Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-02 / 125. szám, péntek

,\y > ) Világ proletárjai egyesüljetek l A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 június 2, péntek 2 Kés ül. évfolyam, 125/ szám UL A kannibál tábornok Irta: A. SZEVEROV. Nemrégiben az „English Review Magazine" angol . folyóirat „Európa védtelme" köznapi cím alatt Fuller tábornok szokásos provokációs cikkét közölte. Ez a tábornok, mint Churchill egyik legbuzgóbb tanítványa az agresszióban, már régen botrányos hírnevet szerzett magának. Fuller tollából szovjetellenes férccikkek jelentek meg még a második világháború éveiben, amikor a Szovjetúnió hősi erőfeszítéseivel megmentette az emberiséget a fasiszta rabságtól. A háború, utáni években ez a megátalkodott militarista átállt új gazdá', az amerikai imperialisták szolgálatába. „A nyugati államok sztratégiája a forró háborún alapszik" — jelenti ki határtalan cinizmussal Fuller, a háborús gyújtogató. Az „English Review Magazine" hasábjain megjelent cikk különösen pőrére vetkőzteti Fuller elvetemültségét: ö kapta a megbízást, hogy mondja ki nyíltan, amit főnökei néha nem mondanak ki teljesen. És S kijelenti: „A probléma nem az, hogy megelőzzük a mult háború megismétlődését, hanem, hogy felkészüljünk a problematikus következő háborúra". Ügy beszél a háborúról, tnint már eleve elhatározott dologról és ugyanakkor, ugyanebben a cikkben képmutatóan a „civilizációról" és a „keresztény világ" megmentéséről fecseg. FuUor „lioloH veszélyről? rikácsol és nyomban utána „Kelet-Európa meg. hódítására" szólt fel. „Amerikai segít, ségre" hivatkozva, arra intéz felhívást, hogy világrészeket fullasszanak vértengerbe. A londoni folyóirat csatabárd-forgatójának türelmetlensége teljesen érthető. A hadseregnélküli tábornokok és gazdáik rendkívül nyugtalanok, mivel látják a népek elszántságát arra, hogy meghiúsítsák a háborús gyújtogatok terveit. Fuller nyilván nem áll egyedül, amikor a német fasizmus és militarizmus feltámasztására buzdít.. „Nyugat-Németországot katonai vonatkozásban erőssé tenni" és „sztratégiailag betetőzni az atlanti paktumot" — ez az agresszorok programja. „Az angol, amerikai és francia vezérkarok tisztában vannak azzal, hogy végeredményben mégis csak meg kell alakítani a nyugatnémetországi hadsereget" — fecseg tovább Fuller, tudatosan elhallgatva azt, hogy a bonni „birodalomban" már készül is az új hadsereg. A náci tábornokok MacCloy vezetése alatt már próbálják egyesíteni a „józanul gondolkodó" németeket. Fuller, amikor „általános amnesztiát" és „minden politikai korlátozás" megszüntetését követeli, ugyancsak szándékosan elhallgatja, hogy a fasiszta bűnözők kilenctizede már régen szabadon sétál és aktívan résztvesz Trizóniában a hitlerizmus feltámasztásában. De Fullert, a háborús gyujtogatót egy dolog mégis nyugtalanítja. Kényszeredetten elismeri, hogy „a németek nem akarnak belenyugodni országuk állandó kettészakításába". A nep egész Németországban egyre aktívabban harcol az egységért és a békéért, ami Fuller tábornokot nyilván kihozza lelkinyugalmából és ezért sürgeti: gyorsan, minél gyorsabban kézbe kell venni „Nyugat-Németország emberanyagát". Fuller és tengerentúli sugalmazol, akik elvesztették lábuk alól a talajt, kétségbeeseti sietséggel tákolják agresszív terveiket. Ez a lényege politikájuknak Nyugat-Németországgal kapcsolatban. Det érjünk vissza Fullerhez. A szóban lévő cikkben Hitlert „jó európainak" nevezi, hal'gatólag természetesen önmagát is az ilyenfajta „jó európaiak" közé sorozza. Vájjon lehet-e ezután kétféle vélemény e sajtó-vezérőrnagy politikai arculatáról. Fuller nem egyszerűen nyilt reakciós és militarista, hanem egyben aktív angol hitlerista, fasiszta. „Tevékenysége" pedig nem más, mint a háború és a fasizmus nyílt propagálása. Senki sem lehet semleges! A Trud, a szovjet szakszervezeti lap, a Világbéke Tanács hivatalának közeli tanácskozása előtt írt cikkében többek között a következő fejtegetést hozza: Uj a béke harcosainak mozgalmában az a körülmény, hogy minden politikushoz, tudóshoz, íróhoz, aki csak a nyilvánosság előtt szerepel, ezt a kérdést intézik: ellene vagy mellette van-e ön az atomfegyver eltiltásának? Ez a kérdés ma az a próbakő, amely lehetővé teszi minden ember igazi érzületének megállapítását. Mellette vagy ellene? Senki sem lehet semleges! Aki kitér a felelet elől, az a háborús uszítókat támogatja. Az elé a közvetlen szükségszerűség elé van állítva, hogy erre a kérdésre határozott feleletet adjanak, számos politikus, parlament és kormány való jelleme leálcázódott. így az osztrák kormány e napokban a Világbéke Tanács felhívása ellen nyilatkozott. Az USA kongresszus vezetői elutasították a békehatározat megvitatását. Ausztrália munkáspártja és a svéd jobboldali szo ciáldemokraták mindenkit kizárással fenyegetnek, aki a békefelhívást aláírja. Az aláírások gyűjtése ellen fordul az egész fasiszta Tito-bcmda is. Az amerikai imperialisták lakájai levetették álarcukat és most meztelen -ábrázattal, mint embergyűlölők állnak az egész világ előtt. A kapitalisztikus országok reakcionárius kormányai azon erőlködnek, hogy fenyegetéssel, terrorral, üldözéssel és rendőri brutalitással elnyomják a dolgozók mozgalmait. A Béke Híveinek mozgalma most azonban új, magasabb fázisba lépett. Még általánosabb és céltudatosabb, még tetterősebb harci mozgalommá fejlődött. A hatalmas békefront eredményei, kimeríthetetlen lehetőségei és tartalékai biztosítékot nyújtanak arra, hogy a népet a háborús uszítók elleni szent csatára meg fogják nyerni. A béke győzedelmeskedni fog a háború fölött. Megvédjük békés életüket Tegnap június elsején gyermekeinkre gondoltunk — mindnyájan, szülök, apák és anyák. Élő és új élet szépségeibe induló gyermekeinkre s azokra, akiktől talán éppen az elmúlt háború rémséges vihara fosztott meg közülünk sokakat. A képről ránk nevető aprócska emberpalánták nagy napját ünnepeltük s közben lélekzet visszafojtva néztünk széjjel a világban, nem fenyegetl-e az ártaltan gyermekek millióit újabb rémség, kilátástalan élet, nyomorúság, vagy éhezés. Magunk körül hatalmas lépésekkel előrelendülő békés élet kialakulsát figyelhetjük meg. Szebb, virágosabb, dallal, nevetéssel telitett környezetben készülnek szeretteink a rájuk váró feladatok megoldására. Nem kell félniök attól, hogy apjuk egy napon le. horgasztott fővel, elkeseredve áll meg a kis lakás küszöbén, ajkán a rettenetes szóval: elbocsátottak, kilöktek újból az utcára. Nem kell attól tartaniok, hogy tehetségüket pusztán azért nem érvényesíthetik, mert numerus -tlausust, vagy numerus nullust léptetnek életbe, hogy nem engedik az iskola, padjaiba, mert nem tartozik a kiválasztottak közé. Nem, ezektől ma Itt és a többi népi demokratikus országok gyermekeinek, hála a nagy szov jet nép hősi harcának nem kell már félniök. Szabadon, boldog békességben élheti fiatalságunk reményteljes életét. Az üzemek és a falvak dolgozói megvalósítják az SzKP IX. kongresszusának határozatát Vezekény után az ardói és a talnal szihrelkezetek is megkezdik a közös aratás és cséplés előkészítését — Békenifiszak a cérnagyárban Pártunk IX. kongresszusát üzemeink és falvaink dclgozói feszült figyelemmel kísérték és befejezése után alig egy-két nappal már tömegesen jelentkeznek a kongresszus határozatainak végrehajtásához. Sok szövetkezetben megkezdték az aratás és cséplés közös tervének előkészítését s az üzemekben fokozott ütemben fogtak neki a munkának. Tegnapi számunkban lapunk első oldalán hoztunk egy részletet a vezekényi szövetkezet mintaszerű közös aratási és cséplési tervéről, amelyet teljes egészében ismételni fogunk szombati számunkban, mert feltétlenül szükséges, hogy falvaink dolgozói megismerjék a vezekényiek tervét, hogy a többi falvakban is ennek alapján megindulhasson a munka. ARDÖ JELENTI: FELSZÁNTJUK A MESGYÉKET. A IX. kongresszus megnyitásának napján Ardó községben Pelsőc mellett ünnepi tagyyűlést tartottak, amelyen résztvettek a EFSz tagjai is. A taggyűlésen élénk vita fejlődött ki, a Párt tagsága és a szövetkezetesek megbeszélték a föld közös megművelésének lehetőségeit. A vita befejezése után új kötelezettségeket vállaltak magukra, amelyekben a következő pontokat valósítják meg: 1. Megszervezik a széna közös kaszálását és szárítását. 2. Tervet dolgoznak ki a közös aratás és cséplés végrehajtására, amelybe az összes tagok belekapcsolódnak. 3. Tervet dolgoznak ki az őszi közös vetésre, miközben az összes mesgyéket felszántják. A föld közös megművelésébe a község minden szövetkezeti tagja bekapcsolódik és ezeknek a kötelezettségeknek teljesítésével bebizonyítják azt, hogy a közös munka nemcsak lehetséges, hanem sokkal hasznosabb is, mint az egyének munkája. Be akarják bizonyítani ezzel azt is, hogy a Párt a kis- és középparasztság segítségére van és a parasztság útja a szövetkezetéken át vezet a szocializmus felé. A TAJNAI SZÖVETKEZETESEK AZ EFSz MAGASABB FORMAJARA TÉRNEK AT. A tajnai szövetkezetesek, a verebélyi járásban, figyelmesen olvasták Siroky elvtárs beszámolóját. Mindjárt a beszámoló utáni második napon öszszehívták az EFSz taggyűlését, ame-A nagy-bratislavai kommunisták pártaktívája pénteken este a Várszínházban A nagy-bratislavai kommunisták pénteken este 18 órakor összejönnek kedvező idő esetén a Várszínházban, kedvezőtlen idő esetén az új kiállítási csarnokban, ahol a Párt IX. kogresszusa lefolyt, hogy meghallgassák a IX. kongresszusról szóló beszámolókat és a kongresszus határozataiból eredő legfontosabb teendőket. Nagy-Bratislava minden kommunistája kivétel nélkül vegyen részt ezen az aktíván, hogy a kongresszus mindent elsöprő munkalendülete minél előbb átterjedjen az üzemek és falvak dolgozóinak tömegeire is, hogy így Siroky elvtárs szavait minél előbb az életbe ültethessük át. lyen megtárgyalták Siroky elvtárs beszédének a földműveskérdésről mondott részét. Foglalkoztak a föld közös megművelésének kérdésével is, mert a földek Tajnán nagyon felaprózottak. A vitában sok földműves szólalt fel és követelték, hogy az EFSz térjen át a szövetkezett magasabb fajtájára, a közös gazdálkodásra, mert ezzel jobb termést biztosítanak, jobban tudják megművelni a földeket. A tagok elhatározták, hogy azonnal elindulnak és megtekintenek feleségeikkel együtt néhány példás EFSz-t, hogy így azok is meggyőződjenek arról, akik még nem látják tisztán a szövetkezeti mozgalom jelentőségét. A szövetkezet tagjai egyúttal elhatározták azt is, hogy Siroky elvtársnak a következő levelet küldik: Mi, tajnai szövetkezetesek, alaposan megvitattuk azokat a feladatokat, amelyeket beszámolódban elénk tűztél és ennek alapján elhatároztuk, hogy a következő kötelezettségeket teljesítjük: 1. Június 10-ig kidolgozzuk a közös aratás és cséplés tervét és biztosítjuk, hogy minden munkaszakaszon, elegendő munkaerő legyen. 2. Augusztus l-ig további tagokat nyerünk meg az EFSz gondolatának, kiterjesztjük a közösen megművelt földterület nagyságát 30 hektárral, vagyis összesen 130 hektáron fogunk gazdálkodni. 3. 135 hektáron augusztus 15-ig végrehajtjuk a tarlótörést, hogy így lehetővé tegyük a közös vetésterv megkezdését. 4. Ez év őszén községünkben minta EPSz-t alakítunk, amely a szövetkezetek III. típusát fogja megtestesíteni. E kötelezettségvállalások teljesítésével akarjuk bizonyítani szeretetünket és hűségünket Pártunk és Te irántad, drága Sirok£ elvtárs, és így akarunk hozzájárulni a szocializmus gyorsabb felépítéséhez hazánkban. (Folytatá. a 2. oldalon.) De a mi fiaink és lányaink életével szemben ott áll a dermesztő kép, a nágy kontraszt. Ott áll a párizsi mun. kásnegyed gyermekének élete, a szicíliai fiilJnélküli gyermeke, az amerikai lélektipró és kizsákmányoló imperialis. ták kihasználtságában gyötrődő munkásgyermekek seregének élete. Ifjúságunk magasabb színvonalra emelkedett, életét szeretnék ismét rombadönteni azok, akik mások verejtékéből, mások bánatából és kizsákmá. nyolásából élősködtek. A kapitalisták kis tábora, hogy reménytvesztett helyzetén segítsen, újabb pusztulások és vérengzések árán szeretne napjai szá. mát meghosszabbítani A Gyermeknapon az újságírók nemzetközi szervezete kiáltvánnyal fordult tagjaihoz. Nekünk, újságíróknak kell az élvonalba állnunk, azoknak sorába, akik gyermekeink érdekeit és jogait védik. A gyermek nem tudja az élethez és a boldogsághoz való jogát megvédeni. A mi kötelességünk, hogy minden erőnk megfeszítésével küzd. jünk azért, hogy a gyermekek az egész világon boldogságban, békében élhes. senek és fejlődhessenek — hangzik a kiáltvány. Igen, nekünk és minden becsületesen gondolkozó embernek harci fronton kell felsorakoznia, hogy megvédjük a gyer. mek boldog és békés életét, hogy neusesea gondolkozó, tetterős és az emberi társadalom új útján hasznos tagja legyen majd a dolgozók világegyetemének. A gyermek boldog, békés életét kell megvédenünk. Mosolygását. Egészségét. Acélkemény tömbbe kell egyesülnünk azokkal szemben, akik iszonyattal, nélkülözésekkel akarják újból fiatalságunk, gyermekein!^ fiaink és láyalnk millióit tönkretenni. Mi, akik a szocializmus építő útján haladunk, akik megszabadultunk a ki. zsákmányoltság nyomasztó érzésétől, akik a munkanélküliséget és a kivetettség érzését már csak mint rossz emléket hordozzunk magunkban, akaratunk és tehetségünk minden erejével ki akarjuk venni részünket az új élet építéséből, mert tudjuk, hogy ezzel a békét építjük, a békével pedig gyer. mekeink boldogságát. Furinda elvtárs, amikor a Szovjet, unióban tett tanulmányútjáról hazatért, élményeiről sokat beszélt. Egyik leg-I megkapóbb élményem Tifliszben volt — mondotta nekem. — A városból kirándulásra mentünk. Autóbuszunk kígyózó szerpentinen vitt fel a város melett emelkedő hegy tetejére. A hegy tetejére felérve valósággal elbűvölt az elénkbe tárult csodálatos szépség. Gyönyörű fehér, csillogó márvánnyal kirakott épülettömb állt egy gondosan ápolt park közepette s az épületen a felirat: A dolgozó anyák szülőotthona és gyermekeik otthona. Tiflisz szovjet gyárváros, tele hatalmas kéményekkel, amelyek ontják a füstöt. A dolgozók or. szágában minaen gondolattal a munka, sok javát kívánják szolgálni. Tifliszben milyen nagyszerű érzéssel lehet dolgozni, amikor a munkás tudja, hogy az ő gyermeke, az ő felesége részére emelték a nagy hegy tetején ózóndús levegő, fenyők és vlrágerdő közepette a minden kényelemmel berendezett otthont. A dolgozók országaiban, ahol megszűnt az embernek ember ált,al való ki. zsákmányolása, így gondoskodnak a gyermekekről és a gyermek anyjáról. Június l.én, a Gyermekek napján a tifliszi gyermekotthonban és a Szovjetúnió, valamint a népi demokratikus országok gyermekotthonaiban, iskoláiban, pionír-klubjaiban serdülő fiainkra és lányainkra gondoltunk, de gondoltunk a nyugati imperialista államok háborús uszítóinak kizsákmányoltságában élő dolgozók gyermekeinek nincstelen éle. tére is. Éreztük, hogy még fokozottabb és határozottabb törekvéssel kell építenünk a szocializmust országunkban, gyermekeink és a világ valamennyi dolgozója gyermekeinek békés élete érdekében.