Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-04 / 177. szám, péntek

Világ proletár jai egyesüljetek / A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 augusztus 4, pén tek 2 Kčs III. évfolyam, 177. szám A Szovjetúnió javaslata a békét akarja szolgálni, a koreai probléma ellentéteinek békés kiegyenlítésére törekszik — állapította meg Malik elvtárs, a Biztonsági Tanács elnöke Szerdán, augusztus 2-án a Biztonsági Tanács Jakub Malik elv­társnak, a Szovjetunió kiküldöttének elnöklete alatt ismét ülést tartott, hogy foglalkozzék a napirend kérdéseivel. A Biztonsági Tanács elé két javaslatot terjesztettek: 1. A Szovjetúnió javaslata, hogy a napirend első pontjául a kí­nai népkormány delegátusának, mint Kína törvényes kiküldötté­nek behívását tárgyalják meg és a tárgysorozat második pontjául a Szovjetúnió a koreai kérdés békés elintézését kivánja kitűzni. 2. Az Északamerikai Egyesült Államok javaslata a Biztonsági Tanácstól azt kivánja, hogy ne foglalkozzék a Szovjetúnió által előterjesztett két kérdéssel, hanem a tárgyalás programjába ik­tassa az Északamerikai Egyesült Államok határozatát, amely köz­tudomás szerint Észak-Korea elleni támadás. New Yorkban befutották a Béke Hívei békemanifesztációit Az ülés megnyitásakor Malik, a Szovjetúnió kiküldötte a Biztonsági Tanács elnöke megkérdezte a BT tag­jait, vájjon a tanács egyidejűleg mind a három kérdést kívánja-e letárgyal­ni, illetőleg napirendre tűzni, vagy pedig minden kérdést külön kíván­nak letárgyalni. Malik elvtárs azután hozzátette, hogy a Szovjetúnió elsőbb­séget nyújt minden egyes kérdés el­különített letárgyalásának. Gladwyn Jebb, Anglia képviselője hosszú felszólalásában támogatta az amerikai delegátus álláspontját. Mint Warren Austin amerikai delegátus, aki erről a kérdésről már augusztus elsején szólott, Jebb is azt állította, hogy a népi demokratikus Kína fel­vételének kérdését az ENSz-be nem lehet egybevonni a koreai problémá­val és éppen azért először a koreai kérdéssel kapcsolatos határozattal kell 'foglalkozni, amelyet az Észak­amerikai Egyesült Államok terjesz- • tettek a BT elé. Maiik elvtárs ezután megállapította, hogy Jebb angol dele­gátus nem válaszolt a BT elnökének kérdésére. Az ecuadori delegátus felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy a szovjet ja­vaslatok ellen fog szavazni. Ezt kö­vetőleg a kubai és a francia delegátus túlbuzgó lelkesedéssel siettek Austin amerikai delegátus javaslatát támo­gatni. Arne Sunde, Norvégia megbí zottja beszédében azt állította, hogy kormánya a kínai népköztársaság de­legátusának behívása mellett van ab­ban a pillanatban, amint az „szerve­zett módon" lehetővé válik. A továb­biakban kifejezésre juttata, hogy az amerikai delegáció napirendi javas­lata mellett foglal állást. A norvég delegátus után Austin* amerikai de­legátus jelentkezett szórásra s a szov­jet delegátus által előterjesztett ideigle­nes napi program javaslatának meg­változtatására tett előterjesztést és pe­dig, hogy a napirend első pontjául az amerikai rezoluciót tegye a BT ma­gáévá. Austin elsőbbségi jogot kért javaslatának a BT tárgyalási rend­jére hivatkozva. Az amerikai kiküldött felszólalása után ismét Malik szovjet delegátus, a BT elnöke emelkedett szólásra, aki beszédében megállapította, hogy az Austin által javasolt „változtatás" éppen a BT szokásjogával és szabály­zataival áll ellentétben, hangsúlyoz­ta továbbá, hogy az amerikai delegá­tus erőszakos úton ki akarja sajátí­tani a BT elnökének jogait. Malik elvtárs kifejezésre juttatta, hogy a BT tagjai az ideiglenes napirendet illető különféle kérdések besorozása tekintetében javaslatokat tehetnek, amelyeket az elnök előterjesztett, de az Austin által javasolt „változtatás" az egész, a BT elnöke által előter­jesztett napirend megváltoztatására irányul. Malik elvtárs, a Szovjetúnió megbízottja ezután hangsúlyozta, hogy a tanácsnak tartania kell magát a BT szabályzataihoz és gyakorlatá­hoz. A napirendre tűzött javaslatok­ról abban a sorrendben kell dönte­niök, amilyen sorrendben azokat elő­terjesztették. Első az a két pont, amelyet a Szovjetúnió előterjesztett és csak azután következik az a pont, amelyet az USA terjesztett a BT elé. Malik, a BT elnöke ezutáu az ame­rikai javaslattal foglalkozva megál­lapította, hogy az USA rezoluciójá­ban a koreai konfliktus „lokalizáció­járól" van szó, de „az elszigetelés" fogalma alatt a konfliktus elmélyíté­sét és kiéiesítését értik. Ezzel szem­ben a Szovjetúnió a békét akarja szolgálni, a koreai kérdés békés ki­egyenlítésére törekszik. Malik elvtárs beszédének záró ré­szében felhívta a tanács tagjait, hogy a helyes eljárás mellett döntsenek, tartsák magukat a különféle javaslat­ba hozott napirendjavaslatok olyan sorrendje mellett, amilyenhez azokat a BT elé terjesztették. Malik ezután a BT aznapi ülését elnapolta és a BT következő ülés­napjául augusztus 3-át jelölte meg. Kim-lr-Szen a koreai népi hadsereg harcairól Kim-Ir-Szen tábornok, a koreai népköztársaság minisztertanácsának elnöke s a koreai fegyveres erők fő­parancsnoka augusztus elsején fogad­ta Máriusz Magnijent, a L'Hurnanité különtudósítóját és nyilatkozatot adott neki. Arra a kérdésre, hogyan értékelik a katonai helyzetet Koreá­ban az egy hónapig tartó harcok után, Kim-Ir-Szen a következőkben válaszolt: „A koreai nép nem akarta ezt a háborút. Az ország demokratikus erői Korea békés egyesítéséért harcoltak. A koreai reakció azonban az ame­rikai imperializmus parancsára test­vérgyilkos háborút kezdett. Azok az okiratok, amelyeket a néphadsereg Szöulban zsákmányolt, azt bizonyít­ják , hogy a Liszinman katonasága által kezdett háborút már hosszabb idő óta előkészítették a szöuli ameri­kai misszió vezetésével. Amint most napvilágra derült, az amerikai im­perialisták a testvérgyilkos háború előidézésével Koreában olyan célokat követtek, amelyek nem korlátozód­nak csupán Koreára. Az amerikai imperialisták ezt a háborút nemcsak ürügyként használták a fegyveres koreai beavatkozásra, hanem erre a háborúra szükségük volt azért is, hogy Ázsia más részeiben is ameri­kai támadást kezdhessenek. Az ame­rikai imperialisták azonban, akik há­borút idéztek elő Koreában, nyilván­valóan lebecsülték a koreai nép ere­jét. Az egy hónap óta tartó katonai műveletek folyamán a néphadsereg a nép és a partizánok hathatós tá­mogatásával Dél-Korea területének háromnegyed részét felszabadította és az amerikai csapatok nagyrészét likvidálta (különösen a 24. amerikai hadosztályt, amely teljesen megsem­misült) és sikerrel folytatja offenzí­váját. A harcokban megacélozódott néphadsereg új tapasztalatokat szer­zett és hatalmasabbá vált, mint az­előtt. Arra a kérdésre, hogy a támadó háború sokáig fog-e tartani, Kim-Ir­Szen azt felelte, hogy ha nem volna külföldi beavatkozás, a koreai há­ború már befejeződött volna. Nem kétséges, hogy az amerikai támadás meghosszabbítja a háborút. Nem számítunk könnyű győzelemre, de a koreai nép szilárdan elhatároz­ta, hogy az intervencionistákat ki­kergeti Koreából s a végső győzele­mig harcolni fog az amerikai táma­dók ellen." Kim-Ir-Szen tábornok továbbá rá­mutatott arra, hogy a néphadsereg győzelme elsősorban azzal magyaráz­ható, hogy ez a hadsereg igazságos ügyért harcol, hazája függetlenségé­ért, sz amerikai támadók és ügynö­keik ellen. Ezzel a néphadsereg min­den katonája tisztában van. A koreai nép. amely a gyarmati járom alatt szenvedett, nem akar az amerikai im­perialisták rabszolgája lenni. A nép­hadsereg a koreai nép állandó támo­gatásá/val és segítségével harcol, az egész haladó emberiség szolidaritásét és támogatását élvezi. Ez a harcoso­kat és egész népünket hőstettekre lel­kesíti. Ezenkívül meg kell jegyez­nünk, hogy a néphadsereg jól fel van fegyverezve és élelmezve. A L'Humanité tudósítója továbbá megkérdezte, miért harcol az ameri­kai hadsereg Koreában. — Hogy rabszolgaságba hajtsa a. koreai népet és az amerikai mono­polistáktól tegye függővé — hangzott Kim-Ir-Szen válasza. Az amerikai hadsereg Koreában támadó háborút folytat, igazságtalan háborút. Kell az amerikai népnek, az amerikai kato­náknak ilyen háború? Nem, nem kell. Nem csodálatos tehát, hogy az amerikai katonák rosszul harcolnak és tömegesen megadják magukat. A néphadsereg által elért sikereknek ezek az alapvető okai. — Hogyan értékel; ön a koreai nép harcát támogató és az amerikai inter­venció elleni mozgalmat, amely vala­mennyi országban kifejlődik — hang­zott a francia tudósító további kér­dése, — Az egész haladó emberiség fel van háborodva a koreai amerikai tá­madók tettei felett. Az összes orszá­gokban az emberek milliói kiáltják: „Amerikaiak, távozzatok Koreából!" Igy nemzetközi szolidaritásukat feje­zik ki, amely új erőt ad a koreai nép­nek, hazája szabadságáért és függet­lenségéért folytatott harcában. A Béke Hívei az USA-ban augusz­tus másodikán nagy békemanifesztá­ciót akartak tartani Newyorkban. A newyorki városi hivatalok azonban a manifesztáció előestéjén betiltották a béketüntetést, azzal az ürüggyel, hogy a békemanifesztáció „komoly nyugtalanságot'" idézhetne elő. Az amerikai szakszervezeti békeharco­sok képviselői élesen elitélték a new­yorki városi tanácsnak ezt a tettét és felhívták Newyork város polgár­mesterét, hogy adjon parancsot a békemanifesztáció betiltásának visz­szavonására. Ez egyike azoknak a módoknak, amelyekkel az USA kor­mánytényezői szétzúzni igyekeznek a békemozgalmat. Tornócon a cséplés idegét felére csökkentetfék A földművesek tapasztalják a közös munka eiőTyeit A tornóci Egységes Földműves Szövetkezet a vágsellyei körzetben már harmadszor nyerte el az aratási és cséplési munkák során az el­sőséget. Az aratás folyamán közösen dolgoztak négy csoportban négy önkötözögéppél. J/50 hektáron aratták le a gabonát. A legjobb volt Ká­rász Ferenc csoportja, amely Kovács László traktorista segítségével 11/0 hektáron aratta le a gabonát. Közös munkával s a gépek segítsé­gével az aratás idejét a tavalyival szemben 21 napról 8 napra rövidí­tették. , Amidőn azonban az aratás után az SzKP helyi szervezetének az EFSz-nek és a Helyi Nemzeti Bi­zottságnak funkcionáriusai összeül­tek és átvizsgálták a munkák egész folyamatát, megállapították, hogy ' még nagyobb sikereket érhettek volna el, ha jobban előkészítették volna a munkatervet és ha azt költ­ségi tervvel is alátámasztották vol­na. Annak ellenére, hogy ilyen aránylag nagy fogyatékosságok vol­tak, a földművesek nem győzik eléggé dicsérni azokat az előnyöket, amelyeket a közös munka nyújtott. E tapasztalatok tanulsága alapján a földművesek a többi munkának, a behordásnak és a cséplésnek még több figyelmet szenteltek. A cséplésnél felhasználták az ara­táskor szerzett tapasztalatokat. A gabona behordására csoportokat szerveztek, amelyekhez 5-—6 fogat volt beosztva. Először azoknak a földműveseknek gabonáját szállítot­ták el, akiknek szűk udvaruk van és ahol a szekerekről való cséplés nem volt lehetséges. Igy lehetővé tették, hogy a cséplőgép egy helyen csépelhetett s nem kellett kerülőket tennie. Ahol csak lehetséges volt, mnidenütt egyenesen a szekerekről csépeltek, mert meggyőződtek arról, hogy a gabona kazlakba való hor­dása fáradságos éa kétszer annyi időt igényel mint a szekerekről történő cséplés. A földművesek azt mondották, hogy míg kazlat rak­tak volna, azalatt ki is csépelték a gabonát. A földművesek itt is meg­győződtek arról, hogy a munkát megyorsíthatják és olcsóbbá tehe­tik. Á cséplésre négy cséplőgép állt rendelkezésükre. Mindegyik földmű­ves elsőnek akart csépelni, mert a hordásra már nem volt gondjuk. A földműveseknek meg kellett magya­rázni, hogy a közösen megszervezett munkával, úgy mint az aratásnál, a cséplésnél is meggyorsíthatják a munkát. A földművesek szót fogad­tak, mert rájöttek arra. hogy ha a régi módszer szerint csépelnének, és a cséplőgépeknek össze-vissza kellene vándorolniok a faluban, sok Időt vesztenének s valakinek min­denképpen utolsónak kell lennie. A cséplőgépeket azután elosztották az egyes szakaszokra a házszámok szerint és a falu végén kezdték az cséplést. Azáltal, hogy sorban csé­peltek, sok időt nyertek és sok eset­ben, ahol a földműveseknek nyitott szérűjük volt a cséplőgépet nem is kellett átszállítani, hanem csak egy kevéssé tovább tolni és máris folytathatták a cséplést. Igy dol­goztak az összes cséplőgépek és végül a falu közepén találkoztak. A megszervezett cséplési munkákkal a cséplést tíz nap alatt végezték el. Más években, amint m 0ndják, 6 cséplőgép is dolgozott a faluban és a cséplés mégis 20—25 napig tar­tott. Ennek főleg az volt az oka, hogy a cséplőgépek sok időt vesz­tettek az ide-oda való szállítással. A földműveseknek főleg az tetszett, hogy senkit sem részesítettek előny­ben, mint azelőtt, amidőn először a nagygazdáknak csépeltek s a kis­gazdák utoljára maradtak és nem volt ritka eset, hogy a néhányszor átázott gabona a kazlakban kicsírá­zott. Már a cséplőgépektől több, mint 200 métermázsa gabonát szolgáltattak be a beszolgál­tatás! kötelezettségen felül Tornócon még a cséplés megkezdé­se előtt Marcsek János, a Helyi Nem­zeti Bizottság elnöke, V. Sučán, az EFSz oktatója, Balogh János, az EFSz elnöke. Keszeg kerületi titkár meglátogatták az összes földművese­ket és megmagyarázták nekik, milyen előnyök származnak részükre abból, ha a gabonát egyenesen a cséplőgép­től szolgáltatják be. Nincsen gondjuk a raktározásra, a gabona egyik hely­ről a másik helyre való szállítására, nem kell íélniök, hogy gabonájuk meg­romlik. A földművesek mindenütt azt felelték, hogy ők mindenképpen egye­nesen a cséplőgéptől szándékoznak beszolgáltatni a gabonát, mert azt akarják, hogy ebben az évben is az elsők legyenek a járásban. Tapasztal­ták már a múlt években is, hogy az állam a mintaföldműveseknek nem maradt semmivel sem adós és kétsze­resen kárpótolja őket. Tavaly a be­szclgáltatási kötelezettségek példás teljesítéséért a község rádiót és 100 ezer Kčs készpénzt kapóit. Valameny­nyi földműves egyenesen a cséplőgép­től szolgáltatta be a gabonát és így még a cséplési munkák folyamán nem­csak teljesítették beszolgáltatási kö­telezettségüket, hanem azt még 200 métermázsával túl is haladták.­Hogy azoknak a földműveseknek, akik a cséplésnél nagyon el voltak foglalva, ne legyen gondjuk a szállí­tásra, az EFSz rendelkezésiikre bo­csátotta traktorját és pótkocsiját és ha szükség volt rá. beosztották azok­nak a földműveseknek fogatait is, akiknél a cséplést már elvégezték és így naponta elszállították a gabonát a cséplőgépektől a raldárakba. Ez nagy segítségükre volt a földműve­seknek. Július 25-én már valamennyi földműves bevégezte a cséplést és a beszolgáltatást, ekkor megállapítot­ták, hogyan végezhették ezt olyan gyorsan s nagyobb fáradság és kiadá­sok nélkql. Nem elégedtek meg az­zal, amit július 26ig beszolgáltattak, hanem még a többi gabonafelesleget is felrakták nyolc szekérre és traktor­pótkocsira és a gabona manifesztációs elszállításával az RSD raktáraiba, fe­jezték be munkájukat. Igy a tornóci földművesek a gabonabeszolgíltatási kötelezettségüket 131 százalékra fel­sítették. Nincs o községben egy föld­műves sem, ki beszolgáltatási kötele­zettségét legalább 100 százalékban ne teljesítette volna. És hallgathattak volna akkor a legkisebbek, amikor ilyen becsületbeli feladatról volt szó arról, hogy a lehető legtöbb gabonát juttassák a dolgozóknakö Bizony ők sem akartak hátulmaradni és ezért Mészáros Ilona kisföldmíívesnő, aki­nek egyáltalán nem kellett volna ga­bonát beszolgáltatnia és mégis 10 q gabonát adotts példáját mások is kö­vették. Kalina földműves 2 q-t, Ben­de József 1 q-t, Lovas Ferenc 4 q-t, Szikházi D. 2 q-t szolgáltatott be és ugyanígy cselekedtek még többen má­sok, akiknek egyáltalán nem kellett volna gabonát leadniok. Lelkiismere­tük késztette őket rá, mondják, hogy legalább ők is valamivel hozzájárulja­nak drága hazánk építéséhez. Ami a tarlóhántás illeti, eddig már 350 hektárnyi tarlót felszántottak, ami a földek több, mint, 60%-t teszi ki. A tarlóhántást csak lovasfogatokkal végzik. Naponta figyelmeztetik a he­lyi rádió útján a földműveseket, hogy minden alkalmat használjanak ki a tarlóhántás meggyorsítására. Ügy számítják, hogy egy hét alatt a tarló­hántással is készen lesznek. Kétségkívül Tornócon minden fo­gyatékosság ellenére szép sikert ér­tek el. Kifogásolandó azonban, hogy most mintegy pihennek ezen az ered­mények babérjain és csak nagyon las­san biztosítják az előfeltételeit ahhoz, hogy az aratás gazdag tapasztalatait átvigyék az őszi munkákba. Kívána­tos, hogy a helyi és járási funkcioná­riusok már most megindítsák az elő­készületeket s még frissibe-melegibe átvigyék a közös aratási munkák ta­pasztalatait az őszi közös munkák tew vébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom