Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-20 / 164. szám, csütörtök

1950 július 13 UJSZ Ö LELESZ dicsősége veszélyben... E hangos címtől nem kell nagyon megijedni, mert jó hírt közlünk. Ar­ról van uyganis szó, hogy a király­helmeci j'árasfoan kilenc község tért egyszerre rá az EFSz második típu­sára. E községek között példás ered­ményével első helyen Lelesz áll, de a több; község, így Batyány, Bély, Királyhelmec, Nagygéres, örös, Szen­tes, Bodrogszerdahely és Zemplén is elhatározták, hogy a tarlóh'ántással egyidejűleg eltüntetik a mezsgyéket is. Különösen Zemplén ez, amely ne­mes igyekezetében megirigyelte Le­lesz EFSz-ének péld'ás munkáját és követni akarja a szocializmus útján A járási aktíván Sütő elvtárs, a zemp­léni EFSz elnöke versenyre hívta ki a járás többi községét, ami azt bizo­nyítja, hogy kitűnő elvtársak irányit­j'ák a szövetkezetet. Ezek az elvtár­sak még a háború előtti úridemokrá­ciában is a Párt irányvonalához iga­zodtak és ma a IX. kongreszus hatá­rozataihoz híven a falu szocializá­lását tűzték ki céljukul. Az aratás közös munkáját már befejezték. Az egész zempléni határban annyi a bú­zakereszt, hogy szinte roskadozik a föld alattuk. Most a közös behordá­son van a sor. Zsúfolt fogatok viszik a termést a zúgó cséplőgépek elé, amely szorgalmasan hányja a ke­nyérmagvakat a kitárt szájú zsákok­ba. A beszolgáltatás a cséplőgéptől egyenesen a FRSz tiszta, gondozott raktáraiba megy. Ugyanakkor kint a mezőn m'ár megindult a tarlóhán­tás és az ekék mélyen a mezsgyébe vájj'ák az élüket, hogy egyszer és mindenkorra eltüntessék azt az el­választó vonalat, amely akadályozta a közös munkát, amely állandóan a viszályok forrása volt és csak arra volt jó, hogy tömje az ingyenélő bankárok és ügyvédek emúgyis telt zsebeit. Sütő elvtárs, a Párt odaadó híve a következőket mondja: — Munkámmal nem akarok egye­bet, mint követni a Párt irányvona lát, amely azt tűzte ki céljául, hogy felszabadítsa végre a falu kis- és kö­zépparasztjait az évszázados robot alól. Ebben a felszabaditó munkában én is ki akarom venni a részemet. Minden elvtársnak kötelessége, hogy teljes odaadással támogassa IX párt­kongresszusunk határozatát, amely elsősorban a falu szocializálására fek­tette a fősúlyt. Široký elvtárs mon­dotta, hogy az EFSz-eket meg kell erősíteni és szilárdítani és az első tí­pusról átt kell térnünk • magasabb típusra. — Az aratás közös munkálatait már teljesen befejeztük és most ün­nepi keretek között a járási párttit­kárság és ez ONV kiküldötteinek je­lenlétében már meg is kezdtük a cséplési munkálatokat. A behordást és a cséplési munkát ugyancsak közösen megszervezve hajtjuk végre. Jelenleg két géppel csépelünk, de ki­látás van egy harmadik gépre is és mlhden reményünk megvan arra, hogy augusztus 10-ig befejezzük a beszolgáltatást is Határunkban a ga­bonavetés 285 hektárt tesz ki, a többi kapásnövény. — Ami a mezsgyéket illeti — folytatja Sütő elvtárs —, mindany­nyian azt láttuk, hogy ezek csak aka­dályozzák a mezőgazdaság gépesíté­sét, egyszóval a közösen megszerve­zett munkát. Gyakran veszekedések A csölösztői kisparasztok túlteljesítik a gabenabeszolgdltatást A csölösztői parasztok módfelett büszkék a járási vörös versenyzászló­ra. Hogyne, hiszen a zászló az ara­tás megkezdése óta birtokukban van, mint a járás legjobb községének, amely leghamarabb végezte el az ara­tást, majd az ezt követő gabonabe­takarítási munkálatokat. A terv sze­rint a cséplést'még kedden akarták befejezni, de mint az oktató és a csölösztőiek is mondják, a csütörtöki gépállomástól olyan hanyagul és fe­lületesen megjavított tratorokat kap­tak a cséplőgép hajtására, hogy azok többet állnak, mint üzemben vannak és így bizony hasztalan a jóakarat és az igyekezet, a cséplést csak csü­törtökön tudják befejezni. Azonban így is már a cséplésnek több mint 80 százalékát elvégezték. A beszolgáltatásra előírt gabonát a csölösztőiek rögtön a cséplőgépről szállítjálf a raktárszövetkezetbe. A cséplés megkezdése előtt a csölösztői parasztok kötelezettséget vállaltak, hogy a gabonabeszolgáltatást 5 szá­zalékkal túltejesítik, de már eddig 8 százalékkal több gabonát szállítottak • be, mint amennyi elő volt írva. Diliansz -lánas négyliektáro., kis­paraszt 800 kg búzával és 200 kg rozzsal, Hidasi János háromhektá­ros kisparaszt pedig 200 kg rozzsal több gabonát adott le az előíráson felül. Nem teljesítették a beszolgáltatási kötelezettségüket azonban Zsoldos Lajos és Hanz Lajos 15 hektáros pa­rasztok, akik közül az egyik tíz, a másik pedig 7 mázsa rozzsal szállí­tott kevesebbet az előírt mennyiség­nél. Meg is jegyzi Ocsovszky elvtárs, a község politikai instruktora, hogy a beszolgáltatást kötelezettségeket nem 'a nagy, hanem a kisparasztok teljesítik túl. A községben 90 százalékban elvé­gezték már a tarlószántást is, úgy, hogy szántani való tarló már csak a keresztek helyén van, de csütörtökre ezt is elvégzik.. A csölösztői földműves szövetke­kezet áttért a második típusú szövet­kezeti formára. Két reakciós paraszt kivételével a község valamennyi föle művese tagja a szövetkezetnek és 6 hektár kivételével az egész határ a szövetkezeti tagok birtokában van. A csölösztői szövetkezet jó és ered­ményes munkájára mindenütt elis­merést és dicséretet kap, de pana­szuk is van a tagoknak, amire or­voslást kérnek. A községek villamo­sításának sorrendjét a földműves szövetkezetek működésétől tették függővé. Nos, Tejfalun van ugyan ! földműves szövetkezet, de az komo­lyabb munkát eddig, sajnos, még i nem fejtett ki és q villanyt mégis j Tejfalura vezették be soronkívül, nem pedig Csölösztőre. ü? EFSz-ek Wm a vándorzászlóért Az EFSz-ek elfogadták a Szlovák Földművesek Egységes Szövetségé­nek versenykihívását. Ügy az aratás, mint a cséplés alatt, de főleg a be­szolgáltatáskor nagy harc folyt a vándorzászlóért az egyes kerületek között. t A nagymegyeri járásban a csícsói, a tanyi és az okányikovi földműves szövetkezetek versenyeztek. Ebben a versenyben a csícsói EFSz állta meg legjobban a helyét, tehát a vánc'orzászló öt illette. A szenicai járásban a šaštini EFSz győzött. A somorjai járásban tizenöt EFSz versenyez. A mostani eredmények szerint a vándorzászlő elérésére a rohovicei EFSz-nek van reménye. A trencséni járásban az adamovicei EFSz szerezte meg a vándorzászlót. Hasonlóképpen fejlődik a verseny a bratislavai kerületben is. A helyzet napról-napra változik. Üj, idáig ke­vésbbé ismert EFSz-ek a cséplési munka jó megszervezésével, az idő­ben való gabonebeszolgáltatással el­ső helyre kerülnek. így volt ez a du­naszerdahelyi járásban is, ahol a nagyabonyi EFSz már kétszer volt a vándorzászló birtokosa. A malackai járásban a suchohradi EFSz a győztes. Az elnyert vándor­zászló tiszteletére rendezett ünnepsé­gen a dolgozók határozatot hoztak, amelyben tiltakoznak az amerikai imperialisták támadása ellen Koreá­ban, valamint a kolorádó bogarak hazánkban való szétszórása ellen. Felsőpatonyból jelentik, hogy az ottani EFSz az aratásban elért ki­váló eredménve jutalmául megkapta a vándorzászlót. f c-e' - ''ovsliiai iteagyar dolgozók lap­ítsak eíszava az 2950. évre az III SZÖ mMm magyar dolgozó kezébe is voltak emiatt. Ezért elhatároztuk az eredményes munka érdekében, hogy kiküszöböljük a mezsgyéket. Remélem, hogy ilymódon sokkal na­gyobb teljesítményt érünk el a gé­pekkel. A falu nagyrésze, a kis- és középparasztok mellettünk, a közösen megszervezett munka mellett sora­koznak fel Most látták csak a közös aratásnál, hogy milyen áldást jelent így közösen dolgozni. Nálunk a falu­ban többé hallani sem akarnak a ké­zi kaszálásról. Hidd el, boldogság volt azt nézni, amint az öt arató és ön­kötözőgép felvonult a határunkban. Mindenkinek, gyereknek és felnőtt­nek csak úgy vert a szíve a nagy örömtől. i — Vannak természetesen olyanok ' is — feijezi be Sütő elvtárs —, akik­nek az fáj, hogy a kis és középpa­rasztoknak ma szava van és hogy életszínvonaluk ma szemmelláthatóan emelkedőban van. Nem bírják elvi­selni azt a gondolatot, hogy a föld­műves ma nyugodtan élhet és nem kell rettegnie attól, hogy holnap el­árverezik azt a kis földjét és olyan urak vásárolják majd meg, akik so­hasem dolgoznak rajta. Nem bírják elviselni azt, hogy a föld ma azé, aki megdolgozza. Itt van például ez a Ridzy András, ez még ma is kom­menciósokat tart, mintha a felszaba­dulás óta semmi sem történt volna, holott ő ehhez a földhöz úgy jutott, hogy 1928-ban, mikor gróf Andrássy vagyonát parcellázták, 52 kat. holdat kapott azokért ax érdemekért, ame­lyeket mint kapitalista hajcsár szer­zett. Hát az ilyenekkel ma könnyen elbánunk. Nekik igazán nem az az érdekük, hogy a kis- és középparaszt emberhez méltó életet éljen. És a 24 holdas Mádi István sem valami nagy barátunk, de hát nem baj, a falu többsége számít. Szalantai János, a helyi pártszervezet elnöke nyilatkozik — Sütő elvtárs Királyhelmecről, a pártgyűlésről hozta magával tavaly az EFSz eszméjét. Azóta megalakí­tottuk és mindent elkövettünk, hogy a szomszéd falvakat is erre a szövet­kezeti útra vezessük. Én rég tudtam, milyen áldást jelentett a kapitalis­táknak a mezőgazdaság gépesítése, de azt, hogy a szegény földműves számára is áldást fog hozni, ezt csak' most értem meg Tudniillik én már Kanadában is dolgoztam a hatalmas földeken, ahol a kapitalisták árveré­sek el és csalással tették hontalanná és munkanélkülivé a dolgozókat. Amikor láttam, hogy a bankok ho­gyan zsebelik be a hasznot, akkor bekapcsolódtam a munkásmozgalom­ba és bizony, amikor a gyárosok és a pap megtudták ezt, akkor üldözni kezdtek egyik városból a másikba, úgy, hogy kénytelen voltam hazame­nekülni. — Ma áldom a sorsot, hogy haza­kerülhettem és megérhettem végre azt, hogy a föld azé, aki megdolgoz­za és hogy olyan munkáshazábán élek, ahol az állam gondoskodik a mi megélhetésünkről, ahol miénk a föld és miénk a gyár és dolgozha­tunk mindenütt, ahol akarunk és a munkánk eredménye a miénk. Ne­künk építik az új gyárakat és ne­künk gyártják ott az ú|j traktorokat, a vető-, szántó-, arató- és cséplőgé­peket. Nekünk nem fog többé egyet­len gazdag sem parancsolni, mert mi most a magunk gazdái vagyunk és az fog történni a községünkben, amit az Egységes Földműves Szövetkezet dönteni fog, A mezsgye csak a sze­génység jele volt eddig, mi pedig jó­módban akarunk élni. Azt akarjuk, hogy mindenki jómódban éljen, aki dolgozik, mert eddig csak az élt jól, aki nem dolgozott. Mi megmutatjuk, hogy nemcsak Lelesz, hanem Zemp­lén földműves népe is példásan tud dolgozni. Pásztor István az elsők között volt, aki belépett az Egységes Földműves Szövetkezetbe. Évekig aratott kézi­kaszával, de amikor először látta, hogy az aratógép milyen munkát vé­gez, nem volt többé hajlandó kézzel aratni. Pontosan tudja, mit jelent dolgozó efhbernek lenni Nyugodt lel­kiismerettel rábízza magát a Párt és az Egységes Földműves Szövetkezet vezetésére. Vajda István 8 holdas középgazda még nem írta alá a belépést. Még vasárnapig hagyott magának időt. Vasárnap ugyanis elmegv Leleszre az országos arató-ünnepélyre, hogy személyesen győződjék meg ott a kö­zös munka eredményéről. Vajda Ist­ván útját helyesnek tartjuk és csu­pán azt kívánjuk, hogy a királyhel­meci járás földművesei tömegesen legyenek jelen a leleszi országos ara­tóünnepélyen és személyesen győződ­jenek meg arról, milyen ragyogó eredményeket ért el Lelesz Egysé­ges Földműves Szövetkezete példásan megszervezett közös munkája révén. Szabó Béla. A burgonyabogár leküzdésére alakult bizottság hivatalos jelentése A burgonyabogár leküzdésére ala­kult bizottság utolsó ülésén, amelyet dr. J. Mochžček, a burgonyabogár ellen; kormánymegbízott elnökleté­vel tartott, a következő jelentést ad­ta ki: Az amerikai imperialisták példát­lan beavatkozása következtében álla­munk nyugati és délnyugati körzetei­ben elterjedt burgonyabogár a mai napig összesen 12 kerületben, 107 já­rásban és 3035 községben találtatott. A burgonyabogár elleni küzdelem keretében mindenekelőtt kereső szol­gálatokat szerveztünk msg és gyűjtő­akciókat hajtottunk végre Gyáraink nagy igyekezettel fokozták a készít­mények és gépek gyártását, amelye­ket a burgonyabogár által elárasztott vidékekre szállítottak. Ahol a bur­gonyabogár tűzfészkeit találták, ott a talajt bepermetezték kénsawal, és­pedig eddig kb. 60.000 hektárnyi te­rületen. A június 28-i kormányfelhívás és határozat kiadása után a lakosságot tömegesen megismertették a burgo­nyabogár veszélyével, szélesen kiter­jedt propagációs akció keretében a rádió, a sajtó, falragaszok, film és más eszközök útj'ám. A városok és falvak dolgozó népe tökéletesen be­kapcsoldott a kereső szolgálatba. Ä burgonyabogár elleni harcban, amikor nem bizonyult elegendőnek a vegyi anyagok és permetező készü­lékek gyártása, a Szovjetúnió ismét segítségünkre siet, mint 1947-ben, a nagy szárazság idején. Ezekben a napokban a leghatásosabb vegyisze­rek vagonjainak százait küldi ne­künk, valamint a kártevő elleni harchoz szükséges műszaki és szak­segítséget nyújt. Mindenekelőtt a hexachlorám az, amely úti szovjet felfedezés és eddig valamennyi talaj­kártevő elleni leghathatósabb eszköz. Ez az eszíköz segítségünkre van a ré­pa kártevőinek kiirtásában is, amely ellen eddig tehetetlenek voltunk. Dr. Macháček kormánymegbízott a szlovák és cseh földművesek és dol­gozó nép köszönetét fejezte ki ezért a segítségért. Köszönetét fejezte ki dr. Umnovovnak, a burgonyabogár elleni harc híres szovjet szakértőjé­nek is, aki a szovjet szakemberek segítségével a mult évben segítsé­günkre volt a burgonyabogár kipusz­tításában néhány községünkben. Míg Nyugat-Németországból az amerikai imperialisták burgonyabo­gárral árasztanak el bennünket és így a nemzetközi egyezményekét hal­latlan módon megsértik s az embe­riség ellen gaztettet követnek el, né­pünk Kelet-Németországból hathatós segítséget kap a Német Demokrati­kus Köztársaság demokratikus né­met népétől Gesarol vagonküldemé­nyének képében. A vidék és a városok dolgozó né­pe példás egységben és erőfeszítés­sel bekapcsolódott és bekapcsolódik a növények átkutatásába valamennyi járásban és községben. A fenyegetett jiárásokban és községekben töraeg­gyüjtést végez s gondoskodik arról, hogy földjeinken egyetlen kártevő se maradjon. A falvak, gyárak és vá­rosok dolgozói egységes arcvonalban állnak és felháborodásukat fejezik ki a nyugati imperialisták vandaliz­musa felett, táviratok százait küldik kormányunk elnökségének és a föld­művelé&gyi minisztériumnak. Ezek­ben a -táviratokban tiltakoznak a burgonyabogárral való támadás, va­lamint a népi demokratikus Korea aljas háborús megtámadása ellen és a termés még jobb biztosítása érdekéd ben földműveseink új' kötelezeitség­válalásokkal és fokozott munkával ígérik, hogy tervszerűen meggyorsít­ják az aratást, közösen végrehajtják a cséplést és manifesztációs módon teljesítik terménybe szolgáltatási kö­telezettségeiket és megszervezik a közös őszi munkák előkészítését. A bizottság az egész védőakcióról szóló jelentések átvizsgálása után a következő intézkedéseket rendelj el: a) A burgonyabogár feltűnésének övezetében a rendes vizsgálatokon kívül naponta át kell vizsgálni a bur­gonyaültetvényeket és azon növé­nyeket, amelyek a kártevők fészkeit őrizhetik. b) Ott, ahol a burgonyabogár fel­tűnik, ott naponta kétszer, sőt há­romszor Ges^olos permetezést kell végezni, var.' pedig meszes arzén­oldattal kell permetezni. Ahol burgonyabogár-lárvákat tal'ál­lálnaé, a talajt fertőtleníteni kell kénsavval. A burgonyabogár leküzdésére ala­kult bizottság felhívja a lakosságot, hogy teljesen kapcsolódjék be ebbe az akcióba falvaink és városaink egész dolgozó népének érdekében. Nagypakán közös munkával végzik a gabona behordását is A nagypakai parasztok nem mond­hatják — de nem is mondják — hogy valami túlságosan megerőltet­ték volna magukat az' aratás alatt. Idén nem volt olyan embertelenül nehéz, agyonhajszolt munka az ara­tás, mint azelőtt. A földműves szö­vetkezet vezetése alatt megszervez­ték a közös munkákat és gépekkel­arattak, öt önkötözőgéppel, öt arató­csoporttal arattak, de ennek az öt aratócsoportnak sem volt más Aiun­káija, mint a gépek előtt a táblákat kézi kaszával körülvágni, majd pe­dig a gép által learatott gabonát összehordani és keresztekbe rakni. Igaz, hogy az aratás nem ment olyan gyorsan, mint ahogy tervezve volt és a gépeket sem lehetett tel­jesítőképességüknek megfelelően ki­használni, mert egyízben a kelle­ténél vastagabb kötözőspárgát kap­tak, amivel csak nagyon nehezen tudtak boldogulni és így többször előfordult, hogy a gépek félnapra is kiestek a munkából. A nagypa­kaiak türelmetlenkedtek a kényszerű lassúság ellen, de tény, hogy az ara­tást így is hamarabb végezték el, mint azelőtt és hát az aratás nehéz munkáiéval nem kínozták magukat az emberek. A cséplést még csak a napokban kezdték meg a szövetkezet gabonáin. Az addig egyénileg gazdálkodó pa­rasztok most hordanak. Éppen úgy, az aratást, a hordást is közös mun­kákkal végzik. Hét csoport végzi a gabona behordását, mindegyik cso­portban 5—6 fogattal. A csoportos hordással jobban ki tudják használ­ni az igaerők teljesítőképességét, így jelentős mértékben meggyorsítják a hordási munkálatokat Ugy tervez­ték, hogy a cséplést rögtön a kocsik­ról végzik, de ezt a tervet, nem tud­ják a nagypakaiak végrehajtani, mert az udvarok annyira szűkek és keskenyek, hogyha bentáll a cséplő­gép, akor a gabonával megrakott ko­csi nem tud beállni. Ezért hát előbb asztagokba hordják a gabonát és a cséplést onnan házsorjában végzik majd el. A nagypakai földműves szövetke­zet áttér a harmadik típusú szövet­kezeti formára. Három 9 hektáros paraszt. Antal Mihály, Szenya József és Mravik Pál kivételével a község összes dolgozó parasztja tagja a szö­vetkezetnek. Balca Mihály, a szövet­kezet gazdáija mondja, hogy ezek azok az emberek, akik mindig azt várják, hogy a sült gesztenyét más kaparlja ki számukra a parázsból. Ha a szövetkezetbe való belépésről akarják meggyőzni őket, akor azt mindig azzal hárítják el, hogy majd meglátjuk, hogyan alakul a helyzet. Hiba azonban, hogy öt 1—2 holdas munkás kisparaszt nem tagja még a szövetkezetnek. Ez az öt ember ke­vés földje mellett állandóan Bratisla­vába jár dolgozni. Azt mondják, hogy nem azért nem lépnek be a szövet­kezetbe, mintha annak ellenségei volnának, hanem úgy gondolják, mert állandóan az iparban dolgoz­nak, kevés földecskéjüket pedig az otthonmaradt család megműveli, „nem számít, bent vannak-e a szö­vetkezetben, vagy nem". Ez az állás­pont teljesen helytelen, mert hiszen Sláns'ký elvtárs a CsKP Központi Bizottságának gyűlésén leszögezte, hogy éppen ezeknek a munkás kis­parasztoknak kell a leghathatósab­ban támogatniok a földműves szö­vetkezeteket. Azt mondotta Slánský elvtárs: „Falun a szövetkezet legnagyobb támogatói az ipari és a mezőgazdasá­gi munkások és a kisparaszt. Gott­wald elvtárs már itt említette az úgynevezett iparos, vagy építőmun­kás földműveseket. És mi tudjuk, hogy az elvtársaink közül nagyon sokan tévesen állítják ezekről a kis­parasztokról, hogy egyidejűleg ipari munkások, hogy nem fűződik sem­mi érdekük a szövetkezeti tagság­hoz, vagy hogy — méghozzá — nincs is helyük benne, mert hogy főfoglal­kozásuk a gyári munka. Ezzel szem­ben éppen ez a jelentős szfmú falusi lakoselem osztályállapotánál fogva legmegbízhatóbb támasza Pártunk­nak a falun és az Egységes Földmű­ves Szövetkezetek segítségükre vol­nának földjeik megművelésében." (bU

Next

/
Oldalképek
Tartalom