Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-11 / 133. szám, vasárnap

UJSZO 1950 június lí fl dolgozó nép igazságszolgáltatása A kapitalista rendszer hanyatt korszaka az imperializmus torz ál lamrendszerei legszembetötlöbb mó don leplezték le az úgynevezett osz tályonkíviili, „objektív", minden tár Badalmi rétegen felül álló és mindéi befolyástól mentes „független" igaz ságszolgáltatást. A dolgozó nép, í kizsákmányolt munkásosztály, a ve­rejtékező béresek és kisparasztok nincstelen társadalma, a kihasznált értelmiség, rég tisztában volt azzal hogy ez az igazság és minden esz­köze, beleszámítva a „modern éí humánus",' söt „szociális" törvény­hozást, csak az uralkodó kapitalista osztály akaratát valósítja meg, csak ennek az osztálynak szolgálatában működik az elnyomottak ellen. A birósági szervezet alázatos, de persze „független" szolgáinak min­ien Ítélete és határozata, ha még innyira Is felcicomázták a paragra­'usok ködszerű és titokzatos méltó­ságával, minden dolgozóval félreért­letetlenül közölte, hogy számára lines igazság, csak börtön bönte­:és, bírság és végrehajtás. Az ügy­rédi rendszer csalhatatlanul bizonyi­otta, hgoy az úgynevezett jogrend izabad rablást biztosít a kapitalista •endszer eme agyafúrt, lelkiismeret­en kedveltjeinek. Az egész szerve­set (hangsúlyozottan az osztálypo­itika nacionalista és soviniszta haj­izáját követte — itt is természete­len a dolgozó nép ellen. A nép ugyan ifátyás király halálát emlegette az gazság pusztulása kapcsán, de ez­;el csak azt fejezte ki csalhatatlan sztönével, hogy emberemlékezet óta lem látott igazságot a nyomor és :izsákmányolás századain át. A népi demokrácia, a proletár­liktatúra sztálini korszakának új ormája, forradalmi változást jelent .z igazságügy terén is. A népi de­nokrácia a dolgozó nép szolgálatába llította az egész államszervezetet. L bírósági szervezet már nem a ka­italista osztály akaratának végre­ajtója, hanem a dolgozó nép érde­leit védi. A bíróság így valóban de­lokratíku* és valóban független, íert a lakosság túlnyomó többségét édi, mig a kapitalista bíróság a ki­sákmányoló osztályok szük réter ét védte és ezek akaratától függött. >e ezenkívül a népi bíróság azért is liggetlen, igazi demokratikus népi zerv. mert a dolgozók maguk gya­orolják az igazságszolgáltatást, ma­uk a munkások, parasztok és kis­mberek ítélkeznek állandó össze­öttésben a néppel, kihasználva és rtékelve mély népi tapasztalatuk orrásait. Mint hatásos eszközt már lem a kapitalista szemfényvesztés irvényfegyvertárát használják a nép lépviselői az Ítélkezésnél, hanem j törvények és a májusi népi alkot­íány szellemében hozzák határoza­tikat. Az új szocialista jogrend és ürvényszerüség legtömörebben a be­íjezés előtt álló, hatalmas törvény­ozáírf munkában jut kifejezésre. A igrövidebb időn belül szavazás alá eriil az új büntetőtörvény és bün­;tő perrendtartási javaslat. Január Isejétől új családjogot használ a épbíróság. A bírósági jog minden gát még ez évben a modern, a szo­ializmus felé haladó népi demokrati­us társadalom jogrendje szerint igjuk törvénybe foglalni és érvény­e léptetni. így az új társadalom új szközökkel épiti haladó szellemű, a épnek a néppel alkotott és a népért yakorolt igazságszolgáltatását. Természetesen nem lehet figyelmen ívül hagyni az említett előfeltétele­en és eszközökön kiviil azokat az meberket, kiket az igazság gyakor­isára maga a dolgozó nép válasz­ait ki — becsületes, igazi osztály­ntudattal és az életből merített ko­íoly tapasztalattal felruházott nép­íráinkat, a szocializmus éber őreit, ízért fordulunk magyar népbíráink­oz, hogy az igazságügyi hatóságok rőfeszítését ők is minden vonatko­isban segítsék, hogy értékes ta­asztalataikkal, észrevételeikkel, in­itványaikkal kezdeményezzenek, ogy kétségeikkel, kérdéseikkel, bi­almukkal hozzánk forduljanak. Az rj Szó hasábjain — úgy mint a szlo­ák népbirák részére a „Právo a zi­ot" folyóiratban — állandó rovatot ezetühk be, a magyar népbirák ro­atát. Az eddigi előadásokon kívül élkülözhetetlennek tartunk egy ilyen ovatot a maeyar sajtó hasábjain. ogy érthető és világos módon meg­íagyarázzuk népbiráinknak az itél­ezésnél használt főbb alapszabályo­at és az új törvények alapelveit, ogy megismertessük velük a dolgo-3 nép új és hatásos fegyverét az Inyomó osztályok osztílyharcot ílytató és kiélező, soha nem nvu.er­ó, hatalmát ves7tett, de annál ádá­abb. elkeseredett maradványai el­sn. Rám- tatunk a dolgozó nép ál­lmának érdekeire, a szocialista tu­íjdon védelemre, a nép és a köztár­asár, a béke ellenségeire és akna­iunkájukra. Kiemeljük a különösen 5 és korszerű ítéleteket és megbé-Egyezménnyel szabályozzák az Odera-Neisse-Luzyika határ kijelölését Nagyfontosságú gazdasági, műszaki és kulturális egyezményeket Irt alá Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság és megerősítse a béketábo-rt, amely <t Szovjetúnió vezetése alatt harcol au imperialista erők bűnös mesterkedé­sei ellen és figyelembevéve azokat a teljesítményeket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság az új demokratikus rend megszilárdítása és a demokratikus Németország Nemzeti Frontja körül tömörült erök kifejlesztése terén elért, közös elha­tározással kimondja: a két ország között az Odera és a Neisse-Lu­zyeka mentén megállapított határ a béke és a barátság sérthetetlen ha­tára, a lengyel és a német nép érde­két szolgálja és elősegíti köztük a jószomszédi és baráti kapcsolatok továbbfejlesztését és kimélyítését. Ennek következtében a Német Demokratikus Köztársaság valóra váltja Grotewohl miniszterelnök 1949 október B2-én tett kijelentését. A két fél elhatározta, hogy egy hóna­pon belül egyezménnyel szabályozza az Odera és Neisse-Luzycka mentén megállapított fennálló határ kijelölé­sét, valamint a határátkeléssel, a ha­táron át irányuló helyi forgalommal és a határvidék vizeinek hajózásával összefüggő kérdéseket. A nyilatkozat után Cyrankieu'icz miniszterelnök és Ulbricht miniszter­elnökhelyettes mondott beszédet. Június 6-án a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának kül­döttsége elutazott Varsóból. tériumi államtitkár, német részről Handke külkereskedelmi miniszter, Leuschner helyettes tervgazdálkodá­si miniszter és Rump helyettes pénz­ügyminiszter — a kulturális együtt­működésre vonatkozó jegyzökönyvet lengyel részről Skrzeszewski közok­tatásügyi min'szter, német részről Wolf nagykövet, a Német Demokra­tikus Köztársaság varsói diplomáciai missz ójának vezetője írta alá. A megbeszélések a barátság és kölcsönös megértés szellemében foly­tak. KÖZÖS NYILATKOZAT A HATÁROKRÓL A lengyel kermány és a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyának küldöttsége a következő kö­zös nyilatkozatot tette: A lengyel kormány és a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyának küldöttsége, attól az óhajtól vezetve, hogy megszilárdítsa a békét S « a nemei vemum annus a lengyel kormány as Árufor­galomban hitelkönnyítéseket nyújt a Német Demokratikus Köztársaságnak. Egyezményt kötöttek a két ország műszaki és tudo­mányos együttműködéséről. Ez lehetővé teszi, hogy a két fél köl­csönösen felhasználja egymás ta­pasztalatait a technológia és a ter­melési módszerek terén s egyben kölcsönös technikai segítséget bizto­sít a szerződő felek számára. A két fél tájékoztatást nyújtott egymásnak Lengyelország hatéves és a Német Demokrat kus Köztársa­ság ötéves tervéről. A két fél a kölcsönös áruforga­lom tervszerű fejlesztését tartja szem előtt; ezért elhatározta, hogy ez év szeptemberében államgazdasá­gi terveik alapján több évre szóló drucsereegyez­ményt köt. A két fél jegyzőkönyvet irt alá a kulturális együttműködésről is. A jegyzőkönyv értelmében köl­csönös könnyítéseket nyújtanak egy­másnak a tudományos kutatás és tudományos munka terén, biztosít­ják az értékes tudományos és irodal­mi müvek, filmek színdarabok, ze­nemüvek és rád óadások cseréjét. A gazdasági egyezményeket len­gyel részről Szyr miniszter, a terv­gazdaság állami bizottságának alel­nöke, Gede külkereskedelmi minisz­ter és Trompczynaki pénzügymlnisz- 1 Június 5-én és 6-án Varsóban tar­tózkodott a Német Demokratikus Köztársaság kormányának küldött­sége, élén Walter Ulbricht elvtárs, miniszterelnökhelyettessel. A kül­döttség tagjai voltak: Georg Hand­ke külkereskedelmi miniszter, Acker­mann helyettes külügyminiszter, Leuschner, helyettes tervgazdálkodá­si miniszter és Humpf helyettes pénzügymin'szter. A küldöttség és a lengye! kor­mány közt folytatott megbeszélések során megvitatták a két kormányt érdeklő és a béke megőrzéséért foly­tatott küzdelemmel összefüggő kér­déseket. A megbeszélések eredményekép­pen közös nyilatkozatban állapodtak meg a két ország között, az Odera és a Neisse-Luzycka men­tén megállapított, fennálló határ kijelölése tárgyában. A német kormányküldöttség var­sói tartózkodása serán nagy lépést tettek előre a két ország gazdasági kapcsolatainak megszilárdítása te­rén. Egyezményt írtak alá 1950. évre vonatkozóan a kölcsönös árufor­galomról és fizetésekről. Az áruforgalmi egyezmény lehető­vé teszi, hogy a kereskedelmi forgal­mat az elmúlt évhez viszonyítva több mint 60 százalékkal emeljék. Aláírtak továbbá egy megállapodást, amelynek értelmében II gömörhorkai szövetkezetesek is követik Vezekény példáját Közös aratási tervük az első lépés a fala jobb jövöie felé vezető úton Az SzKP IX. kongresszusa visszhangra talált Gömörhorkin Is. A he. lyl pártszervezet, az üzemi bizottság és az EFSz együttes ütésen boncol­gatta az eddigi hiányokat, szervezési hibákat és arra a következtetésre ju­tottak, hogy bátrabban kell előrehaladni a szocializmus felé. Kiszling elv. társ, a kerületi párttitkár helyettese, ismertette a dolgozókkal a yezeké­nyiek felhívását, amelyet az Uj Szó közölt. A gömörhorkaiak gondosan áttanulmányozták ezt a felhívást. Többször összejöttek a munkásotthon he­lyiségében, hogy megbeszéljék, mi a legközelebbi teendő és hogyan lehetne megvalósítani, hogyan lehetne átültetni a vezekényi példít gömörhorkai ta­lajba. Qömörhorkán a haladásnak nagy nu'.tja és sok szép emléke van. Az elvtársak itt is ezeknek a hagyomá­íyoknak szellemében akarnak dolgoz­íi és munkájukkal akarják bebizonyí­;ani hűségüket és odaadásukat szere­:ett pártjuk, a CsKP iránt. Eddig a izövetkezeti ülésekre, de más aktívák­a is csak nagyon gyér számmal je­entkezett a falu. Ennek az oka való­izínüleg a régi szövetkezeti vezetés ehetetlensége, iránytalansága volt. Vlost ezeken az , összejöveteleken ilyan számban jelent meg a falu népe, tmelyre eddig nem volt példa. Az if­úság és a nők aktivitása is egyre nö­rekszik és a közös aratás új életet lezsdít meg ebben a kicsiny hegyaljai aiuban. A községben összesen 125 hektár lúzavetés, 43 hektár rozs, 85 hektár irpa és 43 hektár zab van, ami ösz­zesen 296 hektárt tesz ki. A gömör­iorkai Egységes Földműves Szövetke­et előzetes terve alapján ebből trak­oros önkötözővel 250 hektárt, lovas uratógépet és kézierővel 146 hektár íratható le. Az 5 darab önkötözö gép­íez 20 munkaerő kell. A lovas arató­íéphez 7 ember és a kézi munkához 5 nunkacsoport 10 arató párjával, ami 00 munkaerőt jelent. Így tehát az isszes aratási munkák elvégzéséhez 27 ember szükséges, ami Gömör­lorkán minden bizonnyal rendelkezés­e áll. A cséplési tervet még nem dolgoz­ák ki az elvtársaknak. Kidolgozására 'alószínüleg még e héten sor kerül. V fontos az, hogy idejében biztosítsa­lak minden előfeltételt, az aratás és :séplés gyors lefolyására. A gömör­lorkai szövetkezetesek meg vannak ;yőződve arró', hogy munkájuknak neglesz az eredménye és a közös | munka hatása a szövetkezeti élet to. I vábbi fejlődése is megmutatkozik Szükséges, hogy a szövetkezet vezető, sége ne álljon meg a megkezdett mun. kánál, hanem a falu egész dolgozó né pét megnyerje a szövetkezeti munká. nak. Ne felejtsék el azt, hogy a leg­fontosabb a politikai meggyőző mun. ka, a dolgozó parasztság személyes meggyőzése a szövetkezeti munka elő. nyeiről, a szövetkezeti munka szépsé. géről és arról, hogy mennyivel maga­sabb életszínvonalat biztosít a fáit egész népének. A régi szövetkezet vezetőség az elég nagy számban ér­kezett ismeretterjesztő szövetkezet: brosúrákat nem osztotta szét a falu dolgozó népe között és így megaka. dályozta azt, hogy minél nagyobb tö­tnegek kapcsolódjanak be az építő, munkába. Az új szövetkezeti vezető­ség minden bizonnyal nem esik bele a régiek hibájába. Erre biztosíték ösz­szetétele is. A szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy mindent elkövet az SzKP IX kongresszusa határozatainak végrehajtására. A vezekényiek felhívásának elfoga­dása, a vezekényi terv áttanulmányo­zása nagy mértékben segítette a szö. vetkezeteseket abban, hogy munkájuk előre haladjon. A falu nagy része el­olvasta ezt a felhívást, gondosan • átta. nulmányozta és így a vezekényiek fel­h.vása egyúttal politikai meggyőző munka alapjává is lett a falun. Énnek a jó felhasználása, továbbfejlesztése és a többi szlovákiai szövetkezetek ta­pasztalatainak átültetése lesz a gömör­horkai szövetkezet, vezetőség egyik legfontosabb feladata a közeljövőben. Az üzem és d falu a pártszervezet és a szövetkezet, az ifjúság és az asz­sízonyszövetseg együttmunkálkodása átformálja Gömörhorka életét is. lyegezzük a maradi, hibás és a nép érdekeit figyelmen kívül hagyó, bur­zsoá gondolkozású beteg és a hala­dást fékező 'határozatokat Megta­nácsjtozzuk népbíráinkkal a népfel­világosítás új módszereit az igazság­szolgáltatás révén. Közösen fokozzuk a harcot a szocialista éberségért, de az alkoholizmus, a felelőtlenség és a hanyagság ellen is a leghatározot­tabban lépünk fel. Közösen megálla­pítjuk a kriminalitás azon pontjait, melyeknek terv szerint különös fi­gyelmet kívánunk szentelni. A leg­nagyobb gondot és körültekintést szenteljük a fiatalkorúak bűnözésé­nek és radikális csökkentésének. A feladatok e halmaza igazi, elvtársi, kolektív és osztályöntudatos közre­működést követel mind az igazság­ügyi hatósági szervek, mind a népbi­rák részéről. Ezért hívjuk fel a ma­gyar népbirák figyelmét rovatunkra és örömmel várjuk, hogy a megkez­dett mű kedvező fogadtatásra talál a magyar dolgozók rövidesen sikerül, támogatásukkal rövidesen sikerül, kiépíteni rovatunkat a köztársaság, a dolgozó nép, a szocializmus és a béke érdekében. A zenészek és artisták figyelmébe A zenészek és artisták központja Bratislavában hivatalosan közli, hogy az 1948 március 25-1 69. Sb. sz. tör­vény 3. §.a 3. szakasza szerint és az 1949. IV. 17-i 113. sz. kormányrendelet szerint minősitö vizsgákat tart a szó­rakoztató zenészek számára a követ­kező sorrendben. 1950 június 12., 13., 14. Piestany és környéke, kezdet reggel 8 órakor a Bacchus- grillben 1950 június 16., 17., 19. és 20. Kas­sa és környéke, ke z det reggel 8 óra­kor az Európa-kávéházban. 1950 június 21 , 22. Eperjes és kör­nyéke. kezdet reggel 8 órakor a Savoy­kávéházban. 1950 június 23., 24. Nagymihály és környéke, kezdet reggel 8 órakor az Arany Bika-szállóban Június 26., 27., 28., 29. és 30. Pop­rád, Magastátra és környéke, kezdet reggel 8 órakor az Európa-szállóban. Július 3., 4. és 5. Zsolna és környé­ke. kezdet reggel 8 órakor a Grand­szállodában. Július 7., 8., 10. és 11. Losonc és környéke, kezdet reggel 8 órakor a Savoy-kávéházban. Július 13., 14. 15. Zólyom és környé. ke, kezdet reggel 8 órakor a Qjand. kávéilázban. Július 17., 18. és 19. Léva és környé ke, kezdet reggel 8 órakor a Város szállóban. / Július 22., 24., 25. Érsekújvár é környéke, kezdet reggel 8 órakor a Ungár-kávéházban. Július 27., 28. és 29. Nyitra és kör nyéke, kezdet reggel 8 órakor a Králik vendéglőben. Figyelmeztetünk ezért minden ze nészt, aki tagja a ROH-nak és a mű vészi és kultúrszolgálati szövetségnél és továbbra is hivatásos zenész aka maradni, hogy köteles a vizsga előt bemutatni a Roh tagsági igazolvány és hogy a minősítő vizsga sikerei eredményéről szóló bizonyítvány nél kül a fent említett törvény érteimébet minden nyilvános fellépés a zenei szak ban tilos. Vizsgadíj 200.— KSs. A vizsgákat a fentnevezett sorrend­ben tartják az egyes városokban ! ezért figyelmeztetjük a helybeli zené­szeket és valamennyi zenészt a váro­sok legközelebbi környékéről, hogy saját érdekükben ezeket a terminuso­kat betartsák. Ki kell pellengérezni 9 békehatározat aláírásának megtagadóit lalhassan velük szemben, amilyet tet­teik alapján megérdemelnek. A jelenlevők beszámolójából kitűnt, hogy polgáraink mind a városokban, mind a falvakban, az üzemekben és a EFSz-ekben, az iskolákban és hivata­lokban laikesedéssel írták alá a béke­határozatot, hogy megértették a ha­tározat jelentőségét, hogy tudatában vannak annak a kötelességnek, hogy rna minden egyes embernek minden erejével be kell kapcsolódnia a béke védelmének világmozgalmába. Leleplezték Micsurin emlékművét Június 7-én Micsurinszk város és a környező kolhozok dolgozóinak ez­rei látogattak el a Micsurin-féle köz­ponti genetikai laboratóriumba, a tu­dományos kutató intézetbe, a kísérleti állomásra, hogy megtekintsék azt a házat, amelyben a természet nagy át­alakítója élt és dolgozott. Este a város központjában lévő té­ren több mint 30.000 ember gyűlt egy­be a Micsurin-emlékmű leleplezése al­kalmából rendezett nagygyűlésre. Az emlékünnepség befejezése után a ven­dégek és a társadalmi szervezetek képviselői megkoszorúzták Micsurin sírját. — w Úi imperialista kémközpontot állítanak fel Brüsszelben A Paese Sera beszámolt hogy Acheson újabb javaslatot terjesztett elő a Szovietúnió és a keleteurópai államok ellen folytatott ideológiai há­ború központjára vonatkozólag. Az új kémközpont székhelye Brüsszel lesz, vezetője William Donovan, az ameri­kai stratégiai információs iroda (felde­rítő szerv) volt iránvítnia Csütörtök délután Bratislavában ösz. szeült a Béke Hívei szlovák bizottsá­gának elnöksége: Az ülésen résztvet. tek a Béke Hívei kerületi bizottságai­nak elnökei, a Szlovák Nemzeti Front akciós bizottságának kerületi titkárai, valamint néhány meghívott vendég. Az ülésen A. Horák megbízott, a bizottság alelnöke elnökölt. Az elnökség ülésén értékelte a stockholmi békehatározat aláírási akciójának eredményeit és elismeréssel vette tudomásul, hogyi Köztársaságunkban 9,482.783, ebből Szlovákiában 2,721.316 polgár írta alá a békehatározatot és így kifejezte azt *az akaratát, hogy aktíven be akar kap. csolódni a Béke Híveinek világtáborá­ba. Az elnökség a Béke Hívei szlovák bizottságának nevében elismerését és háláját fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak e nagyjeelntöségű béke­akció sikeres lefolytatásához, különö­sen az aláírási kampány szervezőinek, a békebizottságok funkcionáriusainak, a népi szerveknek és tömegszerveze. teinknek, az egyházak képviselőinek és a hazafias alsópapságnak, akik meg­értették, hogy a békéért vívott harc minden hívő kereszténynek elsőrendű feladata. Az elnökség egyben tudomásul vette, hogy a stockholmi békehatáro­zat aláírását csak a béke és népi de­mokratikus rendszerünk ellenségei ta­gadták meg, a legyőzött kizsákmányo­ló osztályok képviselői, a volt gyáro­sok és nagybirtokosok, akik az új há­borúban, az atomháborúban látják utol. só gyenge reményüket, hogy visszatér elvesztett paradicsomuk. Kívülük a fő. papság néhány képviselője is megta­gadta a békehatározat aláírását. Ezek az emberek mindmáig nem találták, meg a néphez vezető utat és nyiltan elutasították azt, hogy csak aláírásuk­kal is hozzájáruljanak a béke megerő­sítéséhez, az atomháború elhárításá­hoz. ' Az elnökség egyhangúan kifejezte azt a véleményét, hogy népünknek és a világbékének ezek a megrögzött és nyílt ellenségeit az egész közvélemé­nyünk előtt ki kell pellengérezni, hogy egész doleozö nénfink nlva.n állást fTM

Next

/
Oldalképek
Tartalom