Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)
1950-08-06 / 179. szám, vasárnap
1950 augusztus 6 UJSZ0 ÜJ SI© .MIT OLVASSUNK?. Illés Béla: KÁRPÁTI RAPSZÓDIA Illés Blának „Fegyvert s vitézt éneklek" című regénye után a Magyar Könyvtár az új magyar széppróza mesterének legmonumentálisabb alkotását, a „Kárpáti rapszódiát" adja a csehszlovákiai magyar dolgi zók kezébe. Mielőtt a regény ismertetésére rátérnék, külön utalnom kell a könyv remek kiállítására. A Magyar Könyvtár úttörő munkát végez abban a tekintetben ls, hogy valóban ízléses, művészi és népszerű könyveinek külső formája. Ezt a legfrissebb kiadványát is élvezet kézbe venni, papírja kitűnő, nyomása tiszta és boritólapja — Lőrinez Gyula munkája — szinte festményként önállóan megáll meleg színeivel és a mű tartalmát kitűnően érzékeltető tárgyával. A mintaszerű kiadvány e mellett a könyvek legirtolsó árleszállítása val — dolgozóink által elérhető áron kerül forgalomba. (Ara fűzve 120.—, kötve 1S5.— korona.) A „Kárpáti rapszódia" cselekménye néhány budapesti fejezet kivételével Kárpát-Ukrajnában játszódik le. Hősének, Bálint Gézának sorsában megfigyelhetjük, miként válik harcos kommunistává a habsburgi korszak aJkonyatán, az első világháborút követő forradalmak, az új államalakulatok idején ez a jómódú polgárfiú, akiben az író önmagát rajzolta meg. Meleg napsütéstől elárasztott szőlősdombok, zúgó erdők, friss hegyi források hangjait, a szülőföld, az otthon varázsos színeit és illatalt hozza elénk ez az önéletrajzszerű, nagy írás. De önéletrajznál jóval több a mű; a magyar irodalomban úgyszólván először nyúl író ilyen bátran és tárgjiagosan, kommunista szemlélettel a nemzetiségi kérdéshez, ülés egész regénye mesterien példázza, hogy a különféle nemzetiségek, magyarok, ruszinok, zsidók és lengyelek a legnagyobb egyetértésben élhetnének együtt és korlátokat csak a kapitalista rendnek az egyik nemzetiséget a másik ellen uszító politikája emel közéjük. Az ellentétek nyomban elsimulnak mindenütt, ahol a kommunizmus eszméje talajt kap és a szívekben gyökeret ver. Nem kellenek ehhez nagy és hangzatos szavak, éppen az egyszerűség, a tények ereje az, ami oly közvetlenül meggyőz. Illés Béla, a pártos író, nagy Ideológiai felkészültségével festi le a munkásosztály küzdelmeit és a kemény harcokban megedződött új szocialista ember típusát. A regény első részében szereplő munkások nem újkori öntudatos proletárok, hanem féljobbágyként élő ruszinok, magyarok es zsidók, akiket évszázados hagyományok tartanak szolgai sorban és nehezen, sok áldozat árán keresik és találják meg felszabadulásuk útját. Munkások, favágók, „erdei emberek" világában nő fel Géza, akinek kispolgári apját a századforduló kíméletlen érdekharca és a gyarmatosító kapitalizmus lassú proletarizálódásra ítéli. Illés Béla nagy tudással és tárgyismerettel írja meg a kapitalizálódásnak folyamatát, a porosz tőke benyomulása következtében meginduló borkivitelt és fafeldolgozást, s ezzel kapcsolatban a patriarchális életmód gyökeres megváltozását. Korrajzában itt túlnő valamennyi nagy elődjén, Mikszáthon és Krúdyn is; érzékeny szemmel látja a bomlás s a válság ellentmondásait, az emberi értékek pusztulását. Marxista-leninista szemlélete és harcos pártossága reálissá és hitelessé teszi korrajzát, amelyben a hangsúly mindjobban a proletariátus küzdelme felé térül és kispolgári hőseinek is megmutatja az egyedüli helyes utat, hogy harcossá válva odaálljanak a munkásosztály és a dolgozó parasztság mozgalmai mellé. A „Kárpáti rapszódia" úgyszólván éposza a kárpátukrajnai szocialisták és kommunisták küzdelmének, az első tapogatódzó sztrájkkísérletektől. az intervenciósok elleni 1919 és 1920-as harcokig. Ezeknek a harcoknak a központjában all az Írónak legmelegebben megrajzolt alakja, Petrusevics Mikola, a ruszin népnek Csapajevre emlékeztető legendás hőse. Papkocsis fia ez a Mikola, akiben Gorkij könyvei ébresztik fel a proletár öntudatot és akiben a forradalom kibontja rejtett képességeit és erőit. Mikola harca a fehérgárdisták, a román katonák és a cseh legionáriusok ellen valósággal prózában írt népi hősköltemény. „Nem lehet kitépni gyökerestől a Kárpátok tölgyeit" — kiáltja oda hóhérainak Mikola a vesztőhelyről és valóban érezzük: a ruszin mártírnak nincs oka a kétségbeesésre, mert az elhullott vér talaján egykor kifakad a szabadság virága. így mutat előre Illés Béla a szocialista realizmusnak jövőbelátásával s így töri át a magyar szépprózának mikszáthi hagyományait és korlátait. És külön ki kell emelnünk Illés Béla írói nyelvét, ezt a minden érzést és gondolatot, szépséget és-igazságot ízesen és valószerűen érzékeltető nyelvet. A magyar elbeszélő művészet legjobb hagyományait ülteti át anekdotikus elöadásmodorába. Átfogó társadalomszemlélete a „Kárpáti rapszódia"-nak különleges helyet biztosít az új magyar szépprózában. EGRI VIKTOR A SZOVJET ÉPÍTŐMŰVÉSZET Ma már közismert tény, hogy a kapitalista városok »tündöklö« házaiban mérhetetlen nycmor. szenvedés húzódik meg. Ha ezzel szembeállítjuk a Szovjetúniőt, még jobban kiemelked k a sztálini elv egyik ragyogó szempont ia: — gondoskodás az emberről Ez vezeti, lelkesíti és hatja át a szovjet építészeket. Munkájuk a sztálini-terv megvalósítása alapján a városépítészeti tudomány magasiskolája. A szovjet építőművészet nemcsak az újonnan épülő házak formájában, hanem egy-egy vár 0s utcáinak, tere nek áttervezésében, beépítésében, elrendezésében is megnyilvánul. Minden tervből a tiszta, nemes, szépségre való törekedés bontakozik ki. A Szovjetúnió városa" ban az utóbbi időben készült épületek csak hírnökei e korszak óriási építészeti átalakulásának. Ez építmények kivitelezési módja, a belső megoldások, berendezés, szerkezetek szemléltetően tanúsítják az építőművészet óriási emelkedését, a nép anyagi jólétének szinte lemérhetetlen fejlettségét magának a művészetnek a felvirágzását és azt a derülátó élettel teljes lelkesedést, amely a szovjet népet áthatja. Nem kétséges, hogy mindaz, ami a szovjet építőművészet legértékesebb tartozéka, megmutatja az irányt a haladó országok építészeinek. Sőt m nden ország építőművészei és építészeti szakemberei látni fogják, hegy a szovjet építőművészet az egyszerűség és a célszerűség mellett a nagyvonalúság kife ezöje. Főleg akkor tűnik ez ki ha megnézzük például az amerikai felhőkarcolók természetel'enes külsejű torzóit, amelyek leplezett szimbólumai a magántulajdon' önzésnek . .. az emberrel való nemtörődömségnek. A szovjet építőművészet lényegét, — amely a szabad és észszerű fejlődés magasfokú kifejezője — az értheti meg legjobban, aki abban a szerencsében részesül, hogy megláthatja Moszkvát Olyanok a moszkvai magas épületek, mint egy-egy erőteljes, d adalmas akkord a zenében. Létrehozásuk pedig évszázadokra hirdeti a sztálini-korszak nagyságát és dicsőségét! JÖZSEF ATTILA: LEBUKOTT*) Megvallatnak, hogy vérzett a húsunk, Elvtársunk, ki még sétálsz, mint a fény, gondolj reánk, kik fel-le futkosunk és messze nézünk cellánk szögletén. Lágyult az izmunk, fekhelyünk kemény, Eledelünket kiköpi a szánk, gyomor- s tüdőbaj ítéltek reánk s ha nem pusztulunk, elpusztítanak. Még harcolunk, de testünk oly sovány. Testvér, segítsd a lebukottakat. Otthon a tűzhely hűvös és repedt. Hideg fazékban készül az ebéd: a csarnok nyirkos kövéről szedett kis káposztalevél és hulladék. Az asszony szédül, szidja gyerekét s a szomszédné a gangon kiabál, hogy tőlünk sose kapja vissza már az ujjnyi kevés lámpaolajat. Tél lesz, ragyog a fagy s az éhhalál: Testvér, segítsd a lebukottakat. Gondoljatok a büdös küblire, mely ködgoniolyban küld új nyavalyát. Küldjetek szappant, lóhúst s télire apadt testünkre adjatok ruhát. Küldjetek könyvet, bármily ostobát, mert megőrjít a patkánypuha éj, az asszony nélkül gyötrő szenvedély. Enyhítsd kínunk, ha munkás va?y s szabad, Elvtárs, hisz t e vagy a Vörös Segély. Testvér, segítsd a lebukottakat. Küzdtiink híven a forradalomért, nem halhatunk mesr, élnünk kell tovább. Zizegve várnak a röpcsik, a hék s éhhérre várnak mind a burzsoák. A irtozsralom vár. munka és csalid, mís: mearbnkik a kizsákmányolás, a sarló villan, súit a kalapács s börtönről, sryárról lehull a Iskat. Élien a Szovjet, a mnnkástan&cs! Testvér, segítsd a lebukottakat. *) A költőnek ezt a versét az idei magyar Könyvnap alkalmából kiadott gyűjteményes kiadásból vettük. Megírása idején. 1936-ban nem jelenhetett meg és eddig egyetlen kötetben nem szerepelt. Az ötödik nemzetközi filmfesztiváltól a dolgozók fesztiváljáig A Köztársaság nagyobb ipari városaiban ezekben a napokban bemu'a tásra kerülnek az ötödik filmfesztiválon bemutatott legjobb filmek. Bratislava dolgozóinak fesztiválja augusztus 5-én szombaton kezdődött. A 12-ig tartó fesztiválon bemutatásra kerülnek az esztendő legjelentősebb szovjet filmeiken a „Berlin bevétele", továbbá két csehszlovák film és a kínai, lengyel, magyar, német és angol filmipar legkiemelkedőbb alkotásai. Dolgozóinknak ezen a filmfesztiválon alkalmuk nyílik, hogy megismerkedjenek a dolgozó nép szolgálatában álló haladó filmművészet jeVnlfgi helyzetével, amely rrtűvészeti ág ma jelen'ősen támogatja a nemzetek békéjéért folytatott harcot. A Csiaureli filméposzát, a „Berlin bevételé"-t joggal nevezhetjük a szovjet katona Ódisszeájának, A szovjetfilmek közül még bemutatják a Kubáni kozákokat, amely film világosán tükrözi azt az örömteljes éleM, amelyet a szovjet ember most a háború utáni sztálini ötéves terv vegen folytat. Előadják továbbá „A kárhozottak összeesküvése" c. szovjetfilmet is, amely a békéért folyo nemzetközi harccal foglalkozik. A többi népi demokráciák filmipara is nagy lendülettel halad a szociaľsta művészet felé. A magyar filmek közül nagy sikerrel szerepelt a nemzetközi filmfesztiválon a „Ludas Matyi" című színes film, ami Bratislavában a dolgozók filmfesztiválján augusztus 12-én kerül bemutatásra. LAKÓGYŰLÉS A férfi reggel, munkábamenet észrevette a kapualjban a cédulát. Boszusan megáált egy pillanatra. — Vissza kéne menni és szólni az asszonynak, hogy nehogy elmaradjon róla. Dehát ő hiába beszél.... Pedig az ember nem élhet úgy, ahogy az ő felesége él Negyvenhároméves, aztán nincs más gondolata m nt hogy falvédőt slingeljen, meg palacsintát süs sön a vacsorához. Mit lát a világból ? A szomszéd utca sarkát, meg a templomot. — Vissza kéne fordulni, megmondani az asszonynak: nézd ez így nem mehet tovább. Én tagjelölt vagyok. Jő munkámért fogad sora ba a Párt. Maholnap letelik a hat hónap, odaállok a taggyűlés elé és akkor nemcsak azt nézik meg, hogy hogyan állok a normámmal meg, hogy hogyan végeztem a szemináriumot. Azt is megkérdezik, hogy miért hagytam otthon tudatlanságban az aszszonyt... Vissza kéne forduln', mert estére már fáradt az ember nem bír úgy magyarázni. .. Dehát. minek is fordulnék vissza, úgyse hallgat az rám, különben is mindjárt háromnegyed hét. .. Az asszony így is észrevette a cédulát. de csak délben. Olyankor jár csak le bevásárolna Amióta a nagylány férjhezment, Ferkó meg bevonult és csak a kicsi, a tizymégyéves Józsi volt a háznál — valahogy felborult az egész háztartás. Délután főzött, — csak vacsorát, mert az ura a gyárban ebédelt. Józsinak előző napról tett el maradékot. Sokkal kevesebb volt a dolga mint azelőtt, mégis fáradtabb lett tőle. Céltalanul és kelletlenül morzsolta a napokat. Ezelőtt legalább a templomban jól érezte magát. Most már az sincs. Nyugtalanítják a pap szava , az aszszonyok suttogása. Közelgő háborúról, világ végéről beszélnek., arról beszélnek, hogy bűnös az, aki a férjét a kommunisták közé, gyerekét az úttörőkkel engedi. De hát hogy volna neki ereje megakadályozni mindezt? És mi volna rossz abban ha valaki kommunista? Hiszen nem bántanak azok senkit, hidat építenek, meg házat építenek ... Nem is merne ilyesmit megkérdezni az urátőí, csak kiabálás, meg veszekedés lenne belőle ... Megállt a homályos kapualjban és odaszólt a mögötte jövő fiának: — Nézd csak mar meg, Jóska, nem látom én mi van ráírva. A gyerek közel men t a cédulához: ^Értesítem a ház t. lakóit, hegy este hétkor békegyülés a klsudvarban. »Ei a kezekkel Koreátó!!«. Házmegb;zott«. — Úgyse érek rá — morogta az asszony —, baracklekvárt főzök. — Hát csak érjél rá — mondta a gyerek majdnem ingerülten —. ez is van olyan fontos, mint a lekvár. — Majd télen kérdem meg tőled, amikor enni akarsz. — Hát legfeljebb nem fogok enni. És légy szíves, adj két for ntot. — Mire? — Az őrsünk gyűjt Koreának. És ha a gyűlésen kérnek akkor te is adjál valamit a saját nevedben. — A gyűjtésekre mindig az apád ad, ő tudja, hogy mire kell. — De anya, értsd meg, Koreában most harcolnak az elvtársak és segíteni kell őket, muszáj őket támogatni ... Hát m nket ki támogatott, amikor az apád lábát a szilánkok összevagdalták — akarta mondani az aszszony de aztán csak csöndesen anynyi-t mondott a gyereknek: — Ha olyan jó a szíved, ne a más pénzét osztogasd. Ebben a családban csak az apád adhat mert ö keres. — Majd eladom a lombfürészemet — válaszolta a fiú — és odaadom, amit kapok érte. Dél után Jóska valóban összepakkolta a lombfürészét, a kis kalapácsot, szorítót, fúrót mindent. Nem szóltak egymáshoz, de a gyerek kifelémenet t sztességesen köszönt. mintha nem is lett volna köztük semmi harag. Az anya várta, hogy csak visszajön a gyerek, viszszahozza a legkedvesebb játékát. A két forintot kitette liek az asztalra. Eltelt egy óra másfél, de a fiú nem jött. Jó két óra múlva iátta meg őt az asszony az udvaron — a lombfürász nem volt nála .. Este hat őra tájban magas, barna, fiatal honvéd jött a házba. A házmegbízottat kereste ö tartja ma este a lakógyűlést. — Kicsit korán — mondta a házmegbízott és éppen mosdott. — Nem baj, addig meg smerkedem a házzal. — Nem rossz ház — Szénásék az első emeletről mind ott lesznek. A Petrik is jó kommunista ... — Azt mondja meg az elvtárs, kivel van baj a házban. — Hát volna egy asszony a másodikon, az sose jön le semm'hez. Pedig a férje is melós rendes ember. A fia úttörő. De ő inkább a napokat bújja Nem érdemes az időt rápazarolni. — Talán még' s — mondta a fiatal honvéd és megkérdezte az ajtószámot. ... Az asszony először azt hitte, hogy Ferkő fia jön szabadságra. Repesve tárta ki az ajtót, aztán meghökkenve megállt. _ Kit tetszik? — Ha nem zavarnék . .. leülnék egy percre. Az asszony beengedte a honvédet de csak a konyhában ültette le. Főzte a baracklekvárt, igazán rem hagy hatja abba A fiatalember láthatóan nem is haragudott. Az asszony maga sem tudta, hogyán indult a beszélgetés és melyikük beszélt többet. A fiú az anyjáról mesélt, aztán a honvédségről ahol most nagyon jó dolga van az ilyenfajta legénynek. Aztán egyszerre csak a békéről beszéltek és olyan különös volt, hogy a templomban a pap rémes csodákról és háborúkról beszél és itt ez a fiú katonaruhában meg a békéről... És az asszony egyszerre érteni kezdte: Korea békés népére rátörtek a rab-lók. de nem hagyták ám magukat, hanem űz k. verik a gyilkosokat. Hát persze, hogy nekünk is segítenünk kell nem hagyhatjuk hogy megint tűzfészket verjen a háború, ott kell eltaposni a rablókat, ahol éppen támadnak, hogy nincs külön koreai ügy, meg magyar ügy csak a békének, a szabadságnak közös, nagy ügye van... A fia úttörő. De ő inkább a papoedd g mindig otthon volt de mo?t, hogy a bátyja megnősült és ő meg bevonult 'katonának elment átképzősnek a vjzv^zetékszerelőkhöz. Negyvenötéves az anyja. i — Én meg még csak negyvenháI rom vagyok — gondolta az asszony. • — Hát persze, ö is tudra meg valamit csinálni, nem fogja úgy ívelni az életét, hogy zeknit stoppol és lekvárt kever. Mert nem tudott vele más is úgy beszéln , mint most ez a fiatal honvéd, aki nem nevet a kérdésein, nem azt mond a hogy »ez t már régen tudhatnád, látszik, hogy nem olvasod a Szabad Népet« - hanem mesél, magyaráz, türelmesen. Hét öra előtt öt perccel a katona felállt és elköszönt. — Megyek én is — mondta az asszony. Félrehúzta a lekvárt a tűzről. _ Megfő ez később is . . . Először melege lett és elvörösödött, am kor magán érezte a lakók csodálkozó tekintetét akik megbámulták hogy hozzá akar szólni az elő1 adó szavaihoz. Aztán ránézett a gyerekére, az asszonyokra, a házra és nyugodtan mondta: — Nem lehet úgy élni, hogy az ember semmit se tudjon a világról. Nem lehet úgy élni hogy az emter I azt mondja, semm; közöm a má^ik batóhoz. A farkas azt szeretné ha a bárányok odajönnének hozzá egyesével és hagynák hogy felfal-'a őket... de a bárányok is össze tudnak ám fogni és tudnak harapni is és tudnak ütni is . . . meglátja akármilyen farkas, aki ránk mer törni... Ha valaki most azt mondta volna neki, hogy azt ismétli el. amit egy órával ezelőtt a honvéd mondott neki — nem h'tte volna el. Nem igaz, j ezek mind az ő szavai. így csak ő az anya tudja gyűlölni a háborús uszítókat így csak ő tudja szeretni a felszabadult országot ab 0l az ő ura sose munkanélküli, ahol iskolába járhat a gyereke FEHÉR KLÁR/,.