Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-08 / 130. szám, csütörtök

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR BOLfrOZÓK LA Fi A rtSXEGT ISTVÁN: ÚJ GOTTWALDI IFJÚSÁG A SzKP nemrég lezajlott történei mi jelentőségű IX. kongresszusa szlovákiai dolg02x>k valódi ünnepe vol mivé: tüntető bizonyítékát adta Pár tunk, a CsKP törhetetlen egységé nek ország-világ előtt. Csakis,EZ OSZ tály élcsapatának, a Pár'.nak a piole tár nemzetköziség szellemében gyö kerező egysége hizioalhatja a műn kásosztály és a vele szövetséges töb bi dolgozó egységes arcvonalát a bé kéérl, szocializmusért és ennek ,bete tözéséért — a kommunista társada lomért folytatott harcban. Ugy, aho gyan nincs forradalmi gyakorlat for radalmi elmélet nélkül, ugyaniig­nincs harcos osztályegység az osz tály pártfiának ideológiai egysége nél kül. Pártunk úgy őrzi eat az egysé get, mint egy felbecsülhetetlen dr.á gakövet, de nem tartja hét laka alatt, mint a Párt kizárólagos jussál hanem beviszi a dolgozók tömegébe Olyan sajátságos drágakő ez, amely, nek értéke csak növekszik azáltal ha mindenki' külön-külön és egyszer re tulajdonába veszi. Ennek a drágakőnek egyik főleté teményese Köztársaságunk ifjúságé' nak egységes szervezete, a Csehszlo. vákiiai Ifjúsági Szövetség, mélynél* ^Isö kongresszusa ma kezdődött fő' károsunkban, Prágában. Maga az í lény, hogy az egységes CsÍSz-hez a; it a CSM és az SSM — a cseh or­szágirészek és Szlovákia ifjúsági szer­kezeteinek — egyesülésén át vezetett idija meg hazánk egységes ifjúsága I kongresszusának döntő jelentőségéit Bizonyítéka ez -annak, hogy dolgozó fjúságunk megértette Pártmik egy­ségre hívó szavát és lelkesedéssel vállalja — méltón mondhatjuk — •örténelmi hivatását, vállalja aat, logy a kommunista társadalomért lolyó harc milliós hadserege legyen Ss ezért ünnepe a CsISz I. kongresz­szusa Köztársaságunk összifjúságá­lak ugyanúgy, amint a KSS IX. kon­íresszusa minden dolgozó ünnepe rolt. Az ifjúság hallhatatlan Gamtómés­ere, Vlagyimir Illjdos Lenin mondotta iz oroszországi Kommunisita Ifjúsági Szövetség III. kongresszusán, 19Z0-lan, az ifjúsági szövetségek felada­sairól szólván: „ ... bizonyos értelemben elmfi-nd­hatjwk, hogy a kommunista tár­sadalom megteremtésének igazi feladata éppen az ifjúságra v&r." Majd így folytatja: „Az előző nem­zedéknek az volt a feladata, hogy megdöntse ,.« burzsoáziát. M új nemzedékre bonpQlultabb frtjdzid vár... a kommunista társadalmat kell felépíteniük. A munka elnö felét sok tekintetben elvégeztük. A régit anmák rendije, és módja szerint szétromboltuk, ~az már nem más, mint romhalmaz, aminthogy romhalmazzá kellett is változtat­ni. A talajt megtisztítottuk és az ifjú kommunista nemzedék fel­adata az, hogy ezen a talajon épít­se a kommunista társadalmat... Ezt a feladatat csak úgy oldhat­ják meg, ha elsajátítanak minden korszerű ismeretet, ha képesek lesznek a kommunizmust olyan eleven erővé változtatni, mely egy­ségbe foglalja (az ifjúság — F. I.) közvetlen munkáját, ha. képesek lesznek a kammunizmus't gyakor­lati munkájuk vezérfonalává ten­ni." (Lenin vál, művek II. Szák­ra, 1949. 791. és 798. old.) Abban a körülményben, hogy a selekvés terére égy új nemze­ék lép „amely már új körülmények özött lát a munkához, olyan , körül­lények között, amikor nincs kizsák­íányolási viszony az emberek kö­ött", ebben kell felismernünk az if­isági tömegmozgalom világot for­íáló jelentőségét, melyet ma miinden 1 únak és. lánynak tudatosítania kell, ogy bekapcsolódva ötéves tervünk pítésébe, tudva' tudja azt,, hogy emcsak az Összetartás Vasútvona­it, vízduzzasztó, völgyzárógátat vagy gy új üzemet épít, hanem ezeken túl gy új világot is formál, még pedig em másnak, hanem saját magának, gy új világot, mely végérvényesen lentes a tőkés kizsákmányolás-és az sztályelnyomás minden formájának tiég olyan csökevényétől -is, mint milyen a gazdasági elnyomásból redő nemzetiségi, faji és kulturális Inyomás. A tavaly nyáron Budapesten lezaj­>tt Világifjúsági Találkozón az im­erialistia elnyomás alatt sínylődő yarmati országok ifjúságának kükül­öttei és ugyanúgy a nyugati kaipí­üizmusok szabadságvágyó iijúságá­ak képviselői közül sokan ferdül­ik la magyar népi kormány és a IDP vezetőihez azzal a kéréssel, te­yék lehetővé nekik, hogy.-Magyaror­iágon maradhassanak és így részt ehessenek annak az örömteli új vi" ígnak formáliásában, amelynek a sövetséges szomszéd népi demokrá­iában tanúi voltak. Rákosi elvtárs yilvánosan választ adott ezeknek a érelmezőknek abban az értelemben, ogy bár szívesen látott vendégei vol­ának az épülő szooializmus Magyar­ra z ágának, mégis vállalniok kellál­| Világ proletárja i egyesüljetek! EGYSÉGBEN A LEGYŐZHETETLEN BÉKETABGR MELLETT DR. ROSIAN EUGEN. A több mint százmillió aláírás, amely a stockholmi békeharározat mellett szállt síkra, mély nyomo­kat. kellett, hogy hagyjon azókban, akik a világot egy új háborús kata­sztrófába kívánják dönteni. Habár az imperialisták hivatalos propagan­dája arra törekszik, hogy ezt az ak­ciót lekicsinyelje, mégis igen sok bi­zonyíték szól amellett, hogy a bé­kemozg£lomnak -Vagy forltjsságot tulajdonítanak. Ezt látni lehet, azok­ból a különböző akadályokból, ame­lyeket a Béke Hívei világbizottsá­gának tevénykenysége elé gördíte­nek, tapasztalható ez a megindított üldözésből a békemozgalom kiváló tágjai ellen, amelynek pl. Eugénia Cotton, Frederic Joliot Curie és má­sok vannak kitéve. A háborús uszí­tók idegességéi: Iái- r- y a legszigorúbban lépnek fel Ray. monde Dien, e becsületes francia asszony, ellen, akit & bordeauxi ka­tonai bíróság egyévi börtönre ítélt, mert egy tehervonat elébe vetette magát, hogy megakadályozza egy tankszállítmánynak a frontra szál­lítását. A háborús uszítók idegessé­gét igazolja az a tény is, hogy a canterbury esperesnek, aki egész éle­tét a béke ügyének szentelte átuta­zási vízumát az amerikai hivatalok elutasítottak. A canterbury espe­resnek az USA-n való egyszeri át­utazása az amerikai atomdemokra­ták számára túlságosan veszélyes ügy volt, ezért megtiltották, hogy az Egyesült Államok földjére lépjen. Mindezekből látható, hogy a béke­mozgalom lekicsinyle.-sc! < fogás a Béke Híveivel szemben. Téni­az, hogy a béke hiveit üldözik és ve­szedelmes embereknek tartják és ezek a lépések rávilágítanak a há­borús uszítók igazi érzéseire. Félnek attól, hogy a dolgozó nép háborús terveiket keresztezni fogja. A Béke Hívei állandó bizottságá­nak londoni ülésén Bernal professzor, az angol delegátus, akit az úgyne­vezett „demokratikus Anglia a béke érdekében kifejtett tevékenysége miatt üldöz, különösképen kiemelte a békeakció nagy sikerét Csehszlová­kiában, ahol aránylag a legtöbb em­ber írta alá a stockholmi békerezo­lúciót. Természetesen a békéért foly­tatott harc nálunk toem végződik bé az aláírási akcióval. A békeha-» tározaton való aláírásunk nem csak vallomást jelent, hanem ígéretet is, hogy folytatni fogjuk harcunkat a békéért. Nálunk — és ezt nyomaté­kosan kell hangsúlyoznunk, már ném állhat elő olyan helyzet, mint ami­lyenbe a hős francia Raymonde Dien, került. Nálunk senkinek sem kell vonat elé vetnie magát, hogy meg­akadályozza a fegyverszállítást. A mi fegyvereink nem a romlás, az ösz­szeomlás és a halál terjesztésére szol­gálnak, nem a munkásosztály elle­ni harcra szolgálnak. A mi fegyve­reink hivatása, hogy megvédjék a békét és soha sem fogjuk azokat hó­dító célokra használni. Nálunk senkit sem lehet a békéért folytatott tevé­kenységért bíróság elé állítani, s a külföldi delegátusoknak politikai meggyőződése bármilyen is legyen, készségesen tesszük lehetővé, hogy Csehszlovákiában a békekonferencián résztvehessenek. Hiába utalnak az ellenségek arra, hogy mi óvatosab­bak vagyunk az idegenek beutazásá­nak lehetövévételéhez, mint a nyu­gati úgynevezett demokráciák. Mi az olyan embereket, mint Bernál pro­fesszor, Paul Robeson, Eugénia Cot­ton asszony, mindig szeretettel fog­juk fogadni. A mostani összeesküvő banda vezetői ellen folytatott tárgya­lás világosan bizonyítja, hogy a reakció nálunk kapcsolatban áll kü­lönféle' külföldiekkel, akik diplomá­ciai útlevéllel .újságírói igazolványai takaródznak. Nekünk ébereknek kell lennünk és óvatosaknak, a tekin­tetben,; hogy ki érkezik nyugatról. Olyan elvetemült emberek, mint Ho­ráková, Buchal, Kleinerová, Kaland­ra és társaik népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságunkat egy elkövetkező háborúban a nyugati ha­talmak hadainak megszállása alá kí­vánnák juttatni, akár német meg­szállás alá is, csak azért, hogy a nagygyárosok és nagybirtokosok visszakaphassák . vagyonukat, amely ma a nép tulajdonába ment át. Ezek az árulók nyíltan beismerik, hogy háborút akartak, hogy a háborút ak­tive előkészítették, és céljaik eléré­se végett az itteni nyugati külkép­viseleti hivatalok közvetítésével kül­földi ügynökökkel tartottak fenn kap­csolatokat. Dr. Hejda ,,úr", hogy to­vábbra is milliókat harácsolhasson, mint az első köztársaság és a német megszállás idején, aft se bánná, ha a csehszlovákiai dolgozó nép milliói az atomijg/ver áldozatául esnének. Mi olyanembereket állítunk bíró­ság elé. akik a nemzet megsemmisíté­sére törekednek, az imperialisták pedig olyan embereket állítanak bí­róság elé, akik a békéért küzdenek. Bratislava, 1950 június 8, csütörtök III. éviolyam, 130. szám Üj ifjúság sorakozik „Gottwaldi ifjúság" nevét Régi világ fekete üszkén Piros zászlókon hordja büszkén Szerdán a kora délelőtti órákban a kiküldöttek tomboló lelkesedése mellett nyitották meg a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség első országos kongresszu. sít népi demokratikus köztársaságunk első munkásának, Klement öottwald elvtárs köztársasági elnökünknek je­lenlétében. Az ország minden sarká­ból kiküldött munkás., paraszt, és ta­nuló ifjúság kiküldöttei a szeretet és odaadás viharos megnyilvánulásival fogadták szeretett vezérüket, az ifjú­ság j nagy eszményképét, Klement Gottwald elvtársat. Köztársaságunk elnöke a kiküldöttekhez a következő beszédet intézte: : Elvtársak, elvtársnők, drága fiúk és lányok! Forró szerettei üdvözlöm kongresszusotokban és üd­vözlöm a CsISz milliós táborát, amely ma. ezen a kon­gresszuson szíyvel itt van közöttetek. Igaz örömmel jöttem el közétek. A CsISz működése a legutolsó időben, ä május l"i és 7-i nagy manifesz­táició meggyőzően bizonyította, hogy ifjúságunk egy iga­zán örömteli, reményteljes jöVő magva, fis ha most szertenézünk ezen a ti kongresszustokon, azt hiszem, teljes ioggal mondhatjuk a mi if júságunk virágos kert, népi demokratikus köztársaságunk büszkesége. Bocsássátok meg nekem, hogy összehasonlításul egy másik, egy teljesen más „összejövetelre" is gondolok e napokban. Arra az „összejövetelre", amely itt Pankrá­con, a bírósági teremben folyik. Mi öregebbek — és már atyáink is — így énekeltünk: ^Rothadjon el a ré­gi: aljas világ, új világot akarunk a földön". Hát ott, a pankráci vádlottak padján annak a „régi, aljas világ­nak" megszemélyesítői ülnek. Ti itt, — ez már az új vir lág, új, virágzó élete nemzetünknek. Es ha összehason­lítjuk ezt a két világot, a csődbejutott politikusok, ka­pitalista lakájok, cinikus kémek ellenszenves bandáját ezzel az örömteljes, lelkes, a szooializmust építő, fiaita­lok kongresszusával, akkor bizony nem kétséges, kit illet a győzetem a régi és az új világ harcában, kié a- jövő. Itt van tehát az oka. amiért büszkén és fennen né­zünk ifjúságunkra. És ezen kettős kép fejptt elgondol­kozhatnának, de meg is remeghetnének a reakciós áru­lók, háborús uszítok fekete lelkei ott a határokon túl. A valóság hangja teljesen világos: urak. perüket ez or­(Folytatás a 2. oldalon.) dozatos hivatásukat, mely abban áll, hogy hazatérve tovább harcoljanak és győzelemre vigyék saját országuk­ban is a népszabadság szent ügyét. Ezen á példán ismerje fel ifjúsá­gunk, hogy azt a szabadságot, melyért még sok nemzet ifjúságának könnyes és véres harcokban kell ál­dozatokat hoznia, a mi ifjúságunk már magáénak vallhatja és harca a szocializmusért többé nem véres és könnyes,' mint az előző nemzedékek harca, hanem békés, vidám és da- 1 los, mert a harc végén a kommunista társadalom áll. Építsük ki hát saját egységünkön keresztül a világ ifjú­ságának egységét, hogy a szabadság vörös zászlaja mihamarabb szaba­don lobogjon az egész földkereksé­gen. És még egy szó, külön a magyar if­júsághoz, az egységes CsISz I. kon­gresszusa alkalmából, mely ünnepe . és erőforrása kell, hogy legyen a ma­gyar ifjúságnak is az egységes cseh-I szlovákiai ifjúsági mozgalom kere­tében. Építse ki a magyar ifjúság minde­nütt a maga erős szervezeteit a Cseh­szlovákiai Ifjúsági Szövetségben. Vi­gye bele lelkes lendületét az ifjúsági építőmunka világ- és emberformáló I mozgalmába, hogy elfoglalhassa mél­tó helyét az új gottwaldi ifjúság so­raiban, Szlovákia iparosításában, szocialista hazánk védelmében min­den belső és kiülső ellenség ellen, hogy erős pillére legyünk a világ bé­kefrontjának, amely a dicső Szovjet­únió és a bölcs Sztálin vezetése mel­lett napról napra hatalmasodik és győzni fog minden sötét erő ellen, merrt új, napfényes világot építünk mindnyéljunknak, de elsősorban az ifjú nemzedéknek. Köztársaságunk cseh, szlovák, ukrán és magyar if­júsága egyetlen láncolatot képez melyben a magyar ifjúság a láncsze­mek egyike. Minden lánc olyan erős mint amilyen erős annak leggyen. gébb láncszeme. Ne legyen a magyar ifjúság az egységes csehszlovákiai ifjúsági mozgalom összefogásában az a gyenge láncszem, amely legyengít­hetné hazánknak és ezzel az egész világ béketáborának erejét! Ezekkel a gondolatokkal üdvözöl­jük a CsISz I. kongresszusát, annak a gottwaldi iíjúságnak parlamentjét, amely a lenini Komszomol hagyo­mányait,-Sztáling^d hős védőinek, a kommunista társadalom építőinek, a sztálini béketábor harcosainak hagyo­mányait írta ki zászlajára. E zászló alatt ifjúságunk győzni fog! Alysme mládei nova, m Iád ez (^JoHivaldooa

Next

/
Oldalképek
Tartalom