Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-25 / 168. szám, kedd

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 július 25, kedd 2 KČS III. évfolyam, 168. szám Világ proletár jai egyesüljetek ! Felvonulnak a leleszi arató-ünnepély résztvevői Aratóünnep Leleszen a szabadság és a béke jegyében A košicei kerületben: 210 önkötöző 16.000 hektáron végezte el az aratási munkákat, 56 községben magasabb típusú EFSz bevezetése mellett döntöttek, 9 községben megszüntették már a mezsgyéket Már a tavaszi munkálatok során tapasztalható volt, hogy falvaink kis- és középparaszt rétegei magukévá tették az Egységes Földműves Szövetkezetek által hirdetett nagyüzemi mezőgazdasági termelési rend­szer gondolatát és erőteljes lépéssel rátértek a falu szocializálásához. A Dél-Szlovákia és különösen Nyugat-Szlovákia vidékein folytatott mun­kákról lapunk hasábjain állandó jelentéseket adtunk s most Kelet-Szlo­vákia kis- és középparasztjainak eddigi munkateljesítményeiről számo­lunk be. örömmel szögezhetjük l-e, hogy ma már Kelet-Szlovákiában is ru­galmasabb munka folyik, a kis- és középparasztok ott is meggyőződtek az EFSz-ek jelentőségéről, tudják, hogy a szövetkezeti nagytermelés emeli a munkateljesítményt, jobb és nagyobb hektárhozamokat biztosít és a szervezett, egységesen végrehajtott munka segítségével sok munkaerő szabadul fel, melyre az iparban nagy szükség van. Kelet-Szlovákia egyes járásaiban az EFSz-ek megalakulásával és építő munkájával az egyes falvak lakossága munkaerejének 25 százaléka vált szabaddá az ipar szó­mára. Ugyanakkor az EFSz-ekben 'tervszerűen igénybe vett munka­erők és o gépek segítsége lehetővé teszi a mezőgazdasági termelésekkel járó költségek jelentős csökkentését. E tekintetben elég rámutatnunk ar­ra. hogy az őszi közös munka végre hajtásával Szelőcén 65.000 koronát takarítottak meg, míg a tavaszi munkák egységes lebonyolításával Sla­vecen 123.000, Mlinicán 220.000 koronát tett ki a megtakarított összeg. Az aratási munkáknak tervszerű végrehajtásával és az EFSz-ekben fel­sorakozott kis- és középparasztság közös munkája segítségével nem ke­vesebb, mint 330.000 koronát takarítottak meg a lelesziek. Vasárnap Lelesz község történel­mének egyik legszebb és legmagasz­tosabb ünnepét ülte, az első valóban szabad és béke jegyében lezajlott aratóünnepélyét. A leleszi szövetke­zetesek szövetkezetük megalakulása óta valóban példát mutató műkö­dést fejtenek ki, ami azzal magyaráz­ható, hogy a Párt helyiszervezetével a legszorosabban együttműködnek. A szövetkezet élén oly elvtársak álla­nak, mint Palágyi és Cap elvtársak, akik öntudatos szocialistákhoz illő módon vezetik a falu népét, a falu kis- és középparasztságát abban a harcban és annak az építő munkának útján, amely végleg eltünteti a falu életéből a kapitalizmus minden csö­kevényét, megszüntetve és kiszorít­va a kulákság kártev őtevékenysé­gét, hogy mielőbb megvalósíthassák a tiszta és a falu minden dolgozó emberének becsületes életét biztosító szocialista mezőgazdasági termelést. Az aratóünnepély nemcsak Lelesz ünnepe volt, de Szlovákia valameny­nyj szövetkezeteséé, ami kifejezésre is jutott vasárnap Leleszen, amikor a falu dolgozó népének legszebb ün­nepén. az EFSz-ek helyi tagságán, a környékbeli szövetkezetek képviselőin kívül nagyszámú vendég élén meg­jelent dr. M. Falfan földművelésügyi megbízott, vele együtt e košicei ke­rület Nemzeti Bizottságának és poli­tikai életének számos vezetője, meg­jelent Fábry István, a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának tagja és a szomszédos Ma­gyar Népköztársaság földműves kül­döttsége, Seres elvtárs vezetésével. Néhány perccel tíz óra után a szö­vetkezet épületében Cap István elv­társ, a leleszi EFSz tagja és oktatója megnyitotta az eratóünnepély egyik kiemelkedő részét, a szövetkezeti ér­tekezletet. Üdvözlő szavaiban köszön­tötte a megjelent vendégeket és mind­azokat, akik az EFSz terén munká­jukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Lelesz kis- és középparasztjai ma büszkén állíthatják, hogy falujukban sikerült a falusi dolgozókat egy tömbbe kovácsolniok és közös erővel megindítaniok e királyhelmeci járás falujában az új életet a szocialista mezőgazdasági formák bevezetésével. szövetkezeti tagok ébersége azonban megakadályozta a reakció sötét csel­szövényét és ez a magatartásuk ked­vező hatást váltót ki a falu többi kjs- és középparasztjainak sorában, olyannyira, hogy a szövetkezetbe több kis- és középparaszt kérte fel­vételét. Minekünk mint úttörőknek, — mondotta Brastiak elvtárs, azon kell lennünk, hogy élenjáró harcosai legyünk annak a küzdelem­nek, amely saját életünk szebbété­tele végett a szocializmust kívánja a falu életébe átültetni. Az EFSz­ek munkájával ezt elérhetjük, mert a szövetkezeti munka nyomán mu­tatkozó példák bebizonyítják a falu dolgozó népének hogy a helyük mel­lettünk van, akik a szocializmust építik. Felszántották a barázdákat A szövetkezeti értekezleten rész­letes beszámolót adott a királyhel­meci járás EFSz-einek munkájáról a Párt járási titkára Smocer elvtárs, aki többek között a következőket mondotta: A járásban az aratást június 23-án kezdték meg és a tervszerűen foly­tatott aratási munkálatokat július 10-én 10.264 hektáron befejezték. A legjobb község .amely a tervet minden téren betartotta Lelesz volt, ahoj kilenc csoport dolgo­zott, itt a gyűjtést és a cséplési mun­kálatokat is tervszerűen végezték. A kulákok és a spekulánsok az EFSz munkáját meg akarták gátol­ni és evégből aljas uszításokra ve­temedtek a faluban, azonban az ál­lamvédelmi közegek közbelépése meghiúsította a nép ellenségének nép- és államellenes tevékenységét. A leleszi EFSz 580 hektárnyi föld­területen az aratási munkákat 10 nap alatt végezte el és hektáronként 30—32 mázsa hozamot értek el. Le­lesz után Nagygéres község követ­kezik. ahol a falu dolgői négy cso­portban hajtották végre a nyári munkákat, Az egyik csoportot úgy állították össze, hogy az csak ku­lákokból állt. A munkaeredmény az volt hogy míg a kis- és középpa­rasztokbői álló munkacsoport telje­sítménye 500-on felüli kereszt volt, a zsirosparasztokból állók csoporttel­jesítménye 200-nál több kereszt volt. Nagygéresen a földművesek elhatá­rozták, hogy az EFSz-ek harmadik típusát vezetik be. 238 ha saját szántóföldjükön a mezsgyéket már fel is szántották és a földhöz jön még a szövetkezet tulajdonát képe­ző 115 hektár. A királyhelmeci já­rásban a harmadik helyre most, Zemplén község került, ahoj a kö­zös aratási munka nagy siker je­gyében zajlott le s a szövetkezete­sek a harmadik típusra tértek át. Ez a szövetkezet még újkeletü, de még volt az az előnyük, hogy a jól szer­vezett gépmunka s a már bevezetett egységes vetési tervük elősegítette azt hogy ilyen rövid idö alatt át­tértek az EFSz harmadik típusára. Ott, ahol életrevaló helyi- szerve­zete van a Pártnak, folytatta ezután (Folytatás a 2. oldalon.) A jó agitáció - a siker előfeltétele A munkások értik az ellenterv jelentőségét — A komáromi Skoda-gyárban szilárdítják a normákat Seres elvtárs a Magyar Népköztársaság küldöttségének vezetője: Mindkét oldalon egy a cél a dolgozó tömegek magasabb életszínvonalának biztosítása Cap elvtárs bevezető szavai után I megindult a szövetkezetesek között a vita, amely igen magas színvona­lon mozgott. A sok felszólaló bő ta­pasztalacserét biztosított a jelenlévő szövetkezeteseknek. A vitában az első felszólaló Seres elvtárs volt, a Magyar Népköztársaság földműves küldöttségének vezetője, aki hozzá­szólásában megállapította, hogy az itt tapasztalt eredmények valóban szépek. Kis- és középparasztjaink soha ne feledjék le, hogy ha sike­rült ezeket az eredményeket elérniök, úgy ezt a Kommunista Pártnak kö­szönhetik, mert egyedül a Kommu­nista Párt volt az, amely e felada­tok elvégzésére mozgósította a falu­si dolgozó tömegeket Felszólalásának további részében Seres elvtárs hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság falus; dol­gozó tömegei is azért dolgoznak, amiért a csehszlovákiai kis- és kö­zépparasztság, munkájuk során mindkét oldalon egy a cél: a dolgo­zó tömegek magasabb életszínvona­lát biztosító szocialista mezőgazda­sági nagyüzemi termelés megvalósí­tása, amelynek elérését egy és ugyanaz az ellenség akadályozza és pedig a kulákság, valamint a kleri­kális reakció. A dolgozó falusi tö­megek a munkásosztály vezetésével elszánt harcot indítottak az építésü­ket akadályozó reakció ellen. A fa­lusi kis- és középparasztsjj^; ma már megértette, hogy ha a maga fel­emelkedését kívánja, ahhoz feltét­lenül szükséges a szocializmust ki­építése a falvakban. Seres elvtárs felszólalása után Kis Kende szentesi szövetkezeti tag nyújtott beszámolót a szövetkezeti élet munkájáról, kidomborította, mi késztette a szentesi kis- és közép­parasztokat, hogy rátértek az EFSz­ek magasabb típusának bevezetésé­re. A királyhelmeci EFSz nevében Margitai elvtárs szólalt fel, majd Veiké Raškovoe kiküldötte emelke­dett szólásra, öt követöleg pedjg a nagygéresi EFSz részéről Donkó elv­társ emelkedett szólásra. A nagygé­resi EFSz-esek a szövetkezetek har­madik típusának bevezetése mellett döntöttek. Az idei aratás során meg­győződtek arról hogy az egységes munka bevezetésével, a gépek töké­letes kihasználásával a dolgozó pa­rasztság mily nagyszerű eredménye­ket tud felmutatni. Nagygéresen 111 hektár földterületen végezték el ma már a munkálatokat és két cséplő­géppel három nap alatt 6 és fél va­gon gabonát csépeltek ki. Ezt a ga­bonát azonnal beszállították a föld­műves raktárszövetkezetek raktárá­ba Kötelezettségeiket 218 százalék­ra teljesítették. A trebisovi EFSz nevében Brastiak szövetkezetei tag szólalt fel, aki beszámolt arról, hogy ná'lunk a kulákok az aratógépek megroQgítlásával fenyegetőztek, A Az ellenterv előkészítésénél a lehe­tő legnagyobb mértékben fel kell kel­tem a munkások érdeklődését, hogy segítsék megteremteni a gépek mun­kaképességének és a munkaidőnek kihasználásához szükséges előfelté­teleket és dolgozzák ki a műszaki­gazdasági normákat, a régieket pedig szilárdítsák meg. A munkás ismeri legjobban gépét, ismeri „titkait" és így sokszor emelheti a gépek teljesít­ményét minden különös javítás nél­kül. Arról van szó, hogy a munkás élénkebb figyelmet fordítson a mun­kára, többet foglalkozzék a gép mű­szaki javításának problémájával és ne féljen feltárni az összes termelési tartalékokat. A CsKP üzemi szervezetének és a ROH üzemi csoportjának feladata a munkásságnak megmagyarázni, hogy a megszilárdított normák, amelyek most a kormány határozata után egészen az 1951-es év végéig ér­vényben lesznek, lehetővé teszik a munkásság számára a magasabb ke­resetet a munkateljesítmény rendsze­res emelése útján. Az üzemben csak a jól vezetett agitációtól függ, meg­értik-e a munkások az ellenterv je­tentőségét és bekapcsolódnak-e tel­jes mértékben a műszaki-gazdasági normák megszilárdításának akciójá­ba. A komáromi Skoda-gyárban meg­kezdték az elvtársak a személyes agitációt a CsKP és a ROH üzemi szervezetének gyűlésein. Aztán a tí­zes bizalmiak és a mesterek a mun­kahelyeken személyesen magyaráz­ták a munkásoknak az ellenterv és a normák megszilárdításának fontossá­gát. E célra a röpiratok is jó munkát végeznek. „Az ellentervvel emelitek a termelést és életszínvonalatokat, erősítitek a béke hatalmas védőbás­tyáját" — olvassuk az egyik röpirat­ban. „Munkások! Bizalmijaitok, mes­tereitek és a müszakiaitok megma­gyarázzák nektek az ellenterv poli­tikai és gazdasági jelentőségét. Be­szélgessetek velük erről, kérjetek részletes magyarázatokat! Bíráljátok a termelés eddigi formáit, tegyetek javaslatokat,, hogyan lehetne többet, jobban és olcsóbban termelni! Ezen­kívül a röpiratok magyarázatokat is hoztak arról, melyik norma mit je­lent tulajdonképpen, hogy a norma­szilárdítás lehetőségeiről gondolkod­hassanak. Mi a teljesítményi norma? Ezt mindnyájan ismeritek. Ez az a szám, mely azt a munkamennyiséget fejezi ki, amelyet meghatározott idő alatt el kell végeznetek. Gondolkodjatok, hogyan tudnátok a munkát hama­rabb elvégezni és ismereteiteket kö­zöljétek a bizalmiakkal! így meg tudjátok szilárdítani a normát, eme­litek teljesítményeteket és egyben ke­reseteteket is. Munkások, normáitokat úgy szi­lárdíthatjátok meg, ha hiba nélküli termékeket gyártotok és a hulladék mennyiségét a lehető legkisebbre csökkentitek. Gondolkodjatok és ja­vasoljatok, hogyan lehetne anyagot megtakarítani anélkül, hogy ezt a termék minősége érezné. Nézzetek körül! Mennyi hajtóerőt, tüzelőt, vil­lanyt, kenőanyagot, sőt munkaerőt le­hetne megtakarítani! Javasoljatok, kritizáljatok! így elősegítitek az új élet felépítését gyermekeitek és saját magatok számára és a béke meg­erősítését." A röpiratok nem maradtak hatás nélkül. A munkások tényleg gondol­kodni kezdtek a termelés eddigi for­máiról és keresték a javítási lehető­ségeket. Egyesek aztán az üzemi hármas gyűlésein már maguk jöttek javaslatokkal, hogyan lehetne, a nor­mákat megszilárdítani. A hegesztők, akik három élmunkáscsoportban dol­goznak (Melisek, Pálfi és Magula elvtársak csoportjaiban) konkrét ja­vaslattal jöttek, hogy az eddigi tel­jesítményi normát 5 százalékkal akarják megszilárdítani és takaré­koskodnak az anyaggal és a beren­dezéssel. A műszakiak már csak szá­mítani segítettek nekik hogy ezzel a takarékoskodással mennyire csökken az önköltségi norma. Rövid vita után megállapították, hogy így a normát 5 százalékkal szilárdították meg. A kovácsműhely munkásai az üze­mi hármassal tartott vita után ösz­szeállították a jelentést az üzem ve­zetőségének s a jelentésnek ezt a cí­met adták: „A műszaki-gazdasági normák ellenterve." Itt főleg a hasz­nálati anyag normáiról van szó. A kovácsműhely minden munkása meg­szilárdított a használtai anyag nor­máját 2—3%-kai. Az esztergapadnál máját 2—3% -kai. Az esztergapadnál 2 munkás dolgozott. Más helyeken meg munkaerők hiányoznak, ezért úgy kell tenni, hogy minden munkaerő a lehető legjobban ki legyen használva. Ezért az esztergapad mellől az egyik munkást más munkahelyre engedték át. A gépet egy munkás is ki tudja szolgálni, ha a munkát helyesen meg­szervezik. A munkásnők is, akik nincsenek egyenesen a termelésben, megértet­ték az ellenterv jelentőségét. így két takarítónő az asztalosmühelyböl, Harenyik és Tesári elvtársnök, mikor arról folyt a vita, hogyan lehetne a termelést emelni, jelentkeztek, hogy ök többet is tudnának segíteni, eddi­gi munkájukat 5 óra alatt is el tud­nák végezni. Rögtön elhatározták, hogy a fennmaradt három órán ke­resztül máshol fognak segíteni. Az asztalosmühelyben elég sok a munka, A bútort fogják fényesíteni, vagy pe­dig az üvegvattát fogják bevarrni, így munkaerőt helyettesítenek és ke­resetüket emelik. Az ellenterv előkészítéséről az üze­mi étkezőben is beszéltek. Az új ve­zető itt Burán elvtársnö, aki kijelen­tette, hogy az üzemben munkaerő­hiány van. Az étkezőben pedig, ha a munkát jobban megszervezik, egy takarítónőt az üzem rendelkezésére tudnak bocsátani, sőt még egy férfit is. így mindketten átmentek az üzembe, hogy a termelést emeljék. A padlózásnál Lábsky és Strieber­ny elvtársak csoportja dolgozik, ezek az elvtársak az eddigi normát 30 százalékkal megszilárdították. A munkát jobban megszervezték, a tel­jesítményt emelétk és így még két munkást fel tudtak szabadítani, hogy olyant helyen dolgozhassanak, ahol rájuk nagyobb szükség van. így van ez majdnem mindenütt. A munkások gondolkodnak és közlik megjegyzé­seiket. Üj munkamódszereket ke­resnek és szilárdítják az eddigi nor­mákat. Jő agitációval az elvtársak elősegítették a munkások kezdemé­nyezését. Az üzemben az együttmű­ködés és segítség egészséges szocia­lista szelleme uralkodik. A munká­sok szabályszerűen javítják az üzem gazdaságosságát és így jól el tudják készíteni az 1951. évi ellentervet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom