Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-04 / 177. szám, péntek

Világ proletár jai egyesüljetek / A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 augusztus 4, pén tek 2 Kčs III. évfolyam, 177. szám A Szovjetúnió javaslata a békét akarja szolgálni, a koreai probléma ellentéteinek békés kiegyenlítésére törekszik — állapította meg Malik elvtárs, a Biztonsági Tanács elnöke Szerdán, augusztus 2-án a Biztonsági Tanács Jakub Malik elvtársnak, a Szovjetunió kiküldöttének elnöklete alatt ismét ülést tartott, hogy foglalkozzék a napirend kérdéseivel. A Biztonsági Tanács elé két javaslatot terjesztettek: 1. A Szovjetúnió javaslata, hogy a napirend első pontjául a kínai népkormány delegátusának, mint Kína törvényes kiküldöttének behívását tárgyalják meg és a tárgysorozat második pontjául a Szovjetúnió a koreai kérdés békés elintézését kivánja kitűzni. 2. Az Északamerikai Egyesült Államok javaslata a Biztonsági Tanácstól azt kivánja, hogy ne foglalkozzék a Szovjetúnió által előterjesztett két kérdéssel, hanem a tárgyalás programjába iktassa az Északamerikai Egyesült Államok határozatát, amely köztudomás szerint Észak-Korea elleni támadás. New Yorkban befutották a Béke Hívei békemanifesztációit Az ülés megnyitásakor Malik, a Szovjetúnió kiküldötte a Biztonsági Tanács elnöke megkérdezte a BT tagjait, vájjon a tanács egyidejűleg mind a három kérdést kívánja-e letárgyalni, illetőleg napirendre tűzni, vagy pedig minden kérdést külön kívánnak letárgyalni. Malik elvtárs azután hozzátette, hogy a Szovjetúnió elsőbbséget nyújt minden egyes kérdés elkülönített letárgyalásának. Gladwyn Jebb, Anglia képviselője hosszú felszólalásában támogatta az amerikai delegátus álláspontját. Mint Warren Austin amerikai delegátus, aki erről a kérdésről már augusztus elsején szólott, Jebb is azt állította, hogy a népi demokratikus Kína felvételének kérdését az ENSz-be nem lehet egybevonni a koreai problémával és éppen azért először a koreai kérdéssel kapcsolatos határozattal kell 'foglalkozni, amelyet az Északamerikai Egyesült Államok terjesz- • tettek a BT elé. Maiik elvtárs ezután megállapította, hogy Jebb angol delegátus nem válaszolt a BT elnökének kérdésére. Az ecuadori delegátus felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szovjet javaslatok ellen fog szavazni. Ezt követőleg a kubai és a francia delegátus túlbuzgó lelkesedéssel siettek Austin amerikai delegátus javaslatát támogatni. Arne Sunde, Norvégia megbí zottja beszédében azt állította, hogy kormánya a kínai népköztársaság delegátusának behívása mellett van abban a pillanatban, amint az „szervezett módon" lehetővé válik. A továbbiakban kifejezésre juttata, hogy az amerikai delegáció napirendi javaslata mellett foglal állást. A norvég delegátus után Austin* amerikai delegátus jelentkezett szórásra s a szovjet delegátus által előterjesztett ideiglenes napi program javaslatának megváltoztatására tett előterjesztést és pedig, hogy a napirend első pontjául az amerikai rezoluciót tegye a BT magáévá. Austin elsőbbségi jogot kért javaslatának a BT tárgyalási rendjére hivatkozva. Az amerikai kiküldött felszólalása után ismét Malik szovjet delegátus, a BT elnöke emelkedett szólásra, aki beszédében megállapította, hogy az Austin által javasolt „változtatás" éppen a BT szokásjogával és szabályzataival áll ellentétben, hangsúlyozta továbbá, hogy az amerikai delegátus erőszakos úton ki akarja sajátítani a BT elnökének jogait. Malik elvtárs kifejezésre juttatta, hogy a BT tagjai az ideiglenes napirendet illető különféle kérdések besorozása tekintetében javaslatokat tehetnek, amelyeket az elnök előterjesztett, de az Austin által javasolt „változtatás" az egész, a BT elnöke által előterjesztett napirend megváltoztatására irányul. Malik elvtárs, a Szovjetúnió megbízottja ezután hangsúlyozta, hogy a tanácsnak tartania kell magát a BT szabályzataihoz és gyakorlatához. A napirendre tűzött javaslatokról abban a sorrendben kell dönteniök, amilyen sorrendben azokat előterjesztették. Első az a két pont, amelyet a Szovjetúnió előterjesztett és csak azután következik az a pont, amelyet az USA terjesztett a BT elé. Malik, a BT elnöke ezutáu az amerikai javaslattal foglalkozva megállapította, hogy az USA rezoluciójában a koreai konfliktus „lokalizációjáról" van szó, de „az elszigetelés" fogalma alatt a konfliktus elmélyítését és kiéiesítését értik. Ezzel szemben a Szovjetúnió a békét akarja szolgálni, a koreai kérdés békés kiegyenlítésére törekszik. Malik elvtárs beszédének záró részében felhívta a tanács tagjait, hogy a helyes eljárás mellett döntsenek, tartsák magukat a különféle javaslatba hozott napirendjavaslatok olyan sorrendje mellett, amilyenhez azokat a BT elé terjesztették. Malik ezután a BT aznapi ülését elnapolta és a BT következő ülésnapjául augusztus 3-át jelölte meg. Kim-lr-Szen a koreai népi hadsereg harcairól Kim-Ir-Szen tábornok, a koreai népköztársaság minisztertanácsának elnöke s a koreai fegyveres erők főparancsnoka augusztus elsején fogadta Máriusz Magnijent, a L'Hurnanité különtudósítóját és nyilatkozatot adott neki. Arra a kérdésre, hogyan értékelik a katonai helyzetet Koreában az egy hónapig tartó harcok után, Kim-Ir-Szen a következőkben válaszolt: „A koreai nép nem akarta ezt a háborút. Az ország demokratikus erői Korea békés egyesítéséért harcoltak. A koreai reakció azonban az amerikai imperializmus parancsára testvérgyilkos háborút kezdett. Azok az okiratok, amelyeket a néphadsereg Szöulban zsákmányolt, azt bizonyítják , hogy a Liszinman katonasága által kezdett háborút már hosszabb idő óta előkészítették a szöuli amerikai misszió vezetésével. Amint most napvilágra derült, az amerikai imperialisták a testvérgyilkos háború előidézésével Koreában olyan célokat követtek, amelyek nem korlátozódnak csupán Koreára. Az amerikai imperialisták ezt a háborút nemcsak ürügyként használták a fegyveres koreai beavatkozásra, hanem erre a háborúra szükségük volt azért is, hogy Ázsia más részeiben is amerikai támadást kezdhessenek. Az amerikai imperialisták azonban, akik háborút idéztek elő Koreában, nyilvánvalóan lebecsülték a koreai nép erejét. Az egy hónap óta tartó katonai műveletek folyamán a néphadsereg a nép és a partizánok hathatós támogatásával Dél-Korea területének háromnegyed részét felszabadította és az amerikai csapatok nagyrészét likvidálta (különösen a 24. amerikai hadosztályt, amely teljesen megsemmisült) és sikerrel folytatja offenzíváját. A harcokban megacélozódott néphadsereg új tapasztalatokat szerzett és hatalmasabbá vált, mint azelőtt. Arra a kérdésre, hogy a támadó háború sokáig fog-e tartani, Kim-IrSzen azt felelte, hogy ha nem volna külföldi beavatkozás, a koreai háború már befejeződött volna. Nem kétséges, hogy az amerikai támadás meghosszabbítja a háborút. Nem számítunk könnyű győzelemre, de a koreai nép szilárdan elhatározta, hogy az intervencionistákat kikergeti Koreából s a végső győzelemig harcolni fog az amerikai támadók ellen." Kim-Ir-Szen tábornok továbbá rámutatott arra, hogy a néphadsereg győzelme elsősorban azzal magyarázható, hogy ez a hadsereg igazságos ügyért harcol, hazája függetlenségéért, sz amerikai támadók és ügynökeik ellen. Ezzel a néphadsereg minden katonája tisztában van. A koreai nép. amely a gyarmati járom alatt szenvedett, nem akar az amerikai imperialisták rabszolgája lenni. A néphadsereg a koreai nép állandó támogatásá/val és segítségével harcol, az egész haladó emberiség szolidaritásét és támogatását élvezi. Ez a harcosokat és egész népünket hőstettekre lelkesíti. Ezenkívül meg kell jegyeznünk, hogy a néphadsereg jól fel van fegyverezve és élelmezve. A L'Humanité tudósítója továbbá megkérdezte, miért harcol az amerikai hadsereg Koreában. — Hogy rabszolgaságba hajtsa a. koreai népet és az amerikai monopolistáktól tegye függővé — hangzott Kim-Ir-Szen válasza. Az amerikai hadsereg Koreában támadó háborút folytat, igazságtalan háborút. Kell az amerikai népnek, az amerikai katonáknak ilyen háború? Nem, nem kell. Nem csodálatos tehát, hogy az amerikai katonák rosszul harcolnak és tömegesen megadják magukat. A néphadsereg által elért sikereknek ezek az alapvető okai. — Hogyan értékel; ön a koreai nép harcát támogató és az amerikai intervenció elleni mozgalmat, amely valamennyi országban kifejlődik — hangzott a francia tudósító további kérdése, — Az egész haladó emberiség fel van háborodva a koreai amerikai támadók tettei felett. Az összes országokban az emberek milliói kiáltják: „Amerikaiak, távozzatok Koreából!" Igy nemzetközi szolidaritásukat fejezik ki, amely új erőt ad a koreai népnek, hazája szabadságáért és függetlenségéért folytatott harcában. A Béke Hívei az USA-ban augusztus másodikán nagy békemanifesztációt akartak tartani Newyorkban. A newyorki városi hivatalok azonban a manifesztáció előestéjén betiltották a béketüntetést, azzal az ürüggyel, hogy a békemanifesztáció „komoly nyugtalanságot'" idézhetne elő. Az amerikai szakszervezeti békeharcosok képviselői élesen elitélték a newyorki városi tanácsnak ezt a tettét és felhívták Newyork város polgármesterét, hogy adjon parancsot a békemanifesztáció betiltásának viszszavonására. Ez egyike azoknak a módoknak, amelyekkel az USA kormánytényezői szétzúzni igyekeznek a békemozgalmat. Tornócon a cséplés idegét felére csökkentetfék A földművesek tapasztalják a közös munka eiőTyeit A tornóci Egységes Földműves Szövetkezet a vágsellyei körzetben már harmadszor nyerte el az aratási és cséplési munkák során az elsőséget. Az aratás folyamán közösen dolgoztak négy csoportban négy önkötözögéppél. J/50 hektáron aratták le a gabonát. A legjobb volt Kárász Ferenc csoportja, amely Kovács László traktorista segítségével 11/0 hektáron aratta le a gabonát. Közös munkával s a gépek segítségével az aratás idejét a tavalyival szemben 21 napról 8 napra rövidítették. , Amidőn azonban az aratás után az SzKP helyi szervezetének az EFSz-nek és a Helyi Nemzeti Bizottságnak funkcionáriusai összeültek és átvizsgálták a munkák egész folyamatát, megállapították, hogy ' még nagyobb sikereket érhettek volna el, ha jobban előkészítették volna a munkatervet és ha azt költségi tervvel is alátámasztották volna. Annak ellenére, hogy ilyen aránylag nagy fogyatékosságok voltak, a földművesek nem győzik eléggé dicsérni azokat az előnyöket, amelyeket a közös munka nyújtott. E tapasztalatok tanulsága alapján a földművesek a többi munkának, a behordásnak és a cséplésnek még több figyelmet szenteltek. A cséplésnél felhasználták az aratáskor szerzett tapasztalatokat. A gabona behordására csoportokat szerveztek, amelyekhez 5-—6 fogat volt beosztva. Először azoknak a földműveseknek gabonáját szállították el, akiknek szűk udvaruk van és ahol a szekerekről való cséplés nem volt lehetséges. Igy lehetővé tették, hogy a cséplőgép egy helyen csépelhetett s nem kellett kerülőket tennie. Ahol csak lehetséges volt, mnidenütt egyenesen a szekerekről csépeltek, mert meggyőződtek arról, hogy a gabona kazlakba való hordása fáradságos éa kétszer annyi időt igényel mint a szekerekről történő cséplés. A földművesek azt mondották, hogy míg kazlat raktak volna, azalatt ki is csépelték a gabonát. A földművesek itt is meggyőződtek arról, hogy a munkát megyorsíthatják és olcsóbbá tehetik. Á cséplésre négy cséplőgép állt rendelkezésükre. Mindegyik földműves elsőnek akart csépelni, mert a hordásra már nem volt gondjuk. A földműveseknek meg kellett magyarázni, hogy a közösen megszervezett munkával, úgy mint az aratásnál, a cséplésnél is meggyorsíthatják a munkát. A földművesek szót fogadtak, mert rájöttek arra. hogy ha a régi módszer szerint csépelnének, és a cséplőgépeknek össze-vissza kellene vándorolniok a faluban, sok Időt vesztenének s valakinek mindenképpen utolsónak kell lennie. A cséplőgépeket azután elosztották az egyes szakaszokra a házszámok szerint és a falu végén kezdték az cséplést. Azáltal, hogy sorban csépeltek, sok időt nyertek és sok esetben, ahol a földműveseknek nyitott szérűjük volt a cséplőgépet nem is kellett átszállítani, hanem csak egy kevéssé tovább tolni és máris folytathatták a cséplést. Igy dolgoztak az összes cséplőgépek és végül a falu közepén találkoztak. A megszervezett cséplési munkákkal a cséplést tíz nap alatt végezték el. Más években, amint m

0ndják, 6 cséplőgép is dolgozott a faluban és a cséplés mégis 20—25 napig tartott. Ennek főleg az volt az oka, hogy a cséplőgépek sok időt vesztettek az ide-oda való szállítással. A földműveseknek főleg az tetszett, hogy senkit sem részesítettek előnyben, mint azelőtt, amidőn először a nagygazdáknak csépeltek s a kisgazdák utoljára maradtak és nem volt ritka eset, hogy a néhányszor átázott gabona a kazlakban kicsírázott. Már a cséplőgépektől több, mint 200 métermázsa gabonát szolgáltattak be a beszolgáltatás! kötelezettségen felül Tornócon még a cséplés megkezdése előtt Marcsek János, a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, V. Sučán, az EFSz oktatója, Balogh János, az EFSz elnöke. Keszeg kerületi titkár meglátogatták az összes földműveseket és megmagyarázták nekik, milyen előnyök származnak részükre abból, ha a gabonát egyenesen a cséplőgéptől szolgáltatják be. Nincsen gondjuk a raktározásra, a gabona egyik helyről a másik helyre való szállítására, nem kell íélniök, hogy gabonájuk megromlik. A földművesek mindenütt azt felelték, hogy ők mindenképpen egyenesen a cséplőgéptől szándékoznak beszolgáltatni a gabonát, mert azt akarják, hogy ebben az évben is az elsők legyenek a járásban. Tapasztalták már a múlt években is, hogy az állam a mintaföldműveseknek nem maradt semmivel sem adós és kétszeresen kárpótolja őket. Tavaly a beszclgáltatási kötelezettségek példás teljesítéséért a község rádiót és 100 ezer Kčs készpénzt kapóit. Valamenynyi földműves egyenesen a cséplőgéptől szolgáltatta be a gabonát és így még a cséplési munkák folyamán nemcsak teljesítették beszolgáltatási kötelezettségüket, hanem azt még 200 métermázsával túl is haladták.Hogy azoknak a földműveseknek, akik a cséplésnél nagyon el voltak foglalva, ne legyen gondjuk a szállításra, az EFSz rendelkezésiikre bocsátotta traktorját és pótkocsiját és ha szükség volt rá. beosztották azoknak a földműveseknek fogatait is, akiknél a cséplést már elvégezték és így naponta elszállították a gabonát a cséplőgépektől a raldárakba. Ez nagy segítségükre volt a földműveseknek. Július 25-én már valamennyi földműves bevégezte a cséplést és a beszolgáltatást, ekkor megállapították, hogyan végezhették ezt olyan gyorsan s nagyobb fáradság és kiadások nélkql. Nem elégedtek meg azzal, amit július 26ig beszolgáltattak, hanem még a többi gabonafelesleget is felrakták nyolc szekérre és traktorpótkocsira és a gabona manifesztációs elszállításával az RSD raktáraiba, fejezték be munkájukat. Igy a tornóci földművesek a gabonabeszolgíltatási kötelezettségüket 131 százalékra felsítették. Nincs o községben egy földműves sem, ki beszolgáltatási kötelezettségét legalább 100 százalékban ne teljesítette volna. És hallgathattak volna akkor a legkisebbek, amikor ilyen becsületbeli feladatról volt szó arról, hogy a lehető legtöbb gabonát juttassák a dolgozóknakö Bizony ők sem akartak hátulmaradni és ezért Mészáros Ilona kisföldmíívesnő, akinek egyáltalán nem kellett volna gabonát beszolgáltatnia és mégis 10 q gabonát adotts példáját mások is követték. Kalina földműves 2 q-t, Bende József 1 q-t, Lovas Ferenc 4 q-t, Szikházi D. 2 q-t szolgáltatott be és ugyanígy cselekedtek még többen mások, akiknek egyáltalán nem kellett volna gabonát leadniok. Lelkiismeretük késztette őket rá, mondják, hogy legalább ők is valamivel hozzájáruljanak drága hazánk építéséhez. Ami a tarlóhántás illeti, eddig már 350 hektárnyi tarlót felszántottak, ami a földek több, mint, 60%-t teszi ki. A tarlóhántást csak lovasfogatokkal végzik. Naponta figyelmeztetik a helyi rádió útján a földműveseket, hogy minden alkalmat használjanak ki a tarlóhántás meggyorsítására. Ügy számítják, hogy egy hét alatt a tarlóhántással is készen lesznek. Kétségkívül Tornócon minden fogyatékosság ellenére szép sikert értek el. Kifogásolandó azonban, hogy most mintegy pihennek ezen az eredmények babérjain és csak nagyon lassan biztosítják az előfeltételeit ahhoz, hogy az aratás gazdag tapasztalatait átvigyék az őszi munkákba. Kívánatos, hogy a helyi és járási funkcionáriusok már most megindítsák az előkészületeket s még frissibe-melegibe átvigyék a közös aratási munkák tapasztalatait az őszi közös munkák tew vébe.