Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-28 / 171. szám, péntek

yj sjg fl füleki Drevoindustria dolgozói az élmunkásmozgalomról és a szocialista többtermelésröl (V. I.) A füleki Drevoindustria dolgozói is megértették az élmun­munkásmozgalom és a kötelezettség­vállalások jeler»iségét. Ezt bizonyít­ja az is, hogy az üzemnek jelenleg 135 élmunkása van és ez a szám egy­re emelkedik. Az üzem munkásai er­ről a nekik oly fontos élmunkásmoz­galomról, a normákról, a többterme­lésről a maguk egyszerű módján nyi­latkoznak. Ezek a nyilatkozatok vi­lágosan bizonyítják dolgozóink érett­ségét és szocialista öntudatát. Serfőző Imre a kerékgyártó-üzem­ben dolgozik és nemrég kapta meg az élmunkáskönyvet is. Erről ezeket mondja: — Az, hogy nekem ítélték az él­munkáskönyvecskét, arra ösztönöz engem, hogy még magasabbra emel­jem teljesítményemet, hogy ezzel szeretett hazánk felvirágzását és az ötéves terv mielőbbi befejezését si­keresen elősegítsem. Meg vagyok győződve arról, hogy az én többter­melésem elősegíti a hős koreai test­véreknek győzelmes harcát az ame­rikai betolakodók ellen. Szükséges, hogy mi, dolgozók, mindnyájan anyagi erőnkhöz mérten segítsük az ő harcukat, nehogy úgy járjanak, mint a görög testvérek. Én ennek ér­dekében elhatároztam, hogy a normá­mat megszilárdítom és munkatelje­sítményemet 185 százaléktól 200 szá­zalékra emelem. Munkámban én már hosszú ideje magánversenyben va­gyok, amit úgy érek el, ha egy bi­zonyos munkadarabot bizonyos idő alatt megcsinálok, akkor a következő esetben a munkaidőt megrövidítem. Vannak olyan folyamatok, melyek­nek elvégzéséhez két ember kell, de én módosítással egyedül elvégzem. A selejtet nem ismerem. Ugyancsak elhatároztam, hogy munkamódszere­met átadom két munkástársamnak, hogy elősegítsem, hogy ők is élmun­kások lehessenek. Ferencz István élmunkás arról nyi­latkozik, hogy mit érzett ő, mikor a munkaversenybe belekezdett. — Mikor 1950 február 1-én meg­kezdtük a munkaversenyt, az az ér Hi zésem támadt, hogy mi, munkások, most a saját jobb jövőnket építjük. Én a februári 105 százalékról június­ban már 240 százalékra ugrottam. Ezért kaptam az élmunkáskönyvet is. Amikor megtudtam, hogy az élmun­kás tagja lehet a Pártnak, azonnal kérvényeztem, hogy vegyenek fel, mert én a szocializmust akarom épí­teni. Jelenleg egyik munkástársa­mat magam mellé vettem, hogy meg­tanítsam úgy dolgozni, ahogy én dol­gozom. Megmagyaráztam neki, ho­gyan kell többet termelni, hogy ő is építhesse a szocializmust. Tudom, hogy az élmunkás ,aki a békét véd:, erős láncszem népi demokráciánk­ban. • Kovács J'ános és Gáka Béla elvtár­sak is élmunkások és munkamódszer rüket átadják dolgozó társaiknak, hogy más is építhesse a szocializ­must, mint mondják. Kovács János egy héttel ezelőtt 5 százalékkal szi­lárdította normáját. Erről így nyi­latkozik: — A normám szilárdításával is meg akarom mutatni többi munkás­társaimnak, hogy méltó harcos* aka-' rok lenni a szocializmus építésének. Lőrinc Valéria élmunkásnö véd­nökséget vállal egvik munkatársa fe­lett: | — Én, Lőrinc Valéria, védnökséget vállaltam Varga Gyula munkástársam felett és őt mindenben segítem, hogy elnyerhesse az élmunkás címet — mondja. Ezek a példák is bizonyítják, hogy a füleki Drevoindustria dolgozói te­vékenyen résztv'esznek üzemükben a szocializmus építésében a maguk munkaszakaszán és harcos öntudat­tal azon vannak, hogy az ötéves terv mielőbb befejeződjön és sikerre ve­I zessen. sftanak. A terv megvalósítása harci feladat abban az ertelemben is, hogy megmutatja Nyugat-Német­ország lakosságának azt a szöges ellentétet, mely az imperialisták ál­tal elszakított és gyarmatosítót te­rület és a Német Demokratikus Köztársaság fejlődése között fenn­áll. A terv teljesítése ellenállhatat­lan vonzóerőt gyakorol Nyugat­Németország lakosságára - példát mutat és erőt ad neki az előtte álló nagy ellenállási küzdelemhez. Bármennyire különbözők a béké­ért, az egységes, demokratikus Né­metországért folyó harc formái Né­metország két részében, mind a Né­met Demokratikus Köztársaságban, mind Nyugat-Németországban is e harc sikerének feltétele az újtípusú Párt megszervezése. Ezért szerepelt a kongresszus napirendjén a Párt meg­felelő átépítésének és fejlesztésének kérdése. És itt is nemcsak a Német Szocialista Egységpártról, de a Né­met Kommunista Pártról is szó volt. A Párt — mondotta Pieck elvtárs — „csak akkor fogja tudni eredménye­sen megoldani hatalmas politikai és gazdasági feladatait, ha eléggé erős lesz ideológiailig s szervezetileg és ha sikerül az új, nehéz feladatoknak megfeleleöen átállítania munkáját" A Német Szocialista Egységpárt úgy lesz újtípusú párt, hogy megszilár­dítja egységét, harcol a szociálde­mokratizmus maradványai ellen, a Schumacher-párti, a trockista és ti­toista an "jol-amerikai ügynökök el­len, ha azok soraiba befurakodnak. Ezért fokoznia kell éberségét, véde denie kell a Párt sorainak tisztasá­gát. A Párt újtípusú párttá való feilesztésének érdekében meg kell ja­vítani a szociális összetételét és ma­gasabb színvonalra emelnie a mar­xista-leninista oktatást és nevelést A kongresszus a Párt újtípusú párttá való fejlesztésére megfelelő új szervezeti szabályzatot fogadott el. Olyan pártnak a szervezeti szabály­zata ez, amely vezetni hivatott a német nép történelmi harcát demok­ratikus nemzeti egységéért és az európai béke biztosításáért. Olyan pártról van szó, amelynek munkája, sikerei nemcsak a német nép szebb jövöjét biztosítják, de nagy mérték­ben Európa békéjét is. Ezért ennek a kongresszusnak jelentősége messze túlnő Németország határain. Közvet­lenül érinti és érdekli az európai or­szágok munkásosztályát, a béketábor összes népeit. Ezért vett részt a kongresszuson 25 testvérpárt küldött­sége, élükön a szovjet küldöttséggel. Suszlov elvtárs, a Bolsevik Párt Köz. ponti Bizottságának titkára, felszóla­lásában kiemelte, hogy „Németor­szág és a Szovjetúnió népeinek meg­szilárduló barátsága egyik legfonto­sabb nemzetközi jelentőségű ténye­ző a békéért vívott harcban, amely az egész világon megerősíti a béke ügyét és az angol-amerikai imperia­listák alattomos terveire súlyos csa­pást mér." A kongresszuson elhangzott beszá­molókból és felszólalásokból nagy bizalom és remény áradt. A Német Szocialista Egységpárt, amely a Német Demokratikus Köztársaság rövid életében már kimagasló ered­ményeket ért el — nemcsak a ter­melésben. a társadalmi és politikai élet átalakításában, de az emberek átalakításában is —, joggal bízik ab­ban. hogy meg fog felelni óriási fel­adatainak. Ezt a bizalmat táplálja benne annak a tudata is. hogy fel­tétlen helyes úton jár, mert a Bol­sevik Pártot tekinti mintaképének. ..A bolsevikok, Sztálinnal az élükön, mint a szikla, rendíthetetlenül állnak 3 háborús gyújtogatok kétségbeesett üzelmei közepette. Minden emberi tudást és emberi erőt megtestesítve, vezetik a harcot a békéért." A Német Szocialista Egységpárt és a Német Kommunista Párt szö­vetségesüknek tekintik az egész né­met népet, a háborús gyújtogatok és megmaradt fasiszták kivételével. Mert az. amit a Párt akar: a német egység és a béke, minden becsületes német ember legfőbb vágya. A né­metek tudják, hogy — mint a kon­gresszus kiáltványa mondja — „amit az amerikai rablók ma a koreai nép ellen elkövetnek, azt holnap Német­országban akarják megismételni..." „Harcolni kell Németország egysé­géért, mert amíg Németország szét­darabolása fennáll, amíg a német nép egyik részét az imperializmus gyarmati hadseregként képezi ki, tűzfészek lesz Európában." A német nép pedig nem akarja, hogy hazája tűzfészek legyen. Azt akarja, hogy kiérdemelt helye legyen a Szovjet­únió és a békés országok testvéri kö­zösségében és folyton növekvő erővel építhesse az új, boldog Németorszá­got. ANémet Szocialista Egységpárt III. kongresszusa megmutatta, hogy a Párt biztos lépésekkel halad elő­re, a helyes irányban. Megmutatta, hogy az általa vezetett Német Pe­folyton erősödő, szilárd demokratikus állam. Megmutatta: a nenu; i o. . ­zók el vannak szánva arra hogy im­pemialistaellenes harcban a nemzeti terület egészére kiterjesszék államu­kat. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben a béketábor minden or­szágának népei és az egész nemzet­közi munkásosztály a ma»a ryč~e'­mének tekinti a német denv^'r 5"ia sikereit és örömmel üdvözli a be-'ini kongresszus határozatait, melyek hoz­zájárulnak a némst demokrácia to­vábbi megszilárdításához és ezzel a béketábor további erősítéséhez. (A Szabad Nép július 26-i vezér­cikkéből.) 1950 július 28 A losonci járásban is befejeződött az aratás Az aratás ideiét 7—10 nappal megrövidítették a vándorzászlót Velká Ves kapta Az aratást a besztercbányai kerü­let déli járásaiban már majdnem mindenütt befejezték és már a csép­lési munkák is a végükhöz közeled­nek. A losonci járásban már e hó 21-én minden községben befejezték az aratást. Az aratással egyidöben végezték a cséplést és a gabona be­szolgáltatását is. Az első 26 mázsa gabonát e hó 22-én Jelšovce község földművesei egyenesen a cséplőgép­től szolgáltatták be a Földműves Raktárszövetkezet raktáraiba. A kö­zösen megszervezett munka követ­keztében az aratási munkákat a já­rásban átlag 7—10 nappal megrövi­dítették. A járás 73 községe közül 24-ben a földművesek az aratást kö­zösen végezték 3609 hektárnyi terü­leten. Veľká Vesen a közös aratási mun­kákba bekapcsolódtak az összes kis­és középföldmüvesek. Tavaly az ara­tási munkában átlag 210 munkaerő vett részt, azonban ebben az évben ugyanolyan'nagyságú területen csak 84 munkaerő dolgozott 6 csoportban. Hat önkötözögéppel az aratást 330 hektárnyi területen a tervezett 10 nap helyett 9 nap alatt végezték el s emellett kézikaszálást csak ífl'hek­táron végeztek. A terv szerint a csép­lést e hó 30-ig befejezik. A földmüveáek jól felkészültek a jövő évre. Kidolgozták a közös köz- ' ségi vetési tervet és most a tarló- : hántás alkalmával felszántják a mezsgyéket. Az aratás alatt további 10 földműves kérte felvételét az EFSz-be, úgyhogy most már az i egész község tagja az EFSz-nek, amely áttér a második típusra. A já­rás aratási versenyében az első he­lyet foglalják el és a faluban büsz­kén leng a vándorzászló s amint mondják, azt senkinek nem engedik át. Ezért igyekeznek a cséplést és a tarlóhántást is minél előbb befejezni. Jelšovce EFSz-ében, ahol a tíz fa­lusi gazdagon kívül a falu vala­mennyi lakosa tagja az EFSz-nek, áttérnek a második típusú EFSz-re. A közös aratási munkák során, ame­lyet 174 hektáron végeztek, a kis- és középföldmüvesek meggyőződtek ar­ról, milyen előnyöket jelent számuk­ra a közös gazdálkodás. 80 munka­erő 12 csoportban dolgozott. Egy önkötözögéppel és 5 marokszedo géppel az aratást 8 nap alatt befe­jezték, míg tavaly majdnem 3 hétig arattak. Egy cséplőgéppel csépelnek és e hó 27-ig kicsépelték az egész ga­bonát. A felvásárlási terv hatáideje előtt egy héttel. Črská Brezován a közös aratást a kis- és középföldmüvesek 202 hek­táron végezték. 100 munkaerő 8 cso­portban, 2 önkötözögéppel dolgozott. Jóllehet, az aratás idejét 10 napra tervezték, a gépek helyes beosztásá­val ezt az időt 6 napra lerövidítet­ték. Három cséplőgéppel csépelnek, mindjárt a szekerekről és a kicsépelt gabonát a cséplőgépektől az FRSz raktáraiba szálllítják. Gyorsan fo­lyik a munka és a kis- és középföld­müveseknek nem lesz gondjuk rá, hogy gabonájukat hová raktároz­zák. SÁTÁNI SZÉPSÉG Qené Glair filmje A karlovevary-i filmfesztiválon az elmúlt napokban René Clair, a világ­hírű francia filmrendező filmje; a „Satánj szépség" került bemutatásba. A közönség nagyon sokat várt ettől a filmtől, de sajnos, hiába. Clair a film tárgyát részben Goethe Fausztjából meríti. Fauszt professzor 50 éven keresztül hiába dolgozott az aranycsinálás problémáján. Nem se­gítettek neki ebben sem könyvei, sem alchimista műhelyének műsze­rei. A sátán követe, Mefisztó felajánl­ja neki segítségét. Fauszt ezt vissza­utasítja. De aztán mégis beleegyezik abba, hogy Mefisztó visszaadja neki fiatalságát, Mefisztó pedig magára ölti az öreg Fauszt alakját. Fauszt ki­lép a fiatalságnak, az örömnek életé­be. Szerelmes lesz egy gyönyörű ci­gánylányba, Margitba, aki neki ször­nyű sorsot jósol. Fauszt visszatér saját házába pén­zért, de itt őt nem ismerték fel, sőt azzal vádolták, hogy meggyilkolta a professzort. Együtt vándorol a cigányokkal. Később letartóztatják és bíróság elé állítják az állítólagos gyilkosság miatt. Az akasztófa alól Mefisztó menti meg, aki a bíróság előtt kije­lenti, hogy ő, már mint Fauszt él és hogy őt senki sem ölte meg. Ekkor a bíró és az ügyész Mefisz­tóban ráismertek az öreg profesz­szorra, aki éppen a munkájához tér vissza. így a megfiatalodott Fauszt vissza­nyeri szabadságát, de a nyomor to­vábbra is kínozza. Mefisztó minden­áron meg akarja szerezni Fauszt lel­két. Megtanítja, hogyan kell az ara­nyat csinálni. Ezért Fausztnak saját vérével kellene aláírnia, hogy halála után á lelkét átengedi az ördögnek. Az Öntudatos férfi ezt ismételten megtagadja. Ekkor Mefisztó csaláshoz folyamodik. Most kötelezettség nél­kül tanítja az aranygyártásra, jó hír­nevet szerez neki a magasabb körök­ben, ez uralkodó hercegnek mint legtehetségesebb diákját mutatja be, aki vele együtt halmozza a homokból előállított aranyat a királynő kincs­cárába. Mefisztó végül megszerzi a gyö­nyörű királykisasszony rokonszenvét Fausztnak. Fauszt már-már eléri a boldogságot, amikor Mefisztó sátáni gonoszságával visszataszítja öt a nyo­morba Fauszt már nem bírja a sze­génységet és aláírja a szerződést, amelyben eladja lelkét a sátánnak. Ettől kezdve Fausztot a szerelem és a dicsőség csúcspontján látjuk. Meddig tart ez még? Mi következik holnap? — kérdezi Fauszt. Mefisztó ekkor megmutatja neki sors* t az élet tükrében, amely boldogtalanságot tükröztet. Fauszt menekülni akar, otthagyja a fényt és sikerül, hogy ' visszamenjen szeretett Margitjához. Nem akar továbbra is a gyönyörök szolgálatában állni és nem akarja, hogy minden, ami nemes, arany ho­mokszemekké változzék. A nép fel­I lázad és Fauszt halálát követeli, aki ezeket a homokból készült hamis „arany"-akat verette. Mefisztó Fauszt alakjában Margit lelkét is próbálja megszerezni, de ez ügyesen lelep­lezi a nép előtt a gonosz szellemet, a sátánt. Mefisztó öngyilkosságot kö­vet el. Fauszt továbbra is megtartja fiatalságát és Margitjával együtt ván­dorol a megálmodott, gondtalan élet­ben. Ebben a filmben vannak olyan ké­pek, amelyeket egy kis jóakarattal be lehetne állítani a haladás szolgá­latába. A felület alatt ugyanis ne­mes törekvés van: törhetetlen ellen­állás a rosszal szemben, a népet nem megcsalni, a tudományt nem rossz célokra használni, az igazságot nem eltakarni, hanem az életet szeretni. Nem tudjuk azonban, mit jelent tulajdonképpen ez a film, vájjon a szellemekkél való játék, dráma, ope­rett vagy melodráma akar-e lenni. Clair Fauszt személyében talán F. Joliot Curiere, vagy Bernolra gon­dol, akik nem akarják a tudomány vívmányait az emberi sorsokkal ke­reskedőknek kiszolgáltatni? Nem tudjuk, mi értelme van an­nak, hogy Goethe Fausztját éppen ma látjuk menekülni a tudománnyal való visszaélés miatt a cigánykara­vánnal. Sajnálattal állapítjuk meg ezeket a hiányokat és sajnáljuk azokat, akik elé vezetőik ezt a filmet példa­ként állítják. Szeretnénk, ha ezek is belátnák velünk együtt, hogy ez a film csak sátán gyártotta arany, amely az élet első leheletére homokká változik. A i émet Szocialista Egységpárt I. kongresszusa A Német Szocialista Egységpárt IH. kongrcs.zusa hétfőn befejezte ötnapos tanácskozásait. A kongresz­szus ha­ta!mas munKát végzett: ki­dolgozta Németország belső és nem­zetköz helyzetének tudományos, marxiota-leninist elemzését; lemérte a két tábor harcának erőviszonyait a harc németországi szakaszán; megvizsgálta az ellenség állása t és a Párt saját erejét; felfedte hiá­nyosságait, megmutatta azok legyő­zésének útját és kijelölte a felada­tokat. A :ongresszus:n elhangzott be­sz'tl !ien azokban is, melyek­ben k'izv rle-.ül idézték, de azokban s, me! e :ben szószerint nem hivat­koztak rá — mint vörös fonaj hú­zódott végig* az a megvilágosító, biztató irányítás, melyet a Német Sz:cirl sta Egységpárt Sztálin elv­társ ďitóberi levelében kapott. A német kérdís sztálini megvilágítása tükröződik abban hogy a kongresz­sz'.is m nden kérdést össznémet vo­natkozásban vizsgált és ítélt meg. Ezárt a leszűrt tanulságok, a viták eredményei, a feladatck megoldá­sára kijelölt útmutatások nemcsak a Német Szocialista Egységpárt számára, hanem a nyugatnémet­ország Német Kommunista Párt sz* írtra is érvényesek. A kongresszus legfontosabb napi­rendi p:ntja a békéért való harc tovább taktikájának« kidolgozása volt. De a békéért való harc Né­met szóban elsősorban a német egyséért való harcot jelenti A német nép éppen azzal harcol az európai béke biztosításáéit, hogy kivívja nemzeti egységét, ezzel fel­l számolja az angol-amerikai impe­rialisták nyugatnémetországi bázi­sát, ezt a tűzfészket Európa szívé­ben. Világos hogy ez a harc nem vívható meg csupán kelet felől, nem lehet egyedül a Német Szoc a­list Egységpárt és a Német Demo­kratikus Köztársaság harca, hanem csak Nyugat-Németország lakossá­gának a Német Kommunista Párt által vezetett imperialistaellenes küzdelmével közösen vívhatja ki a győzelmet. Míg Nyugat-Németországban a Pártnak erre a célra meg keli szer­veznie a Nemzeti Front harcának új fázisát, az aktív ellenállási tö­megmozgalmat, Kelet-Németország­N ban a Párt a német egységért és a békéért való harcot az új német állam gazdasági pol tikai erősíté­sével fokozza. Ezért mondotta nagy beszámolójában Ulbricht elvtárs, hogy az új ötéves terv az egységes, haladó, békés Németország meg­teremtésére irányuló harc nagv ter­ve. Az ötéves terv megkétszerezi a Német Demokratikus Köztársa­ság iparának termelését, újjáépíti a háború alatt szétrombolt városokat jólétre segiti a földreform alapján létesült parasztgazdaságok száz­ezreit, kultúrát tanulási, fejlődési í lehetőséget nyújt a német dolgozók millióinak. Az ötéves terv minden részében a Szovjetúnióval és a népi demokráciákkal való együttműkö­désre épült fel. A német nép saját erőfeszítései mellett messzemenően ! támaszkodik arra a baráti támoga­tásra, melyet a béke táborának többi országaitól kap és amelyet már jelentős szerződések is bizto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom