Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-25 / 168. szám, kedd

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 július 25, kedd 2 KČS III. évfolyam, 168. szám Világ proletár

jai egyesüljetek

! Felvonulnak a leleszi arató-ünnepély résztvevői Aratóünnep Leleszen a szabadság és a béke jegyében A košicei kerületben: 210 önkötöző 16.000 hektáron végezte el az aratási munkákat, 56 községben magasabb típusú EFSz bevezetése mellett döntöttek, 9 községben megszüntették már a mezsgyéket Már a tavaszi munkálatok során tapasztalható volt, hogy falvaink kis- és középparaszt rétegei magukévá tették az Egységes Földműves Szövetkezetek által hirdetett nagyüzemi mezőgazdasági termelési rendszer gondolatát és erőteljes lépéssel rátértek a falu szocializálásához. A Dél-Szlovákia és különösen Nyugat-Szlovákia vidékein folytatott munkákról lapunk hasábjain állandó jelentéseket adtunk s most Kelet-Szlovákia kis- és középparasztjainak eddigi munkateljesítményeiről számolunk be. örömmel szögezhetjük l-e, hogy ma már Kelet-Szlovákiában is rugalmasabb munka folyik, a kis- és középparasztok ott is meggyőződtek az EFSz-ek jelentőségéről, tudják, hogy a szövetkezeti nagytermelés emeli a munkateljesítményt, jobb és nagyobb hektárhozamokat biztosít és a szervezett, egységesen végrehajtott munka segítségével sok munkaerő szabadul fel, melyre az iparban nagy szükség van. Kelet-Szlovákia egyes járásaiban az EFSz-ek megalakulásával és építő munkájával az egyes falvak lakossága munkaerejének 25 százaléka vált szabaddá az ipar szómára. Ugyanakkor az EFSz-ekben 'tervszerűen igénybe vett munkaerők és o gépek segítsége lehetővé teszi a mezőgazdasági termelésekkel járó költségek jelentős csökkentését. E tekintetben elég rámutatnunk arra. hogy az őszi közös munka végre hajtásával Szelőcén 65.000 koronát takarítottak meg, míg a tavaszi munkák egységes lebonyolításával Slavecen 123.000, Mlinicán 220.000 koronát tett ki a megtakarított összeg. Az aratási munkáknak tervszerű végrehajtásával és az EFSz-ekben felsorakozott kis- és középparasztság közös munkája segítségével nem kevesebb, mint 330.000 koronát takarítottak meg a lelesziek. Vasárnap Lelesz község történelmének egyik legszebb és legmagasztosabb ünnepét ülte, az első valóban szabad és béke jegyében lezajlott aratóünnepélyét. A leleszi szövetkezetesek szövetkezetük megalakulása óta valóban példát mutató működést fejtenek ki, ami azzal magyarázható, hogy a Párt helyiszervezetével a legszorosabban együttműködnek. A szövetkezet élén oly elvtársak állanak, mint Palágyi és Cap elvtársak, akik öntudatos szocialistákhoz illő módon vezetik a falu népét, a falu kis- és középparasztságát abban a harcban és annak az építő munkának útján, amely végleg eltünteti a falu életéből a kapitalizmus minden csökevényét, megszüntetve és kiszorítva a kulákság kártev őtevékenységét, hogy mielőbb megvalósíthassák a tiszta és a falu minden dolgozó emberének becsületes életét biztosító szocialista mezőgazdasági termelést. Az aratóünnepély nemcsak Lelesz ünnepe volt, de Szlovákia valamenynyj szövetkezeteséé, ami kifejezésre is jutott vasárnap Leleszen, amikor a falu dolgozó népének legszebb ünnepén. az EFSz-ek helyi tagságán, a környékbeli szövetkezetek képviselőin kívül nagyszámú vendég élén megjelent dr. M. Falfan földművelésügyi megbízott, vele együtt e košicei kerület Nemzeti Bizottságának és politikai életének számos vezetője, megjelent Fábry István, a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és a szomszédos Magyar Népköztársaság földműves küldöttsége, Seres elvtárs vezetésével. Néhány perccel tíz óra után a szövetkezet épületében Cap István elvtárs, a leleszi EFSz tagja és oktatója megnyitotta az eratóünnepély egyik kiemelkedő részét, a szövetkezeti értekezletet. Üdvözlő szavaiban köszöntötte a megjelent vendégeket és mindazokat, akik az EFSz terén munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Lelesz kis- és középparasztjai ma büszkén állíthatják, hogy falujukban sikerült a falusi dolgozókat egy tömbbe kovácsolniok és közös erővel megindítaniok e királyhelmeci járás falujában az új életet a szocialista mezőgazdasági formák bevezetésével. szövetkezeti tagok ébersége azonban megakadályozta a reakció sötét cselszövényét és ez a magatartásuk kedvező hatást váltót ki a falu többi kjs- és középparasztjainak sorában, olyannyira, hogy a szövetkezetbe több kis- és középparaszt kérte felvételét. Minekünk mint úttörőknek, — mondotta Brastiak elvtárs, azon kell lennünk, hogy élenjáró harcosai legyünk annak a küzdelemnek, amely saját életünk szebbététele végett a szocializmust kívánja a falu életébe átültetni. Az EFSzek munkájával ezt elérhetjük, mert a szövetkezeti munka nyomán mutatkozó példák bebizonyítják a falu dolgozó népének hogy a helyük mellettünk van, akik a szocializmust építik. Felszántották a barázdákat A szövetkezeti értekezleten részletes beszámolót adott a királyhelmeci járás EFSz-einek munkájáról a Párt járási titkára Smocer elvtárs, aki többek között a következőket mondotta: A járásban az aratást június 23-án kezdték meg és a tervszerűen folytatott aratási munkálatokat július 10-én 10.264 hektáron befejezték. A legjobb község .amely a tervet minden téren betartotta Lelesz volt, ahoj kilenc csoport dolgozott, itt a gyűjtést és a cséplési munkálatokat is tervszerűen végezték. A kulákok és a spekulánsok az EFSz munkáját meg akarták gátolni és evégből aljas uszításokra vetemedtek a faluban, azonban az államvédelmi közegek közbelépése meghiúsította a nép ellenségének nép- és államellenes tevékenységét. A leleszi EFSz 580 hektárnyi földterületen az aratási munkákat 10 nap alatt végezte el és hektáronként 30—32 mázsa hozamot értek el. Lelesz után Nagygéres község következik. ahol a falu dolgői négy csoportban hajtották végre a nyári munkákat, Az egyik csoportot úgy állították össze, hogy az csak kulákokból állt. A munkaeredmény az volt hogy míg a kis- és középparasztokbői álló munkacsoport teljesítménye 500-on felüli kereszt volt, a zsirosparasztokból állók csoportteljesítménye 200-nál több kereszt volt. Nagygéresen a földművesek elhatározták, hogy az EFSz-ek harmadik típusát vezetik be. 238 ha saját szántóföldjükön a mezsgyéket már fel is szántották és a földhöz jön még a szövetkezet tulajdonát képező 115 hektár. A királyhelmeci járásban a harmadik helyre most, Zemplén község került, ahoj a közös aratási munka nagy siker jegyében zajlott le s a szövetkezetesek a harmadik típusra tértek át. Ez a szövetkezet még újkeletü, de még volt az az előnyük, hogy a jól szervezett gépmunka s a már bevezetett egységes vetési tervük elősegítette azt hogy ilyen rövid idö alatt áttértek az EFSz harmadik típusára. Ott, ahol életrevaló helyi- szervezete van a Pártnak, folytatta ezután (Folytatás a 2. oldalon.) A jó agitáció - a siker előfeltétele A munkások értik az ellenterv jelentőségét — A komáromi Skoda-gyárban szilárdítják a normákat Seres elvtárs a Magyar Népköztársaság küldöttségének vezetője: Mindkét oldalon egy a cél a dolgozó tömegek magasabb életszínvonalának biztosítása Cap elvtárs bevezető szavai után I megindult a szövetkezetesek között a vita, amely igen magas színvonalon mozgott. A sok felszólaló bő tapasztalacserét biztosított a jelenlévő szövetkezeteseknek. A vitában az első felszólaló Seres elvtárs volt, a Magyar Népköztársaság földműves küldöttségének vezetője, aki hozzászólásában megállapította, hogy az itt tapasztalt eredmények valóban szépek. Kis- és középparasztjaink soha ne feledjék le, hogy ha sikerült ezeket az eredményeket elérniök, úgy ezt a Kommunista Pártnak köszönhetik, mert egyedül a Kommunista Párt volt az, amely e feladatok elvégzésére mozgósította a falusi dolgozó tömegeket Felszólalásának további részében Seres elvtárs hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság falus; dolgozó tömegei is azért dolgoznak, amiért a csehszlovákiai kis- és középparasztság, munkájuk során mindkét oldalon egy a cél: a dolgozó tömegek magasabb életszínvonalát biztosító szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés megvalósítása, amelynek elérését egy és ugyanaz az ellenség akadályozza és pedig a kulákság, valamint a klerikális reakció. A dolgozó falusi tömegek a munkásosztály vezetésével elszánt harcot indítottak az építésüket akadályozó reakció ellen. A falusi kis- és középparasztsjj^; ma már megértette, hogy ha a maga felemelkedését kívánja, ahhoz feltétlenül szükséges a szocializmust kiépítése a falvakban. Seres elvtárs felszólalása után Kis Kende szentesi szövetkezeti tag nyújtott beszámolót a szövetkezeti élet munkájáról, kidomborította, mi késztette a szentesi kis- és középparasztokat, hogy rátértek az EFSzek magasabb típusának bevezetésére. A királyhelmeci EFSz nevében Margitai elvtárs szólalt fel, majd Veiké Raškovoe kiküldötte emelkedett szólásra, öt követöleg pedjg a nagygéresi EFSz részéről Donkó elvtárs emelkedett szólásra. A nagygéresi EFSz-esek a szövetkezetek harmadik típusának bevezetése mellett döntöttek. Az idei aratás során meggyőződtek arról hogy az egységes munka bevezetésével, a gépek tökéletes kihasználásával a dolgozó parasztság mily nagyszerű eredményeket tud felmutatni. Nagygéresen 111 hektár földterületen végezték el ma már a munkálatokat és két cséplőgéppel három nap alatt 6 és fél vagon gabonát csépeltek ki. Ezt a gabonát azonnal beszállították a földműves raktárszövetkezetek raktárába Kötelezettségeiket 218 százalékra teljesítették. A trebisovi EFSz nevében Brastiak szövetkezetei tag szólalt fel, aki beszámolt arról, hogy ná'lunk a kulákok az aratógépek megroQgítlásával fenyegetőztek, A Az ellenterv előkészítésénél a lehető legnagyobb mértékben fel kell keltem a munkások érdeklődését, hogy segítsék megteremteni a gépek munkaképességének és a munkaidőnek kihasználásához szükséges előfeltételeket és dolgozzák ki a műszakigazdasági normákat, a régieket pedig szilárdítsák meg. A munkás ismeri legjobban gépét, ismeri „titkait" és így sokszor emelheti a gépek teljesítményét minden különös javítás nélkül. Arról van szó, hogy a munkás élénkebb figyelmet fordítson a munkára, többet foglalkozzék a gép műszaki javításának problémájával és ne féljen feltárni az összes termelési tartalékokat. A CsKP üzemi szervezetének és a ROH üzemi csoportjának feladata a munkásságnak megmagyarázni, hogy a megszilárdított normák, amelyek most a kormány határozata után egészen az 1951-es év végéig érvényben lesznek, lehetővé teszik a munkásság számára a magasabb keresetet a munkateljesítmény rendszeres emelése útján. Az üzemben csak a jól vezetett agitációtól függ, megértik-e a munkások az ellenterv jetentőségét és bekapcsolódnak-e teljes mértékben a műszaki-gazdasági normák megszilárdításának akciójába. A komáromi Skoda-gyárban megkezdték az elvtársak a személyes agitációt a CsKP és a ROH üzemi szervezetének gyűlésein. Aztán a tízes bizalmiak és a mesterek a munkahelyeken személyesen magyarázták a munkásoknak az ellenterv és a normák megszilárdításának fontosságát. E célra a röpiratok is jó munkát végeznek. „Az ellentervvel emelitek a termelést és életszínvonalatokat, erősítitek a béke hatalmas védőbástyáját" — olvassuk az egyik röpiratban. „Munkások! Bizalmijaitok, mestereitek és a müszakiaitok megmagyarázzák nektek az ellenterv politikai és gazdasági jelentőségét. Beszélgessetek velük erről, kérjetek részletes magyarázatokat! Bíráljátok a termelés eddigi formáit, tegyetek javaslatokat,, hogyan lehetne többet, jobban és olcsóbban termelni! Ezenkívül a röpiratok magyarázatokat is hoztak arról, melyik norma mit jelent tulajdonképpen, hogy a normaszilárdítás lehetőségeiről gondolkodhassanak. Mi a teljesítményi norma? Ezt mindnyájan ismeritek. Ez az a szám, mely azt a munkamennyiséget fejezi ki, amelyet meghatározott idő alatt el kell végeznetek. Gondolkodjatok, hogyan tudnátok a munkát hamarabb elvégezni és ismereteiteket közöljétek a bizalmiakkal! így meg tudjátok szilárdítani a normát, emelitek teljesítményeteket és egyben kereseteteket is. Munkások, normáitokat úgy szilárdíthatjátok meg, ha hiba nélküli termékeket gyártotok és a hulladék mennyiségét a lehető legkisebbre csökkentitek. Gondolkodjatok és javasoljatok, hogyan lehetne anyagot megtakarítani anélkül, hogy ezt a termék minősége érezné. Nézzetek körül! Mennyi hajtóerőt, tüzelőt, villanyt, kenőanyagot, sőt munkaerőt lehetne megtakarítani! Javasoljatok, kritizáljatok! így elősegítitek az új élet felépítését gyermekeitek és saját magatok számára és a béke megerősítését." A röpiratok nem maradtak hatás nélkül. A munkások tényleg gondolkodni kezdtek a termelés eddigi formáiról és keresték a javítási lehetőségeket. Egyesek aztán az üzemi hármas gyűlésein már maguk jöttek javaslatokkal, hogyan lehetne, a normákat megszilárdítani. A hegesztők, akik három élmunkáscsoportban dolgoznak (Melisek, Pálfi és Magula elvtársak csoportjaiban) konkrét javaslattal jöttek, hogy az eddigi teljesítményi normát 5 százalékkal akarják megszilárdítani és takarékoskodnak az anyaggal és a berendezéssel. A műszakiak már csak számítani segítettek nekik hogy ezzel a takarékoskodással mennyire csökken az önköltségi norma. Rövid vita után megállapították, hogy így a normát 5 százalékkal szilárdították meg. A kovácsműhely munkásai az üzemi hármassal tartott vita után öszszeállították a jelentést az üzem vezetőségének s a jelentésnek ezt a címet adták: „A műszaki-gazdasági normák ellenterve." Itt főleg a használati anyag normáiról van szó. A kovácsműhely minden munkása megszilárdított a használtai anyag normáját 2—3%-kai. Az esztergapadnál máját 2—3% -kai. Az esztergapadnál 2 munkás dolgozott. Más helyeken meg munkaerők hiányoznak, ezért úgy kell tenni, hogy minden munkaerő a lehető legjobban ki legyen használva. Ezért az esztergapad mellől az egyik munkást más munkahelyre engedték át. A gépet egy munkás is ki tudja szolgálni, ha a munkát helyesen megszervezik. A munkásnők is, akik nincsenek egyenesen a termelésben, megértették az ellenterv jelentőségét. így két takarítónő az asztalosmühelyböl, Harenyik és Tesári elvtársnök, mikor arról folyt a vita, hogyan lehetne a termelést emelni, jelentkeztek, hogy ök többet is tudnának segíteni, eddigi munkájukat 5 óra alatt is el tudnák végezni. Rögtön elhatározták, hogy a fennmaradt három órán keresztül máshol fognak segíteni. Az asztalosmühelyben elég sok a munka, A bútort fogják fényesíteni, vagy pedig az üvegvattát fogják bevarrni, így munkaerőt helyettesítenek és keresetüket emelik. Az ellenterv előkészítéséről az üzemi étkezőben is beszéltek. Az új vezető itt Burán elvtársnö, aki kijelentette, hogy az üzemben munkaerőhiány van. Az étkezőben pedig, ha a munkát jobban megszervezik, egy takarítónőt az üzem rendelkezésére tudnak bocsátani, sőt még egy férfit is. így mindketten átmentek az üzembe, hogy a termelést emeljék. A padlózásnál Lábsky és Strieberny elvtársak csoportja dolgozik, ezek az elvtársak az eddigi normát 30 százalékkal megszilárdították. A munkát jobban megszervezték, a teljesítményt emelétk és így még két munkást fel tudtak szabadítani, hogy olyant helyen dolgozhassanak, ahol rájuk nagyobb szükség van. így van ez majdnem mindenütt. A munkások gondolkodnak és közlik megjegyzéseiket. Üj munkamódszereket keresnek és szilárdítják az eddigi normákat. Jő agitációval az elvtársak elősegítették a munkások kezdeményezését. Az üzemben az együttműködés és segítség egészséges szocialista szelleme uralkodik. A munkások szabályszerűen javítják az üzem gazdaságosságát és így jól el tudják készíteni az 1951. évi ellentervet.