Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-17 / 188. szám, csütörtök

Ü JSZ0 1950 augusztus 17 Araióünnepély Tanyon —— ujsza­Tapasztaktaim a Szovjetúnióban 'Amint Csapon átléptük az ukrán határt, szemünk gyönyörködve pi­hent meg a végtelen szovjet föld búzatábláin, ahol a szorgalmas ukrán nép megfeszített erő­vel dolgozott az idei termés betaka­rításán. Azonnal megállapíthattuk az ottani mezőgazdaság nagy előre­haladását, fejlettségét, mert a leg­újabb rendszerű gépek, önkötözö és kombájnok segítették az ottani kol­hozparasztságot munkájában. Mind Járt láttuk azt is, hogy nekünk még sokat kell fejlődnünk, hogy nyomon •tudjuk követni nagy tanítómesterün­ket, a szovjet népet a szocializmus útján. Ütunkat Ukrajnán keresztül Kiev íelé folytattuk, ahol fájó szívvel lát­tuk a háború borzalmas pusztításéit, de egyúttal tapasztaltuk az ottani nép töretlen akaraterejét is, mert a sok háborús szenvedés után új erő­vel fogott neki az újjáépítés nagy munkájának. Vonatunk tovább ro­bogott Moszkva felé. Végtelen erdő­ségek mellett haladtunk el és min­denütt tapasztalhattuk a szovjet föld kiapadhatatlan gazdagságát. Moszkvába hajnali 5 órakor ér­keztünk meg, az ottani időszámítás szerint ahol szívélyes fogadtatásban részesítették és kedves figyelemmel cseh nyelvű felírással üdvözöltek bennünket. A szállodába vezetőink kalauzoltak és közben alkalmunk volt Moszkva szépségeiben gyönyör­ködni, Még megérkezésünk napján délután hivatalosak voltunk a föld­művelésügyi minisztériumba, ahol Benedikov elvtárs, földművelésügyi miniszter hivatalosan is üdvözölt bennünket. Előadásában ismertette velünk a szovjet mezőgazdaság ter­veit, módszereit. Szavai nyomán még világosabban láttuk, a szocializmus tökéletesítése felé vezető út szorosan össze van kapcsolva a mezőgazda Ság gépesítésével. Mert mi könnyí­h«ti meg dolgozó parasztságunk ne­héz munkáját? Csakis a gépek, a •traktorok, amelyek gyorsabbá teszik a munkát, az aratást, a szántást, lehe­tővé teszik, hogy minden munkát idejében elvégezhessük és igy bizto­síthassuk a jobb és több termést. Kirándulási tettünk a nagy moszk vai mezőgazdasági üzemekbe, gyá­rakba, köztük a „Libereci" mezőgaz­dasági gépgyárba is, ahol a szovjet munkásságot megfigyelhettük mun­ka közben. Vidáman és szorgalma­san dolgoznak, megelégedettek, mert tudják, hogy a termelt javak a nép boldogulását segítik elö, Itt szociális munkaversenyben dolgoznak, ame­lyet az üzem minden alkalmazottja aláírt és egymás közti verseny ál­tal is iparkodnak fokozni a terme­•lést. Ennek az üzemnek saját gyer­mekotthona is van, ahol a dolgozó nők gyermekei gondos felügyelet alatt állnak és hivatásos ápolónők őrködnek a kisgyermekek egészsé­ge felett. Csak természetes, hogv ilyen környezetben a nők. a család­anyák is örömmel kapcsolódnak be­le a szociális m unka versenybe. Újabb élményekkel gazdagodtunk a charkov; traktorüzemben. Ezt az üzemet a háború alatt a német ná­cizmus vad hordái lerombolták. Azon­ban a győzelmes háború után a szov­jet nép töretlen akaraterővel újjá­szervezte és ma már a haladó szo­ciális irányvonalnak megfelelően fu­tószalag rendszerben dolgoznak a munkások. Napi 8 órai munkaidő alatt ilyen módszerrel naponként 70 új traktort készítenek el. Ezeket a traktorokat azonnal tovább irányít­ják, hogy mielőbb bekapcsolódhassa nak a termelő munkába Az üzem­nek saját vasútja van, a tehervona­tok befutnak a gyártelepre és így az elszállítás is minden nehézség nél­kül történik, könnyen és nagy mun­kamegtaknrit'ssal. — Ez az üzem gyönyörű pionírtáborral is rendelke­zik. ahol a nagyobb iskolaköteles gyermekek nyernek elhelyezést, ok­tatást és a megfelelő politikai kikép­zést. Isimét tapasztalhattuk, hogy a szovjet hatóságok mily nagy gondot fordítanak az ifjúság jövőjére Re­mekül felszerelt tantermek, .í<port­pályák állnak rendelkezésükre és az innét kikerült ifjúság mindenben hasznos élharcosa lesz a kommuniz­mus építésének. Öröm volt nézni az ifjú szovjet munkások vidám arcát, sugárzott róluk a boldog megelége­dés, mert tudják, hogy a saját jövő jüket, a szocializmus; és kommuniz­must segítik építeni, fejleszteni. Itt Charkovban ismerkedtünk meg Pas­sa Angela elvtársnővel, aki pálya­futását az egyik kolhozban kezdte, mint munkásnö. fejőasszony. De érezte, hogv inkább a gépek felé vonzódik, ahol talán még többet tudna dolgozni és így jelentkezett traktorista nőnek. Itt hamarosan ki­tűnt pontos és szorgalmas munkájá­val. mire megbízást kapott az egyik traktoristabrigád vezetésére. Most a legjobb eredményeket ér; el a mun­kaversenyben és jutalmul megkapta a Lenin-rend legnagyobb kitünteté­sét. Munkamódszereit iparkodtunk elsajátítani és hasznosítani fogjuk őket és máris példaképül állíthatjuk leányaink és asszonyaink elé! Ütünk további szakaszán Biele Cirkevbe értünk, ahol az autójavító műhelyt tekintettük meg. Itt javít­ják a traktorállomások traktorait és a kolhozok autóit. Elbeszélgettünk az ottani munkássággal és emléke­zetünkbe idéztük a multat, amikor a Nagy Honvédő Háború alatt itt csehszlovák csapatok harcoltak Svo­boda generális vezetése alatt. Az itt elesett csehszlovák harcosok sírját ünnepélyesen megkoszorúztuk. Fontos volt számunkra a traktor állomás megtekintése is, ahol már belépésünkkor megfigyelhettük a munkamódszerekben rejlő nagy kü­lönbséget. Itt ugyanis munkaidő alatt egyetlen tarktor sem állt kihaszná­latlanul az udvaron, hanem mind bekapcsolódtak a naipi munka el­végzésébe. A traktorbrigád külön telepen van elszállásolva, ahol teljes ellátásban részesülnek, lakások áll­nak rendelkezésükre, kitűnő élelme­zést kapnak és a főzés ellátásáról külön szakácsnő gondoskodik. Ezek a traktoristák lehetnek a mi példa képeink is. Szemeikből sugárzik a bolsevista öntudat, tudják, hogy mit vár tőlük a nép és azt iparkodnak is teljesíteni. A rájuk bízott gépekre féltő gonddal vigyáznak, tudják, hogy sajátjukat kimélik. Nagy szakembe­rek, a legritkább esetben történik valami géphiba, de azt is a legrö­videbb idő alatt iparkodnak helyre hozni, hogy semmi fönnakadás ne legyen az előírt tervek megvalósítá­sában. Az új traktorista jelöltek kiképzése fokozatosan történik. Kezdetben csak kisegítő segédmunkát végeznek, ami tanulmanyi előmenetelük szerint 1— 2 évig tart. Ha ezt a próbaidőt si­keresen kiállták csak akkor tehetnek A füleki Kovosmalt „Jánošík" tánccsoportja az Ifjúsági Alkotóver­senv győztese. Magyarországi ven­dégszereplésük alkalmival Pásztón, Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Dej táron, Galyatetőn, Jobbágyban és Budapesten mutatta be szlovák, ma­gyar és orosz népdalokkal kibővített értékes táncműsorát az ottani dol­gozóknak. A Szovjetbarátok Szövetségének járási bizottsága, az SzKP járási bi­zottsága és a járási Nemzeti Bizott­ság; kiküldött képviselőinek, vala­mint ez üzem vezető funkcionáriu­sainak kíséretében a mult hó 28-án indultak útnak. A Szlovák magnezit művek lovinobányai üzemének autó­buszán Sátoros határállomásnál men­tek át Magyarországra. Már a határon szívélyes fogadta­tásban részesültek a Magyar-Szovjet Társaság megyei bizottsága és a Ma­gyar Dolgozók Pártja részéről. A ma­gyar dolgozók tömegei minden vá­rosban kitörő örömmel fogadták a szereplőket és a vendégeket. A Vá­rosok. amelyekben felléptek, magyar csehszlovák és szovjet zászlókkal, transzparensekkel. diadalkapuval, elnökünk Gottwald. Sztálin és Rá­kosi elvtárs képeivel ünnep; díszbe öltöztek és a dolgozók tömegei lel­kesen ünnepelték és éltették a cseh­szlovák-magyar barátságot. Hosszú évszázadok folyamán rakta le a korai nép nemzeti kultúrája alapját azonban művészetének, iro­dalmának virágzását, csak a Szovjet Hadsereg felszabadítása után érte el. Azóta a népi demokratikus Korea jelentős intézkedéseket tett művésze­tének, kulturális életének fejlesztése céljából. Állami kezelésbe vették, a nép tulajdonába adták az összes szín­házakat és mozikat, melyek 90%-a még nem is olyan régen japán kapi­talisták kezében volt. Megnyitotta kapuit a Kim-Ir-Szen Egyetem iro­dalmi fakultása és a Színművészeti Főiskola. Filmek gyártását kezdték meg a Nemzeti Filmstúdióban. A fiatal koreai művészek legfon­tosabb feladatuknak a Szovjetúnió művészetének tanulmányozását te­kintik, tudva, hogy ez az egyetlen vizsgát és ha mindenben megfelel­tek, megkapják a traktort, ami ezek nek a fiatal traktoristáknak mindig nagy örömet okoz. Iparkodnak is meghálálni a beléjük helyezett bi­zalmat, mert mindig nagy kedvvel dolgoznak, tudják, hogy az állam­irán't mi a kötelességük. A traktort mindig tisztán és rendben tartják és féltő gonddal őrzik. Minden trakto­rista egyúttal a kolhoznak is tagja. A traktoristák fizetése az elért eredmény után igazodik és pedig készpénzt és természetbeni járandó­ságot is kapnak. Ha egy tarktorista az előírt munkát a tervezett időben elvégzi és a gépe is hibltlan, még külön jutalomban is részesül. íme a példa, amelyet nekünk is követnünk kell! Negv tapasztalatot szereztünk a kolhozgazdaság megtekintésével is. A földeket közösen művelik és az el­saimo'.iás után mindenki megkapja a maga jutalmát. Férfiak és nők, öregek és fiatalok együttes erővel dolgoznak, vidám kedvvel végzik a rájuk bízott feladatot és bizony so kat tanulhatunk tőlük. — Äz itt nyert értékes felvilágosítást haszno­sítani fogjuk. Meggyőződhetünk új­ból, hogy a közös munkába, a jól ki­dolgozott tervekben van lefektetve a haladó szocializmus alapja. így tehát nálunk az EFSz-ek terjesz­tésével és tovább fejlesztésével, falvaink szocializálásával duzzad fel az a hatalmas erő. amely a haladó szocializmus és a dolgozó nép győzelmét biztosítja és megszilárdít­ja a kapitalista országok kizsákmá­nyoló rendszerével szemben. Minden erőnkkel azon leszünk te­hát, hogy a tanulmány-útunkon ta­pasztaltakat és a szocializmus nagy vívmányait itthon is megvalósítsuk és dolgozó népünk javára hasznosit­suk, hogv így a kommunizmus felé vezető úton követni tudjuk nagy ta­nítómesterünket, a szovjet népet! Keszely Lajos, traktorállomás, VágseUye. Szűnni nem akaró éljenzés és uj­jongás kísérte a tánccsoport minden fellépését. Tánccsoportunk kultúrmű­sorát minden városában a közönség lelkesedéssel és elragadtatással fi­gyelte és sok arcon a barátság öröm­könnye csillogott. A nagy siker bi­zonysága az is, hogy tervbe nem vett fellépést is kellett rendezn; Bu­dapesten. A tánccsoport műsorát mindenhol oly nagy érdeklődés kí­sérte, hogy az előadótermekben so­kaknak már nem jutott hely. Min­den előadásra a jegyek m r az elő­vételben elkeltek. Galyatetőn, a gyö­nyörű üdülőhelyen. csehszlovákiai üdülőkkel találkozott a tánccsoport, akik szintén lelkes fogadtatásban ré­szesítették az együttest. E vendégszereplés magyarországi szervezői igazán minden tekintetben nagyszerűen gondoskodtak tánccso­portunk megvendégeléséről. Az ajándékok kicserélése után az együttes minden tagját a Magvar­Szovjet Társaság aranyjelvényével és tiszteletbeli tagsági igazolványá­val tüntették ki. E barátság még jobban megszilár­dul és elmélyül, mert augusztus 25-e körül egy magyar kultúregyüttes majd ellátogat Fülekre, Losoncra és a besztercebányai kerület más váro­saiba és a mi vendégeink lesznek. út, melyen keresztül megindíthat­ják művészetüket a szocialista fejlő­dés és virágzás útján. Az Észak­Koreában lezajlott hatalmas demok­ratikus átalakulás, a nép hősies har­ca a Li-Szin-Man klikk és imperia­lista gazdáik ellen, a munkásosztály önfeláldozó küzdelme nemzetgazda­ságuk újjáépítéséért és fejlesztéséért, a földreform döntő jelentősége a pa­rasztság életében — ezek a tények adják a koreai kultúra legjobb mes­terei alkotásának alaptémáját. De amellett jónéhány művészeti és iro­dalmi alkotás fejezte ki a délkoreai partizánok imperialisták elleni har­cát is. így az Állami Művész Szín­házban nemrég bemutatott „A harc dala" c. színdarab és „Partizán külö­nítmény" c opera. A tanyi mintaszövetkezet a jól végzett mezei munkák, továbbá a közös aratás és cséplés sikeres elvég­zéséért és az egységes vetési eljárás megszervezéséért abban a kitünte­tésben részesült, hogy ott tartották meg az egész nagymegyeri járás első szocialista aratóünnepélyét. Feltesszük a kérdést, miért éppen Tany községben, hisz elég szépen mű­ködik a csicsói vagy a nemesócsai szövetkezet is. Igen, de olyan, mint a tanyi, nincs több az egész járásban. Lássuk csak hogy jutott el a tanyi szövetkezet odáig, hogy ilyen nagy kitüntetésben részesítették. Még 1947-ben alapítottak egy gépszövet­kezetet, melyet 1949 május 21-én Egységes Földműves Szövetkezetté alakítottak át. Az összes mezei mun­kákat közösen végezték s az így szer­zett tapasztalatok alapján elhatároz­ták, hogy az új gazdasági évben be­lépnek a harmadik típusba. Lássuk csak, mennyi időt, pénzt és munkaerőt lehet megtakarítani a jól végzett közös munkákkal. A ta­vaszi munkákat nyolc nappal meg­rövidítették. A cukorrépánál 62 mun­kaerőt és 7350 Kčs-t, a kukoricánál 58 munkaerőt és 6960 Kčs-t, a közö­sen végzett aratásnál és cséplésnél 82.000 Kčs-t takarítottak meg. Az 1950—51-es gazdasági évben valamennyi földön megkezdik a kö­zös művelést, állatok és baromfiak közös nevelését, melyek részére már fel van épitve a sertéshizlalda és 1500, illetve 450 tojó részére a ba­romfifarm. Most készítik elö a szö­vetkezeti mosódát, hogy az asszo­nyoknak ne kelljen a mosás mellett napokat eltölteniök és igy több ide­jük maradjon a másféle szövetkezeti munkák elvégzésére. Ezenkívül be­vezették a villanyáramot, brigád­mUnkával átépítették és a szövet­kezet tulajdonába vették a kulúrhá­zat a hozzátartozó vendéglővel. Ezekből láthatjuk, hogy igenis, ki­érdemelte Tany község, hogy ott tar­tották az aratóünnepélyt. Délelőtt 10 órakor kezdődött ez az igazi szocia­lista aratóünnepély. De a falu apra­ja, nagyja és a környező falvakból való vendégek már 9 órakor ott gyü­lekeztek a dísztribün előtti téren, ahol egy Sztálin és Gottwald elvtárs arcképével ékesített szép díszkapu állt, a szövetkezetet jellemző felirat­tal: „Ha kevesebb testi munkát aka­runk, vegyük igénybe a gépeket." A kultúrház mellett lévő téren he­lyezkedtek el a bratislavai nemzeti vállalatok, a Vesna, Obúva, Ľuba, Zdroj, Technokov, Odeva vándorüz­letei, ahol a szövetkezeti tagok a ne­kik szükséges árukat megvásárol­hatták. A régi világban, ha valami­lyen ünnepséget rendeztek, akkor csak holmi „nyerö-vesztő"-t s egyéb pénzcsalót lehetett látni. Most a mun­kások javát szolgálják az ünnepség­re kivonult Vesna, Obuva stb. nem­zeti vállalatok elárusító helyei. Lehe­tett ott vennf mindent, ruhát, cipőt, rádiót, mindenféle villanyberendezést, gazdasági szerszámokat és háztartás­hoz szükséges cikkeket. Meg is vásá­roltak egy pár rádiót, hiszen most kapott villanyáramot is a község. Szép Lászlóval, a szövetkezet poli­tikai oktatójával beszélgettem éppen, mikor a lánya odajött hozzánk és örömmel mondja: — Apu, veszünk rádiót, de nem tudom, hogy milyent, van egy kis Tesla 3500 koronáért, vagy egy na­gyobb 4600 koronáért. Melyiket ve­gyük meg? — Ha már veszünk, inkább vegyük meg a 4600 koronásat, azt hiszem, az mégis szebben szól — mondja az apa. Ez a Szép László fáradságot nem kiméivé dolgozott azon, hogy a szö­vetkezet tagjai megismerjék a szö­vetkezeti életet. Délelőtt 10 órakor a járási szövet­kezeti tagok konferenciájával kezdő­dött az ünnepség. Gáspár elvtárs, a tanyi EFSz elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében üdvözölte a kö­zönséget és ismertette a tíwyi szö­vetkezet megalakulását és fejlődését. Utána Juráčka elvtárs, i helyi Nemzeti Tanács elnöke számolt be az elvégzett munkákról és a további előkészületekről. Juráčka elvtárs be­széde után Gáspár elvtárs felolvas­ta a munka- és pénzügyi tervet az 1950—51. évre. — A szövetkezeti gazdálkodást 627 hektáron folytatjuk — mondotta — és növényi termékekből 2,238.282 Kčs, állati termékekből 2,217.000 Kčs tiszta jövedelemre számítunk és és így a tagokra fejenként évi 50.000 Kčs tiszta kereset jut. Volt-e a kis- és középföldmüvesnek évi 50.000 korona jövedelme az egyé­ni gazdálkodásból ? Azután a járáshoz tartozó falvak szövetkezeteinek vezetői szólaltak fel. A sokolcei (laki) EFSz részéről Molnár elvtárs, a szövetkezet elnöke szólalt fel. Beszédében hangoztatta, mennyi­re kell még mindig vigyázni a szö­vetkezet ellen áskálodókra. Fárad­ságos munkával szervezte Molnár elvtárs a laki 45 taggal működő szö­vetkezetet és még mindig akadnak olyanok, mint például egy 12 hektá­ros szövetkezeti tag, aki kilépett a szövetkezetből azzal, hogy „csak nem fogok holmi koldusfélékkel együtt dolgozni". Ilyenek jobb is, ha kilépnek a szövetkezetből, mert ezek úgyis csak a szövetkezet kárára van­nak. Az apácaszakállasi szövetkezet ré­széről ugyancsak a szövetkezet el­nöke, Koscsa János mondott rövid beszámolót az eddig elvégzett mun­kákról. Végül a balonyi és csicsói szövetkezetek kiküldöttei szintén be­számoltak a szövetkezet müködésérőí. Maščuk elvtárs záróbeszédével vég­ződött a délelőtti ünnepség. Beszédé­ben kiemelte az egész járásban jól müködö szövetkezeteket és továbbá hangoztatta azt, hogy Tany község igenis megérdemelte, hogy itt tartot­ták meg az első járási aratóünne­pélyt, mert a tanyi szövetkezeti ta­gok megértették a szövetkezet jelen­tőségét és tudnak a kulákok és re­akciósok ellen harcolni. A jól terve­zett közös munkák, az egységes ve­tési terv, a kidolgozott pénzügyi terv mind mutassanak példát a többi szö­vetkezeteknek. Ebéd után már nagy tömeg várt a dísztribün előtt. A járás falvaiból megérkeztek a feldíszített traktorok, arató- és cséplőgépek. A dísztribü­nön megjelent a járási kiküldöttek között Záturecka elvtársnö, nemzet­gyűlési képviselőnő és a Nyugatszlo­vákiai Villamosmüvek igazgatója. A himnuszok elhangzása után a tanyi szövetkezet elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, utána Záturecka elv­társnő ünnepi beszéde következett. Záturecka méltatta a nagy ünnepnek jelentőségét és rámutatott arra, hogy míg az imperialisták gaz háborút zú­dítottak Korea népére, nekünk ide­haza annál jobban össze kell fogni. Mi nem háborút akarunk, hanem bé­kés életet. A mi munkánk eredménye nem a fegyverek, tankok és egyéb emberpusztító eszközök, hanem, amint láthatjuk, Tanyon is, új csalá­di házak, kultúrház, villanyáram, sertéshizlalda, baromfifarm és még sok minden, amit a szocializmus ad dolgozóinknak. Néhány énekszám után Szép László hangoztatta, hogy harcolni fogunk a kulákság és a reakció ellen. Azt akarjuk, hogy a tanyi mintaszövet­kezet továbbra is az első legyen a nagymegyeri járásban. Beszámolt még Szedlák elvtárs a járás EFSz-eiröl és példaképül a ta­nyi szövetkezetet állította. A Nyugatszlovákiai Villamosmü­vek igazgatója elmondotta, milyen rövid idö alatt vezették be Tany köz­ségbe a villanyt. Június 24-én kezd­ték el a munkát és ma már pár ház kivételével este mindenki villany­fénynél olvashat vagy a rádiót hall­gathatja. Az ünnepély végeztével átadták a koszorúkat. Az első koszorút a tanyi szövetkezet Záturecka elvtársnőnek ajándékozta. Koszorút adott át a nagymegyeri állami birtok Szedlák elvtársnak, a nagymegyeri járási Kommunista Párt elnökének. A ko­szorúk átadása után kiosztották a járás EFSz tagkönyvecskéit falvak szerint. A záróbeszédet a járási biztonsági előadó. Pavlovies elvtárs mondotta. Az ünnepély az Internacionáléval végződött. M. T. Az U J SZO szabadságodra is elkísér! Minden előfizetőnknek szabadsága tartama alatt biz­tosítani óhajtjuk újságját. Négy nappal a nyaralás megkezdése előtt szívesked­jenek az új címeket (az eddigi cím és előfizetői szám feltüntetésével) kiadóhivatalunknak beküldeni, j A nyaralási idö alatt minden példányonként vásárló t olvasóink kívánságára is nyaralási ideje alatt a kívánt I rímre lapunkat megküldjük. Az Uj Szó kiadóhivatala. A füleki Kovosmalt „Jánošík" tánccsoportjának vendégszereplése Magyarországon Dolgozó népünk és a baráti Magi/aország dolgozói közötti jóviszony ki­építése és elmélyítése érdekében, a Szovjetbarátok Szövetségének losonci járási bizottsága a járási Nemzeti Bizottságnak és a Szlovákiai Kommu­nista Párt járási bizottságának segítségével az elmúlt napokban megren­'dezte a „Jánošík" tánccsoport vendégfellépését Magyarországon. A népi demokratikus Korea művészetéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom