Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-09 / 131. szám, péntek

23. szám. 1950 június 9. Megkezdődött a CsISz I. kongresszusa Gotiwaíd elvtárs, az egy évvel ezelőtt általad kitűzött feladatunkat elvégeztük — a Csehszlovák Hiúsági Szövetséget millióssá építettük ki körülményeket az egy év előtti viszonyokkal, rájövünk magunk is, hogy óriási nagy változás történt azóta. S mindez egy év leforgása alatt. Akaratlanul is fejtesszük a kérdésit, hogyan lehetséges ez ilyen rövid idő alatt. Nos, egyszerű a válás: mindezt csak ez egységes szervezetbe tömörült ifjúság volt képes megvalósítani guhk leggyönyörűbb ajándéka a kongresszus számára. Május 25"én a kongresszusra való lázas előkészületek hevében is minden ifjú szemében büszkeség csillogott, amikor az esti órákban a rádió közzétette az örömteli hírt: a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség elérte az egymilliós taglétszámot. Az első célszalagot már sikerült EMÍLIÁN BUKOV: /Qz ifjúság seregszemléje Van fiatalosabb, mint csengő énekünk? Van-é hatalmasabb, mint a mi munkánk? Tavaszi utakon dörögve lépkedünk, Dicső évszázadok visszhangja hull ránk. A mi utunk vidám, szép hetyke ívelés, A mi ifjú erőnk szilárd és éber, Ahol gát tornyosul, — ott napra száll fel, és Kacagva győz erőnk új énekével. És csókjaink tüze nem ködlő fáradás, Szerelmünk nem sóhaj, — sas bUszke röpte. Kigyullad, ég szívünk, tüzes láng-áradás, Ütunkon fölfelé törünk örökre. Zöld erdők gyűrűjén, falukban és mezőn Lobog, míg ember él zászlónk, a drága, Utunkat méri év, s örök-védelmezőn Ötéves terveink dicső viiága. Van-e győzelmesebb, mint e vidám menet, Mely munka közben nő mindig nagyobbra? S a harcos ifjúság győztes hada felett A Komszomol ragyog szép zászlainkrat K. B. tag a szocializmus millió épHöjévé s a béke millió harcosává váljék. Ezt pedig csak további kitartó munkával érhetjük eL Még inkább fokoznunk kell ex ifjúság szocialista nevelését, tagjainkat még inkább aktívi. záinunk kell, hogy ezáltal még inkább fokozhassuk az ütemet a szocializmus építése terén. S ezt meg is fogtjuk valósítani. Meg fogjuk valósítani, mert ezt követeli tőlünk szocialista öntudatunk s ezzel tartozunk azon ifjú testvéreinknek, akik még ma is a kapitalizmus nehéz járma alatt éjnek. Szervezetünket a világbéke hatalmas bástyájává építjük ki, amely nem retten vissza a nyugati ingadozó kapitalista rendszer hanghordozóinak fenyegetéseitől és fegyvercsörtetésétől. hanem ellenük a munka neimea fegyverével aktív harcot fog folytatni. Erre köteleznek bennünket azon testvéreink, akik drágán kivívott szabadságunkért vérükeit s életüket áldozták. Mi ezt a szabadságot nem vagyunk hajlandók felváltani holmi profitéhes bankárok munkásságot igába s nyomorba döntő uralmával. Ebben a harcban nem vagyunk magunk. Mellettünk áll a világ haladószellemű ifjúsága, élen a hős s harcban edzett Komszomollal. Mi nem félünk a háborúitól, mert a béketábor ma már hatalmas s mi tiszta ügyért harcolunk. Csakhogy nem atombombával, hanem csákánnyal, tollal és logarléccel. Nem félünk a háborútól, mert mögöttünk áll a hatalmas Szovjetúnió és a népi demokráciák. Megvédjük a békét! Ezt üzenjük egységes ifjúsági szervezetünk I. kongresszusa alkalmából a világ egész ifjúságinak s ezt üzenjük a nyugati háborús uszítóknak is, akiket ezúttal figyelmeztetünk, hogy elkövetkezik még a leszámolás órája s ez nincs túl messze! Éljen a milliós CSMl Éjjen a Demokratiku» KJÄ-sági VilégszövetségI elszakítanunk. Azonban ez a célbafutásiunk újabb indulást is jelent. Nem elég csupán egymillió tagot beszerveznünk, — a mi feladataink sokkal meszszebbmenőek. Mi új, szocialista embereket akarunk nevelni, akik odaadó építői lesznek hazánknak s fáradhatatlan harcosai a világbékének. Mi azt akarjuk elérni, hogy a millió népi demokratikus rendszerünkben. Igen, első legnagyobb feladatunkat teljesítettük. Kiépítettük ifjúságunk milliós szervezetét, amelyben nincsen osztály, faji, vallási vagy más kü"lönbség. A kötelezettségvállalások terén, a munkaversenyben és brigádmunkákon elért eredmények mellett ez ifjúsá-Szerdán, június 7-én Prágában találkoztak ifjú nemzedékünk legjobbjai, ifjú traktoristák, élmusakások, tanoncok és diákok, összejöttek, hogy értékeljék a múlt évben, április 24-én megtartott egyesítő konferenciától az éppen most folyó kongresszusig terjedő időszakban elért eredményeket és kitűzzék további feladatainkat az egységes ifjúsági szervezeten belül. Az egyesítő konferencia óta, amely a Csehszlovákiában élő magyar ifjúság kulturális és szervezeti életében határkövet jelent, olyan eredményeket értünk el, amilyenekre talán nagyon kevesen mertek volna még gondolni is. Sikerült felrázni a magyar ifjúságot mély s hosszantartó álmából s sikerült kiküszöbölni azt a közömbösséget, amellyel az első időkben a szervezeti élet iránt viseltetett. Ma már a kezdeti nehézségek ellenére is büszkén számolhatunk be az elért eredményekről. Ma már majdnem minden faluban megalakult az ifjúságii szervezet helyi csoportja, amely aktíven kapcsolódik bele a politikai és szervezeti életbe. Színdarabokat s kultúrestéket rendeznek, hogy ezáltal maguk is tanuljanak s terjesszék a szocialista kultúrát a nép között. Kultúrházakat hozmak rendbe brigádmunkával, hogy biztosíthassák a CsISz-bem tömörült ifjúság rendszeres szocialista nevelését. Brigádmunkával sportpályákat építenek, ahol szabadidejükben vidáman, pirosló arccal űzik a sport minden ágát s így biztosíthatják a szellemi és fizikai munka mellett a test egészséges fejlődését is. Rövid brigádmunkákra jelentkeznek s így segítenek falvaink Újjáépítésében. A hónap első napjaiban vonataink tömve vannak pirospozsgás, mosolygóarcú brigádosokkal. akik az ifjúsági építkezésekre sietnek. Gyárainkban szocialista szerződések aláírásával és a munkaversenybe való bekapcsolódással járulnak hozzá a szocializmus építéséhez. Ha összehasonlítjuk ezeket a