Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-05 / 178. szám, szombat

1950 augusztus 5 UJSZ

0 KEMÉNY KLARA: A csehszlovákiai asszony-küldöttség sztálingrádi tartózkodásához Néhány nappal ezelőtt látogattuk Sztálingrádot. Megnéztük a várost, nagy érdeklődéssel és szeretettel tekintettünk meg mindent. Tudatában vagyunk annak, milyen óriási szerepei játszott Sztál ngrád a múlt háborúban. Csodálattal tölt el bennünket és szívből örülünk, hogy ez a hős város már felépült romjaiból. Mindenütt nagy építkezéseket látunk, egészen új, gyiinyöríí utcákat kertekkel és parkokkal, szobrokkal és emlékművekkel. A küldöttsé gr itt-tartózkodásának első napján meglátogatta a Sztálin nevét viselő Caricin-Sztálingrád hős védelmétlek múzeumát, elzarándokolt a Sztálingrád vedelmében elesett hősök sírjához. Az asszonyok nevében Holei-ková képviselőnő helyezett virágot sztálingrádi testvéreink sírjára. Trojanová képviselőnő pedig koszorút vitt Dolorcs Ibarruri elvtársnő f ának sírjára, aki szintén Sztálingrád védelmében esett el. Mély megindLltsággal járták asszonyaink SztiTngrád harcainak dicső errlikét a Mamájev dombot, megismerkedtek a harcok történetével, megtekintették a Volga partját is. A sztálingrádi traktorgyárban a küldöttség már megtekinthettte a hatalmas, új Egy a íizenöí közüL.. A Magyar Dolgozók Pátrjának hívó szavára százan és százan jelentkeztek, hogy a Koreában induló tábori kórházhoz csatlakozzanak. Ahhoz a kórházhoz, amelyet a dolgozó nép szerelt fel és küldött Korea meg segítésére. Tizenöt embernek jutott részül az a kitüntetés, hogy közvetlenül vehessen részt a hős koreai nép erőfeszítésében, hogy közvetlenül tettekkel támogassa azt a hatalmas békeharcot amelyhez a világ minden becsületes dolgozója csatlakozik. Gacsányi Anna műtősnő egy a tizenöt közül. Szőke, halkszavú. keskenyarcú fiatal Jány. Amikor azt kérdezzük, miért és hogyan határozta el, hogy elmegy Koreába, nem a kérdésre rögtön. — Nagyon, nagyon szegények voltunk — mondja elgondolkozva. — A szüleim nincstelen parasztok voltak a felszabadulás után kaptunk földet. Héten voltunk testvérek. El lehet képzelni, mennyit nélkülöztünk, éheztünk. Én egészen gyermek voltam még, mikor dolgozni mentem. — Két bátyám mcst katona, a Néphadseregben teljesít szolgálatot. Az egyik nővéremnek két szép gyermeke van. Szülé m termelőszövetkezeti csoportban dolgoznak és jó híreket kapok tőlük Debrecenből, szépen fizetett a búza, az ö életük is napról-napra gondtalanabb, derű sebb. Nyugodtan, de igen határozottan mondja: _ Hát ezért megyek én Koreába! Meg akarom védeni egész családom boldog életét népem szép jövőjét, kis unokahúgaim szabadságát. Koreában mr.st bombák hullanak, s ha lecsukom a szemem, egy képet látok mind'g magam előtt: egy anyát, aki a gyermekét szeretné megmenteni a bombák elől. .. Ezt a képet a valóságban is láttam, nem Koreában, han?m itt Magyarországon a háború alatt. És én ezt akarom megakadályozni — Szeretnék segíteni nekik, mert érzem, hogy az ö harcuk a,miénk is. Elviszem Koreába a magyar nők üzenetét azokét, akik idehaza gyárakban és a földeken dolgoznak: megvédjük a békét harcolunk a békéért, mindannyian a saját munkaterületünkön. Beszéd közben gyakran használja ezt a kifejezést: Majd, ha hazatérünk — s szavain lelkes hit és erős akarat izzik át: ezt a harcot is megvívjuk győzedelmesen. műhelyeket és megismerkedhetett a termelísi folyamattal. Az asszonyok látták, hogy az üzem életében erősen résztvesznek a nők. A küldöttség tagjai elmondották, hogy már nálunk is kezdenek dolgozni a nők, azonban közülük még igen kevés a szakember, a kvalifikált munkaerő. Kijelentették, hogy a hősi Sztálingrád asszonyainak példája szerint fognak élni és dclgozni. A küldöttséget örömmel és igen sziVélyesen fogadták a Vörös Október gyár munkásai is. A sztahanovisták a vendégeknek megmutatták az iizem műhelyeit, elmagyarázták a gyártás: folyamatot és elmesélték, hogyan teljesítik kötelezettségeiket, amelyeket Sztálin elvtársnak fogadtak. Asszonyaink részletesen megismerkedtek az üzemi munkavédelmi szervezetek munkájával és a magasabb minősítésű üzemi tanfolyamok tevékenységével. Az üzem igazgatója a vendégeknek beszélt a győzelem után újjáépített gyár történetéről, beszélt nekünk a szocialista munkaversenyről, amely minden szakmában a szakma legjobbja címéért folyik. A küldöttség egyik tagja, aki átadta a munkásságnak asszonyaink ajándékát, kijelentette: ,,Küldöttségünk boldog, hogy láthatta a hősi Sztálingrádot. Óriási és felejthetetlen benyomásokkal távozunk e városból. Mindenütt azt láttuk, mekkora lelkesedéssel dolgoznak a szovjet emberek városuk újjáépítésén. Biztosítunk benneteket arról, hogy Csehszlovákia munkásai és munkásnői épp ilyen önfeláldozóan fognak dolgozni. Ma már nálunk dolgozóink készítik a következő év gazdasági tervét. A megállapított határidő előtt teljesítjük az ötéves terv ez évi részét. Embereink tudják azt, hogy munkájukkal erősítik országukat, erősítik a béke Ügyét az egész világQn," Asszonyküllöttségünk a városból V^ló távozás előtt résztveit Rodionov elvársnak, a városi szovjet végrehajtó bizottsága elnökének, fogadásán, aki elbeszélgetett velük, Sztálingrád fejlődésének jövő kilátásairól. Nőküldöttségűnk minden tagja emlékül hozza magával Sztálingrád földjének néhány rögét. Képünkön három csipkeblúz látható, melyeket ünnepélyes alkalmakra hordhatunk. A blúzok csipkeanyagból készülnek tetszés szerinti pasztel színben és az öv, kézelő meg gallér-részeket ugyanolyan színű fonalból vagy egészen vékony gya júfonalból kötik hozzájuk Sötét szoknyához télen-nyáron hordhatók. „Börtönünk melyéből • • • M A fegyvergyár munkásaihoz ment el Roane-ban egy francia asszony. Azóta már az egész haladó világ ismeri ezt a nevet, amely összefonódott a békéért való, megalkuvás nélküli harccal: Jeanne Pitaval. Arra szólíto

tt

a fel a fegyvergyár munkásait. hogy az imperialisták tankjai helyett traktorokat gyártsanak a 'francia parasztoknak. Jeanne-t bebörtönözték. Most, hogy a népáruló franca kormány a Francia Nőszövetség agg elnökét, Madame Cottont vádolja, mert szót emelt a háborús uszítók ellen, Jeanne öt fogolytársával együtt üzenetet küldött a Szent József börtönből: »Börtönük mélyéből a hat roanei bebörtönzött együttérzését és csodálatát küldi önhöz. Bízunk a jövőben; bízunk az igazi igazságszolgáltatásban, amely ezen az osztályigazsúgszoigáltatáson győzedelmeskedni fogta Védelmezzük meg Madame Cottont! — ez a harci r adó, amellyel a testvér ngszövetségek cselekedetre szólítják minden országban a béke hü harcosait: az asszonyokat. »Csak egyszerű munkásasszony vagyok, de a békét mindemnél jobban szeretem és remélem, hogy az együttérzésnek ez a csekély megnyilvánulása is erősíti öní«, — írja Madame Ctíttonhoz Westerbeek Noller, holland asszonytársunk. Izlandból tíz rejkjaviki asszony együttes tiltakozást írt a vizsgáló, bírónak a Madame Co

tton elleni vád ügyében. Olaszország, Columbia, a Haladó Gyprusi Nőszövetség, a Kanadai Magyar Egyesület Női tagozata, a Trieszti Politikai Üldözöttek Szövetsége, a Trieszti Olasz-Szláv Antifasiszta Nőszövetség, a szíriai Anyaés Gyermekvédelmi ., Nőszövetség tiltakozó levelei érkeztek meg a legutóbbi napokban. írtak a véres elnyomást szenvedő hős spanyol aszszonyok. Dol

0re

s Ibarruri, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára táviratot küldött Madame Cottónhoz. »Teljes szívünkkel veletek vagyunk: a béke ügye igazságos', győzni fog, mert a népek nem szűnnek meg a háborús uszítók ellen harcoln ugyanazt a munkát végezheti el, mint négy szakképzett kőműves. Ezt Szencen sikerült neki a gyakorlatban bebizonyítania. A Tencer-féle módszert Oros könyvben olvasta és ö volt az első, aki ezt az újítást a gyakorlatba vitte át. Kinevezésével kapcsolatban a következőket mondja: — Bízom benne, hogy a munkások segítségemre lesznek abban, hogy minél kevesebb anyagot pazaroljanak. Végeredményben az anyagmegtakaritás mindannyiunk érdekét szolgálja. Mielőtt elfoglalom állásomat, egyhónapi tanfolyamra megyek Csehországba, ahol az anyagmegtakarítás legújabb módszereit kell elsajátítanom. Bizony, amint látod, már nem vagyok egészen fiatal ember, de még most is állandóan tanulnom kell. Szívesen tanulok és úgy vélem, mindazok, akik párttagok, tudják, hogy a dolgozónak állandóan tanulni kell. Arra a kérdésre, mi a véleménye a magyar munkásokról, a következőket válaszolja: — Az a véleményem, hogy tanulnlok kell. Kitűnő, elsőrangú munkaerők ők, de nem elég öntudatosak, különösen az anyagmegtakarításban. Nagyon fontosnak tartom azért, hogy a magyar munkásnak felvilágosító előadásokat tartsanak. Ez sokban fogja előrelendíteni az építőmunkát. Az ember, ha megérti, hogy mit jelent a szocializmus, akkor sokkal fürgébben mozog a keze, sokkal könynyebben dolgozik és sokkal nagyobb eredményeket tud felmutatni. Szerintem a CSEMADOK-ra e téren igen komoly feladat vár. Éppen ennélfogva mindent el fogok követni, hogy munkásaink brigádmunk;val elősegítsék a bratisiavai CSEMADOK kul túrotthonának rendbehozását. Végül is az ő otthonuk a CSEMADOK, ahol a munka ut;n közös vitaestéken megbeszélhetik egymással mindazokat a problémákat, amelyek a szocializmus építésénél felmerülnek bennünk. Ezért mondom, gondoskodjatok megfelelő előadókról, biztos vagyok benne, hogy a magvar dolgozók becsületes és kitartó m unkájukkal meg fogják ezt hálálni. Szabó Béla, A róka és 'a kakas Kezdődik a szép mese, az érdekes elbeszélés, nem szól szürke lóról, sem sötétbarnáról, sem hűséges pejről. sem egy legényfüttyről sem karattyolásról. Ez még nem a mese, ez csak a kezdete, most pedig következ k a mese. Elment a róka a gazdag bojár udvarára, el akart vinni az istállóból — borjút, a tyúkólból — csirkét, a birkától — bárányt a kocától — malacot. A huncut kakas meglátta a rókát, kezdett berzenkedni, tollait borzolta, kukorékolt — fellármázta az egész udvart. Az emberek összeszaladtak: öregasszonyok lapátokkal, kuruglyákkal;' öregemberek fejszékkel, vasvillákkal; k s gyerekek habarókkal sodrófákkai, hogy agyonüssék a rókát. Nagynehezen sikerült a rókának kiszabadulni; elszaladt az erdőbe, lerogyott egy égerbokor alá és három napig feküdt ott betegen. Elment a kakas a rétre sétálni, felrepült egy magas fára és onnan nézegetett. A róka közben összeszedte magát, kiment a rétre. Elment a fa mellett, felpillantott és meglátta a kakast: — No huncut kakas, saját kedvtelésedre röpködsz, vagy m nket állatokat tartasz szemmel? — Eh róka-anyám! Én a saját kedvemre röpködök, senkit sem tartok szemmel! — No, huncut kakas! Bűnbocsánat nélkül fogsz a magas fán elveszni. Gyere le és gyónd meg, sok bűn terheli-e a lelkedet? Az UJ SZÓ szabadságodra is e!k

:sé„

? ľ m Minden előfizetőnknek szabadsága tartama alatt biztosítani óhajtjuk újságját. Négy nappal a nyaralás megkezdése előtt szíveskedjenek az új címeket (az eddigi cím és előfizetői szám feltüntetésével) kiadóhivatalunknak beküldeni. A nyaralási idő alatt minden példányonként vásárló olvasóink kívánságára is nyaralási ideje alatt a kívánt címre lapunkat megküldjük. Az Uj Szó kiadóhivatala. '•'••"F',",",..,"*..*" A kakas meghatódott, elindult lefelé gallyról-gallyra, ágról-ágra. Leszállt a földre és leült a róka előtt. A róka odaugrott, erősen a karma közé fogta, elkezdte a kakas szárnyait, tollait tépdesni és közben beszélt hozzá: — No, huncut kakas! Amikor nagy szükségben voltam és éheztem, elmentem a gazdag bojárhoz, hogy valam't elvegyek tőle. Sok vesztesége lett volna-e neki ? És te voltál az első aki tele torokkal kiáltoztál! Felelt neki a kakas: — Eh, róka-anyuska hercegnőcsászárnő! Téged az emberek ismernek, a kereskedők meg a bojárok tisztelnek, bundákat varrnak belőled és ünnepnapokon azokat viselik. Én olyan kis semmi vagyok: nem tudok két gazdát szolgálni. — Ne fecsegj, te huncut kakas! És még jobban tépdeste a kakast. A kakas újból rákezdte: Eh, róka-anyuska hercegnőcsászárnő! Nálad fogok ezentúl lakni és hűségesen kiszolgállak! Te majd ostyát sütsz én eladom és dalolok neked. Meglásd, jó hírünket költjük ... A róka egy kicsit tágította a karmait. A kakas kiszabadította magát és felrepült a fára. — Eh. róka-anyuska. drága ostyasütö-bojárasszony, ízlk-e az ostya? Nem akarsz inkább diót? Csak vigyázz, bele ne törjön a fogad! Elszalasztottá a róka a zsákmányt és éhesen továbbállt. Ürgeöntés Jertek velem a mezőre! Ürgét öntünk egy-kettőre! Hozz egy vödröt hamarjába! Vizet öntünk a lyukjába. Loccsan a víz. Fürge ürge I azt gondolta, minek tűrje. Úgy kiugrott, mint a labda. — itt a lába! Ott a farka! — Itt az ürge! Hol az ürge? Tán egy másik lyukba bújt be? ligy elillant, mint a kámfor. Majd megfogjuk aratáskor, GAZDAG ERZSI tmgs (Billegő madár Sokszor csodálkozik azon a felnőtt, hogy a gyerekek hajlandók egy doboz vagy egy drótdarabka kedvéért otthagyni a legszebb készen vett játékot is. Miért van ez, kérdezik csodálkozva? Pedig az ok nagyon egyszerű és kézenfekvő: a gyerek szereti játékát maga elkészíteni, szeret teremteni, alkotni és fantáziáját nem elégiti ki, ha készen kapja meg játékát. Ezért örül annak is, ha szemeláttára néhány karr tonlapocskábol, drótból, gombostűből játék születik. Ilyen játékot ábrázol képünk. A rajzunkon látható madarat vastagabb kartonból kivágjuk és külön szárnyakat ragasztunk rá. Kis deszkából és két rúdból állványt készítünk és erre erősítjük a madarat. A leghelyesebb egy gombostűt átszúrni a két farúdon. A madár melléhez hajlított drótot erősítünk, amelynek végére — amint rajzunkon látható — kis ólomsúlyt teszünk. A madarat rikító festékkel kiszínezzük. Ha a madarat meglökjük, billegni kezd és percekig bókol.