Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-27 / 170. szám, csütörtök

- UJ SM Helyzetkép a királyhelmeci járásból 1950 július 29 lö SZ0 7 Amikor az EFSz munkáját és mű­ködését akarjuk vázolni, nem szabad megfeledkezni, hogyan nézett ki a ki­rályhelmeci járás pár hónappal ez­előtt. A mélyen begyökeresedett bur­zsoá-nacionalizmus miatt itt az osz­tályharc nehezen 1 fejlődik ki. Ahe­lyett, hogy a kis- és középgazdálko­dók megértenék egymást, egymás kö­zött acsarkodnak, hivatalaink, tekin­tet nélkül az illető szociális helyzeté­re, osztálybeli hovátartozására y egy­formán lépnek fel minden lakossal szemben, legyen ez bár szegény föld­műves, munkás vagy falusi gazdag. A párttagok húzódoztak és nem avat­tak be a tényleges munkába, kivált a nemzetiségileg vegyes községekben, ahol legjobban érezzük az osztály­harc gyenge kifejlődését. E közsé­gekben ahelyett, hogy az osztályel­lenséget igyekeztek volna leleplezni, a kis- és középgazdálkodók egymást ütik, igy az osztályellenségnek mód­pában állt, hol az egyik, hol a másik táborban meghúznia magát. A nacio­nalizmus köpenyében megbújva har­coltak az EFSz-ek alakítása, illetve fejlesztése ellen. Elsösorbna Bodrog­szerdahelyen gyenge a helyzet, ahol az alkotó munkára nem sikerült egyesíteni a telepeseket, áttelepítet­teket és a községbeli lakosságot. Ilyen a helyzet Bélyen is. Amikor a Kommunista Párt járási bizottsága rájött, hogy munkája já­rási viszonylatban nem a legjobb, el­határozta, hogy először is aktivizál­ja a Párt alapszervezeteit, kiegészíti a járási vezetőség oktató testületét és megkezdi a községek rendszeres látogatását. A királyhelmeci járás községei igyekeztek megvalósítani a IX. kongresszus határozatait, szem előtt tartva Gottwald elvtárs megál­lapítását, hogy a szocializmust a fa­lunak szocializálása nélkül nem lehet megvalósítani. Mivel a járás nélkü­lözi a nehézipart, világos, hogy mint mezőgazdasági vidéknek több gondot kell a falvak munkájára fordítania. Amint sok helyen, úgy itt is azt hit­ték, hpgy a földmüvespolitika csak mellékmunka és ez az oka annak, hogy lemaradtak. Üj utat és formát kell találni, hogy azt, amiben lema­radtak, behozzák. Megszervezték az együttműködést a járás valamennyi szervezetével. Megjavították a mun­kát az oktató testületek aktivizálá­sával és ezáltal működésbe hozták a falusi helyiszervezeteket is. A járási összgyülés előtt 9 megalakult és 6 alakuló EFSz volt. A tavaszi szezon­ban összesen 435 hektár föld volt kö­zösen megművelve. A járási aktíva előtt itt nem volt sem első, sem má­sodik, sem harmadk típusú szövetke­zet. A IX. pártkongresszus előtti kö­telezettségek és a IX. pártkongresz­szus határozatai végre-felébresztették ezt a kerületet is. A falvakban he­tente tartottak pártválasztmányi gyűléseket, nyilvános népgyüléseket, amelyekre a legjobb elvtársakat küldték ki, akik a gazdálkodókkal megtárgyalták a felmerült problémá­kat. Široký elvtárs a IX. kongresszu­son leszögezte: a temérdek parcella és a sok gazdasági termelési ág lehe­tetlenné teszi a modern gépek és ter­melési eszközök kihasználását. Ugyanakkor a mezőgazdaság terme­lés, az ipari célra szolgáló mezőgaz­dasági nyersanyag, valamint az élel­miszercikkek szükséglete Szlovákia iparosításával rohamosan nö. A szo­ciális szövetkezeti nagytermelés eme­li a munka teljesítőképességét, fel­szabadít sok olyan munkaerőt, mely­re az iparban pótolhatatlan hiány van. Az SzKP IX. kongresszusa után a járásban fokozottabb munkához láttak. A kis- és középparasztokat meggyőzték a magasabbfokú EFSz jelentőségéről és a kulákokkal foly­tatott nagy harcok után sikerült Bolyban és Nagygéresben a harmad, Lelesz és Bátyán községekben máso­dik típusra áttérni. Ezzel azonban még nem elégedtek meg. További munkával elérték, hogy további öt községben, Királyhelmec, Szentes, Zemplén, Oross és Bodrogszerdahe­lyen elfogadták a második típus meg­valósítását célzó' üzemi tervet, míg Véke, Zétény és Hrad községekben, ahol idáig csak az előkészítő bizott­ság működött, áttértek az első típus­ra. A többi községekben most folyik a szervezés az első típus megvalósí­tása érdekében. Szeptember elsejére a járás harminc­öt községe közül húsz községben T, II. és III. típusú EFSz fog mű­Köd nl. Ezt a munkát úgy kezdték, hogy húsz községben a nyári munkákat közösen végezték el, a közös aratás formájában folyt a munka. A falusi osztályharc kiélesedett, a kis- és kö­zépparasztok ellen a reakció és a fa­lusi zsírosparasztok támadásba kezd­tek. Először még abban sem akartak megegyezni, hogy szerződést kösse­nek az állami gépállomással,- de a kö­zös aratásról sem akartak hallani. Amint azonban az első gép megjelent a földeken és látták, hogy a szak­munkaerők elégtelensége mellett is a gépek nagy teljesítményt érnek el, nem akartak már kézierővel aratni vagy kaszálni. Az aratást Lelesz köz­ségben június 23-án kezdték meg. A leleszi dolgozó parasztok teljes erő­vel láttak az aratáshoz. A királyhel­meci kerületben a földművesek jú­lius 10-ig 10.264 hektár gabonát arat­tak le. Milyen nehézségek mutatkoztak a közös aratásnál? A traktoristáknak nem volt még gyakorlatuk, a gépek el-elromlottak. Néha egész káosz és idegesség lett úrrá, azonban egy pár nap múlva minden rendes kerékvágásba került a szervezett közös munkával. Igaz, elő­fordult az is, hogy egyes csoportok szétestek. Hisz a reakció mindenkép­pen igyekezett munkánkat gátolni. A traktoristák gyakorlatlanságát is ki akarták használni. A legnagyobb ne­hézség abban mutatkozott hogy a pénzügyi tervet nem tudták véghez­vinni úgy, ahogy azt eredetileg ter­vezték és gép sem volt elég rendelke­zésre bocsátva. A legjobb község, amely a tervet minden téren teljesítette, Lelesz volt. Itt 9 csoport dolgozott. A behordást is tervszerűen végezték, úgyszintén a cséplést is. Itt a falusi zsírospa­rasztok és spekulánsok izolálásakor három embert őrizetbe vettek, mert az EFSz-ből való kilépésre szervez­kedtek. Ez a három ember alattomo­san dolgozott a közös munka ellen és az EFSz-nek magasabb típusára va­ló átmentelét uszításokkal akadályoz­ta. A reakciónak sikerült 106 tagot beszőni, akik ki'éptek a szövetkezet­ből. Közülük 53-at véglegesen kizár­tak, a többi pedig kérte újrafelvéte­lét. A'leleszi EFSz közös munkával az aratást 580 hektáron 10 nap alatt végezte el és ahol az EFSz birtokán a búza közösen volt elvetve, hektá­ronként 30—32 mázsát értek el. Lelesz után Nagygpéres község kö­vetkezett, ahol négy csoport dolgo­zott. Egy csoport zsírosparasztokbői állott. Nagygéresen az elért eredmény azért volt jó, mert a telepesek egye­sültek a lakossággal és egyetértés­ben. közösen dolgoztak. 51 paraszt csatlakozott az EFSz harmadik típu­sához 238 hektár saját szántófölddel, amihez hozzá jön még a szövetkezeti 115 hektár. Úgy Nagygéresen, mint Leleszen, folyik a tagosítási munka. Zemplén község a harmadik helyre került, itt a közös aratási munka nagy sikert ért el s áttértek az EFSz második típusára. Ez az EFSz még újkeletü, de meg volt az az előnyük, hogy náluk a gépek jól dolgoztak, mi­után már végrehajtott egységes vetési tervük volt. Felbáron befejezték & gabonabetakarítási munkálatokat Felbáron szombaton délután ünne­pélyes külsőségek között, dr. Soltész közellátásügyi megbízott és a duna­sze.'dahelyi járás vezető funkcionáriu­saitok jei-snlétében a dunaszerdahelyi jrrásban elsőnek befejezték a gabo­nabetakarítási munkálatokat. Az ün­nepség alkalmával adták át a járási versenyzászlót, amely most a község­házán büszkén hirdeti a felbári dol­gozó parasztok szórgalmas és ered­ményes munkáját. Felbáron a gabonabetakarít^t terv szerint végrehajtott közös munkák­kal végezték el. Az aratást három önkötözögép és négy kézikaszás ara­tócsoport végezte hat nap alatt 280 hektáron. Ugyancsak közös munká­val végezték a behordást és a csép­lést is. A jól megszervezett közös munka eredményének tekinthető, hogy a 12 napra tervezett cséplést 6 nap, tehát fele idő alatt végezték el. A csépléssel egyidejűleg végezték az előírt gabona beszállítását is, most pedig már a kontingensen felüli rész beszállítására kerül a sor. A felbári földműves szövetkezet át­fér a harmadk. típusú szövetkezeti formára. A szövetkezetnek 122 tagja van és így néhány reakciós földmű­ves kivételével a község összes föld­művese tagja a szövetkezetnek. El­készítették a jövő évi vetési terve­zetet és ennek alapján végzik majd a szövetkezeti tagok földjeinek a ta­gosítását is. Az aratás és cséplés munkája alól felszabadult traktorokat, valamint az összes igákat a tarlószántásra ál­lították be és jövő héten ezt a mun­kát is befejezik. Meg kell még említeni Biel közsé­get, ahol ugyan régi szövetkezet van, de sajnos, kissé sántikál. A szövetke­zeteseknek nem sikerült még meg­nyerniük annyi családot, amennyire szükség mutatkozik. A 29 tag nem győzi a földet megmunkálni, miután a szövetkezetük már annyira fejlett, hogy van juhtenyésztésük, sertéshiz­laldájuk, dohány- és zöldségtermelé­sük. Hogy mégis áttértek az EFSz harmadik típusára? Mert nem volt más kiút, egyesek ugyanis elhagyták földjeiket és a párttagság nem akar­ta, hogy a kisparasztok zsírosparasz­tokké váljanak. E két megoldás ma­radt hátra: vagy a harmadik típus, vagy pedig az állami birtok. A Párt járási bizottságának segítségével minden bizonnyal elérik, hogy itt is mintaszövetkezet legyen. Megemlít­hetnénk még más községeket is mint például Szentes, Bodrogszerda­hely, Botyani, stb. Egy bizonyos, hogy ott, ahol életrevaló helyiszer­vezete van a Pártnak, megy a mun­ka, ott a faluban nem ismernek ne­hézségeket. Hogy gyorsabban és bátrabban le­hessen a szövetkezeteket kiépíteni, a szövetkezetek az egész járásban ver­senyt vezettek be. Lelesz az elsőbb­ségért versenyre hívta ki az összes szlovákiai EFSz-eket. Ezidőszerint Lelesz a vándorzászló tulajdonosa. A verseny a minta EFSz-ért folyik. Feltételei ezek; A gazdálkodók minél nagyobb százalékának megnyerése, közös aratási munka, hordás, csép­lés, beszolgáltatás, tarlóhántás, egy­séges vetési eljárás, stb. A király­helmeci járás versenyben áll a galán­tai járással Leszögezhetjük: annak ellenére, hogy a királyhelmeci járásban a hely­zet nem a legrózsásabb, mégis nagy lépéssel jutottak előre a járás dol­gozói a szocializmus építésében. Ki­lenc községben felszántották a ba­rázdákat, 11 községben az első tí­pusra térnek át szeptember 1-töl és a többi 15 községben szintén beveze­tik az egységes vetési eljárást. A le­hetőség szerint mindenütt elvégzik a tarlóhántást. Kilenc községben ez már folyamatban is van. Minden köz­ségben 10 hektár keveréket vetnek, hogy a szövetkezeti tagok állatállo­mánya télen takarmányhiányt ne szenvedjen. Az egységes eljárás meg­oldásában segítjük a kis- és közép­parasztságot. Kilenc községben a ke­rületi Nemzeti Bizottság lesz a kis­és középparasztok segítéségére. A többi községekben a tanítókat kap­csolták be a munkába, akik a heb vezetőkkel kidolgozták az egységes vetési tervet. Ezek résztvettek a já­rási aktíván, ahol egynapi oktatásban részesültek. Eddig már körülbelül 10 terv elkészült és azokban a közsé­gekben, ahol működik az EFSz, a pénzügyi tervet is elkészítik. A taní­tókat a tervek elkészítésének ellené­ben felmentették a brigádmunka alól. A munkát azzal is javítottuk, hogy 20 községben állandó politikai és szakinstruktor van és 8 körzeti titkár. Ezek az új erők fognak bizto­sítékul szolgálni, hogy a beszolgálta­tást a földművesek rögtön a cséplés befejeztével megvalósítják. Hogy működnek a gépállomások? Sem a gépállomás, sem az EFSz­tagok nem tudták a munkát- úgy megszervezni, ahogy azt elképzelték. A gépállomás az elmúlt évben négy önkötözögéppel dolgozott. Ezzel szem­ben az idén 69 géppel kezdte a mun­kát és így természetes, hogy káosz volt, mert nem volt annyi bedolgo­zott .szakemberük, amennyi kellett volna és a munkavezetők is tanács­talanul álltak a nem várt nagy fel­adatok előtt. A gépállomás félt, hogy nem lesz kinek a gépekkel aratnia és. azért az állami birtokokkal 500 hek­tárra kötött szerződést. Ez volt az oka annak, hogy a gépállomás nem tudta az egyes falvakat ellátni úgy aratógépekkel, ahogy azt utólag a falvak igényelték. Ugyanez a hely­zet a cséplőgépeknél is. A cséplést ebben az évben végzi először a gép­állomás. Be kell vallani, hogy a gép­állomás alkalmazottai még nem tud­ták úgy elvégezni a tervmunkát, ahogy kellett volna, ezért mutatkoz­tak hiányok ezen a téren. Az előbbiekben röviden rámutat­tunk a jelentősebb sikerekre és hiá­nyokra a királyhelmeci járásban. A királyhelmeci járás összes funk­cionáriusai elhatározták, hogy nem szűnnek meg folytatni a kis- és kö­zépgazdák meggyőzését és a Cseh­szlovák Kommunista Párt a Szlová­kiai Kommunista Párt IX. kongresz­szusának határozatainak megvalósí­tásáért folytatott munkásságukat. A határozatokat, amelyek a szocializ­mus építésére a falun vonatkoznak, az utolsó betűig teljesítik. Eltökélték, hogy elmélyítik a reakció és a falusi gazdagok ellen folytatott harcot. (Smotzer) A nagylégi földműves szövetkezetnél jói teljesül feladatát a bratislavai Elektromos Művek munkássága Tavaly ősszel októberben Nagy­légen még csak a földműves szövet­kezet előkészítő bizottsága működött de a bratislavai Elektromos Müvek munkássága már védnökséget vállalt az alakuló szövetkezet felett. Igaz, hogy a védnökséget vállaló üzem munkássága akkor még anyagi, illet­ve munka formájában való anyagi se­gítséget nem adhatott a szövetkezet­nek mert nem is volt szüksége rá, de annál nagyobb szüksége volt arra. hogy a védnökséget vállaló ipari mun­kásság a politikai és gazdasági felvi­lágosító munkában legyen segítségé­re a szövetkezet megalakítását kezde­ményező nagylégieknek. Az Elektromos Művektől Bárányi János üzemvezető, meg néhányan munkás ki is mentek Légre, hogy megtartsák a szövetkezet alakuló gyűlését. Akkor derült ki. hogy a kezdeményezés nagyon is rossz ke­zekben volt és az elkőkészítő bizott­ság jóformán kulákokból állott. Ezek a kulákok mikor látták, hogy politi­kailag fejlett, öntudatos ipari munkás­ság a nagylégi szövetkezetet a kis­parasztok kezébe aliarja adni és a leg­élesebb ósztályharcot hirdeti a kizsák­mányoló kulákok ellen, — reakciós propagandával az ismert rémhírter­jesztéshez folyamodtak és szétverték a szövetkezet alakuló gyűlését. Azt htiték, hogy ezzel a szövetkezeti moz­galmat tönkre is verték Nagylégen. Ügy gondolták a kulákok, hogy ha a szövetkezetből nekik semmi hasznuk sincs. — sőt csak káruk lesz. mert a kisparaszt a szövetkezeti erő által lé­lekzethez jut, így kikerül a kulákok karmai közül. — akkor inkább ne le­gyen pemmi sem. Megállta a helyét azonban az Elek­tromos! Müvek munkássága, élén Ba­ran János üzemvezetővel. A követke­ző vasárnapon már újra Nagylégen voltak és az összehívott gyűlésen a falu dolgozó parasztságát felvilágosí­tották a kiilákok mesterkedéseiről, le­leplezték őket és megmagyarázták a földműves szövetkezet célját. A szö­vetkezet a kis- és középparasztoké, azok életét van hivatva könnyebbíteni és a kulákoknak a szövetkezetbe sem­mi beleszólásuk nincs. Ennek a gyűlésnek meg is lett az eredménye. Nagylégen 30 taggal meg­alakult az első típusú földműves szö­vetkezet. Az Elektromos Művek mun­kássága mint idősebb testvér állt a fiatal szövetkezet mellett és minden­ben segítségére volt. Elintézték a szövetkezet ügyes-bajos dolgait a hi­vatalokban, brigádba járták, megjaví­tották a szövetkezet gépeit, — most a nyáron pedig hathatósan közremű­ködtek. hogy megszervezzék a közös aratást. Barán János pedig úgyszól­ván személyes ügyének tekintette, hogy Nagylégen a gabonabetakarítási munkálatok a legnagyobb rendben menjenek végbe és az aratás, cséplés idejére oktatónak ment ki a faluba. Az aratást gépekkel és közös munkákkal végezték el, de közös munkákkal vé­gezték a gabona behordását és a csép­lést. Az állandó felvilágosító munka, a gépek és a közös munkák által elért eredmények meghozták a maguk gyü­mölcsét. A nagylégi földműves szö­vetkezet áttért a harmadik típusú szövetkezeti munkára. A taglétszám 203-ra szaporodott és így a község földműveseinek 90 százalékja tagja a szövetkezetnek. Az egész község ha­tárának 2795 hektár területéből 2231 hektár a szövetkezeti tagok birtoká­ban van. Csak a kulákok vannak a szövetke­zeten kívül, de ezekért nem fáj a nagylégi dolgozók feje. Az Elektro­mos Művek munkássága pedig őrkö­dik, hogy a kulákok ne fejthessenek ki romboló munkát és idejében lelep­lezik azok mesterkedéseit. A szenei állami birtokok segítenek az EFSz-nek • Az állami birtokoknak az a fő­feladata, hogy a szocialista terme­lés mintaképei legyenek s egyúttal segítséget nyújtsanak az Egységes Földműves Szövetkezeteknek a me­zőgazdasági termelés tökéletesebb formáinak meghonosításában. E célból az állami birtokok az Egy­séges Földműves Szövetkezetekkel kölcsönös segélynyújtási szerződése­ket kötnek. Eddig Szlovákiában mintegy 120 szerződést kötöttek, melyekben az állami birtokok és az EFSz-ek kötelezettséget vállaltak hogy kölcsönösen segíteni fogják egymást. A szencj állami birtokok eddig öt szerződést kötöttek különböző EFSz­kel. A szerződés legtöbb pontját már teljesítették. Az állami birto­kok oktatói segítettek öt EFSz-nek a tagtoborzásnál, a munka és a költségvetés tervezésénél, valamint az aratási és cséplési munkálatok­nál. Az állami birtokok központi műhelyének mechanikusa; már az aratás megkezdése előtt díjmentesen megjavítottak öt traktort. Ezzel a munkával kb. 12.000 Kčs-t takarí­tottak meg az EFSz-nek Ezenkívül az egész aratás és cséplés folyamán állandó összeköttetésben voltak az EFSz-ekkel abból a célból, hogy ha aratás vagy cséplés közben egy­egy gép elromlik, azonnal segíthes­senek, Tekovské Lužany EFSz-ének 7 munkaerő 3 napon át segített az aratási munkálatoknál. A vistiki EFSz-nek 20 magyar hold földterületet alakítottak át sző­lőkertté, amivel kb. 90.000 Kčs-t ajándékoztak az EFSz-nek. Az ál­lami birtokok, amint saját birtokai­kon befejezik a cséplést, azonnal átengedik a cséplőgépeket azoknak az EFSz-eknek, amelyekkel szerző­déses viszonyban áünak. Az aratás és cséplés után tovább fogják egy­mást segíteni a többi mezőgazda­sági munka elvégzésénél is. Segítsé­get nyújtanak a közös vetés; terv megvalósításánál. Ezzel a segítség­gel meggyorsítják az EFSz-ek fej­lődését és magasabb fokúvá való átalakulását. Halastavak létesítésével a közellátás javításáért A második világháború befejezése után Szlovákia halászai felemelték szavukat újabb halastavak létesítésé­ért és a meglévőknek karbantartó­sáért. A háború folyamián ugyanis sok halastó ment tönkre. A múltban Szlovákia földjének nagy részét a grófok birtokolták, ezért a z akkori halastavak is a feu­dális földesurak tulajdonát képezték. Ezeknek azonban nagy része külön­böző okoknál fogva kiszáradt. Sok halastavat szárítottak ki és csapoltak le a vasutak és országutak építésénél, továbbá szántóföldek nyerése céljá­ból. Ma tehát kevés halastavunk van, annak dacára, hogy a termé­szeti feltételek a halastavak létesíté­sére adva vannak. Feladatunk tehát, hogy a meglévő halastavakat rend­betegyük és ahol a felszíni viszonyok ezt lejtővé teszik, újabb halastava­kat létesítsünk. A halastavak létesí­tésének fontosságát az 1947-ben be­következett szláraz időjárás beigazol­ta. A szakértők és a kormány fel­ismerték azt a tényt, hogy a halasta­vaknak nemcsak a haltenyésztésre van nagy jeletöségük, hanem sok víz elraktározáséra is alkalmasak és száraz évben felhasználhatók a mező­gazdasági termelés vízszükségletének fedezésére. További jelentőségük az, hogy befolyásolják az eső kicsapó­dását a felhőkből, vagyis szabályoz­zák a napos és fesős időjárás válta­kozását. Hasonló a helyzet az erdő­gazdálkodásban is. A kormány 1948-ban elrendelte, azonban a víztartályok és halasta­vat azonnal meg kell javítani, hogy minél több vizet foghassunk fel. E feladat megvalósítása is nehézségek­be ütközött, mert az építkezési szak­értők a hidak, utak és fontos köz­épületek építésével voltak elfoglal­va. 1948-ban tehát nem érhettünk el nagyobb eredményeket, 1949-ben azonkha na víztartályok és halasta­vak a kedvezőbb időjárás következ­tében megteltek. A halastavak, víz­tartályok száma azonban még ma is elenyészően kicsi. Tekintettel" arra, hogy a 47-es szárazsághoz hasonló időjárás bármikor bekövetkezhet, nem szabad várnunk a halastavak építésével. A földművelésügyi Meg­bízotti Hivatal vízgazdasági szektora ezért tervet dolgozott ki, melynek alapján új halastavakat létesítenek. Az új halastavakat és víztartályokat úgy fogják elhelyezni, hogy mindazok a tényezők, melyek az időjárást be-i folyásoljók (erdők, folyók és tavak) egész Szlovákia területén egyenlete-i sen legyenek elosztva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom