Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-13 / 158. szám, csütörtök

UJSZ0 1950 július 13 üzemeink a szabad Koreáért Dolgozó népünk gyűlölettel ítéli el az imperialista háborús gyűjtő gitók merényleteit Kórea szabadsá­ga ellen. Az imperialisták háborús támadása még jobban elmélyítette népünkben a szocializmus iránti ragaszkodó szeretetet Üzemeink egymás után fejezik ki mélységes gyűlöletüket az amer kai imperja­listák iránt. Mint már tegnapi szá­munkban említettük, egyenként eme­lik fel tiltakozó szavukat és Po­važská Bystrica munkásait követve jobb munkával szilárdítják a béke táborát. A matejov'cei Tartasmalt üzem munkásai Banská Bystrica példá­ját követve élesen tiltakoznak az amerikai támadások ellen Koreában. Tudják, hogy a szocializmus építé­sében a jó munka a legjobb felelet a háborús uszítók támadásaira. Ezért a következő határozatot hoz­ták: » Kötelezzük magunkat hogy az ötéves tervből eredó minden fel­adatunkat még pontosabban és ala­posabban fogjuk teljesíteni hog-y ezzel js hozzá'áruljunk az imperia­listák szándékának, az új háború előidézésének meggátlásához. A koreai amerikai támadás és a burgonyatermésünket veszélyeztető burgonyabogarak leszórása elleni til­takozó nyilatkozatokhoz e hó 10-én csatlakoztak Luesivná, Batizovce Vernár. Veľký Slavkov polgárai, valamint a poprádi üzemek dolgo­zói. a poprádi járási Nemzeti Bi­zottság alkalmazottai, a tátrai fü­rész munkásai a revucei téglagyár alkalmazottai, valamint az eperjesi járás : Nemzeti Bizottság műszaki hivatalának alkalmazottai stb. flz üzemi pártszervezetek, üzemi bizottságok és műhely­tanácsok és az egész üzemi munkásság figyelmébe! Lapunk, szombati számában mun­kátok megkönnyítésére külön mel­lékletet adunk, amelyben az ellenter­vezés (ústretové plánovanie) 1951-es évi előkészületeiről és előkészületi munkáiról adunk tanulságos felvi­lágosító cikket. Nagyon fontos, hogy az üzemek egész munkássága megis­merje az ellentervezés lényegét és tudja azt hogy milyen fontos szere­pet játszik ez üzemeink életében. Hívjátok fel erre munkástársaitok figyelmét és ahová nem jár, már jó­előre rendeljétek meg -lapunk szom­bati számát, amelyben segítséget akarunk nyújtani nehéz munkátok­hoz. Egyensúlyba jutott Kelet-Kína költségvetése Kelet-Kína közigazgatási területé­nek — beleértve Sanghait is — pénzügyi kiadásai és bevételei egyen­súlyba jutottak. Március óta a bevé­telek erősen növekednek, a kiadások pedig csökkennek. A vietnami néphadsereg sikerei A vietnami rádió jelentése szerint a népi demokratikus haderő parti­zánjai Haiphong kikötőjében fel­gyújtottak és megsemmisitettek egy 34.000 liter olajat szántó francia ha­jót. Hanoitól 30 kilométernyire dél­re a demokratikus haderő megsem­misített egy francia századot. Hué kikötőjétől 100 kilométernyire észak­ra Bongtongnél a népi hederő és a partizánok megsemmisítettek egy gé­pesített francia alakulatot. — A lengyel állami zeneműkiadó vállalat kiadásában megjelent Chopin összes műveinek ötödik kötete, amely a szonátákat tartalmazza Chopin ösz­szes müveinek kiadását a lengyel mi­nisztertanács határozta el a nagy len­gyel zeneszerző halálának századik évfordulója alkalmából. — Az amerikai katonai bíróság két­évi kényszermunkára és pénzbüntetés­re ítélte Dziunkici Nakaszára japán szakszervezeti vezetőt, mert tiltako­zott a május 30-i tokiói tüntetés rész. vevőinek elítélése ellen. — Columbia és Venezuela határvi­dékén vasárnap súlyos földrengés pusztított, melynek az eddigi jelenté­sek szerint mintegy 200 halálos áldo­zata van. MILYEN AZ „AMERIKAI ELETFORMA"? A rio de janeiroi lapok a közel­múltban két furcsa eseményről szá­moltak be, amely a brazil főváros­ban történt, 8 amely az „amerikai életforma" növekvö exportálásáról tanúskodik az Egyesült Államok védnöksége alatt álló országokba, va­lamint arról a visszahatásról, ame­lyet az ilyen export ez országok né­peiből vált ki. Az első történet főszereplője Joe Louis, a híres néger ökölvívó — volt nehéz- és középsúlyú -világbajnok. Joe Louist az amerikai hatóságok propagandacélokból küldték Braziliá­ba, még pedig azért, hogy megkísé­reljék felhasználni a sportbajnok te­kintélyét Truman háborús politiká­jának népszerűsítésére a brazil nép körében. Az ökölvívóbajnok megér­kezett Rio de Janeirobá, ahol a Wall Street által megfizetett sajtó nagy hűhóval fogadta. Látogatásának t mészetesen kiindulópontul kellett szolgálnia az „amerikai-brazil barát­ság" témája körül csapott cécó egész programjáhoí! A repülőtérről beszál­lították a főváros legkényelmesebb szállodájába, a „Copacabana Palace"­ba — az amerikai tábornokok, üzlet­emberek és diplomaták meghitt fész­kébe. A volt ökölvívóbajnok arra törekedve, hogy küldetése sikerrel járjon, már a szálloda előcsarnoká­ban nyomban hozzálátott, hogy tiszte­lőinek meséket mondjon az Egyesült Államokban uralkodó „szabadságról és civilizációról". S éppen, amikor az elbeszélő lelkesedése a tetőpont­jára hágott, hozzálépett a szálloda igazgatója és megkérte, hogy hala­déktalanul hagyja el a szállodát, mert a bajnok fehér honfitársai — mindezek a tábornokok, üzletembe­rek és diplomaták — tiltakoztak az ellen, hogy néger költözzék a fény­űző szállodába, s nem hajlandók — úgymond — négerrel egy fedél alatt lakni... Az exvilágbajnok mi mást tehetett volna, minthogy távozott és új szállás után nézett Az Egyesült Államokban uralkodó „szabadságról és civilizációról" szemléltetőbb illusz­trációt persze keresve sem találhat­nánk. ;A másik történet hősnője egy bra­zil néger nö, aki Copacabanában. Rio de Janeiro arisztokrata negyedében lakik. Az utóbbi években ezt a fény­űző negyedet elárasztják az amerikai „rezidensek és túristák", akiknek a legnagyobb része az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumának ügynö­ke. Egy alkalommal, amikor a brazí­liai néger nő lefelé ment liften, be­lépett oda egy amerikai nö, aki nem­rég költözött abba a házba. Az ame­rikai hölgy megpillantva a felvonó­ban a néger nőt, nagy lármát csa­pott. Magából kikelve, követelte a néger nő eltávolítását a felvonóból és azt, hogy Braziliában vezessék be a .civilizált" jenki életmódot, amely­ben a fehérek nem keverednek a né­gerekkel. Válaszul erre, a lelke mé­lyéig megsértett b&ziliai néger nő néhány hatalmas pofont adott a ..fel­sőrendű" amerikai faj képviselőjé­nek, miközben ezt mondotta: „Ne fe­lejtse el, hogy olyan emberek közt van, ahol az embert nem bőrének szí­ne szerint értékelik..." A botrány helyszínén összegyűlt tömeg lelkesen megtapsolta a néger nőt, az Egye­sült Államok-beli hölgy pedig, a i r lenlevők füttyétől kísérve, sürgős visszavonulásra kényszerült. Truman nemrég mondotta: „Tud­Irta: JORGE AMADO ják meg végre, milyenek is vagyunk mi valójában." Ami igaz, az igaz! A többi ország és világrész népei már alaposan megismerkedtek az Egye­sült Államok-beli urakkal és a Wall­Street által erőnek erejével propagált „amerikai életformával". Ez az „élet­forma nem más, mint sötétség és vadság, tudatlanság és fenhéjázás. Jellemző erre Brazilia példája. Ami­kor az amerikai imperialisták váro­saikban, mint gazdák elhelyezkedtek, legott kezdetét vette a színes faj képviselőinek becsmérlése és meg­aláztatása. A sokat dicsért amerikai „civilizációtól" ajándkot is kaptunk: faji előítéleteket. Cserében ezért ki­szállítják országunkból a nyersanya­got, haditámaszpontokat építenek az országban s arra készülnek, hogy fiatalságunkat az általuk előkészített háborúban ágyútöltelékül használják fel. Az amerikai imperialisták most dollármilliókat költenek arra, hogy meggyőzzék a népeket a jenki „ci­vilizáció" előnyeiről és fölényéről, úgy tüntetve fól ezt a „civilizációt", mint a nyugati vagy keresztény kul­túra legtökéletesebb mintaképét, me­lyet ki kell terjeszteni a többi népre is. Ilyenfajta propagandával kendő­zik el az amerikai imperializmus gaz­dasági és politikai behatolását más országokba s készítik elő a közvéle­ményt az új háborúra. „El kell fo­gadnotok felsőbbrendű kultúránkat, amelyet fegyverrel a kezetekben kell megvédnetek", prédikálják nekünk az amerikai imperialisták, sajtójuk, irodalmuk, filmjeik, rádiójuk, folyó­irataik és „digest"-jeik útján, a geng­szterekről és az atomháború hősi­ről szóló elbeszélések segítségével. Valójában, mire is épül a Wall­Streetnek ez a felmagasztalt „civili­zációja"! Milyen új és nemes érzé­sekkel gazdagítja az emberiséget? Az irodalomnak és a művészetnek miféle halhatatlan remekeit hozta létre ? Ezt kérdezi a brazü nép. Ezekre a kérdésekre kell választ adni, hogy minél sikeresebben har­colhassunk az amerikai imperialisták ideológiai terjeszekdése ellen. A küz­delem az effajta terjeszkedés ellen nem más, mint a békeharc egyik for­mája. Egyetlen, nem egészen új, de szer­fölött „magasztos" érzés uralja az egész „amerikai életformát" — a meggazdagodás vágya, a dollár sze­retete, a harácsolás szenvedélye. Ez az érzés irányít mindent, így a sze relmet, barátságot, emberi méltósá­got, hazaszeretet, az ember iránti megbecsülést. „Az amerikai életfor­ma" a legkiválóbb, a legokosabb és a legtiszteletreméltóbb embernek azt tartja, aki az eszközökben nem válo­gatva, mindenkinél több pénzt tud összeharácsolni. íme, a dollár az em­beri képességek és az emberi jellem legmagasabb értékmérője! A jenki­,.civilizáció" „nagy embere" nem az, aki önmagát egészen a nép vagy az emberiség stb. szolgálatának szenteli, hanem az, aki dollármilliókat rabol össze „nedves" vagy „száraz" eszkö­zökkel, mint például A1 Capone, ez a tipikus jenki-hős, az „amerikai élet­forma" szimbóluma. Az „amerikai életformának" ez a legfőbb „mozgatóereje" nem csupán a többi indulatot tartja befolyása alatt, hanem az Egyesült Államok burzsoá tudományát, irodalmát és művészetét is, amely a dollártól függ Az ÚJ SZÓ szabadságodra is elkísér! Mindért előfizetőnknek szabadsága tartama alatt biz­tosítani óhajtjuk újságját. Négy nappal a nyaralás megkezdése előtt szívesked­jenek az új címeket (az eddigi cím és előfizetői szám feltüntetésével) kiadóhivatalunknak beküldeni. A nyaralási idő alatt minden példányonként vásárló olvasóink kívánságára is nyaralási ideje alatt a kívánt címre lapunkat megküldjük. Az Uj Szó kiadóhivatala. és a pénzeszsákot köteles szolgálni. Nem is beszélek itt arról, hogy az Egyesült Államok az atomenergiát kizárólag háborús célokra használja, a halál és a pusztítás eszközéül, ugyanakkor, amikor a Szovjetúnió az atomenergiát az emberiség haladása és boldogsága érdekében fejleszti. Csupán az egyikről szeretnék beszél­ni, ama feladatok közül, amelyet az amerikai burzsoá „tudomány" leg­utóbb tűzött maga elé. Doktor Brit­ten amerikai fiziológus az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájá­nak évi közgyűlésén javaslatot tett „emberszabású majomrabszolga" faj kitenyésztésére, mesterséges megter­mékenyítés útján. Ebben az esetben a nagytőkések, az üzemek és gyárak tulajdonosai el lennének látva ingyen munkaerővel... Ami a tudománnyal történik, ugyanazt látjuk az irodalomban és a művészetben. Az írók és művészek, köztük azok is, akik valóban tehet­ségesek, eladják magukat és, sajnos, igen kis kivétellel hasravágódnak a hollywoodi mágnások ízlése előtt. Művészi színvonaluk és tárgyilagos­ságuk semmivé válik. A mai ameri­kai regényt a legsötétebb pesszimiz­mus hatja át, az ember megfosztja hitétől, nem nyit számára semmiféle perspektívát a kapitalizmus mai, drá­mai körülményei közt. Ilyen érzése támad az olvasónak Caldwell regé­nyének elolvasása után. A mai ameri­kai irodalom, csak úgy, mint a film, a színház és a rádió, teljes egészé­ben mentesek attól a szándéktól, hogy az embert felemeljék és emberi méltóságára emlékeztessék. S éppen ez az „életforma" vált az utóbbi években az amerikai export­szállítások tárgyává. A fegyverekkel együtt ezt szállítják külföldre a Marshall-terv keretében. Az amerikai imperializmus ilymódon akar végez­ni a vele alárendelt viszonyban lévő országok nemzeti sajátosságaival, ez országok kultúrájántik nemzeti sajá­tosságaival, hogy kényelmesebben zsákmányolhassa ki és használhassa fel ezeket az országokat támadó, há­borús tervei céljára. Az amerikai im­perialisták valamennyi marahallizáit országba éppúgy behurcolják egész­ségtelen irodalmukat, ostoba, provo­káló filmjeiket, az aranyborjú szen­vedélyes imádatát és az ember meg­vetését, mint ahogyan Braziliába be­hurcolják a faji megkülönböztetést Az amerikai diplomaták és a „kultu­rális" tényezők a más országok nem­zeti szuverénitásáról való lemondást követelő politikai elméletek mel­lett, a kozmopolitizmust hirdetik. S mindennek a mérgezett álkulturális koktélnek aljában szovjetellenség, kommunistaellenesség húzódik meg. A lincstörvény és az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság „kultúrájának" propagandája össze­függ a Szovjetúnió és a népi demok­ratikus országok ellen irányuló visz­szataszító rágalomhadjárattal. Az amerikai imperialisták minden ere­jükkel annak megakadályozására tö­rekszenek, hogy a többi országban értesüljenek a Szovjetúniónak a kul­túra frontján, az emberi méltóság emelése és a boldog emberi élet épí­tése terén aratott győzelmeiről. Ámde a népek nem olyan osto­bák, mint az amerikai imperialista urak hiszik! A népek látják a ténye­ket és egyre inkább meggyőződnek arról, hogy a Szovjetunióban a leg­magasabbrendü szocialista humaniz­mus épül, hogy ott a bőr színe nem jelent semmiféle előnyt, hogy ott a munka s nem pedig a dollárkarrier az egyes polgár becsületbeli ügye, hogy ott senki sem gondol az „embersza­bású majom-rabszolga" faj létrehozá­sára. A Szovjetúnióban arra gondol­nak, hogy miként hassanak át min­den egyes embert teljes emberi mé' tóságánák tudatával és tegyék éle­tét boldoggá és jómódúvá. A népek látják és egyre inkább meggyőzöd­nek arról, hogy éppen az amerikai Újra lég támadások ? Palmiro Togliatti, az olasz nép lelkes harcosa az imperializmus el­len a L. Unitéban a következőket írja: „Az olasz nép emlékezetében még elevenen éln;k az elmúlt há­ború borzalmai, különösen most, amikor Truman elnök elrendelte Észak-Korea városainak bombázá. sát. Még szemem előtt van, mikor a fasiszta vészmadarak elárasztot­ták városainkat, hogy ártatlan éle. teket tegyenek tönkre. A házak romokban hevertek, az utcákon füst volt. Miközben mi a pusztítás áldozatait próbáltuk kimenteni a ro­mok közül, Mussolini bérencei a bolsevistáknak az európai civilizáció ellen vezetett harcáról kürtöltek híreket a világba. Mi volt céljuk? Minden áron világuralmat akartak elérni és a dolgozók szocialista tö­rekvéseit lehetetlenné tenni, minde­nekelőtt azonban a náluknál sokkal erősebb Szovjetuniót tönkretenni. Ma a helyzet ugyanez. Most Is azt akarják elhitetni a világgal, hogy mi vagyunk a támadók. Ta. Ián azért, mert az utóbbi napokban Észak-Korea csapatai hadi sikereket értek el? Palesztinában és Kínában a helyzet szintén hasonló volt. Nézzük csak a dolgok lényegét! Mi hát Észak-Korea főhibája? Talán az, hogy feudális nagybirtokokat a dolgozó parasztoknak osztotta szét? Vagy hogy a gyárakat államosítot­ta, egyszóval, hogy szabadon akar élni? Igen. Ezt a tényt nem bírjak az amerikai imperialisták elviselni. Ezért kapott Mac Arthur bandita szabadkezet Észak-Korea felszámo­lásában. Vagy mi a bűne Lenin és Sztálin Szovjetúniójának? Elsősorban is az, hogy egyáltalán létezik és hogy nagyszerű sikereivel úgy gazdasági, mint politikai téren tromfot adott az amerikai életformának. A békeszerető népeket azonban nem lehet félrevezetni. Varsótól Szófiáig és már Párizstól Rómáig is tisztában vannak az imperialis. ták aljas szándékaival. Jól tudjuk, hogy Észak-Korea városai után az ő városaik kerülnének sorra. Tud­ják azt is hogy az imperialisták nem akarnak félmunkát végezni, hanem az egész emberiséget le ; akarják igázni és saját érdekeik , szerint felhasználni. • Ezért tömörülnek ma a békesze- [ rető népek egységesen és szilárdan < a Szovjetúnió vezette világbéke tá­boriba. Tisztában vannak azzal, hogy ez az egyetlen biztosíték az imperialisták által előkészített pusz­títás ellen. — Vietnamban a francia gyarmato. sítók és a vietnami árulók földjét szétosztják a szegényparasztok és az elesettek családj'si között. — Párizs és Dakar között az Aigle Azúr Légitársaság egyik gépe szom­baton lezuhant. A halálos áldozatok száma 23. Hoten súlyosan megsérül­tek. — Truman elnök szombaton V a~ rancsot adott, hogy katonaság vegye át a Chicago Pacific vasúttársaság vonalainak üzembentartását, a tár­saság szolgálatában álló vasút; vál­tókezelők bérkövetelések miatt 14 nap óta sztrájkban állnak. A szófiai vasutasok vállalták, hogy szeptember 9-ig, a bolgár nép felszabadulásának ünnepére 320 ezer tonna teherszállítmány helyett 400 ezer tonna teherárut szállítanak. A francia gyarmatosítók ra­bolnak Vietnámban. Az Észak-Viet­námban elhelyezett francia csapatok parancsnoksága megparancsolta a falvak lakóinak, hogy rizstermésük kétharmadát ad.ák át a francia hadseregnek, tekintet nélkül arra elég-e a maradék rizs a parasztok megélhetéséhez. A lakosság több körzetben határozottan szembeszállt a francia gyarmatosítók bandita módszerével HHH IH t mil HMtWWWW WM WmWMMM imperializmus akar háborút és készít elő háborút, a Szovjetúnió pedig szen­vedélyesen küzd a békéért. És a világ népei tekintetüket ke­letre vetik — a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok felé, amelyek az igazi civilizációt teremtik meg. Válaszul az amerikai imperializmus ideológiájának propagandájára, alá­írások millióit gyűjtik össze a népek a stockholmi békefelhívásra, az atombomba — a gyilkosok „kultúrá­jának", e jelképe, az „amerikai élet­forma" e szimbóluma ellen. (Tartós békéért, népi demokrá­ciáért legutóbbi számábólj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom