Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-10 / 209. szám, vasárnap

1950 szeptember 10 JítuiLkádzü tl^zÁink, Iffák Karlovy Vary a dolgozóké lett 5 n Szovjetunióban a kis kolhozok nagy kolhozokba egyesülnek Karlovy Vary a múltban a kiváltsá­gosak gyógy- és szórakozó helye volt. Bankvezérek, gyárosok, nagybirtoko­sok, indiai maharadzsák, nagypénzü burzsoák gyűltek itt össze, hogy meg­szabaduljanak túltápláltságuk követ­kezményeitől. A dolgozókból kisajtolt profit átalakult drága kövekké, ékszer­ré, gyönyörű prémekké, hogy a kite­nyésztett dámákat ékesítse. Párizs szállította a ruharemekeket. Mesés szőrmék, nerz, csincsilla, hermelín ta­karták a nagyúri dámák túlméretezett alakját. Egy ilyen szőrme ára nagyobb volt, mint egy munkás tízévi tnunka­báre a gyárban. A nyakukon csillogó brilliáns és igazgyöngy értéke, munka­valutában kifejezve több volt, mint egy bányászcsalád keresete egy egész életen át. A kártyatermekben süppedő perzsaszőnyegek hevertek. Akik ezeket szőtték, gyönyörű készítményeik ke­resetéből jól sem lakhattak. Munkájuk csak arra volt jó, hogy a nagypénzű burzsoá szeme gyönyörködjön a pom­pás alkotásokban, miközben a szeren­csejáték sokszor milliókban folyt. Karlovy Varyban jöttek össze a diplomaták és ez a fürdő a nemzetkö­zi kémszolgálat egyik fontos helye volt. Bajkeveiéseik és árulásaik nyo­mán pusztulás, vész, háború született. Munkás vagy dolgozó nem fizethette meg a luxushely mágas árait. Ide dol­gozó csak azért jöhetett, hogy cseléd­je, kiszolgálója legyen a gazdagoknak. A proletár nő is csak akkor nyert be­lépési jogot, ha nagyon szép volt és az úri kéjencek igényeinek megfelelt. 1917-ben azonban nagyot fordult a világ. A szovjet ember példáján okul­va. milliók lettek az új szocialista tár­sadalom hívei. A második világháborút követő 1945-ben bekövetkezett forra­dalmi változás után, főleg pedig 1948 februárjától „úr lett a nép a maga ha­zájában". Nemcsak a gyárak, bá­rvái^ földek mentek át köztulajdonba, hanem megnyíltak a dolgozók előtt a gyógy- és üdülőhelyek. Ma az élet jo­ga és minden öröme azé, aki alkot és termel, mert az emberi erő a legna­gyobb érték. A kapitalizmusban az ember csak árúcikk és ágyútöltelék volt, míg a szocialista társadalomban a legfontosabb tényező és szebb életé­ért, békés jövőjéért történik minden. Mi, perbetei dolgozók figyelmmel kísérjük a világesemények folyását, a régebbi idők háborúit és a legutolsó háborút, annak borzalmait. Eljutottunk odáig, hogy a tartós békéért és népi demokráciáért folyó harcunk lényege az, hogy napról-napra erősebb kezek építik a világbéke pilléreit. Nem hisz­szük, hogy egy harmadik világháború bekövetkezhetnék, mert ha tüzetesen és öncsalás nélkül vizsgálat alá vesz­szük a világ béke- és háborús erőit, arra az eredményre jutunk, hogy a béketábor nemcsak politikailag és er­kölcsileg, hanem hadászati szempont­ból is fölényben van. Igy hát bárme­lyik támadó életével játszik, ha a bé­ketábor ellen fordulna. A béke munká­jában örömmel veszünk részt és lelke­sen csatlakozunk a világbéke híveinek egyre növekvő nemzetközi táborához. Harcunkban nagy támogatást nyújt nekünk a „Tartós békéért és népi de­mokráciáért" című hetilap, amely a Kommunista Információs Iroda aján­déké a dolgozóknak. Éppen ezért nagy lelkesedéssel üdvözöltük azt a tényt, hogy az Üj Szó minden vasárnapi szá­mához ingyenes mellékletként csatolja a „Tartós békéért és népi demokráciá­A rimaszombati „Textilszövetkezet" szervezett dolgozói rendes havi tag­gyűlésükön megvitatták és tökéletesí­tették az 1950. évre szóló ellentervet. A minden részletében kidolgozott el­leniervet alapos vizsgálat alá vették, mert tudják, hogy nagy segítségére lesz majd és alapját képezi az 1951 évi termelési és munkatervnek. Jól tud­ják, hogy az ellenterv közelebb hozza a jövő nagyszerű kilátásait és konkré­tabban megrajzolja a jövő feladatait. A r üzem dolgozói elhatároztak, hog 4 az 1950. évi utolsó negyedében 30 százolékkal emelik a termelékeny­séget és megjavítják az árú minősé­gét is. Alaposan foglalkoztak g norma megszilárdításával annak tudatában, hogy a szilárd normák nagyban elő­segítik a szocialista munkaverseny és A népi állam módott ad a dolgozó­nak, hogy gyógyulni mehessen oda, ahonnan a múltban elűzték. A fürdő­város képe teljesen megváltozott. A parkokban, szanatóriumokban, szállo­dákban mindenütt munkások üdülnek. Cseh. szlovák, román, bolgár, magyar, lengyel beszédtől hangosak a terek. A különféle nemzetiségű dolgozók a legjobb barátságban élnek. A soviniz­mus eltűnt és a különböző nyelven be­szélő emberek meghitten szórakoznak egymással. Ezek a barátkozások eltá­volítják a burzsoá nacionalizmus ma­radványait. Minden arcon mosoly öl. Kacagástól hangos a fürdőváros minden része. Üj ember lett a dolgozóból és megszaba­dult a régi elfogukság érzésétől. Nem rémíti többé a hflnap sem, nem fe­nyegeti a munkanélküliség szörnyű veszélye. Tudja, hogyha dolgozik, akkor magának épít. Igy teszi jóvá né­pi demokratikus rendszerünk a mult rendszer bűneit. Megadja a dolgozók­nak a lehetőséget, hogy gyógyljanak, felfrissüljenek és visszanyerjék mur­kaerejüket. Egyik új ismerősöm beszélte: „Ha Karlovy Varyról hallottam a múlt­ban, gyűlölet és harag fogott el. Sze­gény anyám jutott eszembe, aki 43 éves korában vesebajban halt meg. Az orvos javasolta, hogy menjen Karlovy Varyba, mert ennek gyógyvize hosszú évekkel meghosszabbítja életét. Apám asztalos volt, a mindennapi kenyeret is nehezen kereste meg. Nem tudta anyánkat gyógyfürdőre küldeni és ezért kellett meghalnia 43 éves korá­ban. Négy kis árvát hagyott maga után. Ma meg van az az elégtételem, hogy látom, hogy velem egysorsú munkások üdülnek és gyógyulnak itt, hogy az életörömök ma nem csak a kiváltságosok osztályrészei, hanem elsősorban minket, dolgozókat illetnek meg. Nem látni már ma Karlovy Vary­ban drága prémbundákat, hanem egy­szerű mosóruháikban megelégedett munkásnők sétálnak ott. Eltűntek a jól szabott frakkok és helyüket elfog­lalták az egyszerű, szerényebbigényü ruhák. Üj élet, új társadalom, boldog megelégedett dolgozók üdülőhelye lett Karlovy Vary. Stein Jenő, Kassa. ért" hetilapot és biztosak vagyunk benne, hogy a perbetei dolgozók min­den sorát arra használják fel, hogy még jobban megszilárduljanak a szo­cialista haza felépítésére és a világ­béke megőrzésére irányuló törekvé­sünkben. 1945 január 7-én, amikor megérke­zett Perbetére a szovjet páncélos had­osztály felmentő hadserege, akkor örök időkre belevésődött a perbetei dolgozók szívébe a háború gyűlöleté­nek és a béke akaratának érzése. A szovjet hadsereg érkezése véget ve­tett a német pergőtüznek, amely hét nap hét éjjel sújtotta Perbetét és amelynek ártatlan polgárnép, asszo­nyok és gyermekek voltak az áldoza­tai. Házak dőltek össze, kis emberek kis vagyonkái pusztultak el. Hát ezt már nem kívánjuk többé vissza mi perbetei dolgozók. Mindannyian tilta­kozunk az új háború előkészítése el len politikai meggyőződés és nemzeti­ségi különbség nélkül. A Tartós bé­kéért és népi demokráciáért hetilap ol­vasásával új hadat üzenünk a béke­harcosok nemzetközi egysége ellen tö­rő imperialistáknak. Sütti József. Perbete. élmunkásmozgalom kifejlesztését azon­kívül a kereseti lehetőségeket is fo­kozzák. Elhatározták, hogy az eddigi normát lágynak nyilvánítják és az ellenterv keretén belül 25 százalékkal szilárdítják. Az új norma megállapítá­sa azért volt szükséges, mert a dol­gozók belátták, hogy a lágy normák a szocialista munkaverseny kerékkötői. Szigorúan Gottwald elvtársnak a CsKP februári Központi Bizottsági ülésén tartott beszámolója alapján egysége­sen állást foglaltak a megszilárdított új norma mellett, hogy többet, jobbat és olcsóbban termeljenek és így a ma­guk részéről is hozzájáruljanak a szo­cializmus építéséhez hazánkban. A rimaszombati „Textilszövetkezet" dolgozói. -UJSZÖ ­Engedély külföldi tanulmányokra Az iskolaügyi, tudományos és művészeti megbízotti hivatal felhívása Felhívjuk azokat a tanulókat, akik engedélyt kérnek, hogy tanulmányai­kat külföldön folytathassák, hogy az iskolaügyi, tudományos és művészeti megbízotti hivatal előírása értelmé­ben kitöltött kérdőíveket 1950 szep­tember 15-ig adják be a járási nem­zeti bizottságok iskolaügyl, népmű­velési és testnevelésügyi előadója kezéhez. E határidő letelte után ér­kezett kérdőívek nem vehetők figye­lembe. Az iskolaügyi, tudományos és művészeti megbízotti hivatal. — A román termelőszövetkezetek jó terméseredményei egyre több dolgozó parasztot győznek meg a szövetkezeti gazdiIkodás előnyeiről. Napról naprs több termelőszövetkezet alakul az or­szágban. Csak egy vasárnap, július 30-án 59 szövetkezet alakult és ezzel 729-re emelkedett Romániában a ter­melőszövetkezetek száma. — Magyarországon sikerrel ter­mesztik a gyapotot és a rizst. A rizs aratása és cséplése már a befejezéshez közeledik. Sok helyen már megkezd­ték a gyapot szedését is. Magyaror­szágon a gyapottermés bőségesnek ígérkezik. A holdanként előirányzott 2 és fél mázsa helyett 3 mázsás ter­més várható. — Bulgáriában 3 hónap alatt 20 ezerrel szaporodott a termelő szövet­kezetek taglétszáma. Ma már 1633 termelőszövetkezet működik az or­szágban. — Lengyelországban megnyitották az első termelőszövetkezeti kiállítást. Az alsósziléziai üzemek dolgozói na­ponta tömegesen látogatják meg a kiállítást, amely a termelőszövetkeze­tek működésének eddigi eredményét mutatja be. — Magyarországon a Szovjetúníó­ban járt parasztküldöttség beszámo­lói, valamint a régi szövetkezeti tagok felvilágosító munkája nyomán a dol­gozó parasztok újabb tízezrei lépnek be a termelőszövetkezeti csoportokba. A CSEMADOK bratislavai hetvicso­portja értesíti tagjait, hogy N á d I e pénztárnok minden csütörtökön este a Vazov-utca 2. sz. alatti helyiségben szolgálatot tart és kéri az elmaradt tagdíjak befizetését. — A moldvai kolhozokban gazdag szőlőtermés ígérkezik. Különösen cse­megeszőlő termett nagy mennyiség­ben; némelyik fürt 4—5 kilogramm súlyú. A Kozsuzha falu közelében lévő Ifjúgárda kolhoz a korai szőlő eladá­sával már eddig is több mint 200 ezer rúbel jövedelemre tett szert, pedig ez még csak igen kis része annak a be­vételnek, amire a kolhoz számít. — Kazahsztánban több mint 200 új gyapotszedő kombájn beállításával 14 ezer gyapotszedő kézimunkája szaba­dul fel az Idén. A gabonabetakarítási munkákhoz a kazah-kolhozok ebben az évben újabb 400 önműködő kombájnt kaptak s ugyanannyi tökéletesített ka­szálógépet. Az aratási munkákat az idén már 85 százalékban géppel vé­gezték el. — Magyarországon a termény­begyűjtési versenyben a legjobb ered­ményeket elért földmövesszövetkeze­teket, községeket és egyéni gazdálko­dókat jutalomban részesítik. Az ország legjobb terményfelvásárlója Pécsi Imre 2000 forint jutalomban részesült. Mt HHM Mttt OMHH Mt Omm tlI tMmM Mt l — Nyáron felüdít: a Szántói, Szal­vátor, Tátra- és Lenka természetes asztali ásványvíz. Gyomor- és bél­megbetegedéseket gyógyít a Clgelka és Baldnvszká ásványvíz. A gyomor-, bél-, vese- és epebajokra kitűnő or­vosság a Fátra gyógyásványvíz. Bél­megbetegedéseket és a hólyagvezeté­kek megbetegedését a Brusznói és Bal­dovi ásványvíz gyógyítja. A Szovjetúnióban a kolhoztagok | kérésére egész sereg kis kolhozt egyesítettek nagy gazdaságokká. Ennek az egyesítésnek rendkívül nagy jelentősége van a termelés fej­lődésére. Különösen a közép- és északnyugati vidékeken, valamint az Urálon és Szibériában ölt az egyesí­tési mozgalom nagy méreteket. Egyesítésre már előbb is volt pél­da, de tömegmozgalommá csak most vált. A mai kolhozok még a tömeges kollektivizálás idején keletkeztek a volt községekből. Terjedelmük tehát megfelel az illető település terjedel­mének. Néha megtörtént az is, hogy nagyobb községben több kolhozt is alakítottak. Az újonnan szervezett kolhozok még gyengék voltak, mert vezetőségük csak akkor gyakorolta be magát a nagy gazdaság vezetésé­be. A vidékeken kevés agronóm és zootechnikus volt. Ezenkívül trakto­rokban és más gépekben is hiányok mutatkoztak. Ebben az időben nem lett volna célszerű nagy kolhozokat alakítani. Azóta a viszonyok lényegesen meg­változtak. A kolhozrendszer véglege­sen győzött és megerősödött. A Hon­védő Háború alatt is megállta a pró­pát. A szovjet mezőgazdaság állan­dóan fejlődik. A szovjet állam nagy­mennyiségű traktort, kombájnt és más gazadsági gépeket, valamint műtrágyát, stb. bocsát rendelkezésé­re a mezőgazdaságnak. A kolhozok­ban felhasználják a szovjet mező­gazdasági tudomány vívmányait. Azonban nem egyforma sikerrel tudták a kolhozok felhasználni a szovjet kormány által nyújtott se­gítséget. A kis kolhozok nem képe­sek teljes mértékben kihasználni a traktorokat, kombájnokat és más gépeket, melyeket a gépállomáson rendelkezésükre bocsátanak. A kis kolhozok nehezen tudnak sa­ját erejükből mezőgazdasági szak­embereket alkalmazni. A kolhoztagok széles rétegei meg­értették hogy csakis a nagykolhozi termelés vezet a kolhoztagok élet­színvonalának és jólétének emelésé­hez. Ezért öltött az egyesítési moz­galom ma olyan nagy méreteket. Melyek a nagy kolhoz előnyei a kis kolhozzal szemben? Mindenekelőtt a nagy kolhozok­nak minden előfeltételei megvannak, hogy a gazdasági gépeket teljes mér. tékben ki tudják használni. Az egye­sített kolhoz a traktorok és más gaz­dasági gépek segítségével nagyobb táblákat tudnak megművelni. Ez rendkívüli jelentőséggel bír a gépek kihasználásában. Igy például a luko­vecki járásban lévő Malenkov-kolhoz­ban az egyesítés után minden vetési tábla legalább 90 hektár terjedelmű, míg az egyesítés előtt a táblák nagy­sága sohasem haladta meg a 19 hek­tárt. Ilyen körülmények között a kombájnnak minden második-harma­dik napon más földre kellett menni, E közben sok időt vesztettek. EzzeJ szemben a 90 hektárnyi táblán a kombájn az egész aratás ideje alatt dolgozhat. A gépállomások is jobban el tudják látni a kolhozokat gépekkel. Igy pl, a brjanski vidéken a kolhozok egye­sítése előtt egy gépállomásnak 7—12 kolhozt kellett géppel ellátni, ma az egyesítés után már csak 2—3 kolhoz jut rá. A nagy kolhozokban az állatte­nyésztéshez is kedvezőbb feltételek vannak. Hány állatot lehet egy kis terjedelmű kolhozban nevelni? A helyzet egész biztosan nem kielégítő. Éppen ezért a kis kolhozokban rend­szerint csak kis állattenyésztési far­mok vannak. Igy pl. a fentemlített kolhozok a Malenkov kolhozzal való összeolvadás előtt 14 farmmal ren­delkeztek. Az egyesítés után négy nagy farmot alakítottak. Ezáltal az állatállományt jobban el .lehetett le­gelőkkel, vízzel, takarmánnyal és Is­tállókkal látni, valamint az állatállo­mány ápolását is a legjobb szakem­berek végezhették. A nagyban való állattenyésztés gazdaságilag erősebb és életképe­sebb. Erről meggyőződhetünk a már ismert Gorsicha-kolhozban a jarovski vidéken. Itt tavaly 136 tehéntől any­Mint a Csehszlovák-Szovjet Bará­ti Szövetség titkársága jelenti, Szlo­vákiában október 15-éve] népi-orosz nyelvtanfolyamokat kezdenek. Ezek a nyelvtanfolyamok három hónapig tartanak ezért az iskolaügyi minisz­térium felhívja az orosz nyelvtanító­kat, hogy jelentkezzenek a népi or©sz nyelvtanfolyamra előadóknak. nyi tejet fejtek ki, amennyit a szom­széd vidéken lévő 11 kolhozban 385 tehéntől. A nagy kolhoz előnyeihez tartozik továbbá a munka jobb megszervezé­sének lehetősége is. Elsősorban is a nagy kolhozokban nagy termelő brigádokat lehet szer­vezni. Ez nagyon fontos, mert a brigád felel a hozzá beosztott föld megműveléséért. A kis bri­gád sokszor nem bírja a reá bízott munkát elvégezni, megkésik és olyan emberek segítségére szorul, akik a brigádhoz egyáltalán nem is tartoz­nak. Ezzel szemben az egyesített nagy kolhozban minden előfeltétel megvan arra, hogy erős, nagy bri­gádokat szervezzenek. Ezáltal eme­lik a munkateljesítményt és a brigád vezetőjének tekintélye megszilárdul. Figyelemreméltó tény az is, hogy a kolhozok egyesítésénél nagymeny­nyiségü munkaerő szabadul fel, amiért is a vezetőség tagjainak szá­ma csökken. Igy pl. a tatár Assr-ben az adminisztrációs munkaerők é« a vezetőségben alkalmazottak száma 41 százalékkal csökken. Az egyesített kolhozokban elegendő mennyiségű munkaerő és szakember van. Igy pl. a zacharovski járásban lévő Bolsevik kolhoznak, amely négy kis kolhoz egyesítése által keletke­zett ma 50 tagból álló saját építő­brigádja van. A földmunkákkal egy­időben az istállók és más gazdasági épületek építése is folyamatban van. Végül az egyesitett kolhoznak gaz­dasági és kulturális téren sokkal na­gyobb lehetőségei vannak, mint a kis kolhoznak. A nagy kolhozban önálló építőanyagot előállító vállalatokat alapíthatnak és építőbrigádokat szer­vezhetnek. Ez lehetővé teszi lakó­és kultúrházak építését még abban az időszakban is, amikor a földmun­kák szezónja van. Az egyesitett kolhoz tagadhatat­lan előnyökkel bír a kolhozélet fej­lődésében a kis kolhozokkal szemben. Mindezeket a lehetőségeket azonban ki kell használni és meg kell való­sítani. Sztálin elvtárs már az 1935-ös év­ben mondotta: „A kolhozok mint a mezőgazdaság megszervezésének szo­cialista formái a gazdasági építés te­rén csodákat tehetnek, természetesen csak akkor, ha élükön forradalmi bolsevik, kommunista áll." A kolho­zok egyesítésével szorosan össze­függ a legjobb káderek megválasztá. sa a vezetőségben. Ma az egyesített kolhozok állandó agronómokat és zootechnikusokat alkalmaznak. Ezeket gyakran elnö­kükké választják. Jó lehetőségek nyílnak itt a legmegfelelőbb egyé­nek megválasztására is a brigádok élére. A duchovicki járásban lévő Chruscsevov-kolhozban Michail Doto­rov zootechnikust választották a kolhoz elnökévé. Rajta kívül míg három szakember — agronóm, állat­orvosi-müszaki és rádió-műszaki dol­gozik a kolhozban. Rövid időn belül építőmérnököt is fognak alkalmazni. A kolhozok egyesítését csak ott hajtják végre, ahol ebbe a többség beleegyezett, ahol a kolhoztagok sa­ját maguk meggyőződnek az egyesí­tés elkerülhetetlenségéről. Előttük áll azoknak a kolhozoknak a példája, amelyek az egyesítés után lényege­sen jobb eredményeket értek el, mint azelőtt. A kis kolhozok egyesítése fontos politikai, szervezési és gazdasági munka, melyet a bolsevik párt veze­tése alatt hajtanak végre alapos elő­készítés után. Közlünk egy-két példát az egyesí­tésről. A moszkvai kerületben ma 6069 kolhoz helyett csak 1668 kolhoz van, de terjedelmük 163 hektárról 713 hektárra emelkedett. A leningrá­di kerületben 2000 kolhoz helyett 600 nagy kolhoz van. A kalinini kerület­ben, ahol a kolhozok átlag 250 hek­tárnyi földdel rendelkeztek, ma 800— 1000 hektár földön gazdálkodnak. A tatár ASSR-ben 1735 kis kolhozt 698 nagy kolhozzá alakítottak. A kolhozok egyesítése újabb lépés a szocialista mezőgazdaság fejlődé, sének útján. Ez a lépés lehetővé te­szi a Szovjetúnió mezősrazdaságl színvonalának további fejlődését. Ugyancsak jelentkezhetnek nyelv, tanítóknak azok a középiskolások is, akik jártasak az orosz nyelvben (a pedagógiai gimnáz umok hallga­tói). Azok a tanulók, akik szeret­nének beiratkozni a népi orosz nyelv­tanfolyamra, a szükséges informá­ciókat megkapják a népiskolák igaz­gatóságain. Tartós békéért né])i dem okráciáért! Normarendezés a rimaszombati „Textilszövetkezetben" R Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség okt. 15-én úfabb orosz nyelvtanfolyamot kezd

Next

/
Oldalképek
Tartalom