Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-10 / 209. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! Slž- - '-.i. jm mm, ygi 8HBB9HI ľí>ľ MF m nHH, • A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 szeptember 10, vasárnap 3 Kčs III. évfolyam, 209. szám OSZTRAVA NAGY NAPJA A szovjet bányászküldöttség harci üdvözlete a csehszlovák bányászoknak Kiküldött munkatársunk telefonjelentése: Mini már tegnap jelentettük, a Nejedlý elvtársról elnevezett osztra­vai állami Nemzeti Színházban ünnepi ülésre ült össze a Csehszlovákiai Bányászszövetség központi bizottsága. A kormányt ezen az ünnepi ülésen Zápotocký miniszterelnök elvtárs képviselte s jelen voltak még Erban miniszter és Zupka elvtárs, az ŰRO elnöke• A gyönyörűen feldíszített színházban ott voltak a bányászat kiváló hősei s műszaki dolgozói, hogy meghallgassák az év folyamán elért ha­talmas eredményekről szóló jelentéseket és tovább j kötelezettségeket vál­laljanak a jövőre. Az ünnepi ülés fényét nagyban emelte a Szovjetúnió bányászainak népes küldöttsége. Ez a delegáció huzamosabb ideig marad Köztársaságunkban, meglátogatja nagyobb bányaközpontjainkat, hogy ott értékes tapasztalatait tovább adja legjobb vájárjainknak s bányaműn. Teásainknak s ezzel az önzetlen segítségével előmozdítsa a szocialista mun­kaversenyt, az élmunkás- és az újítómozgalom kifejlődését. Teper elvtársnak, a bányászszövet­ség elnökének megnyitó szavai után a legfiatalabb építők, a pionírok kö­szöntötték a fekete gyémánt hőseit, majd Kohout elvtárs, a Szövetség főtitkára mondotta el beszámolóját, amelyben foglalkozott az eddig elért eredményekkel, a bányászok közt folyó verseny kimenetelével és be­jelentette, hogy a Köztársaság elnö­kének zászlaját az Osztrava-karvini medence nyerte el. Az egyes tárnák közt folyó verseny győztese a Pokrok (Haladás) tárnája lett, amelynek bá­nyászai kitartó munkával küzdöttek a többtermelésért a szocialista mun­ka termelékenységének emeléséért. Kohout elvtárs az állami bérkataló­gus érvényesítésében mutatkozó hi­bákról is beszélt és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a jövőben a mun­ka termelékenységének emelésére kell a legnagyobb figyelmet fordíta­ni. Ezután Saljepin elvtárs, a szovjet bányászok harci üdvözletét tolmá­csolta a csehszlovák bányák munká­sainak. Elmondotta, hogy a szovjet bányászok a terv fölött egymillió tonnával többet ígértek Sztálin elv­társnak s ezt az ígéretüket be is tar­tották, sőt megtoldották, mert tud­ják, hogy minden felszínre hozott tonna érc vagy szén a békét erősíti. Bányászaink viharos lelkesedéssel ünnepelték szovjet bányásztestvérei­ket ,akik között ott vannak a Do­nyec-medence, a moszkvai szénkom­binát és a többi nagy bányavidék hősei. Akiknek alkalma volt elbeszél­getni a munka e szovjet hőseivel, ez mind hatalmas élménnyel gazdago­dott, mert szovjet emberrel elbeszél­getni gazdagodást jelent. Bányá­szaink érezték azt a nagy szerete­/et, hűséget és odaadást, amellyel a szovjet ember építi a békét. Köztársaságunk legjobb bányászainak kitüntetése Ezután következett a Köztársaság legjobb bányászainak kitüntetése, akiknek soraiban ott vannak a ma­gyar bányászok, akik cseh és szlovák testvéreikkel együtt fáradhatatlan lendülettel építik a szocializmust­Formanek mérnök elvtárs, a szoko­lovi bányák igazgatója örömmel mondotta, hogy a szokolovi bányák kitűnt etet t munkásai között négy magyar elvtárs van s ezek a bányák legjobb, legkiválóbb munkásai közé tartoznak. A kitüntetettekkel Zápo­tocký elvtárs kezet fogott és átnyuj totta a Köztársaság elnöke nevében a kitüntetést. Zupka elvtárs beszéde következett ezután, aki az ÜRO nevében köszöne­tet mondott bányászainknak hősi munkájukért és további lankadatlan munkára buzdította őket. Az ünnepséget Zápotocký elvtárs szavai zárták be. A kormányelnök beszédét, amelyet lapunk tegnapi számában teljes egészében közöltünk, a színház ünnepi hangulatú közön­sége kitörő lelkesedéssel hallgatta vé­gig. Öregebb bányászaink szemében könnyeket láttunk, de a fiatalok sze­me is kifényesedett, öröm hatotta át valamennyiüket, hogy felelős állam­férfiú ilyen közvetlenül, atyai és jó­baráti hangon szól hozzájuk tapasz­talatairól. . A bányászok Zápotocký elvtárs beszéde után felálltak helyükről és lelkesen kiáltották az elnöki asztal felé: — Elvtárs, megfogadjuk tanácsai dat. Megjavítjuk munkánkat. Eziután megválasztották a Köztár­saság elnökéhez küldendő küldöttsé geHf amely az osztravai bányászok új kötelezettségvállalásait tolmácsolja Az első bányásznap lelkes ünnepe a Munka dalával ért véget. A jelenle­vők azután meghallgatták Neuls elv­társ bányászjátékát, amelyet az osz­travai Nemzeti Színház tagjai nagy sikerrel adtak elö. A bányász-ünnepségek Csúcspontja Karvinban lesz, ahol a bányászok tízezrei adnak egymásnak találkozót. H. L. Az amerikai többség a Biztonsági Tanácsban jogsértő módon elvetette az USA embertelen bombá­zásainak megszüntetését követelő szovjet javaslatot Szeptember 7-én aiz ENSz Bizton­sági Tanácsa délelőtt és délután is ülést tartott. A napirenden a koreai kérdés megvitatása szerepelt. Jebb angol küldött a tanács elnö­ke meghívta Csen-t a Li Szin Man­klikk képviselőjét, hogy foglaljon he­lyet a tanács asztalánál. Malik elv­társ a Szovjetúnió képviselője tilta­kozott e határozat ellen, amelyet igazságtalannak és jogsértőnek ne­vezett. A Szovjetúnió által benyújtott javaslat ugyanis nam tartozik a Li Szin Man-klikk képviselőjére. Az amerikai légierőknek Korea békés la­kossága ellen intézett barbár bom­batámadásaivai kapcsolatos panaszt a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság jelentése alapján nyújtották be a Biztonsági Tanácshoz. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőjét egy jogellenes határo­zat alapján nem bocsátják a tanács asztalához. Semmiképpen sem indo­kolt tehát a Li Szin Man-klikk kép­viselőjének meghívása, akinek nem­csak hogy nem érdeke a békés ko­reai lakosság elleni barbár bombá­zás megszüntetése, hanem aki — Mac- Arthurrai és az amerikai mi­litaristákkal együtt — még csak ösz­tönzi ezeket a barbár támadásokat. Jebb válaszában rámutatott, hogy »köteles« meghívni a Li Szin Man­klikk képviselőjét, minthogy a vita »kétségteienül« a napirenden sze­replő ^Panasz a Koreai Köztársaság ellen intézett támadás miatt« kérdés­hez tartozik. Malik elvtárs ezután hosszabb fel­szólalásban ismertette a kérdés lé­nyegét Kijelentette, hogy csak Hit­ler bűncselekményeihez lehet hasonlí­tani a békés koreai városok és a ko­reai lakosság barbár bombázását és lövetését Amerikai tudósítók jelentéseiből és az USA hivatalos közleményeiből vett idézettel bizonyította, hogy az amerikai imperialisták rendszeresen pusztítanak nem katonai célpontokat és egész falvakat égetnek porrá. A terrorjeilegü bombatámadások­nak — hangsúlyozta Malik elvtárs — nincs közük a hadmüveietekhez, céljuk: Korea lakosságának és ipa­rának megsemmisitése. Acheson, amerikai külügyminiszter nemrégi­ben egy nyilatkozatában próbálta mentegetni a koreai nép tömeges pusztítását. Acheson nem emiitette a békés városok és falvak barbár bom­bázását, ami a hágai egyezmény dur­va megsértését jelenti Ez az egyez­mény érvényben van és az USA-nak be kell azt tartania.*) Gross, az USA képviselője vála­szolni próbált Maiik elvtárs leleple­zéseire, közvetve azonban még in­kább alátámasztotta Malik elvtárs kijelentéseit. Szemelvényeket olva­sott fel Mac-Arthurnak az ENSz-hez intézett jelentéséből. Ez a jelentés azt állítja, hogy az USA fegyveres erői s>rádió-adás 0kkal és röplapok terjesztésével rábeszélik* a koreai polgári lakosságot, hogy hagyja el a »katonai célpontok« környékét. Gross több hasonló röplapot olvasott fel. Ezek a röplapok a valóságban azt bizonyítják, hogy az USA fegyve­res erői olyan körzeteket bombáznak, ahol Polgári lakosság él. Gross cinikusan azzal próbálta ^megvigasztalni* az amerikaiak bar­bár bombatámadásainak áldozatait, h 0gy az Egyesült Nemzetek majd elősegítik Korea újjáépítését »a béke ga ut$n«. Rau, India megbízottja felszólalásá­ban hivatkozott a szovjet határoza­ti javaslatra, amelynek bevezető része megállapítja, hogy az amerikai repülőgépek bombatámadásai töme­gesen gyilkolják a k 0reai népet. Ki­jelentette, hogy a b 0mbatámadás 0k­kai kapcsolatos közlések már régen széles körben elterjedtek és erősen nyugtalanítják India közvéleményét Rau ennek ellenére kijelentette," hogy India a Szovjetúnió javaslata ejlen fog szavazni. Ezt az álláspon­tot azzal próbálta mentegetni, hogy a tanács nem cselekedhet »á]]ítás 0k­ra« támaszkodva, eiözetes vizsgálat nélkül. Ezután Jebb mjnt Anglia megbí­zottja szóialt fel. Akárcsak Gross. Jebb is »mentegetni« próbálta a Ko­rea ártatlan polgári lakossága ellen intézett gyilkos támadásokat. Malik elvtárs kifejtette, hogy elő­ző felszólalásában a hágai egyez­ményre hivatkozott, amely tiltja a nyilt városok és falvak bombázását. Az USA képviselőjétől semminemű választ sem kapott arra a kérdésé­re, vájjon az Egyesült Államok kö­telezőnek tartja-e magára nézve a hágai egyezményt. Az USA megbízottja — mondotta Mank elvtárs — kijelentette, hogy a bombatámadásokkal okozott ká­rért kárpótlást lehet nyújtani. Ez a teljes semmibevevés politikája, a kis országokkal szemben. Azoknak a politikája ez, akik elő­ször megsemmisítik a városokat, majd »segéiynyujtást« ajánlanak fel, hogy teljesen rabságba döntsék a né­pet. Malik elvtárs ezután áttért Jebb megjegyzéseire Kijelentette, hogy a 3. qmm 8 *rmmi>rmt2 é$ fóur.kčspáríok Táiékoztaíő Ircdájátó lartós békéért, , népi demokraciaert! című hetilapját mai számunkhoz csatoljuk Köztársaságunk eSső bányásza — Klement Gottwald elnök Osztravában Osztrava történelmének legszebb és legnagyobb pillanatait élte, ami­kor megérkezett Klement Gottwald köztársasági elnök. A fogadás pilla­natai felejthetetlenek voltak, mély meghatottság, hatalmas lelkesedés, hála és szeretet hatotta át a bányász küldöttséget, akik fiazánk minden bá­nyászának nevében üdvözölték Klement Gottwald elnököt az osztravai új városházán. Igen, eljött a köztársasági elnök Osztravába, de mindenki úgy érezte, hogy eljött Gottwald elvtárs, ennek az országnak első munká­sa, első bányásza, eljött az övéi közé. A fogadás bensőséges hangulatban folyt le. (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése lapzártakor érkezett, ezért a fogadásról és Klement Gottwald köztársasági elnök osztravai tartózkodásáról héttői lapunkban számolunk be részletesen.) Jól végzett őszi munkákkal a jövő évi termésért Szeptember hónap az őszi munka megkezdésének ideje. Megkezdődik az öszi termények betakarítása és ezzel egyidőben kezdetét veszi az őszi gabonfélék vetésének az előkészítése, hisz már néhány nap múlva meg­kezdődik az öszi árpa és a rozs veté­se is. Mind a két munka egyformán fontos és sürgős. Sem az .őszi ter­mények betakarításával, sem pedig az őszi gabnafélék vetésével megkés­ni nem szabad. Fontos, hogy mind a két munkát idejében és minél előbb elvégezzük, mert az ó'szi termények veszteség nélküli betakarítása nem­csak nemzetgazdasági érdek, hanem minden gazdálkodónak jól felfogott egyéni érdeke is, hogy a kukoricát, burgonyát, répát és minden más öszi veteményét — amelyekből a nyári szárazság következtében egyes he­lyeken úgyis csak közepes termés lesz — a lehető legkisebb veszteség nélkül betakarítsa. Ugyancsak fontos feladat, hogy az öszi árpa és a rozs vetését is késede­lem nélkül, a maga idejében végez­zük el, mert hisz az idejében végzett vetés az alapfeltétele a jó termésnek. Ezekkel a munkákkal pedig alig hogy végeztünk, már itt van a búza­vetés ideje, utána pedig az öszi szán­tás következik, aminek elvégzésére az idén még nagyobb figyelmet kell fordítani, mint az elmúlt esztendő­ben. A CsKP Központi Bizottság elnöksé­gének határozata is kiemeli az öszi mezei munkák fontosságát. Az erről szóló határozat így szól: „Gyorsan és példásan kell elvégezni a kapásnövé­nyek begyűjtését és az öszi vetést közös munkákkal." A határozat to­vábbi része szerint: „Gondoskodni kell arról, hogy a krumpli és a cu­korrépa begyűjtése a gépek, az igák és munkaerők teljes kihasználásá­val 'menjen végbe mindenütt és pe­dig a leggyorsabban és hogy az őszi termények, főleg a krumpli beszól, gáltatását „a földekről egyenesen a raktárszövetkezetbe" jelszóval szer­vezzék meg." A közös aratási munkák alatt a földművesek meggyőződtek arról, hogy a közösen végzett munkákkal mennyivel rövidebb idő alatt, meny­nyivel könnyebben és olcsóbban lehet a munkákat elvégezni, mintha a megszokott, maradi módon egyéni­leg végeznék. A közös aratási mun­káknál szerzett tapasztalatok alapján az öszi termények betakarítását is közös munkával kell végrehajtani. Az aratásnál összeállított és bevált csoportokkal végezzük az öszi mun­kákat is. A közös munkával nagysze­rű eredményeket érhetünk el, külö­nösen a kukorica törésénél és fosztá­sánál, mert ez a munka egyénileg vé­gezve túlságosan hosszadalmas és így nemcsak a termést érheti kár, hanem a hosszú időveszteség miatt az öszi gabonafélék vetésével is meg­késhetünk. A krumpli szedését se végezzük a megszokott módon. Ed­dig is már több helyen, ahol nem rendelkeztek elegendő mennyiségű krumpliszedő géppel, egyszerűen rendes gazdasági ekével szántották fel a krumplit. Ezzel a munkát je­lentős mértékben meggyorsítjuk, ol­csóbbá tesszük és lényeges mennyi­ségű munkaerőt megtakarítunk. A közös munkával ugyancsak nagy sikereket érhetünk el a cukorrépa szedésénél is. A répa szedése már az ösz derekára esik. Októberben már rendszerint hűvösebb az idő", derek vannak, meg esik az eső és ilyen idő­ben a répa szedése egyénileg végez­ve bizony nagyon fárasztó és keser­ves munka. Az ember sokszor az éle­tét únja meg egy-egy darab répa­földön, ahol egyedül hetekig is eldol­gozhat. Éppen ezért, hogy ezt a las­sú és sok esetben emberkínzó mun­kát elkerüljük, a répa szedésére a közös munkát feltétlenül meg kell szervezni. Az öszi termények betakarításá­val egyidőben történik az őszi gabo­na félék vetése. Ezek közül az első az őszi árpa vetése. Az öszi árpa ter­mesztése különösen száraz jellegű talajon bír nagy jelentőséggel, mert száraz időjárás esetén az égvényes talajokon az őszi árpa termése min­dig biztosabb, mint a tavaszi árpáé. Ennek dacára is az öszi árpa ter­mesztése földműveseinknél még nem igen honosodott meg. Indokolják ezt azzal, hogy az öszi árpa a mi téli hi­degeinket nem igen bírja ki. Ez pedig tévedés, mert hisz a földműves szö­vetkezetekben és az állami birtoko­kon mindenütt sikerrel termelik. En­nek viszont alapfeltétele a megfelelő talaj biztosítása. Ezenkívül pedig az, hogy az őszi árpa ellenálló képessé­gét a hideggel szemben a korai ve­téssel fokozzuk, hogy mire a hideg idők beköszöntenek, a vetés megfe­lelően kifejlődjön. Éppen ezért az őszi árpa vetését szeptember első le­lében fejezzük be. Az öszi árpával egyidőben vetjük el az őszi takarmányokat. Takar­mány termésünk a nyári szárazság következtében több helyen nem volt kielégítő, éppen ezért különösen eze­ken a helyeken minél több öszi takar­mányt vessünk, hogy már kora ta­vasszal biztosítsuk a megfelelő meny­nyiségű zöldtakarmányt, öszi takar­mánynak különféle őszi takarmányke­verékeket vessünk, mint például a rozsos repce, a szöszösbükkiinyös rozs, vagy az öszi borsó búsával vagy rozzsal. Az öszi takarmányok vetésénél azt tartsuk szem előtt, hogy azokat minél elóT>b, legkésőbb szeptember első felében vessük el, hogy már a koratavasszal kaszálha­tok legyenek. Szeptember második felében kerül vetésre a rozs. A rozsnál fontos, hogy a vetés előtti szántást legalább két héttel előbb végezzük el, mert a mag a megülepedett talajban hama­rabb indul csírázásnak és erösebben fejlődik a vetés. Bármit vetünk is, akár öszi árpát, őszi takarmányt vagy rozsot, soha­se feledkezzünk meg arról, hogy csak tisztított, de lehetőleg nemesített és csávázott vetőmagot vessünk el. Az idegen magvaktól mentes és nemesi­tett, csávázott vetőmaggal jövő évi termésünk már részben biztosítva van. Szándékosan rossz termést idéz elő az, aki ezeknek a jelentőségét le­becsüli és akármiféle szemetes, meg csenevész magot elvet. A vetőmag tisztítással vagy annak kicserélésé­vel járó költségek bőven megtérülnek a jövő évi jó terméssel. Nem lehet eléRsré hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a vetőmag csávázása. A csá­vázás költséget egészen minimálisak, ez különösebb munkatöbbletet sem jelent, tehát a csávázást elhanyagol­ni semmi körülmények között sem szabad mert aztán az üszög nagyon is jelentős károkat okozhat termé, síinkben. Az ö^zi termények betakarítása és az öszi gabonaféléknek idejében és megfelelőképpen való elvetése a kö­zeli napok legfontosabb feladata. Komoly és fontos feladat ez, mert ennek sikeres elvégzésétől függ dol­gozó népünk jövő évi kenyere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom