Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-03 / 203. szám, vasárnap

'1950 szeptember 3 VERES PÉTER: VILLAMOSÍTOTT JÁRÁS UKRAJNA KÖZEPÉN UJSZ0 Ott ban elvre A Korszun járási székhelyen levő és Tárász Sevcsenkóról elnevezett gépállomást július 25-én látogattuk meg. Tárász Sevcsenkó az ukránok nagy szabadságharcos költője, aki­nek a nevével mindenütt találkozunk Ukrajnában, kezdve Kievtöl, ahol az egyetem is Sevcsenkó egyetem, le a sztyeppékig, ahol kolhozok és gép­állomások is az ő nevét viselik. Mielőtt azonban a gépállomás ala­pos megismeréséhez fogtunk volna, KUBISEV JÁRÁSI PÁRTTITKÁR MEGISMERTETTE velünk saját járásának életét és tör­ténetét. Nagyon "hasznos volt, mert így mindjárt megismerkedtünk a Szov­jetúnió közigazgatási szervezetével és áttekintést kaptunk .arról is, mi­ként kapcsolódnak egymásba a poli­tikai, közigazgatási és termelési munkakörök és egyáltalán hogyan funkcionál a szovjet, szervezet. És megértettük, hogy a politikai, köz­igazgatási és termelési munka itt nem külön síneken fut, mint a pol­gári tőkés államokban, ahol nem vesz az egyik a másikról tudomást vagy spontán találkozik össze, hanem szerves egységben kapcsolódik egy­másba, mint a jő fogaskerékrendszer és az egésznek a motorja a Párt. Azt is megértettük, hogy a Szov­jetúnióban, vagy legalább is itt Ukrajnában (mert a Szovjetúnió egy egész világ), a járás sokkal nagyobb dolog, mint nálunk Magyarországon. A szovjetek gazdasági és közigazga­tási szervezete a falvak világában elsősorban a. járásra épül. Itt fogják össze a termelést, innen irányítják a gépállomások munkáját és ide kap­csolódnak a kolhozok minden gazda­sági, politikai, kulturális és szociális kérdésükkel. Mivel pedig ez a járás a mezőgaz­daság villamosítása terén élenjáró szerepet tölt be, Kubisev, járási párt­titkár elmagyarázta nekünk az egész járás mezőgazdasági és ipari fejlő­désének történetét, benne a háborús pusztulást és az azóta történt újjá­építést is. Zömök barna ember Kubisev elv­társ, mélyen bennülő, álmosnak lát­szó kicsi szemekkel: bátran lehetne tatár is. De amikor a járása dolgait megyarázza, az álmos kis szemek ki­nyiinak és élessé, hegyes tekintetűvé válnak. Ez az ember az egész járás tör­ténetét és egyáltalán az egész járás életét úgy ismeri, ahogyan csak a legjobb pásztorok ismerik a nyájai­kat, a legjob gazdák a gazdaságukat, a legjobb bírók a falujukat.. De ben­ne minden egyesül: pásztor is, gazda is. bíró is: igazi vezető. Emlékezőtehetsége bámulatos. Fej­ből úgy tud mindent a járásáról, mintha a tenyeréből olvasná, amelyet egyébként nem tud kinyitni, mert — bizonyára — háborús rokkant. Csak a friss, egészséges népek, a papiros­sal agyon nem terhelt népek tudnak ilyen emlékezettel birni, akik még nem szokták meg, hogy a fejük he­lyett jegyzökönyveket és kartotéko­kat tartsanak. Persze, a jegyzököny­vek, leltárok és kartotékok is nagyon szükségesek, mert ami biztos, biz­tos, a közösségi felelősséget nem le­het az emlékezetre bízni és van itt alapos könyvvezetés is, de a jó fej emellett valóságos kincs: mert min­dig egységben látja a dolgokat. Lát­hatjuk ezt a magunk dolgainál, ahol nagy hijával vagyunk az olyan em­bereknek, akik jószemü. gazda mód­ján át tudják fogni a rájuk bízott üzemet, vállalatot, intézetet vagy hi­vatalt. Ezt csak úgy mellékesen gondo­lom, miközben a párttitkárt hallga­tom: no lám, ENNEK AZ EMBERNEK LEHET TERMÉSZETES TEKINTÉLYE (a szemünkkel látjuk, hogy van), mert ezt nem lehet megkerülni. Ez egyszerre látja az üzemek, hivatalok, de a munkások és parasztok munká­ját is. És ért is hozzá. Ha valamire azt mondja, hogy meg kell csinálni, akkor azt meg is lehet csinálni. Ha más nem tudná, majd ö megmutatja, hogyan. A járás területén 55.000 hektár szántóföld, 50.000 hektár erdő, 1800 hektár halastó, 2800 kolhozudvar és ezekhez tartozó háztáji gazdaság van. Ez a 2890 kolhozudvar 57 kol­hozban van, ezenkívül van még Kor­szun kisváros a maga fejlődő ipari életével. Az első vízi erőmüvet még a hábo­rú előtt építették, 1500 kilovattosra, de a németek felrobbantották és el­pusztult az egész várossal és az egész járással együtt, mert Korszun és körynéke 1944 telén egy katlancsata színhelye volt. 65 ezer németet kerí­tettek itt be a szovjet csapatok, 45 ezer Hitler-fasiszta itt pusztult el, a többi fogságba esett. De amikorra ezek elpusztultak, akkorra elpusztult a városka is, valósággal kő kövön nem maradt. Mindössze négy ház maradt épen. a többi házak és köz­épületek mind elpusztultak. Második Sztálingrádnak nevezték el akkor Korszunt Ukrajnában. » Az állatállomány is teljesen meg­semmisült. 12 ezer ló és 15 ez$r szar­vasmarha pusztult el a katlancsatá­ban. Ma már mindenkinek lakása van. Vagy a régit állították helyre, vagy újat építettek, ezenkívül a felrobban­tott vizierömű is felépült s most már nem 1500, hanem 1800 kilowatt ára­mot fog termelni s ezt mind mező­gazdasági célra, mert a városkának külön villanytelepe van, itt pedig MÁR DOLGOZNAK A HATÁRBAN AZ ELEKTROMOS TRAKTOROK De dolgozik a járásban már két cu­korgyár is, meg egy textilgyár, 1500 munkással. Ezenkívül egész sor ipari üzem, a gépállomás nagy javítómű­helyén kívül, famegmunkáló üzemek, ruházati üzemek is vannak. S ez mind a romok helyén. Ezenkívül 56 iskola, öt technikum, vagyis középfokú szakiskola, 45 klub, 38 egészségügyi intézmény, közte öt kórház 200 ággyal van már a járás­ban. Szülőotthonok, bölcsődék, nap­közi otthonok úgyszólván minden kolhozban vannak. 1944-ben, a Hitler-fasiszták kiűzé­se után a földnek csak 30 százalékát tudták megművelni. Arra is minden mozgatható erőt felhasználtak, még az elfogott német tankokat is. Ma már a járásban minden föld meg van müveive, a mezei munka pedig 85— 90 százalékban gépesítve van. A kol­hozokban villanyvilágítás és minden kolhozban rádió adó-vevőállomás van. Ugyancsak ^•ádíoóállomásuk van a gépállomásoknak is. A Sevcsenkó­gépállomásét mindjárt ki is próbál­tuk. A határban 15—20—30 kilomé­terre dolgozó traktoristákkal a mi embereink is beszélgettek, mert a traktorbrigád bódéjában is rádió adó­vevökésziilék van. Minden bajt, min­den akadályt, minden munkaközben felvetődő kérdést azonnal meg lehet beszélni a gépállomás vezetőjével, de a javítóműhellyel is. Nem kell a tá­voli földeken napokig ácsorogni a traktorral, ha eltört valami alkat­rész. Nem is lehet, mert a tervnek mennie kell s a traktoristák közt ál­landó verseny van. aminek előfelté­tele a jól megszervezett anyagellá­tás és javitőszolgálat. Nemcsakhogy mozgó javítóműhelyeket tartanak fenn, hanem még tartalékmotorok is vannak készenlétben. Ha baja van a motornak, hosszabb időt igényelne a javítása, kiveszik és betesznek he­lyette egy másikat. ' Beszámol a párttitkár még arról is, hogy az ő járása területén minden kolhoznak négy állatfarmja, vagyis jószágtelepe van. Lovaknak, szarvasmarháknak, ju­hoknak és sertéseknek mindnek kü­lön istállója van. Ezenkívül minden farmnak külön nyári szállása is van, ahol nyáron legel vagy tarlót jár a jószág, de amellett istállóban hál, rendszeresen fejik, gondozzák és rendszeresen megkapják a legelés mellett a napi takarmányadagot is. Minden kolhoznak baromfitelepe van a járásban. Ha tó is van, akkor külön vízi baromfitelepet is létesí­tettek. A tyúk- és pulykafarmokat vándoroltatják a tarlókon elhullott magvak és mezei bogarak után, vagyis mindent okos gyakorlatias­sággal intéznek. A rengeteg ökrös- és lovasszeké­ren kívül a kolhoznak, nagyságához képest, több teherautója és a leg­többnek elektromos járatású szelek­tora is van. A traktorvontatású nagy gépek, a nagy ekékkel, kombájnok­kal, kultivátorokkal, tárcsázókkal, répaszedögépekkel együtt a gépállo­mások kezelésében vannak. A kolho­zok csak a könnyebb "gákat és egy­szerűbb gépeket tartják otthon. A járás kolhozai közül 12-nek már téglaégető üzeme is van, mert mint mondtam, minden elpusztult és min­dent teljesen újonnan kell építeni. Sorra épülnek az istállók, hodályok mellett a lakóházak is. A cél az. hogy a villamos energia­termelés fokozásával az egész járás minden mezőgazdasági munkáját, szántást, vetést, aratást, cséplést, ta­karmánykészftést, fejést és egyálta­lán minden munkát villamosítsanak, hogy a legelsők közt valósítsák meg a lenini programot, a mezőgazdaság elektrifikálását. És ahogy ezt a kemény kis fekete embert látjuk, a felrobbantott és helyreállított vizierőmü lépcsőin és falrészein állni és kemény gesztusok­kal magyarázni, elhisszük neki, hogy ez rövidesen meg is lesz. A losonci Tátra Bútorgyár gyors tempóban fejlődik azóta, hogy az üzem magántulajdonból a dolgozók kezébe került. Amíg a termelés a szervezetlen­ségtől es tervszerütlenségtöl eljutott a tervszerű, minőségi termelésig, a szociai sta munkaversenyig és az él­munkásmozgalomig, nagy és nehéz utat tett meg Az üzem munkásainak 85 száza­léka bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe és 35 százaléka él­munkás címmé] büszkélkedik. A munkásság nagyon jól megértette a többtermelés jelentőségét, amely a dolgozók életszínvonalának emelke­dését hozza magával. Az 1950. évi tervet átlagban 110.6 százalékban teljesítették és m 0st azért harcolnak hogy az ötéves terv második évét i november végéig befejezzék. Az ellentervezés második fáz sa is végetért üzemünkben, az irány­számokat a munkások alaposan megtárgyalták a mesterekkel, a technikusokkal, mérnökökkel, az igazgatóval a műhely és üzemi gyű­léseken. Mindenki hozzájárult leg­jobb tapasztalataival és - szaktudá­MEG KELL ÉRTENÜNK A MUNKA LÉNYEGÉT. Az 194S-as év novemberében az építészet legjobb dolgozói közé áll­tam. Azóta minden erőmmel arra törekszem, hogy segítsem az ötéves terv teljesítését. 1 Jól éreztem ma­gam a munkacsoportban és a Bra­tislava-Nagymegyeri útépítés sike- ] res befejezése érdekében mindent megteszek. Építészetünk iránt; érdeklődése­met az keltette fel, hogy tudom el­sősorban saját magam és dolgozó­társaim számára dolgozom. Csak munkába járn: és ott a munkát ke­rülni, az nem sok, sőt kevés Ügy kell dolgozni, hogy abból mindnyá­junknak haszna legyen. Kölcsönösen tanítani és segíteni kell egymást. Fontos, hogy egyszersmindenkorra mindnyájan megértsük az általunk végzett munka értelmét mert e nél­kül r.em fogunk tudni örülni mun­kánknak, Még's csak nagy öröm számunkra, hogy végre a mi közsé­günket gyönyörű út köti össze Bra­tisiavával, olyan út, amelyet kérges tenyereink alkottak és amely hosz­szú időkön át beszélni fog rólunk, akik életet adtunk neki. Higgyétek e] elvtársa m örülni a munkának nagyszerű és gyönyörű dolpg. Olyan munkát végezni, ameiy lelkünket naponta felemelj, olyan munkát, amely a jövőben összeköt bennün­ket gyermekeinkkel, ez egy gyönyö­rű kert. tele az 0kbó] az időkből származó emlékek virágaival ame­lyekben mi lapáttal és csákánnyal a kezünkben dolgoztunk. Munkaosztagvezető vagyok. Ez bennem még nagyobb felelősség- és kötelességérzetet keit a vezetésem alatt lévő elvtársaim iránt. Ennek tudatában végeztem munkámat kezdettői fogva. Bírálóan tek ntek ' munkánkra, mert tényleg beieé]tük magunkat a ránk bízott feladatok teljesítésébe és mindent megteszünk példás elvégzésükre. Koliektivünk felelősséget érez a munkájáért és ezért szilárdan állunk a nehézségek leküzdésében, amelyek a jobb telje­sítmény elérését akadályozzák és ezzel keresetünket csökkentik. Tel­jesítményünkkel mindig túlhaladtuk az iránynormát és ezért a ROH i üzemi csoportja mindnyájunkat él­munl^issá tüntetett ki. Ez az elis­merés bennünket lelkesedéssel tölt el és v szonozva a megértést, min-,­dent megteszünk, hogy közös erővel emeljük a teljesítményt és pontosan jelenjünk meg a munkahelyen. A mostani eredményekkel nem elég­szünk meg, hanem túl akarjuk őket szárnyalni építkezésünk sikeres be­fejezése érdekében amely tényleg a mienk,, mert mj az ö élmunkásai vagyunk Szabó József, élmunkás. TÖBB BARÁTI SZELLEMET ÉS MEGÉRTÉST A MUNKAHELYEKEN. Az utóbbi időben többször előfor­dult az elvtársak között félreértés. Ezek a félreértések m'nd a munká­sok. m;nd a hivatali személyzet kö­zött észlelhetők. A múltkor a következő eset tör­tént: Az egyik munkás Stifter Titus sávai a jövő évi terv építéséhez. Az ellentervezést a műhelyekben nagy örömmel fogadták és azt a tényt hogy a kapac tás 60 százalékkal, a munka termelékenysége pedig 16 százalékkal emelkedik, úgy fog.iák fel, hogy ezzel biztosabb lesz a ke­nyerük és szilárdított normáikkal életszínvonaluk emelkedését érik el. A kapitalizmus ideje a;att a mun­kásnak állandóan feime, remegnie kellett, vájjon lesz-e másnap mun­kája nem dobják-e ki a munkanél­küliek tömegébe. A fizetésnél min­dig várhatta a munkás, hogy azt mondják: elmehetsz n nes szüksé­gem rád. A kapitalisták így állan­dó félelemben tartották a munkást, hogy még jobban kizsákmányolhas­sák és féľ g ingyen dolgoztassák. Ez az idő örökre eltűnt. Ma a dol­gozók maguk állítják össze mun­katervüket és közös erővel igyekez­nek azt végre is hajtani A közös munka gyümölcsét egyformán élve­zik. A Tátra Bútorgyár dolgozói különösen nagy bizalommal néznek a jövő elé, mert vezetőjük munkás, elvtárs a soraikból Tudják hogy munkásigazgatójukra b zaiommal támaszkodhatnak, mert száz száza­lékig a munkásosztály érdekeit kép­viseli. Pócsik István szaktárs, az új munkásigazgató, aki mint asztalos­segéd saját bőrén tapasztalta a ka­p taljsták kizsákmányolását, soha nem csalja meg dolgozó testvéreit. A dolgozók látják, hogy a Kom­munista Párt vezetése alatt álló né­pi demokratikus rendszer becsületes munkáért megérdemelt jutalmat ad. Tudják azt is hogy országépítő munkájukkal elősegítik a szocializ­mus és a világbéke megvalósulását. Tszovszky Mihály, munkáslevelező, Tátra Bútor­gyár, Losonc. iparkodó cementmunkást, aki testi fogyatékosságban szenved, durván megtámadta. Több ilyen eset :s tör­tént ahol már orvosi segítség is szükséges volt. Nem írom le ezeket részletesen, nehogy úgy fessen a dolog, hogy valahol a vadnyugaton dolgozunk, hanem, hogy az elvtár­sak fontolják meg. hogy az jiyen félreértésekkel veszítenek munka­idejükből és ezáltal keresetük csök­ken. Azt is szóba keli hoznom hogy az elvtársak irigylik egymástól az akkordmunkában elért órabért. Mi­ért irigykedsz? Fogd meg te is ke­ményebben a lapát és a csákány nyelét és te is eléred azt. amit tár­sad, sőt még túl is haladhatod az ő teljesítményét. Talán ebben van a verseny értelme, nem? Vagy ti azt gondoljátok, hogy a veszekedésben ? Bizony, ha veszekedni kezdesz még mielőtt szerszámunkkal a földhöz érünk egy váltáson még 90 k 0r 0nát lem kereshetsz meg mert elveszí­tetted a munkakedvedet és nem tudsz jó teljesítményt elérni. Ezért fontos, hogy a munkacsoportokban szilárdan, egyetértve álljunk és mindenki a lehető legjobban ossza be munkáját. Vegyetek példát Szabó József munkaosztagától, akinek 30 tagból álló betonmunkás csoportja egyem­berként dolgozik Mind a munka megszervezésében, mind a jutaiékok szétosztásánál, mind szórakozás köz­ben mindnyájan vígak és lelkesedve kezdik a munkát. Itt van Ipéldául Zelinka, aki valamilyen víg csár­dást fütyörész és emellett lelkiis­meretesen végzj munkáját, vagy pe­dig Fekete és Csóka, akik foyton azon gondolkodnak hogy iehetne munkájukat megjavítani és hogyan lehetne több, jobb teljesítményt fel­mutatni Szabó József osztagvezető néha-néha rájuk szói barátaira, »gyorsan, gyerekek!« Pedig Szabó József majdnem a iegfiatalabb a munkások között. Igazán öröm néz­ni ezeket a fiúkat. A dőlgozó értelmiség közöttt saj­nos szintén észlelhetők félreértések, természetesen köztük is teljesen fe­leslegesen. Ilyen alkalmakkor egé­szen nevetséges színben tűnnek fel. Ezért elvtársak, fé're a veszeke­désekkel az építészeti munkánál. Dolgozzunk igazi baráti megértés­ben kövessük Szabó és Bad-nszky elvtársak munkaosztagának példá­ját. Ezzej munkánkat megkönnyít­jük és szebb eredményeket érünk el. Fuclis László műszaki hivatalnok. ÜZEMÜNK A BÉKE ÜGYÉT SZOLGÁLJA. Annak bizonyítására, hogy épít­kezési üzemünk a béke ügyét szol­gálja, fokozott munkával fejezzük kj együttérzésünket a korea; nép győzelmes szabadságharcával * önkéntes brigádmunkát Szervez­tünk, hogy a 11-es sínpár mellől eltakarítsuk a téglát. A brigádmun­kán huszonnyolcan vettünk részt. Húsz ember öt óra alatt egy k'lomé­ter távolságra 17.500 darab téglát és nyolc ember ugyanilyen távolság­ra 20 köbméter kavicsot szállított el. Nem elégszünk meg azonban az eddigi munkateljesítménnyel. Az amerika; gyilkosok koreai öjdöklése arra ösztönöz bennünket, hogy újabb és még fokozottabb kötelessé­geket vállaljunk. Ezzel akarjuk ki­fejezni éberségünket abban a nagy harcban, amelyet az egész világ dolgozó; a béke megőrzéséért foly­tatnak. Csodálatunkat fejezzük ki Kim-Ir Szen elvtárs népi hadserege iránt amely az amerikaiak kímélet­lenül gy lkoló bombázása, száraz­földi és tengeri terrortámadásai el­lenére kikergeti az imperialistákat Korea városaiból és falvaiból és fel­szabadítja Déjkoreát. Munkánkkai igyekszünk elérni, hogy dolgozóink felismerve osztály­helyzetüket, politikailag öntudato­sodjanak és bekapcsolódjanak a munkaköteiezettségvállalás mozgal­mába. Mi a béke arcvonalának had­serege vagyunk, a munka fegyveré­vel harcolunk a szoc'alizmus felépí­téséért. amely a világbéke -legna­gyobb erőssége. Csehszlovákiában Gottwald elv­társ vezetésével szorgalmas mun­kánkkai segítjük Koreát. A huszonnyolc brigádos nevében Török N. üzemtanácsi elnök. Čierna n/Tisou ÜZENET EGY NÉVTELEN LEVÉLÍRÓNAK BESÁRA. Kedves Elvtárs, leveled hangja nagyon szép és őszinte, de mivel névtelenül írtad nincs módunkban leközöin;. Tartalmában semm olyas­mi nincs, am; indokolhatná, hogy nevedet titokban kívánod tartani. Várjuk neved és lakcímed köziését és maradunk elvtársi üdvözlettel. Az Uj Szó munkáslevelező szerkesztője. Az U J SZÓ szabadságodra is elksér! Minden előfizetőnknek szabadsága tartama alatt biz­tosítani óhajtiuk újságlét Négy nappal a nyaralás megkezdése előtt szívesked­jenek az új címekei (az eddigi cím és előfizetői szám feltüntetésével) kiadóhivatalunknak beküldeni. A nyaralási idő alatt minden példányonként vásárló Dlvasóink kívánságára is nyaralási ideje alatt a kívánt :ímre lapunkat megküldjük. Az Uj Szó kiadóhivatala. •>«<>l»l»t»l«l<>«M(»|ll|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom