Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-01 / 150. szám, szombat

1950 július 1 U J SZO — Aranylakodalom. C a v aň á k János és neje, született Gajárský Terézia, ezúton tudatják ismerőseik­kel, hogy aranylakodalmuk szomba­ton, július 1-én 18 órakor a bratiS' lavai Szentháromság templomában lesz megtartva. — Hatezer kikőtőmunkás lépett sztrájkba Bombayban. Az Uj Delhy-i rádió jelentése szerint sztrájkba lépett Bombay kikötőjének hatezer munkása. A sztrájkolók béremelést követelnek. — Sztrájkban az argentin tengeré­szek és dokkmunkások. Az argentin tengerészek és kikötőmunkások ez év május 18-án sztrájkba léptek. Június 24-re a sztrájk annyira kiterjedt, hogy a kikötőkben 82 óceánjáró hajó, 150 folyamhajó, 1500 uszály és vontató­hajó, 50 olajszállító hajó volt üzemen kívül. — Az USA Kommunista Pártjának Országos Bizottsága ülést tartott. Ha. tározatot hoztak arról, hogy a szak. szervezeti tevékenység központjába a béke kérdését kell állítani. — A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága kétnapos értekez­letet tart, amelyen a békemozgalom kérdését és a franciaországi demokra­tikus sajtó támogatásának és fejlesz­tésének ügyét tárgyalja. — Olaszországban 40 százalékkal megdrágult a villany, 5 százalékkal a gáz. — Sanghájban 15—30 százalékkal csökkentették a közszolgáltatások, a villany, víz és gáz díját. — Nyáron felüdít: a Szántól, Szal­vátor, Tátra- és Lenka természetes asztali ásványvíz. Gyomor- és bél­megbetegedéseket gyógyít a Clgelka és Baldovszká ásványvíz. A gyomor-, bél-, vese- és epebajokra kitűnő or­vosság a Fátra gyógyásványvíz. Bél­megbetegedéseket ée a hólyagvezeté­kek megbetegedését a Brusznói és Bal­dovi ásványvíz gyógyítja. — Szovjet írók küldöttsége utazott Varsóba a Lengyel Írószövetség kon­gresszusára. — Az argentin hatóságok bírósági eljárás nélkül több mint egy éve bör­tönben tartanak 14 szovjet állampol­gárt, akik tagjai voltak a jogtalanul feloszlatott „Argentínai Szláv Szövet, ség" nevű haladó kulturális szerve­zetnek. — Az amerikai szenátus jóváhagy­ta Nyugat-Európa fegyverkezési pro­gramjának meghosszabbítását. — Amerikai hadihajókból álló ala­kulat futott be az olaszországi, livor­nói kikötőbe. — Csernylsev, szovjet akadémikus új eljárást talált fel a televíziós szí­nes fényképezés terén. A szovjet tu­dománynak ez a további sikere Lomo­noszovnak, a nagy orosz tudós gondo­latának továbbfejlesztése. — Észak-Kazachasztán kolhozaiban ebben az évben elsőízben használtak műtrágyát szóró repülőgépeket. — Micsurin halála óta eltelt 15 év alatt a Micsurin tudományos intézet több mint kétmillió gyümölcsfát kül­dött szét a Szovjetúnió minden részé­be. A gyümölcsültetvények, amelyeket micsurini rendszer szerin gondoznak, az egyes kolhozokban és szovhozokban mintegy ötvenezer hektárt tesznek ki. — Az angol öntőipari munkások a Schuman.terv ellen. Az angol öntő­ipari munkások szakszervezetének ér­tekezlete határozatában követelte a Maláj-földi háború megszüntetését és az angol csapatok kivonását Maláj­földről. Az értekezlet határozatban foglalt állást a Schuman-terv ellen. „Meg vagyunk győződve arról — mondja a határozat, — hogy a terv célja: kaptalista irányítás alá helyezni Nyugat-Európa szén-, vas- és acél­iparát, ami súlyosan veszélyeztetné az angol munkások életszínvonalát. •Wt"WtWMW) MWtWWIW WmM««)»WI A Szovjetúnió Barátainak košicei szervezete július 2-án, vasárnap d. u. 13 órai kezdettel a volt Komenský­intézet park iában nagy kerti ünnepsé­get rendez. Kellemes szórakoztatás­ról a rendezőség gondoskodik. Este táncmulatság a nagyteremben Kérjük minden szovjetbarát részvételét az ünnepségen. mWWWWWWH m WI MI IHttHU WWW — Béremelést követel félmll! 6 an­gol bányász. Az Angol Országos Bá­nyászszakszervezet ötszázezer tagja nevében beadvánvt intézett az Orszá­gos Szénhivatallioz, melyben a bá­nyászok heti bélének átlagosan 15 shillinggel való emelését követeli. Az angol építőipari szakszervezet kon­ferenciája is egyhangú határozattal ki­modta, hogy minden tagjának haladék, talanul báremelést kér. GAZDASAGI ALAP ÉS KULTURÁLIS FELÉPÍTMÉNY. A minap egy cikket olvastam az Uj Szóban, amely a megalakuló ma­gyar közép- és felsőiskolákkal foglal­kozik. Ugyanabban a számban foglal­koznak a közös aratással és csépléssel is. Tanulmányoztuk ezeket a cikkeket és tartalmukkal kapcsolatban nagy vi­ta keletkezett. Egyes elvtársak sze­rint az a cikk, amely a magyar isko­lákkal foglalkozik, időszerűbb, mint a közös aratásról és cséplésről szóló cikk, mégpedg azért, mert az aratás­sal és csepléssel már sokat foglalkoz­tunk, viszont a magyar iskolákról még nem votl szó. En ennek az ellenkező­jét állítottam és meg is okoltam: ah­hoz, hogy kultúrális felépítésünk he­lyes úton haladjon, feltetlenül szük­séges a jó gazdasági alap. Gazdasá­gi alap nélkül nem létezik kulturális fejlődés. Nézzük pél­dául Franciaországot, amely gazdasá­gilag az USA-tól függ és ezért nem képes keresztülvinni olyan vívmányo­kat, amelyek a francia nép javát szol­gálnák. Mi marxisták semmi rendkívülit nem látunk abban, hogy most már magyar iskolák vannak vagy lesznek. Mi tud­juk, hogy minden a dialektika szerint fejlődik és ezt is a fejlődés hozta ma­gaval. A marxizmus szerint a nem­zetiségi kérdésnek egyszer tisztázód­nia kellett, az elért fejlődési fok te­hát magától értedődő. Sztálin elvtárs szerint a nemzet nem faji, és törzsi közösség, hanem az emberek meghatá­rozott közössége. Minden nemzet több törzsből tevődött össze, tehát tiszta­fajú nemzet nem is létezik, hanem csak az emberek történelmileg kiala­kult közössége. Mi is egy ilyen törté­nelmileg kialakult közösséghez tarto­zunk, de mindenekelőtt kommunisták vagyunk. Szigeti József, Diószeg. ISKOLAÉVZARO ÜNNEPÉLY BOLKOVCEN. A ' bolkovcei népiskola vasárnap 25-én tartotta ünnepélyes keretek kő­zött az iskolaévzáró ünnepélyt. Négy község diák labdarúgóinak serlegmérkőzése után Nagy Béla nép­tanító a gyönyöiüen feldíszített isko­laudvaron megnyitotta az ünnepélyt. Ezután a tanulók énekkara elénekelte demokratikus ifjúság indulóját. majd gólyatánc és egyéb mulatságos jelenetek következtek. A nagyszámú közönség lelkesem ünnepelte a magyar iskolások első fel­lépését és Nagy Béla tanítót, aki ugyan rövid ideje működik a község­ben, de máris bebizonyította, hogy az ifjúság ügyét magáévá tette és fá­radhatatlanul dolgozik, hogy demokra­tikus szellemben nevelje fiatalságun­kat. A szülők azzal a megelégedettség­gel vtték haza gyermekeiket, hogy végre olyan tanítóra bizhatják őket, aki a gyermekeken keresztül a felnőt­teket is igyekszik egy hatalmas de­mokratikus családba irányítani. Hau'er Jenő, Iskola- és kBz­műVelődésügyl előadó, Bol. kovee. ELSŐK AKARUNK LENNI A NYITRAI KERÜLETBEN. Földműveseink az érsekújvári járás, ban egymásután fogadják e) a közös aratási és cséplési munkák tervét. Kéthetes szervezési munka után járá­sunk elfogadta és aláirta a harmadik tipusú EFS* végrehajtási rendszert. A szövetkezeti tagság 90 százaléka alá­írta az új szerződést, igy többek közt Dolný Jatov, Dvorný n. 2., Dubník, Semerovo és Zemné községek. Második típusra tértek át Érsekúj. vár, Kamocsa, Csehy EFSz-e, míg a többi községekben most folyik a szer­vezés. Az aratást és cséplést az egész já­rásban közösen végezzük. Az oktatók ügyes szervezéssel utcák szerint osz­tották fel a községeket, úgyhogy egy csoportba 10—15 család került, akik megválasztják maguk közül a csoport, vezetőt. A cséplés felügyeletével a cséplő­gép vezetőit bízták meg, aki a csopor­tot irányítja és nyilvántartja. A má­sik csoportmegbízott a munka lefo­lyását és zavartalanságát ellenőrzi. Elsősorban a keresztből való csép­lésre fektetnek sú'yt, ami óriási előnyt, egy heti munkamegtakarítást jelent, azonkívül egészségi szempontból is helyesebb, mert nem jár olyan port, mint a tagokból való cséplés. Két em­; ber a gabonanyilvántartáSt végzi, hár. man pedig a beszolgáltatási mennyi­séget irányítják a gabonaraktárakba, a rendelkezésükre bocsátott fogattat Minden igyekezetünkkel azon va­Az élet keletkezéséről tett nagyjelentőségű íelfedezéseket Lepesinszkája szovjet tudós A Szovjetúnió Tudományos Akadé­miájának elnöksége meghallgatta Oparin akadémikus jelentését a biológiai szakosztálynak arról az ér­tekezletéről, amely az élet sejtnélküli formáinak és a sejtek keletkezésének kérdését tárgyalta. A szövettani tudósok és embrioló­gusok vezető biológiai elve a múlt­ban Virchovnak az az idealista és metafizikus dogmája volt, amely sze­rint sejtek csak sejtekből keletkez­hetnek. így az élőlények világáról az felfogás alakult ki, hogy azok a szakadatlan sejtláncok rendszerei. Ez gyökeresen ellenkezik a fejlődés dia­lektikus materialista felíogásával és a micsurini biológia alapjaival. O. B Lepesinszkája professzor és U3S3}3Za5U8AQJl 1319 SSGI IBSJ^BJlUnUl harcolnak a Vtrchov-féle idealista felfogás ellen. Kísérletekkel sikerült bebizonyitaniok, hogy sejtek nemcsak osztódás útjá i keletkezhetnek, ha­nem olyan élö anyag fejlődésének eredményeképpen is, amelynek nincs sejtszerkezete. Liszenko, Pavlovszkij, Anyicskov akadémikusok a vitában elhangzott felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy Lepesinszkája professzor megállapí­tásai rendkívül nagyjelentőségű fel­fedezések a biológiai tudományban. Melyik a világ legdrágább állama? Az egyik jobboldali osztrák napi- , lap, a Welt am Montag legutóbbi számában „A világ legdrágább or­szágai" címmel cikket közöl. Ebben a cikkben közli, hogyan ala­kultak az utolsó 12 év alatt a világ országaiban a megélhetési költségek. A lap rangsort állít fel a világ álla­mai között aszerint, hogy melyikben magasabbak a dolgozók megélhetési költségei. Ezek között találjuk An­gliát 147 százalékos emelkedéssel, Kanadát 159, az Egyesült Államo­kat 165 és Svájcot 162 százalékos megélhetési indexemelkedéssel. A ranglétra második fokán Belgium és Törökország áll körülbelül négysze­res drágulással, majd Spanyolország, Japán és Ausztria következik öt-hat­szoros áremelkedéssel. A létrán feljebb találjuk Finnor­szágot, ahol a megélhetési költségek az utolsó 12 év alatt a háborúelőttiek kilencszeresére és Franciaországot, ahol a háború előtti megélhetési költ­ségek kerek húszszorosára emelked­tek. Majdnem a ranglétra legfelső fokán van Olaszország ötvenszeres drágulással. A megélhetési költségek drágulásában Görögország viszi el a pálmát háromszázszoros drátuiással. Az osztrák Jobboldali lap nemcsak a most felsorolt csillagászati számo­kat kénytelen elismerni, hanem pél­dákat sorol fel a megélhetési költsé­gek drágulására ezekben az orszá­gokban az utolsó négy év alatt. így 1946 óta Olaszországban és Görögor­szágban kétszeresére, Ausztriában és Finnországban háromszorosára, Ja­pánban pedig ötszörösére emelkedett a megélhetés mutatószáma, még a nyilvánvalóan csökkentett hivatalos adatok szerint is. gyünk, hogy járásunk a beszolgáltatás terén az elsők közé kerüljön a nyitrai kerületben és igy hozzájárulhassunk az iparban dolgozó munkástestvéreink és egész dolgozó népünk jobb ellátá­sához. Kol&rovszky János, földmfl. ves, Nové Zámky. KIRÁNDULÁS NKMESPANYRÖL TÖKÉRE Meglátogattuk a tőrei mintagaz­daságot. Ragyogó időben repült ve­lünk az autó, amelyet az SzKP helyi­szervezete bocsátott rendelkezésünk­re, hogy résztvehessünk ezen a szép kiránduláson. Mikor Tőrére értünk, kicsit elszomorodtam, mert helyen­ként még láthatók az utolsó háború nyomai. Mindenfelé látni azonban a jékét építő dolgozók szép igyekeze­_ét, amellyel ma már családjuk és .íazánk dolgozói részéről megvetik az alapjait a jólétnek és a boldog jövő­nek. A tőrei EFSz egyik kedves asz­szonytagja szívesen elbeszélgetett asszonycsoportunkka! éa" sok mindent elmagyarázott. Négytagú családja 11 hektár földdel, 4 tehénnel és há­rom lóval belépett a szövetkezetbe és nem bánta meg. A munkabírók nyu­godtan dolgoznak, este a szövetkezet elnöke ellenőrzi és beírja, hányan dolgoztak és aszerint történik az el­számolás. Gyakran egynapi munká­val 230 koronát is megkeresnek. És a tavalyi végelszámolásnál 40.000 ko­rona jutott egy-egy tagra. Ha közben valakinek szüksége van pénzre, min­den két hétben felvehet annyit, amennyire szüksége van. Az évvégi elszámolásnál azt természetesen le­számítják. Az EFSz tagok kenyere biztos. Egy liter tejet ingyen kap minden tag és ha ezenkívül is akar vásárolni, azt hatósági álron kapja. Aki akar, tarthat egy tehenet ls vagy hízót beszolgáltatási kötelezett, ség nélkül. Megtek ntettük a gazdaság állat­állományát is. Egy elkerített tágas helyen rengeteg apró malac, mig a másik helyen szép süldő és ktsebt) rekeszekben 4—5 hízó. A fejőstehe­neken kívül rengeteg növendék­marha van az istállókban. Csupán ennek az állatállománynak értéke százezrekre rúg A vetés az idei szárazság eilené­re is kitűnő. A műtrágyát majdnem ingyen kapták és annyit, amenny re szükségük volt. A nagyszerű ta­pasztalatokat elraktároztuk emléke­zetünkbe, hogy felhasználhassuk sa.'át EFSz-ünkben is. Meghívtuk a töreie­ket hogy egy év múlva látogassa­nak el hozzánk, mert mi, a nemes­panyi EFSz-tagok ugyanezen az úton akarunk haladni. Már áttér­tünk a második tipusú gazdálkodás­ra és az egységes őszi vetésterv is készen van. Reméljük, hogy a jól megszervezett közös aratás és csép­lés is a legjobb eredményt hozza. Olyan helyen, mint a tőrei minta­gazdaság szétnézniük kellene a hi­tetlenkedő gazdáknak akik nem hajlandók az orruknál tovább látni. Még mindig a kulák körül legyes­kednek. és nem akarják belátni hogy az m ndjg a szegény-paraszt­ság, a kis- és középföldművesség bőrén élt. Ván oíyan maradi ember, aki csak úgy érzi magát jól, ha bottal állnak a háta mögött. Az ilyenek azt mondják: úr volt. és úr lesz. Ezek láthatnák hogy Tőrén úr nélkül is bírnak létezni, hegy min­denki egyformán dolgozik a földe­ken, az EFSz elnök és a két köny­velő ped g az irodában, amint az szükséges is. Nálunk Nemespanyon sok kezdeti nehézséggel kell megbirkózni és le keii számolnunk az olyanokkal akik megszokták a könnyű életet és most, hogy tisztességesen kell dol­goznak, igyekeznek elégedetlenséget kelteni. Az ilyeneket meg keli fosz­tani funkc'ójuktól és ha nem akar­nak jó gazdák lenni, keressenek má­sutt szerencsét. Mencsik Gizella, Nemespany. Franciaország kifosztó! A Marshall-terv első kétévi »áldásos« működése már aláásta Franciaország fő iparágait: az autó-, építő-, repülőgép-, hajó­építő-, elektrotechnikai és film­gyártóipart mindazokat, ame­lyek az amerikai iparral verse­nyezhetnének. Jelenleg is tart a francia repüíőgépipar teljes meg­semmisítése, Az országban leáll­nak a repülőgépgyárak, miköz­ben a kormány az USA-tól vásá­rolja a repülőgépeket A francia munkások tízezrei kerülnek az utcára. A repülőgépgyárak felszerelé­sét, épp úgy, mint a többi lesze­relt gyár felszerelését és készle­, teit, nevetséges áron szerz k f meg az amerikai nagy iparválla­" latok. »lgy néz ki a Marshall-terv írja ezzel kapcsolatban a »Hu­manlté.« — Előbb becsukják gyárainkat, utcára teszik a dol­gozókat, nyomorra kárhoztatva őket majd a Wall-Street pénz­mágnásai felvásárolják és saját céljaikra használják fel gyárain­kat.* »FELESLEGES« EMBEREK Nemrégiben New Yorkban ko­moly eső esett. Éjszaka erősen lehűlt a levegő, de mindez nem zavarta a munkanélküliek hatal­. mas tömegét, két nap és két éj­i jelen át a rossz idő ellenére ki­f tartottak a munkaközvetítő előtt j A hivatal ugyanis közzétette, t hogy 110 takarítóra és segéd­J munkásra van szükség. E mun­I kások keresete körülbelül a felét ! teszi ki annak a minimális ösz­szegnek, amely hivatalos adatok } szerint egy család létfenntartá­J sához szükséges. Ennek ellenére több mint 3000 munkanélküli — köztük igen sok kiválóan kép­sett szakmunkás — álJt napokon át sorba, abban a reményben, hogy ezt a rosszulfizetett mun­kát megkaphatja. Ezzel egyidőben New York állam munka- es ipari hivatala jelentette hogy 200 ezer munka­nélkülitől megvonta a munka­nélküli segélyt. Az érintettek kétharmadrésze 45 évnél idősebb emberekből áll. Ezzel kapcsolatban Eric John­ston, az- amerikai monopoltőke egyik vezéralakja kijelentette, a 45 évnél idősebb munkanélküliek már túlságosan »öregek« ahhoz, hogy munkához jussanak. . »Ezeket az embereket az élet hajója levetette fedélzetéről* — mondotta cinikusan. Ez hát az amerikai életforma. ; Komoly tudással és szakképzett­, séggel bíró, erejük teljében lévő | embereknek még arra sincs re­', ményük, hogy utcát seperhesse­i nek. Az UJ SZO szabadságodra is elkísér! Minden előfizetőnknek szabadsága tartama alatt biz­tosítani óhajtjuk újságját. Négy nappal a nyaralás megkezdése előtt szívesked­jenek az új címeket (az eddigi cím és előfizetői szám feltüntetésével) kiadóhivatalunknak beküldeni. A nyaralási idő alatt minden példányonként vásá' olvasóink kívánságára is nyaralási ideje alatt a kivé :ímre lapunkat megküldjük. Az Uj Szó kiadóhivatal — Amerikai pénzmágnások tárgyal­nak a bonni kormány képviselőivel a nyugaínémetországi vasutak bérbe­adásáról. Az amerikaiak előfeltételként mintegy 54.000 vasutas elbocsátását követelik. — A Belga Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága megá'lapította, hogy Lipót közeli visszatérésének veszélye súlyosbodott. A visszatérés megakadá­lyozására népi tömegakciókhoz kell folyamodni. — Ciklon és árvíz pusztított Ausz­tráliában, Sydney és Brisbane között. Huszonöt év óta nem volt példa ilyen viharra és árvízié, amely több város között megszakította az összekötte­tést. — A lengyel terrorista banda vád­lottai val'omásukban leleplezték az úgynevezett „honi hadsereg" parancs­nokságának együttműködését a Ge­stapóval és bevallották, hogy Lengyel­ország felszabadulása után gyilkossá­gok sorozatát követték el. — Belgiumban katonai kiadásainak, összegéi amerikai parancsra 168 mil­liárd belga frankkal kell fe'emelni. A Belgiumra erőszakolt háborús költ­ségek 15 milliárd belga frank többlet­' 1 adót jelentenek a dolgozóknak. —. „Az első díszsortűz". Színdarab Orel felszabadításáról. Orel TtíTge. nyevről elnevezett híres színháza Gobov és Janovszkij oreli írók „Az el. ső díszsortűz" cimű történelmi drá­mánrk bemutatásra készül. A dráma azt a hősies küzdelmet eleveníti fel, amelyet * hős szovjet katonák folytat­ták a fasizsta megszállás idején Orel felszabadításáért, amelynek győzelmét 1943 augusztus 5-én Sztálin genera­lisszimusz parancsára történelmi sor­tűzzel ünnepelték meg. Az egyik szer. ző maga is résztvett a történelmi har­cokban Az oreli pártszervezetnek azok a tagok, akik résztvettek Orel felszabadításában, tanácsaikkal segí­tették a szerzőket. A színdadab bemu­tatását 1950 augusztus 5-re, az első díszsortűz 7. évfordulójára tervezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom