Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)
1950-09-20 / 217. szám, szerda
U J SZO Békét akar a finn nép és barátságot a Szovjetunióval és a népi deiD ikrác ák országaival A Béke Híveinek .nOygaima Finnországban egyre inkább nö és hatalmasodik. A finn néfj tudatára ébredt annak, hogy a háborús uszítók cselszövényei ellen és azok finn kiszól gálái ellen folytatott ak.'iv tevékenységgel jelentősen hozzájárulhat a béke megszilárdításához és hogy a békeszerető nemzetek támogatásával, mindenekelőtt a Szovjetunió segítsé géuel az imperialisták véres kalandjait kikerülhetik• Éppen ezért az angol amerikai imperialisták tervei a finn területnek a Szovjetúnió és a népi demokráciák elleni támadó háború támaszpontjaként való kihasználására, az ország népének egyre növekvő ellenállásával találkozik. A stockholmi felhívást Finnország ban a munkások, a földművesek, a tudomány és a művészet képviselői, az írók, a pedagógusok, a sportemberek, a papok és az állami és köztényezők egyre nagyobb számban írják alá A finn kormány, élén UrhoKokkenen elnökkel aláírta a felhívást, szem előtt tartva Finnország széles népré'egemek békevágyát A finn dolgozók békeharcukat Finnország reakciós köreinek kísér letei ellen folytatott küzdelemmel kapcsolják össze, amelyek arra irányulnak, hogy az országot az imperialista tábor támadó blokkjába von P a rizsi séra ják bele. Finnország dolgozói harcolnak az ország militarizálnsára tranyu- . ló politika ellen. A finn békevédök egyre határozottabban lépnek fel bé kekövetelésükkel és a hatalmas SzOvjetúnióval — hazájuk szomszédjával — való barátság mellett. Igen jellemző a mikkeli tartomány egyszerű asszonyainak felhívása. „Elítéljük a háborús előkészülete het, amelyeket országunk reakciós köre, készítenek elő" — írják a l^fcSZÍ és pankakokszi városkák asszonyai — „nem értünk egyet azokkal a t. rvekkel, amelyek a nők katonai kötelezettségének bevezetésére irányulnak. A mi országunkat nem fogják a Szovjetúnió elleni támadás támaszpontjává átváltoztatni. ígérjük, hogy harcolni fogunk a békéért, hogy férjeinknek, fitestvéreinknek és fiainknak ne kelljen többé megízlelni a háború borzalmait." Amikor egy francia Csehszlovákiá ba érkezik, az első kérdés, amit neki szegeznek: Mi újság Párizsban? Egy francia embernek határozottan jól esik, ha megállapítja, hogy fővárosa minden elszenvedett rombolás ellenére menyire elevenen él minden ember szívében, akárcsak hallott róla, akár látta ezt a várost. Tudjátok, Franciaország az az ország, amelyben a kapitalizmus belső ellentmondásai megnyitják a kilátást e legközelebbi jövőre ahhoz, hogyan mehetne végbe az a rendszer-változás, amely a demokrata egység kormányát juttatná hatalomraHogy fest most Párizs? Megkísérlem éreztetni veletek szívdobogását, mert bár Párizs szíve méltóságában nemesnek és törhetetlennek látszik, ütőere gyakran magas lázat mutat, ami örök tevékenységét jellemzi Pá rizs, azt mondhatnám hogy maga az anarchia épületeinek stílusában és utcáinak terjedelmében Ezekben az utcákban amerikai kocsik nyüzsög nek azok a kocsik, amelyek oly kevéssé felelnek meg a mi régi európai városaink közlekedésének. A neonreklámfénvek esténként kicsalják azokat a párizsi ténfergőket, akik folytonosan jobbra-balra lődörögnek, szenzációs eseményekre várnak, hogy azokról fecseghessenek A kirakatok tele vannak áruval, de milyenek az árak! Ha egy kicsit megfigyelitek, mi történik körülöttetek, főleg ezekben a napokban, észre kell vennetek, hogy Párizsban az emberek két csoportra oszlanak és ezek a csoportok egymástól igen sokban különböznek: a város főútvonalain szinte nem is hal lani francia beszédet Ha ezeken a körútakon nem valamely skandináv nyelvet beszélő emberekkel találkoztok, akkor határozottan angolul beszélőkre bukkantok Ezekben a kerületekben általában idegenek rajzanak, akik azért jöttek ide, hogy egy kis pénzt költsenek el „párizsi különle gességekre" vagy képeslapokra ... De hát hova lettek a francia gazdag emberek? Valahol a Côte d'Azuron, Biarritzban vagy Deauvilleben, ha ugyan nem mentek Rómába a szent év alkalmából búcsúra. Ha elhagyjátok a varos nagy ütőereit és egy rö vid sétára a külvárosokba indultok, teljesen más kép tárul elétek látjátok Párizs lakosait és ez a kép. sajnos, az idegenek előtt nem eléggé ismert. Menjetek el csak az Eiffel toronytól két lépésre, a kormánynegyed közelébe, Grenelleba. Menjetek csak el Bellevillebe. az Aubervilliers-gyár közelébe- Azoknak a szegény, elhagyatott gyermekeknek falfehér arcéról, akik a csatornák mellett csavarognak, megtudjátok azt, hogy szá mukra az iskolai szünet, a szabad idő nem luxus, mert szüleik szegényes bére — ha ugyan nem munkanélküliek — ilyesmit nem tesz lehetővé nekik Itt a bűzös, düledező házfalú utcákban a kirakat üveghez nyo mott orral bámulják ezek a gyerme kek a kirakatokban felhalmozott árut, tágranyitott szemmel csodálják a teli üzleteket, amelyeknek ajtajaiban ott állnak karbatett kézzel és az ismeretlenbe vesző tekintettel a kereskedők. akiket az a kérdés kínoz, vajon hamarosan nem jutnak-e ők is csődbe A jelenkor minden egyes eseménye a kapitalistáknak őrjöngő törekvése ellenére, akik meg akarják akid á lyoznä a történelem folyását, nekünk Párizsban egyre világosabban mutatja azt a mély szakadékot, ami a háborús uszítók és a béke és a demokrácia tábora közt keletkezik. A Stockholm 1 felhívás is határozottan megerősíti ezt Ma már 12 millió • francia fejezte ki aláírásával azt a kívánságát, hogy örökre tűnjön ei az atombomba fenyegetése, amellyel a háborús uszítók nyomást akarnak ránk gyakorolni. Mindenki aláírja, mindenki fel van készülve rá és türelmetlenül várja a pillanatot, amikor megszabadulhatnak majd a mostani kormánytól, a terroruralomtól, amely rendőr; gépezetre támaszkodik és szimatoló ebeit magasabb színvonalra helyezi, mint a munkanélküli munkást, arnely egyetlen gumibotozást sem enged el a népnek és nem habozik, hogy tankokat is használjon szükség esetén, ! — mint ahogy azt Nizzában megtették — és motoros rendőröket 90 kiI lométeres sebességgel engedjen neki a népnek, mint ahogy azt a párizsi nép nemrég lezajlott tüntetése alkalmával megtették, a „Le Figaro" náci reakciós napilap szerkesztősége előtt. Ez a szerkesztőség 6 évvel a háború utan megengedte magának, hogy Hitler Adolf titkárának, Skor* zeny SS-parancsnok emlékiratait k'nyomassa Milyen például a sajtó állapota? Mint a tájékoztatás eszköze, természetesen a kapitalisták kezében van. Ami az újságokat illeti, azok a legolvasottabb irodalmat képviselik, mert olcsóságuk hozzáférhetővé teszi őket mindenki számára- De három napilapon, a L'Humaniité-n, a Ce Soir-on és a Liberation on kívül az egész sajtó a rothadás mély mocsarában fulladozik. De éppen úgy, mint Párizsban, a nép egész Franciaországban nem fél és a béketábor egyre növekvő harcvonalába sorakozik. Csehszlovákiába érkezésem alkalmával a legnagyobb csodálatot az a gondoskodás váltotta ki bennem, amelyet itt az ifjúság és a gyermekek iránt tanúsítanak. Franciaországban a gyermekekről cs?k a családja gondoskodik. De hogy mi történik a gyermekkel akkor, ha szülei, apja és anyja egész nap házon kívül dolgoznak — ami a jobbik eset. — ha ugyan nicsenek munka nélkül, azzal senki sem törődik A gyermek akkor teljesen magára van hagyatva és rossz tulajdonságai kedvező talajra találva, továb fejlődnek. Ez is komoly bizonyítéka annak, mily hatással van az országban a lakosságra a politikai rendszer. Mindezért ma már Párizs nem az egykori Párizs nem az a gócpont, amely felé a tudomány és az irodalom minden sugara vezetett Párizs elveszti jó hírét ... De nem szabad pesszimistának lenni. A francia eszme, a legrégibb hagyományok folytatója, széles távlatokat fedezett fel, amelyeket a szocialista realizmus nyit számára- Haladószellemű művészeink és íróink már néhány éve fényes sikereket érnek el, amelyek feljogosítanak bennünket arra az á'Hitásra. hogy Párizs, az örök Párizs, a haladás és a kultúra első soraiban fog állni. Jean Pierre Savin. A szovjet technika csodái A tömeggyűlésekről és a Béke Híveinek összejöveteléről hasonló felhívásokat és határozatokat küldtek a finn emberek az ENSz-nek és a Biz tonsági Tanácsnak. A finn nép egyöntetűen a háború ellen lép fel és a béke és a Szovjetúnióval, valamint a népi demokratikus országokkal való barátság mellett. A Korea ellen intézett nyilt amerikai támadás Finnország néptömegei között az elégedetlenség viharát váltotta ki. Az ország fővárosában, Helsinkiben tömeges tiltakozó gyűléseket tartottak a koreai amerikai beavatkozás ellen. A gyűlések tíz- és tízezer résztvevője követelte, hogy az amerikaiak vonuljanak ki Koreából és adják meg a koreaiaknak a jogot, hogy sorsukról maguk döntsenek. A háborús uszítók finn segítőtársai abban a törekvésükben, hogy belülről aláaknázzák a Béke Védőinek mozgalmát, becsapják a finn népet és felaprózzák erejét és hogy meggyőzzék őket az amerikai imperializm.us békeszeretetéről, a leggaládabb hazugsággal, provokációkkal lépnek fel és a Béke Híveinek zsarolásával. A finn jobboldali szociáldemokrácia fő képvise'ői, Tanner, Fagelhon, Leszkinen és mások minden erejükből azon igyekeznek, hogy bebizonyítsák, hogy a békemozgalom „nem törvényes". De a Tanner-típusú emberek minden törekvése. a béke legádázabb ellenségeinek mesterkedése csődöt mond A finn nép nem feledkezett meg arról, hogy mindenekelőtt az ő hibájukból kellett elszenvednie két háború borzalmait, amelyekben Finnország az imperialistu ragadozók csatlósa volt. Most Tannerék a harmadik világháborúba akarják bevonni Finnországot,, számírásaikat azonban az igazi gazda, a finn nép nélkül állították össze, amely nép az utóbbi években világosan látja, kik az ő ellenségei és kik az ő igazi barátjai. Bárhogy is erőlködjenek a Tannerféle emberek, a rágalmazók a békemozgalom elleni hamis és hazug propagandával, a Béke Híveinek mozgalma Finnországban napról napra növekedik és egyrp hatalmasabb. A stockholmi békefelhívás millió és millió aláírása az a férfias felelet, amelyet a finn nép ad az új háború gyujtogatóinak és finn segítőtársaiknak. D. Repo cikke nyomán. A technika a Szovjetúnió népgazdaságának minden ágában szüntelenül fejlődik. Ez a fejlődés a szocialista termelési mód egyik legfontosabb sajátossága. A szovjet tudósok az elmúlt években nagy felfedezéseket tettek a fizika és a kémia terén, amelyek széles távlatokat ny tottak meg az új technika fejlődése előtt. A háború utáni sztálini ötéves tervben a szovjet tudomány előtt óriási fontosságú feladatok gyakorlati megoldásának kérdése állott — olyanoké például, mint az atomenergia és a rakétatechnika felhasználása a népgazdaságban. A szovjet tudósok sikeresen birkóznak meg ezekkel a feladatokkal. A népgazdaság szocialista tervezésének elválaszthatatlan része az élenjáró technika fejlesztésének állami terve. A villamosítás gépesítés és automatizálás fejlesztése a nyersanyagkészletek felhasználása, az atomenergia felhasználása békés célokra, — ezek azok a legfontosabb lépések, amelyeknek el kell vezetni a kommunizmus anyagi és technikai alapjának a megteremtéséhez. A gépgyártás — a nehézipar szíve — a Szovjetúnió népgazdasága újjászervezésének és haladásának az alapja. A sztálini ötéves tervek éveiben a szovjet gépgyártás soha nem látott ütemben fejlődött. A gépgyártás technikai haladását és a futószalagrendszerre való áttérést m ndenekelőtt a szerszámgépgyártás terén elért sikerek teszik lehetővé. 1933-ban a Szovjetúnióban mindössze 55 fajta szerszámgépét gyártottak. 1940-ben már több mint 500 különféle tipusú univerzális és különleges munkapadot és 1950-ben a modellek száma felülmúlja a 2000-t. E mellett az új gépek sokkai magasabb termelékenységüek, könnyebb a kezelésük és szabályozásuk és nagy mértékben alkalmazzák az automatizálást A szovjet gépgyártás a legújabb t pusú munkagépekkel látja el a gépipari üzemeket, forradalmasítja a termelést és biztosítja a szovjet gépgyártás újabb fellendülését. A háború utáni ötéves terv négy esztendeje alatt pélául a traktorgyártás 11.4-szeresére. a turbinagyártás 6.7szeresére a személygépkocsigyártás pedig 1949-ben az előző évhez viszo nyitva 2—3 szorosára emelkedett. Amint Lenin és Sztálin nem egyszer hangsúlyozták a Szovjetúnió villamosítása döntő befolyást gyakorol a technikai haladásra, a népgazdaság egész fejlődésére. A villamosenergia előállításának növekedése a Szovjetúnióban hatszor gyorsabb, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Rengeteg vizierővel rendelkezik a Szovjetúnió, amelynek igen nagy a .jelentősége a villamosenergia fejlesztésében. A viz erö segítségével előállított elektromos energia ugyanis csak harmadába kerül mint a fütöannyaggal előállított. A falusi gazdaságok villamosítása a háború utáni ötéves terv során hatalmas előrehaladást mutat. A. villamosítás lehetőséget nyújt a nehéz munkafolyamatok gépesítésére, annak meggyorsítására, a termelékenység nagyfokú emelésére különösen a kolhozokban, szovhozokban és gépés traktorállomásokon. Az ötéves terv végére minden szovhoz, gép- és traktorállomást, gép- és traktormühelyt, magnemesítö állomást el kell látni villanyárammal és rajtuk kívül még sok tízezer kolhozt is villamosítani kell. A gépesítés sokkal nagyobb ütemben halad a háború utáni ötéves tervben, mint a háború előtt. A szénbányászatban a fúrást, fejtést és a rakodást 1949-ben majdnem teljesen gépesítették A szénkombájnok mindegyike 25—30 dolgozó nehéz munkáját helyettesíti. Az építkezések növekvő üteme óriási mennyiségű faanyagot követel. A gépesítés a faiparban is erősen emelkedett. A villamosfürészek tízezreit bocsátották a kitermelés rendelkezésére és ezáltal a kézifürész szel, fejszével dolgozó favágók százezrei szabadultak fej a népgazdaság más ágai számára. Egyedül 1949-ben a gépesítés foka 94 százalékkal emelekedett. Az építkezéseknél a legközelebbi 3—4 esztendőben az összes fontos munkákat gépek végzik maid el. Ugyanígy a rakodásoknál is kiküszöbölik fokozatosan a nehéz testi munkát és ezt az autórakodógépek, a transzportőrök az emelődarúk. az ekszkavátorok és más gépek végzik el, amelyeket mind a Szovjetúnió gyáraiban állítanak elő. A mezőgazdaság gépesítése terén is ugyanolyan mértékű sikereket értek el. 1950-ben a kolhozokban a szántások 85—90, a vetéseknek ped g a 65 százalékát a gép- és traktorállomások gépei végzik. Uj, erős, nagyteljesítményű hernyótalpas traktorokat ad az ipar a mezőgazdaságnak, ezenkívül pedig olyan különleges traktorokat, amelynek más gazdasági ágakban is felhasználhatók. Ujszerkezetü gyapotszedőgépeket, vető- és magtisztítógépeket és más mezőgazdasági gépeket gyártanak a Szovjetúnió gépgyáraiban. Az automatizálás a kommunizmus technikájának előhírnöke — állapította meg egy szovjet tudós. Az önműködően dolgozó gépek erősen megváltoztatják a munka jellegét, a termések mennyiségét és minőségét. A gépgyártásban egyre szélesebb alkalmazásra talál az automatikus futószalag, amely egész sor egymásután müveletet végez el. A szovjet mérnökök a háború utáni ötéves terv során megszervezték az automata gépsorok tömeggyárátását Ezeke a gépsorok repülőgépek, traktor- és automobil-motorok alkatrészeit munkálják meg és ezenkívül természetesen egyéb gépidomokat is. Az automatagépsorok a háború előtt mindössze tíz müveletet végeztek, ma pedig vannak olyanok amelyek önműködően végeznek 134 müveletet is. Míg a traktormotor hengerblokkjár.ak megmunkálásához univerzális munkapadokon 195 percre volt szükség, az automata gépsoron ehhez mindössze 3.5 perc kell. Ugyanilyen hatalmas fejlődés tapasztalható a kohóiparban, a villanytelepek munkájánál, aminthogy nagy szerepet játszik az automatizálás, az olaj-, vegyi-, élelmiszeriparban és más iparágakban is. Egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a távvezérlést is. A rádiólokáció széleskörű alkalmazása a repülésben, vagy a viziszállitásnál minden körülmények között biztosítja a repülés és a hajózás biztonságát. A technikai haladás hatalmas tényezője a szocialista népgazdaság háború utáni fellendülésének A szocialista népgazdaságnak a legtökéletesebb termékek, gépek, felszerelések kellenek, amelyek a modern tudomány és technika legmagasabb színvonalán állnak és minőségileg felülmúlják a kapitalista országok készítményeit. 1950 szeptember 20 Népi hangszerek zenekar Közismert tény, hogy a szovjet nép milyen szretettel vonzódik a művészethez s különösképpen a zenéhez A zene iránt mutatkozó szeretet és érdeklődés megmutatkozik abban is hogy milyen tömegesen kezelik feltűnő ügyességgel a különböző népi hangszereket: a harmonikát, a balalajkát, a citerát, a tamburát. Ezek a hangszerek fejezik ki a legmaradéktalanabbu] és legerőteljesebben a zene felé olyan nagy rajongással forduló nép lelkét. Sok millió munkás, paraszt és értelmiségi dolgozó tartja munka után kellemes szórakozásának a zenét. De nemcsak egyesek, egyénileg foglalkoznak szívesen és sokat a népi hangszerekkel, hanem a kultúrháeakban, a kultúr-otthonokban sz nte mindenütt megalakultak a népi zenekarok, melyeknek taglétszáma hónapról hónapra bővül. A népi zenekarok tevékenységének a szovjet kultúra fejlesztésében rendkívül megtisztelő szerep jut. Az első népi zenekar megalakítójának Tolsztoj Leo írta egyik levelében, hogy kezdeményezését rendkívül fontos és hasznos dolognak tartja Csajkovszkij pedig elragadtatással így kiáltott fel: »Milyen csodálatosak ezek a balalajkákc. A népi zenekarok jelentőségét felismerte a szovjet kormány Ezt eléggé bizonyítja az a tény. hogy 1942ben a fasiszta területrablók ellen vivott háború legsúlyosabb időszakában jelent meg az a kormány-határozat. amely előírta a népi hangszerek Országos Zenekarának újjászervezését. Nem kevésbbé bizonyítja a kormány gondoskodását az a tény is, hogy az SzK(b)P Központi Bizottsága Muradelli »Nagy barátság* című operájára vonatkozó határozatában különös hangsúllyal hívja fel a zeneszerzők figyelmét, hogy írjanak muzsikát a népi hangszerek zenekarai számára. A népi zenekarok művészi eredményeinek a megerősítését szolgálja, hogy mindazokat, akik ilyen zenekarokban résztvesznek, kellő zenei oktatásban részesitik. A széles néptömegek között igen sokan vannak, akik valamicskét játszanak egyikmásik népi hangszeren, a kottarendszert azonban nem ismerik. Ezeket rendszeresen szakszerűen oktatják. Fontos az is, hogy a játéktechnika fejlődésével párhuzamosan a zenekarok programmját állandóan bővít • sék régi és új népdalokkal és táncokkal. A népi zenekarok és a klubok kulturális vezetői nem korlátozhatják tevékenységüket a szakoktatásra. Olyan vezetőket kell a zenekarok élére állítani, akik kellő módon fejleszteni tudják a zenekart tagjainak ízlését, akik érdeklődést tudnak kelteni általában a művészetek, a zenetörténet iránt. A zenekar vezetője csak kulturált, politikailag képzett ember lehet. A népi zenekaroknak fontos feladatuk van az általános népi kultúra színvonalának emelésében, a művészetek iránti szeretet növekedésében. Ezért a kultúrotthonoknak a jelentőségükre méltó helyet kell biztosítani programmjukban a népi zenekarok megszervezésének. Új szovjet dalművek Kirgiz operán dolgoznak Vlaszov és Fero moszkvai zeneszerzők. Az új szovjet opera címe „Az Iszikul partján* s szövegkönyve Bajaninov kirgiz író »Boldogságc című regénye alapján készült. A dalmű bemutatja, hogyan harcol a kirgiz nép az orosz néppel vállvetve a természeti kincsek meghódításáért s bemutatja Kirgizia boldog életét. * Üj gyermekopera is készült a Szovjetúnióban. Kraszev, a neves zeneszerző, akinek ifjúsági dalmüvei ismertek, új operát fejezett be, amelynek szövegét Pavlik Morozov úttörő önfeláldozó hőstetteiről szól. A szöveget Zseleznov és Karpei írták. Az új Kraszev-opera címe: „Az igazságért, a boldogságért". A CSEMADOK bratislavai hefyicsoportjának vezetősége felkéri mindazokat a kultúrtársakat, akik eddig még nem vették át tagkönyvecskéiket, hogy jelenjenek meg minél előbb Nádler pénztárnok kultúrtársnál a Vazov-utca 2. sz. alatti kultúrhelységben ezek átvétele céljából. Hivatalos órák minden hétfőn és csütörtök e«te 19-21 óráig.