Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-08 / 180. szám, kedd

1950 augusztus 8 UJSZ0 Az USA fegyveres agresszió formájában beavatkozott a koreai polgárháborúba — ᣠapífoita meg Maiik eavtárs a Biüfon&ági Tanács: jan II lévai fárás földműveseinek lefele a köztársasági elnicfcőz Az USA uralkodó körei kiprovoká' ták délkoreai bábjaiknak a Koréi pi Demokratikus Köztársaság vidékei ellen indított támlását siettek ezt a provokációt "lhas^ ni a koreai nép ellen ré*ota ta^t előkészített fegyveres *=ressziOjuK igazolására. . társryilaMinden gos ember számár*^ & dé

l. Koreában polgárh|

özött és északkoreaóak

dé

l.

e

k.

közöt

t ^ Az északia. belsö p

olgárháborúhadmüvclet

j<p

en ezért se

miiyen alap jellegűek hogy ezeket a hadmüvelesincs ^agressziónak minősítsék, tekejzióről ott van sző, ahol egyik A?n a másik ellen támad. A agreszto meghatározásának kérdésében a szovjet kormány 1933 óta tartja magát ehhez az állásponthoz. Akkoriban a leszerelési konferencia biztonsági bizottságában, Genfben, a Szovjetúnió küldöttsége javaslatot tett az agresszió meghatározására. Ez a meghatározás irányelveket tartalmaz am3 j nemzetközi szervek számára, amelyek hivatva lehetnek a támadásban vétkes fél, a támadó fél, az agresszor meghatározására. Mint ismeretes, az említett meghatározás szerint agressziónak minősülnek az olyan cselekmények, mint: hadüzenet egyik állam által másik államnak, valamely állam fegyveres erőinek bevonulása más állam területére akár hadüzenet nélkül is, valamely állam fegyveres erőinek bombatámadása más állam területe ellen stb. E meghatározás szerint semminemű politikai, stratégiai, vagy gazdásági meggondolások sem szolgálhatnak a támadás mentségéül. Nem szolgálhat a támadás mentsé. géül az sem, ha a támadást szenvedett állam területét illetően tagadják az állam ismérveinek meglétét. Nem szolgálhat a támadás mentségéül sem forradalmi, sem ellenforradalmi mozgalom, polgárháború vagy pedig valamilyen politikai, gazdasági, illetőleg társadalmi rendszer megteremtése vagy fenntartása valamely államban. Az agressziónak és a támadó félnek. azaz az agresszornak ezt a meghatározását alapjábanvéve el is fogadta 1933 májusában a Népszövetség 17 államból álló biztonsági bizottsága. Ezzel kapcsolatosan külön ki kell emelni és fel kell hívni a Biztonsági Tanács figyelmét arra a körülményre, hogy az említett bizottságban több olyan állam is képviselve volt, amely jelenleg a Biztonsági Tanács állandó tajrja: nevezetesen: a Szovjetúnió, az USA, Anglia" Franciaország és Norvégia. Következésl'éppen öt állam, amely jelenleg a Biztonsági Tanács tagja, megbízottai által magáravállalta az agresszió és az agresszor meghatározására vonatkozó nemzetközi nyilatkozat irányelveit. Egyes államok halogatása miatt azonban ez az ügy 1939-ig nem fejeződött be. Akkor pedig megkezdődött a háború. A nemzetközi jog normáinak és az említett nyilatkozatbanfoglalt meghatározásnak szempontjából az USA kormányának hadműveletei a koreai nép ellen közvetlen fegyveres agressziót jelentenek, az Amerikai Egyesült Államok kormánya pedig támadó fél, azaz agresszor. Az Amerikai Egyesült Államok j fegyveres erői, bár formális hadüzenet nélkül, de benyomultak Korea területére. Az említett nyilatkozat az ilyen cselekményeket agressziónak minősíti. Az USA szárazföldi, tengeri és légierői bombázzák Korea területét, támadják a koreai tengeri és légierőket. Az ilyen cselekmények az említett nyilatkozat értelmében agreszsziős cselekmények, az Amerikai Egyesült Államok pedig támadó állam, azaz agresszor. Az USA szárazföldi, tengeri és légierői partraszállottak*Korea területén, amely jelenleg belső polgárháború állapotában van és ott hadmüveleteket folytatnak a koreai nép ellen. Az USA részéről ezek a cselekmények agressziót jelentenek. Az USA a koreai partokat és kikötőket tengeri blokád alá vette. Az említett nyilatkozat értelmében ezek a cselekmények agressziót jelentenek. ' V Az USA koreai agresszióját úgynevezett „stratégiai meggondolásokkal", azzal a kívánsággal próbálják menteni, hogy önvédelmi vonalukat saját határuktól lehetőleg minél messzebb tolják ki, hogy — mint mondják — „biztosítsák nemzeti biztonságukat.". Vájjon nem világos-e, hogy ez a magyarázat nagyon is átlátszó és semmikép sem szolgálhat mentségül az USA agressziójára a koreai néppel szemben. Az agresszió emiitett meghatározása szerint az ilyen cselekmények közvetlen agressziót jelentenek. Ez a meghatározás egyenesen kimondja, hogy semmiféle politikai, stratégiai vagy gazdasági meggondolások nem szolgálhatnak a támadás mentségéül. Ilymódon az USA kormánya koreai cselekményeinek az agresszió meghatározásáról szóló nyilatkozat fényében történő megvizsgálása vitathatatlanul alátámasztja azt a tényt, hogy az USA kormánya beavatkozott a Koreában egyazon állam két csoportosulása között folyó belsö konfliktusba és ezzel fegyveres agressziót indított a koreai nép ellen. Ami a Koreában az északiak és déliek között folyó háborút illeti, ez a háború belső polgárháború és nem vonatkozik rá az agresszió meghatározása, mert a háború nem két állam, hanem a koreai nép két része között folyik. A koreai nép ideiglenesen két kormánytáborra szakadt szét. Következésképpen a koreai konfliktus belső konfliktus. A déli és az északi koreaiakra nem alkalmazhatók az agresszióra vonatkozó meghatározások, mint ahogy nem lehetett az agresszió fogalmát alkalmazni az amerikai déliekre vagy északiakra sem, midőn országuk egyesítése érdekében polgárháborút vívtak. Mint ismeretes, az agresszor akkoriban Anglia volt, amely megpróbált beavatkozni ebbe a polgárháborúba és akadályozni próbálta Amerika északi és déli részének egyesülését éppúgy, ahogy most az USA-val együtt beavatkozik a koreai polgárháborúba és igyekszik ennek az országnak egyesítését zavarni. Ugyanez a tétel alkalmazható Kínára is, ahol, mint ismeretes, Csangkajsek csoportja és a népi felszabadító mozgalom között vívott harc nem minősült agressziónak, minek következtében a külföldi hatalmak tartózkodtak a beavatkozástól ebbe a belsö konfliktusba, -ebbe a polgárháborúba. . Mindebből következik, hogy Koreában támadók, egyesegyedül azok az államok, amelyek Korea területén tartják csapataikat és beavatkoznak az északiak és déliek között folyó harcba és ilymódon kiszélesítik a hadmüveletek övezetét. Ennek következtében Koreában egyrészt belső viszály, polgárháború folyik az északi és déli koreaiak között, másrészt pedig fegyveres beavatkozás történik az USA részéről ebbe a belső koreai polgárháborúba olyan fegyveres agresszió formájában, amely teljes mértékben fedi az agressziónak 1933 májusában a Népszövetség biztonsági bizottságának az agresszió meghatározásáról kiadott nyilatkozatában megállapított fogalmával. Ebben a bizottságban 18 állam, köztük az USA is képviseltette magát. Mint ismeretes, az ENSz alapokmánya szintén egyenesen tiltja az Egyesült Nemzetek beavatkozását bármilyen állam belső ügyeibe, ha ugyanannak az államnak s ugyanannak a népnek két csoportja között támadt belsö viszályról van szó. Ennek megfelelően az ENSz alapokmánya csak olyan esetekben írja elő a Biztonsági Tanács beavatkozását, amikor nemietközi, nem pedig belső jellegű eseményekről van szó. Ilyen az ügy állása a koreai kérdésben és a USA-nak a koreai nép ellen indított fegyveres támadása kérdésében. 1 felszabadító hadsereg csapatai átkeltek ' • : , A föngjangi rádió jelenti: Megkezdődött a csata Tegu birtokáért. Annak ellenére, hogy az amerikaiak a Naktong folyón atvonulva tnaguk mč- mögött felrobbantották a hidakat, a néphadsereg egységei pénteken este átkeltek több helyen a folyón és áttörték az amerikai hadállásokat. Kumcson és Hamcsang környékén az amerikaiak súlyos veszteségekkel vonultak vissza. A pénteki nap folyamán --ir^jl bombavető gépek ismét súlyos terrortámadást hajtottak végre SZÖÜI e'íen. I koreai tiidsersg tüzérsége felgyújtott rr mBf'ái teraedčrombolót A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparacsnoksága közölte: A népi hadsereg csapatai valamenynyi fronton folytatták kemény támadó harcaikat és csapásokat mértek az amerikai csapatok, valamint a Li-SzlnMan-féle bábcsapatok gyalogsági és gépesített egységeire. Az amerikai és Ú-Szin-Man-féle csapatok előre előkészített védelmi állásokban, konok ellenállást tanúsítottak. Az ellenség barbár módon bombázza és hajókról lövi Korea békés városait és falvait. Egy amerikai torpedóromboló tüzérségi tüzet nyitott Csumuncsin (Tiubunri) városára. A nép! hadsereg partvédő ütege azonban elnyomta a torpedóromboló ágyútüzét. Az ellenséges hadihajó négy telitalálatot kapott, kigyulladt és déli irányban elmenekült. Augusztus 3-án amerikai repülőgépek ismét támadást intéztek Hinnan (Konan) város környéke ellen. A légvédelmi tüzérség az ellenség két repülőgépét lelőtte. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága közli augusztus 5-én, este: A népi hadsereg csapatai valamenynyi fronton folytatják kemény harcaikat az amerikai csapatok ellen. Az ellenség, amelyet a népi hadsereg egységei Dzsindzsu (Szinsziu), Hepcson (Kioszen), Kimcson (Kinszen) és Andong (Anta) körzetéből kivetelt, az előnyös terepviszonyokat felhasználva, ellenáll a Naktong (Rakuto) folyótól délkeletre fekvő védelmi vonalon. A népi hadsereg légiereje folytatta kemény harcait a számbeli fölényben levő amerikai légierővel szemben és fedezi a népi hadsereg szárazföldi egységeinek előnyomulását. „Hz amerikaiskat visszavetetté!! utolsó véűéíml vonalukra, de az északkorealak azt is áttörték" — írja a nyugati sa'tó.^ A Reuter jelenti MacArthur főhadiszállásáról: A 8. amerikai hadsereg hadijelentése szombaton elismeri, hogy északi erők szombaton átkeltei; a Naktong folyón, az amerkaiak új védelmi vonalán, ahonnan — mint még tegnap mondták — „nincs visszavonulás", mondja szószerint a jelentés. Ezt a védelmi vonalat a népi erők Szanjutól keletre és délkeletre törték 'át. A Reuter válságosnak tartja Puszan helyzetét is. A jelentés megállapítja hogy a néphadsereg „döntő rohama bármely pllanatban megindulhat" a város ellen. Egynéhány órával később kelt Reuter-jelentés megerősíti a népi erők átkelését a Naktongon, amely az amerikai „védelmi négyszög" két oldalát körülölelő legfontosabb természeti akadály volt. A Dzsindzsu és Maszan közötti helyzetről a Reuter megállapítja: „ lehetséges, hogy az amerikaiak kénytelenek lesznek visszahúzódni". Végül a Reuter összegezve megállapítja: „Az északkoreai nyomás hátrálni kényszeríti az utóvédet Szanjutól keletre. Hancsangtól délkeletre, Jecsontó délre és Andongnál." MacArthur főhadiszállásának egyik szóvivője — ugyancsak az AFP szerint — kijelentette, a népi hadsereg valószínűleg elég erősnek érzi magát, hogy egyszerre intézzen támadást Puszan és Taegu ellen. Tisztelt Elnök Űr! örömmel közöljük önnel, hogy a műveseknek, a gabonafelvásárlást 100. lást folytatjuk. Ennek az eredménynek eléréséhez négy a harmadik és 12 a második tipu tést. Hogy a jövő évben magasabb sunk, kötelezzük magunkat, hogy elv nyek vetését 100 százalékra augusztus Ezeket az eredményeket szeretett lyet Ön irányít és amely bennünket a vezet. lévai járás, hála a kis- és középföld23 százalékra teljesítette. A felvásár33 EFSz járult hozzá, amelyek közül sra tér át és bevezti a csoportos vejövedelmet és takarmányt biztosítégezzük a tarlóhántást és a tailánövé15-ig. Pártunk segítségével értük el, ameboldogabb jövő, a szocializmus felé A szovjet küldöttség el ©terjesztés 3 az agresszió A TASZSZ iroda ismerteti az agressziónak a szovjet küldöttség részéről a Biztonsági Tanács leg. utolsó ülésén előterjesztett meghatározását, amelyet a Népszövetség biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottsága 1933 májusában jóváhagyott. A meghatód rOzás íy hangzik: Az általános bizottság szükségesnek tartja az egyetemes biztonság érdekében és a fegyverkezés maximális csökkentését célzó egyezmény megkönnyítése érdekében, hogy a lehető legpontosabban meghatározza a támadás fogalmát, hogy megakadályozzon minden ürügyet a támadás igazolására. Felismerve, hogy minden államnak egyenlő joga van a függetlenségre, a biztonságra és területének védelmére; attól az óhajtól vezetve, hogy az egyetemes béke érdekében minden népnek biztosítsa a szabad fejlődés jogát olymódon, ahogy az nekik megfelel és oly ütemben, amilyet szükségesnek tartanak és e végből a legteljesebb mértékben megvédjék biztonságukat, függetlenségüket, és területük sérthetetlenségét, valamint jogukat a támadás vagy kívülről jövő betörés elleni önvédelmére, de természetesen saját határaikon belül; és szükségesnek tartja, hogy megadja a szükséges irányadó útmutatásokat azoknak a nemzetközi szerveknek, amelyek hivatva lehetnek, hogy meghatározzák ki a támadásban vétkes fél, kijelenti: 1. Egy nemzetközi konfliktusban támadónak minisül az olyan állam, amely először hajtja végre a következő cselekmények egyikét: a) amelyik háborút üzen egy m'ásik államnak; bl amelynek fegyveres erői, akár hadüzenet nélkül is, benyomulnak egy másik állam területére; e) amelynek szárazföldi, (tengem vagy lég; haderő; egy másik állam területét bombázzék, vagy szándékosan megtámadják egy másik állam hajóit, vagy repülőgépeit; d) amelynek szárazföldi, tengeri és légi haderőit egy másik állam területére szállítják, vagy vezetik anélkül, hogy az utóbbinak kormánya megengedné, vagy az említett haderők megsértik egy ilyen engedély feltételeit, például ottartózkodášuk időpontja tekintetében, vagv az ottartózkodásukra kijelölt terület megnagyobbításával; e) azt az államot, amely tengeri blokád alá veszi egy másik állam partjait, vagy kikötőit. 2. Semmiféle politikai, stratégiai, vagy gazdasági jellegű elgondolás, sem pedig olyan törekvés, hogy a megtámadott ország területén kiaknázzák a természeti kincseket, vagy mindennemű egyéb előnyökhöz, vac;y előjogokhoz juthassanak, továifc'cá semmiféle hivatkozás az ott befektetett tőke jelentős méreteire, végy más különleges érdekekre, amelyek ezen a területen fennállhatnak, s-em pedig az állam ismérveinek megtagadása nem szolgálhat igazolásul az 1. pontban, körülírt támadásra. Különösen nem szolgálhat igazolásul a támadásra.: A) valamely állam belső helyzete, mint például: a) valámely nép politikai, gazdasági, vagy kulturális elmaradottsága; b) kormányzásának felrót hiányosa: gok; c) olyan veszély, amely a külföldiek életét vagy vagyonát fenyegetheti; d) forradalmi, vagy ellenforradalmi mozgalom, polgárháború, rendzavarások, vagy sztrájkok, e) valamely politikai, gazdasági, vagy társadalmi rendszer bevezetése, vagy fenntartása egy adott államban. B) Valamely államnak semminemű olyan cselekedete, törvénye, vagy rendelkezése, mint például:, a) nemzetközi szerződések megszegése: b) a kereskedelem, a koncessziók, vagy a gazdasági tevékenység bármely más kerületére vonatkozólag, más államok vagy polgárok által szerzett jogok és érdekek megsértése; c) a diplomáciai, vagy gazdásági kapcsolatok hv-gszakítása; d) gazdasági vagy pénzügyi bojkottot elrendelő intézkedések; e) az adósságok fizetésének megtagadása; f) a bevándorlás megtiltása vagy korl'átozésa, vagy a külföldekre vonatkozó rendelkezések megváltoztatása; g) egy másik állaim hivatalos képviselőinek adott előjogok m?» sértése; h) az átvonulás m-egtagr.clása egy harmadik állaim területére igyekvő fegyveres erőktől; i) vallási és vallásellenes jellegű intézkedések; k) határ incidensek. 3. Ha valamely állam jelentős f-gyveres erőket mozgósít, vagy von' örzsze saját határai közelében, az sz állam, amelyet az ilyen cselekmények fenyegetnek, köteles Siplomáciai, vagy egyéb olyan módszerekhez folyamodni, amelyek lehetővé tesz'

k a nemzetközi viták békés rendezését. Ugyanakkor válaszként szin'én tehet a fent említetthez hasonló k~tonai jellegű intézkedéseket, ané'kül azonban, hogy átlépné országa határát. Mac-flríhur 23 amerikai MmM végeztetett ki lázadás miatt A föngjangi rádió jelen i: A néphadsereg csapatainak nyomására az amerikaiak a délkeleti fronton a Naktong folyó vonala mögé vonultak viszsza. A néphadsereg két hadoszlopa tovább hatolt előre, Puszan irányába. A menekülő amerikai csapatok visszavonulás közben lángbaborították a kiürített falvakat. Hírügynökségek jelenti';, hogy MacArthur egyenes parancsára máris 28 amerikai katonát végeztek ki, lázadás miatt. A lipcsei rádió jelenti, hogy SzatidiArábia kormánya közölte Trygve Lievel, nem küld csapatokat Koreába, az amerikai intervenciós haderők támogatására. Hatta indonéz miniszterelnök hivatalos nyilatkozatiban kijelentette: az indonéziai kormány* nem engedi meg egyetlen polgárának sem, hogv belépjen a koreai amerikai intervenciós csapatok kötelékébe. A kolhozegyetemen (Folytatás az 1. oldalról) szocialista munka hőse, hogy a kolhoznak van-e elismert vetőmagva. —

1 Nekünk másféle nincs is és minden földünket osak ilyen minőségileg kiváló nemes vetőmagvakkal vetjük be. Levcsenko ezután elvezette a vendégeket arra a rétre, ahol az egyes búzafajtákat minaául termelik ki, hogy megállapítsák, hogyan felel meg nekik az ottani talaj, éghajlat stb. Elbeszélte, hogy a szovjet kolhozparasztok mily nagy murikát fejtenek ki a gabonaszemek nemesítése terén, hogyan törekeszenek arra, hogy a legjobbat termeljék ki és a legmagasabb hozamot érjék el, hc'v a termés tiszta legyen, beszélt tov.b bá a sztálini gondoskodásról, a szovjet állam gondoskodásáról, amely a kolhozparasztok érdekeit védi. Ezután a vendégek igen nagy figyelemmel végighallgatták a kolhoz agronomjának előadását, amely a csoportok és a brigádok munkája megszervezésének összes kérdéseibe beavatta őket. Ez egyike volt a kolhozegyetem „előadásainak" a szovjet Ukrajna földjein, amelyet a testvéri fteehszlovákia kiküldöttei végighallgattak. V. Antonov.