Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-28 / 224. szám, csütörtök

1950 szeptember 28 U J szo VERES PÉTER: A Korszun-Sevcsenkó gépállomás Kubisev járási párttitkár beszámo­lója után Jarovoj elvtárs, a gépállo­más igazgatója ismertette velünk elő­ször előadásban. azután bemutatás­ban a vezetése alatt álló gépállomást. Jarovoj igazgató hasonlóan érde­kes, gazdag, eredet' egyéniség. Mint késóbo megtudtuk, teljesen árva gyermek, szülei nem is ismerte, úgy­nevezett „bezprizornyik", elhagyott gyerek volt és — a már Magyaror­szágon is ismert Makarenko iskolájá­ban nevelkedett. S valóban, ha visz­szaemlékeziink Makarenko híres könyveire, az Üi ember kovácsára és Igor és társaira, a szemünk előtt lát­hatjuk ennek a nagy nevelőnek, mun­kája eredményét, mert Jarovoj igaz­gató rendkívül megragadó egyéni­ség. ö is alacsony, zömök ember, széles, oroszos arccal. Finom humorával, hi­valkodás nélküli egyszerűségével, bá­mulatos tárgyismeretével és a dolgok­ban otthonos vezető intelligenciáié­val. néhány nagyon emberi „harasó" gesztusával azonnal meghódít ben­nünket. Helyben vagyunk: ez az em­ber a mi emberünk — tud is erős is, jó is. Makarenkó-nevelés. ahol bebi­zonyították, hogy az acélos elvi szi­lárdság és a szeretet együtt a legiga­zibb nevelési elvek. De térjünk vissza Jarovoj elvtárs előadásához. Ezt a gépállomást 1931-ben szer­vezték meg. Jelenleg 34 kolhoz szá­mára végzi el a nehéz gépi munkát. Munkaterülete 30 ezer hektár, átmé­rőben pedig 45 kilométer, ami az itte­ni arányok mellett egyébként nem túlnagy távolság. 1949-ig — a háborús visszaeséstől eltekintve — a talaimunkák 76 száza­lékát végezték gépi erővel. 1950-ben már körülbelül 84—85 százalékot végzik el. Amint azonban már Kubi­sev járási titkár beszámolóiánál em­lítettem, ez a iárás elől jár a villamo­sításban és ennek a gépállomásnak már tíz elektromos traktora is van A két villanytelep építése 15 és 25 millió rubelbe kerül s ezt az állami meghitelezés mellett, a járás kolhoza; teremtik elő. Jarovoj igazgató beszámolója után megnéztük a gépállomás javítóműhe­lyét Hatvan munkás dolgozik benne, köztük lányok is. mert mint min­denütt Ukrajnában, itt is sok a leány és minden munkában ott dolgoznak a férfiak mellett. Ezeket a munkásokat a gépállomás, illetve az állam fizeti, mert a gépállo­mások állami költségvetéssel dolgoz­nak. A traktorvezetők viszont a kol­hozok tagjai ahonnan munkaegysé­gei után megkapnak mindent', ami a többi kolhoztagoknak jár. Ezenkívül a gépállomástól is kan minden trak­torvezető minden ledolgozott munka­egység után két és léi rubelt. Vég­eredményben egy-egy traktorvezető évi keresete 35—40 mázsa gabona — mert ennek a járásnak a kolhozaiban magasabb a gabona részesedés aránya, mint a. mironovkaiban — 3—4 ezer rúbcl, 100—200 kiló cukor és minden egyé természetbeni (burgonya, al­ma. kaposzta szalma, takarmány, stb.) amit a kolhoztagok is kapnak. A gépállomás központja rádión — mint mondtam — állandó érintkezés­ben van a határban szerte dolgozó traktorvezetőkkel. illetve a traktor­brigád mozgó bódéjával és a munká­ban. menet közben is. utasítást ad. Például éppen amikor itt voltunk, ha­talmas eső esett és leállították a trak­torokat. hogy ne gázolják-mázolják el a nyers, sáros földet, mert az ilyen munkát a jó föld évekig nem heveri ki. Levegőtlen rögökké szárad és ki­hal belőle a talaibaktériumok tenyé­nyeszete. Igy aztán nem csinálnak tá­jékozatlanságból vagy elszigetelt helyzetből rossz munkát. Ez nagyon fontos dolog, mert tudom, hogy ide­haza, a mi nagybirtokainkon, de sok­szor tönkretettek évekre egy-egy tábla földet, mert a tánvától távol a béresgazda nem merte a saiát fejétől leállítani a szántást, hiába esett az eső. Ilyen gondos és szép talajmun­kát odahaza sem traktorral, sem álla­ti igával nem igen láttunk. Rendkívüli időjárás esetén még rádlóértekezlcíef is tarthatnak ilyen módon a brigádvezetők egymás­sal és a gépállomás központ iával. Be­számolhatnak a bajokról és az akadá­dályokról is, meg a tapasztalatukról is és így, még egymástól távol dol­gozva is, közösség a gépállomás, ami rendívül nagy dolog és szocialista munkában elsőrendű gyakorlati és er­kölcsi szempont. Emellett persze, mindenki, egyénileg is felelős a rábí­zott munkáért, a gépállomásnak is — s ezen keresztül az államnak — és a kolhoznak is, amelynek egyébként ő :s tagja s ahol a terméseredményekben közvetlenül, a keresetével, mindenna­pi kenyerével és kolhozmunkás be­csületével is érdekelve van. Természetesen itt is folyamatos munkaverseny van. A 200 traktorista a 23 brigádban is, egyénenkint is ál­landó versenyben dolgozik. Egyik traktoristanő, Anna Szidorenkó Zsuk, 1100 hektár földet szántott fel egy évben, ami nemcsak óriási teljesít­mény, hanem nagy kereset is, mert minden tízórás traktormunkanap csak a normaszántással is. másfél munka­egységet jelent. Mniden őszön, a munka bevégzése után, a gépállomás dolgozói kiértéke­lik az azévi munkát, először a ter­mésátlag növelése, másodszor a kol­hozokkal kötött szerződés betartása, harmadszor a kifizetőit munkabérnek a teljesítményhez való viszonya szem­pontjából. És az állami terv keret­számai alapján úgy készítik aztán el a saját jövő évi munkatervüket, hogy azokban a tavalyi teljesítmények reá­lis túlteljesítése józanul, a valóban el­érhető mértékben illeszkedik bele. De a gépállomás télen sem alszik, mint gondolni lehetne. Az általános javítómunkák mellett. melyekbe a kolhozokba tartozó traktorvezetőket is bevonják és amiért természetesen külön munkabért kapnak. tanfolyamokat rendeznek traktor­vezetők és komba invezetők szá­mára. A tanfolyamok háromhónaposak és minden kolhoz éveffte 2. a kisebbek egy tagot küldenek be traktorvezető tanfolyamra, hogy minél több kikép­zett gépmunkásuk legyen. A területi gépészek (a mozgó ja­vítóműhelyek vezetőit nevezik így) és a gépkezelők egy é\T1g tanulnak. Négy mozgó javítóműhelye van a gépálló­másnak, tehát a traktorokat nem kell bevontatni az állomásra, ha kijavít­ható hibájuk van. Ez nagyon fontos, mert a holt-vontatás nagyon nehéz munka, egy másik erős gépet igényel és nagyon megdrágítja a munkát. A gépállomáson 108 traktor, 10 kombájn és 55 cséplőszekrény. amel­lett rengeteg traktorvontatású mezei gép, teherautók és minden van. A gépállomás személyzete, a traktoris­tákkal együtt közel háromszáz ember hajtották a földek tagosítását ^zažáncon A szalánci földműveseknek már 99 százaléka belépett a földműves szö­vetkezetbe. Ezek a földművesek el­határozták, hogy közösen müveiik meg földjeiket. A közös szántásnál és a sikeres aratási munkálatok alatt szerzett tapasztalatok után még jú­liusban elhatározták, hogy megvaló­sítják a földek tagosítását és beve­zetik az egész határban a közös ve­tési eljárást. A közös vetési eljárás tervét, va­lamint a földek tagosítását a kassai kerületi Nemzeti Bizottság mezőgaz­dasági osztályának segítségével dol­gozták ki. Ezt a tervet több taggyű­lésen megbeszélték és végül a tagok elfogadták. A mérnökök augusztus­ban kezdték meg a földek felméré­sét Eddi* azokat a parcellákat ta­gos'tották amelyekbe az ősziek veté­Fí<- t"rve-'>. Azoknak a földeknek a tagosítása, amelyekbe tavasziakat vetnek, most van folyamatban. A földek tagosítását 490 hektáron hajt­! ják végre. A földek tagositása sze­j rint 90 hektáron búzát és 15 hektá­. ron rozsot vetnek. A tavalyi évvel 1 szemben a búza és a rozs vetését ! csökkentik, míg az árpa és takar­mányfélék vetését emelik. ' Az ősziek vetését azonnal meg­kezdik, amint az időjárás kedvezőbb lesz. A szalánci szövetkezet az őszi vetésre gondosan előkészítette a föl­deket és jóminöségü vetőmagot is biztosított. Az EFSz tagjai elhatározták, hogy áttérnek a második típusú szövetke­zeti formára, mert belátták, hogy a közös mezőgazdasági nagytermelés­sel tudják csak életszínvonalukat emelni. Minden földműves meg van elégedve a határ új elrendezésével. A szalánci szövetkezet példáját a környező községek földművesei is kö­vetik. Több községben elhatározták hogy megalakítják az Egységes Föld­műves Szövetkezetet. és az egész fölött Jarivoi elvtárs áll. És jól áll. Épp úgy, mint Kubisev párttitkárnak, a fejében van az egész munkaköre, gépekkel. emberekkel, műhelyekkel. Mindenről tud. mint a jó gazda — ahogy mondani szokták —, száz szeme van. ismeri a munkát, nem lehet — pesti nyelven szólva — „átejteni" sehol, semmiben. Lenin és Sztálin elméleti írásait épp úgy isme­ri, mint a saját körzete földiét és né­pét, az orosz és világirodalmat épp úgy ismeri, mint az orosz és ukrán népi dalokat és táncokat. Mert még ebben is elő jár és példát mutat. Min­denki másnál jobban tud énekelni és táncolni és nem restelli elkezdeni. \ Tem féi, hogy leszáll a tekintélye, mert az a vele dolgozó emberek becsülésén, bizalmán, szeretetén áll. mint erős sziklán. A gépállomáson 30 kommunista párttag van. De hogy hánv a Kom­'szomol-tag, elfelejtettük megkérdez­ni, mert még mindig nem tanultunk meg helyesen, kapkodás nélkül kér­dezni. A pártonkívüliek szakmai és politi­kai nevelése a nyilvános pártgyűlése­ken és a szakmai, üzemi kultúrmunka keretében folyik. Ezután kinn a határban megnéztük a- elektromostraktorok munkáját. Nyolcvan kilométer vezetékük van már a határban. Az áram bekapcso­lása igen egyszerű, mint minden, amit a szovjet szakemberek csinálnak. Van egy mozgó transzformátor-kocsijuk erra a célra, amelyet a kellő helyen leállítanak, kinn a szántóföldön. Fel­kapcsolják a vezetékre és levezetik az áramot. Ebből a transzformátorkocsi­ból nyúlik ki a 800 méter hosszú áramvezető kábel, amelvet az ekés traktor menetközben szépen legömbö­lyít. Erre a célra a traktor elején egy hatalmas forgódob van. amelyet egy külön kis motor hajt. Az egész szer­kezet — mint Pesten mondanák — ..pofonegyszerű". Oldalra pedig egé­szen 1500 méterig meg lehet hosz­szabbítani a kábelt, úgy, hogy egy­álltóhelyből hatalmas darab földet szánthat meg az egv transzformátor­ral dolgozó elektromos traktor. Nem kell a vezetéket sűrűn vezetni, mert az nagy anyagfelhasználást és sok munkát igényelne. Megnéztük a szántást is. A villa­mostraktorok ' gyorsan járnak és az ekéik nagyon jó munkát csinálnak, mert a gyorsabb menet a föld porrá­omlását elősegíti. A szántás mélysé­ge, mint Ukrajnában általában, gabona alá 22 cm, cukorrépa, tengeri és más kapások alá 27 centiméter mély. Azt is láttuk, hogv, a dűlő félolda­lán még hordták és csépelték a len­csét. a másik oldalon pedig már szántottak az elektromos traktorok. Igy igen, így lehet jövőre jó termés! Lencse után különben is. mint minden hüvelyes és pillangós után, nagyon jó gabonatermés várható. A villamoserővel- hajtott traktorok szántási költsége — pedig még csak most kezdik — máris 12.10 rubelre csökkent hektáronként, míg az olajjal váló szántás költsége 17 rúbel. Már az első lépésnél 25—30 százalékos megtakarítás. Milyen szép lesz, ha majd a folyók vizével nemcsak öntözik, hanem meg is müvelik a földeket, ha az árammá alakított vízáradat traktorokat, gépeket mozgat szerte a kolhozföldeken. A csoportunkban, levő egyik magyar traktorista-lány. Bors Mária, mindjárt fel is ült a villamos traktorra ,és ke­rült egyet az ukrán földön. Természetesen ezekkel a gépekkel mélyebben is lehet szántani. Hármas ekével 48—50 centiméter mélyen is megszántják a földet, ahol úgy szük­séges. Napi átlagteljesítményük. közép­mély szántásra átszámítva a minden­féle könnyebb és nehezebb talajmun­kát, óránként 0.6 hektár. De vannak olyan sztahánovista traktorvezetők, akik elérik a 0.9 hektárt s ígv egy tíz­órás norma-munkanapon 9 hektárt szántanak fel, ugyancsak 15 lóerőre átszámítva a különböző lóerejü trak­torok teljesítményét. Maga az egész elektromos földmű­velés meggyőző és megragadó példá­ja annak, miként lehet kihozni a lá­bunk alatt levő anvaföldből mindazt, ami benne rejtőzik. * Este. fürdő és vacsora után a kor­szuni kultúrházban koncertet rendez­nek a magyar vendégek tiszteletére. Nem én mondom először, de minden alkalommal meg kell mondani, hogy énekelni és muzsikálni mennvire tud­nak még a legtávolabbi falvakban és tanyákon. Korszun pedig már kis­város, olyan kultúrházzal, amilyen — sajnos — nálunk még nagyobb váro­sokban is ritkán található. 1 1 epsľjesi kerületben az állami gépállomások 5.513 liekfárosí szántották fel a mezsgyéket Az állami gépállomások az eperjesi kerületben a tarlószántás alatt 5513 hektáron szántották fel a mezsgyéket. Ezáltal az UMEZ az eperjesi kerület, ben a tarlóhántási tervet 135%-ra tel­jesítette. A tarlóhántási ellenterv tel­jesítésében a gépállomások még csak 65%-nál tartanak. Az állami gépállomások azoknál a magasabb tipusú EFSz-eknél, amelyek­kel egész évi szerződéseket kötöttek, munkabrigádokat szerveznek. Az eper­jesi kerület minden gépállomása ki­küld egy brigádot valamelyik EFSz­be. ahol az illető brigád egész éven keresztül dolgozni fog. Ez a brigád­rendszer nagyon előnyös, mert a trak­toristáknak érdeke lesz a jó termés elérése. Minden brigád átlag hat trak. toristábó! áll. Egy traktor normája az őszi munkákban 3 hektár középszán­tás naponta. Az eperjesi kerületben eddig 22 ma­gasabb típusú szövetkezet kötött egész évi szerződést állami gépállomá­sokkal. Az egész évi szerződések megköté. sében az eperjesi kerület szövetkeze­tei még nem érték el a kívánt ered­ményt, főleg azért, mert a szövetke­zetekben még nem dolgozták ki a munka és a pénzügyi terveket. Ezek nélkül pedig a szerződések megkötése lehetetlen. Szeptember 22-ig az eperjesi kerü­letben a földek tagosítását 46 szö­vetkezetben teljesen megvalósították. A földek tagosítása további 9 maga­sabb típusú szövetkezetben folyamat­ban van, és további 9 szövetkezet pe­dig már kérvényezte a kerületi Nem­zeti .Bizottságon a földek tagosítását. A mezőgazdasági osztály rövid időn belül ellenőrzi a földek tagosítását. Egyidejűleg megállapítja a föld geoló­giai összetételét, valamint a legmeg­felelőbb vetési eljárást és irányt mu­tat az illető szövetkezetnek a terme­lésben. , Btecs áttért a harmadik tipusú szövetkezeti formára A fejlődési folyamat és a szocializ­mus megvalósítása a falun is szüksé­gessé tette, hogy az EFSz a harmadik típusú szövetkezeti formára térjen át. Ennek megfelelően kidolgoztuk az egész évi munkatervet, amelynek alapján aztán az egyes munkákat el­végezzük. Ezzel egyidejűleg azonban még azt is elmondhatjuk, hogy közsé­günk többi földművesei is, akik még nem tagjai a szövetkezetnek, elfogad­ták az egész községre kiterjedő közös vetési e'járást és már meg is kezd­ték az őszi munkákat. ­Mindezek a dolgok soha se.m látott válozást hoztak a falu életébe, mert bizony nálunk is ahol azelőtt csak az öröklött holdak szerint mérték az em­bert, — most az egész község föld­művesei hosszú kocsisorokkal indul­tak ki a határba, hogy közös munkával kezdjék meg az őszi munkákat és el­tüntessék azokat a barázdákat, ame­lyek az emberek között határvonalat jelentettek és megküonböztették az egyik embert a másiktól. Most, ahogy az eke lefordítja és eltünteti a baráz­dákat, épp^n úgy tűnnek el a holdak­adta megkülönböztetések is. Ha lesz­nek is az emberek között különbségek, akkor azt nem a holdak, hanem a vég­zett munka fogja meghatározni. Nekünk, a szövetkezet tagjainak az a célunk hogy a község minden dol­gozó parasztját meggyőzzük a szö­vetkezeti gazdálkodás előnyeiről és jó példákkal, jó eredményekkel bebizo­nyítsuk azt hogy az egyedüli helyes útra tértünk, amikor a szövetkezeti gazdálkodás magasabb formáira tér­tünk át. Ezt pedig szükségessé tette az, hogy az ipari termelés fejlődésével a mezőgazdasági termelés is lépést tudjon tartani. Azonkívül pedig a szö­vetkezeti gazdálkodással megkönnyít­jük a földművesek munkáját és gya­rapítjuk jövedelmüket. Igy majd las­san eltűnnek a falu é« a város közötti különbségek, mert a szövetkezeti élet lehetőségeket ad a dolgozó parasztnak arra, hogy tudását gyarapítsa és. em­berhez méltó élete* éljen. Ugy hiszem dolgozó parasztságunk­nak az a része is, amely még nem tagja a szövetkezetnek, ezekkel a gon­dolatokkal és abban a szellemben in­dult munkára, hogy a barázdák eltün­tetésével szakítsanak a mult káros csö­kevényeivel es olyan útra térjenek, amely a dolgozó parasztság felemel­kedéséhez vezet Sóóky Lajos, Bucs. A közlekedési vállalatok készülnek a raagy eszi terméiiyszáilításra A őszi munkálatok, különösen pe­dig a terményszállítás a CSD alkal­mazottait csúcsteljesítményekre ösz­tönzik E feladatok sima és eredmé­nyes végrehajtása érdekében szep­tember 25-én a kerületi nemzati bi­zottság közlekedésügyi osztálya ta­nácskozásokat tartott, amelyeken jelen volt G reth közlekedésügyi meg­bízott Maratanovič, a Kerületi Nem­zeti Bizottság elnöke, Chalupa, a ČSD vezérigazgatója és több más kimagasló egyéniség. Mindenekelőtt a répaszállítás kér­dését tárgyalták meg, amely a vasúti szállításra a legnagyobb feladatot ró­ja. E fokozott feladatok megvalósí­tása érdekében kerületi és járási bi­zottságokat létesítettek, amelyek ál­landó összeköttetésben lesznek a cu­korgyárakkal, a vasúttal és a föld­müvesekkel. E bizottság tevékenysé­ge arra való, hogy minden közleke­dési zavart kiküszöböljön. A bizott­ságnak annál is nagyobb a feladata, mert a vasútnak az őszi szállítások idején nem áll nagyobb mennyiségű kocsi rendelkezésére. A répa szállí­tásánál ezért szükséges, hogy a va­súti kocsikat ne raktárnak képzel­jük, és a ki- és berakás vasárnap és éjjel is folyjon. A vasárnapi ki- és berakodó munkálatokra brigádokat fognak toborozni Gireth közlekedésügyi megbízott a közeljövőben a többi kerületeket is meglátogatja, hogy tanácskozásokat folytasson a kerület és a közlekedési vállalatok vezetőivel az őszi szállítá­sok gyors megvalósításáról. Az ábrahámi EFSz felkészült az öszi munkákra Az ábrahámi szövetkezeti tagok számára az alaposan kidolgozott öszi munkák terve biztosítja a sikert. A terv kidolgozásában felhasznál­ták az aratási és cséplési munkák fo­lyamán szerzett tapasztalatokat. A z ábrahámi EFSz 278 hektár föl­det müveinek meg közösen. Már végrehajtották a földek tagosítását is. A kis parcellák egész tömegéből 13 nagy táblát csináltak. Az öszi munkák tervének értelmében a kö­vetkező munkákat fogják elvégezni. A -mélyszántást 270 hektáron, 10 hektár előkészítést az öszi takar­mányok alá, 10.85 hektár előkészíté­sét a rozs alá, 43.42 hektár előkészí­tését búza alá, 15 hektár előkészíté­sét a vetömag-búza alá, a kukorica betakarítását 6 hekturról cukorrépa szedést 4 hektárról és burgonyasze­dést 0.5 hektárról. A terv nemcsak az egyes munka­fajtákat és a talaj előkészítését az egyes termények alá foglalja macá­ban, hanem az egyes munkaerők na­pi teljesesítménye elvégzésének pon­tos időpontját, a munkaerők és a gé­pek igénybevételét is. Egy munkaerő naponta 170 q trágya kihordását végz : el A munkát október 17-én kezdik meg és három napig tart. A trágyahordást egy traktor és őt mun­kaerő végzi. A mélyszántás elvég­zése 200 hektáron négy traktor, se­gítségével (napi teljesítmény 2 hek­tár) 24 napig tart. A mélyszántás elvégzésére a négy traktoron kívül 4 munkaerőt is beosztottak. Az öszi munkákra az ábrahámi szövetkezeti tagok két munkacsopor­tot alakítottak. Az első csoport, amely kéziszerszámokkal fog dolgoz­ni, 15 ágból áll. Csoportvezető itt Párák Károly. A második csoport gépekkel és fogatokkal fog dolgozni és tíz tagból áll. A csoportvezető Krivoszudszky Ferenc. Az első cso­port gondjaira a következő munkák elvégzése van bízva: kukoricaszedés, kukoricakóró vágás, burgonya beta­karítás, cukorrépa szedése és tisztí­tása és az istállótrágya elterítése. A második csoport a kukorica és a bur­gonya elszállításáról, a cukorrépa szedéséről és elszállításáról, valam nt a cukorrépa szeletek elszállításáról gondoskodik. A második csoport négy tagja a műtrágya és a vetőmag beszerzéséről is gondoskodik vala­mint a vetés alá való boronázásról, hengerezésröl, és a műtrágya szórá­sáról is. Az őszi munkák 350.317 Kčs költséggel járnak. Ebből az ösz­szegből a vetőmag és a műtrágya beszerzésre 156.677 Kés, a gépmun­kák elvégzésére 138.840 Kčs, a fo­gatmunkákra 35.530 Kčs, a kézzel végzett munkákra pedig 18.450 Kčs esik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom