Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-02 / 202. szám, szombat

1950 szeptember 2 Hogyan fogiák értékelni a tízescsoportban a tagok és jelöllek munkálat A tizesbizaimj az elvtársak előtt előadja hogyan fogta fel funkció­ját és hogyan teljesítette ezt, hogyan törődött a rábízott tagokkal és a jelöltekkel, hogyan iparkodott eiöt­tük példát mutatni. A tízescsoport tagjai is elmondják az ö tevékeny­ségének bírálatát. A pártbizottság tagja az elvtársi bírálat után befeje­zi a tízesbizalmi értékelését A tí­zesbizalmi után a többi tagok és jelöltek munkájának megítélésére kerüi sor. A helyi szervezetekben a tízes­csoportök felülvizsgálásánál joguk van résztvenni az összes regisztrált tagoknak. Sőt jelenlétük kívánatos, főleg a falusi szervezetekben, mert segítenek a munka értékelésében és biztosíthatják a szervezet további feladatait. A Pártbizottság tagla, akí a tí­zescsoportok tagjainak munkaérté­kelését irányította, az eredményről a Bizottság 'legközelebbi ülésén tesz jelentést. A Bizottság letárgyalja ezt és kidolgozza a felülvizsgálási javaslatot, amelyet a taggyűlés elé terjeszt. A tízesbizalmi jegyzökönyve sze­rint értékelik a felülvizsgálandó te­vékenységét: főleg azt, hogy részt vett-e a gyűléseken a Pártiskolázás Évében, fizeti-e a tagsági járulékot és általában egész munkáját bírál­ják Sikereivel és hiányaival együtt. A többi tagok és jeiölfek kérdése­ket fognak feltenni, amelyre ti fe­lülvizsgálandó felel. A vitát a'párt­bizottság tagja irányítja, A tízescsoportokban mindazokat a feladatokat meg kell világítani, ame­lyek ma a Pártban megoldásra ke­rülnek. Az elvtársak megállapítják azt hogy a párttag vagy a jelö-lt miben és hogyan javította munká­ját az utolsó átigazolás óta, hogyan vett részt a Pártiskolázás Évén és az iskolázás hogyan tette lehetővé azt, hogy jobban megérthesse a Párt Politikáját és az eddig nem viiágos kérdéseket; Megítélik azt is, hogy a jelölt vagy a tag járt-e a párt­taggyülésekre, a tizescsoportok ülé­seire, vájjon rendben van-e párt­könyvecskéje és az iskolázásról szó­ló igazolványa. Megítélik azt is, hogyan olvassa a napisajtót, meny­nyiben követeli a politikai eseménye­ket, hogyan tudja meggyőzni a pár­tonkívülieket és milyen hatásosan használja érveit a helytelen nézetek vagy a suttogó propaganda ellen. A tízescsoport olyan egész, amely­ben a tagok és jelöltek kölcsönösen ismerik egymást. Egyik a másikról tudja, ki hogyan dolgozik, milyen tapasztalatokkal és tudással rendel­kezik, ismeri az iilető minden eré­nyét és hibáját. Amellett tudnunk kell: ha sokat jelentenek is a sze­mélyi tulajdonságok, és ha fontos is az, hogy elvtársi módon rámutas­sunk különböző személyi hiányaira, lehetetlen megengedni azt, hogy a tag megítélésiénél • csupán személyi tulajdonságai és hibái szerint halad­junk anélkül, hogy általánosságban megítéljük végzett munkáját. A döntő a munka és annak eredmé­nyei valamint a jelöltnek és a tag­nak viszonya a Párthoz. Az üze«i tízescsoport ezen kívü' tagjait teWiészetesen értékelni fog­ja aszerint is, hogyan teljesíti a tervet, milyen a viszonyuk a szocia­lista munkaversenyhez. Aszerint, vájjon mint élmunkások dolgoznak és munkahelyüknek jó vagy rossz gazdái-e ? Hogyan takarékoskodjak a nyersanyaggal, milyen munkájuk minősége, a selejt százaléka és váj­jon pontosan érkez ;k-e a munkába. Ezzel szemléltetően bizonyítják be a tagoknak és a jelölteknek hogy a munkához való jóviseafriy hogyan tükröződik vissza a Párthoz való kapcsolataiban és ellenkezőleg. A tizescsoport tagja; a segítés szándé­kától vezettetve mindenkinél értéke­•lik a'Zt, hogy helyesen és elégsége­sen használja-e ki a munkaidőt és megvitatják a lehetőségeket, ho­gyan javítsák meg a munkát. Töre­kedni fognak tanácsot adni az elv­társaknak abban, hogy hogyan kü­szöbölje ki a hiányokat és így sike­resebben teljesíthesse a feladatokat. Éppen úgy, mint az üzemi tizes­^esoportokban. a falvakon is ismerik egymást a csoport tagjai és jelöltjei. A tízescsoport a falun főieg arról fog tárgyalni kinek m ;lyen a viszo­nya a szövetkezet iránt. A felülvizs­gálás hozzájárul ahhoz, hogy meg­győzzük a szövetkezeti gondodat he­lyességéről azokat az elvtársakat, kis- és középparasztokat, akik ezt eddig még nem értik. Azonban hatá­rozottan nem engedhető meg, hogy a Párt tagjai vagy jelöltjei hosszú és türelmes felvilágosítás után el­lenségesen lépjenek fel az EFSz ei­'len, késleltessék munkáját vagy esetleg harcoljanak megalakítása ellen, vagy tudatosan károsítsák az Egységes Földműves Szövetkezete­ket. A felülvizsgálásnál bebizonyosodik az, ki hogyan segit meggyőzni az embereket arról, hogy az állammal szemben fennálló szerződéses köte­lezettségeket teljesíteni fejtétlenül szükséges. Bebizonyosodik, ki tette ezt és ki nem tette, esetleg ki gá­tolja a beszolgáltatás teljesítését. A tízescsoportban feí kell fedni azt is, hogy a kommunisták közül ki titkolta ei a vetésterületet ki nem teljesítette és m [ért nem teljesítet­te termelési és szállítási kötelessé­geit. A tizescsoport letárgyalja azt is, ki a kulák és mit kell tenni, hogy ne tarthassa befolyása alatt a falut. Leplezzék le igazi tevékeny­ségét, kártevését. A tízescsoportokban a tagok és jelöltek értékelésénéi tisztázni kell a múltból, főleg a megszállás ide­jéből eredő minden tisztázatlan kér­dést. Nem lehet mentsége annak, aki eltitko-lta együttműködését a nácikkal, vagypedig ánflást követett el. Természetesen mindenegyes ese­tet gondosan kell átvizsgálni és a taggyűlésen határozathozatal céljá­ból edő kell terjeszteni. A tízescsoportokban a munka ér­tékelésénél, a taggyűléseken, a tár­gyalásoknál a multévi felülvizsgálás tapasztalataiból eredően mellőzni kell olyan kérdéseket, amelyre az illető tag vagy jelölt csupán igennel vagy nemmel felelne, esetleg egyál­talán nem értené a kérdés értelmét. " Mellőzni kell az emlékezetből idézetekkei való lélektelen dobáiód­zást, vagypedig olyan kérdéséket, amelyek olyan eseményekre vagy időpontokra vonatkoznak, amelyek az illető előtt ismeretlenek. Az előző felülvizsgálás tapasztalatai alapján meg kell akadályozni azt, hogy lé­lektelen kérdések feltevésévei a fe­lülvizsgálás értelmét jeientékteie­nítsék. A kérdéseknek segíteniök kell abban, hogy a felülvizsgálattal foly­tatott beszélgetés a munkára irá­nyuljon és a főfeladatok megvalósí­tására segítséget nyújtson. A be­szélgetés alkaimából a tag vagy a jelölt önbírálóan értékeli saját mun­káját. Megmondja azt is, mit pro­fitált a beszélgetésből, hogyan fogta fel ennek jelentőségét és célját. Rámutat arra, ami előtte homályos volt és hogy miben Játja munkája nehézségeit. Rámutat arra miben látja saját hibáit, amelyeket elkö­vetett és amelyeket ki akar küszö­bölni. Kötelezi magát bizonyos fel­adatokra, hogy bebizonyítsa a párt­hoz való jó viszonyát. Hogy a munka értékelése sikeres legyen, a tízesbizaimi csoportjának minden, ülésén teljes részvételt biz­tosít. Egy elvtársat megbíz a tár­gyalás jegyzőkönyvének vitelévei. Ezt két példányban keli elkészíteni, a másodpéldány a szervezet bizott­sága elé kerül. A felülvizsgált tagok s jelöltek kötelezettségvállalásai. Tevékenységének értékelésénél be­fejezésül .mindlen tag vagy jelölt kö r telezettséget vállalhat, amely bizo­nyítja a Párthoz va]ó viszonyát és a párttagsági könyvecske megbecsü­lését. Milyen kötelezettségek legyenek ezek ? Mindenekelőtt olyanok amelyek segítségére vannak a szervezetnek az üzemi feladatok teljesítésében. Célszerű és teljesíthető kötelezettsé­gek legyenek ezek. Más kötelezettségeket vállalnak a tagok az üzemekben és a helyiszer­vezetekben. Mások lesznek a kato­nai alakulatok pártszervezeteinek kötelezettségei vagy az SNB tagjai­nak vállalásai. Magasabb kötele­zettséget vállalnak a tisztséget vise­lők, akik jobban látják a Párt által teljesítendő feladatok nagyságát. De a kötelezettségek kihirdetésénél min­denki egyre gondol: arra, hogy se­gítsen a Pártnak a IX. kongresszus határozatainak teljesítésében hogy felépíthesse a szocializmust hazánk­ban Á kötelezettségek között ezért iesznek új szocialista szerződések, az üzemekből, amelyek a terv túlié­- U J sin — L A CslSz Központi Bizottságának felhívása az 1950-51. iskolai év megnyitása alkalmából A CslSz Központi Bizottsága az 1950—51-iki iskoiai év megnyitása alkalmából a következő felhívást intézte a tanulóifjúsághoz és taní­tókhoz: »Elvtársak és elvtársnők, tanítók és tanuiók! Az 1950—51. iskolai év a haladó világ békeharca közepette nyílik meg, amikor az amerika; im­perialisták a háborús fenyegetőzés­ről a nyílt támadásra tértek át Ko­reában, amikor a koreai cép győzel­mes harcokat vív szabadságáért és nemzeti függetlenségéért. A stock­holmi békefelhívás világszerte való elfogadása igazolja, hogy a béke és a demokrácia tábora, amelyet a le­győzhetetlen Szovjetúnió vezet, ösz­szehasonlíthatatian fölényben van a háborús uszítók, a kizsákmányolók és a bizonytalanság hintőinek tábo­ra fölött. Az új iskolai évet akkor kezdjük, amjkor városaink és falvaink dolgo­zó népe sikeresen teljesíti az öt­éves terv második évére vállalt kö­telezettségeit. Az üzemekben a munkásság szocialista versenyeket rendez, falvainkban pedig földmű­veseink áttérnek az EFSz keretében a nagyüzemi mezőgazdasági terme­lésre. Az új alkotó munkában új em­berek nőnek fel, a munka hősei — az élmunkások, szocialista verseny­zők, — akik építői az igazságosabb világnak melyben nem lesz kizsák­mányolás. A mi egységes iskolánk, amely nagy jelentőséggel bír az ifjúság ne­velésében, nem maradhat el ebben a béke-építő munkában A világ leghaladottabb iskolája mintájára minden igyekezetévei arra kell tö­rekednie, hogy szerves alkotórészévé váljon a békés építésnek és hogy minden téren képzett s politikai té­ren fejlett polgárokat neveljen népi demokratikus köztársaságunk szá­mára, akik nemcsak építeni fogják a hazát, hanem meg is védeimezik. Az iskolák e céljának megvalósí­tásában a CslSz minden téren se­gítségére siet az iskoláknak. Kle­ment Gottwald köztársasági elnök szavai szerint »azért, hogy miiyenek lesznek az iskoláink, nagy részben Árammódszeres építkezések Bratislavában nem messze a jár­sz egyik lakásépítke­Bratislavában viánykórháztól zési tömb munkálatainál első ízben alkalmazták az árammódszeres építke­zési formát. Miben áll ennek az épít­kezési módszernek lényege és meny­nyiben segíti ez elő az idő- és az anyagmegtakarítást az építkezéseken. Erről adott felvilágosítást az építke­zéseket vezető mérnök, aki többek kö­zött a következőket mondotta: » — Ezeknél az árammódszeres épít­kezéseknél szemünk előtt a Szovjet­únió munkálatainak példája lebeg. Igyekszünk az építkezéseket a gyár­üzemi rendszer mintájára átalakítani. Lehítőség szerint a munkálatoknak nagyfészét gépierővel végezzük, még pedig villanyáram segítségével, amennyiben pedig ez nem lehetséges, akkor benzinmotor bekapcsolásával. Bizonyos munkálatoknál, mint pl. a malterkeverésnél, a malter liften való felvitelénél és sok más munkálatnál igen jól használható a gépi módszer. Mindent tervszerűen végzünk és a munkálatokhoz szükséges anyagot már előre előkészítjük, úgyhogy fenn­akadás nélkül állandóan áíl rendelke­zésre megfelelő építőanyag. Minden ezen múlik. Időt és anyagot Csak úgy tudunk megtakarítani, ha a legkisebb deszkától a téglákig mindent előre el­készítünk, hogy pl. a kőműveshárma­soknak ne kelljen egy pillanatig sem várakozniok a számukra oly fontos malterre.Végső célunk az olyan épít­kezés, amelynél először a vasíconstruk­ciót készítik- el és ebbe a vaskonstruk­cióba fokozatosan építik bele a fala­zást, mint ezt szovjetunióbeli és amerikai építkezéseknél megfigyel­hettük. Az itt dolgozó kőművesek és egyéb munkások már az új állami katalógus szerint dolgoznak, hetente 52 órát. Az új katalógus szerinti bérek elfogadta­tásában semmi nehézségeink sem vol­tak a munkásság között és az ilyen bérek szerint végzett munka jó ered­ményeket mutat. Az e^szerint dolgozó kőművesek 40 koronát is megkeresnek óránként, de vannak ennél szebb eredmények is, pedig nálunk igen kemény normák vannak. Altalános eset a napi 250 ko­ronás kereset, de vannak olyan hár­masok, ahol egy-egy munkás napi 4SC koronát is megteres. Amennyi­ben az eredményekről beszélünk, nem hagyhatjuk említés nélkül pl. Húrban és Hancsalik kőművesek 280 százalé­kos eredményeiit a norma fölött és Oros kőműves ugyancsak 280 száza­lékos eredményét. ' Munkálatainkat sokban hátráltatja az, hogy időnként áramkiesések mu­tatkoznak, amelyeken — mint már em­lítettem — benzinmotoros gépek beve­zetésével igyekszünk segíteni. Mun­kánkat hátráltatta a múltkoriban be­állt eső is, és amennyiben nehézségek­ről beszélünk, fel kell említenünk azt is, hogy mivel munkásságunk nagyré­sze vidékről való, szombat éš hétfő a kritikus napok közé tartozik. Hétfőn csupán 10 órakor kezdünk, hogy min­denki beérkezhessen és szombaton csak 10 óráig tart a munka, hogy mindenki elérhesse vonatját. Ez azon­ban, mivel 9—10 órát mindennap dol­goznak, nem jelent nagy munkakie­sést. Ezzel a módszerrel tehát az építke­zéseknél röviden szólva időt és anya­got takarítunk meg, a nélkül, hogy a munkások munkabérében változás ál­lana be, sőt a kőművesek azáltal, hogy egy csoportban a múlttal ellentétben kevesebben dolgoznak, emelni igye­keznek teljesítményeiket és így na­gyobb a rájuk eső keresetmennyisé­ge is. • Ezeket a módszereket további épít­kezéseken is követni fogják, tekintet­tel arra, hogy a nálunk elért eredmé­nyek bizonyítják a módszer helyessé­gét. felelős a CslSz is.« Az iskolák CslSz szervezetei, valamint a pionír-szer­vezet olyan irányú tevékenységet fejtsenek ki, mely megfelel népi demokratikus rendszerünk követel­ményeinek, hogy segítsen a tanítók­nak alkotóképessé nevelni a tanuló* kát felelősségérzetre tanítsa őket, hogy majd egykor a szocializmus példás építői legyenek. Amint min­den CslSz tag elsőrendű kötelezett­sége az üzemben, hogy élmunkás3á váljon, úgy az iskolában kötelessé­ge, hogy példás éltanuló legjren. A tanulás legyen Rundén diáknak elsőrendű hazafias kötelessége. Ta­nulóifjúságunk így fejezi ki leg­szebben háláját Klement Gottwald köztársaság; elnöknek, kormányunk­nak és dolgozó népünknek azért, hogy szabadon tanulhat és hogy né­pi demokratikus rendszerünk min­den lehetőséget biztosít testi és szel­lemi fejlődéséhez. Az ifjú tanulóktól elvárjuk — kü­lönösen azoktól, akik CslSz tagok, — hogy a szocialista nevelés úttö­rőivé válnak, hogy rendszeresen ta­nulmányozni fogják a kiváló szov­jet pedagógusok módszereit és a tanulóifjúságot e módszerek felhasz­nálásával fogják nevelni. Ifjú taní­tóink váljanak a béke élharcosaivá, hogy így biztosítsák a jobb jövőt annak a nemzedéknek, amelyet épen nevelnek. A Nemzetközi Diákszövetség má­sodik kongresszusa kétségbevonha­tatlanul igazolta, hogy mennyivel jobb körülmények között él a diák­ifjúság azokban az országokban, ahol a dolgozó nép maga irányítja sorsát. Ez a kongresszus megmutat­ta hogy a diákság jobb tanulmányi viszonyaiért és az iskolák demokra­tizálásáért folytatott harc csak ak­kor lesz eredményes, ha egybekap­csoljuk a dolgozó nép, az ifjúság békeharcával, a munkásosztállyai, melynek éppen az a célja, hogy igazságosabb társadalmi rendet te­remtsen, amelyben az ifjúság szá­mára is biztosítva vannak testi és ielki fejlődéséhez szükséges előfel­tételek. Ezért az összes tanulók lelkiisme­retes tanulással járuljanak hozzá a szociaiizmus kiépítéséhez hazánk­ban, mert ezzei hozzájárulnak a vi­lágbékéhez is. Előre hát munkánk sikeres teljesítésére az új iskolai év­ben! A CslSz Központi Bizottsága. Értekezletet tartottak a föEüniűves szövetkezelek felett védnökséget vállalt üzemek kiküldöttei Azok a bratislavai kerületben lévő üzemek, amelyek védnökséget vállal­tak a Földműves Szövetkezetek felett, a napokban értekezletet tartot­tak, amelyen méltatták a földműves szövetkezeteknek eddig nyújtott se­gítséget. A megnyitás után Ondriš elvtárs az SzKP kerületi bizottságá­nak nevében beszédet mondott. Rá­mutatott arra, hagy az EFSz-ek csak a védnökséget vállalt üzemek segítsé­gével érhetnek el jó eredményeket. Ezért szükséges, hogy a védnökséget vállalt üzemek minden erejüket latba­vessék az EFSz-ek megsegítésére. Fontos, hogy azok az üzemek, ame­lyek még eddig nem vállaltak valame­lyik EFSz föiött védnökséget, minél előbb megtegyék ezt, lehetőleg még az idei őszi munkák megkezdése előtt. A védnökséget vállalt üzemek legfon­tosabb feladata, hagy az EFSz-ekben a politikai meggyőző tevékenységet fejtsenek ki. A politikai és szakin­struktoroknak mindennap szoros érint­kezést ( kell fenntartaniok az EFSz tagjaival és meg kell magyarázniok a közős vetési eljárás jelentőségét, va­lamint a mezsgyék eltávolításának szükségességét. A földművesek meggyőzésében a legszebb eredményt a vágújhelyi Techna üzem érte el. Ebből az üzem­ből kiküldött instruktorok rendszeres meggyőző tevékenységgel elérték azt, hogy a haluzicei EFSz minden tagja aláírta az EFSz második típusú mun­pését a munka termelékenységének emelését, a termékek minőségének javítását s a gépek jobb kihasznáiá­sát segítik elő. A falun kötelezettségeket vállal­nak a beszolgáltatás teljesítése, a hektárhozam emelésére, a szövetke­zeti munka javítása irányában, hogy megnyerik a földműveseket és asszo­nyaikat a föld közös megmunkálása gondolatának. Itt olyan köteiezett­ségek is lesznek, amelyek megjavít­ják a Nemzeti Bizottságok és a pár­tonkívüli szervezetek tevékenységét. M ;nden tag és jeleit saját Politi­kai tudását is megítéli és kötele­zettségében megemlíti azt is. ho­gyan fog iparkodni a pártiskolázás új évében, hogy elsajátítsa a mar­xizmus és leninizmus alapvető is­mereteit. Mjt tesz azirányban, hogy kiterjessze műveltségét és szakkép­zettségre tegyen szert. A tízescsoport tagjai és jelöltjei által elfogadott minden köteiezett­ségvállalás ünnepéiyesen lesz kihir­detve és a taggyűlés helybenhagyja azt. kamódszerét. Az instruktorok megvá­lasztásánál tehát főleg arról kell gon­doskodni, hogy ezek teljesen tisztá­ban legyenek az Egységes Földműves Szövetkezetek feladataival. Ezenkívül a védnökséget vállalt üzemeknek rendszeresen ellenőrizniük kell a föld­művesek közötti tevékenységet és az észreVételeiket jelentchi kell a Járási, Kerületi és Központi szövetkezeti ta­nácsnak. Ondriš elvtárs beszéde- után vita keletkezett, amelynek folyamán az egyes kiküldöttek beszámoltak az EFSz-nek nyújtott segítségeknél szer­zett tapasztalataikról. Több üzem je­lentős segítséget nyújt az EFSz-neÍ< a föld megművelésében és a gépek megjavításában, de a politikai segít­ségre nem fordítanak eíegendő gon­dot. Nem küldenek az EFSz-be in­struktorokat, akik a földműveseket meggyőzzék a föld közös megművelé­sének előnyeiről és fontosságáról. Szép eredményt mutat fel a Stoll­werck üzem, amely az SzNB-vel együtt az oszuszky-i EFSz fölött vál­lalt védnökséget. A Sitno-üzem is hathatós segítséget nyújtott a blazso­vói EFSz-nek. 33 tagból álló brigádot szervezett, amely 14 napig dolgozott az EFSz földjein és ezzel 40.000 Kčs-t takarított meg az EFSz-nek. A csécsénypatonyi és a felsöpatonyi EFSz- Bratislava város Szállítási Öze­métől kapott jelentős segítséget. Az értekezlet befejezésekor a brati­slavai kerület védnökséget vállalt üzemeinek kiküldöttei határozatot fo­gadtak el, amelyben kötelezték magu­kat, hogy az instruktorok elmélyítik po­litikai meggyőző tevékenységüket, több és jobb propagáló munkát fog­nak kifejteni a földművesek között az EFSz előnyeiről. A gyakorlatban is segítségükre sietnek a földművesek­nek a munka és a pénzügyi terv elő­készítésében. Ügyszintén az EFSz-ek közötti verseny kiszélesítéséről is fog­nak gondoskodni. Tevékenységűkről minden hónapban jelentést adnak a Járási, Kerületi és a Szlovákiai szö­vetkezeti Tanácsnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom