Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-30 / 173. szám, vasárnap

Önkéntes műszak a koreai árvák javára A füleki Kovcsmalt alkalmazottai, látván a szabadságát és független­ségét védő koreai nép áldozatait, el­határozták, hogy önkéntes műszakot dolgpznak az amerikai imperialisták bombáinak áldozatul esett korea ak hátramaradottainak javára. Egyide­jűleg felhívják az ország valamennyi üzemét, fogadják el ez t a felhívást. Tudatában vagyunk annak, írják, hogy a szabadságát és függetlensé­gét védő koreai nép fegyvert kény­szerűit fogni, hogy szabadságát meg­tarthassa és hazájából az imperialis­ta támadókat és háborús uszítókat kikergesse, akik oda küldték zsol­dosaikat, hogy a békeszerető koreai népet elpusztítsák és szabadságát el­rabolják. Az amerikai repülőgépek nap-nap után bombázzák a városokat és fal­vakat, öldösik az ártatlan nőket és gyermekeket. De a koreai nép szi­lárd akaratát, amely nem akar sem­mi mást, csak szabadságot, nem tud­ják megtörni. Hogy legalább részben enyhítsük Korea népének az amerikai bombá­UJSZO 1950 július 30 z ássa] okozott rettenetes kárait, el­határoztuk, hogy az önkéntes vál­táson végzett munka tiszta jövedel­mét elküldjük a koreai áldozatok hozzátartozóinak Egyidejűleg a Béke Hívei kon­gresszusának tiszteletére a követke­ző kötelezettségeket vállaljuk: 1. A tervet az év végéig 105%-ra teljesítjük. 2. A termelékenységet az év végéig szintén 105%-ra fokoz­zuk. 3. Az üzemi vándormozival 30 községben bemutatjuk azokat a fil­meket, amelyek a föld szövetkezeti megműveléséről és az EFSz meg­szervezéséről szólnak. 4. A Béke Hívei kongresszusáig minden normát megszilárdítunk. 5. Önkéntes brigádokat szervezünk az Egységes Tornaszövetség Üzemi csoportja uszodájának kiépítésére, amelyen összesen habezer órát fo­gunk dolgozni. Hisszük, hogy ezt a felhívást az ország minden üzeme elfogadja, mert nemes ügyről van sző: segíteni az imperialista bombázás áldozatain. A gabonafelvásárlás jó eredményei a nyitrai és besztercebányai kerületben A terményfelvásárlás eredményei napról napra bizonyítják kis- és kö­zépparasztjaink odaadását népi de­mokratikus Köztársaságunk iránt, Ezt részint manifesztációs beszolgáltatá­sok útján, részint pedig beszolgálta­tási kötelezettségük túlteljesítése for­májában bizonyítják. A Földműves Rakt'érszöve tkezet sajtóosztályának jelentése szerint a povaiskábystricai járás sem akar háttérben maradni. Vrtižer községben ideiglenes raktárt létesítettek, ahová a gazdák' elhelye­zik fölösleges terményeiket. Jelentik, hogy július 29-re kicsépelték és be­szolgáltatták a kontingenst. A ter­ménybe szolgáltatást már a járás 15 községe megkezdte. Manifesztációs beszolgáltatásra készül Drienove, Plevnik, Vrtižer, Orlove, Sebesfano­viá, Okrulk és Upohlav község. Ügyancsak' szép tervteljesítésről számol be a myjavai Földműves Rak­társzöve tkezet is. Sajnálatos azonban, hogy a fent­említett szép kötelezettségteljesítés­sel ellentétben előfordulnak még itt­ott rossz példák is. Igy például a vadovcei Földműves Rak t ár szövet­kezetbe Puskár Mátyás és Belák Ist­ván spekuláló zsírosparasztok zsizsi­kes tavalyi termést szolgáltattak be. A nyitrai kerületben nagyon hat­hatósan segít a Földműves Raktár­szövetkezeteknek a kerületi szövet­kezeti üzem alkalmazottainak bri­gádja. A brigád tagjai megyőző agi­tációs tevékenységet folytatnak a földművesek között arról, milyen elő­nyökkel jár a termény közvetlen be­szolgáltatása a cséplőgéptől a rak­tárba. Ez a propaganda-akció nagy sikerrel jár. A nyitrai kerületben is eljárást indítanak az olyan zsírospa­rasztok ellen, akik spekulációs üzér­kedési célokból vonakodnak teljesí­teni kötelességeiket, A besztercebányai kerületben az Ipolysági járás tartja a vándorzász­lót és azt jelenti, hogy a terményfel­vásárlás jól halad annak dacára, hogy a reakciós elemek a2zal ijeszt­gették a lelkiismeretes földművese­ket, hogy nem fizetik meg nekik a beszolgáltatott terményt. Az ipoly­sági járásban, ahol a múltban az ara­tás 18—20 napig tartott, idén 12 nap alatt befejeződött. Néhány nap múl­va már a cséplés is befejezést nyer. A termény ünnepélyes beszolgáltatá­sát Dudince, Sudovce és Ipelské Ula­ny községek tervezik. A losonci járásban lévő Točnica és tornaijai járásban lévő Gemer község a napokban nagy ünnepségek színhelye volt. Ezek a községek az aratás közös és sikeres végrehajtá­sáért megkapták a járási vándor­zászlót és meg kell jegyeznünk, hogy már a cséplésben és a beszolgálta­tásban is figyelemreméltó eredmé­nyeket értek el. A toénicad EFSz már a következő évre szerződést kötött a losonci állami gépállomással. A szerződés az idei tarlószántiással kez­dődik és a jövő évi csépléssel ér véget. Az állami gépállomások mun­káját részben természetbeni szolgál­tatásokkal, részben pedig pénzzel fogják jutalmazni. Köbölkút és, az ottani EFSz a leg­jobbak közé tartozik, amit az a tény is bizonyít, hogy amikor az SzKP IX. kongresszusi határozatai megvaló­sításáról volt szó, a község kötele­zettséget vállalt, hogy augusztus 10-ig a tarlószántást is befejezik. A gépek irianti nagy érdeklődés folytán a terv kivitele nehézségekbe ütközött. Mi­után azonban a köbölkúti állami gépállomás éjjel is dolgozott, a köz­ség átküzdötet magát a kezdet nehéz­ségein és ma az a helyzet, hogy a tarlósaántást még előbb — július vé­géig — befejezik. A köbölkúti szö­vetkezeti tagok már e hét elején megkezdték a tarlótakarményok ve­tését, ami biztosítja nemcsak a jobb téli takarmányozási viszonyokat, ha­I nem a jobb tejellátást is. A tarló­I szántás folyamán Köbölkúton fel­i szántották az összes mezsgyéket is. Mister Johnson földrajza Az Egyesült Államok vezető körei azon fáradoznak, hogy bebizonyítsák az amerikai népnek, — azért van szükség az őrült fegyverkezésre és azért kell mind nagyobb terheket vi­selni az Egyesült Államok népének — mert szükség van az Egyesült Államok védelmének biztosítására. Nemrégiben az Egyesült Államok honvédelmi minisztere egy beszédé­ben azt is megmagyarázta, hogy mit értenek az amerikai imperialisták az Egyesült Államok védelme alatt. Mister Johnson a szenátus kül­ügyi bizottságának egyik ülésén fel­szólalt annak a kormányjavaslatnak érdekében, mely szerint 1250 millió dollárt kellene költen: a csatlósál­lamok felfegyverzésére, A beszéd­ben Johnson azt erősitgetre, hogy az Egyesült Államok biztonsága közvet­lenül ezeknek az országoknak kato­nai megerősítésétől függ. Ezekhez az országokhoz sorolta többek között Görögországot, Iránt és Koreát. A amerikaiak, a hitlerista hódí­tókhoz hasonlóan akarják megvál­toztatni a világ földrajzát. Azt azon­ban nehezen tudják majd bemagya­rázni még a legkisebb amerikai is­kolásgyermeknek is, hogy ezek az országok Amerika határán feksze­nek tehát katonai megerősítésük az Egyesült Államok biztonsága szem­pontjából fontos. Az „atomkövet" sötét mesterkedései Truman elnöknek jónéhány „utazó" követ áll rendelkezésére. Köztük Har­rimann, akí a „Marshall-terv"-ben Jessup, aki a Délkelet-Ázsiával kap­csolatos kérdésekben és Lilienthal, az atomenergia amerikai belföldi ellenőrző bizottságának volt az elnöke, aki atombombában „utazik". Ez utóbbi „atomkövet" már hetek óta Párizsban tartózkodik. Aligha té­telezhető fel, hogy békés turista len­ne, annál is inkább, mert Joliot Curiet, a legnagyobb francia tudóst állásából éop"n néhány nappal azután bocsátot­ták el, hogy Lilienthal Párizsba érke­zett. Most már az is kiderült, hogy az „atomdiplomata" az atomenergia franfciaorszlági főbiztosságának újjá)­szervezésére jött Franciaországba s azt úgy akarja átszervezni, hogy az teljes egészében az amerikaiak gyám­sága alá rendelje. Arról van szó. hogy ezt a főbiztosságot épp úgy amerikanizálják, mint a francia had­sereget, — melynek legfőbb irányító­ja Bradley tábornok lett, vagy a franciaországi ipart, amely Harrimann irányítása alá került. A koreai néphadsereg főparancsnoksága jelenti: A koreai néphadsereg felszabadította Josu kikötővárost Az emerikai katonai körök elismerik, hogy koreában a helyzet válságos - írja a Paris Presse newyorki tudósítója A koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti július 27-én reggel: A néphadsereg csapatai az arcvo­nal valamennyi porrtj'án folytatják támadásukat. A visszavonuló ameri kai és Li-Szin-Man-féle csapatok mindenütt megsemmisítik és felgyújt­ják a lakóházakat, a kulturális in­tézményeket és gyilkolják a lakos­ságot. A Dél- és Észak-Kenszan tar­tományokban tevékenykedő partizán­alakulatok támogatják a néphadse­reg alakulatainak támadását, közle­kedési eszközöket semmisítenek meg az ellenség hátában és egyre fokoz­zák tevékenységüket. , A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadserege főparancsnok­ságának 27-i esti jelentése: A néphadsereg alakulatai vala­mennyi fronton folytatva támadásu­kat, előrenyomulnak dél felé. Július 26-án, a néphadseregnek Dél-Csolla tartományban támadó alakulatai fel­szabadították Szuncson (Dziuntan) városát. Az ellenség fontos védelmi csomópontját, valamint Josu (Rjo­szu) kikötőt. A Szuncson és Josu fel­szabadításáért vívott harcokban a néphadsereg alakulatai foglyokat és nagy hadizsákmányt ejtetetk. A Josu felszabadításáért vívott harcokban különösein a néphadsereg tüzérségi alakulatai tűntek ki. New Yorkból jelenti a TASZSZ: Koreából és Tokióból származó saj­tójelentéseik rámutatnak, hogy az (észalrkoreai hadsereg Puszan (Fu­szan) irányában nyomul előre. Az Associated Pross tudósítójának jelentése szerint az északikoreai had­sereg továbbra is nyomási gyakorol a Jondongból (Eido) visszavonuló amerikaiak jobbszárnya ellen és éj­szakai támadást kezdett az amerikaiak balszárnya ellen. Ennek következté­ben az amerikai első gépesített lo­vassági hadosztályt váratlan táma­dás érte. Ezért felül kellett vizsgál­ná az amerikai védelmi tervet és az amerikaiakat távolabbra kellett visz­szavonni, hogy új védimi állásokat építsenek ki. A Reuter haditudósí tója jelenti Mac­Arthur főhadiszállásáról: Az északkoreai erők nyomása to­vább folytatódott az arcvonal egész hosszában. Az északkoreaiak átcso­portosításokat hajtanak végre, hogy újabb egybehangolt rohamot indítsa­nak az amerikai és délkoreai állások ellen. A jondongi arcvonal középső szakaszán az északkoreai egységek előnyomulnak és az előnyomulást az amerikai tüzérség pergötüze sem tud­ja megakadályozni. „Az északkoreai ak — írja Ligonel Hudson, a Reu­ter-tudósító — gyalogsággal és pán­célosokkal a bal- és jobboldalon ki­mért ütésekkel fáradhatatlan ökölví­vóhoz hasonlóan mérik csapásaikat az amerikai és délkoreai csapatok­«< ra . Az északkoreai csapatok azon az útvonalon nyomulnak előre, amely át­halad a félsziget gerincét alkotó hegyvonulaton Tegu és a délkeleti tengerparton fekvő Puszan utánpót­lási kikötő felé. Az erőteljes oszlo­pokban gyorsan előrehatoló északko­reai erők néhány helyen kikénysze­rítették az amerikai csapatok visz­szavonulását. Jondongtól 8 kilométerre észak­nyugatra az északkoreai gyorscsapa­tok átkaroló mozdulata elvágott egy amerikai köteléket, amelyet most re­pülőgépek látnak el utánpótlással. Az AFP jelenti: MacArthur szerdai hadijelentése közli: Az északkoreai erők továbbra is súlyos nyomást gyakoroltak a front egész szakaszán. A negyedik északkoreai hadosztály folytatta átkaroló mozdulatát a nyu­gati part mentén. A középső és ke­leti szakaszon az északkoreaiak nyo­mást fejtenek kd a keleti parton fek­vő Jongszan, Csongszan és Pongvang hegység ellen. Az AFP jelenti: Légi megfigyelők jelentése szerint hár&m északoreai oszlop hatolt be az amerikai vonalak belsejébe Jon­dong vidékén. Három irányban előrehaladva, ezek a csapatok a jobbszárnyon elszige­telték az 1. gépesített lovassági had­osztályt a 25. hadosztály elemeitől. Ezután bekerítő mozdulatba kezdtek az arcvonal szélén, hogy hátbatámad­janak két másik amerkai egységet. A hivatalos közlemény azt állította, hogy „semmi teret nem vesztettünk", légi megfigyelők szerint azonban a néphadsereg a balszárnyon átkelt a hegyeken és arra törekszik, hogy el­vágja az utat az I. lovassági hadosz­tály mögött. A néphadsereg elfoglalta Dél-Korea háromnegyedét Az amerikai hadügyminisztériumban komor borúlátás uralkodik Az amerikai hadügyminisztérium­ban Koreával kapcsolatban komor borúlátás uralkodik — jelenti Louis Foy, a Paris Presse newyorki tudó­sítója. Az amerikai katonai körök — írja — elismerik, hogy Koreában a helyzet válságos. Az amerikaiaknak, hátukkal a tengerhez szorítva, min­den áron tartaniok kellene Puszan kikötőjét és &7? utolsó 150 kilométer hosszú és 100 kilométer hosszú földsá­vot, különben a tengerbe szorítják őket. A hadügyminisztériumban ború­látás vált úrrá. Egy hónaipi harc so­rán a néphadsereg Dél-Korea három­negyedét elfoglalta és az amerikai ellentámadás még most sincs készen. A tudósító ezután hangoztatja, hogy az ifjú amerikaiak kevés ked­vet mutatnak a bevonulásra és a legújabb hivatalos számadatok szerint a newyorki hadkötelesek­nek csaknem 25 százaléka nem fe­lelt a behívóra. . Beismerésekkel teli jelentéseket küldenek a koreai arcvonalról az amerikai haditudósítók is. Jack Ja­mes, az UP tudósítója, rendkívül borúlátó sürgönyében megállapítja, hogy az amerikaiak mindenütt en­gednek a „koreaiak s ZJ ám beli fölényé­nek". „Ugy látszik — irja szomorú­an a tudósító —, hogy a kommunisták száma abban az arányban nő, ahogy előrehaladnak az országban." Quentin Popé, a Chicago Tribúne tudósítója azt is megmondja, miből szerelik fel az újoncokat: a néphadsereg hatalmas mennyisé­gű amerikai hadianyagot zsákmá­nyolt. Különösen sok nehéz hadianyagot, például tüzérségi nehéz ütegeket, amelyekkel most az amerikai álláso­kat lövik. Ralph Teatsorth, az United Press tudósítója beismeri, hogy az ameri­kaiak teljesen elveszítik fejüket a ve­lük szemben egységesen ellenséges lakosság között. Az amerikai kato­naság — írja —, hogy felvehesse a küzdelmet a partizánokkal, hat órát ad a parasztoknak lakóhelyük elha­gyására. Hat óra eltelte után már nem is tesznek fel kérdéseket azok­nak a parasztoknak, akiket észre­vesznek. egyszerűen lőnek rájuk. A Liberation foglalkozik azzal a „meleg" fogadtatással, amelyben a ko­reai partizánok részesítik a beözön­lő amerikai katonákat s megállapít­ja, hogy az amerikai beözönlők az ENSz kék zászlói alatt mindennap rémtetteket követnek el a polgári la­kosság ellen: A koreai nép szemében az amerikai „felszabadítók" nem má­sok, mint gyűlölt betolakodók A néphadseregről viszont kiderült, hogy a függetlenségre, egységre és szociális haladásra törekvő egész nép egyhangú óhajának megtestesítői. Koreában a nép félreérthetetlen magatartásával már leszavazott. A koreai partizánok tevékenységé­vel, e csodálatos népszavazással szem ben ki merné még azt mondani, hogy Koreában az amerikaiak a „szabad világot" védelmezik? — kérdezi a lap. A partizán-csapatok néhány mérföldnyire állnak Puszantól MacArthur csütörtökön megérke­zett koreai amerikai főhadiszállás­ra Megérkezésekor kijelentette: még sokkal nehezebb csaták várhatók. A londoni Daily Telegraphban Martin altábornagy a koreai helyzet­tel foglalkozva hangsúlyozza, hogy a bizakodó hangú tokiói jelentések ellenére nem javult az amerikaiak helyzete Koreában. Az amerikaiak minden ellenállá­sát drágán megfizetett visszavonu­lás követi és nem tudják vesztesé­geiket pótolni. A gyorsan erősödő partizáncsapatok már csak néhány mérföldnyire áll­nak Puszantól. A 4. északkoreai had­osztály bámulatos gyorsasággal tör előre az amerikai balszárny körül. Két nap alatt 50 mérföldet haladt és óriási amerikai benzinkészleteket zsákmányolt. Az amerikaiak terrorbombázása megszilárdít­ja a koreai nép ellenállását Az Uj Kína hírügynökség külön­tudósítója írja: Az amerikaiak terrorbombázással igyekeznek ellensúlyozni a földön el­szenvedett vereségeket. Az amerikai légibanditák nem válogatósak. Gépfegyvereiket ráirányítják a me­zőn dolgozó parasztokra, ökrössze­kerekre, sőt a falusi utakon haladó gyalogosokra is. Az amerikaiak bombázása és gép­puskázása azonban nem félemlíti meg a népet, sőt megszilárdítja az ellenállást. Hajcsu, ez a kis város ebből a szempontból jellemző példa. A háború kezdete óta nem múlt el nap bombatámadás nélkül, sőt sok­szor naponta két bombatámadás is volt. A város lakói azonban nyugod­tan végzik munkájukat. Az amerikai légitámadások válhatnak még heve­sebbé, de az eredményük csak az lesz, hogy az önkéntesek száma meg­fcétszereződük és megháromszorozó­dik. A koreai népnek ez amerikai im­perialistákkal szemben érzett határ­talan gyűlöletét és a hős koreai nép­hadsereg iránti határtalan odaadá­sát bizonyítja, hogy Ham Kjung tar­tományban egyik gyár kétezer ifjú­munkása elhatározta a túlórákért és a vasárnapi munkáért kapott fizetést egy repülőgép építésére fordítják, amely a „Népi Ifjúság" nevet viseli. A tartomány más gyárainak ifjú dol­gozói is hasonló határozatot fogad­tak el. A szöuli rádió jelentése szerint az úgynevezett „délkoreai nemzetgyű­lés" 48 tagja nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben hangoztatja, hogy az áruló „nemzetgyűlés" és a „Li-Szin­Man hatalom összeomlott. „Az ame­rikai imperialisták — folytatódik a nyilatkozat — barbár módon bom­bázzák őseink verejtékével épült vá­rosainkat és falvainkat. Nők, gyer­mekek és aggastyánok vére folyik. Mi szakítottunk a liszinmaní bandákkal és az áruló „nemzetgyűléssel" és át­álltunk a haza és a nép oldalára, amely a liszinmaní bandák és az amerikai imperialisták ellen harcol. Csak egy hatalom van: a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság hatal­ma. Álljatok a haza, a nép és a Népi Demokratikus Köztársaság old^'á ra!" A HOLLAND KATONÁK NEM AKARNAK KOREÁBA MENNI A népek ellenállása miatt nag\ n hézségekbe ütközik az amerikai tá­madóknak az a kísérlete, hogy a ko­reai nép ellen indított rablóháború jukban más népeket használjanak fel ágyútöltelékül. Az AFP hírszolgálat: iroda jelentése szerint az indonéziai holland katonaság főparancsnoka ki jelentette: az Indonéziában állomá­sozó holland szárazföldi katonaság egyetlen alakulatát sem küldik Ko­re.'ba. ..Még ha a holland kormán­— hangoztatta a főparancsnok —k : vánná is szárazföldi katonaság kü! dését Koreába, akkor sem teljesít hetnénk ezt a kívánságot, mert a ka­tonák nem akarnak Koreába menni. A holland katonák csak egy dolgot akarnak: visszatérni Hollandiába."

Next

/
Oldalképek
Tartalom