Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-14 / 159. szám, péntek

28. szám 1950 július 14. Uj magyar tamtôk Csehszlovákiában Az iskolaügyi megbízotti hivatal 1950 július 10-én hathetes magyarnyelvű tanítói tanfolyamot indított Bratislavában. A tanítói tanfolyamra jelentkezett és a felvételi vizsgán erre alkalmasnak talált ifjúság, amelynek túlnyomó többsége munkás- és parasztszármazású, Szlovákia egész magyarlakta vidékéről rekrutálódik. Mivel támogassa a tanítói pályára induló ifjúságot a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség? Elsőként a CsISz magyarnyelvű orgánuma, az Ifjúsági Szemle hívta fel ifjúságunkat arra, hogy jelentkezzenek magyar tanítóknak. Többek közt a CsISz bratislavai központjába beküldött jelentkezések alapján ma már néhányszáz leány és ifjú hallgatja az óvónői, tanítónői, illetve tanítói tanfolyamot. A CsISz jutányos áron szerez füzeteket, rajzlapokat, vasárnap délelőttönként mozijegyeket a legidőszerűbb, legtanulságosabb filmekre, fiirdöjegyeket a Orössling-fürdőbe, ahol nemcsak tuss és kád, de medencefürdés, illetve úszás Is biztosítva van. Az internátusban segít megszervezni a munkabeosztást, a legjobban bevált tanulási módszerek alapján, tanulókörök összeállításával. Megmutatja, miként kell megszervezni az egyéni és a csoportok közti tanulási versenyt és mindazokat a módszereket, amelyek legfőbb biztosítékai a jó tanulásnak. Mit vár az űj ovó-, tanítónő- és tanítójelöltektől a CsISz ? Elsősorban is azt, hogy a tudás óriási birodalmából minél többet sajátítsanak e|, hogy azt azután visszaadhassák űj nemzedékünknek, becsületes dolgozó népünk (CTWmekelnck, akiket boldogabb jövőnk, a béke és a szocallzmus legerősebb pilléreivé és bástyáivá kell nevelnünk. Feltétlenül elvárjuk, hogy legféltettebb kincsünket, az új embercsemetéket, vagyis a CSM utánpótlásának kútforrását nemcsak az Iskolákban, hanem már a klsdedovőlcban Is a hazaszeretet, a béke, az építő munka és a proletár nemzetköziség szellemében neveljék. Ehhez természetesen Iván V ázov ôlúve ! Előre! Menj, törtess, haladj, repülj! Csak meg ne állj. ne fordulj soha vissza. Egy pillanatra soha meg ne ülj. Jó. ha szemed a távlatokat issza. Sohase menekülj! „Ki tudia?". „Én nem hiszem!" és „Nem tudom" — Szótáradból töröld ki egészen! Mindent megtudhatsz, légy mindig résen! Kétség, félelem bukkan fel utadon? Juss tovább merészen! Magas és meredek az orom? Érd el! Tüskés az utad? Akkor is haladj! Vad a patak? — Gázolj át rajta térddel! Járhatatlan? — Szállá át hát rajta észszel A túlpartra szaladj! Ha itt a baj, ne tedd kezed öledbe. Gonosz az ellen? — Légy te a bátrabb! Kitartó harcban ne mutass hátat! Jobb a hős halott, mint gyáva ölebke! — Győzz! — Győzelmet várnak! Előre! Erős hit, bátor akarat —Csodát tesz mindig! Soha ne engedd! Ez lendíti fel a világ sorát. Minden igaz hősnek hű babért arat. És örök — győzelmet! Szófia. 1899. Bolgár eredetiből fordította: Hámory Zoltán. Július 9-én ünnepelte Bulgária egyik legnagyobb költőfia születésének századik évfordulóját. Iván Vázov a Rózsa-völgy egyik városkájában, Szopotban született. Szülei kereskedők voltak. Vázov fiatal korában sokat tanul. Kor

a ifjúságában érintkezésbe kerül az akkori idők legnagyobb bolgár forradalmáraival, Botevvel, Karalelowal. Az 1876-os forradalom kitörésekor Romániába emigrál. Itt jelenik meg első két verseskötete: a „Zászló és guszla" és a „Bulgária keservei". A legtermékenyebb és legsokoldalúbb bolgár író, aki az irodalom minden műfajában hatalmas örökséget hagyott hátra, amelyen két nemzedék bolgár ifjúsága nevelkedett. Legismertebb regénye a „Pod igoto) (Iga alatt), amely a közelmúltban jelent meg mag-t/ar nyelven a Szikra kiadásában. Az orosz nép iránti lángoló szeretete, meg nem szűnő forradalmi lelkesedése, az akkori idők nagy progresszivitása „a bolgár irodalom aty já"-vá tette. Vázov népével együtt küzdött, harcolt, vele együtt élte át fáidalmait, szenvedéseit, nemzeti katasztrófáit és értékes irodalmi tevékenységével 1921 szepember 22-én bekövetkezett haláláig gazdagította a bolgár irodalmat. szUkségea a marxizmus-leninizmus győzelmes tanításainak elsajátítása, a leni ni-sztálini tanítások alapján elérhető műveltség minél magasabb fokra emelése. Az ehhez szükséges irodalmat megtaláljátok dicsőséges példaképünk, a Komszomol gazdag könyvtárában, amelyek már magyar nyelven Is kaphatók. „Szeressétek a könyvet, a tudás forrását." Elvárjuk továbbá, hogy ott. ahol a ČSM helyi szervezetei már megvannak alakítva, kapcsolódjanak be teljes lendülettel annak mindennapi életébe és munkájába, érezzAk feladatuknak nemcsak gyermekeink, do ií jús-águnk, sőt egA« környezetük általános és szocialista nevelését is. Ott, ahol még helyi szervezetünk nincs, a haladó erők segítségével és bevonásával oda kell, hogy hassanak, hogy az minél előbb megalakuljon és tevékeny nevelő munkát fejtsen kl. SZÁRAZ JÓZSEF Tizennégy évvel ezelőtt 1936 július 18-án kezdődött meg a legszörnyűbb, a legnagyobb és leglelrhatatlanabb háborúnak — amelyet a történelem ismer — főpróbája, a spanyol polgárháború. Nem célom megismételni mindazt, amit már sokan elmondtak éa leírtak a spanyol polgárháborúról. Ügy érzem azonban, hogy nekem, aki annak aktív résztvevője voltam, és ma a ČSM szakosztályának vagyok vezetője, kötelességem, hogy néhány szóval megemlékezzem a spanyol nép e hősies harcáról és magyar ifjúságunknak tanulságként mondjak róla valamit. Ma, amikor a nyugati imperializmus, névszerint a francia Indokínában, az amerikai pedig Koreában folytatja piszkos háborúját és egy harmadik világháborút szeretne előidézni, fel kell hívnunk ifjúságunk figyelmét az éberségre. Éberség a gyárakban, a munkahelyeinken, a szórakozóhelyeken, de még a családban is. Jól tartsátok nyitva szemeiteket és örködjetek szabadságunk és népi demokráciánk vívmányai felett, mert addig, amíg burzsoázia létezik a földön, nem lehetünk teljes biztonságban. Mint ismeretes, 1936-ban a parlamenti választások szavazati többségét a baloldali, vagyis a haladószellemü pártok kapták, amelyekből nép. frontkormány alakult. A népfrontkormány jóhiszeműen, a nélkül, hogy különösebb biztonsági intézkedéseket foganatosított volna, bevezette a nyolcórai munkaidőt az üzemekben, megkezdte a földreformot, tehát megsértett® a spanyol burzsoázia érdekeit. Meg akarta szüntetni a spanyol nép elnyomását, kizsákmányolásának lehetőségét. Lehetővé tette a nép gyermekeinek Iskoláztatását, stb. Ezek ellen lázadt fel a Franco által