Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-15 / 213. szám, péntek

1950 szeptember 16 UJSZ15 U J SZO Keserű beismerés (—nj—) Az amerikai rádió szep­tember 12-én a Fehér Ház jelentését közvetítette, amely egyíelől keserű meglepetés volt az amerikai háborús örjöngó'knek, másfelől nekünk, akik tárgyilagosan nézzük az eseménye­ket, nem jelentett váratlan vagy meglepő hirt. Az amerikai szpíker egy háborús nszító bukásáról adott számot, még pedig nem kisebb nagyságéról, mint Johnson bukásáról, aki az Északame­rikai Egyesült Államok hadügymi­niszterének dicstelen szerepét töltötte be az elmúlt napokig. Mint már említettem, ez a hír ne­künk nem meglepő, annál inkább azonban azok számára, akiknek az amerikai imperializmus szolgálatá­ban álló sajtó únos-úatalan a jenki­hadsereg felsőbbrendűségéről, nagy­szerű felkészültségéről, legyőzhetet­lenségéröT regélt és tálalt fel nap mint nap híreket. A legyőzhetetlen hadsereg mitho­sz azonban Koreában csúfos kudarcot vallott. A kis koreai nép a magát Achillesnek képzelő amerikai hadúr kényes és sebezhető sarkát találta ei. Megsemmisítő csapást csapásra zú­dított a Koreába kényszerített ameri­kai katonákra. Truman most bűnbakot keresve, Johsont, a háborús uszítók táborá­nak főceremóniamesterét, menesz­tette, hogy a kudarcokért az ameri­kai nép előtt saját magát tisztázhas­sa. Az iitódválasztás kényes volt. Hosszas viták és latolgatások után u Fehér Ház mai ura egyik leghívebb munkatársát, Marshallt választotta, aki „jócsengésű" nevét mint hadve­zér, mint politikus és mint gazdasá­pi szakértő is egyaránt hírhedtté tet­te. Mégis három szerepe közül az em­beriség jó részének a legtöbb szenve­dést, bajt, mint gazdasági „szakem­ber" okozta azzal, hogy Nyugat-Eu­rópa s a többi ma már amerikanizált ország számára feltalálta a nagy és „istenáldotta megsegítést", a Mar­shall-tervet. Ma már mindenki előtt tisztán áll, hogy mit jelentett Nyugat- és Dél­európa országainak e nagyszerű ta­lálmány, amelynek adományai között Franciaország macskákat kapott. Ausztria légyfogópapír szállítmányo­kat, Olaszország romlott konzerve­ket és a többi marshallizáit ország rágógumit és ehhez hasonló „támo­gatásnak" nevezett tárgyakat. De a marshallizált országokban Marshall találmánya többet is jelentett ennél. Jelentette az üzemek, a gyárak leépí­tését, a dolgozók életszínvonalának hihetetlen csökkentését. Az adóterhek emelkedését. Háborús psziliózist. Es a munkanélküliek számának megnö­vekedését olyan arányban, hogy az már az ameriknl szolgálatban álló nyugateurópai bábpolitikusok idegeit Is kezdi megvíse,jii. Igen, Marshall nevét ma már szer­te a világon mindenki isrr.eri és pe­dig mint olyan emberét, akitől a leg­jobb óvakodni. Nemcsak Franciaor­szágban, Olaszországban, Belgium­ban, Ausztriában és a többi európai államokban mondják ezt, nemcsak Afrikában vagy a Távolkeleten han­goztatják ezt a kiuzsorázott gyar­mati népek, de az amerikai dolgozók java is így vélekedik. Mint hadvezér nevét Marshall az­által tette ismertté, hogy az ame­rikai csapatok vezérkari főnöke volt akkor, amikor Truman, hogy az amerikai imperializmus expanziós terveit mcgvalósiíthassa és a szövet­ségesek között fennálló egyezményt felrúgja, Hirosimában „kipróbálta" az emberiség legszörnyűbb, legfélel­metesebb, Iegállatihb fegyverét, az atombombát. És ebben a szörnyű, embertelen tettben asszisztált Mar­shall „úr", mint az amerikai haderők vezérkari főnöke. Mint politikus pedig? Tudjuk, kül­ügyminisztere volt az Északamerikai Egyesült Államoknak és ugyanolyan súlyos politikai vereség után kellett átadnia pozícióját Achesonnak, mint amilyen után most Johnson amerikai hadügyminisztert félretették. Koreában a helyzet az amerikaiak számára egyre tarthatatlanabb lesz. A kis délkeleti térség, amelybe a győ­zelmes koreai néphadsereg beszorí­totta a gyarmati rablóhadjáratra in­dult yenkisereget, ma mindjobban felmorzsolódik és helyzete teljesen kilátástalan. Az amerikai hivatalos katonai hírszolgálat az amerikai köz­véleménynek eddig csupa hitleri el­szakadó mozdulatról számolt be. Ró­zsaszín krepp-papírba burkoltan szál­lította Koreából a híreket s ha eset­leg akadt tárgyilagos amerikai hadi­tudósító, aki nem alkalmazkodott és Amerika csúfos kudarcáról mert szá­mot adni, azt Mac Arthur egyenesen Tokióba szállíttatta, hogy a félreve­zetett amerikai polgárokat a háborús lelkesedésből és katonai helytállás hi­téből ilyfajta hírekkel ki ne lendít­sék. Most, amidőn a helyzet már Kim-Ir-Szen elvtárs rádiónyilatkozata A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsának elnöke, Kim-Ir-Szen tábornok a köztársa­ság megalakulásának másod k évfor­dulója alkalmából rádióbeszédet inté­zett Korea harcoló népéhez. — »Népi demokratikus köztársasá­gunk megalakításának második év­fordulóját népünk a hazafias felsza­badító háború jegyében üli meg, amelyet az amerikai fegyveres beto­lakodók és az őket pártoló áruló Li-Szin-Man bandák ellen folytat a függetlenségért, szabadságáért és hazája becsületéért mondotta K.m­Ir-Szen tábornok. Népünk hatalmas sikereket ért el feladataink teljesíté­se során, a kormány megalakulása óta megtette az összes szükséges lé­péseket Korea békés egységesítése érdekében, Korea népe a haza békés egységesítéséért harcolt, hogy elke­rülje a véres testvérgyilkos polgár­háborút, amelyet az amerikai impe­rialisták az áruló Li-Szin-Man klik­kel készítettek elő A hazaf as front egységesítésére irányuló felhívására Li-Szin-Manék aljas támadással vá­laszoltak és június 25-ikén kirobban­tották a polgárháborút. A hazafias felszabadító háború két hónapja során a népi hadsereg hősi katonái és tisztjei szétverték és megsemmisítették a Li-Szin-Man hadsereg és az amerikai divízió fő erőit, népi hadseregünk hazánk déli részének hatalmas területeit szaba­dította fel. Ma már népi hadsere­günk katonasága valójában nem a Li-Szin-Man zsoldosok ellen harcol, hanem az amerikai fegyveres betola­kodók ellen. A kéhónapi harcok során 15.176 amerikai katona és tiszt vesztette életét. 45.000 ameri­kai sebesült meg és 1736 esett hadi­fogságba. Az amerikai intervenció­sok tudják, mentől tovább tart az amerikai intervenció hazánkban, an­nál halálosabb lesz az a csapás, ame­lyet hős népi hadseregünk mér az ellenségre és annál több felbérelt gyilkos fog elpusztulni. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság zászlaja alatt az ország 95 százaléka, az egész lakosság 97 szá­zaléka van egyesítve. Nem kétséges hogy nincs messze az a nap, amikor hazánk teljesen felszabadul, amikor fiaink és lányaink, ak k még a Li­Szin-Man klikk és az amerikai fegy­veres betolakódók jármai alatt szen­vednek, szabadakká válnak. A felsazabadult tartományokban a népi demokratikus reformokat sike­resen hajtjuk végre, ugyanolyan for­mában, ahogy azok már Észak Ko­reában megvalósultak. A barbár repülőtámadások hatása alatt, amelyet az amerkaí légiban­diták és az amerikai haditengerészet intéz védtelen falvauik és városaink ellen, asszonyaink és gyermekeink tízezrével pusztultak el. A fegyveres amerikai beavatkozók sok ipari üze­münket, amelyet a nép vérrel és ve­rejtékkel épített fel, elpusztítottak Korea népe sohasem fogja elfelejte­ni azokat a gálád cselekményeket, amelyet az amerikai fegyveres beto­lakodók követtek el a koreai nép ha­zája ellen. Népünk átka fogia őket kísérni gyermekeikben és unokáik­ban. Népi demokratikus köztársaságunk megalakulásának másod' k évfordu­lója alkalmából a Koreai Népi De­mokratikus kormányának nevében üdvözlöm a világ valamennyi béke­szerető nemzetét, élén a nagy Szov­jetúnióval. A győzelem a mienk lesz, mert igazságos harcot folytatunk. Dicsőség a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság hős népének, amely felvette az amerikai fegyve­res betolakodók elleni harcot! Dicsőség a hősi népi hadsereg ka­tonáinak és tisztjeinek, dicsőség il­lesse a partizánokat, akik népi de­mokratikus köztársaságaink fegyve. res erejét képviselik. ír V. Široký kormányelnökhelyettes hazatért Moszkvából V. Široký kormányelnökheyettes szeptember 13-án. szerdán hazatért Moszkvából Prágába. A kormányelnökhelyettes és külügy­miniszter Moszkvából való elindúlása előtt a csehszlovák kormányküldöttség megkoszorúzta a Szovjetúnió meg­alapozójának, V. I Leninnek mauzóleu­mát. Az ünnepi kegyelet lerovásnál le­jenvolt V. Široký kormányelnökhelyet­tes és külügyminiszter, dr. Gregor külkereskedelmügyi miniszter. Kiiment iparügyi miniszter, Kreibich csehszlo­vák moszkvai nayykövet és P. F. Mo­locskov, a Szovjfetúnió külügyminisz­tériumának képviseletében. V. Široký kormányelnökhelyettes' és külügyminisztert a moszkvai repülőté­ren M. A. Mensikov, a Szovjetúnió külkereskedelmügyi minisztere búcsúz­tatta, ugyancsak jelen volt a búcsúzá­son A. A. Gromiko, a Szovjetúnió kül­kereskedelemügyi miniszterének he­lyettese, A. J. Bogomolov és több je­lentős személyiség. A hazatérő csehszlovák kormány­küldöttséget a prágai repülőtéren L Svoboda kormányelnökhelyettes, V. Nősek, dr. Rais és L. Kopriva minisz­terek, M. A. Szilin prágai szovjet nagykövet és dr. Vacek, Prága pol­gármestere üdvözölték. A Béke Hívei romániai kongresszusa R román dolgozók milliói köszöntik Sztálin elvtársat az emberiség nagy tanítóját A békegyűlés befejezésével a ro­maniai békehívők táviratilag köszön­tötték J. V. Sztálint. A kiküldöttek a romániai békeharcosok milliói ne­vében a román nép hálájáról és oda­adásáról biztosítják a nagy Szovjet­úniót és Sztálin generalisszimuszt, az egész világ dolgozóinak tanítóját és vezérét. A román békevédők ígé­rik, hogy mindent elkövetnek a bé­Hz EN világfederációfának ülésezése Az ENIU világfederációjának ülé­sén a vita a koreai eseményekkel kapcsolatos állásfoglalás körül fo­rog. A csehszlovák delegáció hatá­rozati javaslatot terjesztett elő, amelyben követeli az ellenségeskedés azonnali beszüntetését, főleg a civil lakosság ellen intézett barbár légi­támadásokat, valamint mindkét fél kihallgatását és valamennyi idegen csapattest azonnali visszarendelését Koreából. A csehszlovák delegáció határozati javaslatával szemben fog­lal állást az angol-francia javaslat, amely feltétel nélkül jóváhagyja a/, amerikai agresszorok beavatkozását Korea ügyébe. A politikai bizottság viharos ülé­sezése után szeptember 13-án meg­kezdte tárgyalását az albizottság, de a bizottságok tagjai itt sem tudtak megegyezésre jutni. Többórás tár­gyalás után az albizottság nem tu­dott többet elérni, mint újólag meg­állapította, hogy a főkérdésben — az amerikaiak koreai intervenciójának elítélése vagy jóváhagyása kérdésé­ben — megegyezésre nem tud jutni. Ennek ellenére az olasz és a belga delegátusok azon véleményüknek ad­tak kifejezést, hogy a civil lakosság ellen intézett bombatámadások kér­désében a csehszlovák delegáció ja­vaslatát tenné magáévá. A politikai bizottság folytatólagos tárgyalásán, amely ismételten viharos természetű volt, az elnöklő Tal Ago mindkét ha­tározati javaslatról szakaszonként rendelte el a szavazást. A csehszlovák határozati javaslat két szakaszát jóváhagyták, míg a to­vábbiakat elutasították. A csehszlo­vák határozati javaslat pótszakaszá­nak szavazásánál, amely a civil la­kosság elleni bombatámadások meg­szüntetését követeli, tíz delegátus tartózkodott a szavazástól, hat a csehszlovák javaslat mellett szállt síkra, míg a javaslat ellen az ame­rikai Marburg, továbbá az angol és az ausztráliai delegátus szavazott. Az angolszászoknak ez a felháborító magatartása a kiküldöttek soraiban nagy visszatetszét szült, amelynek hatása alatt a következő kérdést intézték Marburghoz: — Miként lehetséges, hogy a pu­ritán angolszászok asszonyok és gyermekek bombázása mellett sza­vaznak? — Amikor az amerikai de­legátus látta, mily kedvezőtlen be­nyomást keltett az angolszász kikül­döttek szavazása, elhatározásukat az­zal igyekezett igazolni, hogy a civil lakosság bombázása állítólag kato­nai szükségszerűségből fakad. Az amerikai delegátus ezzel elis­merte, hogy az USA „a totális há­ború" vezetésében^ amelyet a védte­len polgári lakosság ellen intéz, sem­miben sem különbözik 'a hitleri ná­cistáktól. Figyelemreméltó volt, hogy a nyugati államok egyes kép­viselői nemhivatalos formában ki­jelentették, hogy nagyon sok tekin­tetben egyezik véleményük a cseh­szlovák határozati javaslattal, mégis „a hazájukban uralkodó politikai vi­szonyok miatt nem tudnak a cseh­szlovák delegáció javaslata mellett szavazni." tarthatatlan, Johnsont bűnbakként a süllyesztőbe rakták és helyébe Mar­shallt, a nagy európai bűvészt, rak­ták, arra számítva, hogy mint Euró­pa nyugati országait tervével be tud­ta csapni, talán Amerika népét is si­kerül újabb Marshall-mesével elámí­tani s Trumannak, valamint politi­kusainak kátyúba jutott szekerét se­gítségével a sárból kihúzni. Széljegyzetként e hír mellé még egy megjegyzést kell fűznöm. Ne­héz vajúdásokon mehetett keresztül Truman, míg ezt a hírt közzé enged­te tétetni. Hisz nem kevesebb van e hír mögött, mint saját vereségének elismerése. Nem kevesebbről van szó, mint hogy a nagy próba csúfos ku­darcba fulladt. Arról, hogy a béke­tábor egy kis katonájának győzelmét volt kénytelen beismerni a háborús uszítók nagy vezérkara. Az Impe­rialisták számításait keresztülhúzta a Béketábor milliós tömegeinek erős akarata, amely hősi harcra buzdítot­ta Korea népét, amelynek hazáját Truman alkalmasnak találta arra, hogy a háború oltárán feláldozva, maga és tőkés cinkosai számára fel­használja háborús céljainak megva­lósítására és kivitelére. Hiába, a történelem igazsága vas­következtességgel sújt. Tegnap Fo­ŕestal! Ma egy újabb háborús uszító, Trumannak véres ügynöke, Johnson: De követni fogják őket a Trumanok, Marshallok, Achesonnok, a többi im­perialista háborús uszító, és a Tito-, Csankajsek-, Li-Szin-Man-szerű laká­jai is, mert a Béke Hívei többszáz­milliós tömegeinek ereje, a történe­lem színpadáról elsöpri őket, akár­csak fasiszta elődjeiket, hogy megin­dulhasson az emberiség békés fejlő­dése, a szocializmus akadályoktól mentes építése. kefront megerősítéséért, hogy a bé­ke ügye az egész világon győzedel­meskedjék. A Biztonsági Tanácshoz intézett táviratukban a leghatározottabban tiltakozásuknak adnak kifejezést' a romániai békegyűlés résztvevői, til­takoznak az imperialisták koreai ag­ressziója ellen, valamint a polgári lakosság barbár bombázása ellen. A román békevédők táviratukban el­sősorban az atomfegyver tilalmát, a fegyverkezés általános csökkentését, valamint Nyugat-Németország fel­fegyverzésének azonnali beszünteté­sét követelik. Popovida elvtárs a Tito-banda háborús uszításairól A román békekongresszus ülésén, amelyen a Szovjetúnió delegációja mellett a népi demokratikus országok békebizottségainak kiküldöttei is résztvettek, Pero Popovida tábornok, a Béke Hívei Állandó Bizottságának tagija, a jugoszláv forradalmi emig­ránsok nevében nagy beszédet mon­dott. Popovida tábornok hangsúlyoz­ta, hogy a jugoszláv dolgozó töme­gek szívében mélységes szeretet él a Szovjetúnió iránt. Tito és Rankovics fasiszta bandája harcot folytat Jugo­szlávia és az egész világ békemoz­gakna ellen. Az angol-amerikai impe­rialistáik irányításával fokozzák pro­vokációjukat a Balkánon. Jugoszlávia mai vezetői fokozott háborús előké­születeket folytatnak. Ausztrián, Gö­rögországon és az Adriai-tengeren keresztül fegyvereket, lőszert és egyéb katonai felszerelést kapnak Amerikából, Angliából és Nyugat­Németországból. A Wall-Street pa­rancsára Jugoszláviában úgynevezett békevédelmi bizottságot alakítottak Tiitoék, amely nem egyéb, minit fa­siszta kémközpont, amely katonai jellegű értesüléseket gyűjt az ame­rikai agresszorok számára. Tito-Rankovics bandája nem tud­ja megakadályozni azonban a jugo­szláv tömegek részvételét e békeküz­delemben. Jugoszláviában Illegális békebizottságokat szerveznek, ame­lyek aláírásokat gyűjtenek a stock­holmi felhívásra, leleplezik a Tito­klikk háborús provokációit és arra törekszenek, hogy megakadályozzák a sztratégiailag fontos nyersanyagok kivitelét Jugoszláviából. Tito és Rankovics hiába inditszov jetellenes rágalomhadjáratokat, a ju­goszláv dolgozó tömegek a legmély ségesebb szeretettel viseltetnek a nagy Szovjetúnió iránt. Népünknek szilárd meggyőződése — fejezte be beszédét Popovida tábornok —, hogy a béke, a demokrácia, a szocializmus tábora a Szovjetunóval az élen ki tudja vív­ni a teljes diadalt a népek tartós bé­kéjéért, a kultúra és a haladás felvi­rágoztatásáért, az emberiség boldog jövőjéért folytatott harcban. A három nyugati külügyminiszter összejövetele Newyorkban szeptember 12-én a három nagyhatalom külügyminisztere, Acheson, Bevin és Schuman értekez­letet tartottak. A értekezlet célja a háborús előkészületek megerősítése. Az amerikai delegációhoz közelálló hírszolgálati ügynökségek megállapí­tásai szerint a tárgyalások az Egye­sült Államok azon céltörekvései körül központosulnak, hogy a nyugatnémet­országi katonai erőket bekapcsolják a nyugateurópai fegyveres erők cso­portjába. A hirek arról is számat ad­nak, hogy a taivani, valamint a koreai kérdés is szőnyegre kerül. Mint is­meretes, ezzel a kérdéssel a legrövi­debb időn belül foglalkozni fog az ENSz közgyűlése. Az első ülés után Modermont, az amerikai külügyminisz­térium képviselője az újságíróknak tett nyilatkozatában bejelentette,. hogy a három külügyminiszter európai kér­désekről tárgyalt. Anglia dolgozói tiltakoznak a fegyverkezés ellen Az angol Alsóház tagjait egybehív­ták. hogy megkezdjék a katonai költ­ségvetés emelésének, valamint a kato­nai szolgálat meghosszabbításának tárgyalását. Kedden nyitották meg az Alsóház ülésezését, ugyanakkor a brit parlament körül és magában a par­lamentben a dolgozó nép kiküldöttel csoportosultak Anglia minden részé­ből, hogy az Alsóház képviselői előt! juttassák kifejezésre felháborodott til­takozásukat az újabb katonai intézke­dések ellen. Hatalmas transzparense­ket vittek a tiltakozók, a felíratok a Labour-ko'rmány politikáját ítélték el. A munkások kiküldöttei határozatokat hoztak, amelyeket a gyárak és a falvak dolgozói hagytak jóvá. amely­ben Anglia dolgozó népe elítéli a fegyverkezés versenyét és ai ameri­kai agressziót Koreában. Attlee kormányelnök beszédében, amelyben a fegyverkezési programm­ról szólott, kénytelen volt elismerni az újabb terheket, amelyeket a foko­zott fegyverkezés idéz elő és amelye­ket a nép vállaira akarnak rakni. Attlee bejelentette, hogy az életszük­ségleti cikkek árainak további emel­kedésével kell számolni, valamint az­zal, hogy a fegyveripar újabb megter­helése más iparcikkek hiányát fogja eredményezni. Az angol miniszterelnök egyáltalában nem titkolta, hogy a ka­tonai költségvetésnek 14 milliárdnyi csehszlovák koronának megfelelő font sterlinggel való emelése az amerikai imperialisták nyomására történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom