Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-02 / 175. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1950 augusztus 2, szerda 2 Kčs III. évfolyam, 175. szám A dolgozók véleménye a normák megállapításáról Több figyelmet a normák felülvizsgálására A Pravda levelezői írják az ellen­tervezésről a nováky-i vegyiiizemböl, a breznói hídépítésről, a nagyszom­bati Kovosmaltből, Pol'anáből és a harmaneci papirgyárból. Az ellentervezés a munkásság kö­zött élénk kezdeményező mozgalmat indított meg. Mindenütt, ahol a mun­kások megtárgyalják a termelési kérdéseket és ahol rámutathatnak a munkamódszerek javítási lehetőségé­re és a hiányokra, a teljesítmények emelkednek, kevesebb anyag fogy és új kötelezettségvállalások és újitó­javaslatok születnek. Vannak azon­ban olyaif üzemek is, amelyeknek ve­zetői nem tudják kellően felkarolni a munkások kezdeményezését. Az ellentervezés jó és rossz példáiról a Pravda levelezői így számolnak be: A kormánynak köszönjük a normák biztosítását A nováky-i vegyiüzem munkássága teljes számban résztvesz az ellenterv előkészítésében. A közös vitákból és megbeszélésekből, valamint a mun­kahelyek és a normák felülvizsgálá­sából sok újító javaslat és új szocia­lista kötelezettségvállalás keletke­zett. Átvizsgáltunk 11 kapacitást, 31 teljesítményi és 103 anyagnormát, es megszilárdítottunk belőlük 37-et. Ezenkívül 31 új normát vezettünk be. Az öntudatos elvtársak hat nagyobb és hét kisebb újitójavaslatot tettek. Az alkalmazottak négy új szocialista szerződést kötöttek maguk között és elfogadtak 149 új kötelezettségválla­lást. A műszaki munkák javítására és a munka megszervezésére 50 ja­vaslat vonatkozott. Köszönetünket fejezzük ki a kormánynak, hogy se­gítségünkre sietett a felülvizsgált normák biztosításában, ami lehetővé teszi a munka érdemek szerinti jutal­mazását. Az iparkodó munkások mostantól kezdve nagyobb keresetre tehetnek szert. Arra fogunk töreked­ni, hogy megszilárdított normáinkat túlhaladjuk és kötelezettségvállalá­sainkat idő előtt teljesítsük. Ax üzemvezetők tárgyalnak a munkásokkal Talán nincs is olyan ember Szlo­vákiában, aki ne olvasta volna vala­melyik újságban azt a kormányren­deletet, amely az 1951-es évre bizto­sítja a megszilárdított normákat. En is, mikor az erről szóló cikket átol- I vastam, örültem, hogy mint munkás- I levelező beszámolhatok üzemünkről. 1 Azt vártuk, hogy vezetőink közénk jönnek és megmagyarázzák ennek az új rendeletnek a jelentőségét és megbeszélik velünk az új termelési feladatok körül előforduló problémá­kat. No, úgylátszik, hogy vezetőink a kormányrendeletet nem olvasták, mert nem jóttek közénk. Azok közé, akik mégis szentelnek figyelmet a dolgozóknak, elsősorban Slivka pénzügyi tervvezetö elvtárs tartozik. Ezekben a napokban többször láttam őt és öröm tükröződött arcán. Meg­szólítottam és megkérdeztem tőle, miért van az. Azt felelte, azért örül, mert Slabej elvtárs csoportja szép szocialista kötelezettségvállalást fo­gadott el. Eszerint a kötelezettség­vállalás szerint az elvtársak normá­jukat 10 százalékkal szilárdítják, a termelést emelik, úgyhogy a norma­szilárdítás ellenére is többet fognak keresni, mint eddig. A normaszilár­dítás előtt óránként 32.80 koronát kerestek, most, a norma megszilárdí­tása után pedig 35.60 koronát órán­ként. Slivka elvtárs példáját a tö­megszervezetek minden funkcionáriu­sának követnie kellene. Több figyel­met kellene szentelniök a munkások­nak. Ebben az esetben még több szo­cialista kötelezettségvállalással dicse­kedhetnénk. Helytelen eljárás a normák megállapításánál? Üzemünkben a normafelülvizsgálás teljes ütemben folyik. Az üzem veze­tősége a munkásokkal minden normát külön megtárgyal. A felülvizsgálás a következőképpen történik: Minden osztályban megszerveztük az úgyne­vezett hatos akció csoportokat, ame­lyeket a mester, a Párt és a szak­szervezetek küldöttsége, a CsISz ki­küldötte, a mühelytervezők és az ellenőr képez. Ilyen hatos csoport van a tüzhelykészítö osztályon is, ahol körülbelül 90 alkalmazott van. Három csoportban beszéltük meg a normafelülvizsgálás kérdéseit. Min­den nap két órakor a munka után az egész munkásság jelenlétében. Meg­tárgyaltuk a normaszilárdítás jelen­tőségét és a termelési lehetőségeket. Különösen nagy örömmel beszéltek a munkások arról a kormányrendelet­ről, amely biztosítja a megszilárdított normákat a jövő évre, mert ez azt jelenti, hogy több keresethez juthat­nak. Kijelentették, hogy iparkodni fognak a munkát egyszerűsíteni és tö­kéletesíteni. így nemcsak maguknak segítenek, hanem meggyorsítják a szocializmus építését és megszilár­dítják a békét. A viták folyamán so­kat foglalkoztak a munkások az anyagnormákkal. Rögtön elhangzott egy-két javaslat, hogyan lehetne a termelést javítani és tökéletesíteni, kevesebb anyagfogyasztás mellett. Hogy szilárdítják a normát a nagyszombati Kovosmalt­ban? Üzemünkben az egyes osztályokon taggyűlések vannak, így a- fonómű­helyben is, ahol az ellentervezésről kellett volna tárgyalni. No, a gyűlés­nek nem volt jó színvonala. Ez első' sorban a műhelyranács hibája, amely­nek tagjai közé magam is tartozom. A műszaki vezetők hibát követtek el, mert a normákat ugyan kidolgozták, de fiókjaikban tartván azokat, lehe­tetlenné tették a többi tagnak, hogy konkrét álláspontot Ifoglaljanak az előkészített normákhoz. Az időmérők azt a hibát követték el, hogy a nor mák tanulmányozásánál a munkás­ságot egyáltalán nem kérdezték meg, csak odaálltak a gépek mögé és mi­kor ezt megunták, akkor visszatértek a hivatalba és ezzel kész a norma. Jó eredménnyel végződött a szövő műhely gyűlése. Itt a munkásság megértette, hogy szorgalmas munká­jukkal hozzájárulnak a szocializmus építéséhez és a béke megszilárdítá­sához. A gyűlés sikere abban mutat­kozik, hogy majdnem minden alkal­mazott egyéni kötelezettségvállalást fogadott el. Figyelemreméltó itt az ifjúság agitá­ciós munkája is a szocialista verseny­zés kiszélesítése érdekében. Minden CsISz-tag ezen az osztályon egyéni kötelezettségvállalást fogadott el és normáját 5—10 százalékkal megszi lárdította. 9gy beszél Maurice Thorez elvtárs, a Francia Kommunista Párt főtitkára „Jogunk és kötelességünk megmondani az igazságot" Maurice Thorez elvtárs július 26-án Párizsban váüasztói előtt be­számolt képviselői tevékenységéről és többek között a következőket mondotta: »Az álszenteskedésnek és a ha­zugságoknak elködösitő függönyét széttépjük. A Marshall-terv a ke­véssé tájékozottak előtt is világo­san annak mutatkozik, ami a való­ságban: háborút előkészítő tervnek. Franciaországot egy harmadk vi­lágháború, az atomháború ször­nyű katasztrófája felé szorítják. És ebben a háborúban amely a Szov­jetúnió és a népi demokráciák or­szágai e-llen van tervbe véve, a mi szövetségeseink az egykori niácik és egyéb háborús bűnösök, az ösz­szes reakciósok és pángermár.ok lennének, akik az Elba és a Rajna közört csak a bosszúálíásról álmo­doznak Sztálingrád győzedelmes höseivei és egyúttal Franciaország­gal szemben. Az amerikai »segítség« végered­ményben súlyos katonai terhekhez egyre elviselhetetlenebb adókhoz, ál­talános népnyomorhoz vezet. S mivel a munkások, a legkülön­bözőbb véleményű franciák felhá­borodva tiltakoznak, mivel mind­annyian harcolnak a békéért, a ke­nyérért és a szabadságért: sérel­meknek. rágalmaknak és megtor­lásoknak vannak kitéve. Pleven miniszterelnök arról be­szél, »hogy nem engedi hamis hí­rekkei megzavarni a rendet«. Ha­mis hjr-e azonban azt mondani hogy a koreaiak Koreában odahaza vannak s hogy a támadók csak azok lehetnek, akik erőszakkal szembe akarnak szállni Korea egy­ségével és függetlenségével. Hamis hír-e nyilvánosan megbé­lyegezni Formoza erőszakos meg­szállását Amerika á-Ital ? Hamis hít-e azt állítani, hogy a vietnami népnek nem valamilyen töredéke, hanem Bao-Daj és cso­portjának kivételével, túlnyomó, csaknem egyhangú többsége támo­gatja Ho-Csi-Min elnököt és a vietnami népköztársaságot abban a küzdelemben, amelyet rájuk kény­szeritettek 2 Rosszalható »spekuláció-e« azt ál­lítani nyíltan és becsületesen, hogy a népeknek joguk van önmagukról rendelkezni és ügyeiket saját ma­gunknak intézni? Bűnös »spekuláció-e« elítélni az atomháborút és a bakteriológiai fegyvereket s a többi eszközt, mely békés lakosok tömeges kiirtására van szánva ? Poigári jogunk és kötelességünk, proletár jogunk és kötelességünk mint a francia nép és az összes népek barátainak kötelességünk, hogy az igazságot kimondjuk. Nem fogjuk megszegni ezt a kö­telességet. Hűek maradunk Jaurés példájához, akinek számára »a bátorságot az igazság keresése és kimondása jelen tette.« Ilyen módon mi hozzájárulunk az összes munkások, az összes republi­kánusok, az összes jó franciák egy­ségének fokozásához, hogy meg­hiúsítsuk az imperialista háború tervezőinek sötét munkáját. Valamennyien együtt meg fogjuk menteni a békét lg Csehszlovák küldöttség a Szovjetunióban A csehszlovák szövetkezetesk kül­döttsége, amely a Szov jetúnióban van tanulmányúton, vasárnap koszorút he­lyezett a moszkvai Vörös téren lévő Lenin-mauzolumra ezzel a felírással: ,A Nagy Leninnek, a Csehszlovák Szövetkezetesek Küldöttsége." A kül­döttség azután egy fogadáson vett részt, amelyet a szovjet fogyasztást szövetkezetek központi szövetségének moszkvai vezető tényezői rendeztek tiszteletére. A csehszlovák nők küldöttsége a Szovjetunióban való tartózkodása utol­só napjaiban meglátogatta Ukrajná­ban a Vaszilejev-kolhozt, ahol talál­kozott a cukorrépa magas hozamáére folytatott mozgalom híres kezdemé­nyezőjével, a szocialista munka hősé­vel és a kolhoz agronomjával Dem­csenková Máriával. A K. Marx cukorkagyárban tett lá­togatásuk alkalmával Trojanová kép­viselőnő beszámolt az üzem munkás­nőinek a csehszlovák nők békeharcá­ról. Szombaton a küldöttség visszatért Moszkvába. Vasárnap, reggel részt­vett az istentiszteleten a jelhovi templomban. A küldöttség valameny­nyi tagja résztvett ezután a nők bé­kegyűlésén, amelyet a J. V. Sztálin­ról elnevezett kultúr- és pihenőpark­ban tartottak. A Béke Hívei szovjet bizottságánál* aldlnöknője Tamara Jarsovová beszédében rámutatott a stockholmi békefelhívás aláírási ak­ciójának jelentőségére. A csehszlovák nők nevében Božena Holečková képviselőnő mondott be­szédet. Viharos taps kíséretében tol­mácsolta a szovjet nőknek a csehszlo­vák nők és az egész csehszlovák nép üdvözleteit és köszöntötte Sztálin elv­társat. „Elvtársnők, mondotta, amidőn el­indultunk hazulról, hazánk női arre kértek bennünket, hogy mondjuk meg nektek, szovjet asszonyoknak és anyáknak, hogy a mi hazánkban soha sem feledkezünk meg arról, hogy a mi szabadságunkért, azért, hogy mi és a mi gyermekeink szabadon élhessünk, a szovjet haza legjobb fiai és lányai áldozták életüket. Hazánk női arra kértek bennünket, tolmácsoljuk nek­tek mélységes hálájukat azért, hogy ma szabadon élhetünk és dolgozha­tunk, hogy gyermekeink előtt nyitva áll az út a boldogsghoz és a jóléthez." Holečková képviselőnő beszámolt az­után arról, hogyan épít a csehszlovák nép új életet, hála a nagy Szovjet­únió önzetlen segítségének, beszámolt a dolgozók sikereiről, akik a szocializ­mus útjára léptek. A komáromi Skoda-üzem tapasztalatai az ellentervezés előkészítése közben Az üzem július 12-én kezdte meg ténylegesen az első oktatást. Ezen jelen voltak Bursik és Pacsan elv­társak. Megfelelő előkészületek előz­ték meg ezt az oktatást. Kidolgozták a tervet is az ellenterv előkészüle­teire, amelyben az iránymutatások szerint a különleges feladatokat szét­osztották. Kezdetben nem mutatkozott semmi eredménye annak, hogy a munkásság tömegeit felvilágosítottiák az ellentervezés fontosságáról. A szervezési terv időpontjait pontosan betartották. Mindezek ellenére a Párt üzemi ülésein, a ROH taggyű­lésein és a CsISz gyűlésein is a lá­togatottság nagyon gyenge volt. Bár az oktatást a műhely négyes-csopor­tok vonalán jó részvétel mellett foly­tatták tovább, a kezdeti eredmények nem javultak. Ezeket a négyes-cso­portokat a mesterekből, élmunkások­ból, az üzemi pórt- és az üzemi szak­szervezet egy-egy képviselőjéből ál­lították össze. Az első sikertelenségeket lehet egy­részt a szabadságolásokkal is magya­rázni, a másik oka azonban az volt, hogy az üzemen kívüli szervezetek, amelyeknek kötelességük lett volna az akció támogatása, ebbe általában nem kapcsolódtak bele. Természete­sen hibás volt az üzemi pártszervezet is abban, hogy kezdetben nem tudta fenntartani a munkahelyeken folyó vi­ták kapcsolatosságát és nem fokozta állandóan az ellentervezés propagálá­sát. Ez a helyzet körülbelül július közepéig tartott. És nem hozott sem­miféle gyakorlati eredményt, bár a gyűlések egész során néhány műhely írásbeli kötelezettségeket kezdett ígérni, amelyek a munkahelyeken a propagációs négyes-csoportok tevé­kenységének első eredményei lettek volna. A versenyelőadók július 14-i brati­slavai ülése után, amikor meghallgat­ták az elégtelen eredményekről és a munkaverseny rossz megszervezésé­ről szóló általános kritikát és amikor megszülettek az első utasítások az összes káderek bekapcsolására a szo­cialista munkaversenybe, a szó szoros értelmében az ellentervezés egész propagálása újjászerveződött, össze­hívták az összes mestereket és min­den munkahelyen újjászervezték az agitációs csoportokat. A négyes-cso­portok tevékenységét és oktatását ak­tivizálták és az akcióba egyidejűleg bekapcsolták a műszaki szakaszt is, amelyet külön csoporttá szerveztek. Mindannyian következetesen és na­ponta összejöttek a munkahelyeken és kizíárólag a munkásokkal való be­szélgetésnek szentelték idejüket. A munkások javaslatait úgy vették jegyzőkönyvbe, ahogy azokat elmon­dották. A műszaki szakasz azután az egyes irodákkal együtt ezeket a ja­vaslatokat boncolgatta, mégpedig olyképpen, hogy ellenőrizhető formát öltsenek. Ezután ismét visszatértek a munkahelyre és beszélgettek a mun­kásokkal. Egy-egy dologra sokízben kellett visszatérni, hogy eljussanak az egyes kötelezettségek konkrét for­máihoz. A műszaki gazdasági normák meg­világításának nagy figyelmet szentel­tek. Arra törekedtek, hogy megvilá­gításuk minél érthetőbb legyen, röp­iratot adtak ki, amley az összes nor­mák fogalmiét tette világossá. A ko­vácsműhely kötelezettségét olyan for­mában állította fel, amely azt bizo­nyította, hogy az utasításokat és fel­világosításokat tökéletesen megértet­ték. Kötelezettségüket a gyártási idő megrövidítésére elnevezték a „mű­szaki gazdasági normák ellentervé­nek". így sikerült a munkásoknak az egész akció iránti kezdeti bizalmat­lanságát eloszlatni, bár megnehezí­tette ezt az is, hogy a munkások nagy­része a mezőgazdaságból jött ide. Ma már lezárhatnák az egész ak­ciót, mert nincs olyan műhely, amely ne kapcsolódott volna bele az ellen­tervezésbe. Kivételt csupán a segéd­ágazatok képeztek, ahol nagyobbára még órabérre dolgoznak és ahol a jövő számára a feladatokat nem le­het tervezni. Az eredményeket értékelve és nem tekintve az anyagi megtakarításokat, megállapíthatjuk, hogy az egész üzem teljesítménynorm'ái körülbelül és át­legctean 5 százalékkal szilárdultak meg. Megemlíthetjük azt is, hogy a kovácsok, lakatosok és hegesztők 100 százalékban bekapcsolódtak a szo­cialista munkaversenybe, amellyel együtt a szocialista rnunkaverseny­ben már hat műhely vesz részt. E közül kettő élmunkásiműhely: az asz­talosok és a lakatosok műhelye. A szocialista munkaversenybe Való be­kapcsolódás egész üzemi százalékát július hónapra még nem értékelték ki, azonban lényegesen magasabb lesz, mint júniusban volt. Egyidejű­leg végrehajtják a hivatalnokok kü­lönféle kötelezettségvállalásainak el­lenőrzését, ami azok minőségét és teljesítését illeti. Szükséges esetekben kritikát gyakorolnak és új, konkrét kötelezettségeket kérnek tőlük. Ezek közül például Burán elvtárs­nő a IX. kongresszusra vállalt köte­lezettségét nagyon szépen teljesíti. Arra kötelezte magát, hogy ingyen és munkaidején kívül végzi el az üzemj orvosok szolgálatánál az összes írásbeli munkákat. Három héttel ez­előtt áthelyezték az üzemi konyha vezetésébe, amelynél igen sok hiány mutatkozott. Saját kezdeményezésé­ből és az ellentervezés keretében új­jászervezte ezt és megállapította, hogy két takarítónő helyett ezt a munkát egy is elvégezheti, megegye­zett velük, miután meggyőzte őket ennek szükségességéről. Az egyik elvtársnő maradt a munkahelyén, a másik átment a termelésbe. Ugyan­úgy megállapította azt is, hogy a na­pi őr jelenléte szükségtelen, úgyhogy ez is beállhatott a termelésbe. Mind­ez körülbelül 136.000 korona megta­karítást jelent évente, de Burán elvtiársnő még más változtatásokat is végrehajtott, így például a helyiség rendbehozásában, valamint az ételek minőségének javításában. Mindezeken kívül a komáromi Skoda-üzem nem hanyagolta el mun­káját a dubnicai elvtársak felhívá­sának következtében felajánlott kö­telezettségek tekintetében sem és már most jelenthetik a következőket: a) Az összes különleges feladato­kat 100 százalékban teljesítették. b) Az év végéig a munka termelé­kenységét 111 százalékra emelik. c) Bár a tíávolmaradást toviáfobi egy százalékkal még nem sikerült csökkenteni, mindent megtesznek eb­ben az irányban is. d) A szocialista munkaverseny lé­nyeges előrehaladást mutat. e) Az élmunkások száma fokozó­dik. A védnökségek munkájában jelen­tősen résztvettek és sok instruktort küldtek a falvakra. A fiatalok meg­állóján minden nap és vasárnap is brigádmunkákat végeznek, úgyhogy kötelezettségüket szeptember \Ág tel­jesítik, " K

Next

/
Oldalképek
Tartalom