Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-24 / 221. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 szeptember 24, vasárnap 3 Kčs III. évfolyam, 221. szám (JzoUamik. a népucnelói munkát az üzemekben Az ellentervezés befejezése után, szilárdabb normákkal kíizd a békéért a komárnoi Skoda-üzem Az ellentervezés megmutatta, hogy üzemeink dolgozói felismerték a tervszerű szocialista gazdálkodás nagy jelentőségét. Normaszllárditásukkal, jobb munkamódszerek alkalmazásával, öntudatos bekapcsolódásukkal a magasabbfokú inunkaversenybe., hozzájárulnak ahhoz, hogy az 1951. évre szóló termelési tervet sikeresen teljesíthessük. A munkások és a műszaki káderek együttműködésének kimélyítésével pedig lehetővé válik a megszilárdított normák frontjának áttörése is. A komáromi Skoda-üzem dolgozói most csütörtökön tartott üzi-mi gyűlésükön értékelték az ellentervezesben elért eredményeiket és az egyes műhelyekben folytatott tanácskozások eredményeképpen kihirdették, hogy a jövő évre szóló termelési irányszámokat elfogadják és üzemük teljesíteni fogja a felemelt termelési tervet. Az ellentervezést sikeresen befejezték. Szép eredményeket értek el ugyan, de jobbakat is felmutathatnálak, ha a dolgozók felvilágosításában határozottabban jártak volna el és a műszaki káderek szaktudásuk átadásával erőteljesebben kapcsolódtak volna be az ellentervezésbe, annak előkészítésébe és a munkások megsegítésébe. Üzemeinkben a műszaki kőzépkáderek nem kapcsolódtak be kellő mértékben az ellentervezésbe, nem végeztek alapos egyéni felvilágosító munkát, ami azt eredményezte, hogy a munkások bizonyos része nem volt megfelelően tisztában az ellentervezés és a normaszilárdítás jelentőségével. Nem használtak ki minden alkalmat, amivel elősegíthették volna az értékesebb eredmények elérését. Mindenekelőtt a népnevelői munkát kell kimélyíteni az üzemekben, hogy a dolgozók tisztában legyenek a politikai és gazdasági kérdésekkel. Az üzemben, a műhelyekben meg kell osztani egymás között ezt a feladatot és meggyőzés útján valamennyi dolgozót szervesen kell bekapcsolni az öntudatos szocialista építő munkába. Vegyük ellenőrzés alá az üzemen belül az egyes műhelyek tevékenységét. Ha mindez megtörténik, akkor nem fordulhat elő olyan eset, hogy Kacz Gyula, aki az üzem egyik legjobb forrasztója, ne tudja kellően megmagyarázni, hogy miért is szilárdította meg a normáját. Vagy pedig az sem fordulhat elő, hogy a régi üzemben a dolgozók ne tudjanak a műszaki káderek védnökség vállalásairól a munkásság felett. Figyeljük meg a munkások, mesterek tevékenységét s akkor könnyen megállapíthatjuk, hol és mi a hiba, a fogyatékosság, s így hamarosan leküzdhetjük a felmerülő nehézségeket. A termelő munkát mindeneklött úgy javíthatjuk meg, ha a jövőben fokozott mértékben világosítjuk meg a dolgozók előtt a szocialista termelőmunka jelentőségét, annak módszereit és teljesen kimélyítjük a műszaki káderek és a munkások együttműködését. Kössünk kétoldali szerződéseket- A munkások kötelezettségvállalásainak teljesítését a műszaki káderek segítsék elő felajánlásaikkal, melyekben kötelezik magukat a munkamenet folyamatosságának biztosítósára, a szükséges anyag- és szerszámellátásra, a jobb munkamenet megszervezésére, technikai megjavítására s mindenekelőtt védnökségek vállaláisával teremtsék meg a műhelyekben a magasabb termelékenység elérésének lehetőségét. Az ellentervezés ideje alatt a 6000 norma közül 2200 normának szilárdítására vállaltak kötelezettséget a komáromi Skoda-üzem dolgozói. A normaszilárdítási akció az ellentervezés befejezése után tovább folytatódik és előreláthatólag szeptember végéig befejeződik. A komárom; Skoda-üzem dolgozói kollektív szerződésekben kötelezték magukait arra, hogy a normákat átlag 4—10 százalékkal megszilárdítják. A legértékesebb normaszilárdítás a forrasztóknál történt, akik a gyártási idő csökkentésével 5 százalékos normaszilárdítást teltek lehetővé. Az akcióban nemes harc fejlődött ki az egyes műhelyek között is. Ki ér el jobb eredményt. A kovácsok először lemaradtak. Erre az asztalosok versenyre hívták fel őket és felhívásukat újabb 5—10 százalékos normasziíárdítással támasztották alá, A kovácsok újabb normaszilárdítással válaszoltak. Brocki István, aki eleinte nem hitt az ellentervezés sikerében, meggyőződött annak jelentőségéről és minden műveleten 3—5 százalékkal szilárdította normáját HOGYAN JAVÍTJÁK A MUNKÁT? A KtsiftüMista é$ Hsmkáspértok Tájékoztató Májának lartósbékéért

r .,, népi demokraciaert! című hetilapját mai számunkhoz csatoljuk BARTÓK BÉLA, AZ EHBER Hétfőn, szeptember 25-én lesz öt éve, hogy Bartók Béla, a magyar zenei élet forradalmi zsenije, az egyetemes zenei világ kimagasló tehetségű alakja, 64 esztendős korában örökre lehunyta szemét. Önkéntes száműzetésbea, távol forrón szeretett népétől, New-Yorkban, kietlen idegenségében fejezte be sikerekben és csalódásokban egyformán gazdag életét ez a világhírű nagy magyar zeneszerző négy évvel azután, hogy a lélek- és szellemtipró fasiszta barbárság hazája elhagyására Késztette. Zeneesztéták feladata zeneszerzői nagyságát és a népzene gyűjtésében kifejtett forradalmi jelentőségű munkáját behatóan méltatni. Mi az évforduló kapcsán csupán fővárosunkban töltött tanulóéveire, zsenije sokoldalúságára, újító és kort betetőző nagyságára utalunk. Erdélyi diákévei után Bartók itt, fővárosunkban, ahol édesanyját a női tanítóképző-gyakorló iskola vezetőjévé nevezték ki, először jutott hozzá, hogy megfelelő zenei műveltséget szerezzen. Érkel László, a nagy Erkel Ferenc fia lett a mestere. Tőle tanult zeneelméletet és zeneszerzést is. Szlovákia mai fővárosában az akkori Pozsonyban, a századfordulót megelőző esztendőkben már igen élénk volt a zenei élet. Hazai és külföldi művészek, világhírű szólisták Bécsből Budapestre járva, megálltak itt egy-egy hangversenyre és a serdülő Bartók érzékenyen reagáló művészlelke e hangversenyeken sok okulást és útmutatást kapott. Az országos hírű „Szent Márton" zeneegyesület is gyakran rendezett zenekari hangversenyeket, amelyeken kitűnő tolmácsolásban kerültek . § előadásra a klasszikusok. Beethoven, Mozart és Haydn kamaramüveit is A béke megvédéséért folyó harc megköveteli tőlünk, hogy 'tudatosítsuk: a magunk, gyermekeink életét, szabadságunkat és gyáralinkat, a falvak fejlődését védjük. Ezért következetesen kell küzdenünk a békéért életünk minden terén. Az üzemek lelke a munkás, aki előtt meg kell világítanunk az összes politikai és gazdasági viíágkérdéseket, mert így | . _ ,,, . meggöződh etünk arról, hogy csak a : megismerhette a „Szent Marton szocializmus felé való haladásunkkal í egyesület kamarazeneszeinek mterbiztosíthatjuk a békét s a népek sza-1 pretftlôsában. Bartók zenei értelme badságát ť már itt megkapta a kamarazene te—— ... ' rpn a I„

ťrltivíi.u'itih íi.líi.nnlín.t későbbi Hogy eredmenyes legyen a mun kánk, meg kell javítanunk az üzemek dolgozóinak tevékenységét. Bevezetőnkben foglalkoztunk a meg levő fogyatékosságokkal, amelyeket rövid időn belül ki kell küszöbölni. Az ellentervezés eredményei elősegítik a jövö évi felemelt terv teljesítését. A komáromi Skoda-üzemben biztosították az elkövetkező évre az anyagadás folyamatosságát. Most november 1-töl bevezetik a szocialista üzemi gazdálkodást, ami a munkának jobb megszervezése révén nemcsak a szilárd normák túlteljesítését teszi lehetővé, hanem a dolgozóknak nagyobb kereseti lehetőségeket is nyújt. A normaszilárdítási akció tovább folytatódik ebben az üzemben, melyben most még tevékenyebben kell (Folytatás a 2. oldalon.) Katonáink és honvédeink szočalista munkakötelezettségeket vállaltak a csehszlovák hadsereg napjának tiszteletére Már csak két hét választ el minket katonáink és tisztjeink. valamint egész népünk nagy ünnepétől, a csehszlovák hadsereg napiától, amikor népi hadseregünk hűséget esküszik a népnek és az egész köztársaság dolgozóival együtt manifesztálni fog a békéért. Az utolsó napok kaszárnyáinkban a nagy napra való előkészületek jegyében folynak. Népi hadseregünk tagjai fokozott igyekezettel törekszenek a mintakatona megtisztelő címének elnyerésére. Az Osztrava-karvini körzet katonái, katonai brigádok szocialista versenyéve! készülnek a csehszlovák hadsereg napjára. Gvönyöríí eredménveket érnek el a katona-bánvászok. főleg a „Ludvik" bányában, ahol csökkentett létszámú élcsapatok az átrakományozás tervét 140 százalékra teljesítik és kötelezték magukat, hogv teljesítményüket 160 százalékra fokozzák. Koch katonai brigádos kötelezte magát, hogy 500 órával többet fog dolgozni és hogy legkevesebb egv évig megmarad a bánya kötelékében. A csehszlovák hadsereg napjának tiszteletére, valamint az úi honvédek üdvözlésére a rendes katonai szolgálatokat teljesítő katonák szocialista kötelezettségeket vállaltak. Igy pl. Kerý, Uchrabka. Chlum. Soka és Wagner vállalták, hogv napi elfoglaltságukon kívül. szabad idejükben lerombolják a volt pékiizem kemencéjét és az így nyert anyagból kultúrházat építenek az alakulatnak. Rýdl és Vlcsek katonák szabadidejükben elvégzik a gépek és más berendezési tárgyak sürgős javításait. Hasonló kötelezettségeket vállalnak a többi katonák is. De nemcsak a rendes szolgálatukat teljesítő katonák, hanem az új honvédek is vállalnak szocialista kötelezettségeket hadseregünk ünnepének tiszteletére. A Dostrelmovi MEZüzemben a szerelőműhelv honvédéi kötelezték magukat, hogy még katonai szolgálatuk megkezdése előtt nőket gyakoroltatnak be munkahelyeiken. Ányaüzemíiktól való búcsúzáéként a honvédek élmunkásműszakot jelentettek be, amelyhez az egész üzem csatlakozott. Viliam Široký elvtárs, az SzKP elnöke, kormányelnökhelyettes és külügyminiszter a szlovákiai honvédektől leveleket és táviratokat kap ígéretekkel, hogy példáson fogják teljesíteni kötelességeiket és hazájuk, valamint a világbéke igazi védői lesznek. „A dicső Szovjet Hadsereg mintájára" — írják Široký élvtársnak a rőcei járás honvédéi — ,mindig készen állunk a béke védelmére, hogy polgártársaink békésen és zavartalanul haladhassanak előre a szocializmus felépítésében hazánkban". „Kötelezzük magunkat" — írják Partizánlipcse község honvédéi aktívájukról — „hogy mielőtt megkez denénk rendes katonai szolgálatunkat, megfelelő helyetteseket keresünk és gyakorlunk be a munkahelyeinken és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség ben. Kötelezzük magunkat, hogy példás katonák leszünk és igyekszünk mindinkább megközelíteni példáké pünket, a dicső Szovjet Hadsereget." Hasonló kötelezettségeket jelentettek be Široký elvtársnak a kassai kerület és svodnicei járás honvédéi. rén a legbiztosabb alapokat későbbi forradalmi jelentőségű alkotásaihoz. De ugyanitt megismerkedhetett az opera műfajával Ls, ami szintén erősen serkentette különben is dús zenei fantáziáját. „Én igazán csak Pozsonyban kezdtem élni, valódi életem ott kezdődött" — mondotta később nem egyszer bizalmas baráti körben. Ezekben az esztendők i^n a serdülő Bartók már komponált. „Ügyes, kerek kompozíciók kerültek ki a serdülő Bartók invenciójából, voltak közöttült csillogóan szépek, kitűnőek, különösen zongoraszerzeményei között, — de mégis csak utánzatok voltak. A nagy mesterek stílusában próbált komponálni — főleg Erkel tanári utasítására és a kis Bartókot ez sehogyan sem elégítette ki. Érezte, hogy ez csak más árnyékában való kullogás, más mondanivalójának és eszmekörének ismétlése és — nem szeretett, nem becsült semmit saját gyermekkori, illetőleg fiatalkori művei közül", jegyzi meg Láng György, életének hűséges krónikása. — Csak gyakorlatok, tanulásra valók — így nyilatkozott ő maga róluk. — Ezek még messze vannak az igazitól, lesz nekem még más, egyénig értékes mondanivalóm is, ami nem hSsonlit senki stílusához. Tizenhatesztendős lehetett mindösz87,e, amikor már érezte, hogy egyéni úton kell járnia, hogy válságok várnak rá, a kétely tisztító tiize, az igazi művész vergődése, míg acélossá edződve ráeszmél küldetésére és megtalálja önmagát. Ma már tudjuk, hogy ezt a tetszetős és kellemes zenét, amit írt, azért nem szerette, azért nézte le és szégyenkezett miatta, mert az újat, a harmóniában az új stílust, a kifejezésnek új módiát kereste, — azt a zenei új szépséget, ' amit tanítói, a régi mesterek még nem merítettek ki és nem szürkítettek meg. Amikor azt hitte, hogy nem haliiák, zongoráján disszonáns hangokat keresett, vad. barbár, fülsértő rögtönzéseket, dörömbölt, csörömpölt, — így kereste már akkor ösztönösen az új „harmóniákat", az idegen és még fel nem fedezett új hangzásokat, így nevolte serdülő korában már hallását és zenei ízlését az ilyen „hamishamní kalimpálássaľ az fif harmóniához. Vad, nyers rögtönzéseiben mintI ha arab sípok és dobok zörögtek volna, — csodálatos-e, hogy esztendők, évtizedek multán a törékeny egészségű Bartók betegágyában keleti nyelvtudományokkal kezd foglalkozni, a párnán kényelmetlenül felkönyökölve hieroglifákat, rajzol, különös ábiákat ró zilált jegyzetlapokra és keleti hangzású szavakat suttog és mormol. Keletre készül, a sivatagba, Afrikába. Arab népdalgyüjtő körutat tervez és 1913-ban szlovák és román nepdalkutató körútjai után elmegy Nyugat-Afrikába az összetevő, öszszehasonlító folklorisztikai tudomány fejlesztése céljából. Elmegy megkeresni a rokonságot az arab és a régi magyar népi zene között. Algírban, Biszkra környékén vándorol és tanulmányozza, gyűjti az arab parasztzenét. Szabadtüzhelyek rötlobogású fényében hallgatja a félmeztelen, broiizosbőrű zenészek muzsikáját, amint pengetik a „m a g u d i"-t, az arab lantot, vagy nyekergetik a „rcbatát"-t, az egyhúros, apró, ősi arab vonóshangszert, amelyet, mint a csellót, a két térd közé szorítva kezelnek. „Öreg anyókákat és fiatal lányokat, Izmos férfiakat és megvénhedt írástudókat énekeltetett és valósággal lázban fetrengett a feletti kétségbeesésében, hogy a dallammenet finom árnyalatait, az egész hunglépés közötti három harmadhangot (tehát nem egy felet, mint az európai kulturált zenében van!) nem képes kottában feljegyezni, nem képes írásban megrögzíteni, mert egész egyszerűen — nincs azokra írásjel." Otthon Bartók sokszor mesélte, hogy ezeket a teljesen kulturátlan, szinte félvad arabokat hasonlíthatatlanul könnyebb és egyszerűbb volt megénekeltetni vagy muzsikálásra bírni, mint a nyílteszfi a városi úrfélével szemben mogorván bizalmatlan magyar parasztokat. * Bartók 1899 őszén került fel Budapestre. A Zenekadémián a zongora^ tanszakon Thomán István növendéke lett, Koessler János pedig tanára a zeneszerzéstanban. És Koessler tanár úr ,,kettest", sőt „hármast" is ad diákjának. Csak iróniával gondolhatunk erre, mint ahogy mosolyogni való, hogy akadt tanár, aki Petőfit elbuktatta magyar nyelvből, Pólya Tibort rajzból, József Attilát meg eltanácsolta az egyetemről. Első sikerét Bartók az 1903-ban komponált „Kossuth szimfóniá"-val aratta- Forradalmi mü volt ez már, tíz képben a magyar szabadságharcot érzékítette meg epikus és drámai ábrázolással. Izzó hazafiság és a nép végtelen szeretete jellemzi a Kossuthszimfóniát és minden későbbi zenéjét. Tüntetően magyar ruhában járt ekkor, ezzel a külsőséggel is jelezve érzelmeit. Később letesz erről a külsőségről, de minden leírt sora, minden tette és megnyilatkozása mutatja, mennyire közel érzi masríít a néphez, hogy muzsikájának ősforrása a magyar nép művészi lelkülete és nincs kottája, amely a nyugati zenészek dekadens kozmopolitizmusára vallana. Népdalgyűjtő munkásságának érdeme elévülhetetlen — nagy részét a magyar zenei élet másik zsenijének, Kodály Zoltánnak társaságában végezte —, de nem csupán a magyar nép dalait gyűjtötte, itt járt nálunk Szlovákiában is, Nyitrán, Zsigárdon, Felsőszelin, Gerencséren, a szlovák dal kincsestárát is gazdagítva, járt Erdélyben román népi motívumokat kutatva lángoló lelkesedéssel és mint zeneköltő a népzenére támaszkodva, alkotta halhatatlan műveit, kitűnő kórusait, gyönyörű balettjét, a „Fából faragott, klrályft"-t, nagyhatású, megdöbbentően újszerű operáját, a ..Kékszn'-Mlú herceg vrrá"-t és egyéb voká'is és hangszeres alkotását. Minden művészet alapja a népi művészet, vallotta Bartók és kimutatta ugyanekkor a rokonságot a magyar, román, szlovák, szerb, bolgár, sőt még a török és arab népzene között is. Művészete így vall a nemzetek összetartozóságáról, így mond.ia ki a muzsika nyelvén, hogy a népek egy vérből fakadnak és a művészet célra a dolgozó népek testvéri mivolta mellett hitet tenni. Életének legboldogabb Időszakai azok voltak, ahol er(Folytatás a 2. oldalon.)