Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-07 / 129. szám, szerda

1950 Június 7 Népek harca a békéért PEKINGBEN ÉS SANGHAJBAN A DOLGOZOK TÖMEGESEN ÍRJAK ALA A BÉKEFELHIVAST A pekingi nyomdavállalat 4000 mun. kása és tisztviselője kivétel nélkül aláírta a békefelhívást. Peking egyik peremvárosában a békegyűlésen 3000 földműves csatlakozott a stockholmi békefelhiváshoz, A sanghaji békebizottság vállalta, hogy 1 millió békealáírást gyűjt. Május első felében Sanghájban több mint 400 ezer dolgozó írta alá a béke felhívást. LOS ANGELESBEN ÉS CS1KAGÓBAN BÉKEGYÜLÉST TARTOTTAK Los Angelesben békenagyyülést tartottak, amelynek sokezer résztvevője tiltakozott az amerikai vezeíőkörök nyugatnémetországi fasisztabarát po. RikSjfl ellen. Robert Kenny, a demokrata párt tagja beszédében a békemozgalom ' kiterjesztésének fon tosságát hangsúlyozta, mert ennek < kérdésnek a megoldása biztosíthatja az összes időszerű problémák rende. zését. Avarell Bermann újságíró hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány 'hyugatnéme (országi fasiszta politikája egybeesik azokkal a politikai perekkel, aimelyek az amerikai állampolgárok alkotmányos jogainak megíosiztását jelentik. A gyűlés résztvevői határozatukban követelték, hogy a külügyminisztérium változtassa meg nyugatnéníetországj politikáját és a potsdami határozat értelmében hajtsa végre Németország szervezését és demokratizálását. Megkezdődött Csikágóban is a szakszervezeti békebizottság végrehajtóbizottságának országos értekezlete. Egymillió dolgozó nevében 54 különböző amerikai szakszervezet kiküldöttei vesznek részt a{ értekezleten. A végrehajtóbizottság magáévá tette a stockholmi békeértekezlet határozatát és úgy döntött," hogy széleskörű ak ciót indít a békefelhivás aláírásának gyűjtésére. Több szakszervezeti kiküldött beszámolt arról, hogy a Truman elnökhöz és az amerikai kongresszushoz intézett békekérvémy aláírási akciója nagy sikerrel zárult. A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy megbízottait elküldi a Béke Hívei Világkongresszusának ez év októberében Olaszországban megtartandó kongresszusára. A bizottság augusztus 1 és 8 között az egész országra kiterjedő békehetet rendez. A BÉKEMOZGALOM SIKERE SVÉDORSZÁGBAN A svéd főváros demokratikus ifjúsága a Svéd Ifjúkommunista Szövetség XXII. kongresszusának tiszteletére békegyűlést rendezett. Axel Janssen, a szövetség elnöke beszédében kidomborította, hogy, a svéd ifjúság legfontosabb feladata a békemozgalom kiterjesztése. Majd hangoztatta, hogy a békemozgalom nagy népszerűségnek örvend a svéd lakosság körében. A Csehszlovák ÉIÜES Birtokok dolgozóinak távirata isttmli elnökhöz AUSZTRALIA DOLGOZOI ERÉLYESEN TILTAKOZNAK A KOMMUNISTA PART BETILTASA ELLEN A demokratikus szabadságjogokat védő liga vasárnap tartotta meg első értekezletét, amelyen a tömegszervezetek és a kulturális szervezetek 154 képviselője vett részt. Parkinson, az ausztráliai bányászszövetség alelnöke megbélyegezte a kormánynak az Ausztráliai Kommunista Párt betiltására vonatkozó törvénytervezetét. Az értekezleten résztvevők egyöntetűen követelték a kommunistaellenes törvénytervezet visszavonását. Egyben kimondották, hogy e za tervezet kísérlte a szólásszabadság erőszakos elfojtására. Az értekezlet résztvevői követelték a kormány egy másik munkásellenes törvényének ez a tervezet kísérlet a szólasszabadtek cselekvési szabádságát feAyegeti és amelyek alapján börtönbe vetették Sharkeyt, az Ausztráliai Kommunista Párt főtitkárát háborúellenes nyilatko. zata miatt. • HOLLANDIABAN BÖRTÖNBE VETIK A BÉKEHARCOSOKAT Az amszterdami törvényszék börtönbüntetésre ítélte azokat a fiatal békeharcosokat akik Montgomery angol marshallnak Hollandiába érkezése alkalmával röpiratokon követelték ennek a háborús uszítónak a távozását és a béke megvédésére szólították fel a lakosságot. A Csehszlovák Állami Birtokok országos konferenciájának résztvevői a Köztársaság elnökének a következő táviratot küldték: »Szeretett .Elnökünk, a legszívélyesebb üdvözlete nket küldjük önnek, a Csehszlovák Állami Birtokok vezetőinek, dolgozóinak és munkacsoportjainak országos konferenciájáról ameJyet június 3-án tartottunk Znojmoban. Dicsőséges CsKP-unk történeim!

IX. kongresszusán azt az utasítást adta nekünk Elnökünk hogy a szocialista nafytermelés példájává váljunk egész mezőgazdaságunk számára. Ennek az utasításnak értelmében megszilárdítottuk szervezetileg nemzeti vállalatunkat és emeltük földjeink hozamát és állatállományunk használhatóságát olyan mértékben, hogy a mezőgazdasági termelés produktív tásában az első helyre kerülünk. EzzeJ azonban még nem teljesítettük a feUdatot. Most a Szovjetúnió a szocializmus országa nagy példáját és fényes tapasztalatait követve elhatároztuk, a mai országos konferencián, hogy gyorsított ütemben bevezetjük a munka úi szoclál's megszervezését munkacsoportokban és valamennyi termelő egységünkben az egész Köztársaságban. Egyben bevezetjük a munka igazságos érdem szerinti jutalmazását termelésünk minden szakaszán és megszilárdítjuk a még eddig, fennálló lágy normákat. Minden Munkánkat gondosan megtervezzük m'ndem egyes munkacsapatra és dolgozóra. Megszüntetjük a munkás névtelenségét és a munka termelékenységét olyan mértékben emeljük hogy a gyári munkás elvtársak bennünk egyenrangú segítőtársakra találjanak és EFSz-inknek példát szolgáltassunk A béke és hazáink szocialista jövője nevében hadat üzenünk a munka régi, kapitalista módon való megszervezésének, a munkás névtelenségének, a lágy normáknak és mindennémü felelőtlenségnek és ígérjük önnek, Elnökünk, hegy ezt a harcot valamennyi dolgozó társunkkal együtt az Ön bölcs vezetése alatt és a szovjet nép útmutató példája nyomán győziedelmesen végigharcoljuk. A Csehszlovák Állami Birtokok szocialista munkaszervezete országos konferenciájának résztvevői.« A Csehszlovák Állam Birtokok alkalmazottai a brnoi járásból a Köztársaság elnökének üdvözlő lej velet küldtek, amelyet a znojmoi ' konferencia • vaiamennyi résztvevője elfogadott és amelyet határozatuk értelmében e hónap 5-én, hétfőn J. Smrkovsky a földmüvelésügyi mitt szter helyettese a Köztársaság elnökének átadott. Az üdvözlő levél tartalma: »Mi a brnoi kerület Állami Birtokainak alkalmazottai szorgalmasan és .lelki smeretesen felkészülünk az aratásra egész évi munkaerőkifejtéseink betetőzésére. Tudatában vagyunk annak, hogy az ez évi aratás többet jelent számunkra, mint bármikor azelőtt, mert ezzel alkalmunk van, hogy kifejezzük elszántságunkat, hogy munkánkkal hozzá akarunk járulni a béke biztosításához. Tudatában vagyunk annak, hogy minden métermázsa gabona, amit idejében és (ól betakarítunk, dolgozó népünk élelmezését biztosítja és a béke táborát erősíti, melyet nagy szövetségesünk, a Szovjetúnió' vezeti Ez évi aratásunk a béke aratása' lesz s a mi" nagy feladatunk, hogy idejében és jól learassunk minden gabonát. ígérjük Önnek, Elnökünk, mint Köz. társaságunk első gazdájának, hogy mi a Csehszlovák Állami Birtokok Brnoi kerületének munkásai és munkásnői gépészei és traktoristái, gazdái, agrotechnikusai és igazgatói az aratást idejében és jól végrehajtjuk. A gépek javítását idejében és tökéletesen el végezzük, a munkacsapatok tapaszta, latait, amelyeket a tavaszi munkák so éán szereztek még jobban kihasznál juk az aratás meggyorsítására, a mun, ka megtervezésével minden gazdaság, ban az egyes növényekre, munkacso. portokra és csapatokra külön. A cso, portokban' és csapatokban a munkát akkordban végezzük el. A cséplést és elraktározást úgy végezzük, hogy egy 'gabonaszem se menjen kárba. Egyben kötelezzük magunkat, hogy gépekkel és a munka megszervezésé' vei segítjük a kis- és középfö'.dműve. seket az EFSz-ekben az aratás elvég zésében. Felhívjuk a többi kerületek valamennyi birtokát és gazdaságát, hogy pé'dánkat kövesse. A jól és ide. jében elvégzett aratás szülőföldeteken segíti a szocializmus felépítésére törekvő közös erőfeszítéseinket ha zánkban és a nemzetek közötti béke megszilárdítását. A brnoi kerület Csehszlovák Al. lami Birtokai alkalmazottainak alá írásai". Az ÖJ SZÓ szabadságodra is elkísér! Minden előfizetőnknek szabadsága tartama alatt biztosítani óhajtjuk újságját. \ Négy nappal a nyaralás megkezdése előtt szíveskedjenek az új címeket (az eddigi cím és előfizetői szám feltüntetésével) kiadóhivatalunknak beküldeni. A nyaralási idő alatt minden példányonként vásárló olvasóink kívánságára is nyaralási ideje alatt a kívánt címre lapunkat megküldjük. , Az Új Szó kiadóhivatala. Morocz mama és a nagymagyari fiatalok Verőfényes májusi napon érkezünk Nagymagyarra. Dél van, a dió' fák dúslombú koronája az erős fényözönben zsugori árnyékot vet a szikkadt, poros gyalogjáróra, A község teljesen néptelen, a falu örege-apraja kint dolgozik a mezőn, a krumplit és cukorrépát kapálják most. Egyetlen élőlényt sem látni, úgy tetszik, mintha a falu lakossága elhurcolkodott volna. A kihalt udvarokat birtokába vette a májusi napfény, a leláncolt házőrző ebek kilógó nyelvvel hevernek a melegben, még csak eszükbe sem jut, hogy megmoccanjanak, avagy ellenséges morgással fogadják az idegent. A község egyetlen vendéglőjébe lépünk, hogy megebédeljünk, de t vendéglősné mosolyogva közli velünk, hogy náluk nem szoktak vendégeknek ebédet főzni. Zavartan távozunk, végül kísérőnkhöz, a Mórocz gyerekhez fordulunk tanácsért. Ö Gombán, a kertészetnél dolgozik és ma csak azéint járt itthon, mert a CsISz-kérvényt kellett elintéznie. A fiatal Mórocz persze habozás nélkül meghív, hogy menjek hozzájuk ebédelni. Mórocz mama mosolyogva fogad. Máris rőzsét rak a tűzre, a tejlevest és a darástésztát a tűzhelyre feszi megmelegíteni, megteríti az asz. talt a hűvös, lefüggönyözött szobában és már tálal is. Amíg tálal, van időm körülkémlelni a szoba berendezését. A szoba bútorzata főképp ágyakból áll, heveröből, egy asztalból, pár székből. Puritán berendezés ez, csak1

a legszükségesebb holmik jutottak be ebbe a tiszta, békés családi otthonba. A faliakon pár családi fénykép mellett otí lóg a tükör alatt az Uj Szó naptára, az egyik ágy felett egy hatalmas, színes lenyomat az 1848-as forradalmi harcokról. Mórocz -mama A jóízű ebéd után a fiatal Móroczgyerek elrohan a falu fiataljaiért, hogy megbeszéljük a CsISz működését. Addig is Mórocz mama szórakoztat bennünket azzal a szívélyes hangit, amire csakis egyszerű munkásanyák képesek, akik soha egyetlen napjukat sem pazarolták el fölöslegesen az életükben, ötven éves lehet, de ma is fürge, dolgos és ügyes. Semmi sem kerüli el a figyelmét. Tisztán udvariasságból panaszkodik, hogy a dereka fáj e kapálástól, de mindjárt mosolyogva hozzáteszi, hogy az öcscsének segített a mezőn, mert az embereknek segíteni kel ilyenkor májusban és ő nem is érezné magát igazi embernek, ha nem végezne mezei munkát is. — Az ember ezt megszokja — mondja, egy munkában gazdag élet derűjével az aroán — higyíje el nekem, nem volna nekem muszáj kapálni, mert hiszen az én gyerekeim mindennel ellátnak, de én nem tudom magam visszatartani, tudom, hogy az öcsémnek szüksége van segítő kézre, ezért megyek. Á, nem baj az, egy kis derékfájás, majd csak elmúlik.. < I De mondja kérem, igaz az, hogy a j városban semmit sem lehet kapni az ' üzletekben, mert mindent csak az élmunkásoknak adnak el? ... Felháborodva tiltakozom e rágalom ellen és kijelentem, hogy amit akar, azt vásárolhat, mert a bollok olyan zsúfoltak áruval, mint ősszel jó 1er. més után az érett gyümölcsfák. Pontokra épúgy vásárolhat, mint a szabad boltokban, sőt, egy és ugyanazt •az árut kaphatja. Igaz, láttam néhány elárusítóhely^, ahol élmunkások jobb árut kaphatnak, dehát ez fáj valakinek?... Hát még ezt is irigylik az élmunk'ásoktól? ... Hisz bárki, aki igyekszik, aki egy kicsit a szívén viseli munkáshazánk ügyét, az megszerezheti az élmunkás könyvecskét! — Hát igen, ez az — mondja Mórocz mama —, vannak nagyon irigy népségek. Minden fáj nekik. Fáj az, hogy öreg cigányok segélyt kapnak, az is fáj nekik, hogy ha kapom a családi pótlékot, hogy rengeteg pénzt kapok. Az irigység eszi őket, hát ezek azok, kiknek fá|j az élmunkasaru. Ettől megvakulnak és nem látnak semmi mást, csak azt, hogy az élmunkás előnyben részesül. De ne is lássanak egyebet, hadd tudják meg, hogy az, aki példásan dolgozik, annak több jár, mint annak, aki csak henyél. Gyülekeznek a fiatalok Ezután I Mórocz marna természetesen szapora léptekkel kimegy a konyhába és újra munkához lát. Mosogat, takarít, elrakja az edényt, aztán fogja j a seprőt és elszántan seperni kezd a konyhában, az udvarban, egyszóval | rendet teremt a birodalmában, mert heves ellensége a szennynek. Közben néhány iíjú, aki a falu műhelyeiben dolgozik, megérkezik, köztük egy szőke, elevenszetmű lányka is. Mind annyian, kivétel nélkül a CsISz tag. jai. Beszélgetésünk folyamán kiderül, hogy a nagymagyari CsISz tavaly júnlusban alakult meg 20 taggal. Azóta a tagok száma rohamosan megnövekedett. Ezidén Gottwald elnök felhívására a falu ifjúságának 80 saá zalékát sikerült beszervezni a CsISzbe. A szervezés egyáltalán nem ütközött nehézségekbe, mert a falu ifjúsága már rég vágyott arra, hogy valahova tartozzon és hogy kultúrmunkát végezzen. Mindannyian meg vannak arról győződve, hogy a visszamaradt 20 százalékot is rövidesen sikerül belevonniuk a szervezetbe, de feltétlenül szükséges, hogy eredményes munkát tudjanak felmutatni Most is például a Ludas Matyi sikeres előadása után húszan önként jelentkeztek. Ebből természetesen kiviláglik az, hogy eredményes munkával lehet leginkább meggyőzni az ifjúságot arról, hol a helye. A tizenöt esztendős Bagyura Irén itt szót kér. Irén édesapja csősz faluban, heten vannak testvérek, ö nagyon szeretne varrónő "enni és az is lesz, de egyelőre otthon kell dolgoznia a ház körül, mert édesanyja beteg. Irén a következőket mondja: — Nekem is az a nézetem, hogy egyesületünknek példás munkát kell végeznie, de sajnos, még komoly nehézségeink vannak. Csak tessék benézni az egyesületünkbe, akkor meglátja majd, hogy nincs ott sem szék, sem asztal. Ha gyűlés van, akkor mindannyiunknak állnunk kell. Ez nagyon kellemetlen, ment mindanynyian egész nap dolgozunk és fáradtak vagyunk este. Ettől eltekintve, ha állnunk kell, nem érezzük magunkat teljesen otthon a saját egyesületünkben. " Eddig háromszor nyújtottunk be kérvényt a járási nemzeti bizottsághoz, hogy deszkát kaphassunk asztalok és padok számára, de eddig még kérésünket nem teljesítették. — Ha deszkát kapnánk — mondja Mucska Imre ifjú földmunkás —, akkor má magunk bebútoroznánk egyesületünket. Nekünk az az érdekünk, hogy minél szebb legyen a helyiségünk. Az a nézetem, hogy a szocialista kultúra csak ott fejlődhetik, ahol tisztaság és rend uralkodik. Zsigó Máriának is ez a nézete. Zaigó elvtársnő volt az, aki elejéi:ől fogva támogatott, bátorított és arra ösztökélt bennünket, hogy tartsunk össze és minden körülmények közöl egyesült erűvel dolgozzunk. — Igenis, dolgoznunk kell —• szól közbe az ifjú Mórocz Bála, aki a budmerici CsISz iskoláztatásban vett részt. — Szervezkednünk kell a háborús uszítók ellen, az elégedetlenkedők ellen, akik meg akarják zavarni építőmiunkánka'tí Erőseknek kell lennünk és csak egységesen megszervezve lehetünk olyan erősek,- hogy teljesíthessük Gottwald elnökünk programiját. Nekünk, dolgozóknak sohasem kellett a háború, csak mindig a nagyuraknak kellett, akik mindig még többet akartak, mint aménynyijük volt. Mi nagyon jól tudjuk azt, hogy mit jelent a háború, mi emlékezünk rá és sohasem fogjuk <-lfel'ejte-ni azt, ainiit a fasiszták műveltek. Inkább tíz évet dolgozunk szorgalmasan, semhogy egyetlen órára is rásztvegyünk a háborúban. Ezért mi örömmel és lelkesedéssel írtuk alá a békeíveket. — Amióta visszakerültem a bud' mertei iskolából — folytatja az ifjú Mórocz —, sokkal tisztábban látom azt, hogy mit jelent nekünk a népi demokrácia és mit jelent nekünk Goltwald elnök. Nagyon jól tudja Gottwald elnökünk, hogy mit jeleni a munka, hisz ő maga is munkás volt és jól ismeri a dolgozó ember életét. Ezért tört dik ő mivelünk, ezért akar belőlünk ön-tudatos dolgozókat nevelni. Mi az elnökünk várakozásának eleget akarunk tenni és milliós szervezetbe tömörülve akarjiuk építeni hazánkat és akarjuk megvédeni a békét. i — A háború — folytatja lelkesen — a kapitalisták számára, a nyerészkedők számára jó üzletet jelentett, de az árát ennek a jó üzletnek a dolgozók fizették meg. A dolgozó ifjúság árva lett és a dolgozó asszonyok özvegyek lettek. Mi, a CsISz ifjúsága ezt nem akarjuk többé és amikor aláírtuk a bé. keíveket, nyíltan színt vallottunk az egész világ előtt, hogy építeni akarjuk a jövőnket. Színt vallottunk, hogy Gottwald elnökünkhöz csatlakozunk és mindannyian egységesek vagyunk a békeakaratban. A húsz esztendős Pajor László és a 22 éves Kerényi András hasonlókép nyilatkoznak. Mindketten iparosok, az utóbbi most, e napokban szabadul fel. Mindketten hangsúlyozzák, hogy mihelyt rendbehozzák az egyesületüket a szervezés -munkája lendületesebben megindul és eredményesen hozzálátnak a falu szépítéséhez és gondozásához. Ez • is hozzátartozik a CSM feladatá, hoz, hogy minél szebb és csinosabb legyen a falu. Délután félötre jár .az idő, amikor munkahelyéről hazaérkezik a CsISz he'yielnöke Mórocz Lajos. Fiatal, lelkes ifjú, az út pora még rajta -van, de már is asztalhoz ül és beszél az ifjúság mozgalmárot. — Bizony nem éljük többé azt az időt. amikor a dolgozó ember ifjúságával senki sem törődött. Ma Gottwald elnökünk azt követeli tőlünk, hogy milliós szervezetbe tömörüljünk és közösen tanuljunk, közösen képezzük meagunkat tovább. Mi egyelőre csak ott tartunk, hogy szocialista szellemű színdarabokat tanulunk be és előadásokat tartunk. De kultúrmunkánknak már is megmutatkozott az áldásos hatása. Ez. előtt ifjúságunk vasárnaponkint lézengett tétlenül az utcán, ma azonban már összejövünk és együttesen tárgya'unk, tervezünk. Előadásainknak komoly sikere van és ez újabb munkára ösztönöz bennünket. Természetesen nagyan jól esne nekünk, ha a CsISz köz. pontja néha előadókat küldene hozzánk, akik felvilágosító előadásokat tartanának nekünk és pontosan megszabnák, hogy mik a további teendőink. így sajnos a saját erőnkre és saját tapasz, talaíainkra vagyunk utalva. Most egyelőre az a szándékunk folytatja az elnök —, hogy bekap, csolódunk a Szokolba, az egységes testnevelésbe. Ná'unk eddig főleg csak a labdarúgó sportot űzték, mi azonban népszerűsíteni akarjuk a kosárlabdázást és az asztalteniszt is. Remélem, hogy rövid időn belül sikerül ezt is végrehajtanunk. A szervezési munka első nehézségein már túl vagyunk. A kis úttörők (pionírok) is már megvannak szervezve nálunk. Eddig 42-en vannak, már le is tették az úttörő fogadalmat' és ünnepi keretek közt átadták nekik a vörös nyakkendőket. A múltkor egy színdarabot is játszottak az egész falu nagy örömére. Mielőtt távozunk, a nagymagyari ifjúság megígéri, hogy fokozottabb mér. ékben vesz majd részt a falu munkájában. Sajnos, azt tapasztaltuk, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetbe nincs teljes mértékben belekapcsolva a falu ifjúsága Mi ezt a falu EFSz. ének rovására írjuk. Farkasdon például a CsISz ifjúsága az EFSz vezetőségében is bene van s magukra vállalták, hogy minden igyekezetükkei, munkakészségükkel azon lesznek, hogy felvirágoztassák az Egységes Földműves Szövetkezetet. Ez a példa követésre méltó. Szabó Béla.