Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-15 / 186. szám, kedd

1950 augusztus 15 U J §1 0 A füleki Kovosmalt vezetőségi üléséro A füleki Kovosmalt vezetősége összehívta a gyár mestereit, elö­munkásait, az üzemi párt- és szak­szervezet bizalmi embereit, hogy meghálľsassák Pardupa és Solc elv­társak beszámolóját, akik mint ki­küldöttek résztvettek a CsKP Prágá­ban tartott ülésén. A prágai értekezleten megtárgyal­ták, hogy mennyi beruházást enge­délyeznek Köztársaságunk egyes üzemeinek az 1951. évre. Az erre vo­natkozó beszámolót előbb Pardupa elvtárs tartotta meg szlovák nyel­ven, majd Solc elvtárs magyar nyel­ven. Kifejtették, hogy a beruházások­nál elsősorban a nehéziparra kell gondolni, mert mint Zápotocký elv­társ mondta, Szlovákia a nehézipar­ban a mult bűne következtében gyen­gén áll- Ennek ellenére a füleki Ko­vosmalt, mint könnyűipari üzem, elég szép összeget kapott az 1951. év be­ruházási céljaira. Mint a beszterce­bányai kerület első élmunkás üzemé­nek, a fülkei Zománcgyárnak még több beruházást engedélyeztek, mint múltban. Egyedül csak a kultúrház építését nem hagyták jóvá az 1951. évre. Pardupa és Solc elvtársak beszá­molója után Merčák elvtárs, az üzemtanács elnöke megkérte a mes­tereket, hogy a rendelkezések alapján nagyon meggondoltan intézzék a gé­pek és más beruházási eszközök ren­delését, mert takarékossággal hozzá­járulhatnak a nehézipar felépülésé­nek elősegítéséhez. Felhívta a figyel­met arra is, hogy a munkások kezde­ményezzék az órabérek reális ki­egyenlítését, hogy az alacsonyabb I munkabérű dolgozók is megtalálják a jövőben számításukat. Merčák elv­társ bejelentette, hogy a Herold-féle kastélyt átalakítják gyermekbölcső­dévé, amely szeptember elsejével mű­ködésbe lép, azonkívül munkáslaká­sok építésében sem lesz hiány, mert 24 munkásbérház felépítése van tervbevéve. Mindez azt szolgálja, hogy a füleki Kovosmalt dolgozóinak életszínvonala lelkes államépítö mun­kájukkal egyenlő arányban növeked­jék. Albert Béla, Kovosmalt — Fülek Kedd, augusztus 15. A róm. kat. és a protestáns naptár szerint Mária napja van. A nap kél 4 óra 48 perckor, lenyugszik 19 óra 20 perckor. • A római főügyészség elismerte, hogy Scelba rendőrsége jogtalanul foglalta le az Olasz Kommunista Párt székházából a mult vasárnapi házkutatás alkalmával elvitt ok­mányokat. Utasította a rendőrsé­get, hogy a lefoglalt okiratok ha­ladéktalanul szolgáltassa vissza a pártnak. Két részeg angol katona Berlin­ben a szovjet övezet utcáin sérte­getett és bántalmazott fiatal lá­nyokat, akik békealáírást gyűj­töttek. A két angolt a népi rend­őrség bekísérte, majd a tényeket megrögzítő jegyzőkönyv kíséreté­ben átadta a brit hatóságoknak. 71 éves korában meghalt Andrée ViolKs, a legnagyobb franica új­ságírónő, a Ce Soir munkatársa. A harcos újságírónő életét 50 év óta a nők egyenjogúsításáért és a gyarmati elnyomás ellen folytatott küzdelemnek szentelte. Még né­hány héttel halála előtt Koreába készült utazni, hogy riportot írjon a koreai nép hősies küzdelméről az amerikai agresszorok ellen, köz­ben azonban megbetegedett. An­Vée Vlollis leánya:. Simoné Téry, jól ismert újságírónő, a Humanité munkatársa. — Elhúnyt Mjaszkovszkij, a neves szovjet zeneszerző. A Szovjetúnió mi­nisztertanácsa megrendülve közli, hogy Nikolaj Mjaszkovszkij zene­szerző, a Szovjetúnió népművésze, a szovjet zeneművészet kiváló művelő­je elhúnyt. — Magyar zenei hét a moszkvai rádióban. Az ez év tavaszán kötött szovjet-magyar rádióegyezmény ér­telmében a moszkvai rádió minden évben magyar zenei hetet rendez. Az idén a magyar zenei hétre augusztus 28. és szeptember 3. között kerül sor. Ezen a héten a moszkvai rádió számos magyar zenei műsort közvetít, mely­nek anyagát a magyar rádió juttatta el Moszkvába. — Bikov új teljesítménye. A Sztá­lire-díjas Pável Bikov gyorsfémvágó szerszámgépén ott leng a vörös zász­ló. Az új önműködő szerszámgép, amelyen Pávai Bikov dolgozik, lehe­tővé teszi, hogy a világon eddig nem látott gyorsasággal, percenként 2300 méteres sebességgel vágja a fémet. Az önműködő szerszámgép a moszk­vai ipar legújabb terméke. — Leskinen, a finn szociáldemo­krata párt titkára vasárnap Helsinki­ben elutasította azt a javaslatot, hogy az október elején tartandó községi választásokon szövetségre lépjen a demokratikus pártokkal. — Duisburg üzemeinek üzemi fa­nácsai elhatározták, felszólítják a nyugatnémet szakszervezeti szövet­séget, hívják sztrájkba a Ruhr-vidék valamennyi nagyvárosainak munká­sait és alkalmazottait az árak önké­nyes emelése ellen. — Az olasz dolgozók erélyes tilta­kozása. Az Olasz Kommunista Párt római városi szervezetéhez tovább érkeznek a táviratok és levelek, amelyben kommunisták, szocialisták, valamint Olaszország valamennyi ré­szének dolgozói tiltakozásukat feje­zik ki a rendőrségnek augusztus 6-ra virradó éjjel a Kommunista Párt ró­mai központi és kerületi szervezetei ellen intézett támadásai miatt. Milá­nóban, Firenzében és Olaszország más városaiban sok üzem dolgozói sztrájkokkal fejezik ki tiltakozásukat. — Az USA-ifjúság nagyrésze nem engedelmeskedik a behívási parancs­nak. Az United Press jelentése sze­rint az amerikai hadseregbe besoro­zott fiatalemberek közel negyedrésze nem tett eleget a behívási parancsnak. — Győzött a hamburgi Rubedid­müvek munkásainak sztrájkja, az üzem vezetősége a munkások 24 órás sztrájkja következtében kénytelen volt eleget tenni a munkások bér- és a munkakörülmények megjavítására irányuló követeléseiknek. — Az amerikai Haladó Pártnak a koreai intervenciót elítélő nyilatkozatát a párt országos bizottságának csak két tagja nem helyeselte, csak két tag lépett ki a bizottságból: Henry Wal­lace és Emerson, a yalei egyetem jogi professzora Baldwin, a Haladó Párt országos bizottságának titkára sajtó­nyilatkozatban elmondotta, hogy a párt minden működő szervezete he­lyeselte az országos bizottság béke­nyjlatkozatát.. HETÉNYBEN JÓ EREDMÉNNYEL ZÁRULT BE AZ ARATÁS. A CSÉPLÉS ÉS A BESZOLGÁLTATÁS Hetényben kellő időben bevégez­tük az aratást és a cséplést és ál­talános az a vélemény, hogy még so­ha ilyen rövid idő alatt nem sikerült a gabonát betakarítani. Annak elle nére, hogy eleinte csalt két cséplő­gépünk volt és csak egy hét múlva kaptunk két további gépet, hétköz­nap és vasárnap szüntelen szolgá­latban álltunk és így sikerült a na­pi 50 q normát 150—160—170 szá­zalékra túlteljesíteni. Mindannyian azon voltunk, hogy a drága kenyér­mag minéj előbb magtárba kerül­jön és az esetleges rossz idő követ­keztében kárba ne menjen. Minden szem gabona hozzájárul ahhoz hogy dolgozó népünknek több kenyér jus­son. A cséplés megindulásakor azon­nal megkezdtük a beszolgáltatást is Tervünk az volt, hogy augusztus 11-ig az utolsó szem gabonát is beszolgál tassuk. A hetényi földmüvesnép is meri kötelességét és tudja, hogy szorgalmas munkájával nagyban elő­segít a békéért folyó harcot és a ko­reai népet is támogatja szabadsága mielőbbi kivívásában. 33 vagón ga­bonát írtak elö községünknek be­szolgáltatásra, mi azonban 42 va­gont ajánlottunk fel és azt teljesít­jük is. A jövőben azon leszünk, hogy az új munkamódszerek felhasználásá­val, a közös munkaterv irányításával megvalósítsuk az őszi tarlószántást, amelynek eddig már 60 százalékát el is végeztük Henz Benő, Hetény. TAPASZTALATCSERÉLÖ ÉRTEKEZLET SZENTMIHÁLYFALVÁN A CsISz ifjúsága zászlódíszbe öl­töztette Szentmihályfalvát. A falu szélén úgy ékeskedik a köszöntő fel­iratokkal ellátott diszkapu, mint CsISz-jelvény a fiatalok kék ingén. Az EFSz tagjai ünnepi ruhában és ünnepi hangulatban várják a vendé­geket. Tizenhárom járás küldte el megbízottait a szentmhiályi kultúr­házban tartandó értekezletre, hogy elmondják beszámolóikat és kicserél­jék tapasztalataikat. A falakról Lenin, Sztálin, Gott­wald, Široký és Duriá elvtársak ké­pei tekintenek le bizalmat árasztó szemmel a teremben ülőkre. Minden egyes beszámolót hosszú vita követ, amelyeknek során kicserélődnek a ta­pasztalatok, napfényre kerülnek a hibák, megtalálják az orvoslást. Na­gyon érdekes a hektárhozam javítá­sáról szóló vita. Jobb talajmunkát és szakszerű trágyázást jelölnek meg előfeltételként. A vita során világo­san kitűnik, hogy a közös gazdálko­dás tervszerűsége és annak eredmé­nyei legyőzik az egyéni gazdálko­dást. Az értekezleten megjelentek megerősödtek abban a hitükben, hogy az EFSz haladását, fejlődését semmiféle reakciós szándék nem tud­ja már megállítani. Havran Ferencné, Csécsénypatony EGY ÉLMUNKÁS A FÜLEKI DREVOINDUSTRIÁBÓL. Üzemünk élmunkásai közt én is levelet kaptam Bukva vezérigazga­tó elvtársunktól. Boldog érzés tölt el, hogy vezérigazgató elvtársunk ne­künk egyszerű munkásoknak köszönő levelet ír. Ilyesmit a mult kapitalis­ta rendszerben nem értünk meg. Ezt is, mint sok mást, szocialista állam­berendezésünknek köszönhetjük, aho-1 nincs különbség munkás és vezér­igazgató között. Ez úton ígéretet teszek, hogy ez­után is igyekezni fogok fokozott munkatörekvéssel és szilárdított nor­mám túlteljesítésével még többet ter­melni. hogy elősegítsem a szocializ­mus és ezen keresztül a kommuniz­mus mielőbbj megvalósítását hazánk­ban. Bejelentem, hogy védnökséget vá­faitam Tóth Ferenc munkástársam felett, ak't munkájában segítek, hogy rövidesen ö is elérhesse az él­munkás teljesítményt és becsülettel helytálljon az élmunkások sorában. Elvtársi üdvözlettel Mihalik János, kefekészítö osztály, Drevoindustria, Fülek. méhészetet hizlaldát és tyúkőarmot létesítenek és úgy gyarapodnak, aho­gyan azelőtt soha nem is képzelték volna. Láthatjuk a »Verőfényes« kollektív gazdaságot ahol román és magyar parasztok testvéri barátság­ban indultak harcba, hogy megvív­ják a béke ütközetét, az aratást, hogy begyüjtsék a termést, amely az idén kétszerannyit fizetett, mint a mellette levő egyénileg gazdálkodó parasztok földjén. Láthatjuk az ialo­mitai kollektív gazdaságot, ahova a bolgár munkások kombájnt küldtek, ajándékba, láthatjuk Ion Negojta kislányt, akit tavaly aratáskor még az asztag aljába vittek ki magukkal szülei és aki most boldogan játszik a többi gyerekekkei a kollektív gaz­daság cscdaszép napközijében. Lát­hatjuk déli szünetben AZ ÚJSÁG FELETT VITÁZÓ ARATÓKAT és marokszedő lányokat. Mindez egyet bzonyít: a szocialista gazdál­kodás a dolgozó parasztok egyetlen támasza a hiábavaló kínlódás, az el­szegényedés elleni, a paraszti élet szebb jövőjének egyedüli biztos zá­loga. A újonnan alakult gazdaságokat gyárak patronálják. Ez a védnökség! mozgalom a falujárásból fejlődött ki. Ma, azok a munkások, akik vasár­naponkint ellátogatnak »falujukba«, s-kollektív gazdaságukba«, a szer­számjavftástói a kultúrmunkáig mindenben segítik az övéiket Néhol már a falvak képe is mu­tatja a változást. A határban elszór­tan fekvő »nadrágszíj«-földek sokhe­lyütt már egy tagba forrtak össze, dübörgő traktorok szántják a ba­rázdát, hatalmas kombájnok aratják le az aranyló búzát. Ebben az esz­tendőben soha nem látott méreteket öltött az aratási, begyűjtési és De­adási verseny, amelyben az állami gazdaságokkal és a szövetkezetek­kel együtt, az egyénileg gazdálkodó parasztok milliói is résztvettek. A román parasztok ha t év alatt meg­lett politikai fejlődését mutatja az az odaadó lelkesedés, amellyel verse­nyeztek: ki teszi le az első zsák bú­zát a gyűjtőhelyre. Székely Gergely,, gazdálkodó kolozsmegyei szegénypa­raszt megkapó szavakkal írja le a »Scanteiában« megjelent levelében, miért teljesítette szívvel-lélekkel be­adási kötelezettségét. »Tudom —- ír­ja —, hogy az a búza. amit én be­adtam kenyérré válik a mi munkás­testvéreink számára, akik minden év­ben több traktort és gépet küldenek, hogy bőségesen arathassak kicsiny földemen«. A havasi esztenákon (legelőkön) azelőtt azoké volt a hatalom, akik az esztena-bírókat kinevezték. A sajtnak túrónak, gyapjúnak nagy­részét elvitték az urak, a üKegény pásztor fizethette a legelőpénzt, meg a pásztorbért. A mult évben megala­kult AZ ELSŐ SZÖVETKEZETI ESZTENA A román parasztság új utakon jár Nem is olyan sok esztendeje, számos tudós Romániában tanulmá/nyO- i zott egy szörnyű betegséget, a pellagrát. A lexikon leírja a pellagra pokoli tüneteit: a bor felbomlását, a fe\lépö gyengeséget, az iszonyú fájdalmakat, | súlyos idegbajt, halhicinációs rohamokat, elkerülhetetlen halált; leírja a , kór okát: a kukoricával való kizárólagos táplálkozást: leírja mi az egyetlen gyógmód, amely a betegség kezdetén sikerrel kecsegtet: a be­teg sürgős eltávolítása tartózkodási helyéről és a bőséges táplálék. Azóta a népi demokrácia gyakorlatban bizonyította be, hogy a le­xikon gyógymódja nem egészen helytálló. Nem a beteget ke U tartózko­dási helyéről eltávolítani, hanem a kórokozót — az élősdi burzsoáziát. Romániában ennek a kórokozónak az eltávolítása hat esztendővel ez­előtt vált lehetővé, 1944 augusztus 23-án A SZOVJET HADSEREG HŐSI HARCOKBAN FELSZABADÍTOTTA Romániát, elkergette a fasisztákat és megteremtette a feltételeket ah­hoz, hogy a román munkásosztály a Párt vezetésével, végkép összetörje a feudális-burzscá államgépezetet. A felszabadulással döntő változás állott be a román parasztság sorsá­ban is A földreform, amelyet 1945 tavaszán hajtották végre, földhöz juttatta milliónyi nincstelen parasz­tot. A nagybirtok felszámolása volt az első hatalmas lépés azcin az úton, amelyet a román dolgozó paraszt­ság az utóbb; őt évben megtett. Ahhoz azonban, hogy a romániai parasztság kizsákmányolása meg­szűnjék, egyre élesebben fel kellett venni a küzdelmet a falu kíméletlen piócáival, a kulákokkal szemben is. A földreformot követő két kegyet­len, aszályos esztendőben a zsíros­parasztok mohón rávetették magu­kat a földvásárlásra. Marék kukori­cáért, szakajtókosár d:bos máléért láncszámra, holdszámra kezdték ösz­szeharácsolni a földet. A kormány megtiltotta a föld adás-vételét és kö­telezte a kulákokat az 1946/47-ben ilyenmódon vásárolt föld visszaadá­sára. A kulák-uzsora egy másik formá­jával azonban hasztalan kínlódott a szegényparasztság. 1,800.000 paraszt­gazdaságnak még ekéje sem volt. Atermelöeszközökért. az igásállato­kért még mindig súlyos robotot kö­vetelt a kulák a rászorulótól. A ro­mán falusi lakosság 57 százaléka három hektárnál is kevesebb föld­területtel rendelkezett — oly kevés­sel, hogy még a legszűkösebb min­dennapira sem tellett belőle. A népi demokratikus állam A FALUSI DOLGOZÓK SEGÍTSÉGÉRE SIETETT és sorra látták napvilágot a paraszt­milliók támogatására kiadott intéz­kedések. A Párt kezdeményezésére a kormány olcsó h teleket folyósítctt a dolgozó parasztoknak. Vetőmagvak­kal telt vagonok ezreit küldték az aszálysújtotta falvakba. Szabályoz­ták a mezőgazdasági bérmunkát és megszabták annak bérét. 1.079.900 parasztgazdaságot, az összes gazda­ságok 35.6 százalékát mentesítették az adófizetéstől, a többj szegény- és középparaszt adóterheit pedig átla­gosan a felére csökkentették, egyre több és olcsóbb mezőgazdasági gé­pet és szerszámot juttattak a falu­nak. A Párt kezdeményezésére meg­jelentek a falun az áálami trakto­rok, fokozatosan egyre több sze­gény és középparasztot szabadítva meg a kulákok fojtogató igauzsorá­jától.. A Párt ugyanakkor rámutatott, hogy a parsztság felemelkedésének egyetlen útja van: a közös gazdál­kodás. A kulákok elleni kemény osz­tályharc tüzében megkezdődött az el­ső kollektív gazdaságok megszerve­zése. 1949-ben 57 kollektív gazdaság alakult meg. Sokszáz paraszt írta alá a belépési ívet: SZERZŐDÉSÉT A NYOMOR ELLEN. Egész népvándorlás indult meg az új, közösen gazdálkodó szövetkezetek felé Mindenki látni akarta, hogyan élnek, hogyan dolgoznak. Ezeknek a látogatásoknak a Párt felvilágosító munkájának óriási hatása volt. Dol­gozó parasztok tízezrei határozták e] ebben az esztendőben, hogy ők is rálépnek az új, boldog élet útjára. Ma már 547 kollektív gazdaság va.n Romániában, Július hónap utolsó va­sárnapján például 59 új kollektív gazdaság alakult meg ünnepélyesen. Itt ;s ott is, — az egész ország­ban láthatjuk a szocialista gazdál­kodás sikereit. Láthatjuk a gyalui gazdaságot ahoi hatalmas istállót, kovács-, asztalos- és bognármühelyt építettek, gyümölcsöst telepítettek is, a Kötend-havason. Az esztena 150 fejősjuhhal kezdte működését, ma már 260 juhuk legei a kötendi hava­son. A szép eredményt látva, kez­deményezésüknek nem egy köve­tője akad a hatalmas hegyek szót­lan havasi pásztorai között. A tőkés-feudális világ urai az el­nyomás évszázados eszközein kívül a falvak népének eirrjradottságára alapozták kizsákmányoló hatalmu­kat Légmentesen zárták el a parasz­tokat az irodalom és tudomány meg­ismerésétől. A felszabadulás előtt volt Romániában egy »királyi kultúr­otthon alapítvány«. Ez az alapítvány tevékenyen elősegítette a fajgyűlölet, a miszticizmus, a sovinizmus és a butítás terjesztését a falun. A fel­szabadulás után tömegesen építették és létesítettek újszellemü valódi kul­aúrotthonokat: Itt tóltikafalu dolgo­zói szabadidejüket, itt tanulnak, ol­vasnak és szórakoznak. Ma Romá­niában 10.400 kultúrotthon van, tan­folyamokkal,. tánccsoportokkal, kó­rusokkal olvasókörökkei és 500.000 aktívával. 1949-ben 260.540 előadást tartottak amelyeknek 35 millió lá­togatója volt Ilyen hatalmas tömeg­mozgosító erő a jólszervezetí kultúr­munka! Aromán falu ma már olvas és tanul, évszázadok mulasztását hcizza be. Parasztok százezrei tanulnak meg írn -olvasni a téli alfabetizáló tanfo­lyamokon. Egészen kis falvakban is van már könyvtár és állandóan moz­gókônyvesbcqtok járják az országot a legújabb kiadványokkal. A kultúr­otthonokban megismerkedik a dolgo­zó parasztság a filmekkel, könyvek­kel, zenével A fekete reakciónak és a kulákoknak ezt a döntő támaszát: a babonát és a sötétségeit is elsöpri a munkáshatalom. Öreg, nemrég írástudatlan parasztok, akik már semmi jót nem vár­tak az élettől, katonatiszt, orvos, szakmunkás, mérnökfiaik és leányaik levelét, olvassák. Parasz tnénikék, akik már leélték az életüket, reszketös kezükbe tartva a ceruzát, nevüket, elsöízben békeívre írják. Paraszt­fiúk és parasztlányok, akik szép, szabad tek ntetükben a jövőt hordozzák marxizmust-leninizmus t tamilnak. A román parasztság új utakon jár. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom