Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-06 / 152. szám, csütörtök

1950 július 6 — — UJ szo ® hívők és a papok nagy békemanhesztációja Yelehradon A hivoK és a lelkészek eltelik zt a magas főpapságot, ame.y art- urus buj ogaíó.i sz*u gáiaiában áll Velehradon, Morvaországban a régi hagyományos búcsújáró helyen jú­lius 3-án, hétfőn nagy búcsún vett részt többezer hívő. Csehszlovákia m nden részéből özönlöttek a hivők, hogy lerójják kegyeletüket Cirillnek és Metódnak. Ez a búcsújárás annál is nagyobb jeletőségü, mivel a hi­vők és a lelkészek ezen a búcsún egyúttal békemanifesztációt is ren­deztek. melyen kifejezésre juttatták, hogy el vannak szánva a békéért folytatott küzdelemre. Megőrizzük és megvédelmezzük a békét annak a szeretetnek nevében, melyet C.rill és Metód őseinek sorában meghonosí­tott. A velehradi téren hétfőn 9 órakor a hivők ezrei és a papok nagy so­kasága gyűlt egybe. A tábori misén dr. Kasait, páter mondott cseh szentbeszédet, melyben rámutatott a Cirill és Metód emlékünnepe alkal­mából tartott búcsújárás hagyományos mgy elentőségére és konkré­ten a mai békés beállítot3ágára. Szlovák szentbeszédet Ján Dechet besz­tercebányai adm Msztrátor mondott. Az ünnepi szentmise a békéért el­mondott imával fe ezödött be, mely után a hivők lelkesen elénekelték a csehszlovák himnuszt. Ezt dr. Cirill Stojan hazafias püspök sírjának megkoszorúzása követte. A hívők a szentm se után a velehradi bazilika előtt gyülekeztek, ahoi kifejezésre juttatták megalkuvás nélküli békés állásfoglalásukat, amely egyedül lehetséges álláspontja n csehszlovák hí­vőknek és a lelkészeknek. A béketüntetést Kocsis, a gottwal­dovoi Kerületi Nemzeti Bizottság el­nöke nytotta meg, aki a vendégek és tüntetők óriási tömege között üdvö­zölte Zápotocký kormányelnököt, Pierlinger helyettes kormányelnököt, dr. Gregor és Plojhár minisztereket, Lukačovjč építkezésügyi megbízot­tat, dr. Dolanskyt a Nemzetgyűlés alelnökét valam nt dr. Nikolaj és dr. Jchnson külföldi vendégeket, vala­mint az összes jelenlévőket. Ezután Zápotocký kormányelnök mondott üdvözlö beszédet melyben többek között a következőket mondotta: ZÁPOTOCKÝ ELVTÁRS ÜDVÖZLÖ BESZÉDE Eleget tettem meghívásotoknak és Dev;nböl visszatérve résztveszek ve­lehradi béketüntetésteken. Mind De­vin, mind pedig Velehrad nagyjelen­tőségű helyek népeink történelmében E két hely nevéhez nagyjelentőségű események fűződnek, először a fa­siszta megszállás ideje, melyet az imperialista hatalmakkal együttmű­ködő München idézett elő, majd a Sztálin generalisszimusz vezetése alatt álló Vörös Hadsereg által tör­tént felszabadulásunk révén. E két helyre zarándokló nép világosain tu­domására adja az egész világnak, hogy a második világháború idején letiport csehszlovák nép újból talpra áll és a béke mellett foglal állást. Az idei velehradi búcsújárás azért is nagyjelentőségű, mert a csehszlová­k ai hívők és a haladószellemü pap­ság itt juttat> kifejezésre, hogy nem veti magát alá a Vatikán és a kapi­talista államok uszítói propagandájá­nak s azt. hogy kéz a kézbein együtt akar működni a dolgozó néppel egy mindenki számára jobb és boldogabb jövőt biztosító holnap kiépítésében. Ez a velehradi búcsújárás egyúttal megbélyegzi a háborús uszítók ama állítását, mely szerint Csehszlovákiá­ban a nép vallásszabadsága korlá­tozva lenne. Csehszlovákia népe ezen a búcsún hangosan kiáltja, hogy ^szeretjük Köztársaságunkat, to­vább akar :uk és fogjuk fejlesz­teni ki-ki a maga munkahelyén, gyárakban, mezőkön, városban és falun, ki-ki saját tehetsége és lehetősége szerint*. Szívélyes üdvözletemet tolmácso­lom a velehradi búcsújáróknak és tol­mácsolom továbbá a csehszlovák kormány, a Csehszlovák Nemzeti Front és nem utolsó sorban Klement Gottwald köztársasági elnök üdvözle­tét is. Kívánom hogy az az elhatá­rozás és az a törekvés, mely titeket velehradi búcsújárástokra vezérelt, meghozza a maga gyümölcsét. A szlovák nép üdvözletét prof. Lu­kačovič tolmácsolta, aki többek kö­zött méltatta a hazafias szlovákiai papok nagy érdemeit a néppel való együttműködésben. A KÜLFÖLDI VENDÉGEK ÜDVÖZLÖ BESZÉDEI Dr. Nikolaj metropolita üdvözlő beszédében megemlékezett a luhačo-. vicei konferencia szép eredményei­ről, őszinte örömét fejezte ki afelett, hogy Cirill és Metód hitterjesztők em­lékünnepén Velehradon a Szovjetún ó pravoszláv hivői és papjai nevében üdvözölhetik Csehszlovákia dolgozó népét amely ezen a béketüntetésen kifejezést ad eredeti békevágyának. Megemlékezett a sz 0vjet nép és más európai népek nagy életáldozatáról, a második világháború folyamán s rámutatott arra hogy a nagy véron­tás után. am kor végül bekövetke­zett a béke az építés és a haladás idősz .ka, az imperialista hatalmak egy újabb vérfürdőt akarnak rendez­ni a világ népei számára. Dr. Niko­laj metropolita beszédét a követke­ző szavakkal fejezte be: »Éljen Csehszlovákia népe, éljen és erősöd­jön a világbéke!« A béketüntetök hangos tapsviharral fejezték ki, hogy azonosítják nézetüket dr Ni­kcla.éval. DR. JOHNSON ÜDVÖZLETE aki mint canterbury-i dékán üd­vözölte a béketüntetőket nagy ér­deklődést keltett a tüntetők sorában. Beszédét következőképpen kezdte. »Az angol nép óriási tömege nevé­ben üdvözlöm Csehszlovák'a népét, őszinte üdvözletem Nagy-Britar.r.ia lakosságának kívánságát viszonozza annak a népnek kívánságát, amely a béke biztosítására és megtartásá­ra törekszik és óhajtja a szocializ­must. annak dacára, hogy a brit rádió ennek ellenkezőjét hazudja. Az csak természetes jelenség, hogy a békemozgalom, amely ma már v lágraszóló mértéket ölt. Csehszlo­vákjában is ilyen termékeny talajra talál. Megemlékezett továbbá a csehszlovák nép békevágyának indo­koltságáról, amennyiben ez a nép teljes mértékben átélte a nácizmus kegyetlen korszakát. Majd beszédét így fejezte be: Ne feledkezzetek meg arról, hogy már e világon min­dent megteszünk és meg kell ten­nünk ami felebarátaink javát szol­gálja, azáltal is. hogy imádkozzunk hogy jöjjön el a te országod, itt Csehszlovákiában is és mindenütt az egész világon, ahol békében és a szeretet jegyében akarnak élni.« A béketüntetést PloTiár miniszter fe­jezte be ünnepi beszédivel, aki ha­tározottan ki'elentette, hogy »a keresztények helye a béke és a haladás táborában va.-i.« Plojhár m'niszter beszéde ele;én a luhačovioei kongresszus nevében üdvözölte a béketüntetőket, Amint ismeretes a luhačovicei konferenciát az egyes egyházak magántanácsko­zásai előzték meg melyeken meg­tárgyalták. milyen tényezők választ­ják el az egyes egyházakat egymás­tól. A luhačovice: konferencia vi­szont arra volt hivatva, hogy Creh­szlovákia egyházai és felekezetei felismerjék, azokat a tényezőket, amelyek őket egymással egybekötik. Tanúi vagyunk azoknak az ese­ményeknek, amelyek nap-nap után mennek végbe világszerte s melyek­nek során a világ elnyomott népe lerázza a kap talizmus évszázados jármát, hogy új. jobb holnapot épít­hessen saját magának és utódainak. A kereszténység előtt felmerül a kérdés, együttmüködhet-e a szocia­lizmussal vagy sem A luhačovioei konferencián megállapítottuk, hogy ez az együttműködés nemcsak le­hetséges hanem a nép érdekében elengedhetetlenül szükséges. A luha­čovicei tárgyalások folyamán szem­beállítottuk a két tábort, törekvé­seiket és megállapítottuk, hogy a béke erői a béketábor ma összeha­sonlíthatatlanul nagyobb a háborús uszítók maroknyi csoportjánál, mert ma már nemcsak a Szovjetunió és a népi demokráciák népe küzd a bé­kéért, hanem a kapitalista államok le'gázott népe is. luhačovicei konferencián különbö­ző nyelveken beszéltek, a beszédek tartalma azonban azonos volt. A részt, vevők egy szózatszerű békehatározalot hoztak, melyet az egész világ keresz­tényeinek megküldenek. Ebben a ha­tározatban kifejezésre juttatjuk szi­lárd elhatározásunkat, hogy egy új szocialista és valóban keresztény éle­tet akarunk kiépíteni az egész vi'ágon Most kérdezlek titeket, beleegyeztek-e ti is a luhačovicei konferencia eme ha­tározatába. A miniszter beszédét szá­mos helyen helyeslő taps szakította fé'be. S a végén a nép tüntetően el­fogadta a luhačovicei határozatot, mely­nek szövege a következő. A keresztény egyházak és lelkészek határozata, amelyet a papság a luha­čovicei és velehradi békekongresszus hozott Mi, valamennyi csehszlovákiai egy­ház papjai, akik egybegyü.tünk a luha­óovicei békekonferencián, kijelentjük, hogy teljes mértékben a béke szolgá­latába állunk azok oldalán, akik a szo­cializmus szellemében új, szociális szempontból igazságos rendet építenek a világon. Megvetjük a háború gondo­latát és a háborút. Az emberi gondol­kozás, a keresztény szeretet és min­den nevében, ami emberi, küzdünk a háború ellen, mert a kereszténység gondolatához semmi sincs oly távol, mint éppen a háború gondolata, amely nem egyéb, mint tömeggyilkolás, pusz. títás és nyomor. Ezért felháborodással elítéljük a nyugati államok ama terveit, amelyek az emberiséget egy új katasztrofális háborúba akarja kergetni, hogy ily­módon meggátolják egy igazságosabb szocialista ál'amrend megvalósulását ezekben az államokban. A nép eme ellen, ségei létük meghosszabbítása érdeké, ben és a kizsákmányolás érdekében undok módon atombombával és hason­ló gyilkos eszközökke' szeretnék meg­fé'emliteni a világ népét. E tervük azonban máris kudarcba fulladt, amikor az egész vi'ág népe tüntetésszerűen aláírta a stockholmi békehatározatot, melyben elítéli az atomenergia gyilkos célokra való fel. használását, örömmel kell megállapí­tanunk, hogy a kereszténység százmli. liói kapcsolódtak be ebbe a békeak­cióba és a béke gondolata az egész világon éppen ez­által a hatalmas világraszó'ó akció által lényegesen megerősödött Keresztények vagyunk, Krisztus ta. nításainak hirdetői ,tehát a szeretet és a nyugalom hirdetői, ezért a béke mel­lett állunk. Ezért öntudatos büszke­séggel jelentkezünk abba a béketábor­ba, amelyet a Szovjetúnió vezet. Fel­adatunk, hogy a békéért ne csak imád* kőzzünk, hanem dolgozzunk is. Ha van­nak a világon olyan emberek is, akik a békét nem keresztény tanítás alap­ján, hanem egy új, szocialista és igazságos társadalmi rend megterem, tése céljából kívánják és valósítják meg, mi ezeknek mindenkor segítő ke­zet nyujtunk. Meg vagyunk győződve arról, hogy a béke ügyét úgy szolgáljuk legjob­ban, ha Isten akaratának megfelelően teljes erőnkből igyekezni fogunk, mi­nél előbb kiépíteni a szocializmust . melynek győzelme egyszersmind a | tartós béke záloga is a nemzetek kö­zött. A kereszténység és a szocializ­mus két olyan irány, melyek szorosan együttműködhetnek, kölcsönösen nem zárják ki egymást, tehát nem ellen­kező irányok. Kölcsönös együttműkö­dés mellett e két irány oly életkörül­mények megteremtésére képes, mely­re minden más irány képtelen és meg. teremti a túlvilági élet kedvező előfel­tételeit azok számára, akik a földön jót tettek és megvalósították az igaz­ság és a szeretet elveit, melyek mind a kereszténység, mind pedig a szocia­lizmus számára közösek. Ezért sajnálattal és megbotránkozva vesszük tudomásul a Vatikán állásfog­lalását, amelyek teljesen ellenkeznek a békeszerető nép törekvéseivel és az imperializmus céljait szolgálják. Mily mé'yre süllyedtek azok, akiknek Krisz­tusnak a szeretetről és a békéről szó­ló tanításait kellene terjeszteniök. Az igazságtól való félelmükben a tömeg­gyilkosság akti; szervezőivé válnak. Ugyaocsak el kell ítélnünk minden oly irányt, amely jóllehet nem katoli­kus és hasonló háborús célokat szol­gál. Az ilyen egyházakkal nem ér­tünk egyet Figyelmeztetünk minden keresztény hívőt, minden vallásfeleke­zet tagjait, akik Krisztus tanítását ve­szik alapul, hogy ők is felelősek a bé­kéért, vagy az esetleges háborúért és hogy a béke nemcsak az imádságtól függ, hanem attól is, hogy milyen te­vékeny részt vesznek ezek a népek a béke megőrzésében. Függ továbbá, hogy százmilliós dolgozó tömegeknek védelmére szánják-e magukat, vagy pedig a népek ellenségeihez sorakoz­nak-e fel. Meg vagyunk győződve arról, hogy a mi szózatunk hatására, amely egy­bekapcsolódik a békeszerető népek bé­kekiáltásával, minden keresztény ma­gába száll és kiveszi tevékeny részét a békéért folytatott kiizde'emből, hogy így méltó helye legyen a haladás, a béke és a szocializmus táborában. FIERLINGER KORMANnELNÖK HELYETTES BESZEDE VELEHRADON. Fierünger kormányelnök helyettes beszéde bevezető részében ismertette Cirill és Metód megünneplésének ha­gyományait és azokat a körülmé­nyeket, melyek között a két hittérítő megkezdte és végezte munkáját. Töb­Tapasztalatok a szenei és szeredi jármk közös aratásából Récén (Rété, szenei járás) június 29-én. 70 földműves kezdte el a kö­zös aratást 200 hektáron. Július 4­ig learattak 154 hektárt. Annak el­lenére,, hogy a gépekkel parcelláról parcellára kellett átmeniök. egy önkötözőgép lekaszált naponta 5—6 hektár gabonát. Kevésbbé jó példát mutatott a munkában az Egységes Földműves Szövetkezet traktoristá­ja Ondrus. Az EFSz tagjai, ak k közé ö is tartozik, gyűlésükön elha­tározták, hogy vasárnap és ünnep­napokon is fognak aratni, hogy a megérett gabonát minél előbb le­arathassák, hogy így kiküszöböljék a fölösleges idő veszteségeket. De Ondrus traktorista kijelentette, hogy neki nem fognak parancsolgatni és hogy ő vasárnap nem fog dolgozni. Az önkötözővel dolgozik. Ez azt je­lenti, hogy 5—6 hektár gabonát a földön hagyott akkor, mikor a ga­bona már megérett és félős hogy a szem kipereg. Ondrus traktorista így visszaélt azzal a bizalommal, melyet a szövetkezeti tagok beléhe­lyeztek. Récén van egy-két kulák, akik most az aratáshoz nem tudtak mun­kaerőket kapni. A szövetkezeti ta­gok azt tanácsolták nekik, hogy szervezzenek maguk között egy dol­gozó csoportot és hogy vezetőül vá­lasszák Jambrich János kisparasz­tot Ennek a csoportnak a rendelke­zésére bccsájtottak egy önkötözőt, amelyért a kulákok fizetni fognak hektáronként 525 koronát, míg a kis- és középparasztok csak 350 Kčs-t fizetnek. A szenei járásban Králován június 26-án kezdték meg a földművesek a közös részaratást 3 önkötözögéppel amelyekhez beosz­tottak 10—10 munkaerőt. A mun­kákban segített a védnökséget vál­lalt üzem brigádja is. A dolgozó csoportokat maguk a földművesek alakították meg és ezek a csoportok folyton változnak a szerint, hogy a gépek kinek dolgoznak. Hibát kö­vettek el a földművesek, hogy a községben lévő 5 marokszedő gépet nem használták fel. Ennek ellenére az önkötözőkkel még éjjel is dolgoz­nak, mert a gabona nagyon törik és félős, hogy ha az aratás tovább fog tartani, a szem ki fog peregni. A közös aratás. — ahogy Fjlipo­v cs Ferenc földműves mondja — nagyon jól megy és a közös munká­val az aratás idejét a tavalyihoz vi­szonyítva egy héttel megrövidítik. Nagyon sokat segitett nekik a bra­tislavai Mototechna védnökségi lizem 27 tagból álló brigádja, amely két nap egy önkötözővel lekaszált és keresztberakott 16 hektár gabonát Ezen a példán okultak králová­bodoháza ; földművesek is akik az­előtt az aratási közös munkát nem akarták megszervezni. De amikor látták a brigád és a többi földmű­vesek jó eredményét, ők is jelent­keztek a közös aratásba 100 hektár­ral. Egy hektár kaszálása önkötöző­vel és a gabona keresztbe rakása a pénzügyi terv szerjnt 500 Kés-be ke­rül. 987 hektárból mostanáig learat­tak 700 hektárt és e hónap 8-ig az egész aratást befejez k. Még az ara­tás befejezése előtt elkezdik a csép­lést és a gabonát rögtön a cséplő­géptől fogják beszállítani. Némelyik zsírosparasztnak. — ahogy a föld­művesek mondják — nem ízlik a közös aratás. így például Duray Mihály és Gusztáv fia 22 hektáron gazdálkodnak, amiből 14 hektár a vetés. Habár a határban az aratás már a végéhez közeledik, ők még meg sem kezdték. A gabonát igy ki­teszik annak a veszélynek, hogy a szem k pereg és így nagy károkat okozhatnak a közellátásnak. A föld­művesek ugyan azt mondják, hogy ezt nem engedik meg és a kul&kok­nak a gabonáját az ötéves tervről szóló rendelet értelmében learatják. A közös munka Patán Ú1 tagokat szerzett az EFSz-nek. Itt június 26-án kezdték ünnepélyesen az ara­tást de a gépeket itt sem használ­ták ki, ennek ellenére az aratást — a jó szervezésnek köszönhetve — július 6-ig befejezik. Már a cséplést is megkezdték, habár a földeken még folyik az aratás és a hordás. A közös aratás eredményei már sok földművest meggyőztek és napról­napra új tagok jelentkeznek az Egy­séges Földműves Szövetkezetben Igy szórakoznak a szovjet dolgozók A leningrádi Kirov-gyár dolgozói I minden hét végén megelégedéssel te­kinthetnek vissza a munkahét ered­ményeire. Nincs olyan hét hogy a Kirov-gyári munkások ne érnének el valamilyen újabb termelési sikert. A munkaverseny kiválóinak falitáblá­jára minden héten újabb és újabb nevek kerülnek fel. Egyik héten például vastag betűk­kel jegyezték fel Szinyajev olvasztár nevét, aki az olvasztási időt két órá­val rövidítette meg. Itt szerepel egy sztahanovista munkásleány, Noviko­va neve is, aki a traktorműhelyben dolgozik és speciális szerszámgépén egyszerre hat alkatrész megmunká­lását végzi. Ujabbak még Vijlajev, Petuhov és Petapov nevei. Mindhár­man nagy mértékben túlteljesítették a normát és selejtmentesen dolgoz­tak. Véget ért hót a munkahét, elérke­zett a szünnap, a jól megérdemelt pihenés napja. Vájjon mivel töltik vasárnapjaikat a Kirov-gyár dolgo­zói? Igen sokan felkeresik a gyár kultúrházát, megnézik az új, színes filmet, vagy előadásokat hallgatnak, betérnek a könyvtárba, hogy meg­nézzék, milyen új könyvek érkeztek. A szünnapon a gyár dolgozói kö­zül 1400-an a Drámai Nagy Színház­ba mennek és a „Titkos háború" cí­mű darabot nézik meg. Mások a Gor­kij Kultúrpalota társulatának ven­dégjátékát, a „Szabad szél" című operettet nézik végig. A dolgozók gyermekei közül a legtöbben cirkusz­ba mennek. Vasárnap reggel korán gyülekeznek a kirándulók. A turbina-műhely dolgozóinak egy csoportja kirándul a petropavlovszk; erdőbe. Egy másik csoport múzeumlátogatásra készül a Haditengerészeti Múzeumba, a for­mázóműhelv dolgozóinak egy cso­portja pedig a Néprajzi múzeum ki­állítását tekinti meg. Este zsúfolt a gyár hatalmas kul­túrháza. Az üzemi kultúrcsoportok szórakoztatják immkástérsaikat. Vessünk most egy pillantást Moszk­vára, Vasárnap este a Szovjetúnió fővárosiában a Kaucsuk-gyár üzemi klubj'ának hatalmas épülete ugyan­olyan fényárban úszik, mint a le­ningrádi Kirov-gyár kultúrháza. A Kaucsuk-gyár klubjában ma a gyár fiataljai találkoznak a leningrádi írókkal. Itt van V. Panova, V. Sza­janovij, G. Mirosnyicsenko és még több leningrádi iró és költő. A kom­szomolisták előtt a meghívott lenin­grádi írók és költők szemelvényeket és részleteket olvasnak fel köny­veikből és ismertetik készülő mű­veiket. Azután megkezdődik a ter­mékeny vita. A kérdések ziáporoznak az írók felé és az íróknak minden kérdésre válaszolniok kell. Az irodalmi megbeszélés után a Kaucsuk-üzem ifjúsági szimfonikus zenekara hangversenyt ad. Csejkov­szkij, Glinka és más szerzők műveit adja elő a zenekar. Az előadás végeztével a fiatalság nem széled szét. Az előcsarnokban már együtt ül a tánczenekar. Alig hangzanak el a keringő első ütemei, máris egymás mellett forognak a tán­cospárok. Az idő gyorsan múlik, de a táncoló ifjúság a késő éjszakai órákig együttmarad. bek között a következőket hangsúlyoz­ta. Cirill és Metód a béke gondolatát hozták hazánkba. Szertartásaikat ó-szláv nyelven végezték, a nép tehát értette őket. Éppen ezért került ösz­szeütközésbe a római pápasággal a két hittérítő. Közelférkőztek a néphez s a népet a túlvilági élettel kapcsolatban bő információval látták el. Törődtek azonban azzal is, hogy az elnyomott népnek már e világon is nyújtsanak valamit. Ezért egyúttal a kultúra ter­jesztéséből is kivették részüket. Cirill és Metód eme tettei révén Velehrad ma egy nagyon szép szimbólum. Ma azanban az akkori kezdetleges fokon álló vezető réteg helyett az imperia­lista államok és az ő ügyüket szolgáló Vatikán hajt végre támadást mind­azok ellen, akik a nép ügyét akarják szolgálni, mint valamikor Cirill és Me. tód. Pénzügyi érdekektől hajtva rá­erőszakolják akaratukat a kormányok­ra, evangéliumuk a könyörtelen ki. zsákmányolás a dolgozó nép millióinak izzadsága és vére árán. Fegyverük ma nem kard, mint Cirill ellenségeié, ha­nem baktériumbomba és atombomba. Ezek a mai urak a háború elkerülhetet. lenségéről beszélnek. A Vatikánnak a kapitalisták szolgálatában álló urai tá­vol állnak a néptől és csak üres jel­szavakat hirdetnek. Cirill és Metód az igazságos hitet annakidején keletről hozták. Mennyire hasonló a mai helyzet az akkorihoz! Egy igazságos társadalmi rend törvé­nyei ma is keletről, a szocializmus ha­zájából, a Szovjetúnióból kerültek hoz­zánk. Innen került hozzánk az embe­riesség evangéliuma, a szociális igazság gondolata, amely megszünteti mind­azt. ami nem korszerű és új szebb éle. tet ígér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom