Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-10 / 132. szám, szombat

4 letei, amelyeket Zeminová a Preuéil és a puecsistá szervezetek irányítottak, amelyeket a köztársaság nyugati részén, Mostban és Homutovban Zeminová irányított, nem az elsők. Mi ezeket az előkészületeket jól ismerjük. Ismerjük a bűnperek egész sorából, Hubálek, Brokes és Kultvasra és mások esetéből. Hányszor állapították már meg a fordulat időporttját, "hányszor volt minden „tökéletesen előkészítve", hányszor beszéltek ezredekről, amelyek fel vannak készülve a puccsra. Azután mindig bebizonyult az, hogy csupán egy maroknyi ember az, amély ezt a puccsot tervezte. Mindig voltak „tábornokok" és mindig hiányzott a katonaság. Hasonlóképen van Buchal esetében is, és a többi csoportok Zeminová és Preuéil esetében. Ezekben az esetekben is megvolt a köztársaság ellenségeinek azon maroknyi csoportja, amely a rádió elfoglalására és a puccs végrehajtására készülődött. Azonban nagyon téves felfógás volna, ha tu!t hinnők, hogy ezek a csoportok ártalmatlanok. Meg kell értenünk azt, hogy tízezrek és milliók építenek és elegendő néhány egyén arra, hogy ezt az építést komolyan megkárosítsák. Elég egyetlen ellenség arra, hogy megrongálja a kemencét, amelyet egész éven át építettek. Egyetlen Buchal elégséges ahhoz, hogy széttörje azt, amit ezrek és ezrek építenek. Ebből a szempontból kell megvizsgálni Zeminová, Buchal és Preucil tevékenységét, ebből a szempontból kell megítélni ezeket az összeesküvőket. De Zemínovának és Preucilnak s a többieknek éppen úgy, mint Ripkáéknak és Zenkléknek, valamint a még nagyobb uraiknak lelkiismeretén ' egyenesen gyilkosságok is száradnak, ahogyan ezt ez a per bebizonyította. Hosticka dr. kihallgatásánál megrendítő okmányt olvastak fel arról, hogy hová torkollott 1949-ben az illegalitás útja. Oda jutottak, hogy meggyilkolták az illegalitás egyik résztvevőjét, aki elvesztette bandájának bizalmát. Ennek az illegalitásnak lelkiismeretét terheli Milos Krátky diák élete is. Tudjuk azt, hogy a gonosz bandák, ha kifogynak a politikai érvekből, gyilkossághoz nyúlnak. Dolgozó nyilvánosságunk nem is tudja azt, mennyi áldozatot követel a vádlott Horáková, Zeminová, az istenfélő Hosticka és a többiek neveltjeinek alattomos gyilkos módszere. Igen, a vádlott Horáková, igen, a vádlott Zeminová, igen, mindannyian, akik itt ülnek, felelősek ezekért a gyilkosságokért. Erre nevelték önök az embereket és ezért tapad az önök kezéhez vér, az önök terroristái által kiöntött vér. És most térjünk rá a kémkedésre. A kémkedés mindenekelőtt előkészület a háborúhoz. De nemcsak előkészület. Ez a mindennapi ellenséges politika eszköze, azé a politikáé, amelyet ax imperialisták ellenünk folytatnak. A kémkedés továbbá a belső ellenség fegyvere is. Ahhoz, hogy a belső ellenség kívülről jövő parancsa vagy pedig saját kezdeményezéséből kívülről jövő beleegyezéssel homokot szórjon köztársaságunk építő szerkezetébe, ahhoz, hogy országépítésünket megfúrhassa, a külső és belső ellenségnek szüksége van hírekre, hírekre és hírekre. Az ellenségnek szüksége van arra, hogy megfelelő információkkal rendelkezzen a mi helyzetünkről, hogy ezeknek az információknak alapján széttörhesse országépítésünket. A kémkedés tehát nemcsak háborúra való előkészület, a kémkedés aláásó szabotázstevékenység eszköze is, mert a hírszerzés alapot ad a szabotőröknek, a terroristáknak és a gyilkosoknak, akik a hazai illegalitás soraiból származnak, vagypedig a határon keresztül küldték őket hozzánk az amerikai imperialisták zsoldjában. Hogy a kémkedés kártevő munkát is jelenthet közvetlenül, igen érezhető szabotázst, azt bizonyítja ennek a bandának esete, a semmirekellő Kalandrának és tőkés társának, Peclnek esete. Megszerezték bizonyos külföldi cégek címét, akiknek árút kellett volna szállítaniok nekünk. Ezeknek a cégeknek címeit Peel és Kalandra szerezték meg, átadták az United Press hírszolgálati irodának és az UP ezeket a jelentéseket a CIC egy ügynöke segítségével továbbította az amerikaiknak, azon ügynök segítségével, aki az United Pressben székelt. Így aztán az amerikaiak ezeknek a híreknek a segítségével számunkra fontos anyag szállítását szabotálták, azzal a céllal, hogy késleltessék felépítésünket bizonyos szakaszokon, hogy károkat okozzanak nekünk. Az államügyész azután hangsúlyozta azt, hogy hála Pártunk éberségének, pusztulásra vannak Ítélve a kártevőknek mindazon tervei, hogy befurakodhassanak a Pártba és így beférkőzhessenek Csehszlovákia népének szívébe. A kriminális gonosztevők ötödik hadoszlopa Amint a per bebizonyította, a vádlottak központot alapítottak, amely a nyugati imperialisták tervei szerint az ötödik hadoszlop magvát képezte volna nálunk. Téves lenne azonban azt hinni, hogy itt a földalatti ellenzéki pártok koalíciójáról van szó. Ilyen pártok nem léteznek. A tömegek a háború előtti reakciós pártokból és csoportokbél, valamint a tagságuk egész sora és a tisztséget viselőik bekapcsolódtak az újjászületett nemzeti arcvonal politikai életébe és bekapcsolódtak a köztársaság felépítésébe ls. Ezen pártoknak tömegei is szembefordultak azokkal, akiknek februárig ez volt a jelszavuk: „Minél roszszabb, annál jobb!" Amint februárban Zenkl, Majer, Lettrich és Srámek katonaság nélküli tábornokokká váltak, úgy váltak még inkább hadseregnélkUli tábornokokká ezek a vádlottak itt. Kik ezek a vádlottak? UJSIO Kapitalisták, mint Hejda és Peel, politikai professzionisták és tröckisták, Kalandráékon, Dundrékon és Peftkóékon keresztül, a nemzeti szocialista élemberektől egészen a farizeus módján lidák professzionista Hostickáig, akik arra törekszenek, hogy egymástól ámyalatilag különözzenek, de akik mindannyian közös plattformon jöttek össze. Közös plattformjuk az, hogy miután a február elsöpörte őket, a régi politikusokból és politizálókból közönséges börtönbe Való bűnözők, puccsisták, szabotőrök és kémek legyenek. Nemcsak a vinofií plébánia egyesíti őket, ahol az élembereik megegyeztek a köztársaság elleni további együttműködés módjában, de ami még lényegesebb, mindannyian egyesültek a kapitalizmus viszszaállítására irányuló közös erőfeszítésekben. És végül ha lerántjuk az álarcot, amellyel leplezték céljaikat és kilátásaikat, egyesíti őket az új München közös plattforma és amikor már München ideje is elmúlt, egyetlen Plattform marad számukra, a saját országuk ellen indított háború. Ha azonban azt kérdezzük, hogy megegyeztek-e egymás kőzőtt ezek a Vádlottak, meg kell állapítanunk, hogy ők csupán egy célban egyeztek meg, a kapitalizmus visszaállításában, csupán az ötödik hadsereg szerepében, abban az esetben, ha háború indul saját országuk ellen, csupán abban a tudatban, hogy egyazon úrnak szolgálnak. Egyébként ugyanúgy, mint az emigránsok, szorgalmasan isztiak ők is a medve bőrére, amelyet sohse fognak megölni. Nincs különbség az egyes csoportok között, nincs különbség nemcsak a felfogásban, a kémkedés, hazaárulás koncepciójában, de nincs különbség abban sem, hogy a nép nem követi Hofákovát, aki sohasem beszélt a nép nyelvén, éppen úgy, mint ahogyan riem követi a munkásosztály régi árulóját, Dundrt és tanári kinövését Peskát, mint ahogy nem követi a farizeus Hostiíkát vagy a trockista Kalandrát, aki már nem reprezentál senkit és semmit, Engedjék meg azonban, hogy mégis csak megállják ennél az emberi formájából kivetkőzött alaknál, hogy foglalkozzak bűnös tevékenységével. Kalandra olyan ember, aki tetteket, megrendítő- tényeket, kémkedést és szabotázst egyesít magában és éppen ezek piögött a,tények mögött visszhangzik ennek az embernek üressége, aki már régen elvesztett minden legcsekélyebb közösséget az emberfel. Kalandra — élő '.bizonyítéka annak, hová vezet az ellenségeskedés a Szovjetunióval. Ezzel a példával akarom nyomatékosan kifejezni, hogy ezeknek az embereknek útja elkerülhetetlenül egyenest a kémkedéshez, a legvadabb imperializmus szégyentelen szolgálatához vezet. Horáková és Dundr, Zeminová és Hosticka gyűlölték országunkat, Kríáek nagyszabású üzleteket csinált köztársaságunk rovására, de Kalandra úgy dolgozott, mint egy szegény, egyszerű gépember. Ezt a példát még egy bizonyos illusztrációra is fel szeretném használni. Rá akarok mutatni arra, hogy a tröckisták csoportja (Kalandra körül mintegy tizenkettő csoportosult); miként tűzte ki maga elé azt a célt, hogy belopódzzék a felszabadulás után a szociáldemokrata pártba, hogy ott támogassa a Majer és Vilim-féle elemeket, hogy ezeknek az elerpeknek közvetítésével szakadást idézzen elő a dolgozók közt. Ugyanazok az emberek, akik valamikor balfelől kritizáltak a CsKP-t és a Szovjetúniót, szociáldemokratákká váltak és a nemzeti szocialistákra szavaztak. Végezetül Kalandra esetével emlékeztetni akarok még egy „nagyságra", aki ebből a tárgyalásból került ki. Ez Benedikt Dániel személye, aki olyan szimbolikusan képviseli az amerikai „jótékonyságot" és a trockista kiküldöttet egy személyben. Dundrnál és Pescheknél összeköttetésük miatt álljunk meg egy pillanatra. Ezek az emberek valóban jelképes jelentőségűek. Arno Haissal való összeköttetésükről van sió, azzal a Haissal, aki az új Gauleiter szerepére vágyik, aki éppen úgy nem reprezentálta a cseh népet, amikor 1942 június 2-án az Óvárosi téren Heydrichet, a véres hóhért siratta, ahogy nem képviselt ma senki mást, mint Pleskát és Dundrt, amikor 1950 május 1-én a londoni BBC azon siránkozik, hogy a Csehszlovák Köztársaságban állítólag nem lehet szabadon megünnepelni a május elsejét. Az öreg áruló Hais rádióbeszédét talán csak úgy adhatta elő, hogy először át kellett magát verekednie a rendőrkordonon, amely körülvette a BBC körüli tömeget, azt a tömeget, amely demonstratív tüntetést rendezett éppen a labourist« kormány ellen, mert megtiltotta május elseje megünneplését. összegezem: a vádlottak közős plattförmon voltak, közöttük nincs egyetlen egy dolgozó sem, csakis spekulánsok, akik miniszteri bársonyszékekről és funkciókról álmodoztak. Szereplők az illegális csoportok és csoportocskák, miniszter aspiránsok sorában az volt, hogy mint az elmúlt idők vezetői a nyugati tervek szerint nálunk az ötödik hadoszlopot kialakítsák. Létrehozták a felforgató összeesküvés vezetőségét a köztársaság és a nép ellen, és ebben már különösen súlyos veszély rejlik. Államvédelmi közegeink idejében ártalmatlanná tették köztársaságunk ezen veszedelmes ellenségeit. És itt különösképpen dicsérőleg kell megemlékeznem népi demokratikus rendszerünk ezei» szerveiről, akik élen járó őrei köztársaságunk biztonságának. Ez a per az éberség nagy iskolája! Az objektív helyzet nem kedvez az új gauleitereknek és hitlerifjaknak. Táborunk, a béke, a demokrácia, a szocializmus hatalmas világtábora a Szovjetúnió vezetése alatt napról napra erősödik és hatalmasodik. A békéért harcolunk. A szocializmusért harcolunk. A vádlottak az építés útjába akarnak állni. Háborút készítenek elő. A nép boldogsága árán újra zárt kapujú gyárak után, Zenkl-féle koldússorsok után, Dundr-féle paktumok után, a burzsoázia után, Stfibrn^, Preiss és a megszállók után vágyakoznak. Mi a külső és belső árulóknak azt tanácsoljuk: El a kezekkel Köztársaságunktól. Reméljük, hogy a kapitalista államok béke harcosai, akik a Szovjetúnió hatalmas és legyőzhetetlen erejére és a népi demokratikus államok erejére támaszkodnak, egyszer megtanítnak minden imperialista háborút kezdeményezőt és velük együtt titeket is arra, hogy ez a mi gazdag századunk nem a kapitalistáké, hogy a földön a kapitalisták nélkül is lehet élni, sőt boldogan és emberségesen élni. Ez a per az éberség nagy iskolája legyen! De egyúttal legyen a gyűlölet iskoláiá azok ellen, akik — bár nincsen erelök rája, hogy "a világot felforgassák, de akiknek mégis elég erejük van arra, hogy nekünk kárt okozzanak, hogy megsemmitsék azt, amit maguk soha meg nem teremtettek. E napokban a táviratok ezreit kaptuk a dolgozóktól. A határozatok ezrei követelik az árulók szigorú megbüntetését, a határozatok százai egybekapcsolják tiltakozásukat újabb, a köztársaságot épitő munkakötelezettségekkel. Ezáltal ez afórum, nemcsak a kártevők elleni harc fórumává vált, hanem egyszersmind népünk erejének visszatükrözőjévé is és újabb ösztönzésül szolgált arr.i, hogy munkánkat még nagyobb hévvel és eréllyel folytassuk Köztársaságunk érdekében. A dolgozók a vádlottak szigorú megbüntetését követelik. Én a dolgozókat e perrel kapcsolatosan tovább! éberségre hívom fel. Tanuljanak ebből az esetből, tanulják meg felismerni az ellenséget, az új háború segítőit és előkészítőit, a támadók szolgáit. Befejezem abban a tudatban, hogy köztársaságunk népe nem csak hogy kiépíti ezt a földi paradicsomot, hanem ezt paradicsomot meg I» védi a régi alias világ minden pusztulásra ítélt sötét erői ellen. 'Népi demokratikus köztársaságunk bírái, n dolgozók hazájának birái, a ti ítéletetek nagyban hozzá fog járulni az építés és a védelem művéhez. 1950 június 10 Dr. Urválek államügyész beszéde Rátérek arra, hogy rámutassak a köztársaság elleni kártevő összeesküvés 13 vádlottja ellen vezetett nyolcnapos bírósági tárgyalás eredményeire és arra, hogyan lett a hazaárulás és kémkedés bűntettéből eredő vád az összes vádlottakkal szemben teljes mértékben, bebizonyítva. A záró vádbeszéd első részében az államügyészség rámutatott arra, hogy a vádlottak élén állcmcck annak az osztálynak, amely — midőn a hatalomért folyó harcot elvesztette — áttért a nyilt kriminális bűntettek terére. A saját államuk elleni kriminális bűnözés alapján az összes vádlottak egy államellenes összeesküvésben egyesültek. Közös céljuk volt a kapitalizmusnak országunkban való megújítása, a népi demokratikus rendszer megsemmisítése, a népnek minden szabadságtól és forradalmi vívmánytól való megfosztása és a Köztársaság önállóságának és szuverenitásának megsemmisítése. Közösek voltak az általuk használt bűnös módszerek is. Ezek a módszerek a következőkből állottak: terrorisztikus cselekmények előkészítése, bomlasztó tevékenység és mindenekelőtt a nyugati imperialisták támadó hadjáratára való spekulálás saját nemzetük ellen s a mellett az ölödik hadoszlop szerepét szándékoztak játszani. Az egyes vádlottaknál bebizonyítom ezt konkrétül az írásbeli anyag és a tanúvallomások alapján. Dr. Horáková Milada vádlott azon kisszámú képviselők közé tartozik, akik megtagadták a megújított Nemzeti Fronttal való együttműködést. Dolgozó népünk nagylelkűsége meghagyta neki mindazokat a lehetőségeket, amelyek békés és anyagilag független életet biztosítottak neki. Lehetősége vott, hogy beismerje az elkövetett hibákat és bekapcsolódhassák a csehszlovák állam építő törekvésébe. Ö azonban milyen tanúságot vont le ebből? Csak azt, hogy a népi demokratikus rendszer elleni harcot nem lehet tovább legális úton folytatni és hogy a bomlasztó tevékenységgel a föld alá kell húzódni. Horáková Miladát nem lehet észretéríteni, a népi demokratikus rendszer elleni gyűlölete mérhetetlen. Zenkl Peter, az ismert áruló, kinek politikai profilját itt már megrajzolták, dr. Nestávallal együtt megbízta őt, hogy a reakciós elemekkel, amelyeket a megújított Nemzeti Front pártjaiból kiűztek, tovább tárgyaljon. Tárgyalásokat kezdett Pelka Zdenek vádlottal, informálta a lidák reakció képviselőjét, Jandeckát és ezután létrejött közöttük a vinori paróchián a találkozás, amelyen résztvett Beneé Vojta is. A találkozón megegyeztek a közös eljárást illetően is, amelynek célja a népi demokratikus rendszer megsemmisítése és a kapitalizmusnak országunkban való visszaállítása lett volna. Horáková Milada már 1948 augusztusában szervezett olyan csoportot, amelyben maga köré gyűjtötte a volt nemzeti szocialista párt jelentős reakciós irányzatú tagjait, dr. Nestávalt, Cuperát, Sykorát és Racanskyt és rövidesen maguk mellé vették Dlouhy FrantiSeket is. Horáková Milada e választmány céljairól vallomásában a következőket mondja: „Ezt az illegális választmányt azért alakítottuk, mert kötelességünknek éreztük a volt párthíveknek egyes információkat nyújtani és irányelveket adni az államellenes tevékenységhez. És vájjon milyenek voltak ezek az államellenes tevékenységre célzó irányelvek, melyeket Horáková Nestávallal egyetemben már Zenkl Petertől és később levélben Ripkától kapott? Kártevő ténykedése folytatása, az államfordulat elérkezésének pillanatára való előkészület, a szakszervezeti mozgalom felbomlasztása, terrorista csoportok támogatása, rémületkeltés, tömeges mértékben való kémkedés megszervezése és a népi uralom gyalázatba keverése. Hogyan fejlődött volna, ki a gonosztevőknek ez a ténykedése, ha a Köztársaságot megtámadták volna? Számoltak Horáková és társai ezzel a lehetőséggel? A vádlott maga vallja: „Számoltunk a nyugati hatalmaknak a Szovjetúnió és természetesen a népi demokráciák elleni harmadik világháborújával." Ez az egyetlen lehetőség, amellyel ezek az árulok számoltak és pedig Zenkllel és Ripkával, az imperialisták ügynökeivel' való megegyezés útján. Elegendő felemlíteni Ripka levelét, amelyben ez a gonosztevő a háborúban a Szovjetunióhoz és a népi demokráciák országaihoz való viszony rendezésének egyetlen „reális" lehetőségét látja. És mivé fejlődnék a hazaáruló csoport tevékenysége, amely most egyelőre a szabotázsra ée az erők előkészítésére irányult? Horáková bevallja, hogy háború idején a földalatti szervezetek ötödik hadosztállyá válnának, amelyek a támadónak ellenünk való felvonulását támogatnák. Ezek voltak tehát Horáková és társainak a Köztársaság elleni kémszervezet kiépítésére irányuló szándékai, Az államellenes összeesküvés illegális vezetőségében az egyes vezetőségi tagok feladatai pontosan meg voltak szabva. A szervezet élén Horáková állt, akinek feladata volt a külfölddel való összeköttetést fenntartani. A földalatti munka vezetésével minden kerületben egy-egy bizalmi volt megbízva. Ezeknek a bizalmiaknak a feladata volt, hogy az államellenes szervezetekkel fenntartsák az összeköttetést és működésűket összhangba hozzák. Maga Horáková a öeskébudejoviceí kerületet vette át és államellenes kémszervezeti kap-