Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-10 / 182. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetekl A SCommwta é$ Munkáspártok Tájékoztató Irodájának A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 augusztus 10, csütörtök 3 Kčs III. évfolyam, 182. szám Földműveseink örömteli jelentése Gottwald elvtársnak A falvak túlteljesítik a beszolgáltatást, felszántják a mezsgyéket s tarlónövényeket vetnek Falvaink és szövetkezeteink nyári munkája lassan a végéhez közeledik A községek legnagyobb része példá­san teljesíti kötelességét, teljesíti és túllépi gabonabeszolgáltatási tervét Földműveseink örömteli jelentéseket küldenek Köztársaságunk elnökének, Gottwald elvtársnak, amelyekben jelentik az aratási csatában elért si­kereket. Jelentik, hogy túllépték be­szolgáltatási szerződéseiket, időben befejezték a tarlószántást, az egész községben és máris elvetették a tar­lónövényeket. A tarlóhántásnál el­tüntették a mezsgyéket és a szövet­kezeti gondolat ereje egyre nagyobb tért hódit az egész országiban. Visz­sxaérkezett a Szovjetunióból föld­műveseink küldöttsége, hogy tapasz­talatait tovább adja és igy meggyor­sítsa a föld dolgozói felemelkedésé­nek útj'át. A Szovjetúnióban járt földműves küldöttség nagyban hoz­zájárul majd ahhoz, hogy falvaink megismerjék és megszeressék a vi­lág leghaladottabb mezőgazdasági kultúráját. Az alábbiakban küldjük Zsitvagyarmat község jelentését is a verebélyi járásból, amely az EFSz hathatós segítségével teljesítette kö­telezettségvállalását. A levél így hangzik: DRÁGA ELNÖK ELVTÁRS! Örömhírt közlünk Veled, közsé­günk, Zsitvagyarmat a verebélyi já­rásban, a falu szövetkezetének se. gítségével szerződéses gab&nabeszol­gáUatási kötelezettségét 105.4 száza­lékra teljesítette. Az Egységes Földműves Szövetke. zet szétszántatta az összes mezsgyé­ket, befejzte a tarlóhántást az egész községben és máris elvetett 20 hek­tár rarlónövényt. Kötelezzük magunkat arra, hogy szövetkezetünkben még sikeresebben fogunk haladni a megkezdett úton és teljesítjük a KSČ és KSS dicső IX. kongresszusainak határozatait. A levelet Rainer János, a Zsitva­gyarmafi EFSz elnöke és Zsigray Jó­zsef titkár írták alá. A dolgozók az előkészületek hiányát vitatják Milyen következményekkel jár, ha nem ismertetik kellően az ellentervezés fontosságát Lapunk szombati számában kime­rítő cikket közöltünk az ellenterve­zés előkészületeiről az apátfalvi tex­tilgyárban. E cikkünkben rámutat­tunk kritikailag is az egyes műhe­lyekben fellépő hiányokra, a politi­kai munka elhanyagolására. Hogy dolgozóink az ő kezdeményezésükből kialakuló ellentervet mennyire a ma­gukénak tekintik, arra legjobb példa az alábbi levél, amelyet Kelemen Béla elvtárs munkáslevelező küldött lapunk szerkesztőségének. Kelemen levelében magyarázatát adja, miért nem sikerült a fonódai mühelygyü­lés az apátfalvi Poľanában. Mun­káslevelezőnk a következőket írja: Mint fonó jelen voltam a műhely­gyűlésen, amelyen az ellentervet kel­lett volna megtárgyalni. A gyűlés nem sikerült. Nem is sikerülhetett. Mi magunk fultunk bele a gyűlésbe, mert itt minden felszínre került, csak éppen az nem, amiről beszél­nünk kellett volna. Azt is megma­gyarázom, miért történt ez így. A fonódában az ellenterv fontosságá­ról nem beszéltek részletesen. Hiá­ba járt a mühelybizalmi gépről gép­re, ha a munkásoknak nem volt fo­galmuk még arról, milyen szerepet játszik az üzem életében az ellen­tervezés. így aztán a gyűlés nem volt céltudatos, mert bár az ellen­terv már készen volt, de a fonoda még semmt se tudott róla. A szövő­dében már a kész tervvel a kezük­ben siettek a munkások a gyűlésre. Vagyis már előre alkalmuk volt lát­ni az egészet teljes terjedelmében. Nálunk ez nem így történt és ezért a munkások felszólalásai nem szolgál­hatták azt a célt, amelyet kellett volna. De a kudarcból tanultunk. Kónya és Szuja mester elvtársak a rosszul végződött mühelygyülés után gépről gépre jártak. Meggyőzték a munká­sokat arról, hogy az ellente^r az ő érdeküket és a dolgozó társadalom érdekét szolgálja. Megtudták azt, hogy ezzel a jövő évi terv sikeres végrehajtásáért küzdünk és most már mindenki tudni fogja, mit vár tőle a munkásosztály a jövő évben. A hangulat az üzemben megválto­zott, a felvilágosult munkások most már szívvel-lélekkel az ellentervezés sikeréért küzdöttek és a terven felül is szép kötelezettségeket vállaltak. A következő napon ismét összehív­tuk a műhelygyűlést. Ezen Kazány elvtárs szlovákul, majd Mihály elvtárs magyarul ismertette az ellentervezés fontosságét, amit most már mindenki megértett és mindenki tudta azt is, hogy mit csináljon Ez a gyűlés elő volt készítve. így aztán nem kudarc lett a vége, hanem győzelem. Ezen a gyűlésen a munkások külön felajánlá sokat tettek a terv sikeres teljesítése érdekében. így most már világos mindenki előtt, hogy az előbbi tapasztalatokból okulva, jól elő kell készíteni politikai­lag mindent, ha ait akarjuk, hogy si­kerüljön. Ha a munkásokat felvilágo­sítják, akkor a helyzet ismeretében minden haladó dolog mellé állnak és saját kezdeményezésűkkel segítik elő a terv jobb teljesítését. A jól előké­szített munkánál nem maradhat el a siker sem. így ír Kelemen Béla elvtárs mun­káslevelező az apátfalvi Polanából és úgy hisszük, levelében jól világítja meg az elíentervezés előkészületeiben észlelt hiányokat és az első fonódal műhefygyűlés kudarcának okát. Az ellentervezés néhány napon belül új szakaszába lép. Nemsokára mindenüvé megérkeznek az üzemi irányszámok, amelyeknek befutása az ellentervezés máfsódik szakaszának legjelentősebb eseménye. Az előkészületek hiányai­nak tapasztalatain okulva a legfonto­sabb az, hogy ar irányszámokat is megfelelő módon ismertessük a dolgo­zó tömegekkel, hogy üzemi pártszer­vezeteink és szakszervezeteink fel­ismerjék azt, hogy az ellentervezés csak akkor tölti be feladatát, ha ezt politikai munkának fogják fel és a dolgozók széles tömegei készítik. A Biztonsági Tanács ismét ülésezett Formóza kérdésében újabb ellentétek keletkeztek az imperialisták táborában Augusztus 8-án Malik elvtárs szov- I jet kiküldött elnöklésével ismét ösz­szeült a Biztonsági Tanács. A gyűlé- [ programmján a koreai kérdés vi- | tája szerepelt. A gyűlés megkezdé­se előtt a Biztonsági Tanács sürgönyt kapott a Koreai Népköztársaság kor­mányátóy, amelyben tiltakozik az amerikai bombavető gépek terrortá­madásai ellen. Ezek a támadások ki­zárólag Korea békeszerető népét, polgári lakosságát sújtják és ezért a Koreai Népköztársaság azonnali in­tézkedéseket kér e gaztettek meg­akadályozására. A Biztonsági Tanácsnak két hatá­rozatot kell letárgyalnia: a szovjet határozatot, ame$y azt javasolja, .hogy a Kínai Népköztársaság Irikül­AöMét hivják meg a koreai kérdés vitaj ára és hallgassák meg a koreai népi képviselőit, hogy megélithassák a koreai katonai akciókat és az idegen katonaság hagyja el Koreát. Az USA javaslata viszont csak a koreai vi­szály „lokalizálásáról" beszél, amely a valóságban nem jelent mást, mint az amerikai agresszió elmélyítését és kiterjesztését. A gyűlés kezdetén Malik elvtárs kijelentette, hogy még a vita és a napirendi pontok előtt szívesen fi­gyelmeztetné a tanács tagjait a sür­gönyök egész sorára, amelyek a mai napon befutottak. Maliik elvtárs hangsúlyozta, hogy főleg arra a sür gönyre akarja figyelmeztetni a ta­nács tagjait, amelyet a Koreai Nép­köztársaság küldött és amely bizo­nyítja, hogy az amerikai imperialis­ták megsértették a nemzetközi jogot és az emberiesség törvényeit, miután rendszeresen bombázzák Korea pol­gári lakosságát. Amikor Malik elvtárs a sürgöny felolvasását befejezte és felkérte a Biztonsági Tanács titkárát, hogy ol­vassa fel a miásik kérvényt is, a Kuo­mintang jelenlévő képviselője kísér­letet tett az ülés megzavarására. Ez­után a Biztonsági Tanács rátért a napirend vitájára, amelynek foly­I mán valamennyi jelemlévő tag felszó­lalt. Az angol konzervatívok folyóira­ta, az „Observer" bírálta az amerikai imperiahsták távolkdeti politikáját. A folyóirat megtámadja az ameri­kaiakat, hogy Formöza kérdésében politikájukban változást hajtottak végre anélkül, hogy meghallgatták volna az angolok véleményét és ez­zel fenyegetik a két ország „közös" érdekeit a Távolkekteo, A csehszlovákiai parasztküldöttség a Szovjetúnió minisztériumában Moszkvában. földművelésügyi JÁN PULLi Az ellentervezés elöntő korszakába lépünk Augusztus elején ipar! üzemeink­ben az 1951-es évi terv összeállítása döntő fázisba jut. Az üzemi tervek összeállításának, illetőleg előkészü­leteinek időszaka lezárult és megkez­dődik a terv tulajdonképpeni össze­állítása. Irányítsuk a munkásosztály­nak és a mőszakiaknak, a párt szer­vezeteinek, a szakszervezeteknek és az üzemek igazgatóságának minden figyelmét a következő évi terv össze­állítására, még pedig az eddiginél sokkal komolyabb mértékben. Fokoz­zuk a politikai és szakmunkásoknak, az egész munkásságnak aktivitását is hogy az üzemi tervet a „szocia­lizmushoz való gyorsabb és bátrabb előrehaladás" jelszava jegyében ál­lítsuk össze. Ez a jelszó nyerjen ki fejezést a termelés s a termelékeny­ség, a minőség és az anyagfogyasz­tás, Valamint az önköltség csökken­tése fokozottabb feladataiban. A z üzemek az elíentervezés előké­születeinek időszakában a műszaki­gazdasági normák bevezetésével és megszilárdításával foglalkoztak. E munka végső eredményeit még nem értékelhetjük, azonban most is meg tudunk már állapítani annyit, hogy sok üzemben a termelés jó nagy ré­szére kidolgozták az anyagi teljesít­ményi és kapacitási normákat. A leg­jobb eredményeket eddig a könnyű és finommechanikai üzemek jelentet­ték, amelyek termelésük 95%-ára fel­állították már a normákat. Igaz, ez a helyzet nem általános az egész iparban. Az üzemek egész, sorában és egész ipari ágazatokban aláértékel­ték a műszaki-gazdasági normák ki­dolgozását és nem készültek fel a terv összeállítására. Ezekben az üze­mekben az akciót mindenáron meg kell gyorsítani. Itt az ellenterv össze­állítása folyamán gyorsabb ütemmel folytassuk a műszaki-gazdasági nor­mák bevezetését és megrögzitését. Ami a teljesítménynormákat ille­ti, Itt a normarögzítés mozgalmát jelentősen elősegítette a szilárd nor­mák biztosításáról szóló kormány­rendelet. Üzemeinkben e lépés ked­vező visszhangja munkásaink öntu­datának fejlettségét bizonyítja. A normáknak a tervév időszakára szóló biztosítása alapos felülvizsgálásukhoz és rögzítésükhöz vezetett. Az önkén­tes normarögzítések mozgalma, amely nálunk már több mint egy év óta tart és a termékek egész sorá­nál a gyártási folyamat Idejének megrövidítéséhez vezetett, most a kormányrendelet után továbbfejlő­dött, tovább terjedt. Itt meg kell állapítanunk azt az •örömteli tényt, hogy nemcsak a leg­öntudatosabb munkások soraiban, nemcsak a legmagasabb teljesítmé­nyű dolgozóknál, de az átlagmunká­soknál is kiváló eredményeket értünk el, mert ma már mindegyik tudja, hogyha szilárd normájuk lesz, ez biz­tosítja majd keresetük korlátlan le­hetőségeit. Ha ezt a szilárd normát túllépik, semmiféle maximális kere­sethatárt, semmiféle béralapot nem szabnak meg, ellenkezőleg, a fokozó­dó teljesítménnyel a kereset Is nöke­kedni fog. Hogy az összes munkások részére hozzávethetőleg hasonló nor­mák legyenek érvényben, az üzemek igazgatóságai az ÜB-vel, valamint az élmunkások és újítók részvételé­vel, a mesterekkel és műszakiakkal kéz a kézben minden munkahelyen, minden műhelyben és az egész üzem­ben végrehajtják a teljesítménynor­mák felülvizsgálását. Az igy felül­vizsgált normákat az üzemigazgató­ság az ÜR-vel eprytitt szerződésileg biztosítja 1951 év végéig. A felülvizs­gálás helyes végrehajtása egész bizo­nyosan az élmunkásmozgalom és a szocialista munkaverseny további fejlődéséhez vezet és fokozza a mun­ka termelékenységét. Az üzemben a terv összeállításá­nak Időszaka azzal kezdődik, hogy a jövő évi termelési feladatok irány­számai beérkeznek. A legfontosabb feladatunk az, hogy a dolgozók meg­ismerkedjenek az egyes munkahe­lyekre és az egész mnnkapadokra felbontott feladaktokkaL Folytas­sunk velük élénk beszélgetéseket és vitákat, tanácskozzunk, tárgyaljunk velük a termelés fokozásának lehető­ségeiről, az önköltség csökkentéséről, a teljesítmény fokozásáról. Az előírt feladatok megvitatása a dolgozók körében az egész ellentervezés legje­lentékenyebb része. Miért? Azért, mert ez a munkásosztály tevékeny­ségének fokozódásához vezet és et­től függ az ellentervezés egész sike­re. Értsük ezt úgy, hogy ez egy ha­talmas politikai mozgósítás, amelyet a pártszervezet vezet és sikerrel meg­valósítnia csak a szakszervezeti moz­galom teljes aktivitásával lehetséges. Semmivel sem lehet pótolni a mun­kahelyeken végzett politikai meggyő­ző munkát. Feltétlenül szükségesek a taggyűlések, a tizes csoportok ös­szejövetelei, az ólmunkások és mes­terek tanácskozásai ahhoz, hogy a munkahelyeken ezt a kampányt sike­resen befejezhessük. A dolgozók dön­tését az egyéni kötelezettségek és a műhelyek, valamint egész üzemek szerződései fogják kifejezni és ezek biztosítják majd tervgazdálkodásunk további fejlődését. A dolgozókkal folytatott közvetlen tanácskozások a tartalékok feltárásához vezetnek, az anyagszükséglet, a teljesítmény te­rén. Üzemeinkben jóval magasabb termelési feladatokra kapunk irány­számokat. Mindenekelőtt nehézipa­runknak kell meggyorsítania Ipari termelésünk és az egész nemzetgaz­daság fejlődését. A termelőerők gyorsabb fejlődésének szükséglete összefügg bánya, erőmű, kohászati, érc, vegyipari és kerámiaiparunk je­lentősen magasabb feladataival. Ezek a feladatok teljesítik Gott­wald elvtárs direktíváit, amelyet a Párt februári központi bizottsági ülé­sén, mint nemzetgazdaságunk fejlő­désének alapvonalát tűzött elénk. Az üzemek vezető funkcionáriusaitól, párt- és szakszervezeteink jó politi­kai munkájától függ a Központi Bi­zottság célkitűzéseinek megvalósítá­sa, a tartalékok feltárása, A könnyűiparban is egyrészt a termelés további fokozásában, más­részt a minőség javításában s az ön­költség csökkentésében nyilvánulnak meg a fokozott feladatok. Az elíentervezés egész lefolyását kössük össze az 1950-es tervteljesí­tési erőfeszítésekkel, a munkaver­seny és az élmunkásmozgalom ki­terjesztésével és a Béke Védők világ­kongresszusának tiszteletére váUaK kötelezettségek teljesítésével. Ez lesz együttérzésünk legméltóbb kifejezé­se Korea hős népének az Imperializ­mus elleni harca iránt. A munkás* osztály mozgósítása a jövő évi terV példás előkészítésére egyúttal az idei kiváló teljesítésének mozgósítása terv kiváló teljesítésének mozgósítása lessége az, hogy az elíentervezés eredményei a legközelebbi hónapok­ban, főleg a nehéziparban visszatük­röződjenek a terv teljesítésében és túllépésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom