Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-27 / 223. szám, szerda

1950 szeptember 28 U J szo BEL- ÉS KÜLFÖLDI LAPSZEMLE PRAVDA A Szlovákiai Kommunista Párt IMÍponti lapja hosszú cikkben értékeli Bartók Béla munkásságát. Többek között ezeket írja: HBartók a legnagyobb szociális és nemzeti elnyomás ideje alatt, a dolgozó nép hallatlan kizsákmányolása idejében a nemzetek népművészetével foglalkozott, a nép között élt, tanulmányozta és gyűjtötte a nép zenei és énekmegnyilatkozásalt és munkássága alapjául tette. Nekünk Bartókkal annál is inkább vannak szeretetteljes kapcsolataink, mert Szlovákiához rokoni kötelékek főzték és életének egy részét itt élte le közöttünk Bartók művei nagy hagyaték az emberiségnek és nekünk elsőrendű kötelességünk még közelebb férkőznünk hozzá, annál is inkább, mert Bartók alkotásainak jelentős részét népünknek szentelte, népünk zenei megny latkozásalvaf gazdagította alkotásait. A szlovák népi dalok gyűjteményének kiadása, amely már saitó alatt van, végre több mint húszéves érdektelenség után az első lépés fesz. hogy értékes munkájához közelebb jussunk s közelebb jussunk nagy hagyományaihoz." OBRANA ĽUDU A csehszlovák népi hadsereg központi lapjában Jozef Zatĺka i élmunkás levelét olvashatjuk. Zatlkai elvtárs hadseregünk tagjaihoz intézett levelében ezeket frja: „Ml, élmunkások az idei katonai es-, küre úgy tekintünk és úgy nézünk a ti eskütökre, hogy necsak ígéretet tegyetek, hanem teljesítsétek is mindazokat a feladatokat, amelvek megoldása előttetek áll. Hajtsátok azokat végre részleteikbea Esküdjetek a nagy Sztálin és a Vörös Hadsereg becsületére, amely bennünket a kapitalista járom alól szabadított fel. Ügy vélem, mély szakadék áll fenn a nép és a hadsereg között a kapitalista világban, ahol a tábornoki kar a hadsereget a dolgozó nép. saiát népe ellen képezi ki. És ezért keményedjenek meg az eskűmondás közben szíveltek az úri haszonlesőkkel szemben, akik oda akarnak juttatni bennünket, ahova egyetlen egy munkás sem akar jutni, akik azt szeretnék, hogy úgy éljünk, mint München előtt, mint a burzsoázia és Tlszó Ideiében, hogy kofdúsbottaf a kezünkben jár luk a világot. Nem, soha többé! Katonák, éppen ezért esküdjetek meg arra, hogy a dolgozó nép vívmánvaft védeni fogjátok a kapitalista tőkések ellen, akik nekünk semmit sem adtak. Mi munkások összeforrtunk a hadsereggel, összeforrasztott bennünket mindenekelőtt az a lángoló szeretet, amellyel a Szovfetúnió iránt viseltetünk, az a tisztelet és hála amelyet felszabadítónk, a Vörös Hadsereg iránt érzünk. Ebben reilik építő erőnk, amelyet hazánk érdekében gyümölcsöztetünk. Mi dolgozók szeretjük hadseregünket, čepička elvtárs hadseregét és ml büszkén és bátran állíthatjuk: a mi hadseregünk a nép hadserege, a béke hadserege, amely köztársaságunk első katonájának és élmunkásának, Klement Gottwaldnak parancsára hallgat. Éljen a Csehszlovákiai Kommunista Párti Éljen az egész világ nagy vezére és tanítója, a világbéke legnagyobb őre és reménye, Sztálin elvtárs!" PRACA A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szlovákiai lapia „A szocialista munka hősei" címmel a következőket írja: „Keletszlovákiában Iparunkat építjük s ugyanakkor modern lakásegységeket és tanonclnternátusainkat is. Az építkezési munkák szépen haladnak, ebben kiváló részük van kőmövesélmunkásainknak. Ezek közé a lelkes szocialista munkások közé tartozik Mikula elvtárs élmunkáscsoportja, amely a munkát komolvan veszi, de ugyanakkor egy percre sem szűnik a a mosolygás, röpködnek az élcek munka közben. Az elmunkáscsoport tagjai azt mondják, hogy a lesjobb újító javaslat a munkához való szeretet és étvágy. Azt a munkát, amely hatvan napra előirányozva, harmincegy nap alatt végezték el. tehát a normát magasan túllépik. Az eredmény természetesen aztán a fizetési borítékokon is meglátszik. Bielik elvtárs, a Míkda-féle csoport egyik tagja, főiskol.íra készül. Minden bizonynyal jó építész lesz belőle. Ennek a brigádnak valamennyi kőművese tisztában van azzal, hogy az átképzős kőműveseket j ô' megtanítják a szakmára. Különben a szlovákiai építő munkásoknak ez az élmunkáscsoDort a kővetkezőket üzeni: Ma mindenki közületek bebizonyíthatja hazafiasságát, a Kommunista Párt és az állam iránti érzelmeit, nagy hitét a szocializmus győzelmében, mert minden egyes tégla, amelyet kezetekbe fogtok, lépést jelent a további jólét felé. a ml és az utánunk következők örömtelibb éhtéhez. Mi, a szninai kohóéoítkezé-- kőművesei ennek tudatában vagyunk és eszerint is dolgozunk." Független Magyarország A Független Magyarország hírt ad arról, hogy a Szovjetunióból a Magyar Népköztársaság területére megérkezett az 52 tagú kolhozparaszt küldöttség. Dögei Imre, a Magyar Dolgozók Partja Központi Vezetősége és a földmüvelésügyi minisztérium nevében köszöntötte a küldötteket. Az üdvözlésekre Popovics Demeter, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának tagja, a küldött, ség vezetője, válaszolt: „Népünk győzelme a világ népeinek győzelme, a kis nemzetek győzelme ls volt, mert felszabadítva a dicső szovjet hadsereg által megkezdhette hazájának újjáépítését, a népi demokratikus állam felépítését, a szocialista társadalmi rend megszervezését. Minden kis győzelem azt jelenti, hogy egy téglával járulunk hozzá a világ békefrontjának megerősödéséhez és egy csapással többet mértünk a háborús gyujtogatókra. Mi nap, mint nap, a nap minden órájában érezzük a nagy bolsevik pártunk és annak szeretett vezére, Sztálin elvtárs segítő kezét és ezért mélységes hálával vagyunk eltelve iránta, mert az ő bölcs előrelátása mindig megmutatta a helyes utat, amelyen haladnunk kell." BODA ISTVÁN: cütépitőb Ezernyi kődarab, szilánk Pattogott szerte, szerte. Emelkedett a kalapács Ahogy ütemben verte. Nagy zaj volt végig az úton Gép dohogás és füttv-jeL A fuvarosok homokot Hordtak a szekerükkel. Lovak hőköltek félre a Hengerezőgép mellett Fogyott a rossz út és a jó Már mind hosszabra tellett. Fogyott a rossz út és a Jó Már átnyúlt a jövőbe. S piros fényt zuhogott a nyár A dolgos építőkre. A szovjet dogozók milliós a szocialista munkaVILAGOSSAG A romániai Magyar Népi Szövetség napilapja hírt ad arról, hogy a kolozsvári „Herbák János müvek" dolgozói megindították az egyéni takarékossági verseny mozgalmat. A lap ezeket Írja: „A takarékossági folyószámlák megnyitására vonatkozó versenyfelhívás erős visszhangra talált a „Herbák János müvek" finom bőrgyárának kidolgozó osztályán ls. Az osztály munkásai és technikusai vállalták, hogy felhasználják az üzem udvarán évek 6ta hányódó hulladékot és ezzel 1950 december 31-ig két ée fél millió lejt takarítanak meg. Az üzem másik csoportja, a festék felhasználásnál vezet be rendkívüli megtakarítást, amely 1 millió lej megtakarítást jelent az Üzemnek. Ebbe a versenymozgalomba az üzem mérnökei és technikusai ls bekapcsolódtak, több új szovjet módszert vezettek be, amelynek révén az lizem ez évben 5 millió lej megtakarításhoz jut." A tisztaság megóvja az egészséget! A tisztaság fokozza a munkabírást! A titztaság megőrzésére raktárunkon tartunk t mosó- és toalettszappant (jegyre és szabadon), szappanpelyhet, mosóport, cipókrémet tubusokban és dobozokban, parkettpasztákat, é9 sok más tisztítóeszközt. »„á ogassa meg elárusító helyeinket, szívesen adunk Önnek tanácsot és készségesen kiszolgáljuk önt. CHEMODROGA, nemzeti vállalat. 1669/

v verseden A szocialista munkaversenv a szovjet hatalom első éveiben született meg. Ebben az időszakban születtek meg a szocialista munkaverseny első formái: a kommunista szombatok. A munkaversenvek szakadatlan fejlődésének eredménye lett a szocialista verseny legmagasabb formája a Sztahanov-mozgalom. A napokban lesz tizenöt éve, hogy ez a nagyszerű mozgalom megszületett. A sztahanovi mozgalom abban az időben alakult ki, amikor a szovjet ipar már megerősö• dött és alapját az élenjáró új technií ka jelentette. A sztahanovisták a leg5 haladottabb munkások voltak, akik tökéletesen elsajátították a technikát és sok újítást valósítottak meg a munkaszervezés terén. Igy sorjában megdöntők a régi, elavult normákat és a helyükbe új magasabb normákat létesítettek. A szocialista verseny nagyban elősegítette az első és a második ötéves terv határidőelőtti teljesítését. Még nagyobb lendületet vett a munkaverseny a második világháború idején. A szovjet emberek példátlan hősiessége nemcsak a harctereken, hanem a munka frontján is megnyilvánult. A háború befejezése után a sztahanovista mozgalom irányt vett a kollektív sztahanovista munka megszervezésére vagyis arra, hogy az egyes vállalatokon belül minden munkás sztahanovista legyen és rendszeresen túlteljesítse normáját és termelési feladatait. Széles körben bontakozik kí a különböző termelési teljesítmények megjavításáért' indított munkaverseny. A gyárak, az üzemek dolgozói versenyben vannak egymással a nyersanyaggal, fűtőanyaggal, villamosenergiával való takarékoskodásért, a gépek termelékenységének növeléséért, a termékek minőségének emeléséért. E versenyek kezdeményezői a legkiválóbb sztahanovisták voltak. Csutkih, aki a Kiváló minőségérte folyó verseny kezdeményezője, Koisabelnyikova és Kuznyecov. akik a komplex tatakarékossági brigádok kezdeményezői voltak Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, mivel magyarázható a dolgozóknak ilyen tömeges résztvétele a munkaversenyben. A válasz kézenfekvő. A szocializmusban megváltozott a dolgozók viszonya a termeléshez. A vocialista állam legfontosabb cé'k íüzése a nép életszínvonalának, anv gl és kulturális jólétének szakadatlan emelése. Az életszínvonalat pedig csak abban az esetben lehet emelni, ha a népgazdaság gyorsan fejlődik és minden egyes vállalat egvre jobban dolgozik. Valamennyi szovjet munkás megérti ezt és ezért igyekszik mindent megtenni muhkáia megjavítása érdekében. Ezért törekszik arra, hogy napról napra termelékenyebben dolgozzék. Az a megbecsülés, amelvben a dolgozó ember a Szovjetúnióban részesül, egyre jobban emeli a dolgozók aktivitását és kezdeményező készségét és elősegíti a szocialista munkaverseny szakadatlan növekedését. A szocialista munkaverseny segítségére van a szovjet államnak abban, hogy a legbonyolultabb technikai és gazdasági feladatok is sikeresen megoldja és megvalósítsa a népgazdaság páratlan ütemű fejlődését. ÔÄRfOK B f IA Irta: SZABÓ FERENC. Engedélyezve P 1079.777/50-11/3. öt éve, szeptember 25-én halt meg a magyar zeneművészetnek Erkel és Liszt mellett legkimagaslóbb klasszikusa: Bartók Béla. A XX. század művésze volt. Alkotásaiból kiütköznek az imperializmus korának mély, kibékíthetetlen ellentmondásai. Művészetére hatottak a zeneművészet halhatatlan klasszikusainak nagy hagyományai, művészetét átitatta a magyar népdal csodás gazdagságú dallamvilága, de lényegében egészséges alapokon nyugvó zenéjére jelentős mértékben hatott a nyugati, polgári dekadencia romboló szellemisége is. Ez a tragikus ellentmondás, burkoltan vagy nyiltan. de végigvonul és felfedezhető Bartók alkotásainak hosszú során Művei mégis már évtizedek óta úgy élnek a köztudatban Magyarország határain túl is, mint korunk haladó zeneművészetének a legjelentősebbek közé sorolható megnyilvánulásai, mint egv jobb és emberibb jövő felé való törekvés leküzdhetetlen vágyának zenei dokumentumai. Bartók ifjúsága szervesen összeforr az 1848/49-es magyar forradafem eszmevilágával. Gyűlöli a magvar népet elnyomó Habsburgokat és azoknak *nagyarságukat megtagadó kiszolgálóit. Lelkesedik a magyar szabadságért és Kossuth Lajosról szimfóniát ír. Gyűlöli a Habsburg elnyomás legfőbb támaszát. a feudál-kapitalista földesúri reakciót. Huszonnégy éves korában minden figyelmét az évszázadokon keresztül elnyomott és kizsákmányolt magyar parasztság dalaira összpontosítja és minden szabad ideiét összegyűjtésükre áldozza. Kodálv Zoltánnal együtt tanulmányozza, tudományosan és művészetileg feldolgozza őket. Zenei nyelvezete szervesen felszívja a dolgozó parasztság plebejusi hangját és élete végéig ez lesz műveinek egyik legjellegzetesebb sajátossága, ez lesz művészetének egyik legfőbb ihletforrása, ez lesz az az egyik legfőbb erő, amely végső fokon semlegesítette a mérget és megakadályozta, hogy a formalizmus bomlasztó és romboló hatása megtörje Bartók hatalmas tehetségét és kiapadhatatlan alkotó ereiét. A magyar népdal gyűjtése és tanulmányozása felkeltette Bartók mélyen szenvedélyes érdeklődését a magyarsággal szomszédos néoek népzenéje iránt is. Egyforma szeretettel és megbecsüléssel dolgozza fel a magyar, szlovák, román, bolgár és más népek dalait. De ami ennél is lényegesebb és ami mindennél mélyebben rávilágít Bartók becsületesen demokrata mivoltára az, hogy ezen népek népzenéjének elemei testvéri közösségben, harmónikus egységben forrnak össze műveiben. Zenéie már a 900-as évek elején azt szimbolizálja, arról beszél, ami most válik általánosan tudatossá a Duna völgyében. Bartók zenéje már évtizedek óta azt dokumentálja, hogy mennyi közös és rokon vonás, mennyi egységesen összehangolható van Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgána dolgozó népeinek kultúrájában: hogy szabadságuk, függetlenségük és boldogulásuk legfontosabb előíeltétele: megteremteni egymás megértésének és megbecsülésének őszinte. baráti légkörét. A népét, a szabadságot szerető, demokrata Bartók zenéiéből kicsendül az imperializmus korának minden nyomorúsága, borzalma és embertelensége. Lenyűgöző az a szenvedély, amellyel a fasizmus megnyilatkozásait gyűlölte és művészi tragédiájának legfőbb gyökere, ezzel magvarázható, hogy zenéje végső fokon mindig pesszimista, ez az oka annak is, hogy zenéjébe komoly mértékben behatoltak a formalizmus elemei. A világ haladó zenészei, de elsősorban a szovjet zene művelői a maga ellentmondánaiban is szeretik és nagvrabecsülik Barjók művészetét. Elsősorban azt értékelik Bartókban, ami a haladó, az antifasiszta, a népével összeforrt demokrata művészre vall. Sosztákovics például így nyilatkozott Bartók egyik zeneművéről: „Nagyon tetszett a VI. kvartett. Ez a mű — nagyszerű mester kiváló alkotása." A Szovjetúnióban rendkívül nagyvabecsülik Bartóknak a néndalkutatás ter#n kifejtett működését. A szovjet előadóművészek sokat iátszák népdalfeldolgozásait és azokat a műveit, amelyek&n a népzenei elemek döntő módon értényre jutnak. Szovjetúnióban Bartók műveit az Állami Zenekiadó kiadja éč terieszti. .Bartók művészete azonban, bármiiven nagy és zseniális is, úgy, ahogy ránk maradt, a maga teljes egészében és minden valójával, nem folytatható. Nem folytatható, mert ma már más a korunk valósága, mert mi hiszünk és minden erőnkkel emberhez méltó, meleg és biztos otthont akarunk varázsolni. Bartók egészséges népzenei gyökeréről le kell hántani az idegen hatásokat és mindazt, ami korunk szellemiségének gifejezésére ma már alkalmatlan. Azokat a műveit értékeli sokra a haladó világ, amelyekben az új, a plebéjüsi hang: a népzenei alap, a múlt haladó klasszikus hagyományai és a realizmusra való törekvés világosan és határozottan megnyilatkoznak. Mi, haladó zenészek, nem folytatjuk, mert nincs semmi okunk folytatni Bartók emberileg érthető, de számunkra elfogadhatatlan pesszimizmusát. Mi hiszünk az emberiség fejlődésében. Mi tudjuk, hogv az építő munka és a békéért folvó harc útján lerakjuk egy boldogabb, emberhez méltóbb jövő biztos alapjait. Bartóknak ez a hit nem adatott meg, de ő mégis a miénk, mert velünk és csak velünk van. mert élete művét szervesebben és következetesebben elmélyítve mi fellesszűk tovább. Bartók velünk van és elválaszthatatlanul a béke táborához tartozik. Amiről nem szól Amerika hangja UJ SZO, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava. Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-77. FÖéa felelősszerkesztő: Lflrlncz Gyula feladó és lrftnyltó postahivatal: Bratislava n Nvomla és kiadja a Pravda Nemzet! Vállalat Bratislava. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540,—, % évre 270 % évre 135 1 hónapra 45.— KCs A hetilap (csütörtöki szám) előfizetése 1 évre 150 % évre 75.—. % évre 4f).— Kős. A KEPES KÖNY

V <J*É

zetésc eSy évre NÉPNAPmíFral együtt 120 Kčs. Egy bátor békeharcos John Flowers-nek hívják azt a néger hajópincért, aki nem kevesebb mint ezer békealáírást gyűjtött — Amerikában. Nem kis dolog ez abban az országban, ahol azokat is üldözik, akik aláírják a stockholmi határozatot, hát még azokat, akik gyűjtik az aláírásokat Flowers elmondotta, hogy utasainak kilencven százaléka örömmel Irta alá az ívet. »Mindenki undorral fordul el a háború gondolatától* . — mondotta a derék békeharcos, akit az amerikai Békebtzottság elnöke kitüntetésben részesített. Kezdhetik elölről... Megírták a lapok, hogy tizenkilenc háborús főbünös náci az amerikai hatóságok jóvoltából amnesztiát kapott és kisétált a landbergi börtönből. Javarészüket életfogytiglani büntetéssel sújtották. Fr.tz Ter Meer, aki mérges gázokat szállított Auschwítznak, gúnyos mosollyal válaszolta az újságírók kérdésére: »Ötévi pihenés után ismét dolgozni fogok*. Friedrich Flick elsőosztályú háborús bűnöst hatalmas sötétkék Sedanautó várta r kijáratnál. »Nem foglalkozom politikával — mondotta — ezután is gyáros leszek*. (Természetesen hadianyag-gyáros.) Ottó Dietrich, Hitler volt sajtófőnöke majdnem megverte az újságírókat, akik tervei felől érdeklődtek. Majd haragosan mondotta: »Emlékirataimat fogom sajtó e í rendezni*. Az amerikai sajtó nyilván már feni a fogát erre a szenzációra. | A marshallizáit Tito országából A kapitalista-imperialista New York Herald Tribúne belgrádi tudósítója elképesztő tudósítást közöl Tito országából. Elmondja, hogy az árak két év alatt, mióta Tito elárulta az országot a háromszorosára emelkedtek Zsír, nincs, egy liter napraforgóolaj hétszáz dinár, egy munkás egyheti jövedelme. Textilárut egyáltalán nem lehet kapni. Az újságíró becslése szerint az életnívó az utolsó esztendőben száz százalékkal csökkent. Jó üzlet a háború Az amerikai filmipar hivatalos lapja, a Variety lelkesen állapítja meg, hogy a koreai háború jót tett a halódó hollywoodi filmüzletnek. »Az infláció hírére jobban mennek a mozik — trja — és nagyobb a vállalkozó kedv. Figyelmeztetjük a mozisokat, ne tűzzenek műsorra olyan filmet, ami gyalázza a japánokat, mert a japánokkal a koreai háború idejére jóban kell lennünk és kormányköröknek nem . rokonszenves most a japánellenes propaganda*. Megállapítja végül a hivatalos filmujság, hogy egy hosszú háború felélesztheti az agonizáló filmüzletet Miután a nagy hollywood gyáraknak ugyanazok a tőkések a főrészvényeset akik Amerika politikáját irányítják, nem kétséges, hogy igyekeznek hosszú háborút szítani.