Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-21 / 165. szám, péntek

Arattunk.,. Ifjúságunk örömmel kapcso­lódott be a?, aratási munkála­tokba, hogy munkájával a termelés frontján újabb győ­zelmet érjen el és bebizonyít­sa, hogy a közös munka jó megszervezésével és lendüle­tével kiérdemli a „szocializ­mus építője" nevet. Az ara­tási és cséplési munkákat igyekeztünk megrövidíteni és példával szolgálni a többi fal­vaknak, hogy parasztságun­kat meggyőzzük a közös gaz­dálkodás előnyeiről. Galánta. A helyiszervezet tagsága fő­leg az iparban dolgozik és ezért inkább a központi épít­kezéseken vett részt a tagság zöme. De sokan a gépállomás munkájába kapcsolódtak be és így vettek részt az aratási és cséplési munkálatokban. Királyrév — Kráľ. Brod. Az EFSz-nek minden ifjú tagja és így mindenki részt­vett a közös aratásban. Ki­rályrév ifjúsága példaképpen jár a többi szervezetek előtt, mert megmutatta, hogyan kell a szocializmus érdekében az EFSz keretén belül dol­gozni. A közös aratási munká­ban dicséretreméltó munkát végeztek Balog Irén, Varga Mária, Koleszár Veronika elv­társnők és Gladics István, Gróf Gyula, Kosztolányi Vil­mos elvtársak. Vezekény — Vozokany A helyiszervezet egy része a tallósi, másik része a dögö­si állami birtokon kapcsoló­dott be az aratási és cséplési munkálatokba. Többen mint fizetett brigádisták dolgoznak továbbra is a gazdasági év fo­lyamán az EFSz-nek. Kismáeséd^— Malá Mača Helyicsoportunk tíz ifja tag­ja az EFSz-nek és ott végezte az aratási munkát. A többiek, mint fizetett brigádisták mű­ködtek az aratás alatt. Felsőszeli — Horné Saliby Szervezetünk 95 tagja vett részt az aratásban, néhányan pedig a gépállomáson segéd­keztek az aratás ideje alatt. Sajnos, a Bratislavában dolgo­zók közül sokan idegenkedtek az aratási munkától és ezért nem tudtuk őket bekapcsolni az aratási munkálatokba. Hidaskiirt — Mostová Ifjúságunk mind az aratási és cséplési munkálatokból, mind a gépállomás munkájá­ból kivette részét. A gépállo­máson dolgozó ifjak is alakí­tottak arató- és cséplöbrigá­dokat. Táncos Árpád, . a galántai járás CSM titkára Iskoláztat a Csisz! A nemzetközi munkásmozga­lom legnagyobb ianítúja, az első szocialista állam megala­pozó nagymestere, Lenin ezt mondotta: tanulni, tanulni és mégegyszer tanulni. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségnek egyik legfonto­sabb feladata az ifjúság neve lése. Tudás nélkül nincs győ­zelem. Mi pedig győzni aka­runk a mult korhadt, elavult társadalmi rendjének marad­ványai felett. Ahhoz, hogy győzhessünk, fegyverre van szükségünk. A mi békés fegy­verünk pedig ifjúságunk álta­lános és szocialista tudása. Hogy ifjúságunk ezt minél előbb és minél nagyobb szám­ban elsajátítsa, a CsISz szep­tembertől kezdve különféle is­kolákat fog megindítani. Eb­ben az iskolázási sorozatban kezdődik meg szeptember 1-én az első kéthetes politikai tan­folyam. Jelentkezhetnek azok az if­jak és lányok, akik helyicso­portijaiknál eddig lelkes és be­csületes, jó munkát fejtettek ki. A jelentkezési íveket min­den CsISz járási titkárságon megkaphatjátok. Azt kitöltve és önéletrajz hozzácsatolásával kérjük a következő címre kül­deni: SÜV ČSM magyar osztá­lya, Bratislava, Jelenia č. 2. Három óra alatt . Pirkad. A látóhatár pere­méről rózsaszínű fény ömlik el a még alvó búzatáblák fe­lett. De amint a keletről jövő fénysugár erősödik, megele­venedik a határ is. Feldübö­rögnek a traktorok, megcsil­lannak a kaszák ... Aratni megy a falu népe. Közösen, boldogan, énekelve. — Hogy lehet ez'!'... Kö­zösen aratni ? .. . Ki látott már ilyet ? ... — mondogat­ják néhányan az idősebbek közül. Az óriási búzatábla meg­megborzong még a reggeli széltől, mintha érezné, hogy néhány óra leforgása után mi fog bekövetkezni. Az útszéli fák alatt kékinges ifjak, mo­solygó fiatalok készülődnek a munkára. Közben a tegnapi sportverseny és a futballmér­kőzés eseményeit vitatják. Az úton egy bácsika köze­ledik. Észreveszi a tanácskozó fiatalokat és mindjárt rákez­di: — No ez szép! Aratni így akartok ti? Talán így csinál­tátok azt az Ifjúsági Vasútat is? A hűvösön, társalogni és néha-néha lefeküdni... az vol­na nektek jó, mi? A kékingesek közüle-' egy se felelt vissza. Csak Laci né­zett mosolyogva a bácsira és jókedvűen megkérdezte, hogy mikor jön visszafelé. Majd úgy három óra múlva — felelte az öreg és az ökrök közé suhin­tott. Ballagtak búsan tovább. Megérkeztek a traktorok. Megkezdődött a munka. A traktorok széles rendet vág­tak és az önkötözőgépből egy­másután potyogtak a kévék. Susogtak a kalászok. Enge­delmesen meghajtották fejü­ket a gép előtt. Nőttek a ke­resztek. A búzatábla fogyott... Az ifjak keményen _dolgoztak, Három óra alatt közel tíz hektárnyi területet arattak le. Jött az öreg is visszafelé. Ellenőrizni akarta a csavargó fiatalokat. De nem látott sem­mit, csak a rendberakott ke­reszteket. Kissé csóválta a fe­jét. Hiába, ami igaz, az igaz. Megkérdezte a fiatalokat, hogy ők csinálták-e? Laci mosolyogva felelte: — Körösztapa, ezt bizony mi csináltuk! Valaki még hozzátette: — Nem is úgy ám, köröszt­apa, hogy a fák alatt feküd­tünk. A többiek pedig nézték az öreget, mert ö bizony körbe­járta a „kész csodát" a leara­tott búzatáblát. Aztán haza­ballagott az ökrösfogattal... Másnap az öreg belépett a szövetkezetbe. Ilyen hatású tehát az ifjú­ság versenye. Ez bizonyítja, hogy az öregeket is meg lehet győzni munkával és jó példá­val. Nagy József 70 millió fiatal a koreai intervenció ellen (Folytatás az 1. oldalról) írással: „El a kezekkel Koreá­tól" és röpcédulákat szórtak szét, amelyekben helyeslik Pandit Nehru indiai minisz­terelnök imperialistaellenes külpolitikáját. A tüntetők szo­lidaritást követeltek a koreai néppel az egységért, nemzeti fügetlenségéért és békéért foly­tatott harcában, továbbá kö­vetelik az angol-amerikai tá­madás megállítását. A tüntetés helyére kivonult a rendőrség. A fen j ani rádió jelentése szerint a Szöul középiskolái­ban tanuló több, mint 3000 leány gyűlésen határozatot ho­zott, hogy minden eszközzel tá­mogatni fogja a néphadsere­get és dolgozni fog a tábori kórházakban. A bolgár, magyar és albán dolgozók, valamint az ifjúság gyűléseikről táviratokat és ha­tározatokat küldenek a Béke Hívei nemzeti bizottságainak, továbbá a koreai demokratikus szervezeteknek, melyekben til­takoznak az amerikaiak ke­gyetlen koreai intervenciója el­len. Valamennyien harci üd­vözletüket küldik a koreai népnek. Ál úf tanítanak tanúinak,... Nesporról, a fiatalon hősi halált halt főiskolás-partizán­ról elnevezett internátusban laknak a tanító- és óvónőkép­ző iskola növendékei. Az egyik délutánon meglátogattuk ezt az internátust. Bejelentetlen látogatókként jártuk végig a folyosókat. Mindenhol csend volt. Csupán néhány szobából szűrődtek ki hangfoszlányok... Makarenko ... az új nevelés... a mondat szerkezete... az emberi test felépítése... ily szavakat értettünk csak. Va­laki közülünk meg is jegyezte: Közösen tanulnak. Helyeslően bólintottunk és tovább sétál­tunk. A negyedik emeleten találkoz­tunk az internátus pedagógiai vezetőivel. Régi ismerősök. Hrubják elvtárs, a magyar osztály kultúrreferense és Ko­necsny elvtárs, a Szövetségi Vasútvonal kultúrvezetője jöt­tek felénk. Örömmel köszön­töttük egymást, hiszen úgy tudtuk, hogy Konecsny elvtárs megérdemelt szabadságát tölti valahol a Tátrában. „Nem ez fontosabb!" — vi­lágosított fel bennünket és vi­dáman elmesélte, hogy már túl vannak a szervezési nehéz­ségeken s most már komoly tanulás folyik mindenhol. De beszéljünk inkább a ta­nulásról kissé részletesen, in­dítványoztam. Helyes! — egy­hangúlag mindenki helyben­hagyta és elindultunk az elő­adóterembe. Útközben egy mosolygó elvtársnö állított meg bennünket. Kezében egy papíroslappal rövid, megfon­tolt szavakkal bejelentette, hogy ök a tanulókörben a kö­vetkezőket határozták: Tessék, itt van — nyúj­totta §lt a papírost és elment, A határozat ez: Csoportunk neve: Uljana Babina. Minta­képünknek fiatal orosz elv­társnőnket választottuk, aki normáját 500 százalékkal tel­jesíti túl. Ö a vadászat terén veszi ki részét hősies és önfel­áldozó munkával a szocializ­mus építéséből. Mi ígérjük, hogy méltók le­szünk arra, hogy tanulókö­rünk az ő nevét viselje. ígér­jük, hogy mi is kivesszük ré­szünket mind a tanulásból e hat hét alatt, mind később falvainkban és pusztáinkon, ahová elküldenek bennünket, hogy a sztálini-lenini elvek alapján neveljük a gyermeke­ket. ígérjük, hogy nem riadunk vissza semmitől, ami akadály vagy gátlás lenne e célunk el­érésében. Erőt adnak ehhez hőseink, akik életük árán vál­tottak meg bennünket a fasiz­mus rabláncaiból és a kapita­lizmus uralmától. ígérjük, hogy a még nem elég világo­san látó falvakba elvisszük azt a fényt, azt a tudást, azt a boldog érzést, amelyet a Szov­jetúnió dicső népeinek és a mi népi demokratikus államrend­(Folytatás a 3. oldalon.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom