Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-02 / 175. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1950 augusztus 2, szerda 2 Kčs III. évfolyam, 175. szám A dolgozók véleménye a normák megállapításáról Több figyelmet a normák felülvizsgálására A Pravda levelezői írják az ellentervezésről a nováky-i vegyiiizemböl, a breznói hídépítésről, a nagyszombati Kovosmaltből, Pol'anáből és a harmaneci papirgyárból. Az ellentervezés a munkásság között élénk kezdeményező mozgalmat indított meg. Mindenütt, ahol a munkások megtárgyalják a termelési kérdéseket és ahol rámutathatnak a munkamódszerek javítási lehetőségére és a hiányokra, a teljesítmények emelkednek, kevesebb anyag fogy és új kötelezettségvállalások és újitójavaslatok születnek. Vannak azonban olyaif üzemek is, amelyeknek vezetői nem tudják kellően felkarolni a munkások kezdeményezését. Az ellentervezés jó és rossz példáiról a Pravda levelezői így számolnak be: A kormánynak köszönjük a normák biztosítását A nováky-i vegyiüzem munkássága teljes számban résztvesz az ellenterv előkészítésében. A közös vitákból és megbeszélésekből, valamint a munkahelyek és a normák felülvizsgálásából sok újító javaslat és új szocialista kötelezettségvállalás keletkezett. Átvizsgáltunk 11 kapacitást, 31 teljesítményi és 103 anyagnormát, es megszilárdítottunk belőlük 37-et. Ezenkívül 31 új normát vezettünk be. Az öntudatos elvtársak hat nagyobb és hét kisebb újitójavaslatot tettek. Az alkalmazottak négy új szocialista szerződést kötöttek maguk között és elfogadtak 149 új kötelezettségvállalást. A műszaki munkák javítására és a munka megszervezésére 50 javaslat vonatkozott. Köszönetünket fejezzük ki a kormánynak, hogy segítségünkre sietett a felülvizsgált normák biztosításában, ami lehetővé teszi a munka érdemek szerinti jutalmazását. Az iparkodó munkások mostantól kezdve nagyobb keresetre tehetnek szert. Arra fogunk törekedni, hogy megszilárdított normáinkat túlhaladjuk és kötelezettségvállalásainkat idő előtt teljesítsük. Ax üzemvezetők tárgyalnak a munkásokkal Talán nincs is olyan ember Szlovákiában, aki ne olvasta volna valamelyik újságban azt a kormányrendeletet, amely az 1951-es évre biztosítja a megszilárdított normákat. En is, mikor az erről szóló cikket átol- I vastam, örültem, hogy mint munkás- I levelező beszámolhatok üzemünkről. 1 Azt vártuk, hogy vezetőink közénk jönnek és megmagyarázzák ennek az új rendeletnek a jelentőségét és megbeszélik velünk az új termelési feladatok körül előforduló problémákat. No, úgylátszik, hogy vezetőink a kormányrendeletet nem olvasták, mert nem jóttek közénk. Azok közé, akik mégis szentelnek figyelmet a dolgozóknak, elsősorban Slivka pénzügyi tervvezetö elvtárs tartozik. Ezekben a napokban többször láttam őt és öröm tükröződött arcán. Megszólítottam és megkérdeztem tőle, miért van az. Azt felelte, azért örül, mert Slabej elvtárs csoportja szép szocialista kötelezettségvállalást fogadott el. Eszerint a kötelezettségvállalás szerint az elvtársak normájukat 10 százalékkal szilárdítják, a termelést emelik, úgyhogy a normaszilárdítás ellenére is többet fognak keresni, mint eddig. A normaszilárdítás előtt óránként 32.80 koronát kerestek, most, a norma megszilárdítása után pedig 35.60 koronát óránként. Slivka elvtárs példáját a tömegszervezetek minden funkcionáriusának követnie kellene. Több figyelmet kellene szentelniök a munkásoknak. Ebben az esetben még több szocialista kötelezettségvállalással dicsekedhetnénk. Helytelen eljárás a normák megállapításánál? Üzemünkben a normafelülvizsgálás teljes ütemben folyik. Az üzem vezetősége a munkásokkal minden normát külön megtárgyal. A felülvizsgálás a következőképpen történik: Minden osztályban megszerveztük az úgynevezett hatos akció csoportokat, amelyeket a mester, a Párt és a szakszervezetek küldöttsége, a CsISz kiküldötte, a mühelytervezők és az ellenőr képez. Ilyen hatos csoport van a tüzhelykészítö osztályon is, ahol körülbelül 90 alkalmazott van. Három csoportban beszéltük meg a normafelülvizsgálás kérdéseit. Minden nap két órakor a munka után az egész munkásság jelenlétében. Megtárgyaltuk a normaszilárdítás jelentőségét és a termelési lehetőségeket. Különösen nagy örömmel beszéltek a munkások arról a kormányrendeletről, amely biztosítja a megszilárdított normákat a jövő évre, mert ez azt jelenti, hogy több keresethez juthatnak. Kijelentették, hogy iparkodni fognak a munkát egyszerűsíteni és tökéletesíteni. így nemcsak maguknak segítenek, hanem meggyorsítják a szocializmus építését és megszilárdítják a békét. A viták folyamán sokat foglalkoztak a munkások az anyagnormákkal. Rögtön elhangzott egy-két javaslat, hogyan lehetne a termelést javítani és tökéletesíteni, kevesebb anyagfogyasztás mellett. Hogy szilárdítják a normát a nagyszombati Kovosmaltban? Üzemünkben az egyes osztályokon taggyűlések vannak, így a- fonóműhelyben is, ahol az ellentervezésről kellett volna tárgyalni. No, a gyűlésnek nem volt jó színvonala. Ez első' sorban a műhelyranács hibája, amelynek tagjai közé magam is tartozom. A műszaki vezetők hibát követtek el, mert a normákat ugyan kidolgozták, de fiókjaikban tartván azokat, lehetetlenné tették a többi tagnak, hogy konkrét álláspontot Ifoglaljanak az előkészített normákhoz. Az időmérők azt a hibát követték el, hogy a nor mák tanulmányozásánál a munkásságot egyáltalán nem kérdezték meg, csak odaálltak a gépek mögé és mikor ezt megunták, akkor visszatértek a hivatalba és ezzel kész a norma. Jó eredménnyel végződött a szövő műhely gyűlése. Itt a munkásság megértette, hogy szorgalmas munkájukkal hozzájárulnak a szocializmus építéséhez és a béke megszilárdításához. A gyűlés sikere abban mutatkozik, hogy majdnem minden alkalmazott egyéni kötelezettségvállalást fogadott el. Figyelemreméltó itt az ifjúság agitációs munkája is a szocialista versenyzés kiszélesítése érdekében. Minden CsISz-tag ezen az osztályon egyéni kötelezettségvállalást fogadott el és normáját 5—10 százalékkal megszi lárdította. 9gy beszél Maurice Thorez elvtárs, a Francia Kommunista Párt főtitkára „Jogunk és kötelességünk megmondani az igazságot" Maurice Thorez elvtárs július 26-án Párizsban váüasztói előtt beszámolt képviselői tevékenységéről és többek között a következőket mondotta: »Az álszenteskedésnek és a hazugságoknak elködösitő függönyét széttépjük. A Marshall-terv a kevéssé tájékozottak előtt is világosan annak mutatkozik, ami a valóságban: háborút előkészítő tervnek. Franciaországot egy harmadk világháború, az atomháború szörnyű katasztrófája felé szorítják. És ebben a háborúban amely a Szovjetúnió és a népi demokráciák országai e-llen van tervbe véve, a mi szövetségeseink az egykori niácik és egyéb háborús bűnösök, az öszszes reakciósok és pángermár.ok lennének, akik az Elba és a Rajna közört csak a bosszúálíásról álmodoznak Sztálingrád győzedelmes höseivei és egyúttal Franciaországgal szemben. Az amerikai »segítség« végeredményben súlyos katonai terhekhez egyre elviselhetetlenebb adókhoz, általános népnyomorhoz vezet. S mivel a munkások, a legkülönbözőbb véleményű franciák felháborodva tiltakoznak, mivel mindannyian harcolnak a békéért, a kenyérért és a szabadságért: sérelmeknek. rágalmaknak és megtorlásoknak vannak kitéve. Pleven miniszterelnök arról beszél, »hogy nem engedi hamis hírekkei megzavarni a rendet«. Hamis hjr-e azonban azt mondani hogy a koreaiak Koreában odahaza vannak s hogy a támadók csak azok lehetnek, akik erőszakkal szembe akarnak szállni Korea egységével és függetlenségével. Hamis hír-e nyilvánosan megbélyegezni Formoza erőszakos megszállását Amerika á-Ital ? Hamis hít-e azt állítani, hogy a vietnami népnek nem valamilyen töredéke, hanem Bao-Daj és csoportjának kivételével, túlnyomó, csaknem egyhangú többsége támogatja Ho-Csi-Min elnököt és a vietnami népköztársaságot abban a küzdelemben, amelyet rájuk kényszeritettek 2 Rosszalható »spekuláció-e« azt állítani nyíltan és becsületesen, hogy a népeknek joguk van önmagukról rendelkezni és ügyeiket saját magunknak intézni? Bűnös »spekuláció-e« elítélni az atomháborút és a bakteriológiai fegyvereket s a többi eszközt, mely békés lakosok tömeges kiirtására van szánva ? Poigári jogunk és kötelességünk, proletár jogunk és kötelességünk mint a francia nép és az összes népek barátainak kötelességünk, hogy az igazságot kimondjuk. Nem fogjuk megszegni ezt a kötelességet. Hűek maradunk Jaurés példájához, akinek számára »a bátorságot az igazság keresése és kimondása jelen

tette.« Ilyen módon mi hozzájárulunk az összes munkások, az összes republikánusok, az összes jó franciák egységének fokozásához, hogy meghiúsítsuk az imperialista háború tervezőinek sötét munkáját. Valamennyien együtt meg fogjuk menteni a békét lg Csehszlovák küldöttség a Szovjetunióban A csehszlovák szövetkezetesk küldöttsége, amely a Szov jetúnióban van tanulmányúton, vasárnap koszorút helyezett a moszkvai Vörös téren lévő Lenin-mauzolumra ezzel a felírással: ,A Nagy Leninnek, a Csehszlovák Szövetkezetesek Küldöttsége." A küldöttség azután egy fogadáson vett részt, amelyet a szovjet fogyasztást szövetkezetek központi szövetségének moszkvai vezető tényezői rendeztek tiszteletére. A csehszlovák nők küldöttsége a Szovjetunióban való tartózkodása utolsó napjaiban meglátogatta Ukrajnában a Vaszilejev-kolhozt, ahol találkozott a cukorrépa magas hozamáére folytatott mozgalom híres kezdeményezőjével, a szocialista munka hősével és a kolhoz agronomjával Demcsenková Máriával. A K. Marx cukorkagyárban tett látogatásuk alkalmával Trojanová képviselőnő beszámolt az üzem munkásnőinek a csehszlovák nők békeharcáról. Szombaton a küldöttség visszatért Moszkvába. Vasárnap, reggel résztvett az istentiszteleten a jelhovi templomban. A küldöttség valamenynyi tagja résztvett ezután a nők békegyűlésén, amelyet a J. V. Sztálinról elnevezett kultúr- és pihenőparkban tartottak. A Béke Hívei szovjet bizottságánál* aldlnöknője Tamara Jarsovová beszédében rámutatott a stockholmi békefelhívás aláírási akciójának jelentőségére. A csehszlovák nők nevében Božena Holečková képviselőnő mondott beszédet. Viharos taps kíséretében tolmácsolta a szovjet nőknek a csehszlovák nők és az egész csehszlovák nép üdvözleteit és köszöntötte Sztálin elvtársat. „Elvtársnők, mondotta, amidőn elindultunk hazulról, hazánk női arre kértek bennünket, hogy mondjuk meg nektek, szovjet asszonyoknak és anyáknak, hogy a mi hazánkban soha sem feledkezünk meg arról, hogy a mi szabadságunkért, azért, hogy mi és a mi gyermekeink szabadon élhessünk, a szovjet haza legjobb fiai és lányai áldozták életüket. Hazánk női arra kértek bennünket, tolmácsoljuk nektek mélységes hálájukat azért, hogy ma szabadon élhetünk és dolgozhatunk, hogy gyermekeink előtt nyitva áll az út a boldogsghoz és a jóléthez." Holečková képviselőnő beszámolt azután arról, hogyan épít a csehszlovák nép új életet, hála a nagy Szovjetúnió önzetlen segítségének, beszámolt a dolgozók sikereiről, akik a szocializmus útjára léptek. A komáromi Skoda-üzem tapasztalatai az ellentervezés előkészítése közben Az üzem július 12-én kezdte meg ténylegesen az első oktatást. Ezen jelen voltak Bursik és Pacsan elvtársak. Megfelelő előkészületek előzték meg ezt az oktatást. Kidolgozták a tervet is az ellenterv előkészületeire, amelyben az iránymutatások szerint a különleges feladatokat szétosztották. Kezdetben nem mutatkozott semmi eredménye annak, hogy a munkásság tömegeit felvilágosítottiák az ellentervezés fontosságáról. A szervezési terv időpontjait pontosan betartották. Mindezek ellenére a Párt üzemi ülésein, a ROH taggyűlésein és a CsISz gyűlésein is a látogatottság nagyon gyenge volt. Bár az oktatást a műhely négyes-csoportok vonalán jó részvétel mellett folytatták tovább, a kezdeti eredmények nem javultak. Ezeket a négyes-csoportokat a mesterekből, élmunkásokból, az üzemi pórt- és az üzemi szakszervezet egy-egy képviselőjéből állították össze. Az első sikertelenségeket lehet egyrészt a szabadságolásokkal is magyarázni, a másik oka azonban az volt, hogy az üzemen kívüli szervezetek, amelyeknek kötelességük lett volna az akció támogatása, ebbe általában nem kapcsolódtak bele. Természetesen hibás volt az üzemi pártszervezet is abban, hogy kezdetben nem tudta fenntartani a munkahelyeken folyó viták kapcsolatosságát és nem fokozta állandóan az ellentervezés propagálását. Ez a helyzet körülbelül július közepéig tartott. És nem hozott semmiféle gyakorlati eredményt, bár a gyűlések egész során néhány műhely írásbeli kötelezettségeket kezdett ígérni, amelyek a munkahelyeken a propagációs négyes-csoportok tevékenységének első eredményei lettek volna. A versenyelőadók július 14-i bratislavai ülése után, amikor meghallgatták az elégtelen eredményekről és a munkaverseny rossz megszervezéséről szóló általános kritikát és amikor megszülettek az első utasítások az összes káderek bekapcsolására a szocialista munkaversenybe, a szó szoros értelmében az ellentervezés egész propagálása újjászerveződött, összehívták az összes mestereket és minden munkahelyen újjászervezték az agitációs csoportokat. A négyes-csoportok tevékenységét és oktatását aktivizálták és az akcióba egyidejűleg bekapcsolták a műszaki szakaszt is, amelyet külön csoporttá szerveztek. Mindannyian következetesen és naponta összejöttek a munkahelyeken és kizíárólag a munkásokkal való beszélgetésnek szentelték idejüket. A munkások javaslatait úgy vették jegyzőkönyvbe, ahogy azokat elmondották. A műszaki szakasz azután az egyes irodákkal együtt ezeket a javaslatokat boncolgatta, mégpedig olyképpen, hogy ellenőrizhető formát öltsenek. Ezután ismét visszatértek a munkahelyre és beszélgettek a munkásokkal. Egy-egy dologra sokízben kellett visszatérni, hogy eljussanak az egyes kötelezettségek konkrét formáihoz. A műszaki gazdasági normák megvilágításának nagy figyelmet szenteltek. Arra törekedtek, hogy megvilágításuk minél érthetőbb legyen, röpiratot adtak ki, amley az összes normák fogalmiét tette világossá. A kovácsműhely kötelezettségét olyan formában állította fel, amely azt bizonyította, hogy az utasításokat és felvilágosításokat tökéletesen megértették. Kötelezettségüket a gyártási idő megrövidítésére elnevezték a „műszaki gazdasági normák ellentervének". így sikerült a munkásoknak az egész akció iránti kezdeti bizalmatlanságát eloszlatni, bár megnehezítette ezt az is, hogy a munkások nagyrésze a mezőgazdaságból jött ide. Ma már lezárhatnák az egész akciót, mert nincs olyan műhely, amely ne kapcsolódott volna bele az ellentervezésbe. Kivételt csupán a segédágazatok képeztek, ahol nagyobbára még órabérre dolgoznak és ahol a jövő számára a feladatokat nem lehet tervezni. Az eredményeket értékelve és nem tekintve az anyagi megtakarításokat, megállapíthatjuk, hogy az egész üzem teljesítménynorm'ái körülbelül és átlegctean 5 százalékkal szilárdultak meg. Megemlíthetjük azt is, hogy a kovácsok, lakatosok és hegesztők 100 százalékban bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe, amellyel együtt a szocialista rnunkaversenyben már hat műhely vesz részt. E közül kettő élmunkásiműhely: az asztalosok és a lakatosok műhelye. A szocialista munkaversenybe Való bekapcsolódás egész üzemi százalékát július hónapra még nem értékelték ki, azonban lényegesen magasabb lesz, mint júniusban volt. Egyidejűleg végrehajtják a hivatalnokok különféle kötelezettségvállalásainak ellenőrzését, ami azok minőségét és teljesítését illeti. Szükséges esetekben kritikát gyakorolnak és új, konkrét kötelezettségeket kérnek tőlük. Ezek közül például Burán elvtársnő a IX. kongresszusra vállalt kötelezettségét nagyon szépen teljesíti. Arra kötelezte magát, hogy ingyen és munkaidején kívül végzi el az üzemj orvosok szolgálatánál az összes írásbeli munkákat. Három héttel ezelőtt áthelyezték az üzemi konyha vezetésébe, amelynél igen sok hiány mutatkozott. Saját kezdeményezéséből és az ellentervezés keretében újjászervezte ezt és megállapította, hogy két takarítónő helyett ezt a munkát egy is elvégezheti, megegyezett velük, miután meggyőzte őket ennek szükségességéről. Az egyik elvtársnő maradt a munkahelyén, a másik átment a termelésbe. Ugyanúgy megállapította azt is, hogy a napi őr jelenléte szükségtelen, úgyhogy ez is beállhatott a termelésbe. Mindez körülbelül 136.000 korona megtakarítást jelent évente, de Burán elvtiársnő még más változtatásokat is végrehajtott, így például a helyiség rendbehozásában, valamint az ételek minőségének javításában. Mindezeken kívül a komáromi Skoda-üzem nem hanyagolta el munkáját a dubnicai elvtársak felhívásának következtében felajánlott kötelezettségek tekintetében sem és már most jelenthetik a következőket: a) Az összes különleges feladatokat 100 százalékban teljesítették. b) Az év végéig a munka termelékenységét 111 százalékra emelik. c) Bár a tíávolmaradást toviáfobi egy százalékkal még nem sikerült csökkenteni, mindent megtesznek ebben az irányban is. d) A szocialista munkaverseny lényeges előrehaladást mutat. e) Az élmunkások száma fokozódik. A védnökségek munkájában jelentősen résztvettek és sok instruktort küldtek a falvakra. A fiatalok megállóján minden nap és vasárnap is brigádmunkákat végeznek, úgyhogy kötelezettségüket szeptember \Ág teljesítik, " K