Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-13 / 158. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 július 13, csütörtök 3 Kčs III. évlolyam, 158. szám Elmunkásüzem lesz-e a Finom Mechanika nemzeti vállalat bratisiavai üzeme? A félévi munkaiervet 119-5 százalékra teljesítették (p—

i) A jó szocialista nevelőmunka és Pártunk IX. kongresszusa meghozza már azokat az eredményeket, amelyeket a közelmúltban még nem érhettünk el. Fokozatosan haladunk előre, egyre erőteljesebben veszünk részt a szocializmus építésében, mert tapasztaljuk, hogy a bevezetett új munkamódszerekkel sokkal többet, tevékenyebben dolgozhatunk és a munkásöntudat állandó kimélyítésével még jobban szilárdítjuk hazánkban a dolgozók hatalmát. Dicsőséget és megbecsülést jelent a ki. valóan végzett munka s már nemcsak egyének, hanem egész kollektívumok, üzemek is kiérdemelhetik az élmunkások büszke címét. A Klement Gottwald-művek, a trnavai és füleki Kovosmalt üzemek, még más gyárak után rövidesen a Finom Mechanika nemzeti vállalat bratisiavai iize. me is ezekhez a haladó vállalatokhoz kíván csatlakozni. Az üzem összes dolgozói most szabadságon vannak s ennek letelte után újabb mozgalmat, a békekötelezettségek vállalását s a jövőévi munkatervvel kapcsolatosan a nonnák tömeges megszilárdítását indítják el. Pártunk IX. kongresszusára Vállalt kötelezettségek, a szocialista szerződések lejártak. Akkor a dolgozók 92.6 százaléka vett részt a szocialista munkaversenyben és a versenyzők 35.3 százaléka volt élmunkás. Júniusban a Kábel-gyár felhívására ők is bekapcsolódtak az építőmunka békezászlajáért folyó versenybe s újabb kötelezettségvállalások elindításával új alapokra fektették le a szocialista munkaversenyt. Ebben a hónapban megkezdték a legjobb műhely, munkás és mester címéért folyó versenyt és a győzteseket az üzemi vándorzászlóval tüntetik ki. Az új szocialista szerződések alapján a dolgozóknak már 88.2 százaléka kapcsolódott be a munkaversenybe s a versenyzőknek 50.1 százaléka lett élmunkás. A munkaverseny mozgalmának továbbfejlesztését a műhelytanácsok vették a kezükbe, ami legjobb biztosítéka annak, hogy rövidesen, még e hónap végéig elérik a százszázalékos szervezettséget a szta. ráturai, myjavai könnyűipari üzemekkel együtt ők is kiérdemlik majd az élmunkás üzem büszke címét. Az elmúlt hónapban 104.5 százalékos teljesítményt értek el s a félévi munkatervet 119.5 százalékra teljesítették. Ez a magas tűlteljesítmény mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy az üzem dolgozói megértették az ötéves terv teljesítésének jelentőségét és magukévá téve a szocialista munkamódszereket s mind nagyobb számban, már nem 100 százalékon hanem 200 százalékon felül teljesitik a normát. A mechanikusok kö2ül az elmúlt hónapban Szedlacsek Vince, aki már harmadik hónapon át tartja az elsőséget 291 százalékra, Tóth Károly 247 százalékra, Niklas Ferdinánd 212 százalékra, Végh 204 százalékra. Zalubel 227 százalékra és Szolga elvtárs 206 százalékra teljesítették a tervet. A fényezők közül Filacs elvtárs 236, Farkas Gena 220 százalékra, Sirotová 180 százalékra, Hu'era Mária gépmunkás 198 százalékra, Varga Františka szerelő 216 százalékra, Lukács Imre élmunkás és újitó 198 százalékra teljesítették munkatervüket. Farka

s Gena 50 százalékkal szilárdította normáját s ennek ellenére is állandóan 200 százalékon felül tud termelni. Az elmúlt hónapban még Tarabová Mária 10 százalékos normaszilárdítást kért. Bors István, az üzemi pártszervezet elnöke egyben a szerelőműhely mestere is. Ezelőtt a szerelési munka egyik műveletét kézzel két szakember végezte s egésznapi munka volt ehhez szükséges. Bors István gondolkodott. Ezen a munkameneten javítani kellett. Külföldről hozhattak (Folytatás a 3. oldalon) A hetményi birtok munkásai útban a boldogság felé í (H. L.) Amerre a szem ellát, veteményes ágyak. A sorok között kis árkok. A paprikát épp most árasztják el vízzel Háromnaponként engedik rá a hűs nedűt, amely alulról nedvesiti be a földet, nem égeti le a növényt, nem teszi ki a nap káros, perzselő hatásának. Tornóc mellett vagyunk, a hetményi állami birtokon. A Vág partján hatalmas kertgazdaság. Poszpis elvtárs birodalma. Az őszhajú Poszpis bácsi a Párt régi harcosa, Tornóc utolsó kommunista bírája a nagy világégés előtt, most a szocializmus építésében, a dolgozók közellátásának javításában mutatja meg, hogy hogyan épít a forradalmi típusú párt neveltje, hogyan törődik azzal a földdel, amely a dolgozók társadalmáé. A hetményi gazdaságba nem kell pallér. Poszpis elvtárs izzó szeretete a munkásosztály iránt, átalakítja a dclgozók viszonyát a munkához, akik szíwel-lélekkell állnak csatasorba a föld hozamának emeléséért. Kicsiny kunyhó az út mentén, a hosszú paprikaföld végében. Akácfáról nyesett ágak tartják nád-boltozatát. A félméterre földbeásott kunyhó hűs és néhány láda körül elhelyezkedve hallgatjuk Poszpis elvtárs emlékezését. „Nem volt semmink, mikor megkezdtük a munkát. Minden elhanyagolt állapotban maradt a népi demokráciára. Láttátok-e a birtokon dolgozók lakásait? Ott valamikor négy cseléd lakott egy szobában és négy család részére volt egy füstös, kicsi konyha. Ma már tágas szobákban laknak a dolgozók, csak figyelmeztetésképpen maradt meg, mert még nem tudtuk eltávolítani, a négycsaládos konyha. A Párt segített nekünk. Itt a birtokon mindenki tudja,«£iogy azért van tiszta és egészséges szobája, konyhája és kamrája. A dolgozók meghálálták a Párt segítségét. Szocialista szerződéseket vállaltak, amelyeknek célja az, hogy gazdaságosabbá tegyék a termelést. — Nem ment minden simán. Az ellenség ijesztgette az embereket, felhasználta minden kétes fegyverét. Mi nem ijedtünk meg tőlük. Tudtuk, hogy mögöttünk áll a Párt és ezért erősebbek vagyunk, mint ők. Az emberek is sokat fejlődtek a háború óta. Sokat fejlődtek, mert most m'ár nem kell félniök attól, hogy megkapja-e valaki a kommencióját. A dolgozók maguk mutattak rá erre a két emberre. Leleplezték őket. Egyik sem dolgozott, csak húzták a fizetést, az egyik éjjeli őr és a munkájuk nem ért egy fabatkát sem. A becsületes dolgozók sorai közül kirítt ez a két ember. Ha egy szót sem szóltak volna, akkor is lehetett volna látni, hogy ellenségek. Ma már ártalmatlanok és rövidesen eltűnnek közülünk. Az egész major olyan, mint egy család és az emberek érzik, hogy a major az övék. közös tulajdonuk. Az a vágyunk, hogy a birtok mintagazdaság legyen. Tudjuk, hogy ez nehezen érhető el, mert hisz a mintagazdasághoz az is kell, hogy példás istállók legyenek, példás gazdasági épületek, ami nálunk még nincsen. De fogadjuk, hogy mintagazdaság leszünk olyan értelemben, hogy a lehető legmagasabbra emeljük ezeknek az áldott földeknek hozamát." A paradicsomos-ládák körül barnára sült arcú munkások hallgatják vezetőjük szavát. Künn nagyot dörgött az ég, a Vág felől villám hasította ketté az egyre sötétedő láthatárt, Megeredt az eső. Az ajtóba behúzódtak a lányok Szabó Szidi,, aki az egyik nap ügyes kezeivel 70 kiló babot szedett 10 óra alatt. Velünk szemben Szarka Lajos, aki Csehországban tanulta meg az öntözőkertészetet és aki két fiatal segítőtárs val, Ürge Vincével és Szalai Károllyal együtt gondoskodik a szépen zöldelő palánták öntözéséről. Vörös Lajos és a fiatal Poszpis lesik a szavakat s a szavak úgy folynak, mint a színigazság, amely szebbé teszi az emberek életét. „Erős akaratra van szükség, hogy az ember minden nehézséget és akadályt le tudjon gyűrni, amely útunkban áll" — folytatja csendben Poszpis elvtárs. — „Mint napszámos jöttem ide a kertészetbe, de az állami kertészetben néhány termelési ágazatban felesre kellett dolgoznunk, 1948-ban nagy kár ért bennünket, háromnegyedmillió korona kárt szenvedtünk a kertészetben és csak 400 korona segélyt kaptunk. Mi tudtuk, hogy miért kaptunk csak 400 korona segélyt. Az előző évben, a szárazság alkalmával milliókat zsebeltek el a kulákok. De sikerrel fölvergődtünk. A termelés közben új tapasztalatokat szerzünk, állandóan módosítjuk a munkát, hiszen magunknak tesszük. A fizetésünkkel meg vagyunk elégedve, mert egyre növekvő életszínvonalat biztosít számunkra. De azért ne gondoljátok, elvtársak, hogy figyelmünk nem terjed túl a paprikaföld határán. Izzó gyűlölettel szemléljük az imperialisták újabb cselvetéseit és gyűlölettel ítéljük el háborús provokációikat. Igyekezni fogunk még jobban dolgozni, még többet adni a dolgozóknak, hogy ezzel is erősödjék hazánk s a béke tábora. I. Ss. Varuncijan akadém

ikus, a Sztálin-díj tulajdonosa. c/l béke légy v&hetetleit A békéért harcolni számomra anynyit jelent, mint harcolni a kulturális élet felvirágzásáért és népem, valamint az egész emberiség boldogságáért. Együtt többi tudóstársammal és az egész szovjet állammal — ezeknek együttműködése világszerte ismert — aláírtam a Béke Hívei világkongresszusa felhívását az atomfegyverek betiltásáról. Mi, szovjet tudósok, ezzel az aláírással egyben nyilvánosságra hozzuk szilárd elhatározásunkat és akaratunkat: minden erőnkkel harcolunk a békéért és megvédjük a békét. Az angol-amerikai imperialisták újra háborúba akarják sodorni a világot, csakhogy a Béke Híveinek milliói sokkal erősebbek. mint e háborús uszítók. A béke tábora napról napra nő és élén a legyőzhetetlen Szovjetúnió s vezére, J. V. Sztálin áll. A mi ügyünk igazságos és ezért győzni fog. Nem akarunk háborút, a békéért dolgozunk. Mi, szovjet tudósok, minden tudásunkat és erőnket feláldozzuk szocialista hazánk fejlődéséért. A haladó tudomány, amely a marxi-lenini világnézeten alapul, az egész szovjet életet áthatotta. A békés építő munkáért küzdő népűnk a leghaladóbb tudományt alkotja, melynek küldetése meghozni az emberiség boldogságát. Azonban a tudományos munka egy percre sem térít el bennünket a békéért folyó harctól és szeretett hazánk megerősítésétől. Tudjuk, hogy a békeszeretők tábora hatalmas erőt jelent, amely minden támadót megsemmisít. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyver már ki van véve a háborús uszítók kezéből. Ez további éberséget kíván. A Béke Hívei készenlétben állnak. Igy az angol-amerikai atomhősök egy áthidalhatatlan akadályba ütköznek — a béke legyőzhetetlenségébe. Burgonyabogár, a nyugati imperialisták új szövetségese A burgonyabogárral már az elmúlt években megismerkedtünk. Köszönet az illetékes hivataloknak és a szovjet gazdasági szakértők segítségének, tudtuk, mit kezdjünk vele és terjedését majdnem egészen megakadályoztuk. Ez bizonyára elszomorította a nyugati imperialistákat, akik a haladás iránti gyűlöletükben nem válogatnak sem az eszközökben, sem a szövetségesekben. Legújabb szövetségesük a burgonyabogár. Ezt hozták be köztársaságunkba, hogy ezzel a termés nagy részét tönkretegyék. A „Harpers Magazíne" nemrégen a következőket írta: „Az idegen államokban lévő gazdasági termékek megsemmisítése az Egyesült Államokban már régóta nagyon fontos tantárgy. A kísérletek már nagyszerű eredményeket értek el. úgyhogy az utóbbi időben már praktikus módszereket tudtak megállapítani a használati termékek megsemmisítésére..." Nekünk nem elég ezt egyszerűen tudomásul venni. Nem szabad megengednünk, hogy burgonyatermésünk tönkremenjen. Meg kell védenünk állami vagyonunkat Ezért a burgonyabogár elleni harcba elszántan be kell kapcsolódnunk. A "kormánynyilatkozat és a CsISz felhíása értelmében kereső csoportokat kell alakitanunk, a káros rovar ellen. Hogy harcolunk a burgonyabogár ellen? Elsősorban meg kell találnunk azokat a helyeket, ahol ez a káros rovar előfordul. Tudnunk kell, hogy néz ki és hol kell keresni. A burgonyabogár körülbelül egy centiméter hosszú, sárga vagy narancsszínű. Elején fekete vonások láthatók. Lassan mozog, de a meleg napokban elég gyorsan. Ha hozzáérünk izületeiből narancsszínű folyadékot bocsát ki. Petéi hosszúkás alakúak, egy és félkét miliméter hosszúak. Eleinte világos narancsszínűek, később fénylő sárgás barnák. A 20—60 darabból álló petecsomókat a burgonya leveleinek alján találhatjuk meg. A tojásból kifejlődött kukacok 1.5—2 milliméter hosszúak, sötét pirosak. Fejük fekete. Oldalukon szintén vannak fekete foltok. Később 11—12 milliméter hosszúságot is elérnek. A kifejlett rovarok megkezdik pusztító munkájukat o levélen, úgyhogy a levélen csupán a legerősebb váz marad meg. A száraz és meleg időjárás nagyon elősegíti a burgonyabogár szaporodását. A védekező berendezések kétfélék: vagy a rovarok összegyűjtése, vagy pedig kémiai anyagok felhasználása, kat a levélen, úgyhogy a levélen csuszes lárvákat és rovarakat, letépjük a tönkretett leveleket, gödörbe dobáljuk, leöntjük petróleummal és elégetjük. A talajt ezután szakképzett személy fertőtleníti. Legfontosabb azonban az, hogy a burgonyabogár megjelenését azonnal észrevegyük és az illetékes helyen azonnal jelentsük Ezt a feladatot az ifjúság nagyszerűen el tudja végezni. A burgonyaföldek ellenőrzését úgy csináljuk, hogy a keresők járkálnak a sorok között. Minden egyes bokrot pontosan átvizsgálnak. Ha találtak burgonyabogarat, ejlentik a vezetőnek, aki a rovar megjelenésének helyét láthatóan megjelöli. A kereső szolgálatot nagyon lelkiismeretesen kell végezni, mert már egy nem észrevett tűzfészek is veszélyeztetheti a mozgalom sikerét. Ne feldjük el, hogy a burgonyabogár elleni lelkiismeretes harccal nemcsak termésünket védjük tneg, hanem megfelelünk a háborús usztítóknak is, akik nem ijednek meg_ semilyen gaztettől sem, ha ezzel a népi demokratikus államok építő munkáját akadályozhatják. A Korea elleni amerikai támadás visszhangja az egész világon A moszkvai rádió ismert munkatársa, Marini írja, hogy ami Koreában történt, az nem véletlen. A New York Times-ben pedig arról volt cikk, hogy az amerikai katonai tanácsadók csoportja hogyan készített elő százezer főből álló hadsereget, amely az USA első parancsára megtámadja Koreát. A New York Herald Tribúne nyilvánosságra hozta Dél-Korea bábkormánya hadügyminiszterének kijelentését, amely szerint a hadügyminiszter azzal kérkedett, hogy hadserege készen áll Észak-Korea megtámadására, csak Washington parancsára vár. Hna-So-Han hadnagy a 17. csaH

Ht

tMMM

tl

MK

MI

tlt

HI

Mi

mt

HII

Mt

WMM Duclos Pleven ellen A francia nemzetgyűlés kedden délután 373 reakciós képviselő szavazatával (185 szavazattal szemben) bizalmat szavazott a kormány új elnökének, René Plevennek. A szavazás utáni vitában beszédet mondott Jaques Duclos, a francia Kommunista Párt parlamenti klubjának tagja, aki elítélte René Pleven dezignált miniszterelnök kormány program j á t. — René Pleven a Marshall-terv és az Atlanti Paktum hü szolgája — állapította meg beszédében Duclos elvtárs, majd felszólalása további részében rámutatott a Franciaországot fenyegető infláció veszélyére, amely minden bizonnyal bekövetkezik. ha az új kormányelnök politikáját fogják követni. pat tisztje Dél-Korea hadseregében, aki ezekben a napokban került a koreai népi hadsereg fogságába, azt mondta, hogy június 25-e éjszakáján Déi-Korea katonasága titkos parancsot kapott a 38-ik szélességi kör átlépésére és az Észak-Korea elleni katonai akció megkezdésére. Most már tehát egészen világos, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megtámadása az amerikaiak által, melyre a parancsot Li-SzinMan elnök adta ki, előre ki volt tervezve és megvalósítása az ázsiai népek ellen irányuló imperialista támadások nagy tervének Truman elnök, Acheson és máse vezető tényezők beszédeinek a főirányvonala az atombombával való fenyegetés, továbbá az ismert amerikai diplomáciának dícsérgetése. Ugyanekkor az amerikai diplomaták Ázsia ellen szőt arcátlan terveikkel kérkedtek. Igy például Truman elnök az amerikai fegyverek idegen államokba való szállításával foglalkozó gyűlésen hangsúlyozta, hogy az amerikai uralkodó körök rendkívüli segítséget biztosítsanak Li-Szin-Man klikkjének Dél-Koreában, Csankajseknek Formozában, Bao-Dajnak Indokinában és úgyszintén a Fülöp-szigeteken lévő szolgáiknak. Ezek után nem elég világos, hogy Truman és Acheson szupertotális politikájának, aláaknázó működésének, melyek már hoszszabb idő óta érvényesülnek, a Távolkeleten, kellett-e előkészíteni a talajt ezekhez a mostani kalandokhoz. Mik az amerikai beavatkozás igazi okai? Erre a, kérdésre egész világosan megfelel a Szovjetúnió külügyminisztere, Gromyko július 4-én tartott beszédében.