Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-30 / 226. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek l .-•r rak I Í I •IsEíiiaS BBfM i "'.­• mm • PlglHff Síi »§i§ •onH : ­HUKuM w n Ä Hü A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 szeptember 30, szombat 3 Kčs ül. évfolyam, 226. szám A Szovjetunióval a békéért és a szocializmusért A Szovjet Bsráíok Szövetségének kerületi konferenciái népeink örök barátsága jegyében A gottwaldi ötéves terv első évében, amely világosan megmutatta az előre vezető utat, hogy nálunk hogyan építsük a szocializmust, megte­remtettük a Szovjet Barátok Szövetsége nagy tömegszervezetéi és megva­lósítottuk szervezeti kiépítését. E szövetségre ós nagy építő feladatok várnak, amelyek teljesítésére tagságát neveli. Ezeket a feladatokat sike­resen teljesítheti, mert növekedésének lehetősége és tevékenységének elő­feltételei szinte korlátlanok nálunk, mint ahogy ezt bebizonyította az a hatalmas haladás és azok az eredmények, amelyeket elértünk a Szovjet Barátok Szövetsége kerületi szervezeteinek megteremtése óta. A járási szervezetek kiépítéséhez a Szovjetbarátok Szövetségének ke­retén belül csak a tagsági igazolvá­nyok kiadása idején fogtunk hozzá. A Szovjet Barátok Szövetségének nem minden járási és előkészítő bi­zottsága értette meg feladatait. Eze­ket a bizottságokat újjá kellett szer­vezni és új bizottságokat keltett ala­kítani a járásokban. Bratislavában pé'.diául nem volt elegendő a közpon­ti városi vezetőség, hanem a városi szervezetet öt járásra kellett felosz­tani. A bratislavai kerületben megál­lapíthatjuk, hogy ma már minden egyes járásban rendesen működnek a járösi bizottságok a j'árási tiitkársá­gokon, ahoC már saját titkáraik van­nak. A Szovjet Barátok Szövetségének második kongresszusára való előké­születeknek egyik legfontosabb moz­zanatát képezíék a nemrég lezajlott járiási konferenciák. A bratislavai kerület járási konferenciáiról beszá­molva, amelyek szeptember 10—17. és 24-én folytak le, megállapítható, hogy ezeken e járási konferenciákon a kiküldötek 95 százaléka résztvett. A járási konferenciák megszervezé­sének a kerületi bizottság elnöksége rendkívüli (figyelmet szentelt, amit bizonyított lefolyásuk. A járási konferenciáik Szlovákia egész területén ünnepi Jellegűek vol­tak. A kiküldötek beszámolói, a fel­szólalások a vita során építő felada­tainkra vonatkoztak, tárgyilagosak voltak és főcéljuk' az volt, hogy min­den munkaszakaszon hozzájárulja­nak az építő feladatok teljesítéséhez, lankadatlanul harcoljanak hazánk­ban a szocializmus felépítéséért és a világbéke megszilárdításáért. „A Szovjetunióval a világbékéért!" jel­szó a járási konferenciákon az egyik irányjelszó volt. A járiási konferen­ciákon néhány kiküldött felszólalása a vita során igen sok olyan javasla­tot vetett fel, amelyek felhasználá­sával a Szovjet Barátok Szövetsége szervezeti munkáját is megjavíthatja. Igen örömteli volt az a tény, hogy a kiküldöttek felszólalásaikban a ma föfeladatairól beszéltek, mint pl. a választervezésről az iparban és a fa­lu megnyeréséről a szövetkezeti gaz­dálkodási formákra. Igy a Szovjet Barátok Szövetsége második kongresszusát előkészítő já­rási konferenciák igen nagy lépést jelentettek előre és most a kerületi bi­zottságok feladatává vált, hogy to­vábbfejlesszék ezt a kezdeményezést és kihasználják azokait a jó tapasz­talatokat további szervezeti munká­jukban, amelyeket a járási konferen­ciákon szereztek. A Szovjet Barátok Szövetsége má­sodik kongresszusának előkészületei csúcspontjukat a kerületi konferen­ciáikban érik el. A kerületi konferen­ciákon egy egész kerület munkájiát értékelik. A bratislavai kerületben a Szövetség kultúrmun-ka terén igen szép eredményeket ért el. E téren a kerületi konferencia általánosan méltatja azokat az akciókat, amelye­ket a Szövetség indított meg, vagy pedig amelyeikbe teljesen belekapcso lódott. Igy például a sztálini évi a Csehszlovák Szovjet Barátság Nap jai, november 7-e, Sztálin születés­napjának megünneplése, a Sztálin generalisszimusznak küldött köszön­tök aláírása, a népi orosz nyelvtan folyamok lefolytatása akcióiban ki­fejtett munkásságát. „A Szovjetúnió — tanítónk, példaképünk" jelszóval, a Szovjetbarátok Szövetsége közvet­lenül terjesztette a Szovjetúnióról, a szocializmus országáról szóló isme­reteket. Ez az akció annak nyomén indult meg hogy a szovjet emberek életéről és sikeres munkájáról a Leg­különbözőbb munkaszakaszokról ki­küldött küldöttségeink győződtek meg saját szemükkel, így az írószövetség, a Nőszövetség, a Filna munkásai, a pionírok, a CsISz, a munkások és földművesek küldöttségei. Amikor ezek a küldöttségek hazájukba visz­szatértek gazdag tapasztalaíokkail, ezekről a tapasztalatokról előadások­ban és beszámolókban, könyvekben és folyóiratokban, a napi sajtóban számoltak be. A Szovjetbarátok Szövetségéneik kerületi konferenciái munkájuk ér­tékelésénél nemcsak az elvégzett munkáról számolnak be, hanem azok­ról a nagy hiányokról és hibákról is, amelyeket a munka során feltártaik­De azonnal hozzá is látnak kiküszö­bölésükhöz és orvoslásukhoz. A szocializmus legfiatalabb építői, a pionírok búcsúznak a bevonuló újonc októl. ERŐS NÉPHADSEREGÉRT i Újoncaink bevonulása elé... A dolgozók ellenőrizzék a közületi vállalatokat Nősek elvtárs belügyminiszter beszéde V. Nősek belügyminiszter ez év szeptember 29-én Prágában a kerületi Nemzeti Bizottságok gazdasági elő­adóinak konferenciáján beszédet mon­dott. Nősek miniszter beszédében a közületi vállalkozásokkal foglalkozott. Beszédében többek között a követ­kezőket mondotta: „Tudatában kell lennünk annak, hogy mint az állami vállalatok, úgy a közületi vállalatok is lényegükben állami vállalatok az állámi szocialista szektor vállalatai. A közületi vállal­kozásban csak akkor érünk el sikere­ket, ha a kétfajta vállalkozást nem te­kintjük versenytársaknak és ha be­csületesen törődni fogunk azzal, hogy a közületi vállalatok példás kiegészítői legyenek állami vállalatainknak. To­vábbá helyesen kell felfognunk a kö­zületi vállalatok viszonvát a szövet­kezetekhez. Elavult álláspont az, hogy a közületi vállalatok valamilyen ma­gasabb szocialista formát képvisel­nek és ezért előnviik van a szövetke­zeti vállalkozásokkal szemben. Mind­akettő szocialista vállalkozás és ezért nem szabad köztük semilven különb­séget sem tenni. Fontos, hogy a közületi vállalkozás, amely szoros kapcsolatban áll a nem­zeti bizottságokkal, szoros kapcsolat­ban álljon a lakossággal. A nemzeti bizottságoknak ezért fel kell kelteniök a Nemzeti Front, a dolgozók érdeklő­dését a közületi vállalatok tevékeny­sége és gazdálkodása iránt. Ezenkí­vül a közületi vállalkozásnak a nép állandó ellenőrzése alatt kell állnia. Ez az alapvető irányvonal, amely szerint szocialista gazdálkodásunknak új for­mákat kell keresnie. Számos esetben a nemzeti bizottságok a közületi vál­lalatok elavult módon vezetik és keve­set törődnek azzal, hogy a lakosság­nak valamit újat, jobbat nyújtsanak. A nemzeti bizoitságoknak ismerniük kell a lakosság szükségleteit és e sze­rint kell irányítaniok a vállalatokat. A közületi vállalatok létesítésénél nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a magánszektor elnyomásának és korlátozásának korszakában va­gyunk és nem e szektor felszámolásá­nak korszakában. Az önállóan dol­gozó kézművesek és kisiparosok to­borzását az önkéntesség, a meggyő­zés alapján kell megvalósítani. Az iparosnak, aki magasabb szocialista formába lép, akár közületi vállalatba, akár szövetkezetbe, meg kell győ­ződve lennie arról, hogv ezen a mó­don több hasznot hait a közösségnek és egyben a saját helyzete is jobb lesz. A legjobb meggvőző módszer azonban a közületi vállalkozásnak jó eredményei. A közületi vállalatokra nagy jelen­tőséggel bír a nemzeti és közületi vál­lalatok költségeinek fedezéséről szó­ló törvény. E szerint a törvény sze­rint a közületi vállalatok pénzügyi­leg éppen úgy biztosítva lesznek, mint az állami Vállalatok. Hasonló nagy jelentőséggel bírnak a közületi vállalatokra a lakásvagyon szervezé­séről s a lakásgazdálkodás alapjáról szóló törvények. Nagy előnyt jelent továbbá e vállalatokra a közületi vál­lalkozásokról és azok új statútumán ról szóló törvény. Ezzel mindenek­előtt egyszerűsítik a közületi vállala­tok egész megalapító eljárását és egy­szerűsítik e vállalatok vezetését. Megszüntetjük a kevéssé rugalmas berendezéseket, mint az elöljárósá­gokat s titkárságokat stb. A közület vállalat vezetését hangsúlyozottan a vezető intézi, aki egyedül és kizáró­lag fog felelni a vá-llalat igazgatásá­ért. A vezető közvetlenül és kizárólag a nemzeti bizottságok gazdasági elő­adójának van al/rendelve. Nagyon fontos dolog a közületi vállalatok új szervei létesítésének kérdése, ami a kerületi felügyelőségek s a központi felügyelőségek formájában alakul meg. Minden erőinket meg kell feszí­tenünk, hogy ezek a felügyelőségek minél előbb megalakuljanak és jó ká­derekkel töltsük be őket. Kimagasló tudósok látogatása Bratislavában Vasárnap, október 1-én a Szovjet­únió s a népi demokráciák kimagasló tudományos munkásai látogatnak el Bratislavába. Ez alkalomból a Szlovák Orvosok Egyesülete Bratislavában ok­tóber 2-án, hétfőn 17. órai kezdettel a Szlovák Egyetem orvosi fakultása el­méleti intézetének, Šasinková utca 2. szám alatti nagy hallgatótermében tag­gyűlést rendez amelyen dr. Csumakov tanár a Sztálin díj lauerátusa előadást tart a központi idegrendszer virusos infekcióiról, dr Ciuca tanár Bukarest­ből a malária problémáiról, dr. Hirszfe'.d wroclawi tanár »Az Rh-faktor és je­lentősége a szülészetben« címmel, va­lamint dr. Ivanovics szegedi tanár a »tbc« chemoterapiájáról. Köszöntjük a Szovjetbarátok Szövetségének kerületi koníerencíáít A nemzetközi politikai helyzetet mérlegelve, két merőben ellentétes törekvésnek vagyunk tanúi. Az atombombával fenyegetődzök, a há­borús gyújtogatok, a habzószájú imperialista gyilkosok igyekezete az egyik oldalon és velük szemben az állandóan növekedő, izmosodó béke­erők, melyek a Szovjetúnió vezeté­sével harcolnak a békés, szebb élet­ért. Ebben az életre-halálra menő harcban nincs középút, nincs félre­állás, vagy úgynevezett tárgyilagos vagy közönyös álláspont. Ma két tá­borra oszlott a világ és ezt a két tá­bort nem válaéztja el semmiféle vas­függöny, országhatár, itt nem képez válaszfalat nyelv, vallás, csak a béke­kérdéshez való állásfoglalás. A béke hatalmas táborába felsora­koznak a békét minden erejükkel megtartani igyekvő százmilliók, a dolgozók hatalmas tömegei. Ezért a békéért egyként küzd a francia ra­kodó munkás, Olaszország földte­lenje, az angol dokkmunkás, Auszt­ria éhező proletárja, Korea bátor és törhetetlen hitű katonája, a világ országainak munkásosztályai egy sor­ban a Szovjetúnió és a népi demok­ráciáit dolgozói. Céljuk ugyanaz, csak módszereik mások. Míg a Szov­jetúnióban és a népi demokráciákban termelő munkánkkal harcolunk, ad­dig az imperialista országokban a le­igázott, kiszipolyozott dolgozók mil­liói és a gyarmati és félgyarmati népek az osztályharc minden eszkö­zével küzdenek szabadságukért és függetlenségükért. Sztrájkkal, tün­tetésekkel és fegyverrel igyekeznek megdönteni az igazságtalan társadal­mi rendszert. A stockholmi békehatározat alá­íróinak milliói, a tőkés országok munkásosztályainak nyilt állásfog­lalása, az ázsiai és afrikai népek fel­lángoló harcos öntudata napnál vilá­gosabban igazolja mindenki előtt, hogy az imperialisták ellen küzdő tá­bor túlsúlyba került és győzni fog. Nem szabad azonban ezt a megál­lapítást mechanikusan felfogni, nem szabad egy pillanatra sem a babéro­kon pihenni vagy letenni a fegyvert­A halódó kapitalizmus utolsó rúgásai a legveszélyesebbek, az osztályharc áillandó kiéleződése pedig arra tanít minket, hogy a harcot a végső győ­zelemig kell folytatni. Ha a külpolitikai helyzettel oly szervesen és szorosan összefüggő bel­politikai helyzetet taglaljuk, bizonyos tanulságokat kell levonnunk abból, ami körülöttünk történik. Részei va­gyunk a békefrontnak és mint sza­bad, szocialista országot építő állam­nak, mint a békeerők egyik bástyá­jának, éberséggel és erőink teljes megfeszítésével kell biztosítanunk kiharcolt vívmányainkat és jövőnket. És ezért nem képtelenség az, ha a békéről beszélve hangsúlyozzuk, hogy ez irányú igyekezetünk egyik biztosí­téka erős, harcképes néphadseregünk. Mindeniki szántóra, aki csak egy kis­sé is gondolkozni tud, világos, hogy a háborút kirobbantani akaró impe­rialistákat a dolgozó százmilliók har­cos szava és ereje fékezi meg. Október elsején ismét újoncok vo­nulnának be népi hadseregünkbe. Abba a hadseregbe, melynek már elneve­zése is visszatükrözi, hogy más a be­állítottsága, más a célja, mint a mult rendszerek és a tőkés világ hadsere­geié volt. Csak néhány példát kell erre felhozni. Az első csehszlovák burzsoá köztársaság fegyveres erejét a dolgozók ellen fordította. Hadsere­ge a kapitalista államhatalom védel­mi és támadó szerve volt. Ezért volt a rendszer szempontjából életbevá­góan fontos, hogy katonáink a való életből kitépett, gyökértelen, irányít­ható bábok legyenek. Parancsnokai, vezetői nem a nép fiai, hanem az uralkodó rendszer hívei voltak. Igy következhetett be a gyászos München is, amikor ugyan hadseregünk zöme ráébredt a fasizmus veszélyére, de parancsnoki kara gyáva kapituláció­ra kényszerítette- A fasizmus csapá­sai alatt egymásután porladtak szét a tőkés országok céltudatosan félre­vezetett hadseregei. Ezzel ellentét­ben itt mutatkozott meg a Szovjet Hadsereg erkölcsi-politikai önituda­tossága és ereje. A szovjet katona tudta, hogy miért harcolt. És ez volt az egyszerű, de oly mélyhatású ma* gyarázata a történteknek. A győzelmes szovjet hadsereggel visszatértek hazánkba a Szovjetúnió­ban kiképzett és a felszabadító harcok­ban résztvett csehszlovák egységek is. Még a Szovjetúnióban lefolyt har­cokban, majd Duklánál. Osztravánál és sok más helven bebizonyították, hogy szilárd alapul fognak szolgálni új, népi hadseregünk kiépítésére. E harcosok sziklaszilárd káderei és a szovjet hadsereg tapasztalatai meg­adták az alapfeltételeket ahhoz, hogy népi demokráciánkhoz hű és odaadó, újtípusú, öntudatos csehszlovák had­sereget szervezzünk, amelvnek fő­célja a dolgozó nép érdekeinek, tehát egyben a békének védelme. Ennek a hadseregnek anyagi alapját munkás* és földművesosztálvunk áldozatos munkája teremtette meg. Ennek 3 hadseregnek kádereit a dolgozók alkot­ják. E hadsereg tagjának lenni népi demokratikus köztársaságunk polgá­ra számára a legnagyobb büszkeség, a legdicsőbb feladat. Ezért kel! tudato­sítania a nép hadserege minden újon­cának is azt, hogy a dicső feladattal kötelezettségek is járnak. Öntudato­san és büszkén kell igyekeznie minta­katonává, felelősségteljes és újtípusú hazafivá válni. Követnie kell a szovjet hadsereg katonáinak erkölcsi és poli­tikai példaadását, mert csak így fe­lelhet meg a beléje vetett bizalomnak. A mi hadseregünk a dolgozókat, a munkásosztályt képviseli. Katonáinak nem kell imperialista érdekekért har­colniok, mint ahogy pl. a francia ka­tona harcol Vietnamban, vagv az an­gol a maláj föld dzsungeleiben, az amerikai imperialista katona pedig a koreai nép ellen. A mi hadseregünk­nek nem piszkos és vértől ázott ka­pitalista profitért kel! harcolnia, mert legfőbb hivatása a béke védelme. Eb­ben a harcban, ezért a célért hadsere­günket Kommunista Pártunk vezeti, munkásosztályunk élcsapata, mely itt is, mint életünk minden szakaszán •megvilágosítja utunkat. Ütünk a szocializmus fe*é vezet és biztos előrehaladásunknak záloga népi hadseregünk minden katonáia is. Ók őrködnek a fölött, hogy nvugodtan, békésen építhessük a szebb világot nálunk és ezzel támogassuk az egész világ békevágyói dolgozóinak hatal­mas táborát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom