Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-20 / 217. szám, szerda

1950 szeptember 80 \ UJSZ0 Az 00 Karibi ellen játszik vasárnap az NV Bratislava MELYIK VOLT AZ IGAZI EB? A bécsi úszó »Eurőpabainok­ság«-ról sokat írnak még- ma is a külföldi lapok és állandóan ösz­szahasonlítják a bécsi »EB« ered­ménye t a magyar bajnoki ered • ményekkel. Az összehasonlításban nem sok örömük telik a bécsi ren­dezőknek és a nyugati úszó szak­embereknek, mert a mérleg bi­zony erősen a magyar úszók ja vára billen. A párizsi »Ce Soir« egyik leg­utóbbi számában ilyen cím alatt hasonlítja össze a magyar baj­nokság első napjának és a bécs' versenynek az eredményeit: »A magyarok jobbak, mint az Euró­oa-bajnokok!« A cikk többek közt ezt mondja: • »A magyar úszóbajnokfágok el­ső napját sokkai iobb eredmények Jellemezték, mint amilyeneket Sécsben az Európa-ba jnokság: so­rán elértek az indulók. így például Kádas 57.6-tal nyer­te meg a 100 méteres gyorsúszást míg Jany csak 57.7-et úszott. Ká­das ideje a legjobb a világon a nagy medencében elért idei ered­mények közül. Nem árt megje­gyezni azt sem, hogy Budapesten öten úsztak egy percen belül, ugyanakkor Bécsben csak ketten. A magyarok 4 x200-as váltó­eredménye (8:57) ugyancsak ki­tűnő teljesítmény Egy pillanatig ssm vitás, hogy ezt a számot is a magyarok nyerték volna a svédek előtt. Temes Judit 1:16.8-as 100 mé­teres hátúszó erpdménye is jobb mint az Európabajnok Van der Horsté. aki csak 1:17.1-et úszott. Már a magyar bajnokság első napja bebizonyította: a bécsi ver­seny Közép Európa úszói nélkül nem volt Európa-bajnokság!« A »L'Humantéz is foglalkozik a versennyel és megjegyzi, hogy az­zal kapcsolatban az Európa-szót idézőjelbe kell tenni. — A nemzetközi úszószövetség európai ligája először Budapestet választotta az EB színhelyéül — írja a lap. — Aztán, ennek az év­nek az elején ugyanez a liga úgy határozott, hogy nem mennek töb­bé népi demokratikus államba versenyezni. így tehát sokat elvett a ver­seny értékéből. Elmaradtak a ver­senyről a szovjet úszók: Meskov, Usakov és a többiek, elmaradtak természetesen a magyar úszók is és kihasználatlanul maradt a •^Margitsziget gyors uszodája« is. A »L'Humanité Dimanche* ugyancsak nagy cikket szentelt az úszó »EB«-nek. Háromhasá­bos cikkének ez a címe: »Magyar­ország a Kádasok, a Székely Évák, a Temes Juditok országa, ahol húsz tizenhatéves fiú 1 perc 05 másodpercnél rövdebb idő alatt ússza a száz métert*. Megírja, hogy a Bécsben szer­zet tíz bajnoki cím közül csak kettő »érvénves« és hogy a ma­gyar úszók felülmúlják az »Eu­rópabajnokokatc. — Egyáltalán nem csodálatos hogy Magyarország ilyen gazdag bajnokban és bajnokjelöltekben — írja tovább — A népi demokrá­ciában a sport és a többi kultúr­tevékenység is az állam hathatós támogatását élvezi Kiemeli, hogy az állami beruhá­zások tették lehetővé, hogy Ma­gyarországnak ma már több soorttelepe van, mint a háború előtt volt, majd így fejez' be: , — Magyarországon ma már ímindenkinek módjában van spor­tolni és a sport többé nem pénz­kérdés. jGYSZER MINDEN KIDERÜL | A Braziliában megrendezett és >világbsjnokságnak« csúfolt , Nyári Kupa«, mérkőzésekkel i kapcsolatban most utólag sok j minden kiderül. így például az ! USA csapatában játszott Joe \ Macca balga játékos is. Macca 1 most tért vissza Belg'umba s ott 'átákengedélyt kért. Macca kije­lentette, hogv sohasem volt az USA állampolgára, a »világbaj ­"iokságra« is belga útlevéllel uta­zott. Elmondta, hogy nem ö volt az egyedüli, aki nem USA-útle­" vállei ment az USA-csapattal. Ga­yentjes például haiti útlevéllel a \ skót Mac Ivenev meg brit útlevél­lel járt Braziliában. Erről a ren­j de-ők annak dején bölcsen hall­j mattak. Örültök hogy az USA el­f jött, hiszen a 16 résztvevő közül | három egyáltalában nem érkezett f meg Brazíliába. A csehszlovák labdarúgóba jnokság első és második osztályában, valamint a „D" bajnokságban, a körzeti és a kerületi bajnokságokban vasárnap tel­jes fordulóval folytatják a pontokért való küzdelmeket. A labdarúgóbajnok­ság első osztályában, szombaton, szep­tember 23-án az ATK-Košice mérkö zést bonyolítják le. Vasárnap a Vítko­vice— Trnava. Žilina—Železničiari, Bra­ÉS BZ (tne) A Sokol K. Bizottságának elő­jegyzési osztálya, a Szlovákia területén működő Sokol-egységekhez a követ­kező figyelmeztető felhívást intézi: A toborozás keretein belül bekülden­dő személyi kartotékokat olvashatóan és lelkiismeretesen kell kitölteni. Különösen fontos a „Tagja a hely­beli JTO Sokol-egységnck" rubrika ki­töltése, hogy abból világosan kitűnjön, hogy az egység milyen megyéhez tar­tozik — és hogy helyi, üzemi, Sokol­csoporti vagy CSM (CsISz), vagy JRD egyesületről van szó. Szintén különös figyelemmel kell kitölteni a „Milyen más organizáció tagja?" rubrikát, hogy a Sokol K. B mindjárt tudhassa, hogy milyen egyesületekből történik a tagszerzés. Ez az adminisztrációs mun­kán kívül anyagi fontossággal is bir, ugyanis a ČSM tagjai a Sokol-egysé­gekben tagdíjmentesek. A kartotékoknak' rendes lelkiismere­tes kitöltésével a Sokol K. Bizottságá­nak előjegyzési osztályát sok felesle­ges munkától mentik meg. ťslava—OD Karlín mérkőzések lesz­nek. A ČSD Plzeň—Dukla Prešov .mér­kőzést későbbi időpontra halasztották. A 19-ik fordulót valószínűleg már csütörtökön, szeptember 26-án az OD Karlin—ATK mérkőzéssel kezdjük. Szombaton a Dynamo Praha—Zilina mérkőzés lesz, vasárnap pedig a követ­kező párosításban küzdenek majd a pontokért: ČSD Plzeň—Dukla, Teplice — NV Bratislava, Košice— Bratrstvi, Železničiari— Vítkovice és Trnava— Škoda Plzeň. A labdarúgóba inokság II. osztályá­ban a 17. fordulót csütörtökön, szep­tember 28-án az OKD— Strela mérkő­zés lesz, október elsején pedig a kö­vetkező találkozások lesznek: Budcjo­v.ce— Topolčany, Kr. Pole—Náeho^, K »düno— Svit, Nymburk—ZbrojovKa, Manet— Dynamitka. A Sokol kapui nyitva állanak a csehszlovákiai magyar ifjúság számára A napokban megjelent „Sokolský Pracovník", a Központi Sokol hivata­los lapja első számában közölte az alábbi cikket: A marx-lenini világnézet aláásta a nemzetiségi kérdés régi burzsoá fel­fogásának alapjait. Mai felfogásunk szerint a nemzet nem elszigetelt egy­ség, mely éles ellentétben áll a többi nemzettel. Előtérbe az osztálynézet került, mely eltörli az egyes nemze­tek között élesen elhatárolt szük ke­reteket, az emberiséget mint egészet tekintve, melyen belül vannak ugyan nemzetiségi különbségek is, de a tár­sadalmi életnek is a társadalmi ellen­téteknek fő súlypontja az osztályok­ra megy át, melyek közül valamely korszaknak az egyik a közéletnek vezető tényezője, mely az egész álla­mi szerkezetet saját céljaihoz alkal­mazza. A munkásosztály csehszlovákiai és magyarországi győzelme után, mely korunk forradalmi szocialista átala­kulásnak keretébe esik, ennek a két államnak érintkezése is új tartalmat és jelleget kap. A csehszlovákiai és magyarországi Kommunista Párt "el­törölte a polgári kormányok által gyakran izzásig felkorbácsolt kölcsö­nös soviniszta álláspont egészségte­len tüneteit. A testnevelés és sport terén a múltban ez az ellenséges és minden tekintetben gyűlölködő ma­gatartás világosan volt észlelhető. A Sokol az első csehszlovák köztársa­ság idején tagjait a „politikai men­tesség" köpenye alatt a tömegbuti­tásnak bevált módszereivel egyolda­lú, kiélezett, mondhatni felfuvalko­dott nemzeti öntudat szói lemeben ne­velte, mely mindennel szembe.i. ami magyar, ellenséges magatartásban nyilvánult meg. U g ••mígy nevelték a másik oldalon a magyar embert. Sze­mére a revizionizmus pápaszemét tették, úgyhogy megfeledkezett a ki­zsákmányolásról, a kenyérhiányról, munkanélküliségről és csaknem hű­béri társadalmi elnyomásról. Minden örömét a „Mindent vissza!" jelszóban találta. Ez bizony nem volt az a lég­kör, amelyben bármi téren sikerülhe­tett volna a szomszédi együttműkö­dés és így a testnevelési sportvállal­kozások terén sem sikerült. Az ál­lamközti és nemzetközi találkozások éj mérkőzések, nemhogy közelebb hozták volna egymáshoz a két nem­zetet, de inkább szétválasztották. Mindenütt az őszinteségnek és az igazi erkölcsi viszonynak hiányát le­hetett érezni. Ilyen gyümölcsöket termelt az a társadalmi szerkezet, .amelynek kormányrúdját mindkét ol­dalon a haldokló burzsoázia tartotta kezében. Ennek a tarthatatlan hely­zetnek gyökeresen véget kellett vet­ni. Csehszlovákia és Magyarország munkásosztálya véget is vetett. Cseh­szlovákia és Magyarország Kommu­nista Pártjai tudományos világnézet­tel felfegyverkezve és a Szovjetunió­ra támaszkodva kemény harcban gon­doskodtak a dolgozók egyesítéséről és a haladás zászlaja alatt a kapita­lizmus és annak eszmevilága feletti győzelemre vezették őket. A társadalmi rend megváltoztatá­sával természetesen megváltozott a testneveléssel és a testnevelés során felszínre kerülő különböző kérdések­kel szemben elfoglalt magatartás is. A Sokol, mint a csehszlovákiai egy­ségesített testnevelési sport legfőbb szervezete, elvetette reakciós nézetét és munkáját azok szerint az elvek szerint irányítja, melyek napjaink szilárd gerincét képezik, akár a gaz­daság, akár a politika vagy a műve­lődés terén, — vagyis a szocialista elvek szerint. A csehszlovák és ma­gyar sportolók barátilag és minden hátsó gondolat nélkül szorítanak ke­zet akár a népi demokratikus Ma­gyarország fiai, akár a magunk pol­gártársai azok. A Sokol Szlovákiában ebben az év­ben további sikeres fejlődése szem­pontjából végtelenül fontos feladat előtt áll, — hogy 250.000 új tagot szerezzen. Elsősorban a dolgozó és a tanuló ifjúság a legértékeesbb anyag a rendszeres és észszerű testnevelés számára. Szlovákiában sok magyar polgártársunk, a magyar ifjúság nagy része eddig a szervezett testnevelés keretein kívül áll. Sajnos, vannak még esetek, mikor ennek az ifjúság­nak tudatában a Sokol mint olyan szerevezet él, mely nincs jó viszony­ban a magyar nemzettel, a magyar dolgozókkal. Ez természetesen még a régi bizalmatlanság nyoma. Ezen a téren a csehszlovákiai Sokol-munká­sok számára hálás működési tér nyí­lik, melynek sikeres munkálásával nagy kinccsel gazdagítják a közös célt, — hogy még ebben az évben negyedmillió tagja legyen a Sokol­nak. A magyar fiúknak és leányoknak nyütan meg kell monadni: „Jöjjetek közénk!" A mai Sokol ma már nem a cseh és a szlovák polgári osztály­nak az a régi szervezete, melynek éle és működése ellenetek irányul. A Sokol szocialista szervezet, melyben új a szellem, új az élet, a munka és melyben új lelkesedés lobog. Jól fog­játok magatokat érezni köztünk, mert ma programunk nem a kicsi­nyes gyűlölködés, hanem az őszinte barátság. Az egységes csehszlovák testnevelés kapui nyitva állanak szá­motokra. Csatlakozástokkal további határozott lépést tesztek a két népi demokrácia. — Csehszlovákia és Ma­gyarország baráti viszonyának állan­dó megszilárdítása terén. időt: lendületesebb lesz a vízüabdaiáfék B télen lép életbe az Aj vízilabda-szabály Jelentettük, hogv a Nemzetközi Ű szószövetség megváltoztatta a vízi­labda-mérkőzések játékidejét. Eddig kétszer 15 percig tartott egy-egy mér­kőzés, az új rendelkezés szerint kétszer 10 perc lesz a tiszta idő. A vízilabda szakértők szerint a nemzetközi szövetség döntése helyes. Jobb a kétszer tízperces tiszta játékidő, mert ezáltal lendületesebb lesz a vízi­labdajáték és nem nyílik alkalma egyik másik játékosnak az idő húzására. TOZ-jelvényszerzőhét a nyíft jáíszóíereken Bratislavában a „TOZ-Hét" mozga­lom második napja programszerűen folyt le. Ez alkalommal az időjárás kedvezett a pályázóknak és ezért Szlovákia fővárosának valamennyi játszóterén élénk élet ura'kodolt, mert igen sokan jöttek el, hogy alá­í 4 A *, A AAAAÍ A A AAlí'AAAAA AA AAA AAíW WvWWvw v 9 v Jászberényben látszik szerdán a magyar labdarúgó válogatott A szeptember 24-én sorrakerülö magyar—albán válogatott mérkőzés­re készülő labdarúgó válogatott szep­tember 20-án, szerdán Jászberény­ben a helyi SzSE csapata ellen ját­szik edzőmérkőzést. A végleges csa­patot Sebes Gusztáv szövetségi kapi­tány csak hétfőn délután állítja ösz­sze. Végleges már az is, hogy szep­tember 24-én a magyar—albán talál­kozó előtt a B) válogatott az Után­pótlás válogatottal méri össze erejét. Az elömérkőzésen szereplő csapato­kat Mandik Béla másodkapitány 11­lítja össze azokból a játékosokból, akik sem a nagyválogatottban, sem bajnoki mérkőzéseken nem szerepel­--k. Az albán labdarúgó válogatott •'•reláthatólag kedden érkezik Buda­pestre. vessék magukat a műsoron előírt fel­adatoknak. Bratislavában a keddi nap műsora ez volt: Ugrások: az NV, Dynamit-gyár, So­kol IV., Kovo Petržalka és Kablo ját­szótereken. Lövés: NV, Práca-Szakszervezeti sťádion, Ružinov, Dynamit-gyár, Cér­na-gyár, Kablo, Sokol IV-, Kovo Petr­žalka. Korlát: NV, Práca-Szakszervezeti stadion, Dynamit-gyár, Kovo Petržal­ka A Sokol FO KV felhívja a BK va­lamennyi labdarúgó osztályát, hogy ezen a héten minél nagyobb számban vegyenek részt a TOZ verseny szá­mainak elvégzésében. A labdarúgó­osztályok a TOZ Hét befejezése után jelentsék be a FO KV-nél, hogyan folyt le náluk a TOZ-Hét és mi volt az eredménye. Trenčinben a TOZ-Hét első napja nagy sikerrel járt, mert a népi köz­társaság új polgárának jelvényéért való harcra több, mint 400 új pályá­zó jelentkezett. Ezek legnagyobb ré­sze az Odeva és Merina trenfiíní üze­mek dolgozóiból került ki. A pályá­zók többsége az első napon a 15 és 20 km-es gyaloglást, a kerékpározást, gránátdobást, magasugrást és távol­ugrást végezte el. A štúrovoi sportjtszótéren is meg­nyitották a TOZ-Hetet. Szakoktatók és bírák vezíése alatt egész héten fog­ják gyakorolni és elvégezni a TOZ­verseny számait. A štúrovoi Sokol az egész járás jelentkezői számára, akik a versenyt már megkezdték, le­hetővé akarja tenni, hogy azt befejez­zék és hegy az új jelentkezők meg­kezdjék a TOZ-verseny számait. 9 STISK! 38. HETE Bratrütví D. Praha NVB OD Praha Vítkovice K. Trnava Sl. Zilina Železničiari ATK D. Košice ČSD Plzeň T Teplice JCE C. Bud. Kr. Pole Žižkov »A« HD Kopisty J. Nusl 3 Ustí nad Labe: D. Košice »B* Rožňava Sázavan Zruč Havl. Brod OP Prostéjov Hranice (p) A torna A torna az emberi szervezet moz­gáslehetőségének kihasználásán ala­puló, a tulajdonságok és készségek fokozása céljából végeztetett testgya­korlati mozgások rendszere. A torna szó német eredetű- Jahn a gimnasz­tika helyett az ősgermán — élénk ­mozgást jelentő — turn tőből képez­ve honosította meg a turnén szót (1810). Egyik nyelv sem vette át e német szót, hanem gimnasztikán ..tor­nát" ért. A magyar nyelvhasználat is hosszú ideig gimnasztikának ne­vezte a tornát. Nálunk 1860 körül terjed el a turnen-btfl magyarosított torna szó használata. Fél évszázadon keresztül a testnevelésnek lett a fedő­szava, mert a tornán „a test gyakor­latuk összességét értették". Két év­tizedes elvi harc után, csak 1919-ben fejeződött be a küzdelem annak el­ismertetése érdekében, hogy a torna — mint önálló test gyakori a ti ág — a testnevelésnek csak egyik része. A tornarendszerek értelmezésénél helyesen járunk el, ha azt mondjuk, hogy tulajdonképpen csak kétféle eredeti rendszer van. Az egyiket Ling (1776—1839), a másikat Jahn (1773— 1852) alapította. Mindkettőnél a gö­rög testkultúra, de különösen Rous­seau tanításának hatásai ismerhetők fel. A német tornarendszer alapítója Jahn volt. Ö a tornázást a német egy­ség megteremtésére alkalmas mozgal­mi megnyilatkozásnak tekintette éa politikai törekvései szolgálatába íl­lítoeta. 1811—1812-ben egy Berlin melletti térségen az ifjakat testgya­korlati szórakozás ürügye alatt azzal a céllal gyűjtötte egybe, hogy közöt­tük a német nemzeti egység gondon latát elhintse és őket katonai szolgá­latra kiképezze. A svéd tornarendszert egészség­ügyi törekvések hívták életre- Ling anatómiai és fizológiaí tanulmányok alapján építette fel „tudományos" rendszerét, amivel elsősorban a test egységes életfunkcióját kívánta szol­gálni. Az egészséges (szép) testtartás­ra és mozgásra való törekvést tekin­tette legfőbb célnak. A német, illetve a svéd tornarend­szerek Összetevése és tökéletesítése alapján később kialakult különféle rendszereket alkalmazott rendszerek­nek nevezzük, A két tornarendszer ugyanis a mult rzázad második felé­ben világszerte elterjedt. Idők folya­mán a tomázás tárháza újabb torna­szerekkel, újabb gyakorlatokkal és újabb célkitűzésekkel bővült és a torna újszerűnek látszó formák kö­zött különféle köntösben elevenedett meg Az új rendszeralapítók a torna lehetőségeit sok esetben egészen kü­lönleges tulajdonságok és készségek kifejlesztésére specializálták. A kü­lönféle tornaszerek terén uralkodó sokféleségre rávilágít az a körülmény is, hogy már Ling megkülönbözte­tett pedagógiai, egészségügyi, eszté­tikai és gyógyító tornát. Ez a csopor­tosítás azóta is él és természetesen, bővült, mert hiszen jól tudjuk, hogy a versenytorna, a bemutató torna, a. tömegtorna és akrobatika stb. a tor­názásnak más és más területét jelen­tik. Világ viszonylatban a mult szá­zad második felében a svédtorna ha­tására felfrissített németrendszerű iskolai tornaoktatás idők folyamán mindjobban a testhelyzetek architek­túrájává merevedett. Az iskolai játé­kok szükségességét inkább csak em­legették, de annak értékeit nem hasz­nálták ki. Franciaországban Legran­ge, Olaszországban Mosso, nagyne­vű fiziológusok, a század végén az iskolai torna egyeduralmát és hely­telen irányát tudományos érvekkel próbálták megdönteni, óket is meg­előzve Leszgaft, a kiváló biológus — az orosz testnevelés megalapítója — az uralmon lévő iskolai tornarendszer bírálata során a „testnevelés" reform­eszméit elsők között hirdette. Mégis évtizedeknek kellett elmúlnia, míg a tornaoktatás merev formalizmusa fel­engedett és a tudományos érvekkel alátámasztott törekvéseknek lehető­séget nyújtott. Franciaországban a század eleién Georges Hébert, a tor­nát a természetes mozgásgyakorlás követelményeihez alkalmazta és ez­zel a természetes torna irányzatának lett szószólója. A stockholmi olimpia (1912) a torna reformjának határkö­ve, mert a dán férficsapat és a finn nőicsapat bemutatkozása a tornaok­tatás új irányzatának kibontakozását egyengette. Elli Björksten a női tor­nában a mozgásszépség, mig a dán Niels Bukh a mozgásosság elvének előtérbe helyezésével az évtizedek óta hangoztatott követelményeket a gya­korlatban is valóravá'ltották. Az ál­talános iskolai tornaoktatást az is­kolai testnevelés cé'tör^kvéseinek megfelelően kell formí'rv Az egyes életkorokban a különféle 'omaokta­tási lehetőségek között azt a rend­szert és módszert kell helyesnek tar­tanunk, mely a kínálkozó nevelői ak­tusok kihasanálását is hatásosan biz­tosítja. (Folyt, kövj

Next

/
Oldalképek
Tartalom