Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-19 / 216. szám, kedd

jTLiinkájlei) ehzőuik íifák t Érsekújváron megnyílt a rrogyar középiskola 1950 szeptember 19 _____ HJ A CsKP Központi Bizottsága februári ülésén hozott határozatok további teljesítése Az Állami Tervhivatal jelentése 1950 első félévének gazdasági tervteljesítéséről — Szlovákia gazdasága gyors ütem'aen fejlodsk A gottwaldi ötéves terv második éve első felében a gazdasági tervet sikeresen teljesítették. A termelő erők kifejlődésével ma minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy a csehszlovák dolgozó nép a Kommunista Párt ve­zetésével valóra váltsa Klement Gottwald köztársasági elnök kitűzött Irányvonalát: „továbbra Is bátran előre a szocializmus felépítéséért ha­zánkban". 1950 első félévében az ipari terme­lés tervét az egyes feladatok terén a következőképpen teljesítették: bányaipar 105% energetika 102% kohászat 102% nehéz gépipar 100% jármű és repülőgép 98% finom mechanika 105% könnyűipar 97% vegyipar 102% építőanyag és kerámika 99% üvegipar 106% faipar 104% papír 102% textil és ruházati ipar 102% bőrfeldolgozó és gumi 104% grammofón 113% film 101% élelmezési ipar 107% összesen: 103% IPARI TERMELÉS Ez év első negyedévével szemben, amikor az összipari tervet 102.5 szá­zalékra teljesítettük, a második ne­gyedévben további javulás követke­zett be, mert a tervet 104.1 százalék­ra teljesítettük. Nagyjelentőségű az a tény, hogy ezt a javulást főleg a nehézipar ágazatában értük el, mely­nek a februári határozat értelmében a föfeladatot kell teljesítenie. Jelentősen túlteljesítettük a tervet főleg feketeszén, nafta, hengerelt áru, acélszerkezetek, gözkatlanok, gőzgépek, turbinák, süritök. villamos kemencék, földmegmunkáló gépek, traktorok, telefonkészüléekek, varró­géptiik, műtrágya, gyógyszerkészít­mények, hernyótalpak gyártása te­rén A könnyűiparban és az élelmezé­zési iparban szintén magasan túllép­tük a tervet és ez jelentősen hozzá­járul a 'akosság életszínvonalának emeléséhez. Az első félév termelési tervét min­den ágazatban teljesítettük, vagy túl­teljesítettük, kivéve a jármű- és re­pülőgépipart, a könnyű fémipart és az építőanyagok gyártását. AZ IPARI TERMELÉS NÖVEKEDÉSÉNEK ÜTEME A terv sikeres teljesítésének meg­felel az ipari termelés fejlődése is, armnt az 1950. év első féléve az 1949. év első félévéhez viszonyítva tanú­sítja. Míg 1949 első félévében az össz­ipari fejlődés száz százalék volt, ad­dig 1950 első felében 114 százalékot értünk el. A második félévben a terv szerint a harmadik és negyedik ne­gyedévben a nehézipari termelés to­vábbi lényeges növekedése várható. A nehéz gépiparban eddig főleg a fémmegmunkáló ágazat fejlődött, amelynek kulcsszerepe még gyorsabb fejlődést követel, főleg a nehéz gép­ipar terén. A második és harmadik műszak bevezetésén kívül új üzeme­ket kell sürgősen működésbe hozni és általában megvalósítani a MEZ, CKD Blanszko, ČKD Szokolovo üze­mek mintájára az üzemek közti terv­szerű együttműködést. A bányaipar az év kezdetén mu­tatkozó gyengébb eredmények után örömteli emelkedést mutatott, bár a munka termelékenysége nem érte el a tervszerinti magasságot. Az állan­dó alkalmazottak számának fokozá­sához sikeresen hozzájárul a lány-i akció. Az energetika nagyobbméretü ki­fejlődése érdekében jobban ki kell használni az üzemi villamostelepek teljesítményét. A kohászati ipar sem volt képes ellátni a hengerelt áruk egyes fajtáiban mutatkozó szükség­letet. A finom gépipar továbbfejlesz­tette az ezideig behozatal útján be­szerzett gépek és műszerek gyártását és új termelési módszerek bevezeté­sével igyekszik kiküszöbölni az eddi­gi szük keresztmetszetet. A vegyi ipapra szintén fontos feladat hárul a gyorsított felépítés és átépítés terén. Az építpiar az építőanyagok és kera­mika gyártása terén a fokozott köve­telményeknek eleget tett. A jövőben még jobban ki kell használnia a ren­delkezésre álló berendezést, a gépe­sítést, csökkenteni kell a zavarokat, gyorsítani a javításokat, leszorítani az alkalmazottak üzemi hullámzását, főleg a cementüzemekben. A könnyű iparban ezideig nem ki­elégítő a főfeladatok egyikének telje­sítése, aminek oka a technikai átala­kulásban van. Az üvegiparban pl. elégtelen a villanykörte üvegek és kémcsövek gyártása. A faiparban tá­volról sem elégíti ki a bútorgyártás még a belföldi piacot sem. A textil­iparban, amely még nagyrészt függ a kapitalista országoktól, követke­zetesebben fel kell használni a hazai nyersanyagforrásokat. A bőrfeldol­gozó és gumiiparban ez a hazai nyersanyag felhasználás már lénye­gesen javult. Az élelmezési ipar jó eredményeket ért el mind a terv telje­sítése, mind a hazai nyersanyagok felhasználása terén. MŰSZAKI FEJLŐDÉS A termelés fokozásában és a mun­ka termelékenységének emelésében jelentós tényező volt az új termelési módszerek bevezetése, az új maga­sabb műszaki eljárások tökéletesítése és felhasználása. A kohászati iparban pl. az acél­gyártásnál oxigént kezdtek használ­ni. A kis vágószerszámok új gyártási módszerével jelentősen megrövidítet­ték a termeléshez szükséges időt. A jármű- és repülőgépiparba bevezették a légcsavar, a tengelyek és a golyós­csapágyak észszerű gyártását és új egyensúlyozó fogantyút hoztak for­galomba, amely az eddiginél sokkal kevesebb cint igényel. A könnyű fémiparban jelentős megtakarítást értek el a műanyagok felhasználásá­val, főleg a hűtőberendezések gyár­tásában. Az üvegiparban az öntvény­csövek helyett üvegből készítik a sze­relő csöveket. MEZŐGAZDASÁG. FELVÁSÁRLÁS ÉS ERDÉSZET A vetési tervet a kenyérgabonánál és az árpában 101, zabban 109, ku­koricában 106 százalékra teljesítet­ték. A burgonya, cukorrépa és olajos növények vetési területe 1949-cel szemben megnövekedett, bár a ter­vet burgonyában 1, cukorrépában 3. olajos növényekben 7 százalék híján teljesítették. A marhaállomány az 1950. év végéig tervezett mennyisé­get eddig 99 százalékban érte el. A sertésállomány eddig 107 százalékos eredményt mutat. A vágómarha és sertés felvásárlás tervét 1950 első fe­lása pedig 115 százalékos volt. A lása 100 százalékos, a tojás felvásár­lása pedig 115 százaiékos volt. A zöldség felvásárlásban 160 százalékot értünk el, tehát az 1949. év mennyi­ségének kétszeresét. A tavaszi munkálatok sikere nagy­részt az állami gépállomásoknak kö­szönhető, melyeknek traktorparkja a mult év megfelelő időszakával szem­bén csaknem megkétszereződött. A gépállomások a tavaszi munkák ter­vét 104 százalékra teljesítették és többnyire a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgoztak. Az erdészetben az első félév terv­teljesítése kielégítő. A félév végéig kitermeltek 69%-ot, elszállítottak 52%-ot és beszolgáltattak 49%-ot az egész évi tervből. Az erdőújitás tervét 82%-ra teljesítették, míg a be­erdősítési terv teljesítésében 94%-ot értek el. ÉPÍTÉSZETI TERMELÉS A Csehszlovák Építőüzemeknek 1949 évi tervezetével szemben 40 százalékos emelkedést kellett volna elérniök. 1950 első félévének tervét azonban csak 85 S2ázalékr a teljesí­tették és ennek következményei meg­mutatkoztak az ipari építkezéseknél is. A sikertelenség oka főleg az volt, hogy a munkásokat nem tudlák átte­lepíteni olyan vidékekre, ahol a fő­feladatokat keľ.ett volna végrehajta­ni. Az éram módszeres építésbeveze­tévével az építészet további fejlődése föíeltételeinek egyikét teljesíti. KÖZLEKEDÉS A közlekedési terv teljesítése ked­vező volt. Vasúti teherforgalomban 111 százalékot, személyforgalomban 113 százalékot értünk el A vasúti áruszállítás 1949 első félévével szem­ben 22 százalékkal növekedett­A csehszlovák autóközlekedés sze­mélyforgalomban 114 százalék, teher­forgalomban pedig ennél is jóval ma­gasabb tervtelj esi tést ért el. A vízi­közlekedés részben a teheráruforga­lom, valamint az Elba és Odera ala­csony vízállása miatt nem teljesítette a féléves tervet. A légiforgalom a hazai vonalakon 4 százalékkal, posta­forgalomban 13 százalékkal teljesí­tette túl a tervet. EERUHÁZÁSOK . 1950 első felében a beruházások fo­kozott ütemben folytak. Az építésze­ti termelés újabb épületeket fejezett be Szlovákiában 13 ipari üzem épí­tését fejezték be, ebből hatot a ne­hézgépipar részére. Főfeladat marad továbbra is a be­ruházások idejében való előkészíté­se és az építkezési munkálatok köz­pontosítása. ALKALMAZOTTI VISZONY ÉS A MUNKA TERMELÉKENY­SÉGE 1950 első félévében tovább növe­kedett gazdasagunk szocialista szek­torának alkalmazottakkal való ellá­tása. A mezőgazdaság szektorában az állandó és időszaki dolgozók száma 82 százalékkal emelkedett. A belke­reskedelemben 19 százalék, a külke­reskedelemben 89 szílzalék emelke­dés mutatkozott. Az ipari ágazat egész évi tervének munkásszaporula­ta 1950 VI. 30-ig 67 százalék. Állan­dó munkaerőhiány mutatkozik to­vábbra is a bányákban, a kohókban, a nehézgépiparban, a cement- és cel­lulóze-iparban, valamint az autó- és vegyiipar egyes üzemeiben. Kedvező fejlődést mutat a nők besorozása a munkába. Az iparban 25.000-rel nö­vekedett szí muk és jelentős helyet foglalatak el a közforgalomban és belkereskedelemben. A munka termelékenysége a mult évvel szemben 10 százalékkal emel­kedett. A szocialista munkaverseny résztvevőinek száma 40 százalékkal emelkedett, míg az élmunkások szá­ma meghaladja a 60 ezret. A benyúj­tott 58.000 újítójavaslat közül több, mint a felét elfogadták és ezzel éven­te több, mint egymilliárd Kčs-t taka­rít meg az állam. Az építőiparban nem kielégítő a munkatermelékeny­ség fejlődése, ezért ez a feladat fo­kozott követelményeket hiárít az épí­tőiparra. SZLOVÁKIA GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE Az ipari termelés 1950 első fél­évében 1949 megfelelő időszakiéval szemben 26 százalékkal emelkedett. Az ipari dolgozók száma 4800-zal emelkedett a mult évhez képest. 1950 júniusában az ipari alkalmazottak 77 százaléka vett részt a szocialista munfcaversenyben. A termelés sike­rét nagyban elősegítette a munkások részére létesített 65 autóbuszjárat, a szövetségi vasútvonal felépítése és a vasutak villamosítása. A mezőgazdaságban 613-mal nö­vekedett az EFSz-ek száma és nagy­részük áttért a II- és III. típusú gaz­dálkodásra. A traktorok, önkötöző­gépek és traktorosekék száma több, minit kétszeresére emelkedett. Mindez • lehetővé tette Szlovákia népének anyagi és kulturális felemelkedését. KÜLKERESKEDELEM A mult félévben a külkereskedelem tervét általában sikeresen teljesítet­ték. A termelésnek rendelkezésére álltak a nyersanyagok és a beruhiá­ziási követelmények. A Szovjetúnió­ból és a népi demokratikus államok­ból való élelmiszerbehozatal lehe­tővé tette a lakosság jobb ellátását és a szabadpiac kiterjesztését Az elért forgalom 34.5 milliárd Kčs volt. A szükségtelen áru behozatalának elke­rülésével államunk igyekszik függet­leníteni magát a kapitalista államok behozatalától. A Szovjetúnióval és a népi demokratikus államokkal való Érsekújvár utcáin járva látom, hogy ragyogóarcú fiúk és lányok fü­zetekkel kezükben a sportpálya felé sietnek. Utánuk megyek és megálla­pítom, hogy a szlovák középiskola épületébe mennek. Kérdésemre öröm­mel válaszolják: „A magyar középis­kola tanulói vagyunk és előadásra sietünk." Érdeklődésem bevisz a középiskola igazgatójához. Az igazgató elvtárs a legnagyobb előzékenységgel fogad. Elmondja, hogy ő rég; magyar szak­tanerő és nagyon boldog, hogy az újonnan létesített magyar középisko­la élére került. Az iskolának 66 tanu­lója van, két osztálya és bárom év­folyama. A tantermeket ízléses szocialisita tárgyú feliratok és képek díszítik. Maguk a tanulók végzik szeretettel és örömmel a tantestület irányítása mellett a díszítést. A szünetekben a magyar osztályok tanulói az épület parkjában a szlovák középiskolai tanulókkal együtt sétálgatnak, ezzel is bizonyítva, hogy testvérekként, a legnagyobb egyetértésben akarnak együtt dolgozni. Az igazgató elvtárs elmondja, hogy szeptember 10-én délelőttre szülői ér­tekezletet hívott össze, amelyen a szülök csaknem teljes létszámban megjelentek. Az értekezletről fel­vett jegyzőkönyv kormányunk, a tan­testület és a polgárok közös akaratát tükrözi vissza, amely szocialista ál­lamrendszerünk minél tökéletesebb felépítésére törekszik. Az értekezle­ten szülői tanácsot alakítottak, amely­nek tagjai: elnök — Bahorec Már­ton, alelnök — Bilisics Sándor, tit­kár — Székházi Tódomé. pénztárnok — Balla Károlyné, további tagok: Si­mon Sándor és Mészáros Lajosaié, el­lenőrök: Csutkái Imréné és Forgács Sándor. Uzeimünikben a szocialista munka új ab teret hódít- Helyzetünk szerve­zetileg napról napra javul. Az idén már másodszor kerül sor össz-iizemi normaszilárdításra, mert a dolgozók felismerték annak a mozgalomnak jelentőségét, amely azt szorgalmazza, hogy olcsóbban, jobbat és többet termeljünk. Ma már ez az alapja megelégedett és örömteli életünknek. v Szeptember 3-én újabb élmunkás­könyvecskéket osztottak ki üzemünk­ben, amelyeket arra valóban érde­mes munkástársaink kaptak. Állan­dóan újabb szocialista munkaszerző­dések születnek, amelyekben telje­sítményük emelésére és a normák egyéni szilárdítására kötelezik magu­kat a munkások. Mi, a zsulovó; kőbányák munkásai a többi öntudatos munkiástestvérek­Felsőpokoráigyon az EFSz a gép­szövetkezetből alakulit- Ebben a gép­szövetkezetben, amely 1947 november 5-én jött létre, községünk minden egyes gazdája benne ,volt és így a szövetkezet miá.ris virágzóan indult. Több, mint 600.000 korona értékű gépünk van, erre pedig már csak 100 ezer korona a tartozásunk. Van szép gépgarázsunk, amelyet magunk épí­tettünk. 1200 órát dolgoztunk le a ga­rázs építésénél, 50 köbméter követ hordtunk a padozat elkészítéséhez, sőt villanyvilágítással is felszereltük. Az EFSz 55 tagja ezt a munkát in­gyenesen végezte el. EFSz-ünk most áttért a második típusra. Munkáinkat közösen végez­árucsereforgalom 53 százalék, tehát 33 százalékkal magasabb, mint az el­múlt évben. AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELKEDÉSE Bár az 1950. év első félévében az élelmiszerelosztás rendszere megma­radt, a szabadpiac és az újfajta áruk piaca megnövekedett. A fő élelmicik­kek fogyasztása 1949 első félévével szemben emelkedett- Textil- és ru­házat-árusítás terén szabadpiacon 84 százalékkal, cipC'rusítás terén 29 százalékkal többet adtak el, mint 1949 első félévében. A lakásépítés tovább fejlődött és június végéig csaknem 9000 új lakást adtak át rendeltetésének. A lakáso­Az igazgató az értekezleten elmon­dott üdvözlő beszédében ígéretet tett a szülőknek, hogy az iskola tanulói­nak életébe beviszi a versenymozga­lom szellemét, díszítés, tervezés, tisz­taság, előmenetel és brigádmunka te­réig Ezenkívül ismertette a szülők­kel az iskola szabályzatait. A tantestület nevében Schmidt Er­zsébet elvtársnő mondott beszédet: „Harc a tartós békéért" címen, amely­ben rámutatott arra, hogy a Szovjet­únió dolgozó népe, a népi demokrá­ciák, sőt a kapitalista államok hala­dőszellemű dolgozói is ma egy hatal­mas tábort alkotnak, amely a békéért küzd. Ebben az erős táborban ven a helye az iskolának is, amely épülő szocialista hazánk és a haladó társa­dalom nélkülözhetetlen és fontos al­kotórésze. A magyar középiskola tan­testületének és tanulóinak tudniok kell, hogy a dolgozó néphez tartoz­nak, ezért a helyük mellette van. Ér­sekújvár dolgozói is tudják, hogy mit jelent a háború pusztítása és mit jelent a béke öröme. A középiskola vezetői a tanulóifjúsággal együtt a béke ügye mellé állnak és minden erejükkel küzdeni fognak a háborús uszítók ellen. Schmidt elvtársnö beszéde után az igazgató megmutatta a szülőknek a tantermeket és a hivatali helyisége­ket. A szülők megelégedetten járták végig az épületet, amelynek folyosó­ját több más jelmondat között a kö­vetkező is díszíti: „Hogy újra magya­rul tanulhatunk, neked köszönhetjük, a nagy Sztálinnak." A jelek szerint az érsekújvári ma­gyar középiskola egyik alappillére lesz a szlovák magyar testvériség épületének és szocialista államunk­nak helyes szellemben nevelt öntu­datos dolgozókat ad majd. Sz. T., Érsekújvár. kel együtt ki akarjuk venni részün­ket a boldog jövő építéséből, a vi­lágbéke megszilárdításéból, az új vi­liág megteremtéséből. Eleget akarunk tenni KI. Gottwald elvtársunk 10 pontjának, mert tud­juk, hogy az ő gondolatai a mi ja­vunkat szolgálják és hogy ezek a gondolatok hozzásegítenek minket annak az új életnek megvalósításá­hoz, amelyben a dolgozók szabadon, örülhetnek munkájuk eredményének. Szilárdan állunk a világ haladó né­peinek oldalán, mert tudjuk, hogy ki ellen harcjlunk: a népek szabad­ságát leigázni akaró kapitalisták el­len, akiket, mint Koreában is, elér méltó büntetésük. Éljen a vlágbéke! Kurali József, a 32. sz. üzem kovácsa, Zsulovo. zük és már a nyár folyamján is ez aratás, a cséplés a legjobb eredményt hozta. Elvégeztük már a tarlószántást is 90 hektáron és a trágya is már kirnt van 90 százalékban. Földjeinket már nem aprózzák fel barázdák, öröm végignézni a hatalmas tábla földeken a határban, mert a mi tag­jaink már megértették, hogy a szocia­lista gazdálkodás az ő javukat szol­gálja és hogy a falvak életszínvona­lának emelkedése az EFSz-ek fejlő­désétől függ. Akkor lesz csak boldog a falu, ha mindegyikben megalakul az EFSz. Lehoczky Pál, földműves, Felsőpokorágy. kat a fontos iparágak dolgozóinak juttatták elsősorban. A gyermekgon­dozók száma 17 százalékkal, a gyer­mekotthonoké 7 százalékkal és az ál­landó menhelyek száma 28 százalék­kal szárnyalta túl a mult évit. Az egészségügyi gondoskodás terén nö­vekedett a kórházi ágyak szám a és az állami fürdőkben a vendégek 80 százaléka a Nemzeti Biztosító Intézet számlájára gyógykezeltette magát. Az I. és II. fokú iskolákon kiter­jesztették az élelmezésit. A termelési központokban új iskolákat alapítot­tak. A kulturális és népművelési te­vékenység új körzeti színházak és 150 új mozi megnyitásiáiban nyilvánult meg. A rádióhallgatók száma 94.000­rel növekedett. Felsőpokorágyon megalakult az EFSz Zsulovói beszámoló »

Next

/
Oldalképek
Tartalom