt tojás­mennyiséget sem szolgáltatta be. Ondrusek Ferenc és József a surá­nyi határban 175 hektár földön gaz­dálkodnak. Ebből 148 hektár vetőterü­let. Gabonabeszolgáltatási kötelezett­ségüknek azonban nem lettek eleget. Amikor felülvizsgálták, hogy miért nem teljesítették a kontingenst, 86.30 q búzát, 27.45 q rozsot, 10.20 q árpát, 3.82 q borsót, körülbelül 10 q tavalyi kukoricát és 24.60 q mustárt találtak náluk elrejtve. Repce a legjobban bevált olajos növény A föld megtrágyázása és helyes el­készítése mellett a repcét még most >s elvethetjük. Semilyen más növény a napraforgón kívül nem ad annyi zsiradékot, mint a repce. Földműveseink gyakran úgy vé­lekednek, hogy a repceföldön sokkal jobb lenne, ha inkább árpát termelné­nek. így állítólag több zsiradékot biz­tosítanának. Ha összehasonlítjuk az árpa "s a repcetermést, a fentemlített állít; Ilenkezőjét látjuk. Ha hektá­ron! 35 q árpatermést és 15 q rep­cetc számítunk, az összehason­lítás :övetkezőképpen fest: A. pávai 7—9 darab' 100 kg-os iehet hizlalni. Ezáltal 98-128 kg zsír! és 462—594 kg húst nyerünk. Az árpaszalma elegendő két íejöete­hén, takarmányának pótlásához. 15 q repcéből az ola jmüvekben 525 kg olajat, 155 kg vajat vagy 68" kg zsírt és 12 malac számára savanyútejet ál­lítanak elő. Ha a repcetermést hektáronként 20 a-ra emelnénk — ami nálunk lehetsé­ges volna, — akkor 907 kg zsiradékot és 17 malac nevelésére elegendő sava­nyútejet kapnánk. A zsiradék állandóan gyönge pont termelésünkben. Ezért a jól megtrá­gyázott és előkészített földeken még most vessük el a repcét. Ez a legelő­nýSsebb és leghozamosabb olajos nö­vény. Ezzel országunkat megkíméljük a nagymennyiségű olaj.<js magvat: kül­földi behozatalától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom