Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-26 / 196. szám, szombat

U J SZU 1950 augusztus 26 Tapasztalataikról beszélnek a bányászok N Küszöböljük ki a Bányásznap előtt az állami bérkatalógus érvényesítésében mutatkozó hibákat Alig néhány hét választ el bennünket a Bányásznap, a szocializmus építőinek nagy örömünnepétől. Alig néhány hét múlva kifizetjük kiváló munkásainknak a hüségpótlékokat, amelyeknek összege jelentősen emeli a legnehezebb munkaszakaszokon dolgozó élmunkásaink életszínvonalát. Egy évi bátor és hősies harc eredmény

e jut most a kérges és erös kezekbe. a m

egérdemelt jutalom érzése hatj

a át dolgozóink szívét. A Bányásznap előtti hetekben még fokozottabb teljesítménnyel készülnek a dolgozók, a gothoaldi ötéves terv második évének minél előbbi befejezésére, a munka termelékenységének emelésére. Július hónapban a Gömöri Vasércbányák dolgozói újabb sikereket könyvelhettek el, amelyekkel a koreai nép iránt érzett harcos szolidaritásukat fejezték ki. A dolgozók kezdeményezése egyre erösebb, egyre öntudatosabb Egyre jobban szervezek meg a munkát, egyre jobban értik miért dolgoznak. Vannak azonban olyanok sajnos éppen a műszaki közepkáderek között — akik ezt a kezdeményezést, ezt az ütemet' gátolják, a munkásság harci lendületét akadályozzák. Az állami bérkatalógus érvényesítésénél sajnos még rundig igen nagy szerep jut a régi és maradi nevelésű felőrök kiértékelésének. Nem képesek megérteni %z egyre jobban induló munka lényegét es igen sokszor kedvetlenséget keltenek tevékenységükkel az élmunkások munkájában. Dobos József rudnaj vájár beszéli hogy munkahelyén sikerült a munka iobb megszervezésével magasabb eredményeket elérnie. Ezeket mondja: — Egész hónapban 82 cm átlagos magasságú ércünk volt. A kő nagyon kemény volt, de a felörünk csak 3-as kőkeménységet állapított meg. Az érc kettesť érdemelt volna. Azonban ők megegyeztek abban, hogy ebben a bányában n nes kettes keménység, csak hármas. Bele is egyeztünk ebbe, bár sokszor 20 cmnél mélyebb fúrást sem tudtunk csinálni. Igen sokszor ankeriť rétegre bukkantunk, amihez gyémánt acélfúró kellett volna. Persze, ilyen nem volt. — Eredetileg 3 m. széles fejtéssel 3 m-es pásztával kellett volna előre mennünk.. Mj meg is csináltuk ezt a 3 m szedést, de a munkát úgy szerveztük meg, hogy néha 3—4 métert is é]öre lőttünk, ahogyan a fúrás és az érc keménysége megkívánta. Ha 3 m-rel egyszerre akartunk volna előre mennj, akkor legalább 5 lyukat kellett volna fúrni előre. Mi azonban a lyukakat nem úgy telepitettük, ahogyan azt a .bányász szokás előírja, hanem úgy hogy minden lyukat egymástól függetlenül fúrtunk és így néha 4—5 m-re] is tovább vittük a munkahelyet. — A szokásos párfák helyett. — egészíti ki Dobos elvtárs szavajt Gergely Dezső, körösi származású vájár, támfákat alkalmaztunk, m ved a vájat keskenyebb v

0lt. Keskenyebb volt főleg azért, mert a rossz anyaggal, amely ércet nem tartalmazott, mindjárt tömedékeltiink is, másodszor pedig azért mehettünk támfákkal előre, mert aprókő nem hullott, erős volt a tető. így természetesen rengeteg fát is megtakarítottunk. — Korcsok Gusztáv, a föfelör, folytatja tovább Dobos elvtárs — kijelentette, ha a munkahely nem lesz szabályos és rendes akkor 30%-ot hozzácsap a normához. Hogy milyen alapon, nem tudom. Azt állította, hogy az állami bérkatalógus szerint a munkahelyet csak egy méterrel lehet előre lőni és azután rendesen kell behelyezni az ácsolatot Ismét Gergely Dezső elvtárs veszi át a szót, aki megmagyarázza, hogy teljesen felesleges lett volna a párfás ácsolat mert a támfák között tömedékkel pótolták a védelmet, ámi még erösebb volt és így rengeteg fát is megtakarítottak. — Mi. megmonduk a föfelörnek, hogy ha ehhez tartja magát, akkor ideadhatja az egész dinamit-raktárt és akkor sem fogunk tudni célt érn

:. Ez a kőzet Olyan kemény, hogy ha első robbantásra nem sikerül kiemelni, kifújja a

t dinamitot a lyukakból A mi módszerünkkel tovább mentünk ahol a kőzet engedte és annyira mentünk, amennyire engedte. — Volt olyan nap, hogy 215%-ra is teljesítettük a normát, de az átlagos eredmény is 179% lett. — Korcsok azt állította, hogy igy mi becsapjuk az üzemet. Mi azt kérdeztük miért? Azért, mert töDbet termelünk? Mert több ércet adunk, kevesebb önköltséggel a népi demokráciának? Hiba ez?-' Lehet hogy az ő szemében hiba. A tény az, hogy bár 4—5 métert lőttünk előre, nem maradt el semmi érc és végeredményben így is vittük a három méter szélességet — Csak természetes dolog, hogy a ipérésnél is ahhoz ragaszkodtunk, hogy mindig 0tt mérje az érc vastagságát, ahol mi lövünk. Igaz hogy a munkahely egyik széle előbbre vt>lt, mint a másik. Viszont akár mélyebbre, akár kisebb lyukat sikerült fúrni ezzel a beállítással mindegyik robbantás kivette a követ. így rengeteg lőszert takarítottunk meg és a céltalan robbantást lecsökkentettük. Korosok föfelör ennek a helyességét végül is elismerte, csak a 30% rányomásához ragaszkodott. — Én viszont azt mondtam — folytatja Dobos elvtárs —, hogy azért amiért többet termeltünk, nem hagyjuk magunkat büntetni. Büntetés lett volna ez, hiszen jtt a több ércet a munka jobb megszervezésévei tudtuk kitermelni. _ Azonban Korcsok hajthatatlan maradt, — teszi hozzá Gergely elvtárs. — mert végül is nem akart elszámolni velünk. Azt mondta, hogy túlsókat akarunk keresni és a bányamester elé vitte az ügyet. Mi már így js vesztettünk azzal, hogy ne/n ismerte el a kettes keménységet, azonkívül nem ismerte el a válogatásra járó százalékot (válogatásra azért adnak százalékot mert nem minden kilőtt anyag érc és igen sok a tömedékelést szolgáló anyag, Szerk.) Ne higyjétek, hogy k-csiségröl van szó. mert a válogatási százalék leszámításával a normánk csupán 20 q 90 kg., viszont így 22 q-vai számolták el. A harc úgy ért véget, hogy végül is a bányamester igazat adott nekünk és elismerte a 179%os teljesítményt. Eddig tart Dobos és Gergely elvtársak elbeszélése a rudnai bányából. Mi azonban tovább kell, hogy folytassuk ezt a dolgot és meg kell, hogy kérdezzük, mért kell ilyen harcot vívni derék bányászinknak azért, hogy gondolkodnak és újításukkal, a munka jobb megszervezésével nagyobb eredményeket érnek el. Hol van itt a hiba? Ott van, hogy egyrészt a bányába ritkán szállnak le a műszaki vezetők és kívülről ellenőrzik a szállítást Sok esteben csak akkor mennek lemérni az ércet, amikor kint látják. »h©gy jól jön az anyagc. A más k hiba az, hogy talán sajnálják a munka hőseitől azt, hogy fokozottabb munkájukért, fokozottabb jutalmat kapnak. Ha a felőr csak egy centit mér is el az érebör, ezzel a munkások néhány métermázsát vesztenek naponta Nem minden munkás van még tisztában a bérkatalógus tarifáival és igen sokszor éri őket caarlódás a miatt, hogy egyes .•műszaki vezetők elmérik a normát éá elveszik a munkás kedvét a nagyobb erőfeszítéstől a jobb munkától. A katalógus igazságos, mondják bányászaink, de a műszaki középkáderek még nem értik a szocialista munkaverseny jelentőségét és lényegét. Horváth László. A bolsevizmus taktikai elveinek hatalmas erejéről A moszkvai Pravda megemlékezik arról, hogy 45 évvel ezelőtt jelent meg Lenin „A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban" című müve. Lenin e klasszikus müvét 1905 júniusában ós júliusában írta, amikor Oroszországban megkezdődött a burzsoá demokratikus forradalom. A vezércikk a többi között leszögezi: a szocialista forradalom lenini elmélete felborította a mensevikiek és a nyugateurópai szociáldemokrácia rothadt és proletárellenes álláspontját. A szocialista forradalom lenini elméletében az az új, hogy a proletárforradalmat a proletáriátus valósítja meg, amelynek a burzsoázia elleni harcában szövetségesei a város és falu dolgozó milliói és kizsákmányolt tömegei. A szocialista forradalom új lenini elmélete már majdnem minden alapvető elemet tartalmaz ahhoz a következtetéshez, hogy a szocializmus egy országban is győzhet. Ismeretes, hogy Lenin erre a következtetésre 1915-ben jutott A kapitalizmus monopolisztikus stádiumának elemzése alapján Lenin bebizonyította, hogy a szocialista forradalom egy országban is teljes győzelmet arathat, valamint, hogy a szocializmus egyidejű győzelme valamennyi országban, vagy a civilizált országok többségében lehetetlenség. Lenin ügyének nagy folytatója, Sztálin elvtárs minden irányban kifejlesztette a szocialista forradalom, a szocializmus egy országban való győzelme lehetőségének elméletét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocialista társadalom kiépítése a Szovjetunióban a szocialista forradalom lenini-sztálini elméletének diadala. A bolsevik taktika alapjai kiállták a történelem hatalmas próbáját Ennek a takikának az ereje és életképessége három orosz forradalom osztályharcaiban bizonyosodott be. A oroszországi és a nemzetközi op> portunizmus elleni elkeseredett harcban kovácsolódtak ki a leninizmus sztratégiai és taktikai elvei. A Bolsevik Párt dolgozóink élére állt — fejezi be cikkét a moszkvai Pravda a proletárforradalom győzelméért, országunk szocialista átalakításáért vívott harcban. A proletariátusnak minden népi forradalomban vezető szerepéről szóló lenini-sztálini tanítás vezércsillag volt a közép- és déleurópai országok kommunista és munkáspártjai számára. A lenini sztratégia és taktika vezérfonalul szolgál ma is a népeknek a békéért demokráciáért és szocializmusért folytatott harcát vezető kommunista és munkáspártoknak. A Szoyjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártjának világtörténelmi tapasztalatai segítik más országok kommunista pártjait hogy mindinkább harcro tömörítsék a munkásosztályt és a dolgozók millióit az imperializmus ellen, a szocialista eszmények végleges diadaláért. 80 kötetes magyar klasszikus sorozat a magyar ötéves tervben A Magyar Irodalomtörténeti Társaság szerkesztésében nyolcvankötetes magyar klasszikus sorodat jelenik meg az ötéves terv végéig. A Sorozatban egyrészt a legnagyobb magyar klasszikusok müveiből adnak ki köteteket, azonkívül olyan irodalmi alkotásokat, amelyeket haladó voltuk miatt az elmúlt korszakok elsikkasztottak. Végül a sorozatban egyes korszakok és irodalmi körök munkásságából öszszeállított antológiák is lesznek. Minden kötethez hosszabb bevezető tanulmányt és jegyzeteket készít az Irodalomtörténeti Társaság. A Sorozatból idén nyolc kötet jelenik meg., közte Eötvös József »A falu jegyzője* című kötetes regénye, Sötér István előszavával; két kötetben Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei, prózai és színpadi alkotásai, Móricz Zsigmond válogatott novellái és Vörösmarty válogatott müvei. Ez utóbbi decemberben jelenik meg, Vörösmarty Mihály születésének 150. évfordulója alkalmából. A jövő évben 15 kötet jelenik meg, a többi között Mikszáth Kálmán válogatott' karcolatai, Vajda „János Írásai, Juhász Gyula versei, Táncsics Mihály. Kölcsey Ferenc és Móra Ferenc válogatott müvei és Ady Endre prózai írásai. BORISZ POLEVOJ: EGY SZTÁLINGRÁDI MUNKÁS Fordította: Rajna Béla. 11 És még valami egyesítette őket: mindketten a párttörténetet tanulták A lakó két fejezettel előbbre tartott már és tür elmesen, alaposan megtárgyalta a háziasszonnyal tanulmányait. Ez a tanulás nagyon elszórakoztatta mindkettőjüket. A párttörténet egyes fedezetei felébresztették visszaemlékezéseiket. Mind g kiegészítették azt az életből vett tapasztalataikkal. A különben szótlan Kazimov felélénkült, emlékeket Idézett a maga korábbi életéből, gyakorlati példákkal mag-arázta meg a párttörténet egyes mondatait. Elmesélte, hogy, mint kisgyermek résztvett Lenin temetésén, hogy személyesen beszélt Ordzsonikidzével, aki egyszer ellátogatott a gyárba, hogy látta Sztálint a Kremlben, a sztaháwvisták tanácskozásán. A párttörténet tanulmányozása, az ezzel kapcsolatos beszélgetés néha éjfélig is elhúzódott, egészen addig, amíg valamelyik kettőjük közül nem nézett az ébresztőórára és nem kapott észhez hogy másnap mindkettőjüknek korán kell felkelniök. Néha azanban és ez bizony eliig gyakran megtörtént — Kazimov beszélgetés köziben elgondolkozott. Szomorú, forradásos arcán mélyebbé váltak jlyenkor a ráncok, magas, akaratos homlokán mély barázdák jelentek meg majdnem olyan mélyek, mint az a sebhely az arcán. Annyira zárkózottá vált ilyenkor, hogy nem hailr

fri meg sem Klavdia szavát sem Stávka kérdéseit, akit ped g rendkívüli mértékben foglalkoztatott most a szorzás és osztás titka. A szobira ránehezedett a nyomasztó csönd és Klavdia ezekben a percekben úgy szerété volna magáhozhúzni ezt a kopaszodó fejet és els mítani kezével az egyenes és dacos homlok barázdáit Kazimov azonban mit sem tudett Klavdia gondolata ról. Továbbra is ugyanaz a szégyenkező tisztelet füzete lakásadónöjéhez, mint kezdetben, sőt egy kjesit félénk is volt Néha megtörtént, hogy a közös laká^beii szomszédok megeresztettek egy-egy tréfát, kedvesen célozgattak, hogy Kazimov a végén meg »beleéli magát* a házasságba A férfi nem válaszolt ilyenkor, csak nagyon elvörösödött néma maradt és rettegéssel gondolt arra, hogy az ilyen szóbeszéd talám még a háziasszonyig is eljuthat Klavdia mindenekelőtt elesett katonabajtársa özvegye volt a szemében és bajtársa emlékét szentnek tartotta. Kazimov dühösen elhessegette magától még a legártatlanabb gondolatokat is, amelyek I'SJavd ára az asszonyra vonatkoztak. Káromlásnak tekintette az ilyen gondolatokat. Mégis olyan közelinek érezte magához az asszonyt, olyan jól érezte magát a társaságában. Semmi sem zavarta meg szombatesti teázásaik és vasárnapi ünnepi ebédjeik hangulatát. Annál jobban nyugtalanította Kazimovot a Szi&vkával való viszonya. A gyerek a háború kitörésének évében születeti és nem is ismerte az apját. Felnőtt anélkül, hogy ismerte volna az apai szeretetet és napról-napra miud jobban hezzánött a lakóhoz. Kezdetben egyszerűen csak barátkoztak egymással és barátságuk meglehetősen, tárgyilagos, majdhogynem üzlet; kapcsolat volt. Az értelmes Szlávka készséggel elszaladt az üzletbe hogy cigarettát hozzon a lakónak és visszafelé megegye az így megkeresett tölcsérkrémet. Kazimov türelmesen tanította a gyereket rajzolni és komoly képpel figyelte — ami rendkívül tetszik a gyerekeknek —, hogyan szavalja Szlávka az első kis versikéket. Nagyszerűen értett ahhoz is, hogy érdekes példákat találjon ki ifjú barátja számára a számtani eladatok megvilágosítására, ezeket a példákat mindig a hétköznapi életből vette. Ez a tisztára férfibarátság azonban rövidesen új színnei gazdagodott, amikor Kazimov egyszer mesélni kezdett Salávkának apjáról, SÍ kovról, a híres vashengerészröl. A gyerek olyan figyelmesen hallgatta hogy még a léiekzetét is visszatartotta. Más nap félénken kérlelte a lakót, meséljen neki arról, hogyan harcolt az apja. Kazimov Slikovvai együtt kezdte meg a katonáskodást és egészen Sztálingrádig ugyanabban a tankszázadiban szolgált, mint Szlávka apja. Szívesen kezdett tehát mesélni és elmondta a bátor tankparancsnokról m ndazt, ami emlékezetében maradt. A gyerek egyetlen pillanatra sem vette le tekintetét a lakóról. Ettől a naptól kezdve, amint megjelent Kazimov a ház küszöbén, már Ott várta őt a kerekretágult szemű csillogó arcú, szomjasan kíváncsi Szlávka és a tanulás befejeztével sokáig beszélgetett a lakó a kis iskolásfiúval Ge

0rgij Slikov őrvezető dicső hőstetteiről A barátja életéből vett epizódok egy hétre való meseanyagot szolgáltattak Kazimovnak, Azután kifogyott a történetekből. Szlávka azonban olyan forró, könyörgő tekintettel csüngött rajta és az ártatlan gyermekszempár csillogó, zöldes fénye annyira emlékeztette őt elhalt fiára, hogy képtelen volt megtagadni a szótlan kérést és miután nem tudott kitalálni meséket, arról kezdett beszélni a gyereknek, mi történt a háborúban vele Kazimov főhadnaggyal. Amikor pedig a saját háborús történetei is elfogytak, Kazimov legy ntett és feldíszítette az elhúnyt Slikovot mindazokkal a hőstettekkel, amelyeket ezredtársai hajtottak végre. Szlávka azonban telhetetlen hallgató volt. Olyan néma figyelemmel leste az elbeszélést, hogy amikor az ébresztőóra mutatója észrevétlen-gonoszui már a kilences felé kapaszkodott, anyjának szinte erőszakkal kellett elvonszolnia fiát a lakótól és ágyba kergetn e. Szlávka már elképzelhetetlennek tartotta az életet' Kazimov nélkül. Megtörtént', hogy a férfinak néha valamivel tovább akadt dolga a gyárban. Ilyenkor minden alkalommal a ház kapujában várt rá a hidegtöd megdermedt, szörmesapkás fiúcska. A legjobban azonban az nyugtalanította Kazimovot hogy őt magát is egyre erösebb és erösebb szálak kezdték fűzni ehhez az idegen kisfiúhoz. Szlávka teljesen kitöltötte Kazimov lelkét, kitöltötte azt a nagy űrt, amelyet a háború hagyott benne hátra. A férfi már semmiképpen sem tudta elképzelni, hogy el tudina válni kis barátjától. 8. i Vasárnaponkint együtt mentek moziba vagy cirkuszba Az előadás szünetében falatozgattak a büffében, ünnepélyesen szívták szalmaszálon a limonádét, süteményt ettek és a műsor befejezése után sétálgatva, gyp'.og indultak hazafelé. De úgy hogy minden alkalommal más-más úton, szinte az egész városon végighaladtak. A gazda elégedett''pillantásával nézegették, m'ként gyógyul ki a vár

0s a háborúokozta sebekből, megálltak az új építkezéseknél, figyelték hogyan rakják le a viUamossineket. Mindketten, a felnőtt és a gyerek egyaránt boldog örömmel figyelték, hogyan ragadják meg az emelődaruk óriásujjai a téglává] teli tartályt és miként emelik könnyedén a magasba, mintha csak játékkockák lennének. Nézték, milyen óvatosan teszi le az emelődaru a vasketrecet, az épülő fal gerincén álló kőművesek elé, mint vájja elpusztíthatatlan fogait a hatalmas acélmerítőkanál a fagyos földbe, hogy süllyed le a nehéz teher alatt a daru hernyótalpa amikor a gép a magasbaemeli a nehéz téglát, követ és egyéb építőanyagot. Ott álltak az út közepén és gyönyörködtek a látványban, m ntha ezek az emberek az ő házukat építenék. Kazimov néha készakarva, nagy kerülővel elment az úgynevezett »Élmunkás-telep« felé, amelyben valamikor az ő családja lakott egy szép. fából épült ház egyik felében. Ez a néy azonban ma már csak emlék volt. A régi településnek már nyoma sem maradt A fasiszták felgyújtották a faházakat és a település helyét a földdel tették egyerlővé. Amikor keresztülhaladt a vasúti átjárón és először látta meg az egyforma, kedves kerítésekkel övezett kis házak egyenes sora helyén a hatalmas téglaépületek nyílegyenes vonalát Kazimov szíve fájdalmasan összeszorult. Elviselhetetlen erővel nehezedett rá elveszített boldogságának emléke, S etős léptekkei akart tovahala<Jni az egyik négyemeletes ház mellett, amelynek téglaoszlopai eltakarták a pusztító tűzvész még megmaradt nyomait. Amellett' a ház mellett, amelynek helyén valamikor az ő lakása állt. A figyelmes Szlávka persze nem tudta, mi megy végbe barátja lelkében de észrevette, mennyire elsápadt lakójuk. (•folyt, köv.) I