Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-12 / 184. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljete kl A SCommwta é$ Munkáspártok Tájékoztató Irodájának í át" E<3S « t..­tfMagrffrt 9ÍHsS8&£S8Í fife^a • illär MC F 1SB ÉilfeiSs Í£iiHSZLOVÄKIAI magyar dolgozók lapja Bratislava, 1950 augucztus 12, szombat 3 ECČS III. évfolyam, 184. szám B Párt központi lapjainah értekezlete Szenlmihályfán A közös aratás tapasztalatait értékesítve - közös őszi munkák elébe A Szovjetunióból visszatért parasztküldöttség beszámol gazdag tapasztalatairól Augusztus 10-én, csütörtökön a dunaszerdahelyi já­rásban lévő Szentmihályfa községben a Párt lapjai szövetkezeti tanácskozást tartottak. Ezen a megbeszélé­sen Szlovákia minden részéből 17 minta EFSz kikül­döttei vettek részt. Megjelent továbbá Falfan elvtárs földművelésügyi megbízott, Kállay elvtárs képviselői, az SzKP Központi Bizottsága földművesosztályának küldöttje. Rendek elvtárs, a földművelésügyi megbízotti hivatal szákosztály f önöké, a kerület és a járás képvise­lői. Az egyes EFSz.ek kiküldöttei egymás után beszá­moltak a közös aratási munkák során szerzett tapasz­talataikról, valamint arról is, hogyan nyerték meg a kis- és középföldműveseket az EFSz eszméjének. Be­számoltak a nehézségekről, amelyekkel munkájukban találkoznak, valamint arról is, hogyan győzik le ezeket az akadályokat. Azok az eredmények, amelyekről a szövetkezetek tagjai oly lelkesedéssel beszámoltak, fényesen bebizo­nyították, hogy EFSz-eink az év kezdete óta megszi. lárdultak és megmutatkozott az is, milyen fordulat ál­lott be számos községben a kis- és középföldművesek viszonyában, akik az aratás előtt még az EFSz-en kí­vül állottak. A közösen megszervezett munkák előnyei, amelyeket az EFSz.ek az idei aratási munkák során elértek, a legmeggyőzőbb érvek voltak a habozó föld­művesek számára. Az EFSz-ek a közösen megszerve­zett munkákkal és a gépek felhasz­nálásával az aratást és a cséplést tel­jes két héttel megrövidítették, időt fáradságot és pénzt takarítottak meg. Ezért már az aratás alatt a kis- és középföldmüvesek további százai be­léptek az EFSz-be. Beléptek az EFSz­be azért, mert sajáit tapasztalataik alap ján győződtek meg a közös munka előnyeiről. Az EFSz-ek túlnyomó többsége, amelyek közös aratási mun. kát végeztek, a gazdálkodás maga­sabb formáikra tér át. MELYIK EFSZ-EK ÉRTÉK EL A LEGNAGYOBB SIKEREKET? A legjelentősebb sikereket azok az EFSz-ek érték el, amelyek már a mult év őszén, vagy ez év tavaszán bevezették a községi közös vagy cso­portos vetési eljárást. Ezek az EFSz­ek jelentősen csökkentették az ara­tás és általában a föld megművelé­sének költségeit, mert nagycbb mér­tékben felhasználhatták a gépek se­gítségét. A dunaszerdahelyi járásban lévő Csécsénypatonyi EFSz, amelyben a tagok közösen gazdálkodnak, az ara­tás elvégzését 207 hektáron 8 napra tervezte 36 munkarővel. Ezt a mun­kát azonban négy és fél nap alatt már befejezték. Egy önkötözőgépre naponta 7 és fél hektár esett. Az aratás gyors befejezése lehetővé tet­*e a közös vetési eljárást. A gabo­nát nagy 30 hektáros tagokon vetet­ték, úgyhogy az önkötözőgép mind a négy oldalon arathatot, nem kellett egyik helyről a másikra vándorol­nia, mint azokban a községekben, ahol szétaprózott táblák vannak és ezért a gépek magasabb teljesítmé­nyeket nyújthattak. A közös vetéssel és közös munká­val — mondotta Berzédy elvtárs a csécsénypatonyi EFSz elnöke — a termelési költségeket 50 százalékkal csökkentettük. Egy hektár búzaföld megmővelése, beleszámítva a mű­trágyák és a vetőmagot, 3291 koro­nába került nekünk Igy 22 méter­mázsa hektárhozam mellett is a kö­zösen megművelt nagy területen 1 métermázsa búza termelési költsé­ge csupán 148.— koronát tett ki. Na­gyobb termésnél a jövőben ez a költ­ség még sokkal jobban csökkenni fog. Egy métermázsa búza termelési költsége az egyéni gazdálkodást foly­tató földműveseknek körülbelül 300 koronát tesz ki. Éppen ezért nem helytállók az egyénileg gazdálkodó földművesek panaszai, hogy munká­juk nincs megfizetve. Az EFSz-ek közös gazdálkodásánál állandóan csökkenthetjük a termlési költsége­ket és így emelhetjük' munkánk ér­tékét. HOGYAN FOLYTAK AZ ARATASI MUNKÁK SZUCHOHRAD KÖZSÉGBEN. A Malacka járásban lévő sucho­hradi EFSz elnöke beszámolt arról hogy az aratás előtt összeállították a közös munkák tervét és állandóan tanácsokat adtak a földműveseknek és meggyőzték őket, hogy kapcso­lódjanak be a közös aratási munká­ba. A suchohradi földművesek föld­jei nagyon apró tagokba vannak. E földek megművelése nagy fáradság­ba és nagy költségbe került. Elein­te számos földműves belépett az EFSz tagjai közé, azonban a közös aratási munkákról hallani sem akar­tak. Mégis kidolgozták az aratási térvet és azt előterjesztették jóvá'­hagyás végett, a közös gyűlésen a földművesek elé. Gazdag parasztok a kis- és középföldműveseket le akarták beszélni a közös munkákról Azonban erőfeszítéseik hiábavalók voltak, mert a szövetkezet tagjai vé­gezetül megnyertek valamennyi kis­és középföldmüvest a közös aratási munkának. Az aratási munka úgy ment, mint a parancsolat — mondot­ta Béles elvtárs, az EFSz elnöke. Énekeltünk, tréfálóztunk a munká­nál és a gazdagok félrevonulva les­ték, hogyan megy nekünk a munka. Mondhatjuk, hogy szép erdményeket értünk el. Az aratást 294 hektárnyi területen a közösen megszervezett munka következtében nem egész 9 nap alatt elvégeztük, tehát 12 nap­pal hamarább, mint a mult évben. Ez volt az első csapás hitetlen tamá­sainkra. A mult évben a földműveseken Mondhatjuk, hogy szép eredményeket az aratásnál, akiknek ott kellett hagyni munkájukat a gyárakban és t(pítkezéseken, és haza kellett jön­niök aratni. Most az aratást több mint felével megrövidítettük, keve­sebb munkaerővel és főleg olcsób­ban végeztük el. Az aratás folyamán szövetkezetünk­be további 91 tagot szereztünk. A 91 földműves családból már 88 tagja az EFSz-nek. Ez lehetővé teszi számunk­ra, hogy ősszel megvalósítsuk a köz­ségi közös vetési eljárást. A közös munkák elszámolásánál sok földmű­ves azt mondja: „amint iátom, még pénzt is kapok és emellett az aratást nagy fáradtság nélkül végeztem el." Ezért az idén az aratási munkák gyors befejezésével idejük jutott más munkák elvégzésére. Eddig a tarló­hántást 266 hektáron végezték el, arni a tarlóföldek összterületének 92 százaléka. A tarlóhántásnál felszán­tották valamennyi- mezsgyét és U hektáron bevetettek tarlótakarmányo­kat. AZ EFSz áttér az EFSz-ek második típusára* Az aratási jó munkatapasztalatok alapján valamennyi kis- és közép­földműves, három zsírosparaszt ki­vételével, aláirta a második típusú EFSz működési rendjét. A szucho­hradi földművesek már nem fognak egyenként kínlódni az elaprózott föl­deken, hanem közösen művelik meg azokat nagy egységekben, amelye­ken ki lehet használni a gépeket és a modern tudomány vívmányait. Az EFSz-ek küldöttei világosan bebizonyították, hogy közösen meg­szervezett munkával alapvetően javí­tani lehet a földművesek helyzetét dombos vidékeken is. Jakubcsák A Szovjetunióban járt parasztküldöttségünk oz M. Gorkij nevét viselő vinyicky-i kultúr- és üdülőparkban. Nagy példaképünk nyomán elvtárs, a mlynicei EFSz elnöke be­számolt a közös vetési eljárás elő­nyeiről, amelyet ez év tavaszán ve­zettek be. Az aratási munkák el­végzésére a terv szerint 6—8 tagú csoportot állítottak fel. Minaen cso­porthoz 1 önkötözöt osztottak be. Az aratás folyamán megállapították, egy önkötözőgéphez sok nyolc ember. Ezért minden csoportban csak hat embert hagytak meg. Az árpa ka­szálására, amely még keskeny táb­lákon volt vetve, két csoportot osz­tottak be önkötözögépekkel. E cso­portok tagjai nem voltak a munká­val megelégedve, mert a keskeny táblákon az önkötözögépeket nem tudták jól kihasználni. Ezeket a csoportokat azután át­helyezték a közös vetési eljárás szé­les tábláira. Itt a csoportok tagjai megismerték a nagy különbséget a keskeny tagokon és a széles táblá­kon végzett munka között. A gabo­naföldekből, amelyeken a kaszálást végeztük, 32 hektár rozs, 140 hek­tár árpa és 135 hektár zab volt. Ki­számítottuk. hogy tizen a területen az aratás költsége 70.950.— koro­nát tesz ki a kézzel végzett munká­kért és az önkötözögépekkel vég­zett munkák költsége 127.000 koro­na, tehát egy hektár gabona leara­tásának költsége 608— koronát tenne ki. Kiszámítottuk azt is, hogy egy hektár gabona kézi aratása 1150 koronába kerülne. Kellemesen meg voltunk lepve azonban, mint harmadik típusú EFSz, ötven száza­lékos engedményben részesültünk az ál 11 ami gépállomásnál. Egy hektárnál önkötözögéppel va-ló aratásáért 360 Kés helyett az állami gépállomás­nak csak 190 Kčs-t fizettünk. Ha kiszámítjuk az aratás összköltsé­geit és azokat összehasonlítjuk a mudt évek aratási költségeivel, ak­kor látjuk, hogy a 326 hektárnyi gabona learatásánál körülbelül 294.000 koronát takarítunk meg. Az EFSz elnöke világosan bebizo­nyította, hogy a hegyi vidékeken is, mint Mlynicében, amely a Tátra tövében fekszik, beválnak a gépek. A gabonatermelés ezen a vidéken azonban nem jövedelmező. Községük 600 méterrel fekszik a tenger szjne felett. Ezért a mlynicei szövetkezet tagjai különösen az állattenyésztés­re fordítják majd figyelmüket. Ez év augusztus végéig befejezik a 100 minőségi fejőstehén számára készü­lő istálló építését. A takarmány ala­pot kibővítik a gabonafélék terhére Hasonlóképpen beszélt Barics elv­társ is. Závadka EFSz-ének elnöke. Ez a község az Alacsony Tátra tö­vében fekszik, 700 méternyi magas­ságban a tenger színe felett. Itt jj sem fizetődik ki a gabonatermelés. Ezért az EFSz az állattenyésztésre állítja át munkáját. Az EFSz na­gyon jő tapasztalatokat szerzett a közös munkákkal kapcsolatban a fűkaszálásnál. A közös kaszálásnál, a munka gyorsan, ment és költségek­ben 17.000 Kcs-t takarítottak meg. Závadka község határában sok a meredek olda-1, amelyeken még álla- 1 tok sem legelhetnek. Ezért a határ ­(Folytatás a 2. oldalon) Július elején egy földműveskül­döttség ment Csehszlovákiából a Szovjetúnióba, hogy megismerje -a világ első szocialista országát, a szo­cialista társadalmi rendszert és a szovjet embert. A cseh és a szlovák kis- és középparasztok képviselői a világ legjobb földműveseihez látogat­tak el — a szovjet kolhozmunkások­hoz — hogy tőle tanuljanak töb­bet, jobbat és olcsóbban termelni, hogy megtanulják tőle, hogyan kell a munkásosztály segítségével új, boldog és örömteljes életet terem­teni falun. A csehszlovák földművesek kül­döttség a Szovejtúnió Földművelés­ügyi Minisztériumának meghívásá­ra utazott a Szovjetúnióba. — Ezzel teljesült J. V. Sztálin generalisszi­musz intelme — mondotta földmű­vesküldöttségünknek Ivan Benedik­tov, a Szovjetúnió földművelésügyi minisztere, amikor 'küldöttségünket Moszkvában üdvözölte. A csehszlo­vák földművesek nagy tiszteletben részesültek ezáltal, hogy a Szovjet­unióban életük legörömteljesebb pil­lanatait tölthették. A csehszlovák földművesküldöttség néhány nappal ezelőtt érkezett visz­sza hazájába. Dolgozó népűnk, kis­és középföldműveseinek a Szovjet­únió népe és annak vezére J. V. Sztálin generalisszimusz iránti sze­retet jeg3»ében üdvözölték a haza­térőket, Ügy üdvözölték őket az ér­deklődő várakozás után, mint az új boldogabb élet megteremtőit ha­zánkban, falva inkban, akik "tanácso­kat akarnak adni, akik oktatni akar­nak, hogy meggyorsítsák falvaink útját a szocializmus felé. Az üdvöz­lések során kitűnt, hogy népünk a Szovjetunióról folytatolt beszélgeté­sekből a hős szovjetemberről nyert tájékoztatásokból újból legyőzhetet­len erőt ,akar meríteni .a 'további munkához s el akarja mélyíteni hi­tét és lelkesedését a szovjet nép iránt. Földművesküldöttségünk útja a Szovejtúnióba dicsőséges esemény volt és é|pp olyan dicsőséges ese­mény hazatérte is. Kis- és közép­parasztjaink küldöttsége, egész dol­gozó népünk küldöttsége a Szovjet­unióban teljesítette hivatását —• a szovjet kolhozmunkás gazdag tapasz­talatait hozta el nekünk, sokat ta­nultak, megtanulták, hogyan kell dolgozni, hogy földművesünk oly gazdagon és oly szépen éljen mint a szovjet kolhozmunkás. És most hazánkban egész népünknek tolmá­csolni fogják ezeket a tapasztalato­kat, mezőgazdasági dolgozóinknak összeségének átadják a szovjet kol­hozosok üzenetét. Földművesküldöttségünk lelkesed­ve ismerte meg és látta a Szovjet­únióban a kolhozosok jólétét és bol­dogságát, amelyet szocializmus biz­tosított a Szovjetúnió minden dol­gozója számára. Ez a boldogság, amelyet földművesküldöttségünk lépten-nyomon tapasztalt, valóban teljes. Ezer és ezer esetben látta küldött­ségünk a Szovjetúnióban, hogyan fejlődött ki a Szovjetállam a nagy Októberi forradalom óta a félfeu­dális denrszerrből, az elmaradott Oroszországból a mai hatalamas, le­győzhetetlen és győzelmes, szocialis­ta állammá, ahol nincs kapitalista kizsákmányolás, a dolgozó nép sza­bad és boldog hazájává. Sok hatal­mas, gigantikus, modern gyárat lé­tott, látott virágzó kolhozokat, sok­ezer új szép lakóházat, hivatalt, köz­épületet és kultúrintézményt. Látta azokat az óriási értékeket, amelye­ket a szovjetnép a szovjet munkás és a kolhozista munkájával alkotott. Látta a Szovjetúnió bámulatra mél­tó kulturális fejlődését, amelyet a zseniális sztálini nemzetiségi politi­ka révén értek el. Meg tudta kül­döttségünk, miért él a szovjet nép boldogan és örömben. Az összes kiküldöttek rájöttek ar­ra, hogy ez a z egész a szovjet nép munkájának eredménye, melyet a munkásosztály és annak élharcosa a bolsevista-párt, Lenin és Sztálin di­cső pártja vezet. Ennek tudatára leginkább akkor ébredtek, amikor a kolhozokat látogatták meg, amelyek a Szovjetúnióban vezető útjuk fő­céljai voltak. Erről a dicső útról ki kell jelentenünk, hogy küldöttsé­günk tagjai mindenütt a szovjet dol­gozó nép szívélyes, testvéri üdvöz­lésével, bizalmával és őszinte sze­retetével találkoztak. Ezt a szerete­tet tanúsítja a szovjet nép hazánk­egész dolgozó népe iránt. Kiküldötteink meggyőződtek arról, hogy a fejlett földművelés a szovj et kolhozmunkások kollektív munkájá­nak az eredménye, akiket a VKSz (b) által vezetett szovjet dolgozó osztály támogat. Ez a dolgozó osz­tály élén a VKSz(b)-vel felszabadí­totta a földműveseket a nyomor, az éhség, az emberteln robot, a ki­zsákmányolás, az elmaradottság és az analfabétaság alól és mindenütt új szovjet falvakat épít, ahol a kol­hozmurikások bőségben és boldog­ságban élnek s örömmel dolgoznak. A közös jmunka, amely mellett az összes szovjet földművesek fel­emelték szavukat, hatalmas erővé vált, amely felszámolja a gyárurak, a nemesek és a nagybirtokosok min­den maradványát. Olyan erővé fej­lődött, amely a szovjet mezőgazda­ságot a világ legjobb és leghaladot­tabb mezőgazdaságává tette, olyan mezőgazdasággá, ahol a munka a leg­jobban van megszervezve, a leg­messzebbmenően van gépesítve, ahol a terméshozam a legmagasabb, mert csak itt lehetséges hogy a gyakorlat és a. tudomány a legszorosabban együttműködjenek. Ez tette lehető­vé, hogy a szovjet mezőgazdaság si­keres rahcot folytasson a szárazság ellen, hogy megkezdje a gigantikus szttálini -terv megvalósítását, amely át akarja alakítani a természetet, hogy minél több hasznot hajtson az embernek, az egész világ népei­nek. Ezért láthatta főldművesküldöttsé­günk az ágaskalászú búzát, amely­nek hektárja több, mint 100 mázsát hoz, a faj teheneket, melyeknek évi tejhozama 8.000 li'ter, gyapotot olyan helyen, ahol a múltban ennek ter­mesztésére nem is gondoltak, rizst Odesza. környékén, ahol már négy hónapja nem esett. És kinek érdeme mindez? A szovjetmunkásé és kol­hozosé. A kolhozmunkások közös munká­ja a VKSz(p) láltal vezetett szovjet dolgozó osztály és a szovjetkormíny segítségével olyan kulturális forra­dalmi fejlődést idézett elő a falun, hogy teljesen megszüntette az Írás­tudatlanságot, biztosítja a szovjet koihozmunkiás számára a magas kép­zettségét, lehetőséget nyújt arra, hogy minden kolhozmunkás elsajátíthassa a szovj-ert tudomány agrotechnikai vívmányait, hogy ezáltal a kolhoz­munkások egyre növelhessék a ter­melékenységet és fokozzák a szovjet­kolhozok és az egész szovjet nép jólétét. A művészet a falvak és városok legszélesebb rétegeinek közkincse. A szovjet kolhozokban a népművészek milliói nőttek fel, akiknek alkotá­sai tartalmaznák mindazokat az ér­tékeket, amelyeket küldöttségünk a Szovjetúnióban megismert. A Szovjetúnió és a kolhozrendszer óriási erejét különösen azok a kikül­döttek lisímerték meg, akik Ukraj­nában jártak. Az tikrajnai kolhozo­sok elmondották, hogy a német fa­siszták hogyan semmisítették meg falvaikat a második világháború fo­lyamán és hogyan romboltak le min­dent, lakóházat, gazdasági épületet, kultúrházat, iskolát, íkórházat fctb., amikor a vöröshadsereg lesújtott rá­juk' és vissza vonultak. Ukrajna ösz­czes kolhozai birtokában egyetlen Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom